2021. SZEPTEMBER 20.
EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN
FISCHER IVÁN ÉS A KONZERTHAUSORCHESTER BERLIN 1
bfz.hu mupa.hu
20 September 2021 Béla Bartók National Concert Hall
BRIDGING EUROPE 2021 – BUDAPEST–BERLIN
IVÁN FISCHER AND THE KONZERTHAUSORCHESTER BERLIN Featuring: Mirijam Contzen – violin Beethoven: Violin Concerto in D major, Op. 61 1. Allegro ma non troppo 2. Larghetto 3. Rondo. Allegro Mendelssohn: Symphony No. 3 in A minor (“Scottish”), Op. 56 1. Andante con moto – Allegro un poco agitato 2. Vivace non troppo 3. Adagio 4. Allegro vivacissimo – Allegro maestoso assai The English summary is on page 10.
2
2021. szeptember 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN
FISCHER IVÁN ÉS A KONZERTHAUSORCHESTER BERLIN Közreműködik: Mirijam Contzen – hegedű Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 I. Allegro ma non troppo II. Larghetto III. Rondo. Allegro Mendelssohn: III. (a-moll, „Skót”) szimfónia, op. 56 I. Andante con moto – Allegro un poco agitato II. Vivace non troppo III. Adagio IV. Allegro vivacissimo – Allegro maestoso assai
3
A Konzerthausorchester Berlin 1952-ben alakult meg Kelet-Berlinben, a Nyugat-Berlin büszkeségeként számon tartott Berliner Philharmoniker reménybeli riválisaként, Berliner SinfonieOrchester néven. 1974-ben kamarazenekar is létrejött az együttes mellett, a Berlin Sinfonietta. Az újraegyesítést követőn a Konzerthausorchestert a megszűnés veszélye fenyegette, egy előfizetői rendszer kialakításával azonban sikerült megmenteni az együttest, amely 2006-ban vette fel jelenlegi nevét. A Berlin Sinfonietta neve Konzerthaus Kammerorchesterre változott. A Konzerthausorchester Berlin első karmestere Hermann Hildebrandt volt, őt Kurt Sanderling, Günther Herbig, Klaus Peter Flor, Michael Schønwandt, Eliahu Inbal, Lothar Zagrosek, Fischer Iván és az együttest jelenleg vezető Christoph Eschenbach követte. A zenekar legjelentősebb korszaka Kurt Sanderling nevéhez fűződik: Furtwängler és Erich Kleiber egykori asszisztense, akinek 1936-ban zsidó származása miatt kellett elmenekülnie Németországból, közel negyedszázados szovjetunióbeli korszaka után, 1960-ban szerződött a Berliner Sinfonie-Orchesterhez, hogy 1977-ig dolgozzon az együttes élén. A zenekar otthona a berlini Konzerthaus, amelyet a II. világháború pusztításait követőn 1979 és 1984 között építettek újjá.
