Müpa Műsorfüzet - Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar (2018. október 2.) by Müpa Budapest

Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar

2018. október 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

2 October 2018 Béla Bartók National Concert Hall

2018. október 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sergei Krylov and the Szergej Krilov és a Lithuanian Chamber Litván Kamarazenekar Orchestra Conductor and violinist: Sergei Krylov Arvydas Malcys: Milky Way Pēteris Vasks: Violin Concerto (Distant Light) Bartók: Romanian Folk Dances, Sz. 68, BB 76 Bernstein: Serenade for Solo Violin, Orchestra, Harp and Percussion The English summary is on page 9.

Vezényel és hegedűn közreműködik: Szergej Krilov Arvydas Malcys: Tejút Pēteris Vasks: Hegedűverseny (Távoli fény) Bartók: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76 Bernstein: Szerenád hegedűre, vonósokra, hárfára és ütőkre

Kis túlzással állíthatjuk, hogy egy hangverseny programjának összeállítása szinte ugyanolyan fontos, mint maguknak a műveknek a megszólaltatása. Zenekari koncerteknél a hagyományos „recept” többnyire a nyitány–versenymű–szimfónia „szentháromsága”, de az is előfordul, hogy egyetlen zeneszerző köré csoportosul a program, esetleg az úgynevezett szendvicsmódszerrel egy kortárs művet csempésznek két ismertebb zenemű közé, a felfedezés vágya pedig elvezetheti az előadót – és egyben a hallgatót – helyi vagy történeti aktualitásokhoz is. Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar az utóbbi utat választotta, így sok szempontból merészebb repertoárral áll a Müpa közönsége elé. Mindezt tetézi, hogy Krilovot nemcsak szólistaként, de zenekarvezető koncertmesterként, karmesterként is megismerhetjük. „Ahhoz, hogy az ember szép programot alakítson ki, nagyon sok paramétert kell figyelembe vennie. A Litván Kamarazenekarral természetesen a balti államok zenéjével akartuk megörvendeztetni a budapesti közönséget” – mondta el Szergej Krilov. A balti országok, Észtország, Lettország és Litvánia száz évvel ezelőtt kiáltották ki függetlenségüket, így magától értetődő, hogy a Litván Kamarazenekar saját szűkebbtágabb pátriájából válogasson zenét. Ennek jegyében a ma este elhangzó első két zenemű a régió két kiváló komponistáját, a nálunk talán kevéssé ismert litván zeneszerzőt, Arvydas Malcyst, valamint a lett zeneszerzés doyenjét, Pēteris Vasksot állítja középpontba. A koncert második részében hazánknak kedveskedik Krilov és a zenekar Bartók Béla Román népi táncaival, valamint kiveszi részét Leonard Bernstein centenáriumi ünnepléséből is a Szerenád megszólaltatásával. Arvydas Malcys művei Európa és a Távol-Kelet legnagyobb kortárs zenei fesztiváljain hallhatóak, koncerteken pedig Észak- és Dél-Amerika közönsége is találkozhatott már kompozícióival. A 2000-es években számos darabjával ért el előkelő helyezést kortárs zenei versenyeken, és eddig tizenegy szerzői lemeze, valamint húsz másik, valamely kompozícióját tartalmazó album látott napvilágot. Az előadók közül, akik játszották műveit, Szergej Krilovon kívül Jurij Basmetet és Msztyiszlav Rosztropovicsot kell kiemelni. Malcys zenei nyelvének sokszínűségét leginkább a posztmodern szóval illethetnénk, hiszen alapvetően neoklasszikus formák, expresszionista élek, impres�szionista színek jellemzik darabjait, amelyekben nem riad vissza az aleatória használatától sem, de a posztminimalizmus sem áll távol tőle. Gyakran használ – szintén posztmodern módon – zenei idézeteket is saját vagy más szerzők műveiből. A Litván Zeneakadémia tanszékvezetője, Laura Kaščiukaitė szerint kompozícióiban Malcys állandóan egyfajta zenei narratíva kialakításán dolgozik: zenéje a történetmeséléshez hasonló, monológokkal, dialógusokkal és színpadi konfliktusokkal.

