Müpa Műsorfüzet - Orgona + 3 szaxofon (2022. április 20.)

2022. ÁPRILIS 20.

ORGONA + 3 SZAXOFON mupa.hu

MÜPA HŰSÉGPROGRAM 2

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu

20 April 2022 Béla Bartók National Concert Hall

2022. április 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

AN ORGAN ORGONA + 3 SAXOPHONES + 3 SZAXOFON Featuring: László Fassang – organ Vincent Lê Quang, János Ávéd, Balázs Dongó Szokolay – saxophone

Közreműködik: Fassang László – orgona Vincent Lê Quang, Ávéd János, Szokolay Dongó Balázs – szaxofon

The English summary is on page 9.

3

A 2000-es évek elején a Müpa részeként épülő Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem tervrajzain egy orgona is szerepelt. A hangszerépítés szakmai hátterének biztosítására és felügyeletére a tervezők az akkor alig harmincesztendős, de már jelentős nemzetközi sikereket és tapasztalatokat magáénak tudó orgonaművészt, Fassang Lászlót kérték fel. A célkitűzés vállaltan nagyratörő volt: egy világszínvonalú akusztikájú koncertterembe a világ egyik legjobb orgonájának megépítését álmodták. A hangszer diszpozícióját Baróti István dolgozta ki, az építéskor a történeti hagyomány és az újszerű hangszínek létrehozására irányuló törekvés egyaránt szerepet kapott, továbbá kiemelt figyelmet fordítottak a dinamikai árnyalás lehetőségeire is. A hangversenyterem 2005. március 15-i megnyitójára még csupán a homlokzat állt készen, a háttérben a technikai munkálatok továbbra is intenzíven folytak, míg végül 2006 májusában sor kerülhetett az elkészült orgona ünnepélyes avatására. A vállalkozás nagyságát illetően sokatmondó adalék, hogy Európában az ezt megelőző hetven esztendőben nem épült hasonló méretű orgona, az elkészült hangszer játékosának 92 regiszter, 5 manuál és 7000 síp áll rendelkezésére ahhoz, hogy megvalósítsa zenei elképzeléseit. Ezek a mennyiségi mutatók azért is jelentősek, mert az orgona esetében különösen szorosan kapcsolódik egybe két terület: egyfelől a hangszer adottságai, a benne rejlő lehetőségek, másfelől az a hangzásélmény, melyet az előadóművész zenei fantáziája segítségével felszínre tud hozni, illetve a mindezek ihletése nyomán létrejövő új hangszeres repertoár. Így kezdődött tehát az élete e kivételes hangszernek, amely messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen máig egyre újabb és újabb kreatív zenei ötletek részeseként vív ki elismerést a magyar és nemzetközi koncertéletben. A hangszer köré épülő műsorok művészeti szerkesztője jelenleg is Fassang László, aki művészetében maga is kiemelt figyelmet fordít az improvizáció különböző formáira. Ezért sem meglepő, hogy a Müpa orgonahangversenyein jól érzékelhető az érdeklődés a rögtönzés műfaja iránt, az Orgona + 3 szaxofon elnevezésű eseménynek pedig egyenesen központi gondolatát képezi. A koncerten az orgona mellé ezúttal a szaxofon társul kamarapartnerként, három különböző zenei háttérrel érkező, ám egyaránt kiváló előadóművész: Ávéd János, Vincent Lê Quang és Szokolay Dongó Balázs jóvoltából.

A szaxofon viszonylag fiatal hangszer, a Hornbostel–Sachs-féle osztályozás a klarinét rokonaként tartja számon. A belga hangszerkészítő, Adolphe Sax (1814–1894) az 1840-es évek elején alkotta meg, elsősorban zenekari és katonazenekari megszólalásokra szánta. Gyakorló zenészként hangszerét Sax maga mutatta be a nagyközönség számára. 1853-ban öttagú szaxofonegyüttest alapított, 1857 és 1870 között a párizsi Conservatoire-on oktatta a szaxofonjátékot, 1858-tól pedig kiadóként is elő kívánta segíteni szaxofonművek megszületését, megismertetését és terjesztését. 1867-ben rangos kitüntetésben részesült: találmányával elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.