Fotó © Marco Borggreve
4
Fischer Iván négy évtizede a magyar közönség kedvence. Budapesten született 1951-ben, muzsikuscsaládban. Zongorázott, hegedült, csellózott és zeneszerzést tanult. Felsőfokú stúdiumait a bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem karmesterképző szakán, Hans Swarowsky osztályában végezte. 1974-ben Firenzében, 1976-ban Londonban nyert nemzetközi karmesterversenyt. Nemzetközi karrierje 1975-ben vette kezdetét. Magyarországra 1983-ban tért vissza, hogy Kocsis Zoltánnal megalapítsa a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes megalakulása új fejezetet nyitott a magyar zenei előadó-művészet és ezen belül a magyar zenekari kultúra történetében. A Fesztiválzenekar korábban nem tapasztalt igényességet hozott a magyar koncertéletbe és a zenekarok hanglemezkészítési gyakorlatába. Fischer Ivánnak és zenekarának köszönhetően néhány év múltán immár nem lehetett megelégedni a régi eredményekkel, s ez a magasabb követelményrendszer ösztönző versenyhelyzetet teremtett, a többi zenekar munkamorálját is kedvezően befolyásolva. Fischer Iván működését mindig, minden Fotó © Stiller Ákos területen az innováció fémjelzi: újfajta koncerttípusok bevezetése, felfedező szellemű operaprodukciók, amelyekben rendezőként is bemutatkozik, a koncertek eljuttatása hátrányos helyzetű településekre, idősek otthonába, Titokkoncertek, TérTáncKoncertek, a zenekari tagok megénekeltetése – csupán néhány a karmester kezdeményezései közül. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Fischer nemcsak dirigens: izgalmas műveket alkotó, kísérletező zeneszerző is. Az évtizedek során a BFZ élén végzett tevékenysége mellett fontos külföldi pozíciókat is betöltött: volt a newcastle-i Northern Sinfonia kamarazenekar, a Kenti Opera és a Lyoni Nemzeti Opera zeneigazgatója, valamint a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere is. A Konzerthausorchester Berlin élén 2012 és 2018 között állt. A budapesti közönség számára Fischer Ivánt a Konzerthausorchester Berlin karmestereként látni kivételes élmény, mivel 1983 óta kizárólag a Fesztiválzenekar élén hallottuk. 5
Mirijam Contzen Münsterben született 1976-ban. A japán–német hegedűművész a Detmoldi Zeneművészeti Főiskolán 1988-tól Varga Tibor növendéke volt. Mivel Varga a Hubay-iskolában nevelkedett, Hubay Jenő művészete pedig Berlinben Joseph Joachim vezetése alatt bontakozott ki, Mirijam Contzen „Joachim-dédunokaként” egészen Brahms barátjáig vezetheti vissza muzsikusi családfáját. 2016 óta a Berlini Művészeti Egyetem tanára, lelkes kamarazenész, olyan partnerekkel, mint Emmanuel Ax, Joshua Bell, Misha Maisky, Clemens Hagen. Versenyművek szólistájaként fellépett már a lipcsei Gewandhaus Zenekara, a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara, az Izraeli Kamarazenekar, az Izraeli Filharmonikusok, a BBC Filharmonikusok, az Orchestre de la Suisse Romande és a Birminghami Szimfonikusok koncertjein, olyan karmesterek vezényletével, mint Gianandrea Noseda, Reinhard Goebel, Vlagyimir Fedoszejev, Leif Segerstam, Lothar Zagrosek, Raphael Frühbeck de Burgos, Christopher Hogwood, Eliahu Inbal, Michael Sanderling. Játékáról beszámolva a kritikusok a „magától értődő zenefelfogást”, a „briliáns, kristálytiszta játékot”, a „gazdag hang”, a „könnyed technika”, az „energikus és szenvedélyes játék” erényét méltatják.
6 Fotó © Monavisuals
A versenymű a barokk és a bécsi klasszikus korban eredendően szórakoztató műfaj, mely a szólista és a zenekar közötti párbeszéd közvetlenségére, a könnyen emészthető zenei gondolatokra és a hangszeres virtuozitás lehetőségeinek kiaknázására helyezi a súlyt. Vannak kivételek: Bachnál a hangvétel mindig komolyabb, még akkor is, ha lendületes dúr kompozíció a mondanivaló kifejtésének közege, Mozart pedig képes arra, hogy a látszólag legkönnyedebb műben is filozofikus mélységekbe világítson, úgy játszva ki a konvenció szabályait, hogy közben látszatra betartja őket. A többség azonban a versenymű műfajában nem a világot óhajtja megváltani: élvezeti cikket kínál. Ludwig van Beethoven (1770–1827) e tekintetben is lázadó. Már harmadik, c-moll zongoraversenyében is kilép a megszokás keretei közül, a negyedik, G-dúr műben pedig a nyitótétel költői monológját az alvilág kapujában lezajló, feszült párbeszéd követi, hogy mindezek után mámoros ujjongás zárja a mindvégig emelkedett lelkületű alkotást. Sokatmondó, hogy a G-dúr zongoraverseny műfaji forradalma Beethoven műhelyében éppen 1805/06-ban zajlik le, és nem sokkal később, 1806-ban keletkezik egy másik lázadó Beethoven-versenymű, a Hegedűverseny is. Ez a zenetörténet első filozofikus hegedűversenye, amelyben nem a virtuozitás demonstrációja a cél, hiszen a mű bensőséges humanista vallomás. Beethoven D-dúr hegedűversenye nem az egyetlen műve e műfajban: pályája korai szakaszában, 1790 és 1792 között írt egy C-dúr hegedűversenyt is, ennek azonban csupán első tétele maradt fenn, az is töredékesen. Fontosabb, hogy a D-dúr hegedűversenyt megelőzi két románc: két egytételes mű, melyek közül az F-dúr 1798-ban, a G-dúr 1802-ben keletkezett. Közös vonásuk, hogy akárcsak később a Hegedűverseny, ezek is mellőzik a virtuóz írásmódot, ehelyett mindkettő csendes, békés, meghitt vallomás, melynek bensőséges hangjában nem nehéz felismernünk a későbbi Hegedűverseny átszellemült hangütésének előzményét. A bécsi klasszika idején nemigen készültek művek az asztalfióknak: mindig volt megrendelő vagy előadó, akinek igényeire és alkatára szabta a szerző az alkotást. Beethoven Hegedűversenye esetében is akadt ilyen személy. A zeneszerzőnél tíz évvel fiatalabb Franz Clement (1780–1842) nemcsak hegedűvirtuóz volt, de zongorista, zeneszerző és a bécsi Theater an der Wien karmestere is – és Beethoven barátja. Pompás memóriája képessé tette arra, hogy teljes műveket játsszon el emlékezetből, miután korábban csupán átfutotta a kottát. Virtuóz képességeit fitogtatva attól sem riadt vissza, hogy komoly darabok között hangszeres trükköket mutasson be – például úgy, hogy játék közben fordítva tartotta a hegedűt. 1805. április 7-én a Theater an der Wien jótékonysági koncertjén Beethoven vezényelte az Eroica-szimfóniát, s ugyanezen az estén szólalt meg Clement D-dúr hegedűversenye is. Az esemény következményeként Clement versenyművet rendelt Beethoventől. A hagyomány szerint a zeneszerző túl későn készült el a művel, s így Clement az ősbemutatón, 1806. december 23-án arra kényszerült, hogy előzetes próbák nélkül szólaltassa meg a kompozíciót. E körülménnyel magyarázzák a mű sikertelenségét és azt, hogy a kompozíció hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, egészen addig, amíg 1844-ben az akkor tizenkét éves Joseph Joachim Mendelssohn vezényletével újra be nem mutatta, elindítva ezzel a darabot máig tartó diadalútján. 7
Az elemzések a Hegedűverseny megszólalásmódjával kapcsolatban említik a francia hegedűiskola: Viotti, Rode, Kreutzer hatását, utalván a katonás-harcias karakter és az üstdob fontosságára. Mindezt a mai hallgató másképp értelmezi: nem ismervén az említettek műveit, a hangvétel ünnepélyességét hallja ki a jellegzetes marciale intonációból, de még az üstdob ütéseiből is. Hasonlóan fontosnak érezzük a nyitótétel Allegrójához illesztett non troppót: ez nem igazi, pergő nyitótétel, a szokottnál sokkal lassabb. A hangvétel emelkedett, átszellemült, a hegedű szólamában hiába sorjáznak skálák, figurációk vagy hangzatfelbontások, mindez nem virtuóz elem, hanem a hangszeres recitativo része. Mert a hegedű beszél, deklamál, és amit elmond, vallomás: hitről, emberségről, szeretetről. Nem véletlen, hogy a dallamok, a főtémáé is, de különösen a melléktémáé, végsőkig kiérlelten egyszerűek, ahogyan később az Örömóda dallama is az lesz. Ha a nyitótétel vallomás, a Larghetto valósággal szakrális zene: Beethoven imakarakterű lassú tételeinek egyike. Ilyen előzmények után a 6/8-os zárótétel kürtszignált imitáló főtémájú vadászzenéjében is inkább a kiegyensúlyozottságot és a felszabadult derű nyugalmát érzékeljük, mint bármilyen túlzó vidámságot: a Hegedűverseny félreérthetetlenül a legtisztább gondolatok letéteményese, s így fináléjával is egy pasztorális jelenet békéjét közvetíti – vadászatra emlékeztet legkevésbé. Beethoven a maga nemes emelkedettségű Hegedűversenyével olyan hagyományt kezdeményez, amelynek később Brahms, Bartók, Berg műve válik folytatójává. Az utazás már a romantika előtti korokban is fontos volt a zeneszerzők számára: Schütz, Händel, Mozart stílusa nem válhatott volna olyan gazdaggá és sokszínűvé, ha nem szívják magukba mindazon hatásokat, amelyek szülőföldjüktől távol érték őket. A 19. században azonban valami döntően megváltozik: míg az utazás korábban tanulmányi célokat szolgált, mostantól kezdve művészi inspirációforrás. Liszt életművében számtalan mű ösztönzője úti élmény, legkézenfekvőbb példaként talán a Zarándokévek háromkötetes sorozatát említhetjük. Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) zeneszerzői stílusának formálódásában is fontos szerepet játszanak az utazások. Távoli tájak ihlette művei között olyanokat találunk, mint az Olasz szimfónia, a Hebridák-nyitány vagy a Skót szimfónia. 1829-ben Mendelssohn a brit szigeteken járt barátjával, a nála tizenegy évvel idősebb költővel és diplomatával, Karl Klingemann-nal. Júliusban Edinburghban tettek látogatást, s a táj, a hangulat, a műemlékek történelmi légköre nagy hatást gyakorolt a zeneszerzőre. Miután látta a Stuartok hollyroodi kastélyát, tapasztalatairól így számolt be egy levelében: „Ma mély alkonyatkor elmentünk a palotába, melyben Mária királynő élt és szeretett; mutatnak ott egy kis szobát, csigalépcső vezet fel ajtajáig, onnan vonszolták ki Rizziót egy sötét sarokba, s ott gyilkolták meg. A mellette lévő kápolna bedőlt, fű és borostyán növi be sűrűn, a ma már széttört oltárnál koronázták Máriát Skócia királynőjévé. Minden romos, korhadt, és derűs ég ragyogja be. Azt hiszem, megtaláltam Skót szimfóniám elejét.” Tizenhat ütemet azonnal le is ír, a Skót szimfónia tényleges zeneszerzői munkálatai azonban csak 1840-ben kezdődnek el, s a mű befejezésének dátuma több mint tizenkét évvel követi 8
az első ötletek megszületését: Mendelssohn 1842. január 20-án húzza meg a kettősvonalat a partitúra végén. Harmadik szimfóniaként él a mű a köztudatban, a Mendelssohn-szimfóniák keletkezéstörténete azonban túl szövevényes ahhoz, hogy ez a sorszámozás hiteles legyen. A tizenhárom gyermekkori szimfónia 1821 és 1823 között születik meg. Ezek közül a legutolsót alig pár hónappal követi az első érett kori szimfónia, a c-moll mű (op. 11) 1824-ből. Ezután keletkezik többéves szünetet követően, 1832-ben a d-moll („Reformáció”) szimfónia (op. 107), amely azonban meglepő módon az 5-ös sorszámot viseli. 1833-ban fejezi be Mendelssohn az op. 90-es A-dúr („Olasz”) szimfóniát – most már talán meg sem lepődünk azon, hogy ez a szimfóniák sorszámozásában a 4-es. A Dicsőítő ének (Lobgesang) alcímű B-dúr alkotás (op. 52) keltezése 1840 – ez a kompozíció 2. szimfóniaként ismert a hangversenygyakorlatban. Mindebből sejthető, hogy a harmadik, a-moll („Skót”) szimfónia (op. 56) marad a sor végére, hiszen ennek évszáma a legkésőbbi: 1842. Teljes összevisszaság? Nem egészen, mert akad egy magyarázat, amely feloldja az ellentmondásokat: a szimfóniák a nyomtatott kottakiadások megjelenésének sorrendjéhez igazodva kapták sorszámukat, a publikációs sorrend pedig nem egyezett a keletkezés kronológiájával. Bár Mendelssohn a készülő művet családja és ismerősei körében „Skót szimfóniaként” emlegette, érdekes módon a bemutató idején és azt követően már nem hangsúlyozta a mű eredetét. Fontosabbnak érezte, hogy a darab koherenciáját nyomatékosítsa, egyrészt azáltal, hogy a partitúrában kérte, a négytételes művet egyvégtében, tételközi szünetek nélkül tolmácsolják, másrészt magával a komponálásmóddal, amely bizonyos mértékig monotematikusnak tekinthető, mivel a zeneszerző az alkotás számos témáját az 1829-ben lejegyzett első gondolatból fejtette ki. Ha Mendelssohn a bemutató idején már nem is hangsúlyozta a mű skót ihletését, s ha igazolhatóan eredeti folklórmelodika nem is mutatható ki a műben, kétségkívül a skót népzenére emlékeztet a második tétel, a scherzo fürge pentaton dallama, a teljes mű hangulatvilágában pedig a zenehallgatók mindmáig hagyományosan felismerni vélik a sziklás északi brit tájak zord, ködös borúját: azt a hangulatot, amelyet a 18. századi skót költő, James Macpherson által megálmodott kelta dalnok, Osszián – a 19. században rendkívül népszerű – költeményeihez kapcsolt a romantikus köztudat. A nyitótétel, mint a klasszikában, lassú bevezetéssel kezdődik: a melankolikus előzene felívelő a-moll dallama a teljes mű névjegyeként értelmezhető. Világos a kapcsolat az introdukció és a gyors főrész főtémája között. A nyitótétel dúlt érzelemhullámai erőteljes crescendókkal törnek előre, és üstdobütésekkel megerősített, éles hangsúlyokban csapnak magasba, mint a viharzó tenger habjai a skót partoknál. Ám az expozíció zárótémája azt is megmutatja, hogyan képesek ezek a hullámok a szelíd fényben elsimulni. Az F-dúr scherzo derűs energiáját az élénk tizenhatodmozgás és a klarinét vidám tónusa szavatolja. Az A-dúr Adagio fájdalmasédesen énekel Mendelssohn szöveg nélküli dalainak stílusában, míg a pontozott ritmusokban viharzó finálé harcias lobogású zene, mely a végkifejletben szélesen éneklő, magasztos himnusszá nemesedik. Írta: Csengery Kristóf 9
SUMMARY The Konzerthausorchester Berlin was formed as the Berliner Sinfonie-Orchester in East Berlin in 1952, with the hopes of establishing a rival to the Berliner Philharmoniker. The ensemble moved to the Berlin Konzerthaus in 1984 and adopted its current name in 2006. The musicians have played under a succession of conductors over the years, with Hermann Hildebrandt being followed by Kurt Sanderling (the orchestra’s most illustrious era), Günther Herbig, Klaus Peter Flor, Michael Schønwandt, Eliahu Inbal, Lothar Zagrosek, Iván Fischer and their current leader, Christoph Eschenbach. Iván Fischer was born to a musical family in Budapest in 1951 and pursued his advanced studies in the conducting department at the University of Music and Performing Arts Vienna under Hans Swarowsky. Between winning international competitions in Florence in 1974 and London in 1976, he launched his international career in 1975 and later returned to Hungary in 1983 to found the now world-famous Budapest Festival Orchestra. Today, he is celebrated around the globe as an innovative conductor, composer and opera director. Mirijam Contzen was born in Münster in 1976 and studied at the Detmold University of Music under Tibor Varga from 1988. The Japanese-German violinist has been a professor at the Berlin University of the Arts since 2016 and regularly partners with worldrenowned instrumentalists, orchestras and conductors. Critics have praised her “energetic and passionate playing”, her “natural access to the music”, “brilliant, crystal-clear tone”, “big sound” and “light hand”. Still a light genre during the Baroque and Classical periods, the concerto took on serious content in the hands of Ludwig van Beethoven (1770–1827). The composer’s sublime Violin Concerto in D major (Op. 61) from 1806 is a humanistic testimony, with an unusually slow and rhetorically philosophical opening movement, a prayer-like Larghetto and a finale of hunting music in 6/8 time. The work’s Vienna première held on 23 December 1806 was not a success; it would be the then 12-year-old Joseph Joachim who would later, in 1844, send it on the path of triumph that it has enjoyed to this day. Although Felix Mendelssohn-Bartholdy’s (1809–1847) “Scottish” Symphony No. 3 in A minor was inspired by the 20-year-old composer’s travel experiences, it would take him until 1842 to complete the initial attempts he had committed to paper in 1829. The piece is characterised by a strong sense of thematic unity, with its coherence further enhanced by Mendelssohn’s instruction in the score that the movements should be played without pauses in between. The atmosphere of the four-movement composition evokes the grim, misty and rocky “Ossian-style” Romanticism that was so popular in the 19th century. The work received its première at Leipzig’s Gewandhaus.
10
MÜPA HŰSÉGPROGRAM
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu 11
ELŐZETES AJÁNLÓ
2021. szeptember 22.
VÍKINGUR ÓLAFSSON ZONGORAESTJE
Víkingur Ólafsson Fotó © Ari Magg
2021. szeptember 26.
„EGY A TERMÉSZETTEL”
A VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS GÁLAKONCERTJE Közreműködik: Balázs János – zongora, Pusker Júlia – hegedű, Szvétek László – basszus, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Farkas Róbert Farkas Róbert Fotó © Gela Megrelidze
2021. szeptember 26.
TANÚHEGYEK
AZ EL NEM FELEJTETT MAGYAR NÉPDAL SZÁZ ÉVE 12
Fonó Zenekar Fotó © Posztós János, Müpa
2021. szeptember 28.
ENSEMBLE LES ARTS FLORISSANTS Közreműködik: Ana Vieira Leite – Partenope, Hugh Cutting – Arsace, Alberto Miguélez Rouco – Armindo, Jacob Lawrence – Emilio, Helen Charlston – Rosmira / Eurimene, Matthieu Walendzik – Ormonte Vezényel: William Christie Rendező: Sophie Daneman William Christie Fotó © Oscar Ortega
2021. szeptember 29.
LITTLE G WEEVIL BAND PLAY ON LEMEZBEMUTATÓ
Little G. Weevil Fotó © Nagy János
2021. október 1.
PÉCSI BALETT: VASARELY-ETŰDÖK Koreográfus, rendező: Vincze Balázs 13 Fotó © Borbás Betti
MÜPA × LUMU 14
KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba
Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.
mupa.hu
MÜPA PODCAST
SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK
Autóban, buszon, otthon vagy futás közben? Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Segal Viktor, Molnár Piroska, Virág Judit, Grecsó Krisztián vagy éppen Csík János.
mupa.hu 15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2021. szeptember 14. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu