Müpa Műsorfüzet - Händel: Alexander Balus – magyarországi bemutató (2020. március 7.) by Müpa Budapest

RÉGIZENE FESZTIVÁL Händel: Alexander Balus – magyarországi bemutató

2020. március 7. Fesztivál Színház

mupa.hu

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

7 March 2020 Festival Theatre

2020. március 7. Fesztivál Színház

EARLY MUSIC FESTIVAL RÉGIZENE FESZTIVÁL Handel: Alexander Balus – Händel: Alexander Balus – Hungarian première magyarországi bemutató Alexander Balus: Kornélia Bakos Cleopatra: Krisztina Jónás Aspasia: Nóra Ducza Jonathan: Gergely Biri Ptolomee: László Jekl Courtier: Lóránt Najbauer

Alexander Balus: Bakos Kornélia Cleopatra: Jónás Krisztina Aspasia: Ducza Nóra Jonathan: Biri Gergely Ptolomee: Jekl László Udvaronc: Najbauer Lóránt

Featuring: Kodály Choir Debrecen (choirmaster: Máté Szabó Sipos) Savaria Baroque Orchestra

Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) Savaria Barokk Zenekar

Conductor: Pál Németh (An interval will follow the first act.)

The English summary is on page 13.

Vezényel: Németh Pál (Szünet az 1. felvonás után.)

RÉGIZENE FESZTIVÁL – HÄNDEL: ALEXANDER BALUS

Mekkora egy „nagymester” életműve? Mennyire ismerjük kedvenc zeneszerzőink munkásságát? Persze hatalmas, és jól ismerjük, hiszen számtalan alkalmunk lehetett találkozni alkotásaikkal. Akkor mégis hogyan lehet, hogy Magyarországon most először szólal meg az Alexander Balus? Hogyan fordulhat elő, hogy a magyar közönség nem ismeri a Messiás szerzőjének kiváló oratóriumát? Kevésbé jól sikerült darabról lenne szó? Aligha. Inkább csak beleestünk a történelem, az ízlés és a divat véletlenekben gazdag csapdájába, amely kiemel és világhírűvé tesz bizonyos alkotásokat az életműből – sok más mű kárára. De még ha valamiért kevésbé is lennének kivételesek, ha tényleg volna egy „isteniszikra-mérő”, amely lejjebb sorolná e műveket a slágerré vált daraboknál, jusson eszünkbe Németh Pál gondolata: „az aranyműves asztaláról lehulló forgács is arany”. Az est karmestere nem kisebb célt tűzött ki maga Georg Friedrich Händel. elé, mint hogy összeszedje a forgácsokat, és bemutassa a nagyközönségnek ezeket a méltatlanul elfeledett alkotásokat. „Mintegy tíz éve célunk, hogy a Magyarországon eddig még be nem mutatott oratóriumokat műsorra tűzzük – mondja Németh Pál –, így az évek során előadtuk többek közt a La resurrezione, az Il Trionfo del Tempo e del Disinganno, az Esther, a Deborah, a Saul, a Samson, a Solomon, a Susanna és a Joshua oratóriumot. Hogy itthon eddig miért nem adták elő ezeket a műveket? Világszerte az utóbbi tíz-húsz évben nőtt meg az érdeklődés a rejtőzködő remekművek iránt. Úgy tűnik, itthon is most adódott kellő elszánás és lehetőség a bemutatókra.” Méltatlanul elfeledett – gyakran megmosolyogjuk a kifejezést, mondván: az évszázadok döntöttek, és ami nem méltó, kihullott. De nézzünk rá újra az Alexander Balus címlapjának elejére, ahol a következő, sokat bizonyított és méltó név áll: Georg Friedrich Händel. Még inkább George Frideric Handel, hiszen az 1685-ben Szászországban született szerző a mű keletkezésekor már Angliában élt és alkotott – 1726-tól angol állampolgár is volt. Furcsa sikertörténet az övé, az olasz opera mestereként ugyanis számos akadályba ütközött, ami végül a műfajtól való eltávolodásához vezetett. Több társulatot,

