Nagy kínai újévi hangverseny
2020. február 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Vigye haza az élményt! Ajándéktárgyainkat keresse a Vince Könyvesboltban!
mupa.hu
3 3 February 2020 Béla Bartók National Concert Hall
2020. február 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Grand Chinese New Year Concert Nagy kínai újévi hangverseny Featuring: Zhang Ying – pipa Chen Yi-Wei – sheng Jonathan Scott – organ Hong Kong Chinese Orchestra Conductor: Yan Huichang Peng Xiuwen–Cai Huichuan: Drums in Celebration of a Bumper Harvest Zhao Jiping: Desert Smoke Suite – 4th movement: Memories Traditional–Kuan Nai-chung: King Chu Doffs His Armour (for pipa and orchestra)
Közreműködik: Zhang Ying – pipa Chen Yi-Wei – seng Jonathan Scott – orgona Hongkongi Kínai Zenekar Vezényel: Yan Huichang Peng Xiuwen–Cai Huichuan: Dobolás egy rekordtermés megünneplésére Zhao Jiping: Sivatagi füst – szvit – IV. tétel: Emlékek Tradicionális dallam–Kuan Nai-chung: Csu király leveszi páncélját (pipára és zenekarra)
Chan Ming-chi: Jing • Qi • Shen (Three Treasures – Life Force • Vitality • Spirit)
Chan Ming-chi: Jing • Qi • Shen (Három Kincs – Életerő • Életenergia • Szellem)
Hua Yanjun–Lee Huanzhi: Reflection of the Moon on the Water
Hua Yanjun–Lee Huanzhi: A hold tükröződése a vízen
Wang I-Yu: Reeds
Wang I-Yu: Nádas
The English summary is on page 9. The performance is sponsored by:
A produkció támogatója:
4
A Föld népességének egynegyede nem január elsején ünnepli az új esztendőt – Kínában és Kelet-Ázsia más országaiban az újhold első napjához kötik az évfordulót. Miután a kínai kalendárium a hold és a nap mozgásának kombinációjára épül, ez a dátum is folytonos mozgásban van, így 2020-ban a Disznó évét váltó Patkány éve január 25-én köszöntött be. Ennek apropóján pedig megint útra kelt a Kelet és Nyugat klasszikus zenei tradícióit egyesíteni kívánó, egyedülálló kínai koncertprojekt, és egy európai körút keretében ezúttal a Yan Huichang vezényelte Hongkongi Kínai Zenekar ad kínai újévi hangversenyt a Müpában. Az 1998-ban elindított nagyszabású koncertsorozat legfőbb célja az európai és ázsiai zenekultúra egymáshoz közelítése. Az elmúlt bő két évtizedben az amszterdami Concertgebouw-tól a berlini Filharmónián át a budapesti Müpáig ívelő turnékon vezető kínai együttesek és muzsikusok adtak elő hagyományos kínai zenét, klasszikus hangszerekkel, a programmal harmonizáló öltözetben. A koncertsorozat három éve ünnepelte huszadik évfordulóját: akkor az újkori Kína első, 1951-ben alapított, nemzeti hagyományokat ápoló együttese érkezett hozzánk. A Kínai Nemzeti Opera- és Táncszínház Tradicionális Kínai Zenekara elsődleges célja a kezdetektől fogva ugyanaz, nevezetesen, hogy a tradicionális kínai operákat és táncjátékokat népszerűsítse világszerte, miközben repertoárján közismert művek és zenei kuriózumok egyaránt szerepelnek. Állandó karmesterük, Hong Xia érett, szigorú és szenvedélyes előadásmódjáról híres, s egyaránt jártas a klasszikus és a modern, a hagyományos kínai és a nyugati szimfonikus zene világában. 2018 februárjában az újkori Kínával szintén majdnem egyidős Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar mutatott be régies ihletésű, de modern szellemiségű darabokat, a 2019-es koncertsorozaton egy egészen friss, a nagyközönség előtt két évvel korábban debütáló együttes, a Szucsoui Kínai Zenekar érkezett, a 2020-as esztendőben pedig a kínai etnikus zenében jeleskedő, a városállam kulturális nagyköveteként is emlegetett Hongkongi Kínai Zenekar képviseli a kínai zenei hagyományokat. Az 1977-ben alapított, számtalan neves kínai muzsikust felvonultató együttes repertoárján klasszikus darabok és tradicionális ihletésű művek éppúgy szerepelnek, mint népszerű regionális népzenék modern átiratai vagy új szerzemények. Hagyományos hangszereket és azok modernizált változatát egyaránt használják, számos saját fejlesztésű instrumentumuk van, ezek közül a leghíresebb kétségkívül a zenekar pengetősszekciója által kikísérletezett eco-hu-csin hangszercsoport (benne az erhu, a kao-hu, a ko-hu és a csung-hu továbbfejlesztett változataival), melyen tradicionális kínai zene és kortárs kompozíciók egyaránt megszólaltathatók.
