2024. január 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS – RÉSZLETEK mupa.hu
A Müpa Junior-ajándéktárgyakat keresd a Vince Könyvesboltban!
mupa.hu
2024. január 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK
HAYDN: A TEREMTÉS – RÉSZLETEK Közreműködik: Rácz Rita – szoprán Megyesi Zoltán – tenor Bakonyi Marcell – basszus Osztrák–Magyar Haydn Zenekar a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
3
A világhírbe sokan belehaltak már. Hatalmas terhet jelenthet a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelni, huzamosabb ideig is bírni a fokozott lelki igénybevételt, a feszített tempót, főleg akkor, ha valaki az ismeretlenségből villámgyorsan válik hírességgé. Mozart korai halálában is közrejátszhatott a világraszóló gyors sikert követő mellőzöttség, a könyörtelen harc az érvényesülésért. Nála huszonnégy évvel korábban született és tizennyolc évvel tovább élt a 18–19. század fordulójának egyik legnagyobb híressége, Joseph Haydn. Ő a teljes ismeretlenségből fokról fokra jutott előrébb, kitartásának és szorgalmának köszönhetően. (Mert mi a zseni? „Egy százalék tehetség, kilencvenkilenc százalék verejték” – mondta az izzó és a mikrofon feltalálója, Thomas Edison.) Haydn a mai Ausztria területén, a Fertő-tótól húsz kilométerre született 1732-ben, apja bognármester, anyja szakács volt a helyi grófi uradalomban. Miután kikerült a vidéki környezetből és Bécsbe költözött, Haydn egyre befolyásosabb emberek közelségébe, majd az Esterházyak udvarába került, ahol három évtizedet töltött el zenei vezetőként. Zeneműveket – nagyszabású operákat is – komponált ünnepi alkalmakra, a herceg születés- vagy névnapjára, vagy amikor magas rangú vendég érkezett az udvarhoz; a műveket ő tanította be és ő is vezényelte. Itt csiszolta stílusát egyedivé, s ennek eredményeként az a különleges helyzet alakult ki, hogy bár az európai zenei élet perifériáján, szinte elszigetelten élt, híre lassan Párizsba és Londonba is eljutott. Sosem vált önelégültté, pedig ha felhangzik a német himnusz (például sporteseményeken), ma is az ő zenéjét halljuk. Őszinte, tiszta szívű hívőként mindig úgy gondolta, hogy a világra szóló siker, amit elért, Isten adománya, és ő csak a rá bízott feladatot teljesíti – igaz, a tőle telhető legnagyobb odaadással és igényességgel.
4
1. feladat: Haydn édesapja bognár volt, vagyis kerekek készítésével foglalkozott. Mára ez a mesterség eltűnt, a feladatot gépek végzik, gyárakban. Milyen foglalkozást jelölnek az alábbi, elfeledett vagy napjainkban már ritkának számító mesterségek? Jelöld meg a helyes választ! takács A) Fonalat fon. B) Textíliát sző. C) Takarít. D) Cipőket készít és javít. vincellér A) Fát munkál meg, illetve díszít. B) Szőlőkben szükséges munkákat végez. C) Pontyra specializálódott halász. D) Többnyire hajókat készítő mesterember. kádár A) Ékszereket készít. B) A faluban élők jogorvoslatával foglalkozik. C) Hordókat, kádakat, faedényeket készít. D) Hangszereket javít.
5
Beceneves zenék Az 1790-es években Haydn kétszer töltött el hosszabb időt Londonban, s a város már akkor is az európai kultúra és szokásrendszer különleges szigetének számított. Ekkor még csak a London Bridge-en kellett a lovas kocsiknak a bal oldalon közlekedniük, és már ekkor működtek kocsmák, a híres angol pubok, ahol az emberek összegyűltek, hogy megbeszéljék a világ dolgait, aktualitásait. Szinte biztos, hogy az utóbbiak közé tartoztak Haydn szimfóniái is, amelyeket londoni koncertjeire írt, a brit közönség pedig rajongott ezekért a váratlan pillanatokban bővelkedő, szórakoztatóan színes muzsikákért, egy-egy jellegzetességük alapján még beceneveket is adtak nekik. A Csoda-szimfónia például onnan kapta nevét, hogy az előadás alatt állítólag leszakadt a csillár, de addigra már mindenki a színpad elé gyűlt, így csodával határos módon senki sem sérült meg. Akkoriban állva, akár beszélgetve hallgatták a zeneműveket, csakúgy, mint ma a könnyűzenei koncerteken.