A szaxofon népszerűsége az 1. világháborút követően addig nem látott méreteket öltött a hivatásos és amatőr zenészek között egyaránt. Ezt a népszerűséget elsősorban személyessége, széles határok között mozgó kifejezőereje teremtette meg, és az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy lehetőségei nem korlátozódnak egyetlen műfajra, hanem jól használhatóak a klasszikus és 4

a könnyűzene különféle területein. Az 1920-as évektől egyre jelentősebb szerep jutott a szaxofonnak a jazzben is. Meghatározó hangszerévé vált az úgynevezett Kansas City jazzstílusnak (melynek egyik jellemzője az egyszerűbb feldolgozások során hosszasan rögtönzött, szólisztikus szakaszok alkalmazása volt), és azóta is fontos szerepet játszik a műfaj minden stíluskorszakában.

Az orgona és a szaxofon közötti legszorosabb kapcsolatot éppen az improvizatív műfajokhoz való kötődésük jelenti, hiszen a klasszikus hangszerek közül az orgona kapcsolódik leginkább a rögtönzés tradíciójához. Ahogyan Ávéd János megfogalmazta: „Az orgonisták az improvizáció olyan »dinoszauruszai«, akik abban az időszakban is őrizték az improvizáció hagyományait, amikor az nem játszott olyan fontos szerepet a zene fősodrában. Az évszázadok stílusain átívelő orgonaimprovizáció állócsillaga számomra ma Fassang László. Nemcsak itthon, hanem világszerte is. Nagyon vonz a közös munka lehetősége.” A hangversenyen felcsendülő művekről Fassang elárulta: nem klasszikus értelemben vett kompozíciókról van szó, inkább „számok” hangzanak majd el, „olyan szintű lejegyzések, amilyenek a jazzben vagy a világzenében használatosak: bizonyos témák, szerkezetek, harmóniamenetek vannak előre rögzítve, de a végső forma mindenképpen egy improvizatív működés eredménye lesz.” Az orgona és a szaxofon között olyan improvizációs felület jön létre, mely sokféle izgalmas találkozásra kínál lehetőséget: a műfajokon átívelő közös zenélésben képviselteti magát a klasszikus hagyomány, a világzene, a népzene és a jazz is.

Vincent Lê Quang és Fassang László közös repertoárja a legváltozatosabb műfajokból merít.

Műsoraikon a barokk kortól a 20. századig megszólalhat Johann Sebastian Bach vagy Olivier Messiaen egy-egy szerzeménye is, de ami talán a legjellemzőbb rájuk, az a stílusoktól független, szabad improvizáció. Vincent Lê Quang szerint a Müpa orgonája rendkívül sokoldalú, technikailag nagyszerűen kivitelezett hangszer, amely a benne rejlő grandiózus erő ellenére tökéletesen képes illeszkedni az emberi lélegzés finomságához is. Különösen jól érvényesülnek ezek a tulajdonságok Fassang László játékában, akinek keze alatt az orgona valóban fúvós hangszerként szólal meg, aminek eredményeképpen ugyanolyan élő, törékeny, kifejező hangzásra képes, akár a szaxofon. A kettejük előadásában a koncerten felcsendülő darabok részben a régi korok előtti tiszteletadást fejezik ki – olyan korszakot idézve meg, amikor a zene ugyan meg volt komponálva, ám az improvizáció továbbra is szerves alkotóelemét képezte a rögzített kotta megszólaltatásának. Ez a kétféle megközelítésmód korántsem egymás ellentéteként élt a köztudatban, csupán ugyanannak a zenei kifejezésnek két oldalát jelenítette meg. A koncertre kiválasztott művek lehetőséget adnak annak hangsúlyozására, hogy – a festő Nicolas de Staël gondolatait felidézve – a véglegesre mindig a benne foglalt múlékonysággal együtt gondoljunk. („Respirer, respirer, ne jamais penser au définitif sans l’éphémère.”)

