Müpa Műsorfüzet - Két Requiem (2023. november 1.) by Müpa Budapest

2023. NOVEMBER 1.

MINDENSZENTEK

KÉT REQUIEM ORBÁN & MOZART mupa.hu

1 November 2023 Béla Bartók National Concert Hall

ALL SAINTS’ DAY

TWO REQUIEMS ORBÁN & MOZART Featuring: Réka Kristóf – soprano Dorottya Láng – mezzo-soprano Szilvia Szilágyi – alto Gyula Rab – tenor Aleksei Kulagin – bass Hungarian Radio Symphony Orchestra and Choir (choirmaster: Zoltán Pad) Conductor: János Kovács György Orbán: Requiem 1. Introitus 2. Sequentia Dies iræ Rex tremendæ Recordare Ingemisco Confutatis Lacrimosa 3. Offertorium 4. Sanctus 5. Benedictus 6. Agnus Dei 7. Lux Æterna – Libera Me

The English summary is on page 12. 2

Mozart: Requiem, K. 626 1. Introitus 2. Kyrie 3. Sequentia Dies Irae Tuba mirum Rex tremendae Recordare Confutatis Lacrimosa 4. Offertorium Domine Jesu Hostias 5. Sanctus 6. Benedictus 7. Agnus Dei 8. Communio

2023. november 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MINDENSZENTEK

KÉT REQUIEM ORBÁN & MOZART Közreműködik: Kristóf Réka – szoprán Láng Dorottya – mezzoszoprán Szilágyi Szilvia – alt Rab Gyula – tenor Alekszej Kulagin – basszus a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Kovács János Orbán György: Requiem I. Introitus II. Sequentia Dies iræ Rex tremendæ Recordare Ingemisco Confutatis Lacrimosa III. Offertorium IV. Sanctus V. Benedictus VI. Agnus Dei VII. Lux Æterna – Libera Me

Mozart: Requiem, K. 626 I. Introitus II. Kyrie III. Sequentia Dies Irae Tuba mirum Rex tremendae Recordare Confutatis Lacrimosa IV. Offertorium Domine Jesu Hostias V. Sanctus VI. Benedictus VII. Agnus Dei VIII. Communio