operaházat irányított, a legjobb külföldi énekeseket és zenekari muzsikusokat szerződtette, az együttesek számára komponált operák minőségét illetően sem lehet kétségünk, mégis anyagi problémákkal küzdött és többször is csődbe ment, a folyamatos lobbizás és hatalmi csatározás pedig az egészségét is felőrölte. (Az uralkodói családdal való viszonya is igencsak rapszodikusnak volt mondható – elég, ha az anekdota szerint I. György kiengesztelésére írt Vízizenére gondolunk.) Händel végül stratégiát váltott: operát már csak jól fizető felkérésre komponált, ambícióit pedig egy másik műfajba, az oratóriumba ültette át. Utolsó operáját 1741-ben írta. A műfaj már itáliai évei alatt is sikereket hozott Händelnek, aki oratóriumaival Angliában is hamar hírnevet szerzett és anyagi biztonságot teremtett magának. Folytatta a purcelli hagyományokat, miközben eredeti hangot hozott a műfajba, ezáltal a legnagyobb angol zeneszerzők sorába emelkedett. A hangszerelés árnyaltságát, a drámai hangzások és kontrasztok jelenlétét, az énekes szólisták szólamainak bonyolultságát, az áriák íveit és a kórus sokszínű, többféle karakterű megszólalásait vizsgálva kitűnik: Händel, amit csak lehetett, átmentett az operából az oratóriumba. Gyakran egészen színpadszerű művek születtek. Ahogy Németh Pál fogalmaz: „Az Alexander Balust is elő lehetne adni félig vagy teljesen szcenírozva, pedig a műben nincs igazán sok cselekmény – inkább a szereplők, hírnökök elbeszéléséből értesülünk a konkrétumokról. A karakterek megformálása, a lelki rezdülések zenei kifejezése viszont vérbeli operaszerzőről árulkodik. Győzelmi és az Urat dicsőítő énekek, szerelmi áriák és duettek, cselszövések ábrázolása, a teljes kétségbeesés hangja mind megtalálható e sokféle érzelmet ábrázoló műben.” Mint arról már szó esett, Händel igyekezett jó viszonyt ápolni a mindenkori angol uralkodóval, ünnepi alkalmakra írt, a király nagyságát hirdető zeneművekkel próbált a kedvében járni. Ilyen céllal született az Alexander Balus is. Az oratórium keletkezése az 1746-os cullodeni csatához köthető, amely igen fontos esemény volt Anglia történetében. Az ütközet a Skót-felföldön zajlott a Vízizene kapcsán már említett I. György fia, II. György Hannover-házi brit király és a Stuart-házi Károly Eduárd seregei között. Utóbbi annak a II. Jakabnak volt az unokája, akit 1688-ban megfosztottak trónjától, de aki jakobitáknak nevezett hívei segítségével újra és újra megpróbálta visszaszerezni a hatalmat. Törekvése sikertelen volt, de 1715-től fia, III. Jakab, 1746-ban pedig már az „ifjú trónkövetelő”, Károly Eduárd állt a jakobita felkelés élére. Az 1745 őszén kezdődő és kezdetben sikereket hozó megmozdulások végén azonban II. György jól felszerelt és kitűnően képzett serege elsöprő győzelmet aratott a skót klánokból verbuvált, de addigra már lendületüket vesztett csapatok felett; a döntő ütközet alig egy óráig tartott. A felkelésben részt vevőket elfogták és kivégezték, a skót néppel szemben identitásukat fenyegető korlátozásokat vezettek be. Mindez megtette hatását,