A Hongkongi Kínai Zenekar – mely a rendszeres koncertezés mellett időről időre szimpóziumokat és versenyeket is szervez – 2020 januárjának második felében és február elején a nagy kínai újévi hangversenysorozat idei sztáregyütteseként Európában koncertezik, és ma este a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutatja be népzenei ihletésű, de klasszikus hangzású kompozíciókból álló műsorát. A kilencvenegy tagú zenekart a hatvanöt éves Yan Huichang vezényli, aki 1983-ban a sanghaji konzervatóriumban végzett, és akinek tehetségére először a nyolcvanas évek végén csodálkoztak rá a kínai klasszikuszene-rajongók. Művészetét azóta számos kínai és nemzetközi díjjal ismerték el, legutóbb 2018-ban Tajvanon vehette át a tradicionális karmesterek legjobbjainak járó Arany Dallam díjat. Yan Huichang több mint húsz éve, 1997 júniusa óta dolgozik a zenekarral, mely irányítása alatt nemzetközi hírnévre tett szert. A társulat rendszeres meghívottja a világ különböző zenei fesztiváljainak, és Huichang nevéhez fűződik a hivatásos zenekari gyakornoki rendszer bevezetése, amely a világ első kínai felsőfokú zenekari tanintézménye, a HKCO zenekari akadémiájának megalapításához vezetett. A Hongkongi Kínai Zenekar idei európai turnéján három neves szólista, a sengjátékos Chen Yi-Wei, a pipa mesterének számító Zhang Ying és a fiatal angol zongora- és orgonaművész, Jonathan Scott vesz részt.
6
A tajvani származású Chen Yi-Wei hangszere a seng (hívják kínai szájorgonának is), mely az egyik legrégebbi kínai fúvós instrumentum, mit több, állítólag a legelső nádsípos hangszer az egész világon. Számos, különböző hangolású függőleges sípból áll, és többszólamú zene megszólaltatására is alkalmas. A hagyományos zenekarokban elsősorban kísérő funkciót lát el, de napjainkban szólóhangszerként is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A nem kínai zeneszerzők közül – főként azt követően, hogy a múlt század közepén különböző kromatikus hangolású sengek is megjelentek – többek között a dél-korai Unsuk Chin, az izlandi Daníel Bjarnason, a dán Guus Janssen, illetve az amerikai Lou Harrison, Tim Risher és Christopher Adler írt rá kortárs zenét. Chen Yi-Wei már kamaszkorában számos sengversenyt nyert meg, majd a tajpeji Shin Chien Egyetemen képezte tovább magát. 2013 februárjában a 41. Hongkongi Művészeti Fesztiválon játszott először a Hongkongi Kínai Zenekarral, és alkalmanként azóta is fellép vele. Számos együttműködésük közül talán a 2015. novemberi „Sheng Clusters”, a 2016. áprilisi, Észak- és Dél-Kína virtuóz zenéit bemutató sorozat, illetve a 2018. márciusi „Ambush on All Sides” előadások a legemlékezetesebbek. Zhang Ying jelenleg a Hongkongi Kínai Zenekar vezető pipajátékosa. E négyhúros, hagyományosan selyem-, manapság nejlonhúrokkal felszerelt kínai pengetős hangszer variánsai számos ázsiai országban megtalálhatók (Japánban biva, Dél-Koreában bipa, Vietnámban dan ty ba néven). A pipa sok szempontból az európai lantra emlékeztet, de annál rövidebb a nyaka. Mai változatán az eredetinél lényegesen több (szám szerint harminc) érintő van, hangzása az európai temperált hangközökre épül (azaz az oktáv tizenkét egyenlő hangra van felosztva), de a leszorított húrokat kellően megnyújtva hagyományos (európai) kottában ki nem fejezhető hangközöket is meg lehet szólaltatni rajta. A 2002-ben a kulturális minisztérium által meghirdetett első kínai hangszeres versenyen második helyet szerző Zhang Ying azóta számos szólókoncertet adott, önálló CD-t is megjelentetett Dancing In The Wind, 2008).
