Müpa Műsorfüzet - Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Éljen Petőfi! (2025. február 14-16.)

Page 1


2025. február 15., 16. Fesztivál Színház

2025. február 15., 16. Fesztivál Színház

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES:

ÉLJEN PETŐFI!

TÁNCSZÍNJÁTÉK PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉRŐL

Közreműködik:

Herczegh Péter – színművész

Díszlet: Tóth Kázmér

Forgatókönyv, dramaturg, jelmez, társrendező-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Petőfi itt, Petőfi ott

Petőfi az Alföldön? Mi sem természetesebb, hiszen közismerten nagy rajongója volt a rónaságnak. Petőfi borozgatás közben? Magától értődő. Hogy is járhatta volna be szekéren, de leginkább gyalog a Kárpát-medencét anélkül, hogy meg-megállt volna egy pohár borra? Latinul skandáló Petőfi? Igen, hiszen édesapja, ameddig tehette, kiváló iskolákban (Selmecbányán, Aszódon is) taníttatta fiát. Petőfi, a vándorszínész, Petőfi, a szerelmes ifjú, Petőfi, a szüleit szeretve tisztelő gyermek, Petőfi, a forradalom élére álló és annak eszméiért életét áldozó szabadságharcos – mind ugyanaz az ember, aki életének huszonhat és fél éve során a magyar költészet egyik legnagyobb alakjává, a hazaszeretet és bátorság jelképévé vált.

A klasszikus műveltségű, idegen nyelveket beszélő poeta doctus* fázott és éhezett, több ezer kilométert gyalogolt, volt katona, országgyűlési tudósító, pár fillérért segédszerkesztő és műfordító, de rendszeresen feltűnt valamelyik vándorszínésztársulat statisztájaként is, hiszen a színház volt a mindene. A szüntelen keresgélés közben időről időre meglátogatta szüleit, akik szülővárosából, Kiskőrösről Dunavecsére költöztek; csak ment és ment: hol Aszódon, hol Pápán, máskor Mezőkövesden és Miskolcon, időnként Veszprémben vagy Sopronban, Selmecbányán vagy Kecskeméten, Nagykárolyban* és Szatmárban, Pozsonyban és Debrecenben bukkant fel, miközben tudjuk, hogy Zágrábban és Grazban katonáskodott. Ám van egy vissza-visszatérő állomás: Pest. Pest, ahol végre állást és verseinek kiadót talált, ahol társakra lelt egyre erősödő nemzettudata megélésében és kifejezésében. Lehet, hogy az első pillanatban mindez inkább filmre kívánkozna, és nem az alkotók által megteremtett „táncszínjáték” műfaja az első, amely egy Petőfi-életút bemutatása kapcsán eszünkbe jut. A második pillanat azonban a felismerésé: miért is ne? A nagy elődök klasszikus formában és időmértékes verseléssel írt költeményei után a népi valóságban megmerítkező Petőfi témavilága és nyelvhasználata gyakran a megtévesztésig népdalszerű, versei közül nem egy vált énekelt formában is ismertté, mintha valóban népdal lenne. Ezért aztán ezekhez a költeményekhez a néptánc is jól illik. E felismerés hozta létre a költő születésének 200. évfordulója alkalmából a versek, dallamok, ritmusok és táncok ötvözeteként megvalósult táncszínjátékot, amelynek az Éljen Petőfi! címet adták az alkotók.

Zenés-táncos-verses életrajz

Havasi kürtök rikoltanak, havat fúj a szél. Téli ruhába bújt táncosok érkeznek, és az éjféli harangszó után fergeteges újévi bál kezdődik. Egyszer csak megjelenik az öreg Petrovics, hogy hírül hozza, fia született. A rokonok és a közösség – tekintettel az újszülött családjára – magyarul és szlovákul is köszönti a kis Petrovics Sándort. A vidám mulatozást egyszer csak hangos felszólítás szakítja meg:

Ne zúgjatok olyan nagyon, Azt üzeni az uraság, Mert lefeküdt, alunni vágy.

A folytatás ismerős, mindenki ismeri Petőfi egyik legnépszerűbb költeményét, a Falu végén kurta kocsmát.

Azután, hogy „végét vetik a zenének, s hazamennek a legények”, megjelenik a költő, azaz a Nemzeti Színház őt megtestesítő színésze – egyelőre egy másik szinten, a díszlet galériáján. Miközben elmondja a Szülőföldemen című verset, az emlékeiben újraéledő, őt ringató dajka bölcsődalát halljuk. Újabb emlékként újabb dal szólal meg: Befordultam a konyhára… Három táncospár jelenik meg, mintha mindhárom férfi Petőfi lenne. Huncutul pörgetik a lányokat –ez már a kamasz, a nők után vágyakozó Petőfi figurája. A táncetűd gyors befejezése után Petőfi le is jön a galériáról: vége a nosztalgiázásnak.