2. feladat: Haydn tizenkét szimfóniát komponált londoni koncertjeire. Miről kapták becenevüket az alábbi szimfóniák? Jelöld meg a helyes választ! Ha nem tudod, keress rá! Meglepetés-szimfónia A) Haydn ajándékként komponálta az angol királynak. B) A koncert után a közönség aranyozott sétapálcával lepte meg a zeneszerzőt. C) Lassú tételében hirtelen hangos akkord töri meg a csendes zenét. Óra-szimfónia A) Lassú tételében a dallam kísérete olyan, mintha egy óra ketyegne. B) Pontosan egy óra időtartamú. C) Olyan bonyolult a szerkezete, mint egy óraműnek. Katona-szimfónia A) Napóleon megrendelésére készült. B) Lassú tételében katonazenekar-szerű fanfárok szólalnak meg a trombitákon, dobokon. C) A trafalgari győzelem tiszteletére adták elő Londonban. 6
Hangokkal életre keltett szavak Haydn kapott egy librettót* Londonban, amelyet valaki pár évtizeddel korábban még Georg Friedrich Händel, a német származású, de élete nagy részét Angliában töltő zeneszerző számára állított össze, és a teremtéstörténeten alapult. Haydn magával vitte Bécsbe, ahol az osztrák császári udvar könyvtárosa, a nagy műveltségű Gottfried van Swieten báró lefordította németre, ekkor kapta a Die Schöpfung (A teremtés) címet. Van Swieten belegyúrta a Biblia első nagy részének, a Teremtés könyvének egyes szakaszait, valamint a Zsoltárok könyvéből is beemelt egy-egy mondatot. Mesterien dolgozott Haydn keze alá: számtalan olyan kifejezést, képet illesztett a szövegbe, amely szinte kiált a megzenésítésért. Haydn tökéletesen kiélhette illusztrálóhajlamát, hiszen A teremtés végtelen színességébe és változatosságába minden hangulat belefér. Megzenésítette a napfelkeltét, azt, ahogyan a Hold „lopózva jár az égen”, a viharos tengert, a tomboló vihart, a villám cikázását, a szélesen hömpölygő folyót, az özönvízszerű esőt, a záport, a hóesést, az „erős szárnyú sas” fenséges röptét, az oroszlánbőgést, a szarvas szökellését, a fülemüle énekét, a pacsirta dalát, a galambpár turbékolását, a rovarok nyüzsgését, a csúszómászó férgek nyúlékony vánszorgását. A halakat érthető módon igyekezett „megúszni”, hiszen zeneszerzőként nehéz mit kezdeni a föld e néma lakóival, de a sokaságukat kifejezően ábrázolta. A művet 1798-ban mutatták be Bécsben, két évvel később pedig angol nyelven végre a londoni közönség is hallhatta – ünnepelte is, annak rendje és módja szerint!
3. feladat: Légy most te a zeneszerző! Írd le, milyen zenével ábrázolnád az alábbi természeti jelenségeket! Ha beolvasod a QR-kódokat, meghallgathatod Haydn verzióját. tomboló vihar hangszerek:................................................................................ hangerő:..................................................................................... tempó:........................................................................................ hangszín:....................................................................................
7
szemerkélő eső hangszerek:................................................................................ hangerő:..................................................................................... tempó:........................................................................................ hangszín:.................................................................................... napfelkelte hangszerek:................................................................................ hangerő:..................................................................................... tempó:........................................................................................ hangszín:.................................................................................... szökellő szarvas hangszerek:................................................................................ hangerő:..................................................................................... tempó:........................................................................................ hangszín:.................................................................................... csúszómászók hangszerek:................................................................................ hangerő:..................................................................................... tempó:........................................................................................ hangszín:....................................................................................
8
A nagy bumm Az igazán nagy „durranás” azonban a mű eleje. Rövid válaszok a nagy kérdésekre című izgalmas könyvében a néhány éve elhunyt fizikus, Stephen Hawking azt írja, hogy a tudomány már mindent megmagyarázott, amire korábban a vallás adott választ az embereknek. Egyetlen kivétel maradt: a világegyetem eredete, amelyről ma is csak feltételezések léteznek, így a világ isteni eredete nincs tudományosan megcáfolva. Az ősrobbanás, a „Big Bang” elméletét 1931-ben egy belga pap dolgozta ki „ősatom” elnevezéssel. Haydn persze nem tudhatott az ősrobbanásról, de a világ keletkezésének zenéjét egyébként sem tudományos igénnyel, inkább saját megérzései alapján akarta megírni. Ötlete mégis telitalálat, az oratórium ugyanis egy „nagy bummal” indul, mintha csak az ősrobbanást hallanánk. Az egész zenekar egyetlen hangot játszik, a zenei origót jelentő C-t, nagyon hangosan, mintha ez lenne az „ősatom”. Ebből bontakozik ki minden, és mintha még a világegyetem fokozatos tágulása is benne volna a zenében! Ez a rész, az oratórium zenekari bevezetője A káosz bemutatása címet viseli, és bátran nevezhetjük az egész zenetörténet egyik
legmerészebb és legmodernebb zenéjének. Mert milyen a káosz? Rendezetlen. Haydn itt olyan zenét ír, amilyet őelőtte soha senki, de azóta se nagyon: nincs benne rendszer, a zenei történések között nincsenek összefüggések, egyik motívum, dallamfoszlány jön a másik után, holott egy kompozíciónak – sőt, minden műalkotásnak, legyen szó regényről, versről vagy festményről – éppen az az alapja, hogy néhány vezérmotívumra, gondolatra van felfűzve. Képzelj el egy olyan filmet, amely öt másodperces snittekből áll, és mindegyikben új és új szereplőt látsz! Ez nem fog összeállni történetté, egységes egésszé, sőt, egy idő után az ember elveszti a fonalat, és feladja, már nem is akarja megérteni, mi történik, annyira szétesik a cselekmény. Haydn zenéje ehhez hasonló hatást kelt, bár a zeneszerző ismeri a tűréshatárunkat, és soha nem engedi, hogy feladjuk. E kozmikus mélységű bevezetés után szólal meg az egyik arkangyalt megszemélyesítő énekes szólista: „Kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet, és a Föld formátlan volt és üres, és sötétség volt a mélység felszínén.” Majd a kórus így folytatja: „És Isten szelleme lebegett a víz felszínén.” Van itt némi ellentmondás: a vizeket még nem teremtette meg Isten, de ezek szerint valami ősvíz már létezhetett. Ősóceán? – ez sem áll olyan messze a valóságtól! Haydn híressé vált ötlete azonban az, ahogyan a sötétség után megjelenő fényt ábrázolja. Mert a nyitány után a káoszt rend követte, most pedig a sötétséget is felváltja a világosság – alakul tehát, tökéletesedik Isten kezében a világ. Isten azt mondja: „Legyen világosság!”, majd a várakozással teli csendben hirtelen felharsan a kórus és a zenekar ragyogó C-dúr akkordja: „És lőn világosság.”
10
„…aki az Úr jóságát dicséri” A teremtés-oratórium nagyszerűségét nemcsak a zenei meglepetések és az izgalmas szófestések sorozata adja, hanem az életöröm is, amely a mű minden üteméből sugárzik: az élet csodája és megismételhetetlensége feletti elragadtatás és hála zenéje ez. Hallhattuk megszületni az őselemeket, a természeti jelenségeket, a növényeket és az állatokat, „ám még nincs minden bevégezve – énekli az egyik arkangyal –, az egészből hiányzik a teremtmény, amely Isten művére hálásan tekint, aki az Úr jóságát dicséri”. De ne várjuk, hogy Haydn mély értelmű elemzést nyújt az emberi természetről, ez még az eredendő bűn, a tudás almájának megízlelése előtti világ, amelyben emberi gyarlóságnak nincs helye. Gyönyörű költői kép: Isten „az élet levegőjét lehelte orcájába, és az ember élő lélekké vált”. Az ember – helyesebben: az Ember – itt a teremtés koronájaként, „a természet királyaként” jelenik meg. „Széles ívben domboruló homloka hirdeti bölcsességét a mély értelemnek, és tiszta tekintetéből sugárzik a szellem” – énekli egy másik arkangyal. A régi korok férfiközpontú világképének megfelelően a szövegíró „ember” alatt a férfit érti, a nő, aki belőle formáltatott, „a hitves, a szépséges és kedves” alig pár sort kap, de ő hozza az életbe a szerelmet. Az oratórium harmadik része más jellegű, mint az első kettő, mondhatjuk, kevésbé színes. Az édenkertben játszódik, középpontjában a férfi és nő közt köttetett házasság szentsége, valamint Isten mindenhatósága áll; az énekesek, akik korábban Rafael és Gábriel arkangyalt személyesítették meg, itt már Ádám és Éva szerepét alakítják. Ez itt az Édenkert, de látjuk Isten felemelt mutatóujját: „Ó, boldog pár, boldog mindig is, mikor hamis elvakultság nem csábítja el őket, hogy többet kívánjanak, mint amennyijük van, és többet tudjanak annál, mint amennyit muszáj” – énekli Uriel arkangyal, majd felcsendül az Urat és a teremtés csodáját dicsőítő zárótétel. 11
Részlet Haydn munkaszerződéséből (Eszterháza, 1761) „Herceg úr őfőméltósága kegyesen bízik abban, hogy Joseph Haydn magát a hercegi udvarhoz tartozó, tisztességes főtisztviselőhöz méltóan, józanul viseli, és alárendelt zenészeit nem brutálisan, hanem higgadtan és szerényen, nyugodtan, derekasan vezeti majd, kivált, ha magas uraságok előtt muzsikálnak. Alárendeltjeivel egyetemben mindig uniformisban tartozik megjelenni; gondoskodjék továbbá Joseph Haydn arról is, hogy nemcsak ő maga, hanem a hatáskörébe tartozók is mindig tisztán, az előírásnak megfelelően, fehér harisnyában, tiszta fehérneműben, rizsporosan, copffal vagy vendéghajjal, de mindenesetre egyöntetűen mutatkozzanak.”
Egy kis várostörténet Tudtad, hogy Budapesten forgalmas utcát neveztek el A teremtés-oratóriumról? A Déli pályaudvartól a BAH-csomópontig halad, ott jár a 61-es villamos. Kezdetben a német Schöpfungsgasse nevet viselte, majd magyarul Teremtés utcának kezdték hívni, az 1870-es években azonban Alkotás utcára keresztelték át, mert valószínűleg nem ismerték a névadás eredetét. Pedig ma lehetne egy Teremtés utcánk! De hogyan függ össze mindez Haydn művével? Budán is szenzációt keltett az oratórium bemutatója 1800 márciusában, a szerző vezényletével, a Budavári Palota tróntermében. A Magyar jakobinusok terén, éppen ott, ahonnan az Alkotás utca indul, és ahol ma egy nagy, szürke, hatemeletes sarokházat találunk, kisebb palota állt, az úgynevezett Teremtés-ház, amelynek bejárata fölött domborművet helyezett el tulajdonosa A teremtés budai bemutatója tiszteletére. Istent ábrázolja nagy szakállal, felhőkön ülve, mozdulatai pedig egy karmesteréire emlékeztetnek. Ez a dombormű szerencsére fennmaradt, ma a Kiscelli Múzeumban látható, a Várban pedig emléktábla jelzi a nevezetes esemény egykori színhelyét. 12
4. feladat: Egy kis nyelvtörténet Az alábbi mondatot Haydn kortársa, a magyar nyelv nagy megújítója, Kazinczy Ferenc írta le 1803-ban: „Azalatt, míg fogva voltam, Dienes öcsém Pestre ment-fel, ’ s billétet kapott a’ Haydn Schöpfungjának láthatására, hallhatására, mellyet Gróf Széchenyi Exc. hagya a’ maga házánál játszani.” Hogyan fordítanád le mai nyelvezetre ezt a mondatot? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………
5. feladat: Nyelvújítás – szóújítás Kazinczy és Haydn idejében a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és számos olyan szó hiányzott még a magyar nyelvből, amely nélkül ma nehezen boldogulnánk. Kösd össze a Kazinczy által használt, nyelvújítás előtti szavakat mai megfelelőjükkel! 1. szféra 2. violín 3. religió 4. epocha 5. matézis 6. lózsi 7. parterr 8. grádics 9. fenekedik
a, lépcső b, korszak c, páholy d, hegedű e, gömb f, vallás g, mérges lesz h, földszint i, matematika
13
Zenei szakkifejezések magyarázata Oratórium: Olyan zenemű, amely történetet mesél el szereplőkkel, de színpadi megjelenítés nélkül; kiemelkedő feladatot kap benne a kórus. Librettó: Énekelt zenemű alapjául szolgáló szöveg, amelyet rendszerint egy vagy több irodalmi műből alakítanak olyanná, hogy terjedelmében megfeleljen egy zeneműnek, valamint minél több megzenésítésre alkalmas szöveg, kép, helyzet legyen benne. Recitativo: Oratórium (vagy opera, kantáta) olyan tétele, amelynek nincs szabályos lüktetése. Az énekes szólista nem összefüggő dallamot énekel, mint az áriákban, hanem a beszéd szabad tempójában, annak hanglejtésével meséli el a történet következő részét. Rendszerint nem a zenekar, hanem csembaló és basszushangszer kíséri. Ária: Oratórium (vagy opera, kantáta) olyan tétele, amelyben az énekes szólista a zenekar kíséretével hangulatot, érzelmet ábrázol, részletesen kifejtve. Nem a cselekményt lendíti előre, inkább hasonlít a megállított pillanathoz, amikor időt kapunk arra, hogy egy lelkiállapotba jobban beleéljük magunkat. Írta és a feladatokat készítette: Várkonyi Tamás
Megfejtések: 1. feladat: B, B, C 2. feladat: C, A, B 4. feladat: „Míg fogságban voltam, Dénes öcsém Pestre utazott, és jegyet kapott Haydn Teremtésének előadására, amelyet főméltóságú Széchenyi gróf a saját palotájában rendezett.” 5. feladat: 1/e, 2/d, 3/f, 4/b, 5/i, 6/c, 7/h, 8/a, 9/g 14
IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK
9+
4+
2024. január 5., 6.
2024. január 20., 21.
ÉV
ÉV
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: ÉLJEN PETŐFI! Tánc-szín-játék Petőfi Sándor életéről
SZEGEDI KORTÁRS BALETT: HAMUPIPŐKE Családi mesebalett
9–16 ÉV
8–14
2024. január 21.
ÉV
MATINÉKONCERTEK
2024. január 27., 28.
MAGYAROK A VILÁGBAN – LISZT ÉS EURÓPA 2.
OPERAMATINÉ
CSENGERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ
2024. február 4.
MARATON: ÉSZAKI ROMANTIKA
CSALÁDI KONCERT LAKATOS GYÖRGY VEZETÉSÉVEL 2024. február 11.
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: FARSANGVASÁRNAP – KARNEVÁL A MÜPÁBAN
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2023. december 14. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnereink:
A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
mupa.hu