Müpa Műsorfüzet - Izraeli Filharmonikus Zenekar (2019. szeptember 8.)

Izraeli Filharmonikus Zenekar

2019. szeptember 8.

BartĂłk BĂŠla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Müpa-élmény 360 fokban

Látogasson el egyedülálló házbemutató VR-túránkra!

mupa.hu

8 September 2019 Béla Bartók National Concert Hall

2019. szeptember 8.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Israel Philharmonic Izraeli Filharmonikus Orchestra Zenekar Featuring: Mihoko Fujimura – mezzo-soprano Hungarian Radio Choir and Children’s Choir (choirmaster: Zoltán Pad and Soma Dinyés) Conductor: Zubin Mehta Mahler: Symphony No. 3 in D minor 1. Kräftig. Entschieden 2. Tempo di Menuetto. Sehr mässig 3. Comodo. Scherzando. Ohne Hast 4. Sehr langsam. Misterioso. Durchaus ppp 5. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck

6. Langsam. Ruhevoll. Empfunden The English summary is on page 15.

Közreműködik: Mihoko Fujimura – mezzoszoprán a Magyar Rádió Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán és Dinyés Soma) Vezényel: Zubin Mehta Mahler: III. (d-moll) szimfónia I. Kräftig. Entschieden II. Tempo di Menuetto. Sehr mässig III. Comodo. Scherzando. Ohne Hast IV. Sehr langsam. Misterioso. Durchaus ppp V. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck VI. Langsam. Ruhevoll. Empfunden

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

3

4

Ellentétek egysége Mi teszi Gustav Mahler (1860–1911) hangját félreismerhetetlenné? Alighanem az ellentétek egysége. Ezt személyiségében és sorsában éppúgy felfedezhetjük, mint zenéjében.

Világszemléletére meghatározó hatással volt zsidó származása, ugyanakkor művészete tele van keresztény szimbólumokkal és gondolatokkal. Legendásan nagy szerelem fűzte feleségéhez, a zeneszerzői ambíciókat dédelgető Alma Schindlerhez, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy megtiltsa jövendőbelijének a számára oly fontos kompozíciós tevékenységet. Korának legnagyobb operakarmestere volt, ugyanakkor alkotói életműve gerincét szimfóniái alkotják – operát nem írt.

Zenéjéből is sugárzik a feszültség, melyet a feloldatlan ellentétek hoznak létre.

Művei túlnyomórészt nagy ívű szerkezetek, ezek azonban a klasszikus formaalkotás elvei szerint szabálytalannak minősülő, töredékszerű részekből épülnek fel. Kifejezésmódja gyakran pátosszal teli és magasztos, ugyanakkor zenéjében a fennkölt gesztusvilág mellett minduntalan beleütközünk a nyersbe, a triviálisba és olykor a naturálisba is.

Stílusa a nagy európai hagyományból táplálkozik, s ilyenformán alkotásai a legkifinomultabb műzenei matériából építkeznek, emellett azonban rendre felbukkannak folklorisztikus elemek: banális indulók, német-osztrák néptáncok és a zsidó népzene, a klezmer dallamai.

Wunderhorn-romantika Mahler érett kori munkásságát három alkotóperiódusra oszthatjuk. Az első az Egy vándorlegény dalai ciklussal (1885–86) kezdődik, és gerincét az első négy szimfónia alkotja.

Ez az időszak a IV. szimfónia megalkotásával fejeződik be 1901-ben. Mahlernek ezeket az éveit alapvetően befolyásolta az Achim von Arnim és Clemens Brentano által 1805 és 1808 között kiadott német népdalszöveg-gyűjtemény, a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje), az első négy szimfónia közül háromban (II-III-IV.) fel is használ szövegeket ebből a már Goethe által is nagyra értékelt antológiából. Ezeket a szimfóniákat „Wunderhorn-szimfóniáknak” nevezi az utókor, megállapítva, hogy a teljes első alkotókorszakra döntő hatást gyakorolt a Wunderhorn-romantika – annál is inkább, mivel Mahler a II. (1888–94) és a III. szimfónia (1895–96) megírása között tizenkét dalból álló ciklust komponált A fiú csodakürtje címmel, s ebben kivétel nélkül a gyűjtemény szövegeit zenésítette meg. A középső alkotókorszak a Rückert-dalokból, a Gyermekgyászdalokból, valamint az V., VI., VII. és VIII. szimfóniából áll, és 1901-től 1907-ig tart,

míg a rövid kései periódus a Dal a Földről szimfóniára (ellentmondásos módon maga Mahler nevezte így a hat dalból álló ciklust a publikáláskor), a IX. és a befejezetlen X. szimfóniára szorítkozik, és a zeneszerző 1911-ben bekövetkezett halálával ér véget.