Miként egyik kritikusa írta: „Zhang játéka stabil alapokon nyugszik, és miközben biztos kézzel játssza a műveket, a zene érzéki oldalát is megmutatja. Bámulatosan fegyelmezett és kellően szenvedélyes egyszerre. Kiemelkedő teljesítményt nyújt.” Az est harmadik szólistája a Manchesterben született és az ottani Royal Northern College of Musicban végzett fiatal zongora- és orgonaművész, Jonathan Scott, aki testvérével, Tommal évek óta Scott Brothers Duo néven ad sikeres négykezes zongorahangversenyeket, melyek közül többet CD-n is megjelentettek. A spanyolországi Montserrat-apátságban adott koncertjüket – a spanyol tévé jóvoltából – közel tizenkétmillióan tekinthették meg. A Scott Brothers Duo mellett Jonathan Scott gyakran lép fel szólistaként is, és rendszeresen vendégszerepel a BBC Filharmonikusokkal, az Opera North együttesével és a Királyi Skót Nemzeti Zenekarral. A kínai újév jelentősége Kelet-Ázsiában a keresztény karácsonyéhoz mérhető. Az ünnepi előkészületek már december közepén elkezdődnek, heteken át sütnek-főznek, vesznek vagy készítenek egymásnak ajándékokat, ragasztanak ki papírcsipkéket az ablakokba és takarítják – mi több, sok helyen meszelik, festik – ki a házat. Utóbbinak a higiéniai szempontokon túl spirituális jelentősége is van, ezzel az aktussal ugyanis az ártalmas szellemektől és a balszerencsétől is megtisztítják otthonaikat. Az ünnepséghez hagyományosan hozzátartozó petárdadurrogtatás ugyanezt a célt szolgálja. Az óév végét a családok együtt ünneplik, az ősök tiszteletére kiadós vacsorát tartanak, majd meggyújtják a mindenfelé kiaggatott lampionokat. Ezzel kezdetét veheti a mi szilveszterünkhöz hasonló, másnap reggelig tartó féktelen mulatozás. Mint említettük, a kínai kalendáriumot a hold és a nap mozgásának ciklikusságából számítják, a hold pedig körülbelül 29,5 nap alatt ér vissza ugyanabba a pozícióba, a naptárba – az eltolódást helyrehozandó – időnként beillesztenek egy-egy extra hetet. Így voltaképpen ugyanúgy korrigálnak, ahogy az éveket a Gergely-naptár szerint számolók, amikor négyévenként egy-egy szökőnappal meghosszabbítják a februárt, így állítva benne helyre a természet ciklikusságát. A kínai luniszoláris naptárra jellemző időmérési rendszert még a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül, és nemcsak Kínában, hanem számos más ázsiai országban is használják. Miután azonban a kínaiak voltak azok, akik az évek
NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
7
8
és napok számolásában ezt a módszert először dolgozták ki részletekbe menően, a nyugati kultúrában ez az elnevezés terjedt el. A dolog pikantériája, hogy miközben a legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapi életben már jó ideje a nyugati vagy keresztény naptárként is említett – 1582 októberében bevezetett – Gergely-naptár a mérvadó, addig a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek dátumának pontos meghatározásához változatlanul a kínai naptárt veszik alapul. A kínai újév az újhold első napjával kezdődik, és tizenöt napon át tart, azaz a következő teliholdkor fejeződik be. Miként szó esett róla, az ünnepre való felkészülés már december közepén kezdetét veszi. Az újévet megelőző este, illetve az újév első napja hagyományos családi ünnep. Itt is van nagy vacsora, amely a kínaiaknál az ősök tiszteletére készül, miután hitük szerint az elhunyt családtagok ilyenkor (igaz, láthatatlanul) az élőkkel együtt ünneplik az újév kezdetét. Ez a vacsora, a wei lu – melynek magyar jelentése: „körülülni a háztüzet” – Kínában a családi összetartozás jelképe, megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, amelynek legutolsó szeme a jelenben élő család. Az újévet tehát tizenöt napon át ünneplik, és ebben a bő két hétben minden napnak megvan a maga neve és hagyománya, hogy mikor, miként és kikre kell emlékezni, milyen isteneket kell az embereknek a házukba fogadni, mikor milyen imádságokat kell elmormolni, mikor milyen