A népzene területéről érkező Szokolay Dongó Balázs nem zeneiskolában tanult, pályája során autodidakta művészként bontakozott ki. Népzenei feldolgozások révén talált rá arra a modern zenei környezetre, ahol a szaxofon is látóterébe került, és a hangszer játékosaként népzenei ihletésű improvizációk irányában képezte magát. Első közös zenélésük Fassang Lászlóval szintén a Müpa orgonájához kötődik, és azonnal nyilvánvalóvá vált számukra, mennyire jól szól együtt 5

a népi dallamvilág és az orgona. Játszották már Bartók és Kodály népdalfeldolgozásait olyan klasszikus környezetben, ahol a zongorát az orgona helyettesítette, a népdalt pedig a furulya vagy akár a szaxofon. Ahogyan Dongó megfogalmazta: „Megszerettük, hogy gyakorlatilag népzenei ihletésű improvizatív zenét játszunk az orgona mellé. Ez Lacinak is tetszett, olyannyira, hogy sokszor ő is megpróbálta a népzenei díszítéseket az orgonán megcsinálni – és legnagyobb meglepetésünkre ez is jól működik. A régi stílusú népzenei gesztusrendszer nem áll messze a korábbi korok, a reneszánsz vagy a középkor zenéjétől, és ilyen módon természetesen illeszkedik az orgonához.”

Népzene és zenetörténet kapcsolatára Kodály Zoltán óta sokan felhívták már a figyelmet.

Szokolay Dongó Balázs szerint a népzenei nyelv különösen jól illeszkedik a templom és ezzel együtt az orgona hangulatához, sőt, a népzene előadásmódja és a benne alkalmazott díszítőelemek révén a középkori, lejegyzetlen zenélési stílusról is ismereteket szerezhetünk. Árulkodóak ezzel kapcsolatban a templomi hangszerábrázolások, amelyeken Európa-szerte rendre felbukkannak dudások, furulyások, népi hárfajátékosok alakjai. Ezek a hangszerek valószínűleg mind együtt játszhattak a korabeli orgonákkal. A jelen projekt persze korántsem száraz tudományos munka, hanem művészi kíváncsiság hívta életre: a különböző, egymással találkozó hangulatok fölött érzett örömből születik meg az új zenei anyag. A koncertre készülő alkotás népzene ihlette kamaramuzsika, amely teljesen más jellegű improvizációt takar, mint egy Bach-műre felépített rögtönzés, hiszen a bartóki értelemben vett parasztzenei gesztusrendszerre épít: „Általában adott vagy egy népzenei elem, vagy egy saját kompozíció, amely mögött ott érezzük a népzenét, és aztán ezt a témát variáljuk. Az improvizációnak sokféle módja van, előfordul, hogy csak effektusokat jelenítünk meg, máskor ugyanazt a dallamot írjuk körül, de mindig másként. Népzenei karaktereket fogok megszólaltatni, azokból fogunk kiindulni és azokat fejlesztjük tovább.” Ávéd János a jazz területéről érkezik a Müpa orgonájához, Fassang Lászlóval 2013 óta dolgoznak együtt. Eltérő zenei hátterük, ugyanakkor egységes zenei szándékuk révén egy stílusfüggetlen zenei nyelv megvalósításának lehetőségeit kutatják a kamarazene hangzó környezetében.

