Der Genesende (The Convalescent

kibontakozásának. A mű a bevezetést követően nyolc részre tagolódik, amelyek olykor egymásba olvadnak, míg máskor feltűnőbben elválnak egymástól. A részeket Strauss Nietzschétől vett címekkel jelölte, a partitúra elején pedig a filozófus munkájának bevezető szavait is idézte Zarathustráról, aki megelégelve a hegyi magányban meditációval töltött éveit, egy reggel a Nap elé állt, és bejelentette, visszatér a földre az emberek közé. Ezt az alászállást, az emberi szellem világát Strauss – szembeállítva a természetet szimbolizáló C-tonalitással – a H-alapú hangnemmel társítja. A túlvilágról álmodozókról címet viselő részben a legmélyebb vonósok tremolóját követően a kürtök idézik fel a gregorián Credo részletét, majd a vonósok játéka hoz melegséget. Líraian szép A nagy vágyakozásról szóló szakasz, amely egyszerre beszél emberi hangon, és idézi fel az ősmotívummal a napfelkelte távlatát. Határozott kontrasztot hoz Az örömökről és szenvedélyekről szóló rész, amelyben érzelmi viharoknak, örvényeknek, a magasba emelkedés és a mélybe zuhanás elkerülhetetlen egymásutánjának lehetünk tanúi. Oboa kezdi énekelni a Sírdal gyászos dallamát, ez a szakasz sem válik azonban igazán lemondóvá, újra és újra visszaidézi a vágyakozás hangját. A tudományról szóló részhez aligha illene jobban más forma, mint az ősmotívumra épülő fúga, a zenei mesterség tudományos művelésének szimbóluma. Strauss itt egyszerre szerepelteti a C-dúrt és a H-dúrt, és az oktáv mind a tizenkét hangjának jelentőséget ad. A fúga anyaga egyre tömörebbé, sűrűbbé válik, majd folytatódik a fokozás: A lábadozó részben Strauss hatalmas hangrobbanásokat idéz meg. A hegedű jut szólószerephez az ugyancsak az ősmotívumra épülő Táncdalban, amely a bécsi keringő apoteózisaként hat. Éjfelet üt a harang Az éji vándor dala címet viselő zárórész indításaként, ahonnan a zene egyenletesen, nyugodtan halad a befejezés felé. A szimfonikus költemény, amely a legnagyobb szélsőségeket járta be, elcsendesedik. Az éteri magasságokban szóló H-dúr-akkordok a mélyvonósok által pengetett C-kkel váltakoznak. Utolsóként a csellók és a nagybőgők C hangjait halljuk. Megérkeztünk – oda, ahonnan a napfelkeltével útnak indultunk.

Írta: Belinszky Anna