Orbán György (1947) a zeneszerzői mesterséget Kolozsvár zeneakadémiáján, Sigismund Toduţă osztályában tanulta, amelyet a budapestihez hasonlóan mélységes hagyománytisztelet jellemzett. Tágabb környezete az 1960-as évek új nyelv teremtésére törekvő avantgárdja volt, de Orbán hamar kimondta: „A hagyománytól való elrugaszkodást gravitációs nonszensznek tartom.” Nem félt visszatérni a tonalitáshoz, a 20. század elejének stílusaihoz – Bartókhoz, Stravinskyhoz, sőt Richard Strausshoz –, ám mindezekből saját hangot hozott létre, elkerülve a „kortárs” zene szűkösnek érzett skatulyáját. Legkülönfélébb műfajú és apparátusú darabjait, zenekariakat és kamarazeneieket egyaránt, szívesen hallgatja a közönség, kórusműveit nem hivatásos énekkarok is örömmel adják elő világszerte. Egyik legjelentősebb – másokétól markánsan különböző hangvételű – dalköltőnk, a posztmodern alkotói gondolkodás ihletett képviselője. Magas fokú szakmai felkészültségének és a közönség megszólítása iránti elhivatottságának elismeréseképpen idén a Müpa „Az évad zeneszerzője” címmel fejezi ki tiszteletét a Kossuth-, Bartók Béla–Pásztory Ditta-, Erkel Ferenc- és Artisjus-díjas komponista előtt. Orbán Requiemjét Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) hasonló műfajú remekével társítja a Mindenszentek ünnepén rendezett hangverseny. Ne vesszünk bele az ismeretlen megrendelő vészjósló felkérésének romantikus firtatásába, elég, ha a ténnyel szembesülünk: szerzőjének nem adatott meg, hogy befejezhesse a kompozíciót. Joseph Eybler megbicsaklott kísérlete után Mozart kedves tanítványa, Franz Xaver Süssmayr egészítette ki a partitúrát úgy, hogy nem érzünk törést sem stílusban, sem minőségben. Mozart zenéjének értékét nemcsak a korstílusba természetesen illeszkedő, de abból merész egyéni gesztusokkal kiemelkedő motivikus ötlettömeg adja, hanem a zenekar fényei, a rézfúvósok pedálhangjainak (az adott hangszeren megszólaltatható felhangsor alaphangjának) megvilágító szerepe is. A Requiem hangszerelési sajátossága a két basszetkürt alkalmazása: a klarinétok családjának Mozarttal csaknem „egyidős”, alt fekvésű tagja a komponista kamarazenéjében is fontos szerephez jut, itt pedig a két fagottal a mély regiszter dominanciáját biztosítja. Hajlamosak volnánk Mozart sajátos ötletének tartani a Tuba mirum tétel tenorharsonabasszus duettjét, ez azonban a salzburgi hercegérseki udvar zeneszerzői hagyománya volt. A tizennégy tétel nem áriák és kórusok váltakozása: mindenki részt vesz a teljes folyamatban. – Misét tizennégyet is írt Orbán György, rekviemet azonban csak egyet. Alkalomra keletkezett? – 2003-ban komponáltam jó pajtásomnak, egy nagyszerű marosvásárhelyi fogorvosnak, aki egész családomat ellenszolgáltatás nélkül kezelte. Amikor már nem voltam szegény, változtatni akartam e renden, de ő továbbra sem fogadott el pénzt, azt mondta, inkább írjak neki valamit, „például egy rekviemet”. Egy héttel később váratlanul felkérés érkezett Debrecenből, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenytől... Barátom, akivel marosvásárhelyi gyerekkorunk is közös volt, zeneértő, tehetséges képzőművész, de a művészeti egyetemre nem volt esélye bejutni, így választotta az orvosi hivatást. Rendelőjében felfedeztem egy képet, amelyen két

fiával kézen fogva áll a vásárhelyi orvosegyetem előtt: belőlük is fogorvos lett. A Requiem azokért a vásárhelyi szeretteinkért is szól, akik ma már nem élnek. – Szubjektív indíttatások bekerültek-e a darabba? – Nem programszerűen. Motiváltak saját halottaim is, és természetesen a rekviem kihívó hagyománya: nagyon nagy zenék születtek e műfajban. A harmadik tényező Babits fordításkötete volt, amelyet tíz évvel korábban vettem meg, s a komponáláskor megtaláltam benne saját bejegyzéseimet. Ilyet például: „Megjátssza magát, ravaszkodik.” – Kire gondoltál? – Ájtatos rokonaimra. Ez egy típus, de élő személyek ugrottak be… Képzeletem vizuális, és a reneszánsz festészet mindig hatott rám háttér- és előtéralakjaival, repoussoir figuráival, akik főképp a távlat érzékeltetését szolgálják. Breughelnél láthatjuk például egy betakarítást ábrázoló festményen, ahogy egy paraszt a kép sarkában valami mellékeset végez, ellenpontozva ezzel a fő akciót. A Requiem első felében ezek a hangulati, emocionális, nagyon szubjektív elemek vannak túlsúlyban. A kezdet szomorú, a Dies irae szörnyűséges, bár helyenként groteszkké tettem. A Dies irae freskója hatalmas feladat egy zeneszerzőnek, de jutalomjáték annak, akit nem kerget túlzásokba. A mérföldköveket már Mozart előtt lerakták. Világvége – Tuba mirum – Lacrimosa. Mozart a Csodakürtökben egy szál harsonát ír, Verdi operai tablót készít. Ha valaki úgy döntene, egyetlen fuvolával oldja meg, alighanem úgy éreznénk, mindenáron eredeti akar lenni. A hallgatót is kell vezetni. Ez persze azzal a veszéllyel jár, hogy összehasonlítja darabunkat korábbi mesterművekkel. Mérföldkő a Lacrimosa is. Festményekből mazsoláztam ki egyes furcsa jeleneteket. A Michelangelót megelőlegező Luca Signorelli kápolnafestmény-ördögei jó nőket cipelnek a vállukon. Celanói Tamás – Szent Ferenc tizenkét társának egyike – azt mondja: „Rólam, Jézus, emlékezzél, / akiért a Földre jöttél, / veszni aznap ne engedjél. / Engem fáradtál keresve, / értem szálltál a keresztre…” (Ez Babits fordítása, a Requiemben természetesen latinul éneklik.) Ezeket amolyan „üzletelésként” kezelem. Egy másik szövegrészlet pedig – „Én, szegény, ott mit reméljek, / hol még a szentek is félnek?” – lehetőséget kínál nekem, mai szerzőnek, hogy olyan zenékből idézzek, amelyeket nem szeretek. Nem mások műveire gondolok, hanem azokra az irányzatokra, amelyeket fiatalon még kultiváltam, de aztán teljesen odahagytam: szerialitás, tizenkétfokúság, hangfürttechnika. A „szent” szónál bele lehetett szőni a zenébe egy B–A–C–H motívumot és más effélét. De ezt nem hallja ki senki, nem is kell kihallania. Ha azt mondtuk, hogy a Requiem első fele, az első huszonöt perc hangulat, könyörgés, szomorúság, a Dies irae színesítve, majd a Lacrimosa, akkor a második fele már elvontabb, szerepet kap benne az ellenpont, ami megszilárdítja a szerkezetet. Egy hármas fúga következik, egy sokszólamú nagy kánon, egy kis kánon, majd egy szigorúan polifon passacaglia, amelynek alaphangja felfelé kezd vándorolni. Írás közben komolyodtam meg. Ez reményem, de talán tapasztalatom szerint is jó hatással van a kifejezésre. A legvége afféle operafinálé.

– Libera me-t írtál a Requiembe? – Igen. Kulcsszava a „timeo” (félek). – Az immár két évtizedes művet hallgatva nem érzed, hogy eltávolodtál volna tőle, esetleg ma másként írnád meg? – Annak, hogy nem adják ki a műveinket, az a hatalmas előnye, hogy bármikor bármit változtathatunk rajtuk. Én javító típus vagyok. A Requiem nagyobb építmény, s olyan, mint egy régi játék, a marokkó: ha egy pálcikáját kihúzom, könnyen összedől az egész. Egyszer tönkretettem így egy oratóriumomat, de felismertem, hogy az eredeti jobb, és visszaállítottam. Húsz év nagy idő: innen visszatekintve már nem biztos, hogy jól javítok, fel tudom venni a fonalat. Lett volna alkalmam belenyúlni a Requiembe is, de óvakodtam. A hármas fúgát – ami nem feltétlenül a legsikerültebb a maga nemében – még kijavítanám, de nem biztos, hogy használna neki. – A zenetörténeten végigtekintve azt látjuk, hogy míg például misét annyit ír egy zeneszerző, amennyi csak kitelik tőle, rekviemet csak egyet szokás. Neked ez a gyászmiséd? Vagy egyszer talán még egy másikat is papírra vetsz? – Ezt vállalom. Néha meghallgatom, ha nem is végig. Szeretem, az enyém. Az embernek rekviemből egy jót feltétlenül írnia kell. Vonósnégyesből négyet írtam, de nem tartom őket jónak. Nem égetem el, az idő mindent megold. De nem is veszem elő, mert csak frusztrál. Van, aki vonósnégyesnyelven beszél, ilyen Selmeczi György. Minden megszólalása jó, igaz. – Hány szólistát alkalmazol a Requiemben, s adsz-e nekik szerepeket? – Szerepekben szoktam gondolkozni, kis „társulatban”. A Requiemben a basszus adott volt, egykor jó barátom, a szenzációs Ionel Pantea énekelte. (Bár ő jelezte, hogy nem igazán basszus szólamról van szó, inkább baritonról.) A szerepnek a súlyos Dies irae után van egy arkangyali karaktere. A női szólamoknál terveztem szólót, duettet és egy nagy tercettet is. De az alkudozó nő például groteszk figura, akinek aztán egészen más szövege van, nem ragadnak a személyek a szerepekhez. Verdinél a nők közül mindig a felesége kapta a cupákot, a többiek a farhátat. S a szoprán kapta az alsó C-ket, mert sötétebben szól, mintha a mélyebb szólamok énekelnék. Három nővel már sok minden megszólaltatható: három grácia, három norna és így tovább. – Te választottad-e párdarabnak Mozart Requiemjét, és mire irányítanád a közönség figyelmét az ő művével kapcsolatban? – Nem én választottam. Ismerjük a darab „mitológiájának” tragikus és furcsa, majdnem transzcendens részleteit. Sokáig nem tudtam, hogy a befejezés nem Mozarté. Egy szovjet lemezről hallgattam, s nem tudtam oroszul, hogy a kommentárt elolvassam. Süssmayr nem rossz kismester, semmi baj nincs az ő befejezésével. A Kyrie fúgája viszont tudtommal Händeltől való, a Messiásban ez az f-moll kettős fúga. Mozart „lemásolta és megemésztette”, beleírt még egy szólambelépést. A régizenészek ma nem szeretik a korok efféle keveredését.

A Dies irae-ben a káoszt, a poklot, az ordibálást egy vonósanyaggal és kórussal bonyolítja le, mindössze két perc terjedelemben! Eszembe jut a Requiem kapcsán egy érdekes példa. Berlioz fantasztikusan tudja tartani a hangulatot a Dies irae-motívumra építve. Liszt Haláltáncában ez néha játékos, csilingelő. – A közel egyórás mű hosszú tételekből áll, vagy tartalmaz más rekviemekben nem előforduló szövegeket is? – Verdié órán felüli, Mozarté órán belüli. Vannak kis rekviemek is, a franciák nagyon szépek, vagy Cherubinié, Michael Haydné. A kérdés egyébként indokolt: ha szimfóniáról beszélünk, nekem elég huszonöt perc. Három hegedűversenyem van, de kicsik, mert nem tudok BrahmsHegedűversenyt írni, nincs olyan anyagom. – Mekkora a zenekar? – Kettős fák szerepelnek benne. Korábban megégettem már magam a hármas fákkal, gyakran hamisak. És szeretném, ha egy átlagos méretű magyar együttes el tudná játszani a darabjaimat. Nálunk 8-10 első hegedűvel áll föl egy zenekar. A magyar zeneszerzőnek sok panaszra van oka, de még jó szimfonikus zenekarok állnak a rendelkezésére. – A hangszerelésben vannak-e olyan eszközeid, amelyekkel színezni, dramaturgiailag árnyalni tudod a zenét? – Hogyne. A gonosz, a halál, a félelem, a horror igényel ilyen megszólalásokat, effekteket. Verdinél a Tuba mirumban nagy fanfárok szólnak összevissza, míg ugyanebből az Aidában remekművet ír. A rezeket lehet ősi funkciójuk szerint használni. Ha egy kürt megszólal, ott vér fog folyni, akár vadállat, akár ember lesz az áldozat. Az a zeneszerző, aki hangfogót tesz a kürtre, finom hangzásokat hoz létre, kicsit az anyag ellen dolgozik. Én kihasználom az eredeti funkcióját. Alkalmazok néhány extrém hanghatást, de ezek sem lépik túl a zenekar fénykorának hangszerelését, a Respighi vagy Ravel által kipróbált módokat. Amivel viszont nehézséget okozok a zenekarnak, az a kontrapunktikus szemlélet. Talán ezzel jobban „kínoztak” egykori tanáraim. Kétféleképp lehetünk eredetiek: ismerjük a kultúránkat, s ennek megfelelően dolgozunk, vagy nem ismerjük, és valami addig kipróbálatlant írunk. A mi nemzedékünk sok mindent nem tud, például jó fúgát írni. Sok fúgát írunk, de kevés jót. Mozartnak a Requiem Kyriéjénél mi jutott eszébe? A fúga. Annak műfaja akkor már legalább százéves, azt a témafejet már sokan megírták, még Bach is. Verdi a sajátjában különös hangsúlyokat alkalmaz, hogy eltérjen a hagyománytól, ahogy Beethoven is teszi a maga fúgáiban. Felmerülhet, hogy a fúga elavult. Ez igaz a műfajra vonatkozóan. Véleményem szerint azonban, mint konstrukciós megoldás, valami fúgaféleségnek mindig lesz létjogosultsága. Mert eszköz. Amíg van gravitáció, a boltív mint építészeti megoldás, kézenfekvő. Az interjút készítette: Hollós Máté

Fotó © Christian Hartmann

A komáromi születésű szoprán, Kristóf Réka 2022-ben elnyerte a szlovákiai magyarság zenei díját, a Harmónia díjat, emellett több versenygyőzelmet tudhat magáénak. Rendszeresen énekel Németországban, a 2018/2019-es évadtól három éven át a Trieri Színház tagja volt, de fellépett a Bajor Állami Operaházban is, Wuppertalban a Figaro házassága Grófnéját énekelte, a közeljövőben pedig Händel Alcinájának címszereplőjeként, illetve Nicolai A windsori víg nők című operájának Frau Fluthjaként lép közönség elé. A New York-i Carnegie Hallban szólóestet adott, a Magyar Állami Operaházban Susannaként debütált. Munkásságában kiemelkedő jelentősége van a régizenének. Az Accademia di Monacóval 2019 elején jelent meg In furore című debütáló lemeze, amelyen Vivaldi és Händel motettái hallhatóak. A lemezt a megjelenés évében a német hanglemezkritikusok a Klasszikus dal / Szólóének kategória díjára nevezték. Láng Dorottya a bécsi Zeneakadémián végezte tanulmányait. Több verseny díjazottja, 2011-ben a Wigmore Hall és a Kohn Foundation énekversenyén ért el harmadik helyezést. Évekig volt a hamburgi Staatsoper tagja, az utóbbi időben több helyen aratott nagy sikert A kékszakállú herceg vára Juditjaként (Deutsche Oper am Rhein, Theater Hagen, Tonhalle Düsseldorf). A Lett Nemzeti Operában Rossini Hamupipőkéjének címszerepét énekelte, A rózsalovag Octavianjaként Malmőben mutatkozott be. Rendkívül aktív hangversenyénekes is, aki a világ meghatározó koncerttermeiben, a Wigmore Hall mellett a bécsi Konzerthausban és a Musikvereinben is debütált már.

Fotó © Papp Tímea

Szilágyi Szilvia a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerezte meg diplomáját, 2023-ban pedig Marton Éva növendékeként végzett a Zeneakadémián. A debreceni születésű énekesnő évekig a Csokonai Színház zenei tagozatának volt a tagja. 2020ban megnyerte a Danubia Talents zenei versenyt, 2021-ben pedig a Moszkvai Nemzetközi Zenei Verseny kiemelt első helyezettje lett. 2021-ben részt vett a Csokonai Színház Ács János által vezetett Új generáció sorozatában, a budapesti Margitszigeten pedig Szokolay Sándor Margit, a hazának szentelt áldozat című operájában mutatkozott be. 2022-ben A trubadúr Azucenájaként debü tált Debrecenben, majd a Budapesti Wagner-napokon A walkür Schwertleitéjeként láthatta a közönség.

Fotó © Boldog Attila

Rab Gyula a Zeneakadémián, Marton Éva növendékeként diplomázott 2012-ben, 2015-ben fokozatot szerzett a Royal College of Music nemzetközi operaiskolájában. 2014-ben a wrocławi opera színpadán debütált Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operájában, a 2016/17-es évadban a Zürichi Operaház opera stúdiójának tagja volt, jelenleg pedig a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz társulatában dolgozik, ahol leggyakrabban Mozart- és Rossini-szerepeket énekel (Tamino, Ferrando és Don Ottavio, illetve Ramiro herceg és Almaviva gróf). A Junior Prima díjas művész hangversenyeken is rendszeresen fellép idehaza és külföldön, elsősorban Bach, Händel, Mozart, Haydn, Rossini és Kodály műveiben. Alekszej Kulagin Szentpéterváron szerezte meg diplomáját, 2019 óta a Bolsoj Színház stúdiójának tagja. Részt vett Neil Shicoff, Sergei Leiferkus, Plácido Domingo és Ildar Adbrazakov mesterkurzusain, fellépett már a Bolsoj, a barcelonai Liceu és a Magyar Állami Operaház színpadán, a moszkvai Csajkovszkij Teremben és a salzburgi Mozart-házban, a Salzburgi Ünnepi Játékok Fiatal Énekesek Programjának résztvevőjeként pedig a fesztiválon is debütált. Repertoárján huszonöt operaszerep található (mások mellett az Anyegin Gremin hercege, a Gianni Schicchi Simonéja, a Don Giovanni Masettója és Rachmaninov Aljekójának címszerepe). 2022-ben a Marton Éva Énekversenyen a 2. díj mellett a Müpa különdíját is megkapta.

Kovács János Fotó © Nagy Attila, Müpa

Kovács János Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja 1973-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Kórodi András tanítványa volt. Később a zongora szakot is elvégezte, majd 1976-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Zenei asszisztensként dolgozott Bayreuthban, rendszeres vendégkarmestere a hazai nagyegyütteseknek. Fellépett Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Svájcban, Japánban, valamint a Magyar Állami Operaház társulatával Berlinben és Londonban is. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere. Repertoárja felöleli a klas�szikus-romantikus operairodalmat, valamint kortárs darabokat is – több magyar mű ősbemutatóját dirigálta. Számos CD-felvétele jelent meg, Liszt-díjjal, Magyarország Érdemes Művésze kitüntetéssel, Bartók–Pásztory-díjjal, 2015-ben Prima Primissima díjjal ismerték el munkásságát. 2014 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Dohnányi Ernő kezdeményezésére alakult meg 1943-ban, s azóta nemzetközi rangot és tekintélyt szerzett bel- és külföldi hangversenyeivel, lemezeivel és rádiófelvételeivel. Az együttes négy kontinens több mint ötven országában öregbítette már a magyar zenekultúra hírnevét. Kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, valamint a magyar kortárs zene népszerűsítése és rögzítése terén elért eredményeit egyöntetűen méltatják a világ vezető kritikusai, a vendégkarmesterek és a zenekarral dolgozó szólisták, zeneszerzők. A Budapesti Wagner-napokon a kezdetek óta közreműködik az együttes, itt is jelentős sikereket aratva. A zenekar állandó karmestere jelenleg Kovács János.

A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben alakult, repertoárja felöleli a klasszikus kórusmuzsika minden területét, beleértve az opera- és oratóriumirodalmat is. Előadásain kortárs magyar szerzők darabjai is rendszeresen szerepelnek. A kórus rangos nemzetközi fesztiválok gyakori meghívottja, szerepelt már Salzburgban és Bécsben is az Ünnepi Játékokon, fellépett Bertrand de Billy, Herbert Blomstedt, Eric Ericson, Christoph von Eschenbach, Lamberto Gardelli, Jesús López Cobos, Lorin Maazel, Kurt Masur, Lovro von Matačić, Yehudi Menuhin, Helmuth Rilling, Paul Sacher és Peter Schreier vezényletével. Vezető karnagya a Liszt-díjas Pad Zoltán, aki zeneakadémiai tanulmányai után Münchenben képezte tovább magát. 2008-ban a pekingi Központi Zeneakadémia kórusait, 2009 és 2014 között a Debreceni Kodály Kórust vezette. 2014 óta áll a Magyar Rádió Énekkarának élén.

Fotó © Vörös Attila

SUMMARY For many years, György Orbán (1947) and his family members received free dental care from a childhood friend he had grown up with in Târgu Mureș (Marosvásárhely). After the composer attempted to change this arrangement, the dentist, still refusing payment, asked him to write a work for him instead, perhaps a requiem. When Orbán set out to work on it in 2003, he had just received a commission from the Kodály Philharmonia for an oratorio. This is what the Requiem was written for. While Orbán has composed 14 masses employing an organ or orchestral accompaniment, he has composed only one requiem to date – mirroring the greats of the past, who also mostly only took on the text of the funeral mass a single time. The work is “also dedicated to our loved ones from Vásárhely who are no longer alive,” the composer declared. Another motivating factor was the translation by Mihály Babits, an important Hungarian poet from the first half of the 20th century, because although his Requiem still employs the original Latin text, Orbán was touched by the lyrical profundity of his Hungarian version. Discussing his work, Orbán said, “The beginning is sad, the Dies irae is monstrous, but I also made it grotesque in places. The fresco of the Dies irae is a huge task for a composer, but highly rewarding for one whom it does not drive to excess.” There are places where he can quote from his own early works, which were created even before the great stylistic shift that came when he found his own voice, with an eventual compositional palette of serialism, dodecaphony and cluster technique. For the word ‘holy’, he weaves in the B–A–C–H motif. The Lacrimosa is followed by a powerful use of counterpoint, which solidifies the structure. We hear a triple fugue, then a canon and a strictly polyphonic passacaglia, whose tonic note travels upwards. “I grew serious while writing it,” says Orbán, who adds that the very end is a kind of operatic finale. The key word of the Libera me movement is ‘timeo’ (‘I am afraid’). The singers practically construct roles for themselves. The bass (baritone) part takes on an archangelic tone after the grave Dies irae, and the three female singers sing solos, duets and tercets. Orbán first experienced Wolfgang Amadeus Mozart’s (1756–1791) Requiem from a Soviet record when he was a child, but unable to read the accompanying Russian text, he did not realize that the work was not completed by Mozart himself. He rates Süssmayr’s ending as being true to style, and also points out that Mozart incorporated Handel’s fugue in F minor into the Kyrie, “copying it and digesting it” and, in that spirit, developing it into a double fugue.

Kultúráról

SOKOLDALÚAN

BUDAPEST |

ELDUGOTT

H E LY E K

PROGRAMÖTLETEK

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu

ELŐZETES AJÁNLÓ

2023. november 10.

SZAKCSI – VISSZHANGOK Szakcsi Lakatos Béla Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2023. november 12.

RISING STARS – EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

SONORO QUARTET

Sarah Jégou-Sageman, Jeroen De Beer – hegedű, Séamus Hickey – brácsa, Léo Guiguen – cselló Házigazda és a koncert utáni közönségtalálkozó moderátora: Tóth Endre

2023. november 17.

CURRENTZIS / KELEMEN / UTOPIA ZENEKAR Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű, Utopia Zenekar Vezényel: Teodor Currentzis Teodor Currentzis Fotó © Amanda Demme

2023. november 22., 23.

ARTUS – GODA GÁBOR TÁRSULATA: CSEPPKÁNON – HOGY VAGY, HÉRAKLEITOSZ?

KONCERT – TÁNC – SZÍNHÁZ INTERFERENCIA

2023. november 26.

VILÁGRASZÓLÓ

BALOGH KÁLMÁN ÉS A JÖVŐ CIMBALMOSAI Balogh Kálmán Fotó © Kotschy Gábor, Müpa

2023. november 29.

JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

THE MANHATTAN TRANSFER: WORLD FAREWELL TOUR

ELŐZETES AJÁNLÓ

2023. december 3.

ADVENTI KONCERT Közreműködik: a Cantemus Kóruscsalád, a Magyar Rádió Gyermekkarának Ifjúsági Vegyeskara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Szabó Dénes, Szabó Soma, Dinyés Soma

2023. december 5.

JAZZMŰHELY

2023. december 13.

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

2024. január 1.

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS Közreműködik: Mojca Erdmann – szoprán, Rab Gyula – tenor, Benjamin Appl – bariton, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Haydn Philharmonie Vezényel: Fischer Ádám

2024. január 24.

CHICAGÓI SZIMFONIKUS ZENEKAR Vezényel: Riccardo Muti

2024. január 28.

„AZ ÉN SZÍVEM JÁTSZIK...” A NÉPZENE ÜNNEPE – SEBESTYÉN MÁRTA KONCERTJE Sebestyén Márta

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. Címlapfotó: Kovács János © Hirling Bálint A szerkesztés lezárult: 2023. október 13. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

mupa.hu