RÉGIZENE FESZTIVÁL – HÄNDEL: ALEXANDER BALUS

a Stuart-ház hívei soha többet nem kísérelték meg visszaszerezni a trónt, az 1746. április 16-án lezajlott, a Jakab-követők lázadásait elfojtó és Skócia sorsát megpecsételő cullodeni csata tehát valóban döntő jelentőségűnek bizonyult. Természetes volt, hogy Händel reagált egy ilyen horderejű eseményre, ahogy korábban többször is megtette: ennek eredménye lett az Occasional Oratorio, a Judas Maccabaeus, a Joshua és a cullodeni csatát követően az Alexander Balus. A harci oratóriumoknak is nevezett négy nagy műben győzelmi kórusok és dicsőítő énekek tisztelegnek II. György és hőstettei előtt. A Judas Maccabaeus nagy sikere után Händel újabb két mű librettójának megírására kérte fel akkori szövegíróját, Thomas Morellt. Mindkét darab az Ótestamentumból kölcsönözte témáját, s bár a Joshua később készült el, bemutatóját az Alexander Balusé előtt tartották. Händel és Morell később olyan oratóriumokon dolgoztak együtt, mint az ugyancsak bibliai témájú Theodora és Jephta, az allegorikus Herkules választása vagy Az idő és az igazság diadalának angol szövegű változata. Zeneszerző és librettista sajátos viszonyát mutatja az az anekdota, mely szerint a Londonból kocsin érkező Händel egy szép nyári napon, hajnali ötkor felverte Morellt, aki az ablakból beszélt a kocsijából ki se szálló szerzővel. „Mi az ördögöt jelent az, hogy »billow«?” – hangzott Händel kérdése az épp akkor komponált Alexander Balus kapcsán. Morell nevetett, majd válaszolt: a tenger hulláma. Händel szó nélkül intett a kocsisnak, és hazaindult. Otthon leült az asztalához, és megírta Kleopátra magányról szóló utolsó énekét, amely egyike legszebb áriáinak. Händel 1747 nyarán, mindössze egy hónap alatt készült el az Alexander Balusszal (HWV 65). A háromfelvonásos, nyitánnyal együtt 69 tételből álló oratórium természetesen angol nyelven született, és a Szeleukida Birodalom egyik uralkodójáról, Alexandrosz Balaszról szól. A birodalmat i. e. 305-ben a makedón Szeleukosz, Nagy Sándor hadvezére alapította. A kulturális és nemzeti sokszínűsége folytán leginkább laza államszövetségre emlékeztető birodalom elsősorban a nagy hódító Ázsiában szerzett területeit (Szíria, Mezopotámia, a Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia) foglalta magában, sorsa az alapításkor rögtön beköszöntő virágkort követő lassú hanyatlás volt. A Szeleukidák folyamatos konfliktusban álltak a Ptolemaioszokkal, ez Händel oratóriumának is fontos eleme. A szegény sorból származó Balasz egy trónviszály részeseként került be a Szeleukida Birodalom történetébe, az oratóriumban is megjelenő I. Démétriosz Szótér ellenlábasainak széles köre támogatta őt Kappadókiától Egyiptomig. Balasz legyőzte Démétrioszt, ám rövid uralkodása alatt (i. e. 150–145) élvhajhász életet élt, az államügyek intézését egyik miniszterére bízta. II. Démétriosz ellen már szüksége lett volna apósa, VI. Ptolemaiosz segítségére is, aki azonban a hálátlan, ellene forduló Balasz helyett idővel Démétriosz seregei mellé állt: elűzte Balaszt, és az így megszerzett királyi címet

átruházta újdonsült vejére, Démétrioszra. A még egyszer erőt gyűjtő és támadásba lendülő Balaszt ismét legyőzték, majd menekülés közben meggyilkolták, a fejét pedig elküldték Egyiptomba. A fordulatokban és uralkodóváltásokban gazdag történet kiváló alapanyagnak bizonyult Händel számára. Thomas Morell Júdás Makkabeus története után ismét a Makkabeusok első könyvéhez nyúlt szövegért. A nyitány hamar megteremti a darab hangulatát. Az ünnepélyes és komoly hangzások a csatából győztesen hazatérő Balaszt éltetik: először a fafúvók, majd a trombiták és a timpani, végül az ázsiaiak kara. A kórus az egész műben meghatározó szerepet kap. „Mint egy nagy templom oszlopai, úgy állnak ezekben az oratóriumokban, ők tartják a nagy zenei építmény szerkezetét. A régi görög drámák kórusaihoz hasonlóak ezek a nagy barokk kartételek: időnként kívülállóként, időnként a konkrét szituációkat kommentáló, azokra reagáló tömegként szólalnak meg. Händel nagyon szereti a különböző népcsoportok zenei ábrázolását, többi oratóriumához hasonlóan a zsidó nép hangja itt is emelkedett, zeneileg jobban kidolgozott, a „pogányokat” mindig egyszerűbben harmonizált, homofon, gyakran unisono zenei eszközzel komponálja meg. A műben van egy érdekes kartétel, a haramiák kórusa is, egy rövid kvintett a harmadik felvonás elején” – mondja Németh Pál. A fanfárszerű tételek mellett a mű szövegkönyve lehetőséget adott Händelnek lírai, olykor drámai zenék komponálására is. A szerelmi szállal és cselszövésekkel gazdagított cselekményben csillogó hegedűszólamok, operai szépségű áriák és duettek találhatók. „Ha ki kell emelni egy részletet – elmélkedik Németh Pál –, mindenképpen a második felvonás végét, a hitvesi szerelmet dicsőítő jelenetet említeném, benne recitativo accompagnatóval, szerelmi duettel, szólóénekkel és kórussal.” Az Alexander Balus legnagyobb erőssége éppen ebben a sokszínűségben, a harcias és érzelmes tételek izgalmas váltakozásában rejlik (figyeljük majd meg, hogy a harmadik felvonás a korábbiakkal ellentétben mennyire más hangulatot tükröz). A művet 1748. március 23-án mutatták be a Covent Gardenben. Abban az évben még kétszer tűzték műsorra, majd egy időre feledésbe merült. 1751-ben ugyan terveztek egy felújítást a darabból, a trónörökös halála miatt azonban törölték az előadásokat. 1754-ben még két előadást ért meg az Alexander Balus – ezekre az alkalmakra Händel átdolgozta a címszerepet alt hangról szopránra. Szerzője életében ekkor szólalt meg utoljára a mű, és egészen a 2000-es évek elejéig kellett várni, hogy világszerte újra felfedezzék, és koncertpódiumra állítsák, illetve lemezre vegyék. Ma este végre Magyarországon is bemutatkozik. Írta: Mona Dániel

