Müpa Műsorfüzet - Csengery Dániel: Holle anyó (2024. január 27-28.)

2024. január 27., 28.

Fesztivál Színház

OPERAMATINÉ

CSENGERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ mupa.hu

A Müpa Junior-ajándéktárgyakat keresd a Vince Könyvesboltban!

mupa.hu

2024. január 27., 28.

Fesztivál Színház

CSENGERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ Aliz, a szorgos lány: Süle Dalma Lujza, a lusta lány: Mester Viktória (január 27-én) / Mózer Zsófia (január 28-án) Holle anyó / Özvegy: Meláth Andrea Mesélő: Kőszegi Ákos Közreműködik: Budapesti Vonósok, Badora Dance Company Vezényel: Jankó Zsolt Zene: Csengery Dániel Librettó: Kiss Viktória Dramaturg: Tóth Kata Látvány: MADÁR Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida A rendező munkatársa: Vári János Koreográfus: Barta Dóra Rendező: Szemenyei János Gyermekopera egy részben, magyar nyelven; a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazottja. Bemutatója a 2023-as Bartók Tavasz keretében valósult meg.

Erős fény- és hanghatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk.

3

Fantázia és valóság „Egy mélységes és varázsos tó mélyén él egy öregasszony, haja dér…” – a sötétben felhangzó szavak magukkal hívnak, s az Aliznak szánt üzenetet szívünkbe zárhatjuk útravalóként: „Emlékezz a mesére! Aliz, hallgass a szívedre!”

Fantázia és valóság, az álmok és a hétköznapok világa váltakozik a Holle anyó történetét feldolgozó meseoperában. A cselekmény egy szövőgyárban kezdődik, megismerjük Alizt és Lujzát, a két mostohatestvért és szüleiket. Békében éltek és dolgoztak együtt a szörnyű baleset napjáig, amikor az apa életét vesztette. Halálával minden megváltozott, az anya és a két lány nehezen boldogul: nem bírnak a rájuk szakadt feladatokkal, szétszórtak, sokat veszekednek. Vissza kell találniuk önmagukhoz és egymáshoz, ebben pedig Holle anyó lesz segítségükre, aki – a róla szóló történetek révén – korábban is fontos szereplője volt a család életének.

Az apa elvesztésével azonban mintha a mese tanításai is halványulnának a lányok emlékezetében – Aliz, aki szeret rajzolni, már-már feladja álmait, dühében és kétségbeesésében rajzaival együtt orsóját is a kútba veti. Ekkor az apa hangját halljuk: „Aliz, ne dobd el az álmaid, emlékezz a mesére!” Aliz a kútba ugrik, és addig zuhan, míg meg nem érkezik a mese birodalmába. A zuhanást kísérő zene egyszerre szól a legsötétebb mélységből és a végtelen világűrből – jelezve, hogy hatalmas a távolság, amelyet a lánynak meg kell tennie. Néhány pillanattal később varázslatos hangok szólalnak meg – feltárul előttünk Holle anyó világa.

A történet második felében Lujza is a mélybe ereszkedik, hogy megtalálja Holle anyót. Míg Alizt a mesébe vetett hite vezeti, Lujza épp azt akarja bizonyítani, hogy Holle anyó nem létezik. A színpadon megelevenedő mesevilág az ő lelküket is tükrözi: mások a színek, a formák, de még a macskák tánca is más. Egyikük sem maradhat azonban örökké a mese, a képzelet birodalmában, haza kell térniük saját életükbe, vissza azokhoz, akik várják őket. Szerencsére magukkal vihetik mindazt, amit a meséből, a Holle anyóval való találkozásból tanultak. Persze ez sem sikerül mindkettőjüknek egyformán, Lujza nehezebben mer hinni és álmodni, több időre és segítségre van szüksége ahhoz, hogy megértse apja és Holle anyó üzeneteit.

4

A két testvér, Aliz és Lujza sok mindenben különbözik egymástól, mégis van, ami összeköti őket. Szerinted melyikükre jellemzőbbek a következő tulajdonságok?

(Az is lehet, hogy mindkettőjükre ugyanúgy igaznak érzed őket.)

Aliz

Lujza

mindketten

lusta szorgos bátor félénk érzékeny hűséges szomorú vidám makacs kitartó kételkedő magabiztos féltékeny szeretetteljes segítőkész

5

Csapatmunka, összművészet Az opera igazi összművészeti műfaj – vegyük sorra, mi kell hozzá! Szükség van az irodalomra, hiszen opera aligha működhet történet nélkül, a történetet pedig valakinek ki kell találnia vagy le kell jegyeznie. De még ez is kevés, hiszen képzeljük csak el, mi történne, ha a szereplők szó szerint végigénekelnék egy mesekönyv teljes szövegét, vagy előadnának egy több száz oldalas regényt… Ahhoz, hogy egy történetből a színpadon is működő szöveg szülessen, librettistára, azaz szövegkönyvíróra van szükség. Ezúttal Kiss Viktória vállalta ezt a szerepet – ő írta meg a szövegkönyvet, amelyet a zeneszerző, Csengery Dániel megzenésíthetett.

Szükség van a képzőművészetre is: akárcsak a zene, a látvány is képes élőbbé tenni a drámai helyzeteket, gazdagítani a történetet vagy árnyalni a szereplők jellemét.

A jelmez- és díszlettervező Kovács Yvette Alida, illetve az animációkért és a világításért felelős Madarász János olyan izgalmas részletekkel tölti meg a színpadot, amelyek mind magukban hordoznak valamilyen fontos üzenetet. „Össze kell tartanotok, és a különbözőségeiteket erénnyé kovácsolni. El kell fogadnod, hogy mindenki másban jó, így tud összeállni egy csapat.” A történet vége felé az apa Lujzának üzen ezekkel a szavakkal, amelyek akár a meseoperát létrehozó csapatról is szólhatnának. Így látja ezt a darab rendezője, Szemenyei János is, akinek igazi kapitányként kell összefognia a csapattagokat.

Figyeld meg, milyen szerepet kapnak a darabban a különböző színek! Milyen szín kapcsolódik a szereplőkhöz?

Alizhoz: ……………………………………………

Lujzához: ……………………………………………

Az anyához: ……………………………………………

Az apához: ……………………………………………

Mikor borul sötétbe a színpad, és mikor telik meg színekkel?

6

A mesében néhány tárgynak is kitüntetett jelentősége van. Ilyen a dunyha, az orsó, de Aliz rajzai is lényeges szerepet játszanak. Mi történik ezekkel a tárgyakkal, és miért válnak fontossá a történetben? Milyen más tárgyaknak jut még izgalmas szerep a színpadon (akár a díszlet részeként)?

A táncosokról se feledkezzünk meg! Emlékszel, hogyan mozogtak a macskák?

Van olyan mozdulatuk, amelyet meg tudnál mutatni?

7

A zene színei Végül, de nem utolsósorban: az operának szüksége van zenére, zeneszerzőre. Csengery Dániel dallamai, izgalmas harmóniái, ötletekkel teli hangszerelése erősen hat az érzékeinkre. A meseopera kapcsán így fogalmazta meg, mit tart a műfaj egyik „szuperképességének”: „Amit az opera tud, de a színdarab nem: egyszerre többen is beszélhetnek benne. A darabban van olyan jelenet, amelyben mindenki a saját nézőpontját képviseli: Aliz elmeséli, milyen volt Holle anyónál, Lujza irigykedik rá, az anya pedig kezd megbocsátani Aliznak.”

Az operákban váltakoznak azok a részek, amelyek inkább a cselekményt viszik előre, és azok, amelyekben a szereplők az érzéseikről énekelnek egy áriát. Ilyenkor megáll az idő: közel lépünk a szereplőhöz, halljuk legbensőbb gondolatait. A zene is követi az érzelmek változását – sokszor hamarabb hallhatjuk a zenében, ha egy szereplő elszomorodik vagy dühös lesz, mint ahogy ezt szavakkal is ki tudná fejezni.

Az összművészeti csapat főszereplői az énekesek, akik az operaszínpadon színésszé is válnak. Gyakran láthatatlanok – elrejtve a színpadi árokban –, de nélkülözhetetlen szereplők a hangszeres zenészek is, akik a karmester irányításával megszólaltatják mindazt, amit a zeneszerző megálmodott. Hol a történet hátterét festik meg, hol a hangszeres szólamok segítségével maguk is a cselekmény elmesélőivé válnak, máskor hatásos effektusokat kevernek ki, de arra is van példa, hogy – a zenekarból kiemelkedve – szólót játszanak, mintha hangszerük is a történet egyik karakterét testesítené meg.

A különböző jeleneteket különböző hangzású és hangulatú zenék kísérik. Emlékezz vissza: melyik jelenetnek volt a leghangosabb / legfélelmetesebb / legcsilingelőbb / legvarázslatosabb / legszomorúbb / legizgalmasabb zenéje? Milyen hangszerek kapcsolódtak ezekhez a zenei hangulatokhoz?

8

Sokat elárul egy szereplő tulajdonságairól az énekesek hangszíne. Fejezd ki néhány jelzővel, milyen hangon énekeltek a különböző szereplők!

Aliz: …………………………………………………………………………….

Lujza: …………………………………………………………………………….

Az anya: …………………………………………………………………………….

Az apa: …………………………………………………………………………….

Holle anyó: …………………………………………………………………………….

9

Egy mese útja Az opera végén így búcsúznak a szereplők: „Itt vége is van már a mesénknek, mit évezredek óta mesélnek: hogyha télen hullik a hó, a dunyháját rázza Holle anyó.”

De hogyan is jutott el Holle anyó a Müpa színpadáig? Alakjáról valóban ősidők óta mesélnek, és a róla szóló régi történetekre is igaz az, amit az operában is többször hallunk: mindenkinek más és más alakban jelenik meg. Voltak, akik földistennőként, a földben rejlő kincsek őrzőjeként, mások a fonónők, a takácsok (szövőmesterek) védelmezőjeként tisztelték. A monda szerint Holle anyó a tél és a tavasz istennője is: minél jobban kirázza a dunyháját, annál több hó hullik a földre; tavasszal pedig ő ébreszti a természetet azzal, ahogy – olvadó hóként – végighalad a réteken. Bizonyos kultúrákban telente soknapos ünnepléssel emlékeztek meg róla, és várták, hogy mindenkit meglátogasson – megjutalmazva a szorgalmasakat és megbüntetve a lustákat. Magyarországon legtöbben a Grimm-mesékből ismerjük Holle anyót, a gonosz mostohát, a lusta és a szorgos lányt. Az előadás kedvéért mindannyian kissé átalakultak, és társult hozzájuk az apa is, aki a meséből hiányzik. Holle anyó ráadásul a színpadon is többféle alakot ölt, nem ugyanúgy látja őt Aliz és Lujza.

10

Mit gondolsz, neked milyen alakban jelenne meg Holle anyó, ha találkoznál vele?

Emlékeztetne valakire, akit ismersz? Hasonlítana bármilyen más meseszereplőre?

Milyen ruhát viselne? Milyen lenne az arckifejezése? Ha van kedved, le is rajzolhatod őt!

11

A láthatatlan fonal „Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nincs egyedül.” Egy mesekönyv szerzője, Patrice Karst írt így a láthatatlan fonalról, amely a Holle anyó szereplőit is összeköti egymással. Életünkben sok olyan helyzettel találkozunk, amikor távol kerülünk a számunkra legfontosabbaktól. Ezek néha ijesztő és fájdalmas élmények gyereknek, felnőttnek egyaránt. Az operában a szereplők sokféle módon küzdenek meg a nehéz helyzetekkel. Másképp hiányzik Aliznak az édesapja, mint Lujzának, de mindkettőjüknek fontosak azok a pillanatok, amikor közel érezhetik őt magukhoz. Az anya is szomorú, amiért elveszítette a társát, és a lányait is nélkülöznie kell egy-egy éven át. A két lány kapcsolatát sokáig a konfliktusok uralják, de később arra is látunk példát, hogy ők is hiányoznak egymásnak.

Miközben Holle anyó arra bátorítja a szereplőket, hogy hallgassanak a szívükre, abban is segít nekik, hogy megerősítsék a láthatatlan fonalakat. Így válnak képessé arra, hogy átvészeljék a nehéz időszakokat, és támogatást, vigaszt nyújtsanak egymásnak. Így tanulják meg értékelni és szeretni egymást. Írta: Belinszky Anna

12

CIFRA PALOTA MINDEN VASÁRNAP

DIÁKJEGY

KONCERT VAN!

Világsztárok diákkedvezménnyel mindössze 1000 forintért!

mupa.hu

IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK

3–8

9+

2024. február 10., március 9.

2024. március 2.

ÉV

MINIMATINÉ

BaHorKa Társulat: Komédiás Expressz

ÉV

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Végvárak, vitézek

Kalandos táncszínjáték Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére

2024. március 31.

Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája Táncjáték húsvét ünnepére

3–8 ÉV

2024. április 6.

MINIMATINÉ

Ki a legjobb manó?

Zenés bábelőadás

8–14 ÉV

2024. április 13.

HANG-SZER-SZÁM

Jazzland hangszerei – Szaxofon és trombita

9–16 ÉV

2024. április 21.

MATINÉKONCERTEK

Magyarok a világban – Bartók és Amerika

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Fotók: © Nagy Attila, Müpa A szerkesztés lezárult: 2024. január 9.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

mupa.hu