A kibontakozás évei Hol tart életútján Mahler a III. szimfónia komponálásakor? Harmincas évei derekán jár, még nem házas, egyelőre egyedül él, élénk kapcsolatot tartva testvéreivel. Sok helyütt megfordult már eddig. A nyolcvanas évek eleje óta volt karmester Laibachban (ma Ljubljana), Olmützben (ma Olomouc), Prágában, Lipcsében, Budapesten, most pedig, 1891 és 1897 között első karmester a Hamburgi Városi Színházban. Ez eddigi életútjának legnagyobb eredménye, legjelentősebb karmesteri sikereinek színhelye. Sok mindenkit megismer, sok mindenkivel találkozik, bámulatos azoknak a műveknek a sora, amelyeket operaés koncertkarmesterként betanít és vezényel Wagnertől Pucciniig, Smetanától Csajkovszkijon át Mascagniig.

Együttműködik az élete végén járó Hans von Bülow-val, aki dirigensként nagyra tartja, de kompozícióit nem érti. Találkozik Csajkovszkijjal, aki mély benyomást tesz rá, megismeri Brahmsot, aki partitúrákat kér tőle, kölcsönös nagyrabecsülésen alapuló baráti kapcsolatba kerül Richard Strauss-szal. Ezekben az években fejezi be I. és II. szimfóniáját, s kezd hozzá a III.-hoz. Nyaranta alkot, mint később Bartók, mert eddigre ő is „vakációkomponistává” válik, évad közben annyira lefoglalja a kemény színházi munka. Salzburg közelében, Steinbachban, az Attersee partján dolgozik egy külön e célra épített kis házikóban – itt készül alig pár négyzetméternyi térben a mondanivalójával a világot átfogó III. szimfónia.

Keletkezési körülmények Mahler a hamburgi években ismeri meg a tizennyolc éves Bruno Waltert (1876–1962), aki 1894-től a Városi Színház korrepetitoraként, majd karigazgatójaként dolgozik, és művészete a tehetségét azonnal felismerő Mahler védőszárnyai alatt bontakozik ki.

Mester-tanítvány kapcsolatuk hamar barátsággá mélyül. Waltertől, Mahler apostolától és az életmű egyik legnagyobb-leghitelesebb interpretátorától (aki 1936-ban, halálának negyedszázados évfordulóján könyvet írt a zeneszerzőről) az utókor sok mindent első kézből tud a III. szimfónia keletkezésének körülményeiről, arról az idilli állapotról, amelyben Mahler két nyáron át az Attersee-parti házikóban dolgozott.

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

5

6

A karmester ír a komponista gyorsan változó kedélyállapotáról, gyakran túlzó gesztusairól, panteisztikusnak nevezhető szeretetéről, amely az őt Steinbachban körülvevő természet jelenségei iránt megnyilvánult. Mondják, a III. szimfónia a természet szimfóniája, és a műről szóló ismertetők elmaradhatatlan része az idézet, mely szerint amikor a Steinbachba látogató Walter végigtekint a Höllengebirge fenséges sziklafalain, a zeneszerző öntudatosan rászól: „Nem kell odanéznie, én mindezt már megkomponáltam”– és máris a hatalmas méretű első tétel felépítéséről kezd beszélni.

Végletek szimfóniája Hatalmas méretű? Valóban: a nyitótétel – amelyet Mahler a partitúrában az Erste Abteilung (I. rész) címmel látott el, míg a II-III-IV-V-VI. tétel a Zweite Abteilung (II. rész) elnevezést kapta – rendkívüli terjedelmű. Több mint fél óráig tart, önmagában olyan hosszú tehát, mint egy rövidebb Beethoven-szimfónia, maga a teljes mű pedig átlagos előadásban 90 és 105 percnyi időtartam között ingadozik. Mahler Harmadikja a zenetörténet leghosszabb szimfóniája. Ám nemcsak a mű időbeli kiterjedése gigantikus: az előadó-apparátus is az. A partitúra Wagnert felülmúló igényű: a mű megszólaltatása négy fuvolát, négy oboát (angolkürttel), három B- és két Esz-klarinétot (basszusklarinéttal), négy fagottot (kontrafagottal), B hangolású postakürtöt, nyolc kürtöt, négy trombitát, négy harsonát, kontrabasszustubát, két hárfát, nagy létszámú vonóskart, gazdag ütőhangszeres apparátust, fiúkórust, női kart és altszólistát követel.

