THE GREAT HUNGARIAN SONGBOOK 3
Featuring: Dóri Behumi, Dénes Pál – vocals
Jazzical Trio (Norbert Káel – piano, Péter Oláh – double bass, András Lakatos Pecek – drums), accompanied by string and brass sections
Conductor: Richárd Riederauer
Musical director, orchestrator: Norbert Káel Set design: Erzsébet Túri Director: György Böhm
Elment a két lány virágot szedni – folk song József Blum – Iván Bradányi: Ketten az úton Tibor Koncz – Iván Szenes: Nálad lenni újra Tamás Vadas – Kálmán Varga: Csak egy tánc volt Giuseppe Faiella – Toto Cotugno – Hungarian translation: Kálmán Vándor: Egy nagy szerelem Péter Máté – István S. Nagy: Köszönet a boldog évekért Ferenc Balázs – Attila Horváth: Érints meg Pál Gábor S.– Iván Szenes: Valaki áttáncolt az életemen
Tibor Koncz – Iván Bradányi: Mondd, gondolsz-e még arra Szabolcs Fényes – Iván Békeffy: Valami kis szerelem
Viktor Havasy – Tibor Kalmár Jr: Szereted-e még
Viktor Havasy – István S. Nagy: Két összeillő ember Tibor Polgár – Szilárd Darvas: Énmellettem elaludni nem lehet
Jenő Horváth – György G. Dénes: Járom az utam Szabolcs Fényes – Imre Harmath: Ugye hogy nem felejtesz el Péter Máté – István S. Nagy: Most élsz Szabolcs Fényes – Péter Bacsó: Egy esős vasárnap délután Mihály Eisemann – István Mihály: Pá, kis aranyom
Tibor Béla Nagy – Iván Bradányi: Ez majdnem szerelem volt Péter Máté – István S. Nagy: Azért vannak a jó barátok
The English summary is on page 8.
Fesztivál Színház
THE GREAT HUNGARIAN SONGBOOK 3
Közreműködik: Behumi Dóri, Pál Dénes – ének a vonósokkal és fúvósokkal kiegészített Jazzical Trio (Káel Norbert – zongora, Oláh Péter – bőgő, Lakatos Pecek András – dob)
Vezényel: Riederauer Richárd
Zenei vezető, hangszerelő: Káel Norbert Díszlet: Túri Erzsébet Rendező: Böhm György
Elment a két lány virágot szedni – népdal Blum József – Bradányi Iván: Ketten az úton Koncz Tibor – Szenes Iván: Nálad lenni újra Vadas Tamás – Varga Kálmán: Csak egy tánc volt Giuseppe Faiella – Toto Cotugno – fordította: Vándor Kálmán: Egy nagy szerelem Máté Péter – S. Nagy István: Köszönet a boldog évekért Balázs Ferenc – Horváth Attila: Érints meg Gábor S. Pál – Szenes Iván: Valaki áttáncolt az életemen Koncz Tibor – Bradányi Iván: Mondd, gondolsz-e még arra Fényes Szabolcs – Békeffy Iván: Valami kis szerelem Havasy Viktor – ifj. Kalmár Tibor: Szereted-e még Havasy Viktor – S. Nagy István: Két összeillő ember Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Énmellettem elaludni nem lehet Horváth Jenő – G. Dénes György: Járom az utam Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Ugye hogy nem felejtesz el Máté Péter – S. Nagy István: Most élsz Fényes Szabolcs – Bacsó Péter: Egy esős vasárnap délután Eisemann Mihály – Mihály István: Pá, kis aranyom Nagy Tibor Béla – Bradányi Iván: Ez majdnem szerelem volt Máté Péter – S. Nagy István: Azért vannak a jó barátok
A The Great Hungarian Songbook harmadik kiadása hű maradt az alkotók 2014-ben kitűzött céljaihoz, mégis más élményt kínál. Káel Norbert zongorista-zeneszerzőben még főiskolás évei alatt formálódott meg a szándék, hogy a 20. század magyar dalkincsét új felfogásban, modernebb hangszerelésben több generáció számára is befogadhatóvá, szerethetővé tegye. Nem titok, hogy példaként a Nagy Amerikai Daloskönyv (The Great American Songbook) szolgált számára, amelynek darabjai keletkezésük helyén, a tengerentúlon újra meg újra felbukkannak jazz- és popzenészek, színházi és filmzeneszerzők jóvoltából.