RÉGIZENE FESZTIVÁL – HÄNDEL: ALEXANDER BALUS

Az oratórium tartalma A darab elején mindenki Szíria urát, a Demetrius fölött aratott győzelme után visszatérő Alexander Balust ünnepli. Balus baráti szövetségre lép a zsidó néppel és vezetőjükkel, Jonathannal, valamint Ptolomee egyiptomi uralkodóval, akinek lánya, Cleopatra is feltűnik a színen. Az ünnepi nyitány után bensőségesebb jelenetek következnek. Elsőként Alexander ábrándozik Jonathannak Cleopatra szépségéről és jóságáról, később a hercegnő mesél bizalmasának, Aspasiának Alexander iránti gyöngéd érzelmeiről. Mialatt Aspasia szerelmének felvállalására buzdítja úrnőjét, Jonathan is rábeszéli Alexandert, hogy kérje meg apjától Cleopatra kezét, amit a szír király nagyobb hőstettnek él meg, mint bármelyik győzelmét a csatatéren. A felvonás a zsidók Istent dicsőítő kórusával zárul. A második felvonás elején Jonathan hozza a hírt: Ptolomee feleségül adja lányát Alexandernek. A szerelmi bújától megszabaduló király elé egy talpnyaló udvaronc téved, aki bizalmaskodva közli: a jó barát álcáját magára öltő Jonathan Alexander trónját veszélyezteti. Alexander nem hisz a vádaknak, sőt, lankadatlan jókedvében hercegi koronát adományoz Jonathannak. Eközben az esküvőre készülő Cleopatrának baljós előérzetei támadnak, amelyeket Aspasia hesseget el, azokat csak a közeledő események keltette izgalomnak tartva. Pedig a megérzések helyesek: Ptolomee csak tetteti a barátságot, célja valójában Balus megbuktatása és az ifjú Demetrius trónra segítése. Ám alighogy ez kiderül, máris a pompázatos esküvőn találjuk magunkat, a felvonást szólóval, kórussal, szerelmi duettel színezett jelenet zárja. Rövid zenekari bevezetőt követően Cleopatra éneke nyitja az utolsó felvonást, félelmei alaptalanságáról és saját boldogságáról mesél. Ekkor hirtelen haramiák jelennek meg, akik magukkal viszik a királynét. Alexander először nem hisz a fülének, nem gondolja, hogy bárki hitvese közelébe férkőzhetett. Ismét Jonathan érkezik, de ezúttal rossz hírt hoz: Ptolomee bevonult a szír városokba, ahol barátként fogadták, ám ő katonáival megszállta őket, Antiochiában pedig Egyiptomé mellett Ázsia koronáját is saját fejére helyezte. Alexander inkább aggódik Cleopatráért, mint birodalmáért, és bosszút forral az asszonyát az ifjú Demetrius számára elrabló Ptolomee ellen. Aspasia a sors fordulatairól, a teljhatalmú király nincstelenné válásáról lamentál. Ezalatt Ptolomee Alexander hűtlenségéről és árulásáról győzködi lányát, aki nem hiszi a hallottakat, mégsem láthatja újra soha régi urát. Magányos áriáját előbb Alexander, majd Ptolomee halálának híre teszi még fájdalmasabbá, végül Jonathan fohásza zárja a művet.