Milky Way (Tejút) című műve, amelyet 2003-ban vonószenekarra komponált, leginkább posztminimalista jegyeket visel magán, középpontba állítva egy néhány hangos motívumot, amelynek hangsora és tonális terve matematikai alapokon nyugszik: a szerző a következő szavak betűinek számát felelteti meg egymással: Mozart–Malcys (hat betű), Amadeus–Arvydas (hét betű), Wolfgang–Vytautas (hét betű, az utóbbi Malcys tanárára utal). Az intertextualitást erősen kiaknázó zenei tréfa tulajdonképpen évszázadok zenéin repíti át a hallgatót, közben a szentimentális lírától a játékos scherzóig különböző hangulatú zenei anyagokat vonultatva fel. Szergej Krilov a háromszakaszos szerkezetű mű virtuozitását éppúgy kiemeli, mint a humorát. „Nagyon jó ezzel a darabbal kezdeni a koncertet, bár korántsem könnyű, hiszen tele van bonyolult ritmusokkal” – mondta el a hegedűművész-karmester. Maga a komponista pedig így fogalmazott: „Ez egy utóirat Mozartnak, avagy tágabb értelemben a klasszikának. Olyan naivan és bravúrosan akartam írni, ahogyan Mozart tette. Mozartot megidézve visszatérek az ifjúságomhoz, ahhoz a zenéhez, amely akkoriban körülvett”. Vagyis játékos kompozícióról beszélhetünk, amellyel a szerző egy mai Mozartot képzelt el: „valahogyan hasonló stílusa és ízlése lenne, ha ma élne”. A Tejút cím egyáltalán nem csillagászati utalás, sokkal inkább a Milky Way csokoládéra kell gondolnunk, mivel saját bevallása szerint a szerző egyfajta „zenei desszerten” gondolkodott, amikor a címet kereste. Bár a világszerte játszott lett zeneszerző, Pēteris Vasks 1997-ben bemutatott Hegedűversenyének Távoli fény alcíme szintén sejtethet asztronómiai utalást, a mű nem a kozmoszról szól, hanem sokkal inkább valami megfoghatatlanról, „egy csillagokon és világokon túli isteni energiáról. A távoli fény az, amiben hiszünk, ami összeköti az emberi világot az istenivel. Ahogyan Vasks minden zenéje, ez is egyfajta vallásos gondolatot bont ki” – mondta el a darabról Szergej Krilov. A Gidon Kremer által bemutatott Hegedűverseny szerzőjének következő mondatai szinte ars poeticának értelmezhetők: „Ma már az emberek többségének nincs hite, szeretete, nincsenek eszméi. A spirituális dimenzió elveszett. Szándékom, hogy táplálékot nyújtsak a léleknek, és ez az, amit a műveimben prédikálok”. A zeneszerző édesapja baptista lelkipásztorként Lettországban ismert személyiség volt, így a vallásos nevelés szinte predesztinálta Vasksot az előbb megismert világnézetre. A komponálás mellett pályája elején bőgősként játszott több balti zenekarban, később pedig tanítással kereste kenyerét. A szovjet megszállás nem kedvezett művészi kibontakozásának, vallásos témájú művei előadhatóságának, de néhány évvel a Szovjetunió felbomlása után Vasks kóruskomponistaként különösen nagy

SZERGEJ KRILOV ÉS A LITVÁN KAMARAZENEKAR

hírnévre tett szert. Instrumentális műveit is világszerte játsszák, zenéje a legmodernebb irányzatokat éppúgy magába fogadja, mint a lett folklór archaikus elemeit. Ahogyan Szergej Krilov is elmondta, Vasks műveinek központi kérdése az embernek a természettel, valamint a természetfelettivel való kapcsolata. A programadó címek azonban nem pusztán természetábrázolást, hangulatfestést jelentenek, hanem azt a kapcsolatot szimbolizálják, amely az élet szépségére és a világot fenyegető ökológiai és morális pusztulásra egyaránt fel kívánja hívni a hallgatók figyelmét. A Hegedűverseny egy ideális, jobb világ lehetőségéről szól, amelyben a remény egyre nő. A zeneszerző szerint a mű hangulatvilágára a darab komponálását ösztönző hegedűművész, Gidon Kremer Pillanatok gyermekkoromból című könyve hatott. A komponista leírása sokat segíthet a mű megértésében: „A concerto egyetlen hosszú tételből áll, kontrasztáló epizódokkal és a szólista számára három cadenzával. A főtéma a csendből ered, és oda is tér vissza, tele idealizmussal, szeretettel; néha melankolikus és drámai. Az első hangok lassan, mindenféle sietség nélkül bontakoznak ki, majd egy világos-szomorú kantiléna köszönt be. Az első cadenza után egy kiterjedt téma indul mély basszus akkordokkal, fokozatosan erőt és intenzitást nyerve. A tempó és a karakter hirtelen váltásával kezdődik a következő epizód; ebben a lett népzenéhez hasonló zenei nyelvet használtam. A második cadenza egy némiképp eltérő karakterű zenét hoz, amely eltűnik egy energikus tuttival. Ezután az energiarobbanás után ismét csend következik. A lírai hegedűszóló egy második, drámai epizódhoz vezet bennünket. A harmadik cadenza és az azt követő aleatorikus rész alkotja a concerto középpontját. Az aleatorikus káoszt félbeszakítja egy robusztus, szinte agresszív keringőritmus. A visszatérésben a darabot indító zenei ötleteket halljuk újból. Habár egy másodpercre a fájdalom hangja is megjelenik, a concerto világos szomorúságban ér véget. Még egyszer megszólal a keringő – de ezúttal már csak a távoli emlékek reflexiójaként.” A koncert második részének eleje a magyar zene előtt tiszteleg Bartók Béla talán legtöbb átiratban ismert Román népi táncok című rövid sorozatával. Az 1915-ben eredetileg zongorára írott ciklus a komponista romániai gyűjtéseit dolgozza fel Maros, Fehér és Temes megyei dallamok alapján. A mű tételei a következő táncokból állnak: bottánc, körtánc, topogó, bucsumi tánc, román polka és aprózó. „Természetesen mindenképpen akartunk a kamarazenekarral Bartókot játszani, mivel ő az egyik legkedvesebb zeneszerzőm. Imádom Budapestet, a magyarokat, a magyar nyelvet és mindenekelőtt Bartókot, továbbá tisztelettel és szeretettel gondolok egykori muzsikustársamra, Bartók elhivatott tolmácsolójára, Kocsis Zoltánra is. Így nagyon várom,

hogy ismét Magyarországon lehessek” – árulta el a Bartók-mű kapcsán Krilov. A Román népi táncok népszerűsége tömörsége mellett annak a „tiszta forrásnak” is köszönhető, amelyre Kroó György zenetörténész is utalt Bartók-kalauzában: „Csak akinek módja volt az erdélyi falvak román népi táncait a helyszínen élvezni, az tudja igazán, mennyire a népi élet teljességét, gazdagságát idézi fel Bartók feldolgozása a hangversenyteremben.” Visszatérve a koncert alapötletéhez, Szergej Krilov elárulta, hogy „a program összeállításakor az első gondolat az volt, hogy Leonard Bernstein Szerenád (Platón Lakomája nyomán) hegedűre, vonósokra, hárfára és ütőkre című művét is előadjuk Budapesten. Ezzel a ritkán játszott művel fejezzük be a koncertet, azért is, mert ez az év a Bernstein-centenárium, így szinte magától kínálkozott a programnak ez a része”. Krilov szerint nem is gondolnánk, milyen mély filozófia nyilvánul meg Bernstein e művében. Már a címből is következtethetünk arra, hogy az 1954-ben Isaac Stern szólójával és a szerző vezényletével először Velencében előadott alkotás valóban filozófiai témákat boncolgat. Habár a Koussevitzky Alapítvány felkérésére készült darabban komoly szerepet kap a hegedűszóló, valójában a lírai hangvétel győzedelmeskedik a virtuóz kidolgozás felett. Platón Lakomájában a szerelem igaz természetéről értekeznek az ógörög művelődéstörténet legnagyobb elméi, Bernstein művének szerkezete is Platón dialógusainak struktúráját követi, s a tételek karaktere a vitázók érzelmi és gondolati világát tükrözik. A tételek címei: I. Phaidrosz: Pauszaniasz, II. Arisztophanész, III. Erüximakhosz, IV. Agathon, V. Szókratész: Alkibiadész. A résztvevők rájönnek arra, hogy az igaz szerelem tulajdonképpen az önmegtartóztatás, valamint a Jó és a Szép örökös birtoklása iránti vágy. Ha jobban belegondolunk, minden bizonnyal hasonló célok mozgathatnak egy zeneszerzőt is komponálás közben. Írta: Tóth Endre

SZERGEJ KRILOV ÉS A LITVÁN KAMARAZENEKAR

Fotó © Mary Slepkova

Szergej Krilov 1970-ben, muzsikuscsaládban született. Ötéves korában kezdett hegedülni, tízévesen pedig már túl volt első zenekari turnéján. Nemzetközi hírnévre olyan versenyek megnyerése után tett szert, mint a Rodolfo Lipizer, a Stradivarius, valamint a Fritz Kreislerről elnevezett nemzetközi megmérettetések. Zeneileg és emberileg is meghatározó volt számára Msztyiszlav Rosztropovics barátsága, akivel többször is koncertezett. Csak az elmúlt években olyan karmesterekkel és zenekarokkal dolgozott együtt, mint Dmitrij Kitajenko, Mihail Pletnyov, Valerij Gergijev, Jurij Tyemirkanov, Vladimir Ashkenazy és Jurij Basmet, illetve a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, a drezdai Staatskapelle, a Mariinszkij Színház Zenekara, az NHK Szimfonikus Zenekara, a milánói Scala Zenekara és a Budapesti Fesztiválzenekar; kamarazenészként pedig Gyenyisz Macujev, Nyikolaj Luganszkij, Borisz Berezovszkij, Bruno Canino, Maxim Riszanov és Elena Baskirova partnere volt. A Litván Kamarazenekart 1960-ban alapította a 2016-ban elhunyt Saulius Sondeckis. Szergej Krilov 2008 óta tölti be a zeneigazgató tisztét az együttesnél, amelynek élén szívesen vállalja a karmester és a szólista kettős feladatkörét. A zenekar, amelynek széles repertoárja a barokktól a kortárs művekig a zeneirodalom jelentős részét felöleli, gyakran játssza litván szerzők műveit, s olyan komponisták darabjait mutatták már be, mint Alfred Schnittke, Arvo Pärt és Pēteris Vasks. A világ szinte minden táján felléptek már. A mai koncert a zenekar és Krilov közös európai turnéjának része.

Fotó © D. Matvejevas

Summary Founded in 1960, the Lithuanian Chamber Orchestra has since 2008 played alongside music director Sergei Krylov, who frequently functions as both soloist and conductor at its concerts around the globe. Their repertoire embraces much of the music literature, from the Baroque period to contemporary works. Although particularly dedicated to presenting the most recent Lithuanian music, they have also performed the world premières of pieces by outstanding composers like Alfred Schnittke, Arvo Pärt and Pēteris Vasks. Today's concert programme is quite unusual. Krylov and the ensemble took three criteria into consideration in compiling it. Firstly, to present contemporary Lithuanian and Latvian works to the Hungarian audience. Next was to treat us to music by Béla Bartók, a composer whom Krylov also holds to be a pivotal figure. Lastly, they wanted to pay tribute to Leonard Bernstein in the centenary of his birth. The works of Lithuanian composer Arvydas Malcys have been played at the leading contemporary music festivals of Europe and East Asia and in concerts in both North and South America. “This composition is a postscript to Mozart, or classicism in a wider sense,” says the composer of his piece for string orchestra Milky Way. “I wanted to write with as much innocence and bravura as Mozart did. When thinking of Mozart, I always come back to my youth and the music that surrounded me then.” Although the subtitle of Pēteris Vasks's Violin Concerto (Distant Light) likewise suggests an astronomical reference, the 1997 work by this Latvian composer whose works are played all over the world is not about the cosmos but about something much more ineffable. As Krylov put it: “It is a divine energy beyond the stars and planets. The distant light is what we believe in, what binds the human world to the divine one. Just like all music by Vasks, it develops a religious idea.” The Russian violinist and conductor also revealed that he was already thinking about including Leonard Bernstein's Serenade after Plato: Symposium for solo violin, orchestra, harp and percussion when compiling the music for the concert. Since the concert takes place during Bernstein's centenary, it became an even more obvious choice.

SUMMARY

A CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE

Sinfonietta Rīga

Közreműködik: Kristaps Bergs – cselló, Heigo Rosin – marimba Vezényel: Erki Pehk

2018. október 5.

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

Kortárs romantikusok 2.0

Közreműködik: Rohmann Ditta – cselló, Binder Károly – zongora, Feledi Project, Budafoki Dohnányi Zenekar, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói Koreográfus: Feledi János Vezényel: Hollerung Gábor

2018. október 17.

Hollerung Gábor Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Mendelssohn: Éliás

Közreműködik: Pasztircsák Polina – szoprán, Láng Dorottya – mezzoszoprán, Sebastian Kohlhepp – tenor, Jochen Kupfer – bariton, Orfeo Zenekar, Purcell Kórus Vezényel: Vashegyi György

2018. október 26.

Láng Dorottya Fotó © Shirley Suarez

FELFEDEZÉSEK

Farkas Róbert és az Óbudai Danubia Zenekar

Közeműködik: Mohamed Hiber – hegedű, Pallavi Mahidhara – zongora Vezényel: Farkas Róbert

RISING STARS

Amatis Trio

2018. november 24.

ÚJÉVI HANGVERSENY

Haydn: A teremtés

Közeműködik: Fatma Said, Uwe Stickert, Sebestyén Miklós, Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar, a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Fischer Ádám

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Szergej Krilov Címlapfotó: Mary Slepkova A szerkesztés lezárult: 2018. szeptember 19. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!