A koncerten szerepelnek az Ávéd János Quartet Fassang Lászlóval közös repertoárjának duóváltozatai is, melyeknek jellemzőit Ávéd János a következőképpen foglalta össze: „Rendkívüli módon inspirálnak az orgona és a három szaxofon térbeli mozgásának és elrendezésének lehetőségei a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A teremre szabott egyedi lehetőségek az alkalomra komponált témákat is kívánnak. A Quasi modo geniti gregorián téma feldolgozásán túl az est zenészeire szabott témákra és az ezekből kihajtó improvizációkra lehet számítani. Minden hangszerre, de a szaxofon hangzására – ahogy azt a jazzben mondják: a »soundjára« – hangsúlyozottan igaz, hogy olyan, mint az ember ujjlenyomata. Egyszeri és megismételhetetlen, akár egyedi beszédhangunk. Vincent Lê Quang és Szokolay Dongó Balázs igazi szaxofonművészegyéniségek, akiket egyetlen hangról fel lehet ismerni. Kíváncsian várom, hogy kvartettünk hogyan oldódik majd fel a közös zenélés energiáiban.” Írta: Ozsvárt Viktória 6

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Stépán Virág

Fassang László orgonaművész generációjának egyik legsokoldalúbb képviselője. A budapesti Zeneakadémián Gergely Ferenc, a párizsi Conservatoire-on Olivier Latry tanítványaként diplomázott, mára pedig már mindkét intézmény professzora. A világ legrangosabb orgonaversenyeinek győztese és díjazottja, világszerte koncertezik, tanít és ismeretterjesztő előadásokat tart. Mélyen és sokrétűen érdeklődik a billentyűs hangszerek iránt, legyen szó akár egyes hangszerek történeti állagmegóvásáról, akár az improvizálás lehetőségeiről. Klasszikus kamarazenei formációk mellett rendszeresen részt vesz világzenei és jazzprodukciókban is. Munkásságát 2006-ban Lisztés Prima díjjal, 2013-ban Gramofon-díjjal ismerték el.

2016-ban a Magyarország Érdemes Művésze kitüntetésben részesült.

A mindszenti származású szaxofonos, zeneszerző, hangszerelő és pedagógus, Ávéd János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. A magyarjazz.hu és a jazzma.hu több ízben választotta már az év szaxofonosának. Az improvizáció és a kompozíció határterületén mozgó, Balance nevű saját formációjával és David Binneyvel 2013-ban a Müpában koncertezett. Kvartettjével néhány éve új, stílusfüggetlen zenei nyelv megvalósításán dolgozik. A Modern Art Orchestra szólistájaként olyan világsztárokkal lépett fel, mint Benny Golson, Kurt Elling, a New York Voices, Eötvös Péter, Adam Nussbaum, Bob Mintzer, David Liebman, Randy Brecker, Chris Potter, Mike Garson, Biréli Lagrène, a Mezzoforte, Miklósa Erika, Rhoda Scott vagy Silje Nergaard. Fassang Lászlóval 2013 óta dolgozik együtt.

7

Fotó © Olivier Degen

Vincent Lê Quang számos zenei stílusban mozog otthonosan, a jazz, a klasszikus és a kortárs zene terén előadóként, karmesterként, zeneszerzőként és tanárként egyaránt tevékenykedik. 1999 óta a Walter Thompson által megalkotott „soundpainting” technika továbbfejlesztésével és átdolgozásával foglalkozik. Tagja a New York-i Walter Thompson Orchestrának, színpadon és hangfelvételen is dolgozott már együtt Daniel Humairrel, Henri Texier-vel, Aldo Romanóval, az improvizáció műfajában partnerei Joëlle Léandre, Jean-Paul Celea és Fassang László.

Saját kvartettet is alapított, yes is a pleasant country nevű triójával (Jeanne Added énekesnővel és Bruno Ruder zongoraművésszel) pedig Cummings-, Yeatsés Celan-szövegeket dolgoznak fel. 2007 óta a párizsi Conservatoire tanára.

Szokolay Dongó Balázs népzenész, népi hangszeres szólista. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A Kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene-feldolgozással foglalkozni. Ennek nyomán születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, ugyanakkor modern, kortárs hangvétellel szólítják meg a közönséget. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára volt. 1994-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, 2004-ben Artisjus-díjat, 2016-ban Prima díjat kapott.