Bakos Kornélia, a tanulmányait Egerben, Miskolcon, majd Budapesten folytató alt 2003-ban, első színpadi szerepeként rögtön a Giulio Cesare címszerepét énekelte. Tudását a Magyar Állami Operaház Stúdiójának tagjaként Oberfrank Géza karmesternél, mesterkurzusokon többek közt Hamari Júliánál tökéletesítette. 2007-ben első díjat nyert az I. Nemzetközi Händel Versenyen, és eddigre már több régizene-együttes állandó szólistája volt. Dolgozott Riccardo Mutival és Helmuth Rillinggel is, a Budapesti Wagner-napok rendszeres fellépője. Jónás Krisztina repertoárja a barokktól a kortárs zenéig, tevékenysége a szólószerepektől a kamaramuzsikáláson át a tanításig terjed. A szoprán énekesnő 1998-ban szerzett magánénekesi diplomát a Zeneakadémián, jelenlegi énekmestere Schultz Katalin. Tagja volt a Cantus Corvinusnak, a Budapesti Kamaraopera rendszeres fellépője, a Clemencic Consort szólistája. Énekelt az Albertina Múzeumban, a St. Pölten-i Barokk Fesztiválon, 2010-ben pedig a Wiener Kammeroperben játszotta Dafne szerepét Albinoni Il nascimento dell’Aurora című operájában.

Fotó © Berényi Betti

Ducza Nóra szoprán, a Budapesti Kamaraopera tagja, a Savaria Barokk Zenekar, valamint a Magyar Rádió Művészeti Együttesei koncertjeinek állandó szólistája. Első tanárai Adorján Ilonka és Bende Zsolt voltak, 2011 óta énekmestere Schultz Katalin. Számos verseny, többek között a Simándy József Énekverseny döntőse, illetve helyezettje volt, és több ösztöndíjat is elnyert az évek során (pl. Sidney Leon Ösztöndíj, London). 2020 januárjában szólistaként működött közre José Cura operájának ősbemutatóján a Zeneakadémián. Biri Gergely a kórusénekléstől a koncertezésen át az operaszínpadokig sok területen próbálta már ki magát sikerrel. A nyíregyházi születésű énekes kiskorától Szabó Dénes irányítása alatt fejlődhetett, 2017-ben operaénekesként diplomázott Debrecenben, majd Bátori Évánál tökéletesítette tovább tudását, jelenlegi mestere a Kossuth-díjas Komlósi Ildikó. Elsősorban az operairodalom lírai tenor szerepei állnak hozzá közel. 2016-ban a Székely Mihály Énekes Találkozón, 2017-ben a Petrovics Emil Énekversenyen nyert első díjat.

RÉGIZENE FESZTIVÁL – HÄNDEL: ALEXANDER BALUS

A Bartók–Pásztory- és Vásárhelyi-díjas basszus, Jekl László 1979-ben Pécsett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1980 és 2001 között a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tagja volt. 2001-ben Donner szerepében (A Rajna kincse) debütált a Magyar Állami Operaházban. Operarepertoárján Mozart, Bellini, Donizetti, Verdi és Puccini művei szerepelnek, de gyakran énekel Bach-, Händel-, Haydn-, Brahms- és Mendelssohn-oratóriumokban, emellett romantikus és kortárs dalrepertoárja is jelentős. Najbauer Lóránt közgazdászként végzett a Kaliforniai Egyetemen, majd a Yale Egyetemen szerzett zene szakos mesterdiplomát. A széles repertoárral rendelkező bariton koncertezett már a Carnegie Hallban, a Chicagói Szimfonikusokkal és A Felvilágosodás Korának Zenekarával is. Mások mellett olyan művészekkel lépett pódiumra, mint Helmuth Rilling és Ramón Vargas, visszatérő közreműködője az Orfeo Zenekar koncertjeinek. Fotó © Raffay Zsófia

Fotó © Raffay Zsófia

A fuvolaművész és karmester Németh Pál az 1970-es évek végétől a hazai régizenei élet egyik legfontosabb alakja. Számos együttes (köztük a ma este is fellépő Savaria Barokk Zenekar) alapítójaként, valamint a Közép-Európai Régizenei Fesztivál művészeti vezetőjeként elsősorban magyarországi vagy Magyarországon is alkotó, gyakran méltatlanul elfeledett szerzők életművének feltárásával foglalkozik. Munkája eredményességét mintegy 140 lemezfelvétel, minőségét számos elismerés (Liszt-díj, „Az év hanglemeze") bizonyítja.