Mindebből értelemszerűen következik, hogy Mahler III. szimfóniáját csak erre alkalmas, nagy pódiummal és a jelentős hangtömegnek megfelelően tágas belső térrel rendelkező hangversenytermekben lehet és szabad előadni. Hozzátehetjük, hogy miként Mahler összes szimfóniája, a Harmadik is „világdrámának” nevezhető, azzal a kiegészítéssel, hogy ezúttal az egyes tételek valóban szinte enciklopédikusan, az élettelen anyagtól a lélek legmagasabb rendű állapotáig haladva ábrázolják a létezés különféle formáit.

Egy visszavont program Első négy szimfóniája komponálásakor Mahler minden esetben megfogalmazta a tételek programját, hogy világossá tegye, mit kíván elbeszélni a mű. (Mahler szimfóniáinak a korábbi elképzelésekhez képest szabálytalan felépítését nem véletlenül nevezik „narratív formáknak”: ezek a művek többnyire valóban „zenei elbeszélések”.)

E magyarázatokat nem hozta nyilvánosságra, szellemi környezetével azonban megosztotta, így a programok nem vesztek el, sőt az évtizedek során nyilvánosságra kerültek.

Ily módon a nagyközönség is tud ezekről – nem kell és nem is lehet elvonatkoztatnunk tartalmuktól, mikor a mű megértésére törekszünk.

A III. szimfónia hatalmas nyitótétele a Pán ébredése, a Nyár bevonulása programot kapta, korábban azonban az Amit a sziklák mondanak nekem munkacímet viselte. Nem volt véletlen tehát, hogy Mahler éppen akkor fordult büszke kijelentésével Bruno Walter felé, amikor a karmester a komponálóházikóhoz vezető úton a vadregényes, sziklás hegyi tájra tekintett: ez volt az a vidék, amely monumentalitásával és zordságával a nyitótétel hangjait ihlette. A további tételek eredeti programja: Amit a mező virágai mondanak nekem (II.); Amit az erdő állatai mondanak nekem (III.); Amit az ember mond nekem (IV.); Amit az angyalok mondanak nekem (V.); Amit a szeretet mond nekem (VI.).

A tételek témájával tehát Mahler egyre felfelé halad, az ötödik tételben az angyalokról szólva ki is lép a humán szférából, a hatodikban pedig immár a mindenen túlmutató, isteni szeretet egyetemes eszméjét fogalmazza meg a zene nyelvén.

Életmámor, fájdalom, szorongás…

A nyárról gyümölcsérlelő meleg, szabadság, vidámság jut eszünkbe. Mégis, a szimfónia indulókarakterű nyitótétele (az induló jellegzetes mahleri toposz: a II., V. és VI. szimfónia élén is megjelenik) az unisono harsogó nyolc kürt kórusával, a hatalmas súllyal lezuhanó tutti-akkordokkal és a rendkívüli erejű dobütésekkel sokkal inkább sötét, félelmetes és fenyegető, mint vidám.

Ez volna a nyár? – kérdezhetjük. És valóban „bevonulás” ez? Nem inkább gyászinduló, mint a II. és az V. szimfónia nyitótétele? Nos, talán nem gyászinduló, de mindenképpen nyugtalanító, ambivalens zene, amely egyszerre fejezi ki az élet akarását és az élettől való megmagyarázhatatlan félelmet, egyszerre az erőt és a szorongást. Mahler a századforduló zeneszerzője volt, Siegmund Freud (1856–1939) kortársa. Nincs a zenetörténetben még egy alkotó, aki a tudatalatti mélyén kavargó ellentmondásokat alaposabb elemző munkával és nagyobb intenzitással segítette volna műveiben felszínre, mint ő. III. szimfóniájának nyitótételében ez a kettősség a döntő: a mámoros életakarás és a létezéstől való atavisztikus félelem egyidejű jelenléte.

