Nagy kínai újévi hangverseny
2019. január 31. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Müpa-élmény 360 fokban
Látogasson el egyedülálló házbemutató VR-túránkra!
mupa.hu
3
31 January 2019 Béla Bartók National Concert Hall
2019. január 31. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Grand Chinese New Year Concert Nagy kínai újévi hangverseny Featuring: Zhu Changyao – erhu Kang Quiaoxuan – cello Suzhou Chinese Orchestra Conductor: Pang Kapang
Közreműködik: Zhu Changyao – erhu Kang Quiaoxuan – cselló Szucsoui Kínai Zenekar Vezényel: Pang Kapang
Li Huanzhi–Peng Xiuwen: Spring Festival Overture Liu Wenjin: Jasmine Flower Zhao Jiping: The Butterfly Dream
Li Huanzhi–Peng Xiuwen: Tavaszi fesztiválnyitány Liu Wenjin: Jázminvirág Zhao Jiping: A lepke álma
Liu Changyuan: Lyric Variation Hua Yanjun–Zhu Changyao: Moon Reflected in the Er Quan Wang Danhong: Macau Cappricio
Liu Changyuan: Lírai variáció Hua Yanjun–Zhu Changyao: Tükröződő hold Wang Danhong: Makaói capriccio
The English summary is on page 9. The performance is sponsored by:
A produkció támogatója:
4
És beköszönt a Disznó éve…. A Föld népességének negyede nem január elsején ünnepli az új esztendőt: Kínában és Kelet-Ázsia más országaiban az újhold első napjához kötik az évfordulót. Mivel pedig a kínai kalendárium a Hold és a Nap mozgásának kombinációjára épül, ez a dátum is folytonos mozgásban van, így 2019-ben a Kutya évét váltó Disznó éve február 5-én köszönt majd be. A kínai újév jelentősége Kelet-Ázsiában a keresztény karácsonyhoz mérhető. Az ünnepre való előkészületek már december közepén elkezdődnek: heteken át sütnek-főznek, vesznek vagy készítenek egymásnak ajándékot a rokonok, barátok, ismerősök, ragasztanak ki papírcsipkéket az ablakokba, és takarítják – mi több, sok helyen meszelik, festik – ki a házat. Utóbbinak a higiéniai szempontokon túl spirituális jelentősége is van: az aktussal az ártalmas szellemektől és a balszerencsétől is megtisztítják otthonaikat. Az ünnepséghez hagyományosan hozzátartozó petárdadurrogtatás ugyanezt a célt szolgálja. Az óév végét a családok együtt ünneplik, az ősök tiszteletére kiadós vacsorát rendeznek, majd meggyújtják a mindenfelé kiaggatott lampionokat. Ezzel pedig kezdetét veheti a mi szilveszterünkhöz hasonló, másnap reggelig tartó, féktelen mulatozás. A Hold körülbelül 29,5 nap alatt ér vissza ugyanabba a pozícióba, ezért a kínai naptárba – az eltolódást helyrehozandó – időnként beillesztenek egy-egy plusz hetet. (Így voltaképpen ugyanúgy korrigálnak, mint az éveket a Gergely-naptár szerint számolók, amikor négyévenként egy-egy szökőnappal meghosszabbítjuk a februárt, helyreállítva a természet ciklikusságát.) A kínai luniszoláris naptárra jellemző időmérési rendszert valójában a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül, és nemcsak Kínában, hanem számos másik ázsiai országban is használják. Mivel azonban a kínaiak voltak azok, akik az évek és napok számolásában ezt a metódust először részletekbe menően kidolgozták, a nyugati kultúrában a kínai naptár elnevezés terjedt el. A dolog pikantériája, hogy miközben a legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapi életben már jó ideje az 1582 októberében bevezetett Gergely-naptár a mérvadó, a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek dátumainak pontos meghatározásához változatlanul a kínai naptárt veszik alapul. A kínai újév az újhold első napjával kezdődik, és tizenöt napon át tart, azaz a következő teliholdkor fejeződik be. Amint már szó esett róla, az ünnepre való felkészülés már december közepén kezdetét veszi, és az újévet megelőző este, illetve újév napja – a keresztény karácsonyhoz hasonlóan – hagyományos családi ünnep. Itt is van nagyvacsora, amely a kínaiaknál az ősök tiszteletére készül, merthogy hitük szerint
az elhunyt családtagok ilyenkor (igaz, láthatatlanul) az élőkkel együtt ünneplik az új év kezdetét. Ez a vacsora, a wei lu – magyarul: „körülülni a háztüzet” – Kínában a családi összetartozás jelképe, „megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, amelynek legutolsó láncszeme a jelenben élő család”. Az új évet tehát tizenöt napon át ünneplik, és ebben a bő két hétben minden napnak megvan a maga neve és hagyománya: mikor, miként, kikre kell emlékezni, milyen isteneket kell az embereknek a házukba fogadniuk, mikor milyen imádságokat kell elmormolni, mikor milyen szellemben kell folytatni a családi és baráti összejöveteleket. Az utolsó nap pedig a Lampion Fesztivál, amely naplemente után veszi kezdetét, és amelyet sokan második újévnek is neveznek. Ilyenkor a települések főterén – miként a fesztivál neve is utal rá – lampionversenyt rendeznek, melyre bárki benevezhet, aki késztetést érez díszes lampionok készítésére. Az est fénypontját pedig a hagyományos kínai tűzijáték jelenti. A kínai asztrológia szerint az elköszönő Kutya éve a baráti kapcsolatok ápolásának és a nyugodt politikának kedvezett, a 2019. február 5-én beköszönő Disznó éve pedig a jóslatok szerint a hivatás és az anyagi bőség időszaka lesz.
Zenei tradíciók a csúcstechnológia kínai metropoliszában A kínai újév apropóján kel ismét útra a Kelet és a Nyugat klasszikus zenei tradícióit egyesíteni kívánó, egyedülálló kínai koncertprojekt, és európai körútja keretében a Pang Kapang vezényelte Szucsoui Kínai Zenekar közreműködésével ma ismét Nagy kínai újévi hangverseny van a Müpában. Az 1998-ban elindított, nagyszabású koncertsorozat legfőbb célja az európai és az ázsiai zenekultúra egymáshoz való közelítése. Az elmúlt bő két évtizedben az amszterdami Concertgebouw-tól a berlini Filharmónián át a budapesti Müpáig ívelő turnékon vezető kínai együttesek és muzsikusok adtak elő hagyományos kínai zenét, klasszikus hangszerekkel, azokkal harmonizáló öltözetben. A koncertsorozat két éve ünnepelte létrejötte huszadik évfordulóját – akkor az újkori Kína első, 1951-ben alapított, a nemzeti hagyományokat ápoló együttese érkezett a Müpába. A Kínai Nemzeti Opera- és Táncszínház Tradicionális Kínai Zenekara elsődleges célja kezdetektől fogva ugyanaz: a tradicionális kínai operák és táncjátékok népszerűsítésre világszerte. Az együttes repertoárján közismert művek és ritkán hallható zenei kuriózumok egyaránt szerepelnek. 2018 februárjában az újkori Kínával szintén közel egyidős Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar mutatott be Budapesten régies ihletésű, de modern szellemiségű darabokat. Az idei koncertsorozaton egy egészen friss, a nagyközönség előtt 2017 decemberében debütált együttes, a Szucsoui Kínai Zenekar képviseli a kínai zenei hagyományokat.
NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
5
6
Szucsou az egyik legrégebbi történelmi múltra visszatekintő kínai város: csaknem ezeréves kertjeit a klasszikus kínai kertművészet kiemelkedő példáiként emlegetik, és az ország legnevezetesebb turisztikai látványosságai közé tartoznak. Legalább ennyire híresek Szucsoui Kínai Zenekar Szucsou buddhista és taoista templomai, a várost behálózó csatornák felett átívelő hangulatos hidak, és a közel hatmilliós metropolisz új üzleti negyedének arculatát meghatározó hatalmas felhőkarcolók is. Szucsou napjainkra Kína egyik leggazdagabb városává és technikai-tudományos központjává nőtte ki magát. Nem meglepő hát, hogy 2017 őszén a város önkormányzata és a high-tech negyed legjelentősebb cégei közösen alapították meg azt az önkormányzati fenntartásban működő zenekart, amely elsősorban a Jangce folyótól délre eső területek (Jiangnan régió) vonós és fúvós zenei tradícióit igyekszik ápolni és népszerűsíteni. A számos neves kínai muzsikust felvonultató, kilencven tagú Szucsoui Kínai Zenekar repertoárján klasszikus darabok és tradicionális ihletésű művek éppúgy szerepelnek, mint népszerű regionális népzenék modern átiratai. Emellett egészen friss keltezésű szerzeményeket is műsorra tűznek: a zenekar menedzsmentje már az indulás évében olyan kiemelkedő kínai zeneszerzőket kért fel új művek komponálására, mint Zhao Jiping, Liu Xijin, Li Binyang, Liu Changyuan, Hao Weiya, Zhang Zhao és Wang Danhong. A kifejezetten nekik dedikált szerzemények közül azóta számosat már nagy sikerrel be is mutattak. Noha a Szucsoui Kínai Zenekar alig egy esztendeje létezik, máris a jangnani népzene egyik legelkötelezettebb képviselőjeként és népszerűsítőjeként emlegetik. Az együttes rendszeresen részt vesz kínai és nemzetközi workshopokon, versenyeken, fesztiválokon. Legszívesebben kisebb, emberibb léptékű rendezvényeken – falunapokon, egyetemi kampuszokban, gyárakban, katonai barakkokban – lépnek fel, de rendre megfordulnak nagyobb és elegánsabb koncerthelyszíneken is. 2018 májusában a Szucsoui Kínai Zenekar volt az egyetlen olyan tradicionális együttes, amelyet meghívtak a rangos Pekingi Modern Zenei Fesztiválra, ahol az impozáns méretű, kiváló akusztikájú Pekingi Hangversenyteremben léphettek fel, és demonstrálhatták, miként lehet régiójuk népzenéjét modern környezetben úgy megszólaltatni, hogy az mégis megőrizze szucsoui, illetve jiangnani karakterét. A nyár folyamán az Amerikai Egyesült
Államokba is eljutottak: Portland és Szucsou testvérvárosi kapcsolatának harmincadik évfordulója alkalmából adtak sikeres kettős koncertet az amerikai nagyvárosban, a Lincoln Hallban. 2019 januárjának második felében a Nagy kínai újévi hangversenysorozat idei sztáregyütteseként Európában koncerteznek: a kéthetes turné során Hamburgban, Bonnban, Brüsszelben, Comóban, Luzernben és Vaduzban lépnek fel, az ünnepi koncertkörút zárásaként pedig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutatják be népzenei ihletésű, de klasszikus megszólalású kompozíciókból álló műsorukat. Ez az esztendő sorsfordítónak ígérkezik számukra: a tervek szerint végre birtokba vehetik új otthonukat, a Suzhou Chinese Orchestra Music Hallt. A grandiózusnak ígérkező zenei központ nemcsak elegáns koncerttermet foglal magában, hanem a hozzá kapcsolódó épületekben gyakorolhat állandó jelleggel a népes zenekar, illetve itt taníthatják folyamatosan a társulat jövőbeni tagjait. A Szucsoui Kínai Zenekar művészeti vezetője és első számú dirigense Pang Kapang 1997ben, Kijevben végzett. (Egyedüli ázsiaiként nyert felvételt a Kirill Kondrasinról elnevezett, neves nemzetközi karmesterképző intézménybe.) A következő évben a Kínai Rádiózenekar karmestere lett, majd különböző zenekarok élén szerzett tapasztalatot a kínai és a nyugati klasszikus zene területén. 2004-ben beválasztották Kína tíz legtehetségesebb fiatal karmestere közé, és ekkoriban hívták első alkalommal vendégnek a Makaói Kínai Zenekarhoz, amellyel aztán közel másfél évtizeden át együtt dolgozott. Az ezredforduló óta tizenhárom alkalommal szerepelt a bécsi Musikvereinban (főként kínai újévi koncerteken), de rendszeresen vezényel zenekarokat Japánban, Dél-Koreában, Szingapúrban, Csehországban, Ukrajnában és Ausztriában is. A kínai és nyugati klasszikus zenében egyaránt otthonosan mozgó karmester az elmúlt években előszeretettel szólaltatott meg 20. századi európai műveket, illetve kortárs kínai darabokat. A Szucsoui Kínai Zenekar hangszerösszeállításában is sajátosan vegyíti a klasszikus zenei és a népi instrumentumokat. A mostani sorozatban megszólaló egyik legfontosabb hagyományos kínai hangszer az erhu (más néven: nanhu), melyet Európában általában kínai hegedűként ismernek. Mai formájában a 18. század óta létezik, feltételezések szerint a 10. században Kínába került, pengetős hszi-csinből származik. Pang Kapang
NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
7
8
A hangszernek nincs fogólapja, a hangmagasságokat a bal kéz ujjainak a húrokhoz történő szorításával lehet módosítani, miközben a zenész jobb kézzel a vonóval – a tető síkjára közel merőleges irányban mozogva – gerjeszti a húrokat. Mivel az egyik húrról a másikra történő átmenetkor 180 fokban meg kellene fordítani a vonót, annak szőrét átfűzik a két húr között, így a vonó finom áthelyezésével, nyomásirányának megváltoztatásával lehet váltani a két húr között. Zhu Changyao egyike Kína legendás erhu-játékosainak. Ötéves korában lépett először közönség elé egy gyerekzenekar szólistájaként, és hétévesen kezdte erhu-tanulmányait. Felsőfokú végzettséget Kína legrangosabb mestereinek irányításával szerzett. Még főiskolás korában meghívták egy pekingi előadásra, amelyen nemcsak hangszerjátékosként, de kiváló hangszerelőként is magára vonta a szakma és a közönség figyelmét. Zeneszerzőként megkapta a Kínai Kulturális Minisztérium díját, előadóként turnézott szerte Ázsiában, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Mindemellett több felsőoktatási intézményben tart rendszeresen előadásokat. A kritikusok „világklasszis virtuózként”, „az emberiség kincseként” emlegetik, akinek minden gesztusa képes a spiritus mundi kifejezésére. Kang Quiaoxuan tajvani születésű csellista, aki hatéves kora óta játszik hangszerén. Mesteri fokozatát a Cincinnati Egyetem Konzervatóriumában szerezte Lee Fisernél, doktori képzésre pedig a Louisianai Egyetemre, Dennis Parkerhez járt. A nyugati kultúrában szocializálódott távol-keleti muzsikusok többségéhez hasonlóan az ő zenészszemélyiségét is a saját tradíciók és a tanult előadói gyakorlat ötvözete határozza meg. Mára Kína egyik legkeresettebb szólistája, a legnagyobb zenekarokkal és a legnevesebb karmesterekkel koncertezik, valamint a Ludong Egyetem és a Központi Kínai Egyetem zenei fakultásának oktatója. Írta: Jávorszky Béla Szilárd
Summary A quarter of the earth’s population – in China and other countries in the Far East – celebrates the arrival of the new year not on the first of January, but on the first day of the new moon based on a constantly shifting combined lunar and solar calendar. In 2019, the Year of the Dog will make way for the Year of the Pig on 5 February. On this occasion, Müpa Budapest will once again present its singular Grand Chinese New Year, which seeks to unite the classical music traditions of East and West, this time with a guest appearance by the Suzhou Chinese Orchestra, under the baton of Pang Kapang, as part of their European tour. In East Asia, Chinese New Year is comparable to the Christian tradition of Christmas. Preparations for the holiday start as early as mid-December, with weeks of cooking and baking and gifts being purchased or made for relatives, friends and acquaintances, as people put lacy paper cuttings up in their windows and clean their houses, often taking the opportunity to paint and whitewash them as well. There is a spiritual significance to the latter beyond the hygienic aspect, as it cleanses one’s home of harmful spirits and bad fortune too. The firecrackers that are traditionally part of the holiday also serve the same purpose. Also part of celebrating the Chinese New Year in style is the major concert series launched in 1998 with the primary aim of bringing the musical cultures of Europe and Asia closer together. Over the past two decades, leading Chinese ensembles and musicians touring venues like Amsterdam’s Concertgebouw and the Berliner Philharmonie have visited Müpa Budapest to perform live traditional Chinese music with classical instruments while dressed in the customary attire. Representing Chinese musical traditions at this year’s concert series will be the newly formed Suzhou Chinese Orchestra, which made its live début in December 2017. The repertoire of this 90-member ensemble comprising countless renowned musicians embraces classical pieces and works inspired by tradition, just as much as it does modern transcriptions of regional and local folk music.
SUMMARY
9
Lehár: A mosoly országa
A Müpa és a Shanghai Opera együttműködésében Vezényel: Xu Zhong Rendező: Káel Csaba
2019. február 1., 2.
Xu Zhong
JAZZ SHOWCASE
Karosi Júlia Quartet és Ben Monder
2019. február 10.
Karosi Júlia Fotó © Ora Hasenfratz
A népzene ünnepe – a táncháztól a világzenéig
2019. február 23.
Dalinda
Olga Peretyatko áriaestje
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Michelangelo Mazza
2019. február 26.
Olga Peretyatko Fotó © Alikhan photography
Juan De Marcos & The Afro-Cuban All Stars
2019. március 6.
Fotó © Luiz C. Ribeiro
„SELYMEIM” – ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL
A Beady Belle és Palya Bea
2019. május 8.
Beady Belle Fotó © Egil Hansen
előzetes,
AJÁNLÓ
Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk: A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Pang Kapang A szerkesztés lezárult: 2019. január 14. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!