Fennállásának több mint húsz éve alatt a Savaria Barokk Zenekar a régizenei mozgalom nélkülözhetetlen együttesévé vált. Koncertjein Angliától Spanyolországig (és persze itthon) népszerűsít 17–18. századi zenei ritkaságokat: az olasz, francia, német és angol barokk mellett a magyar zenei múlt alkotásait is. Korabeli vonós és a régiek pontos másolataként készült fúvós hangszereikkel a Budapesti Kamaraopera és a Savaria Kamaraopera állandó zenekaraként működnek, repertoárjuk Monteverditől Mozartig ível. Az 1955-ben Gulyás György által alapított Kodály Kórus Debrecen 2011-ben vette fel jelenlegi nevét Kodály Zoltánné Péczely Sarolta jóváhagyásával. Az együttes méltó a hazai kórusmozgalom legnagyobb alakjához, Kodály Zoltánhoz, ahogyan rengeteg alkalommal bizonyította már azt is, hogy az a cappella műveken túl oratorikus és kortárs alkotások tolmácsolásában is a legjobbak közé tartozik. A 2016 óta Szabó Sipos Máté vezetésével működő énekkart többek közt Bartók–Pásztory-, Artisjus- és Magyar Örökség díjjal is jutalmazták már.

RÉGIZENE FESZTIVÁL – HÄNDEL: ALEXANDER BALUS

Summary Everyone knows Handel’s lifetime body of work. How could it be, then, that this is the first time that Alexander Balus is being performed in Hungary? Might it be an inferior piece? Hardly. But even if, for some reason, it were a less exceptional work than the classic hits, then one should recall the words of Pál Németh: “The shavings that fall from the goldsmith’s workbench are still gold.” Georg Friedrich Handel wrote his three-act oratorio Alexander Balus in 1747 in honour of King George II’s victory over “Bonnie Prince Charlie” – Charles Edward Stuart – his rival claimant to the British throne. The composer commemorated this thumping defeat of the Jacobites with a subject from the Old Testament, the story of Alexander Balus, the ruler of the Seleucid Empire, in 1 Maccabees. The libretto for this tragically ending work full of passionate love, treachery and conflict, making it quite diverse in musical terms, was written by Thomas Morell, who also wrote the text for six of Handel’s other oratorios, including Judas Maccabaeus and Joshua. An analysis of the nuance of the scoring, the presence of dramatic sounds and contrasts, the complexity of the vocal soloists’ parts, the arcs of the arias and the diverse – exhibiting a range of characters – choral parts reveals that Handel, who (owing to competition, intrigues and financial problems) was retiring from the genre of opera, transplanted everything he could from the realm of opera into the oratorio. Alexander Balus was performed a total of five times during Handel’s life, and by the early 2000s had been completely forgotten. In the past decade, it has reappeared around the world, with this being its first ever performance in Hungary. The primary aim of the Savaria Baroque Orchestra, under the leadership of Pál Németh, a flautist and conductor well versed in early music, is to present undeservedly neglected and forgotten works, and they are responsible for the Hungarian premières of several of Handel’s oratorios. Singing the vitally important choral segments in the piece is the Kodály Choir Debrecen under the direction of Máté Szabó Sipos, with outstanding Hungarian singers taking the stage as soloists. Kornélia Bakos has enjoyed a close relationship with the music of Handel since the beginning of her career; Krisztina Jónás’s repertoire as a teacher and soloist spans from the Baroque to contemporary music; Nóra Ducza is a specialist in the music of Mozart and the eras that preceded him; Gergely Biri is at home in many genres, ranging from choral singing to opera; László Jekl has several decades of international experience singing oratorios; a graduate of Yale University, Lóránt Najbauer is a regular soloist with the other flagship of Hungary’s early music movement, the Orfeo Orchestra.

SUMMARY

Wayne Marshall

2020. március 23.

Fotó © Charles Best

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Ton Koopman és az Amsterdam Baroque Orchestra

Händel: La resurrezione 2020. április 8.

Ton Koopman Fotó © Eddy Posthuma de Boer

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Kristine Opolais áriakoncertje

Közreműködik: Jose Simerilla Romero – ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Gianluca Marcianò

2020. április 13.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Lawrence Brownlee és Yijie Shi áriakoncertje

Közreműködik: Kolonits Klára – ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Antonello Allemandi

Kórusgyöngyszemek és a Carmina Burana

Közreműködik: Kriszta Kinga – szoprán, Horváth István – tenor, Szegedi Csaba – bariton, Bizják Dóra – zongorakíséret, Nemzeti Énekkar, Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Somos Csaba, Hamar Zsolt

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Waltraud Meier dalestje

Közreműködik: Josef Breinl – zongora

2020. június 22.

Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra A szerkesztés lezárult: 2020. február 27. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Emberi Erőforrások Minisztériuma