Müpa Műsorfüzet: Maraton: Északi romantika (2024. február 4.) by Müpa Budapest

antika Maraton: Északi romantika ki romantika Maraton: Északi rom Északi romantika Maraton: Észa raton: Északi romantika Maraton a Maraton: Északi romantika Ma mantika Maraton: Északi romantik ki romantika Maraton: Északi rom : Északi romantika Maraton: Észa araton: Északi romantika Maraton ka Maraton: Északi romantika M ki romantika 2024. február 4. Maraton: És ntika Művészeti vezető: Fischer Iván és Káel Csaba Mar araton: Északi romantika Marato ka Maraton: Északi romantika M mantika Maraton: Északi romant aki romantika Maraton: Északi ro n: Északi romantika Maraton: Ész Maraton: Északi romantika Marato ka Maraton: Északi romantika M mupa.hu

4 February 2024 Béla Bartók National Concert Hall, Festival Theatre, Glass Hall, Auditorium

MARATHON: NORTHERN ROMANTICISM A joint production by the Budapest Festival Orchestra and Müpa Budapest Artistic directors: Iván Fischer and Csaba Káel CONCERTS 10.30 am 11.30 am 12.30 pm 1.30 pm 3 pm 4 pm 5 pm 6 pm 7 pm 8 pm 9 pm

Hungarian Radio Symphony Orchestra Family concert hosted by György Lakatos Danubia Orchestra Piano concert by Fülöp Ránki Győr Philharmonic Orchestra Concert by the Kodály Choir Budafok Dohnanyi Orchestra Chamber concert by Kristóf Baráti, Gábor Farkas and the artists of the BFO Pannon Philharmonic Song recital by Miah Persson and Magnus Svensson Budapest Festival Orchestra

CHAMBER CONCERTS IN THE GLASS HALL CONCERT FILM SCREENINGS EXHIBITION The English summary is on page 40.

2024. február 4. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Üvegterem, Előadóterem

MARATON: ÉSZAKI ROMANTIKA A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye Művészeti vezető: Fischer Iván, Káel Csaba KONCERTEK 10.30 11.30 12.30 13.30 15.00 16.00 17.00 18.00 19.00 20.00 21.00

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Családi koncert Lakatos György vezetésével Danubia Zenekar Ránki Fülöp zongorakoncertje Győri Filharmonikus Zenekar A Kodály Kórus koncertje Budafoki Dohnányi Zenekar Baráti Kristóf, Farkas Gábor és a BFZ művészeinek kamarakoncertje Pannon Filharmonikusok Miah Persson és Magnus Svensson dalestje Budapesti Fesztiválzenekar

KAMARAKONCERTEK AZ ÜVEGTEREMBEN KONCERTFILMVETÍTÉSEK KIÁLLÍTÁS

ÉDEN ÉSZAKON A fiatal Jean Sibelius (1865–1957) menyasszonyához írt egyik levelében említi, milyen gyakran tartják őt, a finn muzsikust a norvég Edvard Grieg (1843–1907) honfitársának: „Láthatod, milyen keveset tudnak rólunk, északiakról!” Persze nincs is abban semmi meglepő, hogy a 19. század végén az „északi hang”, az „északi világ” romantikus képzetének bűvöletében alig látszott valami a dán és a norvég vagy a finn és a svéd zene közötti különbségekből. Magától értetődőnek tűnhetett, hogy a fehér nyáréjszakák és a hosszú, sötét telek vidékének minden szegletében hasonló énekek születnek. Még Sibelius első jelentős monográfusa, Erik Gustaf Furuhjelm is Griegben látta „a finn zene atyját”: 1916-ban megjelent könyvében a norvég komponista Sibelius legfontosabb példaképeként tűnik fel. Mindezek tükrében meglepő, hogy a két zeneszerző személyesen soha nem találkozott, egymás iránti kölcsönös rokonszenvükről csak egy 1903-ból fennmaradt rövid köszönőüzenet alapján alkothatunk képet. Ebben Grieg háláját fejezi ki, amiért hatvanadik születésnapja alkalmából Sibelius és muzsikus pályatársai táviratban köszöntötték. „Büszke és boldog vagyok, hogy ezt az üdvözletet kaptam. Remélem, hálámat egyszer személyesen is ki tudom majd fejezni. Köszönöm továbbá a szép Liedeket, amelyeket annyira csodálok és szeretek! Tisztelettel: Edvard Grieg.” A 19. század művészei – írók, költők, festők és muzsikusok – Európa egzotikus és egyik utolsó érintetlen szegletét vélték megtalálni a távoli Északon. Ez az érdeklődés már a 18. század közepétől érzékelhető volt, ekkoriban kezdtek megjelenni – természetesen fordításban és élénk képzelőerővel átdolgozva – azok a kötetek, amelyek óészaki mítoszokat, költeményeket közöltek. Az ilyesfajta irodalom ugyan egyoldalúan láttatta az északi ókort, de talán éppen ezért gyakorolhatott alapvető hatást az itt élő népekről alkotott általános európai elképzelésekre. Érdekes csavar a történetben – ahogy ezt a svéd irodalomtörténész, Anton Blanck a skandináv reneszánszról szóló 1911-es monográfiájában megállapította –, hogy a legtöbb északi író az ábrándos érdeklődés hatására kezdte el módszeresen feldolgozni az ősi irodalom motívumait, a nemzeti örökségről vallott felfogásukra pedig döntő hatást gyakorolt az európai fogadtatás. Mindezzel párhuzamosan divatba jött az északi „turizmus”, a lelkes és színes útirajzok biztos sikerrel kecsegtettek. A viktoriánus Angliában tucatszám jelentek 4

meg Skandináviáról szóló kötetek, ideértve a finn–orosz területekről készült leírásokat is. A beszámolók visszatérő toposza, hogy Skandinávia „a béke, az egyszerűség és az ártatlanság érintetlen paradicsoma”, „új Árkádia”, mely szinte mindenben különbözik a brit és általában a nyugati civilizációtól. Olyan tökéletes helyszín, ahol a romantikus eszmények hazára találhatnak.

AZ ÉJFÉLI NAPOK LÍRÁJA Az északi területek zenei intézményrendszerének fejletlensége miatt az ott született zenészek többsége külföldön végezte tanulmányait. Szinte kivétel nélkül Párizs, Lipcse, Berlin vagy Bécs zeneakadémiáit és konzervatóriumait választották, ezekben a meghatározó zenei központokban viszont azzal szembesültek, hogy Európa leginkább arra kíváncsi, ami bennük északi, romlatlan és eredeti módon barbár. Grieg például a lipcsei, majd koppenhágai tanulóévek során elsősorban a német romantika, különösen Schumann zenéje iránt érdeklődött, és ez a hatás az 1860-as évek közepéig mindennél fontosabb szerepet játszott stílusa formálódásában. A zeneszerző csak később mélyedt el a norvég népzene tanulmányozásában, ami aztán zenei eszközeinek átalakulásához vezetett. A nyugati közönség persze aligha tudta konkrétumokban megragadni Grieg zenéjének norvég jellegzetességeit, annyit azonban érzékelt, hogy a művek természetes dallamossága egyedi hangszínekkel, rusztikus hatású harmóniákkal és nyers ritmikával kapcsolódik össze. Ez pedig már elegendő volt ahhoz, hogy a romantikus elvágyódás végre egy született norvég zeneszerző műveiben találja meg sóvárgása tárgyát és kielégítését. Nem véletlen, hogy 1900 körül Grieg a nyugati otthonok és koncerttermek egyik legnépszerűbb zeneszerzője volt. Halálhírét Magyarországon is minden napilap közölte, a Pesti Napló nekrológja például nem kevesebbet állított, mint hogy Grieg „műveit Budapesten csaknem teljes számban ismerik. Zenekari munkáit, Peer Gynt szvitjét, zongoraversenyét, nyitányait a filharmonikus hangversenyeken hallottuk, zongoraműveit, balladáit, vonósnégyesét, gyönyörű dalait ott látjuk majd minden hangversenyünk műsorán. Budapesten igen sok híve volt a norvég Chopinnek, sok pesti zongorán csendül majd meg holnap egyegy könnyben úszó Grieg-melódia, mint valami intim megemlékezés, mintegy elénekelt, zsongó gyászbeszéd.” „A fjordok költője, a misztikus éjféli nap lírikusa, a norvég Schumann, az Észak Chopinje: ezek voltak a legkedvencebb frázisok, amelyekkel a napilapok hasábjain 5

Grieget elsiratták” – írta 1907-ben a tragikus sorsú jogtudós, író és esztéta, Buday Dezső. Valamivel később Csáth Géza is megfogalmazta, hogyan látja a Grieg-zene és az ahhoz kapcsolható művészi habitus markánsan északi jellegét. Csáth úgy értesült, hogy a norvég zeneszerző síremlékét egy tengerbe nyúló sziklán tervezik felállítani, hogy „a nagy muzsikus a szárazföld felől hozzáférhetetlenül, a szél és tenger csodás muzsikája mellett alhassa örök álmát. A tenger szédületes távolságai, a szélnek szabad vágtatása és szomorú mélabútól terhes nótázása mintha a skandinávok művészetében mindenütt érezhető lenne!

GRIEG, A MODERN ZENE ELŐFUTÁRA A kortársak Grieg zenéjében egyszerre figyeltek fel a letűnt, archaikus világ hangjaira és azokra a szokatlan megoldásokra, melyeket a modern zene stílusjegyeiként azonosítottak. Csáth Géza a modern zene előfutárának látja őt. „A Grieg-muzsika tisztán norvég és mégis mindannyiunké. A mélabús és egyszerű melódia-világ új életet kap az ő egzotikus, hideg harmóniáitól, amelyek minduntalan a fjordok szikláit és barlangjait juttatják eszünkbe, ahol a szél sípjai, mint valami mesebeli zenekar muzsikálnak. Az érdekes harmonizálás, az egyszerre szóló hangok sajátságos vegyítése, vagy más szóval a hangkeverés: ez a moEdvard Grieg dern zenei szakácsművészet vívmánya. Grieg a legnagyobbak között van, akik ezen a terrénumon valaha nagy fölfedezéseket tettek. Képzeljük el, hogy a meglévő festékekből egészen új, csodás, soha nem látott színeket tudna kikeverni egy új festőművész. Ilyen csodás harmóniákat kevernek ki a modern muzsikusok a régi hangokból, a hanglépcső tizenkét hangjából. Grieg munkáiban bámulatosan gazdag a hangkeverés, érdekes és nemes a dallam, üde […] a ritmika. De minden gondolatban ott találjuk a népzene csíráit, amelyek megerjedve, átnedvesedve Grieg hatalmas költészetében kihajtanak a kegyetlen, kemény, terméketlen norvég földön és haragos-zöld, zafír-kék és égő-piros színű, illatos virágokat hajtanak.” Bartók Béla igen korán megismerkedett Grieg zenéjével. Az általa tanulmányozott zeneművekről tizenhat éves korától vezetett feljegyzéseiben ott találjuk 6

a norvég zeneszerző I. és II. hegedűszonátáját, kisebb zongoradarabokat, az első Peer Gynt-szvitet, az I. vonósnégyest, a Csellószonátát, a zongorára írt Balladát és a Zongoraversenyt – utóbbit idősebb korában is lelkesen emlegette. Doráti Antal egy amerikai találkozásukra visszaemlékezve mesélte el, hogy arra a kérdésre, milyen benyomása van Grieg kompozíciójáról, Bartók így felelt: „A maga nemében kiváló mű: eredeti és őszinte. Mindenesetre Grieget komolyan kell venni. Ő a századforduló egyik legfontosabb zeneszerzője. Sokan nem is tudják, hogy az elsők között volt, akik ledobták magukról a német igát.” Az a-moll zongoraverseny (op. 16) Grieg legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. A magyarországi koncertéletben már a 19. században is gyakran szólalt meg, egy-egy tétele akár zeneakadémiai növendékhangversenyen is. Egy ilyen eseményről tudósítva egy korabeli lap 1893-as beszámolója „az északi zenepoéta szellős pikantériáival rendelkező, de a kedély érzékeny fogyatékaiban szenvedő opuszaként” jellemezte a művet. Liszt Ferenc nem így látta. Amikor egy alkalommal a fiatal Grieg meglátogatta Rómában, közösen nézték át a partitúrát, és az idősebb zeneszerző nagyon elégedettnek mutatkozott. Miközben átjátszotta a darabot, folyamatosan kommentálta a művet, különösen a második és a harmadik tételtől volt elragadtatva. A találkozás végén azzal engedte útjára Grieget, hogy „bízzon a saját eszközeiben és ne hagyja magát senki által eltántorítani”. Ugyancsak töretlen népszerűségnek örvendenek a Peer Gynt kísérőzenéjéből összeállított szvitek. Ibsen drámáját egy kritikus így jellemezte: „a Peer Gynt nem színdarab, hanem lelkiállapot”. A néhol álomszerű, máskor a mesevilágba elkalandozó, de közben az élet és az emberi viszonyok realitását ábrázoló, ugyanakkor mély filozófiai gondolatokat felvető drámai költemény megzenésítésére 1874-ben maga Ibsen kérte fel Grieget. Claude Debussy egy koncertkritikájában így írt: „Remek ötletek, ügyes ritmusok, és az érzelmek is hitelesen norvégok. A zenekari neurózis sokkal visszafogottabb: az egyszerű, hatásvadász elemek helyett csupa nagyszerű leleményt hallunk.” Grieg a kisformák mestereként él a zenetörténeti emlékezetben, életművének kétharmada dalok, illetve rövid zongoradarabok sorozataiból áll. A Lírai darabok címen ismert zongoraművek – mint Chopin életművében a mazurkák – a pálya minden korszakában jelen vannak, az első füzet 1867-ben, az utolsó 1901-ben jelent meg. Az általános vélekedés szerint e művek legértékesebb részét a népzenei ihletésű darabok képezik, de még a kevésbé jelentősekben is mindig megvillan egy-egy 7

érdekes harmóniafordulat, váratlan dallami lépés. Dobos Kálmán szerint „a Lírai darabok tekintélyes méretű sorozatában Grieg lelkialkatának két fő jellegzetessége, az elégikus és a vidám, a melankolikus és a gondtalan tükröződik”. Grieg a rövidebb lélegzetű karakterdarabok mellett többtételes, ciklikus formaideált követő műveket is írt, melyek között előkelő helyet foglal el három hegedűzongora szonátája. Érdekes, hogy Liszt legkorábban egy ilyen darab, az I. hegedűszonáta (op. 8) alapján fogalmazta meg benyomásait: „Szonátája bizonyítja az Ön erőteljes zeneszerzői tehetségét, mely kiváló anyagból van. Nincs másra szüksége, mint hogy kövesse természetes útját, hogy magas fokra jusson fel.” A III. szonáta (op. 45) több átdolgozás után nyerte el végleges formáját – az első vázlatok 1880 körül születtek, a végleges kompozíció 1890-re készült el. A darab megírását a korban jól ismert hegedűművésznő, Teresina Tua játéka ösztönözte. Az 1886-ban húszéves olasz hegedűssel kapcsolatban említette Grieg, hogy egyedül „ő lesz az oka, ha valamit még elkövetek hegedűre”. Négy norvég tánc keresetlen feldolgozását kínálja a Szimfonikus táncok (op. 64) című sorozat. Az első tételben ugrótáncot (springur), a másodikban egy jellemzően fiatalok körében népszerű táncot (hailing) dolgozott fel Grieg. A harmadik tétel mármár egy népdal közvetlenségével hat, a finálé pedig ennek kontrasztjaként többféle hangvételt felvonultatva kerekíti le a kompozíciót. A hegedűk először andalgó táncdallamot szólaltatnak meg, mely fokozatosan mind tüzesebbé válik. „A zenekar dobog, egyhangúan dübörög, mintha jókedvű parasztok vasárnap délután féktelen mulatozás közben kopogós facipőikkel verdesnék a korcsma padlóját. A ropogós táncot hirtelen szünet szakítja félbe, mely után csöndesebb melódia hangzik fel, a vendégek újra lassú táncba kezdenek” – olvashatjuk egy korabeli leírásban.

SIBELIUS, AZ ÉSZAKI TÁJ HANGKÉPFESTŐJE Az északi zene iránti érdeklődést Grieg halála után a finn Sibelius zenéje tartotta fenn. A 20. században hazájában nemzeti hősként és leghíresebb művészükként tekintettek rá, Finnországon kívül azonban stílusa gyakran állt viták kereszttüzében. Kritikusai megjegyzik, hogy szinte kivétel nélkül ismerős elemeket idéz műveiben, 8

ugyanakkor kénytelenek elismerni, mennyire meglepő a hangzó környezet, amely körülöleli ezeket az elemeket, s hogy Sibeliusnál még a legbanálisabb fordulatok is meghökkentően szokatlannak tűnnek. A mai kor hallgatójának ugyanakkor már nehezebb elképzelnie, hogy ez a zene egykor milyen érzékenyen reagált a társművészetek 20. század eleji modern irányzataira, a szecesszióra éppúgy, mint az analitikusabbá, absztraktabbá váló posztimpresszionizmusra. A Driád (op. 45, 1909) című szimfonikus költeménnyel kapcsolatban például gyakran hangzik el, hogy szemléletében igen közel áll a francia impresszionizmus világához. Vannak, akik egyenesen Debussy műve, az Egy faun délutánja finn megfelelőjének tartják. Sibelius legemblematikusabb kompozíciója kétségtelenül a Finlandia című szimfonikus költemény. Keletkezése szorosan kapcsolódik aktuális politikai eseményekhez: 1899-ben a cári hatalom feloszlatta a finn parlamentet, valamint korlátozta a szólás- és sajtószabadságot. Sibelius is tagja volt annak a csoportnak, amely tiltakozása kifejezéséül előadás-sorozatot rendezett. Ezen Finnország ébred című négytételes szvitje is elhangzott. Ennek negyedik tétele – Suomi – később különvált a szvittől, és Finlandia címen vált önálló darabbá. Népdalokra emlékeztető tematikus anyaga Sibelius invencióját és képzeletét dicséri, bár sokáig feldolgozásnak hitték. A Finlandiával egy időben Sibelius egy orosz zene által inspirált darabot is komponált. Az I. szimfónia (op. 39, 1899) Csajkovszkij hatásáról árulkodik, a művet nevezhetjük Sibelius „patetikus szimfóniájának” is. „Tudom, hogy abban az emberben sok olyan vonás van, mint bennem” – állapította meg 1900-ban, amikor Svédországban kritikusan beszéltek a szimfónia Csajkovszkijt idéző hangjáról. Ugyanakkor Matti Vainio zenetörténész és népzenekutató szerint Sibelius idővel teljesen „egyéni szimfonikus technikát fejlesztett ki, amelynek egyáltalán nem volt közvetlen példaképe a múltban. Nagysága abban rejlik, hogy képes volt túljutni a kezdeti nemzeti romantikus törekvéseken, és univerzálissá vált, amilyenné a zene csak valóban nagy szellemei váltak. A nyugati országok műzenéjében egyes nagy zeneszerzőkre jellemző, hogy a hagyományt megszűrve és hozzá új vonásokat kapcsolva teremtettek új, egyéni zenei nyelvet. Ha Sibelius szerepét az európai szimfóniahagyományban két fogalommal kellene jellemezni, ezek a következők lennének: a motívumok jelentősége és a forma szerves fejlődése a motívumokból.” A II. szimfóniát (op. 43) a motivikus anyag tervszerű összefűzése jellemzi, a zenei gondolatok koncentrált és sűrű kibontása akár száraznak is tűnhet. A Sibelius által kikevert hangszínek gyakran keltenek olyan asszociációkat, melyeket a „sötétség”, a „hűvösség”, az „érdesség”, a „komorság” 9

fogalmával írhatunk le, illetve olyan mozgásképzeteket kelt, mint az „örvénylés”, a „gomolygás”, az „áramlás” vagy a „lebegés”. A svéd zeneszerzőt, Wilhelm Stenhammart (1871–1927) olyannyira megbabonázta ez a szimfónia, hogy hatására visszavonta saját első szimfóniáját, és a zenéről való korábbi felfogását is radikálisan újragondolta. Sibelius az 1890-es évek első felében egy nagyszabású operán dolgozott, a tervezett mű koncepciója Wagner zenedrámáival mutat rokonságot. Bár a szövegkönyv munkálatai előrehaladott állapotban voltak, a darab végül nem valósult meg. Egy 1894 nyarán írt Sibelius-levél arról árulkodik, hogy az operatervek feladása mögött a wagneri esztétikától való eltávolodás is állhat. „Azt hiszem, inkább zenei festő és költő vagyok. Egyre közelebb érzem magamhoz Liszt zeneiségét és azt, amit a szimfonikus költemények jelentenek. Most olyan témán dolgozom, amely különösen kedves számomra.” Az említett mű, a Lemminkäinen-szvit (op. 22) középpontjában a Kalevala egyik hőse áll. Az isteni származású Lemminkäinentől nem áll távol a léhaság és a hirtelen fellobbanó harag, és miután megöli gazdáját, anyja tanácsára a lányok szigetére menekül. Innen (Sibelius változatában) a túlvilágra, Tuonelába vezet útja, ahol a mitikus madár, a hattyú elejtésének feladata várja. Mivel nem sikerül egyetlen nyíllövéssel leterítenie, a hős testét nyolc darabba vágják és az alvilág folyójába hajítják – anyja innen halássza ki egy rézgereblye segítségével, hogy életre keltse. A szvit Matti Vainio szerint „a fiatal Sibelius első mesterműve. Az első rész (Lemminkäinen és a sziget szüzei) a darab hősét szinte wagneri színpompában ábrázolja: a melódiából árad a szenvedély és az indulat. […] A ciklus utolsó része, a Lemminkäinen visszatér a szimfonikus költemények közül a legdrámaibb; ebben a feszültség egy pillanatra sem lankad. Egyáltalán nem fordulnak elő benne »üresjáratok«, a zene az éles hangsúlyok által a szenvedélyes vég felé halad, ahogy azt a rész mottójaként szereplő Kalevala-runó is megkívánja: »Gondjaiból lovat ácsol, / Barna mént bubánatából.«” A nagyszabású szimfonikus művek mestere a kisebb formákban is otthonos volt, a rövidebb lélegzetű darabokat legalább annyira fontosnak tartotta, mint szimfóniáit, szimfonikus költeményeit. Grieghez hasonlóan ő is szívesen írt dalokat, jobbára finn költők verseire komponált műveinek száma meghaladja a százat. Grieg és Sibelius északi dalköltészete olyan svéd zeneszerzőkre is ösztönzőleg hatott, mint Wilhelm Stenhammar, Gösta Nystroem (1890–1966), Emil Sjögren (1853–1918) vagy Lars-Erik Larsson (1908–1986). 10

Az északi országokban máig eleven hagyomány a társas éneklés, a kórusok próbatermeit klubokat helyettesítő közösségi térnek tekintik. Sokak számára a közös éneklés a szabadidő eltöltésének és a társadalmi kapcsolatok ápolásának legkézenfekvőbb módja. Sibelius szívesen komponált énekkari darabokat ilyen öntevékeny közösségek számára. A kóruskompozíciók Grieg életművében is jelen vannak, kisszámú, ám annál jelentősebb darabjait – mint a Négy zsoltár vagy a férfikari Kórusalbum – a középkorig visszavezethető norvég énekkari hagyományra alapozva írta meg. E műveiben szinte kivétel nélkül Ludvig Mathias Lindeman népzenei gyűjtéséből származó dallamokat dolgozott fel, az pedig egyedülálló, ahogy egyházzenei darabjaiban a népi dallamvilág a barokk vallásos költészettel kapcsolódik össze. A dán Carl Nielsen (1865–1931) kórusra írt műveinek tekintélyes része alkalmi kompozíció, élete utolsó időszakában azonban mind jobban elmélyedt a reneszánsz polifon stílusában. Kései termésének egyik legszebb képviselője a Három motetta (op. 55), melyben latin szövegű zsoltárverseket zenésít meg.

NIELSEN, AZ ÖNAZONOSSÁG ZENESZERZŐJE A 20. századi skandináv zenét az 1950-es évekig világszerte Sibeliusszal azonosították – a zenekedvelők éppúgy, mint a kritikusok, Nielsen neve szinte szóba sem került. A jeles amerikai zenekritikus, Alex Ross szerint Nielsen a 20. század leginkább alulértékelt zeneszerzője. Karl Aage Rasmussen úgy fogalmazott, hogy egy dán számára mindez szinte felfoghatatlan, de „azt a tényt, hogy világszerte még mindig kevésbé ismert, mint Sibelius vagy Grieg, egyszerűen el kell fogadnunk”. Nielsen zenéjére Dánián kívül először az angolszász országokban kezdtek felfigyelni, születésének centenáriuma pedig alkalmat kínált az életmű felfedezésére. Nielsen korai stílusa Brahms és Grieg hatásáról árulkodik, ám a komponista hamar túllépett a mintákon, és mindinkább kísérletező, a konvencionális megoldásokat merészen felülíró alkotóvá érett. Több műfajban is termékeny volt, manapság szimfóniáival, versenyműveivel és kórusdarabjaival találkozhatunk gyakrabban. Hazájában operaszerzőként is sikereket ért el, Maskarade című darabja a műfaj legfontosabb dán műve. A színpad egész életében foglalkoztatta, számos kísérőzenét is komponált, melyek közül az 11

egyik legjelentékenyebbet a koppenhágai Királyi Színházban bemutatott Aladdinhoz írta 1919-ben. Az Ezeregyéjszaka meséiből ismert történetet feldolgozó ötfelvonásos színműhöz Nielsen igen változatos és nagyszabású zenét komponált táncokkal, kórustételekkel. Érdekes, hogy többnyire igyekezett kerülni a téma által sugalmazott keleties zenei koloritot, előszeretettel idézett azonban dán népdalokat. A kísérőzenéből néhány tételt koncertdarabbá alakított át, az Aladdin-szvitként népszerűvé vált mű Nielsen halála után, 1940-ben jelent meg nyomtatásban. Nielsen legtöbb életrajzírója megjegyzi, hogy bár a zeneszerző kiváló hegedűs volt, alkotói fantáziáját nem a vonós hangszerek, hanem a fúvósok mozgatták meg igazán. Egyik első monográfusa, a brit komponista, Robert Simpson így írt: „Nielsen vonzódása a fúvós hangszerekhez szorosan összefügg a természet szeretetével, az élő, lélegző dolgok iránti rajongásával. Az emberi jellem is intenzíven érdekelte, a muzsikus barátai számára komponált Fúvósötöst elmésen úgy alkotta meg, hogy egy-egy szólam egy-egy játékos egyéniségét tükrözze.” Maga Nielsen úgy jellemezte az 1922-ben bemutatott kompozíciót, hogy abban „megkísérelte a különböző hangszerek karakterét visszaadni. Az egyik pillanatban mindenki egyszerre beszél, a másikban hirtelen egyedül maradnak.” A máig népszerű kvintett már a bemutatón általános tetszést aratott, ezért Nielsen elhatározta, hogy versenyműciklust komponál: a Koppenhágai Fúvósötös minden tagjának ír egy-egy concertót. A nagyszabású terv végül nem valósult meg, Nielsen egy fuvola- és egy klarinétversennyel készült el. Az eredeti koncepció szerint ezek a fúvóskoncertek nemcsak az egyes hangszerek jellegzetességeit emelték volna ki, hanem magukat a muzsikusokat is jellemezték volna, Nielsen tehát zenei karakterképekben gondolkodott. A Koppenhágai Fúvósötösben ekkoriban tagcsere történt, a fuvolás Paul Hagemann helyét Holger-Gilbert Jespersen vette át, Nielsen már számára írta a darabot. A Fuvolaverseny ősbemutatója 1926-ban volt Párizsban, a zenekart Telmányi Emil vezényelte. A mű elismerő kritikákat kapott, az egyik recenzió szerint van benne „pikantéria, lendület, és a humort sem nélkülözi”. Nielsen művészetének valóban fontos eleme a humor, ám annak „sajátos tónusa a nem dán hallgatók számára talán nehezebben megközelíthető. Sokoldalú tehetsége nemcsak a harsány nevetést fejezi ki, hanem a csendes, rejtett mosolyig a humor minden árnyalatát tükrözi” – írta róla Jürgen Balzer 1965-ben. E humorra jó példa a Serenata in vano: szerzője szerint „csak egy vicces apróság. Az urak megérkeznek,

majd lovagiasan, ám egy kissé mégiscsak hivalkodóan játszanak, hogy az erkélyre csalogassanak egy szépséges hölgyet. Ám ő csak nem jelenik meg. Ekkor stílust váltanak, érzelgősebb hangon zenélnek, de a hatás így is elmarad. Tudomásul veszik, hogy fáradozásuk hiábavaló (in vano) volt, de már nem is különösebben zavarja őket mindez. Saját kedvükre rázendítenek egy indulóra, és hazatotyognak.” Nielsen általában kitért a modernizmusra, avantgárdra irányuló kérdések elől. Egyes elemzők szerint Bartókra utalhatott, amikor így fogalmazott: „Kivételes képességei ellenére nem ismeri fel, hogy nem szabad a modernséget hajszolni, hanem egyszerűen meg kell próbálni önmagunk lenni.” Máskor viszont úgy vallott, hogy ha a zene „nem okoz egy kicsi, de kellemes fájdalmat, akkor biztos, hogy nincs is benne semmi. Se szépség, se csúnyaság.” Nielsent mindig foglalkoztatta stílusa, technikája megújításának kérdése, de Karl Aage Rasmussen szerint sohasem a haladás vagy az újítás szándékával komponált, „pusztán az intuíció és az élvezet vezérelte”. Írta: Molnár Szabolcs

Kovács János Fotó © Nagy Attila, Müpa

10.30 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Sibelius: Finlandia, op. 26 Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 Közreműködik: Balog József – zongora Vezényel: Kovács János 14

Balog József érzékeny zeneiségével kivívta a kritikusok elismerését és a közönség szeretetét Amszterdamtól New Yorkig, Londontól Sanghajig. Sokat foglalkoztatott szólista és kamaramuzsikus, több mint ezer hangversenyt adott már a világ három kontinensének huszonöt országában. A zongoraművész repertoárjában központi helyet foglal el Beethoven, Chopin, Liszt, Bartók zenéje, de szívesen játszik kevésbé ismert remekműveket és jazz inspirálta klasszikus zenét is. Nevéhez megannyi kortárs mű bemutatása fűződik, játékát eddig kilenc CD-felvétel őrzi, és rendszeresen tart mesterkurzusokat a világ nagynevű intézményeiben. Munkásságát 2018-ban Liszt-díjjal jutalmazták. Kovács János Kossuth-, Liszt Ferenc-, Bartók–Pásztory- és Prima Primissima díjas karmester 1973-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Operaházban korrepetitorként, karmesterként, vezető, illetve első karmesterként és főzeneigazgatóként is dolgozott az elmúlt évtizedek során, az intézmény örökös tagja. 1979 és 1981 között zenei asszisztens volt a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Világszerte fellépett vezető magyar szimfonikus zenekarok élén, számos hangfelvételt készített nemzetközi hírű szólisták közreműködésével. 2014 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Dohnányi Ernő kezdeményezésére alakult meg 1943-ban, s azóta nemzetközi rangot és tekintélyt szerzett bel- és külföldi hangversenyeivel, lemezeivel és rádiófelvételeivel. Az együttes négy kontinens több mint ötven országában öregbítette már a magyar zenekultúra hírnevét. Kiegyenlített hangzását, muzsikusainak alkalmazkodóképességét, valamint a magyar kortárs zene népszerűsítése és rögzítése terén elért eredményeit egyöntetűen méltatják a világ vezető kritikusai, a vendégkarmesterek és a zenekarral dolgozó szólisták, zeneszerzők. Az együttes a kezdetek óta közreműködik a Budapesti Wagner-napokon, itt is jelentős sikereket aratva. A zenekar vezető karmestere jelenleg Riccardo Frizza.

Lakatos György Fotó © Hrotkó Bálint

11.30 / Fesztivál Színház

CSALÁDI KONCERT LAKATOS GYÖRGY VEZETÉSÉVEL Nielsen: Fúvósötös, op. 43 Közreműködik: The MuseFive Az együttes tagjai: Krcsméri Blanka – fuvola, Hodossy-Takács Mirjam – oboa, Czere Nóra – klarinét, Bagi Boróka – fagott, Szabó Hunor – kürt 16

Lakatos György Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas fagottművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fúvós tanszékének vezetője, egyetemi docense, szülővárosa, Kalocsa díszpolgára. Európa szinte minden országában koncertezett vagy tanított, de turnézott Amerikában, Kanadában, Japánban, Kínában és Izraelben is. Széles repertoárja a reneszánsztól a kortárs zenéig terjed, számos darabot írtak számára magyar és külföldi zeneszerzők, nevéhez közel nyolcvan ősbemutató fűződik. 1991-ben hívta életre az évente megrendezett, kalocsai Kék Madár Fesztivált, amelyen az ország vezető művészei honoráriumukról valamilyen jótékony cél érdekében lemondva lépnek fel. 2008 óta egymás után indított sorozatokat a Katona József Színházban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Óbudai Társaskörben és a BMC-ben is. A The MuseFive fúvósötös 2021 őszén alakult a Zeneakadémia hallgatóiból. 2022 februárjában bekerültek a X. Weiner Leó Országos Kamarazene Verseny döntőjébe, 2023 nyarán részt vettek a Winds of Central Europe elnevezésű Erasmus-programban, amelynek keretében fiatal szlovén, horvát és osztrák fúvósokkal dolgoztak együtt, a zárókoncerten pedig a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Szlovén Zeneszerzők Társasága erre az alkalomra kiírt pályázatának díjazott műveit – Furák Péter, Aurés Ákos Moussong és Jan Triler kompozícióit – játszották Teremi Darius vezényletével. Első külföldi meghívásuk 2023 októberében a dél-olaszországi Foggiába szólt, majd egy lengyelországi felkérésnek is eleget tettek. Több kortárs magyar szerző fúvósötösre komponált művét mutatták már be koncerten, illetve digitális hanganyag formájában.

Danubia Zenekar Fotó © Posztós János, Müpa

12.30 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DANUBIA ZENEKAR Sibelius: A Driád – szimfonikus költemény, op. 45, No. 1 Sibelius: Lemminkäinen-szvit, op. 22 – No. 1: Lemminkäinen és a sziget lányai; No. 4: Lemminkäinen visszatérése Vezényel: Hámori Máté 18

Hámori Máté innovatív, sokoldalú tevékenysége a klasszikus zene minél szélesebb körű népszerűsítését célozza. Interaktív ifjúsági előadásai és tematikus koncertsorozatai is azt szolgálják, hogy új közönségrétegeket nyerjen meg a klasszikus zene számára. A hazai zenekarok többségének visszatérő vendége, jelentős fesztiválokon vezényelt Európa számos országában. 2013 óta a Magyar Állami Operaház állandó karmestere, számos opera- és balettbemutatót vezényelt. A Danubia Zenekarral több új sorozatot indított, programjaik egyre fiatalabb közönséget vonzanak. Művészi tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, Óbuda Kultúrájáért Díjban és Liszt Ferenc-díjban részesült. A Danubia Zenekar a klasszikus zene szenvedélyes szeretetét kívánja átadni minél több embernek. A Héja Domonkos által alapított együttes közel harmincéves múltra tekint vissza, ám továbbra is az egyik legfiatalosabb hivatásos együttes az országban, igyekeznek mindig friss szemmel tekinteni a klasszikus zene sokszor megmerevedett formáira. Az elmúlt években különleges program-összeállításaik és ifjúsági, illetve közösségi projektjeik nyomán Hámori Máté művészeti vezetésével az egyik legkarakteresebb együttessé váltak. Profiljuk meghatározó eleme a műfaji kísérletezés, a huszadik századi és kortárs művek műsorra tűzése és a hangsúlyos online jelenlét.

Ránki Fülöp Fotó © Felvégi Andrea

13.30 / Fesztivál Színház

RÁNKI FÜLÖP ZONGORAKONCERTJE Grieg: Lírai darabok, op. 12 – I. Arietta (Arietta); II. Vals (Keringő); III. Vektersang (Az éjjeliőr dala, a Macbeth nyomán); IV. Alfedans (Tündértánc) Grieg: Falusi jelenetek, op. 19 – II. Brudefølget drar forbi (Esküvői menet elhaladóban) Grieg: Lírai darabok, op. 43 – I. Sommerfugl (Pillangó); II. Ensom vandrer (Magányos vándor); III. I hjemmet (Szülőföldemen); IV. Liten fugl (Kismadár); V. Erotikk (Erotika); VI. Til våren (A tavaszhoz) Grieg: Lírai darabok, op. 54 – III. Trolltog (A trollok menete); VI. Klokkeklang (Harangszó) Grieg: Lírai darabok, op. 62 – V. Drømmesyn (Látomás) Grieg: Lírai darabok, op. 65 – VI. Bryllupsdag på Troldhaugen (Troldhaugeni nász) Grieg: Lírai darabok, op. 68 – IV. Aften på højfjellet (Este a hegyek között); V. Bådnlåt (Bölcsőben) Grieg: Lírai darabok, op. 71 – VI. Forbi (Elmúlt); VII. Efterklang (Emlékezés) 20

Ránki Fülöp 1995-ben született Budapesten. Becht Erika és Hambalkó Edit, majd a Zeneakadémián Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita növendéke volt, 2018-ban diplomázott. 2021 óta az intézmény óraadó tanára és doktorandusza. A Junior Prima díjas zongoraművész Európa és Ázsia több országában is fellépett, részt vett többek között a La Roque d’Anthéron-i zongorafesztiválon, illetve a nantes-i és a tokiói La Folle Journée fesztiválon. Rendszeresen ad koncertet szüleivel, Klukon Edittel és Ránki Dezsővel, valamint vezető hazai zenekarokkal, a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Concerto Budapesttel vagy a Pannon Filharmonikusokkal. Olyan karmesterekkel koncertezett együtt, mint Heinz Holliger, Keller András, Kocsis Zoltán vagy Varga Gilbert, játszott Irène Duval, Eldbjørg Hemsing és Maxim Vengerov kamarapartnereként.

Győri Filharmonikus Zenekar Fotó © Mekli Zoltán

15.00 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR Sibelius: II. (D-dúr) szimfónia, op. 43 Vezényel: Rajna Martin 22

Rajna Martin a budapesti Zeneakadémián kezdte meg felsőfokú tanulmányait, jelenleg a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 2021 óta a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, de visszatérő vendége hazánk vezető szimfonikus zenekarainak, valamint a Magyar Állami Operaháznak, emellett több sikeres nemzetközi bemutatkozást is maga mögött tudhat. Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány mentoráltja, ahol Eötvös mellett olyan mesterekkel dolgozott együtt, mint Kurtág György, Magnus Lindberg vagy Fabián Panisello. 2022 óta a Német Zenei Tanács „Forum Dirigieren“ programjának ösztöndíjasa, ugyanebben az évben a Luzerni Fesztiválakadémia karmesterprogramjának résztvevője volt, ahol Thomas Adès, Wolfgang Rihm es Dieter Ammann irányításával képezte tovább magát. 2018-ban Junior Prima díjjal, 2023-ban a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjával tüntették ki. 2023-ban asszisztensként és korrepetitorként dolgozott Fischer Ádám mellett a Budapesti Wagner-napokon. A Győri Filharmonikus Zenekar városi zenekarként már 1894-ben működött, majd 1968-ban alakult át félhivatalos művészeti intézményből professzionális együttessé. A zenekarral a múltban és a jelenben felléptek és fellépnek a legkiválóbb hazai karmesterek és szólisták, a külföldiek közül pedig olyan muzsikusok fémjelzik a vendégművészek sorát, mint Jörg Demus, Cyprien Katsaris, Ida Haendel, Jevgenyij Nyesztyerenko, Carlo Zecchi, Arvīds és Mariss Jansons, Kobajasi Kenicsiró és Jurij Szimonov. 2009 tavaszán a legendás olasz filmzeneszerző-karmesterrel, Ennio Morriconéval dolgoztak együtt, de részt vettek a Plácido Domingo által létrehozott Operalia nemzetközi operaverseny magyarországi gáláján is. Regionális kulturális együttesként egyszerre töltik be a tradicionális nagyzenekar, a crossover filmzenekar, a szabadtéri vagy gálazenekar, a kisebb vagy nagyobb kamarazenekar és időnként a koncert-fúvószenekar szerepét is.

16.00 / Fesztivál Színház

A KODÁLY KÓRUS KONCERTJE Sibelius: Kilenc dal vegyes karra, op. 23 – VI. Soi kiitokseksi Luojan (Köszönet az Úrnak); VII. Oi lempi, sun valtas ääretön on (Ó, szerelem, hatalmad végtelen) Sibelius: Két dal vegyes karra – I. Män från slätten och havet (Férfiak pusztán és tengeren); II. Kallion kirkon kellosävel (Kallio harangjai) Grieg: Négy zsoltár, op. 74 – IV. I Himmelen (A mennyekben) Grieg: Album férfikarra, op. 30 – VIII. Halling (Halling – norvég tánc); X. Den store, hvide Flok (A nagy fehér nyáj); XI. Fantegutten (A csirkefogó); XII. Røtnams Knut (Røtnams Knut – norvég tánc) Nielsen: Aftenstemning (Esti hangulat), FS 48 Nielsen: Három motetta, op. 55 – II. Dominus regit me (Az Úr az én pásztorom) Nielsen: Szerenád, FS 300 Nielsen–Bo Holten: Strófikus dalok, op. 21 – IV. Sænk kun dit hoved, du blomst (Hajtsd le most fejed, ó, virág) Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán 24

Kocsis-Holper Zoltán 2009-ben Erdei Péter és Kutnyánszky Csaba növendékeként végzett a Zeneakadémia ének-zene tanár, karvezetés szakán, 2020-ban doktorált. 2015-ben a győri Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetének magánének szakán Szabó Magdolna Máriánál diplomázott. A 2001-ben megalakuló soproni Kórus Spontánusz alapító karnagya. Dolgozott és koncertezett a Magyar Rádió Énekkarával, a Budafoki Dohnányi Zenekarral, valamint a 6. Eric Ericson Mesterkurzuson a Holland Rádió Énekkarával és a Holland Kamarakórussal. 2016 és 2020 között a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagyhelyettese volt. Szakmai munkásságát 2018 decemFotó © Berényi Gyula berében Artisjus-díjjal, 2019 januárjában pedig KÓTA-díjjal ismerték el. 2020 szeptembere óta a Kodály Kórus vezető karnagya, 2021 őszétől a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke. A Gulyás György által 1955-ben alapított Kodály Kórus 2011 óta a Kodály Filharmónia részeként működik. Rendkívül széles repertoárjában – mely felöleli az a cappella és az oratorikus irodalom legjavát – különösen fontos helyet foglal el a kortárs zene: több száz ősbemutató kötődik az együttes nevéhez. Szakmai sikereiket rangos zenei elismerések, többek közt a Bartók–Pásztory-díj, az Artisjus-díj és a Magyar Örökség Díj is jelzi. A kiváló karnagyok és karmesterek sorával együttműködő énekkart 2020 óta Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy irányítja.

Hollerung Gábor Fotó © Posztós János, Müpa

17.00 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Nielsen: Aladdin-szvit, op. 34/FS 89 Grieg: Peer Gynt – kísérőzene, op. 23 (részletek: Esküvői jelenet; A hegyi király csarnokában; Arab tánc; Peer Gynt hazaútja. Viharos este a tengeren; Solveig bölcsődala) Közreműködik: Csereklyei Andrea – szoprán, Kálnay Zsófia – mezzoszoprán, Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó) Vezényel: Hollerung Gábor 26

Csereklyei Andrea Artisjus-díjas énekművész főként klasszikus és barokk oratóriumok, operák szólistájaként hallható, de rendszeresen ad dalesteket, és több kortárs mű bemutatója is fűződik a nevéhez. Magyarország vezető együtteseinek szólistája, fesztiválok visszatérő vendége, számos rádió- és tévéfelvétel, valamint a Hungaroton gondozásában megjelent régizenei világpremier közreműködője. 2000–2001-ben Fischer Annieösztöndíjas, 2014-ben, valamint 2019 és 2022 között a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt. Európa-szerte vendégszerepelt, emellett mesterkurzusokat tartott Csehországban, Lengyelországban és Pekingben. A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karának docense, a Zeneakadémia hangképzéstanára.

Fotó © Kalnay Csilla

Kálnay Zsófia a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karán Temesi Mária növendékeként nyerte meg a Simándy József Énekversenyt, s ezután nem sokkal már a Szegedi Nemzeti Színházban bízták meg szólistafeladattal. Az énekverseny különdíjasaként Richard Strauss A hallgatag asszony című operájában, Kocsis Zoltán vezényletével lépett fel a Müpában, valamint több oratórium- és operafelkérést is kapott. Visszatérő vendége a magyar operatársulatoknak, nagy sikerrel alakítja Hamupipőke, Rosina, illetve Cherubino szerepét. A Budapesti Wagner-napokon Flosshilde és Rossweisse szerepét énekelte. 2014 óta a Magyar Állami Operaház szólistája.

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, karvezető, érdemes művész, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság vezető karnagya, a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója és művészeti vezetője. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol Vásárhelyi Zoltán, Párkai István és Kórodi András voltak a tanárai, majd Eric Ericson (1975), Kurt Masur (1978) és Somogyi László (1981) mesterkurzusain képezte tovább magát. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Zenekar vezető karmestere, 2001-től ügyvezető zeneigazgatója. Számos európai együttes mellett fellépett az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Brazil Szimfonikus Zenekar, a Sanghaji Szimfonikus Zenekar és a Tajvani Nemzeti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestereként. Magyarországon és külföldön rendszeresen tart kurzust fiatal karvezetőknek és karmestereknek. A Budapesti Akadémiai Kórustársaság 1957-ben alakult a KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkaraként. 1980-tól Hollerung Gábor vette át a kórus irányítását, melynek jelenlegi karigazgatója Balassa Ildikó. A kórus sikerrel vett részt Európa valamennyi neves kórusversenyén, legnagyobb elismerése a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nagydíja és a Llangollen International Musical Eisteddfod első díja volt, ahol az énekkar a „Világ Kórusa” címet is megkapta. Állandó fellépője kórusolimpiák gálakoncertjeinek, rendszeresen részt vesz különböző hazai fesztiválokon, ezenkívül a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny egyik kezdeményezője és társrendezője. Számos felvételt készített már a Magyar Rádióval, a RAI és a ZDF televíziós csatornával, illetve a Teldec és a Hungaroton lemezkiadóval. Az énekkar nagy hangsúlyt fektet a zenei utánpótlás nevelésére, az ismert klasszikus művek interpretálása mellett pedig fontos célkitűzése a kortárs zene ápolása és új magyar kórusművek bemutatása.

A Budafoki Dohnányi Zenekar Magyarország egyik legdinamikusabb és legsokoldalúbb szimfonikus zenekara. A fenntartó Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata jóvoltából 1993 óta hivatásos együttes Hollerung Gábor irányításával rövid idő alatt előkelő helyet vívott ki magának a magyar zenei életben, az elmúlt években az ország egyik vezető együttesévé válva. A zenekar olyan hazai és külföldi muzsikusokkal játszott együtt, mint Shlomo Mintz, Elena Bashkirova, Jaakko Ryhänen, Miklósa Erika, Rost Andrea, Rivka Golani, Yoav Talmi, Roberto Paternostro, Jörg-Peter Weigle, Michael Stern, Tatjana Vassilieva, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Geiger György, Baráti Kristóf, Kokas Katalin vagy Kelemen Barnabás. 2018 januárjától Guido Mancusi lett a zenekar első vendégkarmestere, rezidens zeneszerzője pedig Gyöngyösi Levente, generációjának egyik legkiemelkedőbb képviselője.

Budafoki Dohnányi Zenekar Fotó © Posztós János, Müpa

Baráti Kristóf Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

18.00 / Fesztivál Színház

BARÁTI KRISTÓF, FARKAS GÁBOR ÉS A BFZ MŰVÉSZEINEK KAMARAKONCERTJE Nielsen: Serenata in vano, FS 68 Grieg: III. (c-moll) szonáta hegedűre és zongorára, op. 45 Közreműködik: Sovány Rita – cselló, Fejérvári Zsolt – nagybőgő, Szitka Rudolf – klarinét, Szőke Zoltán – kürt, Tallián Dániel – fagott 30

Baráti Kristóf Budapesten született zenészcsaládban, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Zenei tanulmányait Caracasban Emil Friedman, majd tizenkét éves korától a Zeneakadémián Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós irányításával végezte. A Milstein, Menuhin és Szeryng módszereit továbbörökítő Eduard Wulfson 1996-ban fedezte fel őt a párizsi Jacques Thibaud Nemzetközi Hegedűversenyen, és ettől kezdve zenei tanácsadója, szakmai mentora lett. A 2010-es Moszkvai Paganini Verseny győztese olyan karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Fischer Iván, Jukka-Pekka Saraste, Valerij Gergijev, és olyan művészek kamarapartnere volt, mint Natalia Gutman, Boldoczki Gábor, Jean-Efflam Bavouzet, Perényi Miklós vagy Misha Maisky. 2015 óta Várdai Istvánnal a KaposFest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője. Munkásságát előbb Prima és Liszt-díjjal, majd 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.

Fotó © István Kohán

A Liszt-díjas Farkas Gábor a romantikus repertoár világszerte elismert előadója, több nemzetközi zongoraverseny győztese, a legjelentősebb zenei fesztiválok és koncerttermek állandó meghívottja. Több szólólemeze látott napvilágot a Warner Music Hungary, a Hungaroton, a Toccata Classics London, valamint a Steinway & Sons Records gondozásában. 2017 óta a „Steinway Artist” cím birtokosa, valamint a Tokyo College of Music professzora. Az utóbbi években újra szoros szálak fűzik egykori alma materéhez: a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének, valamint a Doktori Iskola Billentyűs és Akkordikus Alprogramjának vezetője. 2022 óta az általa életre hívott Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője.

A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai rengeteg lehetőséget kapnak arra, hogy a nagyzenekari játék mellett kamaramuzsikusként, sőt szólistaként is bemutatkozhassanak. Kakaókoncertek, közösségi koncertek, kortárs, barokk és klasszikus vasárnapi kamaraprogramok színesítik évadjukat. Ez a kamarazenei minőség hallható és szinte tapintható akkor is, amikor együtt, szimfonikus zenekarként muzsikálnak. 31

Pannon Filharmonikusok Fotó © Nagy Attila, Müpa

19.00 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

PANNON FILHARMONIKUSOK Nielsen: Fuvolaverseny, FS 119 Grieg: Szimfonikus táncok, op. 64 Közreműködik: Szabó Rozália – fuvola Vezényel: Vass András 32

Szabó Rozália Kovács Lóránt és Bálint János tanítványaként szerzett diplomát a Zeneakadémián, majd a stuttgarti Zeneművészeti Egyetemen tanult Jean-Claude Gérardnál. Több országos és nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel: 1992-ben megnyerte a Győri Richter János Országos Fuvolaversenyt, 1994-ben különdíjat kapott a Budapesti Nemzetközi Fuvolaversenyen, 1998-ban a párizsi Jean-Pierre Rampal Nemzetközi Versenyen, majd 2000-ben a müncheni ARD Nemzetközi Versenyen 2. helyezést ért el. 2002 óta a Sächsische Staatskapelle Dresden szólófuvolistája, de saját zenekara mellett szólistaként fellépett a Matáv Szimfonikus Zenekarral (ma Concerto Budapest), a Magyar Állami Operaház Zenekarával, a Kodály Filharmonikusokkal és a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarával is. Vass András Marosvásárhelyen folytatott karmesteri tanulmányait 2004-ben kitüntetéses mesterdiplomával zárta. Rendszeresen volt Fischer Iván asszisztense a Budapesti Fesztiválzenekarnál, 2009 őszétől a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere. Dolgozott – többek közt – a Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Miskolci és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral, a Concerto Budapesttel és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral is; fellépett Baráti Kristóffal, Kelemen Barnabással, Várjon Dénessel, Várdai Istvánnal és Bogányi Gergellyel – csupán néhány nevet említve az illusztris névsorból. Pécs városában először Lickl János György alapított zenekart 1811-ben, a Pécsi Szimfonikus Zenekar 1984-ben jött létre, ez az együttes volt a Pannon Filharmonikusok közvetlen elődje. A zenekar az utóbbi másfél évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül, a pécsi Kodály Központ rezidens zenekaraként működő együttesnek Budapesten, a Müpában is saját koncertsorozata van, és fellépett már a legjelentősebb európai termekben Zürichtől Bécsen át a berlini Filharmónia nagyterméig. Hangversenyein világhírű vendégművészek muzsikálnak Sharon Kamtól Fazıl Sayig és Mischa Maiskytól Maxim Vengerovig. Hamar Zsolt és Peskó Zoltán után 2011 és 2023 között Bogányi Tibor töltötte be a vezető karmesteri posztot – 2019 és 2021 között Varga Gilberttel közösen –, 2024 januárjától első állandó vendégkarmesterként folytatja munkáját a zenekarral, míg a vezető karmester tisztjét Kesselyák Gergely veszi át. 33

Miah Persson Fotó © Monika Rittershaus

20.00 / Fesztivál Színház

MIAH PERSSON ÉS MAGNUS SVENSSON DALESTJE Stenhammar: I skogen (Az erdőben) Stenhammar: Négy svéd dal, op. 16 – IV. Fylgia (Fylgia) Stenhammar: Két dal J. L. Runeberg „Idill és epigramma” című művéből, op. 4b – II. Flickan knyter i Johannenatten (Szent Iván éjjelén a lányka); I. Flickan kom ifrån sin älsklings möte (Találkáról jött a lányka) Stenhammar: Dalok és hangulatok, op. 26 – IV. Jungfru blond och jungfru brunett (Szőke lányka és barna lányka) Nystroem: Själ och landskap (Lélek és vidék) – I. Vitt land (Fehér föld); II. Önskan (Kívánság); III. Bara hos den (Csak annál) Sibelius: Hét dal, op. 13 – IV. Våren flyktar hastigt (A suhanó tavasz) Sibelius: Öt dal, op. 37 – I. Den första kyssen (Az első csók) Sibelius: Hat dal, op. 36 – III. Bollspelet från Trianon (Labdajáték Trianonban) Sibelius: Hat dal, op. 36 – IV. Säv säv susa (Nád, nád, susogj) Sibelius: Öt dal, op. 37 – IV. Var det en dröm? (Álom volt?) Grieg: A szív dallamai, op. 5 – I. To brune øjne (Két szép barna szem) Grieg: Öt költemény, op. 26 – IV. Med en primula veris (Kezemben kankalinnal) Grieg: Öt költemény, op. 26 – I. Et håb (Remény) Grieg: Négy románc, op. 15 – IV. Modersorg (Gyászoló anya) Grieg: Öt költemény, op. 26 – III. Den Ærgjerrige (A nagyravágyó) Grieg: Tizenkét dal, op. 33 – IX. Ved Rondane (A Rondane-hegységben) Grieg: Négy dal A halászlányból, op. 21 – IV. Tak for dit råd (Köszönöm intelmed) 34

Miah Persson a legnevesebb operaszínpadok szereplőjeként és a legnagyobb koncerttermek szólistájaként egyaránt a szopránok élvonalába tartozik. Hallhatta már a közönség A varázsfuvola Paminájaként a Metropolitan Operában, a Don Giovanni Zerlinájaként a Covent Gardenben vagy Poppeaként a milánói Scalában, a Deutsche Grammophon és több más jelentős lemezkiadó rögzítette fellépéseit. Bach h-moll miséje és Máté-passiója éppúgy szerepel repertoárján, mint Beethoven IX. szimfóniája, melyben a Londoni Szimfonikusok szólistájaként, a BBC Proms előadásán énekelt, vagy Mozart Requiemje, melyet a Los Angeles-i Filharmonikusokkal, illetve Mahler IV. szimfóniája, melyet a Budapesti Fesztiválzenekarral adott elő. A BFZ több operaprodukciójában is részt vett, láthattuk a Figaro házassága Grófnéjaként, legutóbb pedig Britten műve, A csavar fordul egyet Nevelőnőjeként. A svéd Magnus Svensson sokoldalú és széles repertoárral rendelkező zongoraművész, aki szólistaként és kamarazenészként Európa és az Egyesült Államok rangos koncerthelyszínein lép fel. A dalirodalom elismert előadója, Miah Persson mellett olyan énekesekkel dolgozik együtt világszerte, mint Pretty Yende, Dorothea Röschmann, Ian Bostridge, Nina Stemme, Christophe Prégardien, Benjamin Appl vagy Irène Theorin. Számos lemeze jelent meg, felvételt készített többek között Mozart, Schumann és Bach szólódarabjaiból. 2012 óta a Svéd Királyi Zeneakadémia zenei szerkesztője, e minőségében több mint 750 új svéd zenei kiadványt jelentetett meg. Éveken át vett részt a stockholmi királyi palota zenei programjának kialakításában és koncertek szervezésében. Tanít a Stockholmi Királyi Zeneakadémián, valamint a Mälardalen Egyetem Zenei és Operai Tagozatán.

Budapesti Fesztiválzenekar Fotó © Marco Borggreve

21.00 / Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Sibelius: I. (e-moll) szimfónia, op. 39 Vezényel: Anna-Maria Helsing 36

A pályáját hegedűművészként kezdő finn karmester, Anna-Maria Helsing az összes jelentős finn és svéd zenekart vezényelte már, de dolgozott a Philharmonia Zenekarral, a Royal Filharmonikusokkal, a Dán Királyi Opera zenekarával, a Barcelonai és az Izlandi Szimfonikusokkal is. 2010 és 2013 Anna-Maria Helsing között az Oului Szimfonikus Fotó © Chris Christodoulou Zenekar vezető karmestere volt – az első női karmester egy finn szimfonikus együttes élén. A BBC Koncertzenekaránál 2020-tól az első vendégkarmesteri posztot töltötte be, 2023-ban pedig vezető karmesterré nevezték ki ugyanitt, de 2025-től a finnországi Vaasa zenekarának vezető karmesteri pozícióját is ő fogja betölteni. A Finn Nemzeti Operában Kaija Saariaho Adriana Mater című operájával debütált 2008-ban. Több ősbemutatót is irányított, emellett Mozart, Cimarosa, Puccini, Mascagni, Bernstein és a romantikus finn komponista, Leevi Madetoja operáit adta elő többek között a Tamperei Operában és a Savonlinnai Operafesztiválon. Jelenleg a jakobstadi Rusk Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője. Fischer Iván 1983-ban alapította a Budapesti Fesztiválzenekart Kocsis Zoltánnal. Az együttes a kezdetektől az igényes muzsikálást és a közösség sokoldalú szolgálatát tűzte ki célul, ma a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A nemzetközi zenei élet legfontosabb fesztiváljain és koncerthelyszínein lépnek fel a bécsi Musikvereintól a New York-i Carnegie Hallig. A BFZ háromszor nyerte el a Gramophonedíjat, legutóbb 2022-ben közönségszavazáson lett „Az év zenekara”, egyszer pedig Grammy-díjra is jelölték. Az együttes innovatív koncertjei (Autizmusbarát Kakaókoncert, Titokkoncert, Midnight Music, Concertino) világszerte egyedülállóak és híresek. A zenekar Fischer Iván által vezényelt és rendezett operaprodukcióit meghívták a New York-i Mostly Mozart Fesztiválra, az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválra és az Abu-Dzabi Fesztiválra is.

KAMARAKONCERTEK AZ ÜVEGTEREMBEN A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak hangversenyei Szerkesztő-műsorvezető: Eckhardt Gábor 13.30 Agrell: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára (1734) Berwald: Fantázia két svéd népdalra Sibelius: Öt zongoradarab, op. 75 – IV. Granen (A fenyőfa) Rautavaara: Kvartok – etűd, op. 42, No. 4 Grieg: I. (g-moll) vonósnégyes, op. 27 Közreműködik: Dömötör Máté – zongora, Fóris Zsófia, Szöllősi Kata, Bohus Emese – hegedű, Kovács Villő – brácsa, Sándor Bálint – cselló 18.00 Grieg: a-moll szonáta csellóra és zongorára, op. 36 Grieg: Peer Gynt – I. szvit (zongorára, négy kézre), op. 46 Közreműködik: Regenhart Anna Blanka – cselló, Szekrényessy Csanád, Mikulík Márton, Ittzés Péter – zongora 20.00 Grieg: II. (G-dúr) szonáta hegedűre és zongorára, op. 13 Grieg: Dalok (válogatás) – Jeg elsker dig (Szeretlek), op. 5, No. 3; Solveigs vuggevise (Solvejg dala), op. 23; En svane (Egy hattyú), op. 25, No. 2; Ein Traum (Álom), op. 48, No. 6; Lauf der Welt (A világ folyása), op. 48, No. 3; Zur Rosenzeit (Rózsanyíláskor), op. 48, No. 5; Fra Monte Pincio (A Monte Pincióról), op. 39, No. 1 Közreműködik: Kovács Villő – hegedű, Szikora Adél, Szekér Anna, Pusztai Hajnalka – ének, Ungár Cecília, Holló Mariann – zongora Az üvegtermi koncertek 1.000 forintos, előre váltott belépőjeggyel látogathatók, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. 38

KONCERTFILMVETÍTÉSEK Előadóterem

16.00 Nemzeti Filharmonikus Zenekar (a 2014. január 30-i hangverseny felvétele) Sibelius: Valse triste Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 Közreműködik: Alexandra Soumm – hegedű Vezényel: Kocsis Zoltán 18.00 Grieg: Peer Gynt – Dráma táncjátékkal két felvonásban (1. rész) 20.00 Grieg: Peer Gynt – Dráma táncjátékkal két felvonásban (2. rész) (a 2017. november 5-i előadás felvétele) Közreműködik: Huszti Péter – narrátor, Csereklyei Andrea – szoprán, Megyesi Schwarz Lúcia – mezzoszoprán, Blazsó Domonkos – bariton, Budapesti Akadémiai Kórustársaság, Coincidance Tánctársulat, Budafoki Dohnányi Zenekar Koreográfus: Gyulai Júlia Vezényel: Hollerung Gábor A koncertfilmvetítésekre a belépés díjtalan. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik, a terem befogadóképessége erejéig.

KIÁLLÍTÁS Előcsarnok

Északi romantika – Grieg, Nielsen, Sibelius 39

SUMMARY In one of his letters to his fiancée, the young Jean Sibelius mentions how often he, a Finnish musician, was mistaken for a countryman of the Norwegian Edvard Grieg, adding, “You can see how little they know about us Nordics!” Of course, there is nothing surprising about the fact that, at the end of the 19th century, amidst the enchantment of the romantic image of the ‘northern sound’ and the ‘northern world’, few if any of the differences between the music of Denmark and Norway, or that of Finland and Sweden, were apparent. It might have been taken for granted that every corner of the land of white summer nights and long, dark winters would generate similar sounds. Even Erik Gustaf Furuhjelm, who in 1916 published the first significant biography of Sibelius, saw Grieg as the ‘father of Finnish music’, portraying the Norwegian composer as Sibelius’s most important role model. In light of all this, it is somewhat surprising that the two composers never actually met in person, and the only surviving evidence offering an idea of their mutual affinity is a short message of thanks dating from 1903. Artists of the 19th century – writers, poets, painters and musicians – believed they had found an exotic corner of Europe, one of its last untouched ones, in the far north. This increasing interest dates from when Old Norse myths and poems began to appear in the mid-18th century – published, of course, in translation and reworked with vivid imaginations. Although this literature presented a somewhat one-sided view of Nordic antiquity, this fact in and of itself may very well be precisely what allowed it to have a fundamental impact on general European thinking about the peoples of the region. Truly gaining fashionability in parallel with all this was northern ‘tourism’, with enthusiastic and colourful travelogues from Nordic lands guaranteed to fly off the shelves at bookshops. The common theme recurring across these accounts is a view of Scandinavia as an ‘unspoilt paradise of peace, simplicity and innocence’, a kind of ‘new Arcadia’, differing in every conceivable way from Britain and Western civilization in general. A perfect location for Romantic ideals to find a home.

One of the world’s most popular composers even during his own lifetime, Edvard Grieg (1843–1907) was widely beloved in Hungary as well. Upon his death in 1907, the Pest Journal stated: “The Norwegian Chopin had many admirers in Budapest: tomorrow one or another Grieg melody swimming in tears will be heard from pianos across the city, like an intimate commemoration, a sort of sung, sonorous eulogy.” “The poet of the fjords, the lyricist of the mystical midnight sun, the Norwegian Schumann, the Chopin of the North: these were the most favourite phrases with which Grieg was mourned in the columns of the daily newspapers,” went another account from that year. Béla Bartók was exposed to Grieg’s music from an early age. He studied the Norwegian composer’s first and second violin sonatas, his shorter piano pieces, the first Peer Gynt suite, the string quartet, the cello sonata, his Ballade for piano and the piano concerto, remaining enthusiastic about the latter even in his later years. Recalling a meeting with Bartók in America, Antal Doráti related how his fellow émigré answered the question of what his impressions of Grieg’s composition were: “It is an excellent work of its kind: original and honest. In any case, Grieg must be taken seriously. He is one of the most important composers of the turn of the century. Many people are not even aware that he was among the first to cast off the German yoke.” The world’s enthusiasm for and fascination with Nordic music was sustained after Grieg’s death by the work of Finland’s Jean Sibelius (1865–1957). Although he was regarded as a national hero in his homeland throughout the 20th century, as well as the country’s most famous artist, elsewhere his music and style often found themselves in the crossfire of controversy. While his critics note that Sibelius almost without exception invokes familiar elements in his works, at the same time they are forced to admit how surprising the sound environment that surrounds these elements is, and that with Sibelius even the most banal phrases seem extraordinary. Nonetheless, it is more difficult for today’s listeners to imagine how sensitively this kind of music was reacting to the modern trends in the other arts of the early 20th century, to Art Nouveau just as much as to Post-Impressionism, as the latter grew increasingly analytical and abstract. The symphonic poem The Dryad, for example, is often linked closely to the world of French Impressionism.

Sibelius’s most emblematic composition is undoubtedly the symphonic poem Finlandia. Its origin is closely related to political events of the time: in 1899, the tsarist authorities dissolved the Finnish parliament and restricted freedom of speech and the press. Sibelius belonged to a group that organised a series of performances to express their protests, one of them featuring the four-movement suite Finland Awakens. The fourth movement – Suomi – was later separated from the suite and became an independent performance piece titled Finlandia. Its musical material, reminiscent of folk songs, is a credit to Sibelius’s inventiveness and imagination, although for a long time it was misconstrued as an arrangement of existing music rather than an original piece. Until the 1950s, audiences and critics worldwide identified 20th-century Scandinavian music with Sibelius, and hardly ever mentioned Carl Nielsen (1865– 1931). The distinguished American music critic Alex Ross believes that Nielsen is the most underrated composer of the 20th century. Karl Aage Rasmussen has stated that, while all this is almost inconceivable for a Dane, “the fact that he remains relatively less well known to the world than Sibelius or Grieg is something that we simply have to accept.” Outside of Denmark, Nielsen’s music first began to attract notice in the English-speaking countries, and later on the 1965 centenary of the composer’s birth offered a good opportunity to rediscover his oeuvre. Although Nielsen’s early style reveals the influence of Brahms and Grieg, he soon outgrew such models and matured into an increasingly experimental artist who boldly overwrote conventional techniques. His output was prolific in several genres, with his symphonies, concertos and choral pieces the most frequently encountered today. He also achieved success as an opera composer in his homeland: his Maskarade is the most important Danish work in the genre. Fascinated with the stage his entire life, he also composed a great deal of incidental music, with some of his most significant such work being for Aladdin, presented at the Royal Theatre in Copenhagen in 1919.

A joint production by the Budapest Festival Orchestra and Müpa Budapest.

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR VEZETŐSÉG Zeneigazgató: Fischer Iván Menedzser-igazgató: Erdődy Orsolya A zeneigazgató személyi asszisztense, szponzorációs munkatárs: Zeibig Márton A menedzser-igazgató személyi asszisztense: Tófalvi Zselyke PRODUKCIÓMENEDZSMENT Művészeti tervezés: Anna-Berenika Haefliger* Operatív vezető: Zöld Krisztina Operatív menedzser: Szani Szolongo Kottatárvezető: Gátay Tibor Szenior turnémenedzser: Wolf Ivett Szenior zenekari menedzser: Melisko Krisztina Junior zenekari menedzser: Somogyi Roxána Technikai vezető: Zentai Róbert Technikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba István SZPONZORÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Nemzetközi elnök: Martin Hoffmann* Egyéni adományozásért felelős menedzser: Deák Zsuzsanna Szponzorációs menedzser: Tófalvi Zselyke KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK Marketing- és közönségkapcsolati vezető: Tiszolczi-Bertalan Anna Marketingmenedzser: Szigeti Orsolya PR-menedzser: Katona Gergely Social media menedzser: Somogyi Roxána Kommunikációs tanácsadó: Váradi Júlia* Közönségkapcsolati menedzser: Réz Judit, Kedves Kinga

PÉNZÜGY ÉS HR Pénzügyi vezető: Szabó Attila Jogi és HR-menedzser: dr. Szeredás-Budán Bernadett Könyvelő: Holbach Andrea, Töreky Beáta TITKÁRSÁG Titkársági asszisztens: Aranyosné Boros Angyalka * külsős tanácsadó Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány KURATÓRIUM Elnök: Simor András Kurátorok: Alan Gemes, Bernhard Hulla, Illés Gábor, dr. Jádi Németh Andrea, dr. Kiss Viktor, Máthé-Tóth István, dr. Szecskay András, Sylvia Tóth, dr. Vámos György Tiszteletbeli kurátor: Marschall Miklós FELÜGYELŐBIZOTTSÁG Elnök: László Csaba Jalsovszky Pál, Kósa Judit, Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke: dr. Sziklai János A menedzser-igazgató tanácsadó testülete: Boros István, Danks Emese, Simon Anita, dr. Takács Ildikó Katalin

A BFZ TÁMOGATÓI KLUBJÁNAK TAGJAI A 2023/24-ES ÉVADBAN A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT Yosef Salamon, Sylvia Tóth, Walter Katalin A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda, Alan Gemes, Bernhard Hulla, Illés Gábor, Kiss Viktor dr., Máté-Tóth István dr., Simor András, Szecskay Ügyvédi Iroda, Vámos György dr. A KARMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT Bojár Gábor és felesége, Zanker Zsuzsanna dr., Élő Nóra, Göcző József és Göczőné Magyar Andrea ARANY MECÉNÁSOK Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. ‫מהרבא ןב קחצי רזעילא‬, Juhász Zoltán hangszerészmester, Martin Csilla és Dale Martin, Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin, Mosonyi Ágnes, Oszkai Rita, Rényi Andrea és Straub Elek, Szelényi Iván, Zsámboki Gabriella dr. EZÜST MECÉNÁSOK Arriba Taqueria, Balázs Árpád és Dénes Andrea, Barna Judit dr., Biró Ágnes, Bognár Péter – Vaya Travel Kft., Bródy Péter dr. és Ildikó, Csépe Valéria dr., Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr., Egervári Gábor dr., Eliason Maria és James, John Farago, Garai Ferenc és Kárpát Krisztina, György Pál dr. és Simon Ágnes, Istenesné Solti Andrea, Kalmár György, Kertész Gabriella dr., közjegyző, Kohlrusz Milán és Szabó Dária, Köves Ildikó és Sparing László, Lányi Zoltán dr., ügyvéd, Lengyel Péter, Marschall Miklós, Mészáros János és Mészárosné dr. Bende Hedvig Mária, Mogyorós Gábor, Nyitrai István, SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr., Sólyom Éva dr., Steiner Zsuzsa és László, Surányi Sándor és Sándorné, David és Petra Thompson, Varga Ildikó dr., Varga Júlia, Varsányi Katalin és Pál 46

BRONZ MECÉNÁSOK Bach György, Bacher Gusztáv, Bakró-Nagy Marianne, Barta Péter, Berger Györgyné, Boros István, Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor, Dögei Anna, Esztervári Adrienn dr., Gerő Katalin dr., Göncz Kinga és Benedek László dr., Greenwell Zsuzsa és Rod, György István, Hanák Gábor, Hancz László és Mester Éva, Holéci József, Horváth Jánosné dr. és Fekete István dr., Jalsovszky Pál dr., Kelemenné dr. Visky Katalin, Király Éva, Király Júlia, Kobela Mihály dr. és Balogh Anikó, Kószó József – 4D Építész Stúdió, Kökény Mihály dr. és Stiller Mária, Lantos István dr., László András – Professional Orvosi Kft., Leposa Csilla és Székely Zoltán, Madách Zsuzsánna, Mártonfi Attila, Márványi Katalin, Milottáné dr. Lázár Judit, Molnár Gábor dr., Oszkó-Jakab Natália és Oszkó Péter, Poremba Andrea, Romsics Viktor dr., Romsics Ügyvédi Iroda, Sáfár László dr., Simon Tibor, Soltész + Soltész Kft., Szántó Csaba, Szarvas László, Dundus 2001 Kft., Szauer Péter, Szegvári Mária dr., Székely Éva és Balázs Lajos, Székely Zsófia, Tárnok Gyöngyi, Tokaji Nagy Erzsébet, Török Ilona, Török Zoltán dr., Tóth Gábor és felesége, Vihar Judit dr., Votin Elek, Zachár Zsófia, Zsidai Ilona, 2 anonim támogató ARANY PÁRTOLÓ TAGOK Bakonyi Árpád Móric dr. és felesége, Bánáti Mária, Barta Pál, Batta Mária, Bittner Péterné, Csillag György dr., Drexler Miklós, Eisler Péter dr., Falus András dr., Felkai Tamás, Füredi Gábor, Gala Tours, Garics Zoltánné, Herczeg Ferenc, Hollós Sándor dr., Hőnig Gábor, Jenei Gábor, Juvancz Beáta, Kádi Anna, Kocsány János, Kőszegi László, Lantos Mihály és Berkes Zsuzsanna dr., Liliom Károly, Mosonyi Anna Mária dr., Nagy Marianna, Németvölgyi Ágnes, Paksy László dr., Pálfia Judit dr., Sápi Lajos, Palotai János és Soltész Anikó dr., Somogyi Éva és Horváth László, Somos Marianne dr. és Balogh István dr., Spohn Ferenc, Szabados Igor, Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály, Szigeti Éva dr., Szilbereky Éva, Tanos Zsuzsa, Tátrai Ágnes, Vajda János és Radnai Mónika, 3 anonim támogató EZÜST PÁRTOLÓ TAGOK Agócs Ágnes, Albáné dr. Feldmájer Lívia és Alba Mesulam, Alföldi István, Ambrus Ágnes dr., Bálint Péter, Barczikay László, Barta Éva, Benedek János, Benedek Pál, Benkő Judit dr., Bérczi Gábor, Berényi Gábor és Pető Katalin dr., Bertalan Éva dr., Boda Zsuzsanna, Bokor László és Simó Judit, Böszörményi Katalin dr., Bozsik Balázs, Csanádi Judit, Csernay László dr., Dévai Tibor és felesége, 47

Doleschall György és Szabó Katalin, Farkas Ágnes, Farkas Gábor, Feldmájer Ágnes és Sándor, Feldmájer Máté, Földényi Éva és Korda Péter, Gács Gábor, Galambos Imréné dr., Gálosi György, Gálosi Juli, Géta Center Kft., Garai Anikó, Gordon Pál, Greiner Ákos, Gyöngy István, Halász Anna, Halász Gábor dr., Hammersberg Elemér dr., Hegyes Erzsébet dr. és Szolnoki Gábor, Horváth Anna, Horváth István dr., Horváth László, Horváthné Szakonyi Mirella, Ihász Márta és Spollár József, Jáger Gyula, Jenes Katalin, Kabódi Erzsébet, Kabódi Ferenc, Kabódi Mátyás, Kálmándy Zoltán, Keviczky László, Kiss Attila, Kiss Erzsébet, Klinga Ágnes, Komlósi Zsolt dr. és Komlósi Júlia, Kovács Attila dr., Kökény Veronika, Ladányi Viktória, Lázár József, Lebhardt Imre és Zsuzsa, Lövenberg Gábor és Radó Julianna dr., Makai Katalin dr. és Ungár János, Malatinszky István, Markovich György dr., Márton János, Matskási István dr., Nyárádiné dr. Szabady Judit, Orosz Anna, Ottó Mária, Patkós Katalin, Patyánik Mihály dr., Péley Bernadette dr. és K. Németh Margit, Pelle Gáborné, Petur Márta, Pirityi Katalin, Prágai Éva, R. Fehér Gabriella, Ráduly-Kiss Sarolta Ilona, Rónai Tiborné, Reich Tamás, Cash Back Hungary Kft., Révai Péter dr., Rimanóczy Zoltán, Sik Endre és az unokák, Sitkei Éva dr., Sivó Róbert, Szabó Klári, Szabó Rita dr., Szentesi Péter dr., Szepesi László és Halmágyi Gyöngyvér, Szent-Martoni Mária, Szűcs András, Tátrai Zsuzsanna, Tihanyi Ferenc, Timmermann Péter, Tolcsvai Rózsa, Torma Kálmán, Tóth Katalin, Tóth Kinga, Tóth Mihály és neje, Valis Éva Márta, Váradi János, Váradi Mónika dr., Varga Péter, Várkonyi Vera dr., Vaszkó Márta, Veress Mariann, Vígh János, Wilhelm Peter Zeidler Gerdné, 6 anonim támogató BRONZ PÁRTOLÓ TAGOK Ábrahám Zoltán, Alaxai Rózsa, Alföldy Zoltánné, Almási Józsefné dr., Andrási Andor, Apáthy István, Ármay Zsuzsanna, Árvay Jánosné, Bakainé Kisfügedi Tünde, Bálint Ferencné, Balogh Edit, Banai Endréné dr., Bánki Ervinné, Baranyi Éva dr., Bárd Anna, Barsi Gusztáv dr., Beck Éva, Bein Klára, Benedek Judit, Berecz József, Biksz Péter, Bitter Brunó, Bodor József, Bogdán Istvánné, Bognár Béla dr., Bölöni Eszter, Bumberák József dr., Csák Gábor, Csillag Beáta, Csillag István, Csuhai Csinos Klára, Csurgó Dénes, Danziger György dr., Deák Ágnes, Deák János, Dénes Vera, Ditrói Márta, Dobos Erika, Domokos Katalin, Dósai Tamara, Ehardt György, Erdős Erzsébet dr., Fáberné Fejes Katalin és Fáber András, Fábián András, Falus Péter, Faragóné Ható Katalin, Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt, Félegyházi Pál, Félix László, Földes Iván dr. és Zsuzsa, 48

Francsicsné dr. Czinege Erzsébet, Gadzsokova Kraszimira, Gál Mátyásné, Gál Nóra dr., Gallasz József, Genti György dr., Gerő Judit, Gerő Zsolt dr., Gervai Judit dr., Gidáli Júlia dr., Glatt Gábor, Görgényi Judit, Guti Péter, Gyarmati Béla és felesége, Gyulai András, Gyulai József dr., Halász Péterné, Halmos Judit és Magyar Mihály, Hámori Ferenc, Hárdi Lilla dr., Harsányiné Séllyei Ágnes, Havas István dr., Havas Katalin, Hegedűs Andrásné, Hegyközi Ilona, Heller Judit, Hetényi Ágnes, Horváth Dávid, Horváth István dr., Inkei Péter, Jakob Károly, Jankó Béla, Jászberényi Hanna, Jeney Sarolta, Jurák Eszter, Kálmán Istvánné dr., Kappelné Haraszty Noémi, Kardos István, Kárpáti András, Kárpáti Margit, Kelemen Zsolt, Kerékgyártó Kálmán, Kerényi Gyula, Kertész Zsuzsanna dr., Keve Károly, Kis Ádám, Kiss Lászlóné, Kneisz Ferenc, Komáromy Péter dr. és Pollák Katalin dr., Kondor András, Kónya Katalin dr., Korodi Mihály és Magyar Zsuzsanna, Kósa Jánosné, Koszorú Lajos, Kovács Zsuzsanna dr., Kő István dr., Kriston József dr., Láner Judit, Lantos Gáborné dr., László Attila, László Enikő, Lendvayné Győrik Gabriella, Lichtmann Tamás dr., Lovas Jánosné, Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr., Máté András, Medveczky–Szilágyi házaspár, Meitner Tamás, Meleghegyi Józsefné, Menczel Péter, Mészáros Sándorné, Mezei Katalin, Mohácsi Endréné, Molnár Gáborné, Muth János, Nagy Ákos, Nagy Boldizsár, Nagy Ervinné, Nagy Gábor, Nagy István, Nagy Károly, Németh Zsófia, Novák József György, Pallag Tibor, Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné, Palotai Valéria, Pankotai Csaba, Pankotainé Lux Margit, Pável Iván dr., Pavluska Valéria dr., Pernesz Péterné, Pethő Anna dr., Petrucz György, Pintér Zsuzsánna, Pongó Judit, Rácz Zsuzsanna, Ratkó Ilona, Révész Gábor, Rózsa Gyula, Rudas Jánosné, Rutkai Ágnes, Sáfár Judit, Schaffler György, Sikóné dr. Horváth Ágnes, Sisák Ilona, Soltész András, Solti bérletesek baráti köre (Inzelt Annamária dr., Sántha Veronika, Sáska Géza, Wollák Katalin és Laki Mihály), Süveges Márta dr., Szabó Márta, Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr., Szabóné Farkas Anikó, Szalai Sándor, Szekeres Sándorné, Szilágyi Péter, Sziráki Edit, Szőke Helga és András, Szőke Marianna, Szőnyi Péterné dr., Sztrinkai László dr., Tóth Anikó dr., Törökné Halász Zsuzsanna, Ujvári Tibor, Ungár Péter, Vajda Julianna dr., Váradi Balázs, Váradi Julianna, Varga Pál, Varga Veronika, Várnai Magdolna és Kajtár István dr., Vass Gabriella, Vassné Mátyók Tinka, Végh Anna, Veress Mariann, Vicsi Klára, Vidák Jánosné, Volenszky Paula, Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr., Zelczerné Déri Erzsébet, Zoltai Józsefné dr., 22 anonim támogató 49

ELŐZETES AJÁNLÓ

2024. február 7.

KARZATKONCERT – ORGONAHANG ÚJ DIMENZIÓBAN FASSANG LÁSZLÓ

2024. február 9., 10., 12.

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BRAHMS

Közreműködik: Yefim Bronfman – zongora Vezényel: Fischer Iván Yefim Bronfman

2024. február 25., 27.

PUCCINI: MANON LESCAUT A címszerepben: Monica Zanettin Vezényel: Vashegyi György

Monica Zanettin

2024. február 28., 29., március 2.

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

RAVEL, DOHNÁNYI, MENDELSSOHN Közreműködik: Várjon Dénes – zongora Vezényel: Jaime Martín Jaime Martín

2024. április 16.

MOZART: IL RE PASTORE

(A PÁSZTORKIRÁLY) – KONCERTSZERŰ ELŐADÁS Előadja: Rolando Villazón, Baráth Emőke, Elena Sancho Pereg, Zachary Wilder, Tamara Ivanis Közreműködik: L’Arpeggiata Vezényel: Christina Pluhar

2024. április 26.

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR TÜÜR, SCHUMANN, SIBELIUS Vezényel: Paavo Järvi Paavo Järvi

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2024. január 22. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

mupa.hu