Vidám közjátékként Petőfi gyerekkori verse, az Anyám tyúkja is felhangzik, a fiatalok pedig egy hozzá illő ugrós táncot táncolnak és egy közismert népdalt (Hej, két tyúkom tavalyi) énekelnek. Négy, szigorú középiskolai egyenruhába öltözött fiatalember érkezik a Gergely-járás legismertebb dallamára*. Hárman énekelnek, a negyedik – Petőfi – szorgalmasan igyekszik megtanulni a latin ragozást. A táncosok legényesre* váltanak, ő pedig Deákéveim című versével mesél iskoláiról.

A jelenet végén a költő a színpadon marad, és kicsit mélabúsan kezdi szavalni az Itt van az ősz, itt van újra című verset. Talán nem örül a tanévkezdésnek? Szó sincs róla.

Illetve szó sincs tanévkezdésről: a színpad pillanatok alatt egy mezőségi, őszi szüreti mulatsággá változik, játszik a zenekar, énekelve ropják a táncot (Ha a Tisza borból volna), miközben a költő az asztal tetején a Borozót verseli. A forgatag kicsit megpihen, a lányok szerelmes népdalt énekelnek (amelynek szövege egy Petőfiköltemény), aztán újabb vers szólal meg: De már nem tudom, mit csináljak…

Mért nem tesz az isten most csodát?

Változtatná borrá a Tiszát, Hadd lehetnék én meg a Duna: Hogy a Tisza belém omlana!

Ezzel vége is a nyugalomnak: a zenekar és a táncosok ott folytatják, ahol korábban abbahagyták. Ám egyszer ennek is vége szakad, a mulatozók elvonulnak, legutoljára

Petőfi távozik egy ló vontatta szekéren.

Kezdődnek a vándorévek, a vándorszínészet évei, az Első szerepem is ennek állít emléket. Egyszer csak színpad áll a színpadon: verbunkos zenére Szemérmetes Erzsók táncol ki a színpadi színpad ajtaján, és A helység kalapácsából mesélő Petőfi átlépteti a nézőt a színpad egyik dimenziójából a másikba.

A diákként-színészként-katonaként vándorló költő egyre többször fordul meg a lányok után. A négyökrös szekér sem hozza el a kívánt sikert: Erzsike otthagyja, hiába választottak maguknak csillagot. Búsan ballag, hogy meglátogassa rég nem látott szüleit (Dunavecsén). Ünnepi szavakkal készül, a találkozás azonban másképpen sikerül – úgy, ahogyan azt a Füstbement tervben is megírta.

Útja most Pestre vezet, egyenesen a korzóra, ahol nyugat-európai eleganciával járják a Bécsben honos szalontáncokat. A parfümillatot sejtető tánctabló szereplői aztán kicserélődnek: díszmagyarba öltözött párok érkeznek, palotást* és verbunkot* táncolnak.

Érik már 1848, hiszen a lassú csárdással rokon táncfajta felvétele a kastélyok és színpadok táncrendjébe már a reformkor* vívmánya.

Sors, nyiss nekem tért… – érkezik hazafias lelkesedéssel Petőfi, harcias szavainak a verbunk ad nyomatékot. Szerelmének tárgya még nem egy konkrét személy, hanem

maga a női nem: a szerelembe szerelmes, ám hiába a háttérben a sok ékes mézeskalács szív, egyelőre minden lány egy másik férfi karján táncol tovább…

Az események felgyorsulnak. Egy pillantás a Pilvax kávéházba, ahol magyarságukról tesznek hitvallást a márciusi ifjak. Magyar vagyok – szól a vers, a lendületes tabló végére előkerülnek a kardok: már a dátumot is tudjuk, hiszen Petőfi a Nemzeti dalt szavalja. 1848. március 15-e esős nap volt a krónikák szerint – a színpadon kinyíló piros-fehér-zöld esernyők jelképezik a Nemzeti Múzeum előtti tömeget. Az egyre sűrűsödő forradalmi események hátterében Petőfi szerelemre és párra lel, de boldogságát beárnyékolják a fenyegető harci események várható következményei. Feleségéhez, Szendrey Júliához írt elégiája, a Szeptember végén különleges, ellentmondásos szerelmi vallomás és borzongató jövőbe látás is. Két táncos hol egymáshoz simuló, régi stílusú páros tánccal, hol szenvedélyes magyar férfitánc-mozdulatokkal fordítja le a vers hangulatát a tánc nyelvére.

A Szabadság, szerelem és a Csatadal egyre harciasabb és fenyegetőbb sorai férfiidőről szólnak: vad tánc születik a Csatadal ritmusára, ágyúfüst borítja a színpadot, behozzák a honvédzászlókat*, a csata egyre hevesebb, az elesett honvédek között szavalja el Petőfi az utolsó versét, a Szörnyű időt.

A küzdelemnek vége: a Petőfit is a semmibe rántó szabadságharc elbukott, emlékét tárogatószóló* siratja el.

A záróképben mai fiatalok összekapaszkodva énekelnek egy régi stílusú népdalt, amelyről sokan nem is tudják, hogy éppen egy Petőfi-vers szövegét hallják. A fiúkon a leggyakrabban hordott Bocskai-kabát, majd lassan érkezik a zenekar is. Az utolsó ének a halhatatlanság üzenetét hozza: a szabadságét, a szerelemét – és Petőfiét.

A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen.

A térképen olyan településeket találsz, ahol Petőfi legalább egyszer megfordult. Egy helyen nem írtuk be a városka nevét: legyen ez a te feladatod. Ha figyelmesen elolvasod a szöveget, tudni fogod, melyik az, amelyik kimaradt.

Sopron
Pozsony

Mezőkövesd

Kecskemét

Debrecen

A keresztrejtvényben egy olyan Petőfi-vers címét (egyben első sorát) rejtettük el, amelyet mindenki ismer, de nem szerepel a produkcióban.

Vízszintes

1. Lét

3. Tessék, itt van.

6. Távolabb

7. Varrásra szorul

8. Egyelőre

9. SL

11. Ritka férfinév

13. A pók teszi a hálóval

14. Nép, náció

16. Óv

18. Az ábécé első két betűje

19. Eszes

21. Tehén mondja

22. A vers is ilyen műfaj

23. Kopasz

24. Tea németül

28. Szlovák nemzetiségű, más szóval

29. LN

30. Többjelentésű szó: szerszám, özönvíz, ellenérték

31. Megfagyott víz

32. Fél tucat Á

34. Személyes névmás, egyes szám, második személy

36. Vétkem

38. Bibliai női név

40. Egy, angolul

41. Szúró harci eszköz

42. Kötőszó, felsoroláskor

Függőleges

1. Személyes névmás, egyes szám, első személy

2. A keresett verscím első két szava

4. Távol

5. Földművelő szerszám

7. Levegő

8. Elvesz

10. Célzott és ……

12. Tiltószó

13. Ajkamat

15. Ez a nap

17. Dísz

20. Népszerű kislányjáték, két szó

25. Oda hozzá

26. A keresett verscím negyedik szava

27. A keresett verscím harmadik szava

31. Petőfi verses meséje: …… vitéz

33. Hegyes varróeszköz

35. Igekötő

37. Udvarias, magázó megszólítás

39. Mássalhangzó kiejtve

sZómagyaráZat

Gergely-járás: eredetileg iskolás gyermekek játékos toborzása volt a tavaszi (Gergelynapi) tanévkezdésre, később inkább adománygyűjtő szerepe volt. Az énekelt anyagok közül a legjellegzetesebb a „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján, régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába…” kezdetű ének.

Honvédzászlók: a szabadságharc zászlóinak elemei: a széleken futó farkasfogdíszítés, amely a fehér háttérrel együtt a magyar nemzeti színeket adja ki; a gyermekét karján tartó Boldogasszony, illetve a másik oldalra festett címer, benne az írásjegyekként is értelmezhető kettős kereszttel és hármas halommal, valamint a piros-fehér pólyákkal.

Legényes: erdélyi férfitánc, legvirtuózabb formája Kalotaszegen található.

Nagykároly: itt találkozott Petőfi Szendrey Júliával.

Palotás: ünnepélyes tartású, lassú, nemesi magyar tánc. A leghíresebb Erkel

Hunyadi László című operájának Palotása.

Poeta doctus: „tanult költő”, aki művészetét elméleti síkon is alaposan ismeri.

Reformkor (1825–1848): a gazdaság és a társadalom nyugat-európai mintára történő átalakítására, modernizálására irányuló törekvések időszaka Magyarországon.

Tárogató: fúvós hangszer, amelynek elődje, a töröksíp a Rákóczi-szabadságharc idején vált népszerűvé. A ma ismert, klarinétra hasonlító, hungarikumként számon tartott tárogatót a millenniumra készítette el Schunda Vencel József.

Verbunk (Werbung – német): a szó jelentése toborzás; annak idején a fiatal férfiak számára zenével-tánccal próbálták vonzóvá tenni a hadseregbe való bevonulást.

Írta és a feladatokat készítette: Tóth Anna

NEM KELL MEG TENNED!

Világsztárok diákkedvezménnyel mindössze 1000 forintért!

2025. március 1., 2. OPERAMATINÉ szafFi

Jókai Mór A cigánybáró című regénye nyomán

2025. március 1. MINIMATINÉ BAHorKa tÁrsUlaT: TItoKZatOs BalaTOn

2025. március 22. RÉGIZENE FESZTIVÁL LE POÈME HArMOniQUe: BAroKK KaRNevÁL –CsaLÁDi KoNCert

Összművészeti produkció újcirkuszi elemekkel

2025. március 29., 30. MAgYAr NeMzeTI TÁnCEgYÜtTEs: vÉgvÁraK, ViTÉZeK

Kalandos táncszínjáték Fekete István

A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére

2025. március 23. MATINÉKONCERTEK eUrÓPa ÍZeI – oLAsZ sPeCIaLItÁsOK

2025. május 17., 18. szeGEDi KortÁrs BaLEtT: HAMUPiPŐKe

Családi mesebalett

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000

E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2025. február 6.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.