A „virágok nyelvén szóló” második tétel lágy menüett kecses oboaszólóval és szélesen áradó vonósdallamokkal. Finoman archaikus tánc, amely megmutatja, hogyan hajladoznak a mindenség legártatlanabb teremtményei, a virágok a frissítő hajnali szélben.

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

7

8

Kontraszt, mozgalmasság persze ebben a tételben is megjelenik, de az alaptónus a békéé. Az állatokat megidéző harmadik tétel a mű scherzója: hangvétele enyhén groteszk, fanyar, kissé karikatúraszerű – felelevenítve azt a szín- és hangulatvilágot, amelyet az I. szimfónia „Bruder Jakob…”-dallamot felidéző harmadik tételéből ismerünk.

…és ami mindent felold A szimfónia legfájdalmasabb hangú részlete az altszólós negyedik tétel, amelyben Mahler Friedrich Nietzsche (1844–1900) Imígyen szóla Zarathustra című (ez idő tájt Richard Strausst hatalmas szimfonikus költemény írására ihlető) művének egy részletét zenésíti meg, az éjszaka mélységéről és sötétjéről, az elmúlás fájdalmáról énekelve.

A zenekari dal végén feldereng a fény: az öröm erősebb a szív fájdalmánál, és minden öröm az örökkévalóságot áhítja. A fiúkórust foglalkoztató ötödik tételben meg is jelenik az örökkévalóság: angyalok énekét halljuk a mennyországban. Itt Mahler A fiú csodakürtjéből választ naiv-játékos szöveget Jézusról és az apostolokról, Péterről és a bűnbocsánatról, olyan önfeledt, boldog hangulatot teremtve meg, amilyenhez hasonlót a IV. szimfónia több átmeneti elsötétüléssel, szélesebben kibontott fináléjából ismerünk.

A zárótétel az addig hangokba öntött összes vágyat, szorongást, kételyt, félelmet egyetlen nagy dalolásban oldja fel, de már szavak és emberi hangok nélkül, csak hangszereken – mert amiről Mahler most beszél, arra nincsenek szavak. Halljuk a fúvósokat is, és a pátosszal teli végkifejletben fontos szerepet kap a timpani, alapélményünk mégis a vonóskar végtelen dallama, amelynek himnikus hangvétele és átszellemült tisztasága az V. szimfónia Adagietto tételének rokona. „Was mir die Liebe erzählt” – a német nyelv ugyanazt a szót használja a szerelem és a szeretet megnevezésére. Mahler melyikre gondolt? Okunk van úgy hinni, nem a szerelemre, hanem a szeretetre, mert a hat tételben egyre feljebb léptünk, az ötödikben már angyali szférákban járva és keresztény szimbólumokat említve (tízparancsolat, mennyország, bűnbánat és bűnbocsánat), s a(z isteni) szeretet ennek az emelkedésnek a végpontjához jobban illik, mint a szerelem. A szerelem múlandó és önös, hiszen viszonzást vár, a szeretet azonban, mint Pál apostol írja: „mindent eltűr” és „soha el nem fogy”.

A III. szimfónia ősbemutatóját a zeneszerző vezényelte a Ruhr-vidéki Krefeldben, 1902. június 9-én, hatalmas sikerrel. Mint egy korabeli beszámoló fogalmaz, „a mennydörgő tapsvihar több mint tizenöt percen át tartott”. Mahlert tizenkétszer hívták a pódiumra. Írta: Csengery Kristóf

Izraeli Filharmonikus Zenekar Zeneigazgató: Zubin Mehta A zeneigazgatói tisztet a William Potschek család támogatja.

Tiszteletbeli karmester (1947–90): Leonard Bernstein Címzetes vendégkarmester (1992–2015): Kurt Masur Első vendégkarmester: Gianandrea Noseda Zenekari tagok Első hegedű Ilya Konovalov koncertmester ● Dumitru Pocitari koncertmester ● David Radzynski koncertmester ● Alexander Stark helyettes koncertmester A Marilyn & Sigi z”l Ziering család által támogatott szék

Saida Bar-Lev Nitzan Canetty Sharon Cohen Marina Dorman Adelina Grodsky Genadi Gurevich Enosh Koffler ■ Carmela Leiman ■ Eleonora Lutsky Sivann Maayani Robert Mozes Lilia Pocitari ■ Gilad Rivkin Lazar Shuster ■ Yelena Tishin Drorit Valk Ella Vaulin Slatkin Polina Yehudin

Második hegedű Semion Gavrikov* ♦ Yevgenia Pikovsky* Ari Þór Vilhjálmsson* Amnon Valk*** Liora Altschuler Emanuel Aronovich Hadar Cohen Alexander Dobrinsky Shmuel Glaser Kalman Levin Asaf Maoz Marianna Povolotzky Maria Rosenblatt Elyakum Salzman Marina Schwartz ■ Avital Steiner ♦ Olga Stern Brácsa Miriam Hartman* Susan & Elihu Rose által támogatott szék

Roman Spitzer* ♦

Claire & Albert Schussler által támogatott szék

Julia Malkova* ■ Amir van der Hal*** Dmitri Ratush***

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

9

10

Lotem Beider Ben Aharon Amos Boasson ■ Jonathan Gertner Yeshaayahu Ginzburg ■ Vladislav Krasnov Miriam Manasherov ■ Klara Nosovitsky Matan Noussimovitch Evgenia Oren Gili Radian-Sade Maya Tal Aharon Yaron Cselló Gal Nyska* Az Annenberg Foundation széke

Emanuele Silvestri* Yoram Alperin ■ Nitzan Gal ■ Dmitri Golderman Simon Hoffmann Iris Jortner ■ Iakov Kashin Linor Katz Enrique Maltz Kirill Mihanovsky Felix Nemirovsky Yifat Weltman Ruth Ziegler által támogatott szék

Bőgő Mihai Ichim* ■ David Allen Moore* ■ Nir Comforty*** Brad Annis Uri Arbel Tamir Chuzhoy

Judith and Stewart Colton Fellow által támogatott szék

Talia Horvitz ■ Nimrod Kling Noam Massarik David Segal Omry Weinberger Hárfa Julia Rovinsky* Marina Fradin ■ Fuvola Guy Eshed* Rochelle & David A. Hirsch által támogatott szék

Boaz Meirovitch* Alvaro Octavio Diaz* ■ Lior Eitan Hagar Shahal ■ Piccolo Lior Eitan Oboa Dudu Carmel* A Marilyn & Sigi z”l Ziering család által támogatott szék

Christopher Bouwman* ■ Sanja Romic* ■ Dmitry Malkin Tamar Narkiss-Melzer Angolkürt Dmitry Malkin Klarinét Ron Selka* Yevgeny Yehudin* Rashelly Davis Jonathan Hadas Piccolo klarinét Ron Selka Yevgeny Yehudin

Basszusklarinét Jonathan Hadas Fagott Daniel Mazaki* Uzi Shalev*** Gad Lederman Carol Patterson Miroslava Ziskind ■ Kontrafagott Carol Patterson Kürt James Madison Cox* Dalit Segal*** Michael Slatkin*** Yoel Abadi Ben Davis ■ Merav Goldman ■ Michal Mossek Gal Raviv Hagai Shalom Trombita Yigal Meltzer* Ram Oren** Eran Reemy Hannah & Randy Polansky által támogatott szék

Yuval Shapiro Nir Zemach ■ Harsona Nir Erez* Tal Ben Rei*** Micha Davis Christian Schmiedescamp Basszusharsona Micha Davis

Tuba Itay Agmon* ■ Noam Nehemia ■ Timpani Dan Moshayev* Natalie & Murray S. Katz által támogatott szék

Ziv Stein*** Ütőhangszerek Elliot Beck Alexander Nemirovsky Ayal Rafiah Ziv Stein Kottatárvezető Rachel Daliot A kottatárvezető asszisztense Tal Rockman Kottatáros Yuval Broner Operatív menedzser Amit Cohen Technikai munkatárs Doron Amitay Denis Rubin

● Az Izraeli Filharmonikus Zenekar Kanadai Baráti Köre által támogatott koncertmesteri szék * Szólamvezető ** Helyettes szólamvezető *** Társ-szólamvezető ♦ Szabadságon, ill. alkotói szabadságon ■ Vendégművész

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

11

Fotó © Oded Antman

A Bronisław Huberman által alapított Izraeli Filharmonikus Zenekar legelső koncertjét Arturo Toscanini vezényelte 1936. december 26-án. Jelenleg Tel-Avivban, Jeruzsálemben és Haifában vannak bérletes hangversenyeik, de különleges koncertjeikkel és sorozataikkal rendszeresen járják Izrael többi városát és turnéznak a világ kulturális központjaiban, rangos fesztiváljain. Izraeli szerzők műveinek bemutatásával hazájuk kultúrájának nagykövetei is. Fontosnak tartják az új bevándorlók befogadását, soraikban is több bevándorló muzsikus játszik. A világ legjelentősebb karmestereit és szólistáit látták már vendégül, ugyanakkor gyakran dolgoznak fiatal tehetségekkel is. KeyNote elnevezésű nevelési és közösségi programjuk keretében a zenekar muzsikusai iskolákban lépnek fel, és koncerteket adnak diákok számára a tel-avivi Charles Bronfman Auditóriumban. Zubin Mehta 1969-ben lett az együttes zenei tanácsadója, 1977-ben pedig zeneigazgatója, mellette Leonard Bernstein tiszteletbeli karmester, Kurt Masur címzetes vendégkarmester volt, 2011 óta pedig Gianandrea Noseda tölti be az első vendégkarmesteri tisztet.

Zubin Mehta Bombayben (ma Mumbai) született, és tizennyolc éves korában ment Bécsbe, hogy az ottani zeneakadémián tanuljon, hét évvel később pedig már a Bécsi és a Berlini Filharmonikusokat vezényelhette.

Hamarosan a világ egyik legkeresettebb dirigensévé vált, zeneigazgatója volt a Montreali Szimfonikus Zenekarnak, a Los Angeles-i és a New York-i Filharmonikusoknak, valamint a Bajor Állami Operának. Az Izraeli Filharmonikus Zenekar 1969-ben nevezte ki zenei tanácsadójának, 1977-től pedig már zeneigazgatóként, 1981-től örökös zeneigazgatóként dolgozik az együttessel – öt kontinensen, több ezer alkalommal vezényelte koncertjeiket, lemezfelvételeiket, turnéikat.

Szoros kapcsolat fűzi a Maggio Musicale Fiorentino Zenekarához is, melynek tiszteletbeli örökös karmestere. Zubin Mehta számtalan kitüntetés és elismerés birtokosa, Firenze és Tel-Aviv díszpolgára, a Bécsi és a Bajor Állami Opera tiszteletbeli tagja, és csillagot kapott a Hollywood Boulevard-on is.

Szívügyének tekinti tehetséges fiatal zenészek felfedezését és támogatását, öccsével, Zarinnal együtt elnöke a mumbai Mehli Mehta Zenei Alapítványnak, ahol egyszerre több mint 200 gyermek kaphat klasszikus zenei nevelést.

Mihoko Fujimura a Wagner- és Mahler-repertoár jeles tolmácsa. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon a Ring Frickája mellett eddig Waltraute, Erda (A nibelung gyűrűje), Brangäne (Trisztán és Izolda), valamint Kundry (Parsifal) szerepét énekelte nagy sikerrel. Mahlertől a Dal a Földről, a Rückert-dalok, A fiú csodakürtje és a Gyermekgyászdalok előadójaként hallhatta a nemzetközi közönség. A japán mezzoszoprán operai repertoárjában megtaláljuk Carmen, Mélisande (Pelléas és Mélisande), Amneris (Aida), Eboli (Don Carlos), Fenena (Nabucco), Azucena (A trubadúr), Idamante (Idomeneo) és Octavian (A rózsalovag) szerepét is. Rendszeres partnere korunk legjelentősebb zenekarainak és karmestereinek.

IZRAELI FILHARMONIKUS ZENEKAR

13

14

A Magyar Rádió Gyermekkórusa 1955-ben alakult, alapító karnagyai, Botka Valéria és Csányi László 1985-ig vezették az együttest. Jelenleg Dinyés Soma a gyermekkórus karnagya. Az együttes a magyar és a nemzetközi zeneélet megbecsült résztvevője, repertoárján a régizenétől a kortárs muzsikáig számos korszak alkotásai megtalálhatók.

Fennállása alatt a gyermekkórus olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Luciano Berio, Szemjon Bicskov, Myung-Wung Chung, Dennis Russell Davies, Peter Maxwell Davies, Philip Glass, Paul Sacher, Solti György, Karlheinz Stockhausen vagy Jeffrey Tate.

A Magyar Rádió Énekkara 1950-es alapítása óta sikerrel szerepel a klasszikus kórusmuzsika, az a cappella repertoár, valamint az opera- és oratóriumirodalom remekműveinek előadójaként. Koncertfelkéréseknek tett eleget Magyarországon és világszerte, fellépett Bertrand de Billy, Herbert Blomstedt, Eric Ericson, Christoph von Eschenbach, Lamberto Gardelli, Jesús López Cobos, Lorin Maazel, Kurt Masur, Lovro von Matačić, Yehudi Menuhin, Helmuth Rilling, Paul Sacher és Peter Schreier vezényletével.

Jelenleg Pad Zoltán áll a kórus élén.

Summary The Israel Philharmonic Orchestra was founded in 1936 (before the State of Israel was established) by world-renowned violinist Bronisław Huberman in order to provide employment for Jewish musicians being ejected from European orchestras because of their ethnicity. The ensemble’s début concert was conducted by Arturo Toscanini.

In addition to touring the world, the members of the IPO perform a major public service by promoting classical music in Israel’s schools.

The orchestra’s current leader, Zubin Mehta, will step down from the post he has occupied since 1969, in October of this year. The Mumbai-born conductor studied under the legendary Hans Swarowsky in Vienna and, in addition to his work with the IPO, has spent important parts of his career at the helm of the New York Philharmonic (1978–1991) and the Orchestra del Maggio Musicale Fiorentino (1985–2017).

The two vocal ensembles participating in the concert, the Hungarian Radio Choir (currently under choirmaster Zoltán Pad) and the Hungarian Radio Children’s Choir (led at present by Soma Dinyés), have both gone on to achieve success in Hungary and abroad since their inceptions in 1950 and 1955, respectively. Noted as a specialist on Wagner and Mahler, Japanese mezzo-soprano Mihoko Fujimura also regularly appears in operas by Mozart, Verdi, Bizet, Debussy and Richard Strauss.

This concert consists of a single work by Gustav Mahler (1860–1911) to be performed without an interval: engaging a massive number of performers and – at around an hour and a half in length – sprawling in scale, the Symphony No. 3 (composed in 1895–96) is one of the longest symphonies of all times. Its message embraces the entire spectrum of existence. The opening movement, in and of itself comparable in length to one of Beethoven’s shorter symphonies and dubbed Part One by the composer, initially bore the title Pan Awakes, Summer Marches In. This is followed by Part Two, a separate set comprising the next five movements. Although he never named these movements publicly, he did give them informal working titles (What the Flowers in the Meadow Tell Me, What the Animals in the Forest Tell Me, What Man Tells Me, What the Angels Tell Me and What Love Tells Me), which he shared with his associates, helping posterity to interpret the work.

SUMMARY

15

Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln

Közreműködik: Ryoko Aoki – narrátor, Peter Veale – oboa

2019. szeptember 17.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

FELFEDEZÉSEK

MÁV Szimfonikus Zenekar

Közreműködik: Xinyuan Wang – zongora Vezényel: Hontvári Gábor

2019. szeptember 29.

Hontvári Gábor

Rolando Villazón dalestje

Népszerű dallamok a múltból és a jelenből

Közreműködik: Carrie-Ann Matheson – zongora

2019. október 1.

Fotó © ITV / REX

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

A RIAS Kammerchor és az Amadinda Ütőegyüttes

Klang der Stille 2019. október 20.

Fotó © Matthias Heyde

JAZZLEGENDÁK

Hiromi

2019. október 29.

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

Daniel Zaretzky és a Szentpétervári Állami Vegyeskar

Ortodox karácsony

Vezényel: Vlagyimir Beglecov

2019. december 10.

Daniel Zaretsky Iveta Apkalna Fotó Fotó © © DF Nils Vilnis

előzetes,

AJÁNLÓ

Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

i a p ó eur hidak

an b á p ü M a k o p a olasz n .

7 2 – 8 1 r e b m e 2019. szept

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata

Stratégiai partnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Stratégiai médiapartnerünk:

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra A címlapon: Zubin Mehta Címlapfotó: Oded Antman A szerkesztés lezárult: 2019. augusztus 29.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma