Müpa Műsorfüzet - Duna Művészegyüttes: Szépséges Mezőség (2023. május 2-3.)

2023. MÁJUS 2., 3.

DUN A MŰVÉSZEGYÜTTES: SZÉPSÉGES MEZŐSÉG

mupa.hu

Festival Theatre

DANUBE ART ENSEMBLE: BEAUTIFUL MEZŐSÉG

Featuring:

Andrea Navratil – voice

Károly Tóth – prose

Zsolt Barcza – accordion, cimbalom

Péter Árendás – viola

Göncöl Band

Music editors: Zoltán Dulai, Gergely Koncz, Albert Mohácsy, Andrea Navratil

Set: Gábor Michac

Costumes: Borbála Winklerné Petri-Kiss

Lighting, animation: Károly Lendvai

Dance masters: Norbert Busai, Zsuzsanna Busai, Ágnes Farkas, Ignác Kádár, Anett Nagypál, Csaba Szabó, Balázs Sáfrán

Consultant: Sándor Varga

Choreographers: Enikő Kocsis, Dezső Fitos, Zsolt Juhász, Tamás Farkas

Assistants to the director: Katalin Bonifert, Gyula András Soós

Director: Zsolt Juhász

The première was an event of the Liszt Fest, jointly presented by Müpa Budapest and Danube Art Ensemble.

The English summary is on page 6.

2

2, 3 May 2023

2023. május 2., 3.

Fesztivál Színház

DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES: SZÉPSÉGES MEZŐSÉG

Közreműködik:

Navratil Andrea – ének

Tóth Károly – próza

Barcza Zsolt – tangóharmonika, cimbalom

Árendás Péter – brácsa

Göncöl Zenekar

Zenei szerkesztő: Dulai Zoltán, Koncz Gergely, Mohácsy Albert, Navratil Andrea

Díszlet: Michac Gábor

Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála

Fény, animáció: Lendvai Károly

Táncmesterek: Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Farkas Ágnes, Kádár Ignác, Nagypál Anett, Szabó Csaba, Sáfrán Balázs

Szakmai tanácsadó: Varga Sándor

Koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Juhász Zsolt, Farkas Tamás

A rendező munkatársa: Bonifert Katalin, Soós Gyula András

Rendező: Juhász Zsolt

A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Duna Művészegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

3

A 19. század közepén egy francia utazó, Auguste de Gérando így írta le a mezőségi tájat: „Ha egy magaslatról körbetekintünk, semmi mást nem láthatunk, csak az óceán hullámaihoz hasonló hosszú dombokat. Fák nincsenek, de a táj tavasszal vakító zöldbe öltözik, melyben szép vadvirágok pompáznak és illatoznak. A madarak koncertjén kívül minden hallgatag. Ha nem volnának malmok a tavak mellett, és ha a zöld dombokon nem látnánk a megművelt földek fekete csíkjait, lakatlannak tűnne e vidék. A hosszú völgyekben a földfalú, nádtetős házak rendetlen csomóban állnak. Középen a nemesúr háza. A kúria felett egy nagy kék felhő úszik, ezt a kunyhók tüzeinek füstje táplálja. Fa hiányában itt a sivataghoz hasonlóan kukoricaszárral kevert trágyával fűtenek. A kietlen dombok közti utazás érdekes, de egy sajátságos, kedvet szegő érzéssel is jár. Igazi öröm, mikor néhány óra múlva egy nagy juhnyájra akadunk. Akkora kukorica nő itt, hogy a lovas katona eltűnik benne. A földbirtokokon kívül a paraszt szép állatokat tart, mégis panaszkodik. Az év tíz hónapjában az útjai szinte járhatatlanok. A terményeket csak nagy nehézségek árán lehet elvinni Marosvásárhelyre. Elzártságuknak köszönhetően e táj lakosai őrizték meg a leghívebben mondáikat, szokásaikat és viseletüket, röviden mindazt, ami egy népet jellemez. Míg más tájak parasztasszonyai brassói gyárakból származó anyagot vásárolnak, addig az itteni román nők maguk szőtte vászonruhát hordanak. E táj kifejező nevet kapott, Mezőségnek hívják.” E leírás több mint 175 évvel később is szinte változtatás nélkül igaz a vidékre. Elgondolkodtató, hogy Gérando az elzártság kultúramegőrző szerepére már 1845-ben felfigyelt, de nemcsak az izoláció, hanem a területen élő nemzetiségek kulturális kapcsolatai is alapvető hatást gyakoroltak a Mezőség zenei és táncörökségére.

A Duna Művészegyüttes 2021 őszén született produkciója az erdélyi Mezőség népművészetét mutatja be. A Mezőség kultúrája kitüntetett helyet foglal el a népművészetet kedvelő közönség szívében. Számtalan amatőr és hivatásos gyűjtő érdeklődését keltette fel, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Kós Károly, Kallós Zoltán, Martin György, Tímár Sándor és Novák Ferenc is folytatott itt kutatómunkát, melynek köszönhetően a mezőségi archaikus népművészet fennmarad az utókor számára.

A mintegy 300 magyar, román és szász települést magába foglaló Mezőség régies, de változatos és fejlett tánc- és zenekultúrája több tényező együttes hatásának köszönheti létét. Ez a közép-erdélyi tájegység őrizte meg a legtöbbet az erdélyi reneszánsz és barokk örökségéből, s ezt fejlesztve alakította ki sajátos tánc- és zenei stílusát. A későbbi magyarországi új stílus és más idegen, polgári hatások csak későn jutottak el ide. A magyar, román, cigány és szász kultúra összefonódása, kölcsönhatása különösen gazdag tánc- és zenekultúrát hozott létre. A táncok és a táncdalok állandó cseréje következtében a Mezőségben elmosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül. A képet tovább színezik a hajdan eltérő jogállású jobbágyi, kisnemesi, mezővárosi közösségek árnyalatnyi különbségei is. A Duna Művészegyüttes előadása ezt a multikulturalitást állítja középpontba. „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetünket, annak szépségeit

4

szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni” – fogalmazott a rendező, Juhász Zsolt. Az 1957-ben alakult Duna Művészegyüttes huszonhat fős tánckarból és hattagú népi zenekarból áll. Az együttes kiemelt célja, hogy a közönség széles rétegeiben felkeltse az érdeklődést a néptánc iránt, lebontsa a műfajjal kapcsolatos sztereotípiákat, és ráébressze a nézőket annak sokarcúságára, művészi kifejezőerejére. Vallják, hogy a néptánc rendkívül alkalmas érzelmek és értékek, sőt komplex történetek megjelenítésére, ennek megfelelően a társulat a hazai néptánchagyomány hiteles, ugyanakkor nyitott és figyelemfelkeltő tolmácsolására törekszik, produkcióit egyszerre jellemzi a hagyományőrzés és a művészi kísérletezés. Repertoárjukon fontos helyet foglalnak el a néptáncot és a kortárs táncot ötvöző táncszínházi bemutatók, valamint a néptáncelemeket felhasználó gyermek- és ifjúsági előadások is. Előadásaikkal a néptánc iránt érdeklődőket a színházhoz, a színházba járókat pedig a néptánchoz szeretnék közelebb vinni.

Fotó © Pályi Zsófia, Müpa

SUMMARY

Inspired by the success of its production, Our Love, Kalotaszeg, the Danube Art Ensemble chose again to focus on the folk art of a single region, this time the Mezőség (Câmpia Transilvaniei) in Transylvania. The dance and music of the Mezőség is highly prized by those who love folk art, and the region has attracted countless amateur and professional collectors. Béla Bartók, Zoltán Kodály, László Lajtha, Károly Kós, Zoltán Kallós, György Martin, Sándor Tímár and Ferenc Novák are the most important of the many researchers whose work has saved the folk art of the Mezőség from oblivion.

The Mezőség is home to some 300 Hungarian, Romanian and Transylvanian Saxon settlements, and its archaic but rich culture of dance and music is the result of the combined effect of several factors. This region of Central Transylvania has preserved the Transylvanian Renaissance and Baroque heritage the most extensively, and by developing this legacy, it has developed a unique new Transylvanian style of dance and music. The Hungarian style that emerged later, and other alien, urban influences reached the Mezőség only late. It was here that the intertwining and interaction of Hungarian, Romanian, Romany and Saxon cultures increased the richness of the treasure of Transylvanian dance and music. As a result of the constant exchange of dances and dance songs, the boundaries of Hungarian and Romanian characteristics are completely blurred in the Mezőség, and a real musical and dance bilingualism prevails. The slight differences between what were communities with different legal statuses add further nuance to the overall picture. The Danube Art Ensemble’s production is focused around this multiculturalism. “We want to show our feelings, our love for the region, its beauties. It is a multicultural area with Hungarians, Romanians and Romany –we are trying to put on stage this exciting coexistence,” said the director, Zsolt Juhász.

Founded in 1957, the Danube Art Ensemble comprises a 24-strong dance corps and a folk band with five musicians. The Göncöl Band, which provides the musical accompaniment, also gives concerts of its own, with programmes based mostly on authentic folk music. The Danube Art Ensemble considers it a chief goal to arouse interest in folk dance among a wide range of audiences, to break down stereotypes about the genre, and to make viewers aware of its versatility and expressive power. Its creators believe that folk dance is very well suited to representing emotions and values, even complex stories. Accordingly, the company seeks to interpret the Hungarian folk dance tradition in a manner that is equally authentic, open-minded and attractive, creating productions that both preserve the tradition and are artistically experimental. They hope to bring those who are interested in folk dance closer to theatre and make those who go to theatre take an interest in folk dance.

6