szellemben kell megrendezni a családi és baráti összejöveteleket. Az utolsó nap a lampionfesztivál, amely naplemente után veszi kezdetét, és amelyet sokan második újévnek is neveznek. Ilyenkor a települések főterén – miként a fesztivál neve is utal rá – lampionversenyt rendeznek, melyre bárki benevezhet, aki késztetést érez díszes lampionok készítésére. Az est fénypontját a hagyományos kínai tűzijáték jelenti. A kínai asztrológia szerint a magunk mögött hagyott Disznó éve a magánéletben a harmóniának és derűs együttlétnek, míg a karrier és a pénzügyek területén a stabilitás megteremtésének kedvezett. A 2020. január 25-én beköszöntő Patkány éve pedig a jóslatok szerint a szerelem és az anyagi bőség időszaka lesz. Írta: Jávorszky Béla Szilárd
Summary A quarter of the earth’s population – in China and other countries in the Far East – celebrates the arrival of the new year not on the first of January, but on the first day of the new moon based on a constantly shifting combined lunar and solar calendar. In 2020, the Year of the Pig will make way for the Year of the Rat on 25 January. On this occasion, Müpa Budapest will once again present its singular Grand Chinese New Year’s Concert, which seeks to unite the classical music traditions of East and West, this time with a guest appearance by the Hong Kong Chinese Orchestra, under the baton of Yan Huichang, as part of their European tour. In East Asia, Chinese New Year is comparable to the Christian tradition of Christmas. Preparations for the holiday start as early as mid-December, with weeks of cooking and baking and gifts being purchased or made for relatives, friends and acquaintances, as people put lacy paper cuttings up in their windows and clean their houses, often taking the opportunity to paint and whitewash them as well. There is a spiritual significance to the latter beyond the hygienic aspect, as it cleanses one’s home of harmful spirits and bad fortune too. The firecrackers that are traditionally part of the holiday also serve the same purpose. Also part of celebrating the Chinese New Year in style is the major concert series launched in 1998 with the primary aim of bringing the musical cultures of Europe and Asia closer together. Over the past two decades, leading Chinese ensembles and musicians touring venues like Amsterdam’s Concertgebouw and the Berliner Philharmonie have visited Müpa Budapest to perform live traditional Chinese music with classical instruments while dressed in the customary attire. This year, the Hong Kong Chinese Orchestra, famous for playing ethnic Chinese music and for being a cultural ambassador of the city-state, will represent Chinese musical traditions. Founded in 1977, this 91-member orchestra featuring countless renowned Chinese musicians boasts a repertoire that embraces classical pieces, works of more traditional inspiration, modern versions of popular regional folk music and newly minted compositions.
SUMMARY
9
Recirquel Újcirkusz Társulat
Non Solus
2020. február 6.
Fotó © Réthey-Prikkel Tamás
JAZZ SHOWCASE
Oláh Dezső: Intermezzo
2020. február 8.
Oláh Dezső Fotó © Rieger Attila
Bellini: Az alvajáró
Szereplők: Mirco Palazzi, Zuzana Marková, Konu Kim, Zemlényi Eszter, Simon Krisztina, Dobák Attila, Kozmér Alexandra, Bejan Miklós Máriusz Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója.
2020. február 9., 11. Zuzana Marková Fotó © Henry Fair
Ute Lemper: Randevú Marlenével
Közreműködik: Vana Gierig – zongora, Romain Lecuyer – nagybőgő, Cyril Garac – hegedű, Matthias Daneck – dobok
2020. február 13.
KCL (Krantz Carlock Lefebvre)
2020. február 20.
Wayne Krantz Fotó © Siiri Padar
Bine Bryndorf – orgona
2020. február 25.
előzetes,
AJÁNLÓ
Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk: A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra A címlapon: Yan Huichang A szerkesztés lezárult: 2020. január 23. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!