A The Great Hungarian Songbook első kiadását – melynek két kiváló énekese Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István volt – az alkotók kísérletnek szánták, majd a sikeren felbuzdulva való sították meg 2016-ban a második estet Tompos Kátya és Takács Nikolas közreműködésével. A harmadik előadás, melyben immár Behumi Dóri és Pál Dénes alkotja az énekes párost, továbbra is őrzi az eredeti koncepciót: régi magyar slágerek szólalnak meg új megközelítésben, a crossover, azaz a meglepő stílustársítások jegyében – különösen klasszikus zenei megoldá sok, merész átharmonizálások alkalmazásával –, az intervallum azonban, amelyet az eredeti szerzemények keletkezési ideje kijelöl, ez alkalommal szűkebb. Az 1950-es évek filmslágerei, a Tánc dalfesztiválok dallamai és az 1980-as, 90-es évek közkedvelt dalai csendülnek fel az este folyamán. Káel Norbert azt is fontosnak tartotta, hogy kevésbé ismert műveket is csempésszen a kínálatba. Az egykori előadók közt megtaláljuk Szécsi Pál, Kovács Kati, Korda György, a Záray–Vámosi-duó vagy Máté Péter nevét, de elhangzik a 2020-ban elhunyt Balázs Fecó egyik szerzeménye is. A válto zatosság kedvéért három instrumentális darab is helyet kap a válogatásban, de természetesen ezek is tartalmaznak majd valamiféle csavart eredeti alakjukhoz képest.
A két énekes már a közös fotókon is megnyerő párosnak tűnik. Behumi Dóri nőiessége és hangi adottságai mellett játékossága miatt is tökéletes választás női főszereplőnek. Színpadi mozgásával, énekhangjával a legváltozatosabb karaktereket képes megformálni. Pál Dénes nem kevésbé sokoldalú művész, akire korántsem csak popdalok sármos előadójaként lehet számítani. Kevesen tudják, hogy képzett jazzénekes, aki ha kell, croonerré lényegül át, színpadi jártasságát pedig musicalszerepeinek éppúgy köszönheti, mint
televíziós énekversenyeken szerzett tapasztalatainak. A zenei kíséret magját most is Káel Norbert 2014-ben alapított Jazzical Triója, vagyis a zongorista mellett Oláh Péter bőgős és Lakatos Pecek András dobos, a hazai jazzélet két keresett és elismert művésze jelenti. Izgalmas megfigyelést tettek a közreműködők az első két Songbook-műsor kapcsán: már a kezdetektől széles skálán mozgott a nézők életkora, de a több előadást megért második Songbook iránt kifejezetten érdeklődtek a fiatalok is. A két énekes főszereplő személye vélhetően sokat nyomott a latban, ahogy talán az is, hogy az igazán régi, 1920-as, 30-as évekbeli slágerek helyett a második kiadásban 1950 után keletkezett dalok kerültek a középpontba. Nem elhanyagolható tényező a fiatalok körében rendkívül divatos retró sem.
Böhm György rendező és Káel Norbert az első The Great Hungarian Songbook-előadás alkalmával dolgozott először együtt. A munkakapcsolat ideálisnak bizonyult, az újabb Songbookkiadások esetében kétség sem fért hozzá, hogy ismét Böhm György lesz a színpadkép és a színpadi történések megálmodója. Káel Norbert elmondása szerint a rendezőnek már a kezdetektől mindenről konkrét elképzelése volt, és teljesen szabad kezet kapott tervei megvalósításához. S hogy miért éppen a kiválasztott húsz dal lett a The Great Hungarian Songbook 3 anyaga? Káel Norbert szerint a vérbeli slágert a jól eltalált dallamvezetés teszi. Ha a dallam szépen, érdekesen ível, és hasonlóan találó szöveg társul hozzá, már szinte garantált a siker. A har móniák, mondhatni, másodlagos szerepet játszanak. A zenei vezető szerint a műsorra tűzött számok gyönyörűen vannak megírva, és ez a húsz szerzemény igazán a szívéhez szól. Nem tagadhatjuk, hogy az amerikai örökzöldek, amelyek a The Great American Songbook összefoglaló cím alatt váltak világsikerré (persze ez a daloskönyv sem szigorú és megmásíthatatlan katalógusa a kedvelt amerikai musicalek betétdalainak és más elismert múlt századi standardeknek), fontos mintaként szolgáltak a korabeli magyar dalszerzők számára. És azt is meg kell jegyeznünk, hogy ezek a komponisták a legtöbb esetben magas szintű zenei képzésben része sültek, és rendkívüli stílus- és formaérzékkel rendelkeztek. Az est műsorát Káel Norbert jórészt abban az időszakban állította össze, amikor a világjárvány távolságtartásra, bezárkózásra kényszerítette az embereket – ekkor készültek a hangszerelések, ekkor alakult ki a dramaturgia. Ám a széles körben tapasztalható bizonytalanság, félelem, letargia a legkevésbé sem határozta meg az alkotók hozzáállását, hatását nem érezni az anyagon. „Annak örüljünk, ami van” – mondja a zenei vezető. Ha épp nem lehetnek jelen nézők egy előadáson, akkor a webcast, az élő online közvetítés eszközével élve még mindig meg lehet szólítani a közönséget. A kreativitás, a befektetett munka meghozza gyümölcsét, az üzenet elér a befogadóhoz. Adódik a kérdés, lesz-e negyedik The Great Hungarian Songbook? Nagyon is valószínű, mondja Káel Norbert, és nem kizárt, hogy valamiféle tematikus est következik a sorban. Mindenesetre örüljünk most a harmadiknak!
Írta: Bércesi Barbara
Behumi Dóri édesanyja tánctörténész, édesapja balett-táncos, nagyanyja zongoraművész, nagyapja festő volt, nővére színész-filmrendező végzettséget szerzett. Ő maga kilencéves kora óta áll színpadon. Sokan csak énekesi pályáját ismerik, pedig a Liszt Ferenc Zenemű vészeti Főiskola jazzének szaka mellett klasszikus fuvola szakon is diplomát szerzett 1998-ban, sőt, tanított is fuvolát a Szent István Zeneiskolában. A klasszikus zene mellett a jazz és a pop egyaránt közel áll hozzá: gyerekkori kedvencei, Ella Fitzgerald, Prince és John Scofield máig fontosak számára. Sorsformáló mozzanat volt, amikor 1998-ban meghívást kapott az alakuló Jazz+Az formációba, amellyel egy csapásra országszerte ismert és kedvelt énekesnő lett. Az ezred fordulón hozta létre saját együttesét, a máig aktív Dórika és a Rombolókat. Közel tíz évvel a Jazz+Az után hívta Farkas Róbert a Budapest Bárba, amelynek jelenleg is állandó énekese. Ezzel a csapattal már tanúbizonyságot tett szerteágazó stílusismeretéről, előadásában filmslágerek, örökzöld táncdalok, kuplék szólalnak meg a kávéházi cigányzene hagyományait is felelevenítve. Pál Dénes 1991-ben született Miskolcon. Tízéves korában vált élete részévé az éneklés, amikor a Fráter György Katolikus Gimnáziumba felvételt nyerve először a gyermek-, majd a felnőttkórus tagja lett. 2008-ban bekerült az Egressy Béni Zeneiskola magánének tanszakára, ahol Balog Emese segítette a szárnybontogatásban. A zenés színház is elvarázsolta: felvették a Pécsi Sándor Guruló Színházba, ahol Kajati István jóvoltából szerepet kapott a Pál utcai fiúk, illetve a Padlás című musicalben. 2010-ben a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta magánének-tanulmányait Szitás Mariann-nál. Egyre jobban vonzotta a musicalek világa, ezért tagja lett az Albert Tamás vezette Musical Műhely Miskolc amatőr színjátszótársulatnak. Közben felvették a Kővirágok énekiskolába, ahol Sütő Máriához került. 2012-ben jelentkezett a The Voice –Magyarország hangja című műsorba, amelyet megnyert, 2013-ban pedig Agárdi Szilvivel az Eurovíziós Dalfesztivál hazai versenyének döntőjébe került. 2014-ben, immár szólóelőadóként, ismét bejutott A Dal döntőjébe, s ugyan ebben az évben megnyerte a TV2 Sztárban sztár című műsorának második évadát. Saját zenekarával is egyre többet lép fel.
Káel Norbert és a Jazzical Trio
A klasszikus zene és a jazz iránt egyformán nyitott zongorista hétévesen kezdte zenei tanulmányait. Tizennégy évesen nyert felvételt a Bartók Béla Konzervatóriumba, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora szakán Binder Károly és Oláh Kálmán voltak a tanárai. Diplomája megszerzését követően ösztöndíjat kapott a bostoni Berklee School of Musicba, mentora többek közt Joe Lovano és Gárdonyi László volt. Kedvelt előadója lett a bostoni jazzkluboknak. Miután székhelyét New Yorkba helyezte át, a klasszikus zene területén Seymour Lipkin és Matti Raekallio, a jazz oldaláról pedig Kenny Barron útmutatásai szerint csiszolta tovább tudását. Nagy sikerrel lépett fel Észak- és Közép-Amerikában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Romániában, Mexikóban és Costa Ricán is, mesterkurzusokat, workshopokat tartott a jazz és a klasszikus zene elemeit vegyítő improvizációs technikákról Madridban, Detmoldban és Calcuttában. A 2014-ben általa alapított Jazzical Trióban olyan kiváló zenésztársakra lelt Oláh Péter bőgős és Lakatos Pecek András dobos, a hazai jazzélet két keresett és elismert művésze személyében, akik szintén magas szinten művelik a crossover játékmódot. Lelkes fogadtatásban részesültek Dániában, Egyiptomban, Németországban, de állandó ven dégei a hazai koncerttermeknek és zenei fesztiváloknak is. A vonósszekcióval, trombitával, szaxofonnal és gitárral kiegészült együttest Riederauer Richárd vezényli.
Böhm György az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 1979-ben. A színház- és filmesztétikai szakosodás egy éve alatt a Vígszínházban dolgozott rendezőasszisztensként, ezt követően két évig dramaturgként működött a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd 1987-ig irodalmi vezetője volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak, melynek egyben alapító tagja is. 1986-ban a Rock Színház, egy évvel később a Vígszínház dramaturgja lett. 1989 és 1995 között a Szerzői Jogvédő Hiva tal tanácsadója, 1991-től 1997-ig a Budapesti Kamaraszínház dramaturgja, 1996-tól egy évig a Friderikusz Show gagmanje, 1992-től a Győri Nemzeti Színház vezető dramaturgja és rendezője. 1995–1996-ban posztgraduális képzés keretében marketing- és reklámmenedzseri diplomát szerzett. 1997 és 2001 között vezető dramaturg és kreatív tanácsadó a Fővárosi Operett színházban, majd 2001-től az intézmény irodalmi vezetője és rendezője. 2005 óta művészeti tanácsadóként segíti a Müpa munkáját. Rendezői és dramaturgi munkás sága mellett színdarabokat és baletteket ír, nagyszabású rendezvények látványshow-it rendezi. Több világhírű musical és operett magyar nyelvű, illetve új változatának színpadra állításában vett részt. Rendszeresen dolgozik az új magyar drámaíró-nemzedék tagjaival, a Nyílt Fórum egyik alapítója. Többszörös díjazottja az Országos Színházi Találkozóknak, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje, Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas.