Fotó © Veres Anita

8

SUMMARY The organ constructed in Müpa Budapest’s Béla Bartók National Concert Hall was ceremoniously inaugurated in May 2006. It is a revealing fact about its significance that no organ of similar size had been built in Europe in the 70 years prior: this one offers artists at the console 92 registers, 5 manuals and 7,000 pipes to execute their musical ideas. Another reason why these quantitative indicators are important is because, in the case of the organ, several factors are particularly closely linked to each other: the instrument’s attributes and the possibilities it offers are part and parcel of the acoustic experience that organists can bring to the surface with their musical imagination, not to mention the new repertoire being created for the instrument that is inspired by all this.

This extraordinary organ is gaining recognition in both the Hungarian and international concert worlds for playing a part in an increasing number of creative musical ideas. The individual organising the programmes conceived around the instrument is László Fassang, who himself places special focus on various forms of improvisation in his own work as a performing artist.

This makes it completely unsurprising that a strong bent toward improvisation as a genre is a conspicuous element of Müpa Budapest’s organ concerts, as well as the central idea behind the event we’ve titled An Organ + 3 Saxophones. At this particular concert, the organ will be paired with the saxophone, courtesy of three masters of the instrument who, while equal in terms of their excellence, hail from different musical backgrounds.

Coming from the world of jazz, János Ávéd has been working together with Fassang since 2013. Through their different musical backgrounds, and at the same time their shared artistic intentions, they explore the possibilities of realising a stylistically independent musical language in the sound environment of chamber music. On this evening, the audience can expect special pieces suited to the unique possibilities offered by the concert hall, and in addition to their treatment of the Gregorian theme Quasi modo geniti, there will be themes tailored to the two performers and the improvisations that flow from these. The joint repertoire of Fassang and Vincent Lê Quang extends from the Baroque period to the 20th century and draws on the most diverse range of genres imaginable, but what perhaps distinguishes them most is their free improvisation independent of style. The pieces they will perform together at the concert express, in part, a homage to earlier times, evoking the era when the music was composed, but at the same time incorporating improvisation as an integral part of how they play the music as written in the score. The basis for the chamber music that Fassang and Balázs Dongó Szokolay play together lies in their improvisation rooted in the system of gestures of folk music, for which a folk music quotation or an effect familiar from folk music serves as the starting point. The new musical material is born out of the joy felt over the different feelings as they meet each other.

9

ELŐZETES AJÁNLÓ

2022. április 27.

PAAVO JÄRVI ÉS A BRÉMAI NÉMET KAMARAFILHARMÓNIA Közreműködik: Janine Jansen – hegedű

Paavo Järvi Fotó © Julia Baier

2022. április 29.

HAYDN: TÓBIÁS HAZATÉRÉSE Közreműködik: Balogh Eszter – Anna, Roberta Invernizzi – Raffaele, Anders Dahlin – Tobia, Sophie Karthäuser – Sara, Nyikolaj Borcsev – Tobit, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

Balogh Eszter

2022. május 4.

„SELYMEIM” – ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL

PALYA BEA, MICHAL ELIA KAMAL ÉS A LIGHT IN BABYLON Palya Bea Fotó © Veres Anita

2022. május 5.

FELFEDEZÉSEK

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN Közreműködik: Osztrosits Éva – hegedű, Varga Gergő Zoltán – zongora, Somogyi-Tóth Dániel – orgona Vezényel: Kollár Imre

Osztrosits Éva

2022. május 26.

CHRISTIAN THIELEMANN ÉS A DREZDAI STAATSKAPELLE Közreműködik: Julia Kleiter – szoprán, Christian Gerhaher – bariton

Christian Thielemann Fotó © Matthias Creutziger

2022. május 26.

JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: GRYLLUS DÁNIEL Közreműködik: Juhász Attila – zongora, Frey György – basszusgitár, Berdisz Tamás – dob, zenei vezető Az est háziasszonya: Náray Erika – ének Gryllus Dániel Fotó © M. Bakos Edina

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Fassang László © Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2022. április 14.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu