Müpa Műsorfüzet - Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Végvárak, vitézek (2024. március 2.)

2024. március 2. Fesztivál Színház

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES:

VÉGVÁRAK, VITÉZEK

Kalandos táncszínjáték

Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES:

VÉGVÁRAK,

VITÉZEK

Kalandos táncszínjáték Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére

Forgatókönyv: Zs. Vincze Zsuzsa

Zene: Eredics Benjamin

Népzenei szerkesztő: Rossa László, Papp István Gázsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara

Látvány: Iványi Marcell

Díszlet: Tóth Kázmér

Animáció: Lőrincz Attila, Szappanos Ádám

Videotechnika: Konta Boáz

Moderntánc-instruktor: Topolánszky Tamás

Koreográfusasszisztensek: Paput Júlia, Sánta Gergő, Tompa Attila, Tókos Attila

Koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán

Társrendező, jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező: Zsuráfszky Zoltán

Felvételről közreműködik:

Eredics Benjamin, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenészei

Szereplők: Barka Dávid – Babocsai László, Tókos Attila – Oglu, a koppányi aga, Bordás Barnabás – Kales Rudolf, császári zsoldos, Paput Júlia – Borcsa, végvári lány, Wallinger Ágnes – Zsuzska, Oglu aga lánya, Eredics-Fekete Zsuzsanna – Babocsainé, László anyja, Hajdú Flórián – Csomay Ferenc, várkapitány, Szeverényi Barnabás – Bogics Márkó, végvári horvát vitéz, Juhász Sándor – öreg janicsár, igazlátó, Ertl Balázs – Máté deák, Fekete Bence, Juhász Bence Zsombor – végvári vitézek, Csabai József Márk – zsoldos katona, Benedek Attila – Borcsa öregapja, nádi ember, Pálffyné Tóth Beatrix – fiatal parasztlány, Sánta Gergő – Csicsa, végvári cigány kovács, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai – magyar végvári férfiak és nők, török férfiak és asszonyok, zsoldos katonák és nagyvárosi emberek

A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

Kettős Kerettörténet

a produkció születéséről és a „színház a színházban” rendezői ötletről

Történetünk szerint néhány ifjú hölgy és fiatalember jön-megy a mai, modern nagyvárosi utcán, szerelmek szövődnek köztük, majd összevesznek, és másik párt keresnek maguknak. Egyszer csak mindannyian azonos irányba kezdenek el haladni: egy színházba sietnek, hogy le ne késsék a kötelező bemelegítést. Hogy mire?

Egy fergeteges táncszínházi előadásra, amelyet Fekete István 1586-ban játszódó ifjúsági történelmi regénye ihletett, és amelyben ők a szereplők.

IzgalmaK a backstage-ben

A bemelegítés közben látható nyújtások, tánclépések, ugrások, térformák mintha a nézőket tanítanák: ilyen és ehhez hasonló elemekből fog életre kelni A koppányi aga testamentuma.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa, Müpa

Az előadásban az egymással szemben álló magyarok és törökök harcát a három részre szakadt országban élő császári zsoldosok megjelenése bonyolítja. Amikor az ügyelő öltözésre szólítja a szereplőket, az egységesen fekete öltözetet felváltják a korabeli magyar és török viseletek. A magyar menyecskék magukra húzzák a csipkés szélű, térdig érő bugyogót, a hímzett rokolyát, végül a szépen szőtt kötényt, de felkerülnek a pruszlikok és a csizmák is. A török harcosok fejére turbán, kezükbe ívelt kard kerül, a lányok hegyes orrú papucsba bújnak, fejükre fezt tesznek, és fátylat is viselnek. Felbukkan egy lila tollas sisak – igen, öltöznek a császár zsoldosai is.

A nézők ebből már megtudhatják, kik állnak szemben egymással. De hogy miért robbant ki a harc, mit gondol egyik fél a másikról, mit érez egyik szereplő a másik iránt, még titok.

Ilyen zene, olyan zene

„Ez egy romantikus történet, hozzá illő pozitív és negatív jellemekkel, bár igyekeztünk árnyalni a karaktereket. A tánc eszközei is kínálnak erre lehetőséget, de elhangzanak prózai szövegek is, amelyeket a táncosok mondanak el” – meséli Zs. Vincze Zsuzsa, aki megírta a forgatókönyvet, megtervezte a jelmezeket, és Zsuráfszky Zoltán rendezővel együtt színre vitte a produkciót.

Sok mindenre van mód zenei eszközök segítségével is. Eredics Benjamin kompozíciójában – amely díjat nyert a Müpa 2020-as zeneműpályázatán – a szimfonikus zenekari hangzás és hangszerelés egészül ki népzenei elemekkel és hangszerekkel.

„A szimfonikus zenére készült táncjáték alapvetően nem a mi műfajunk, mi néptáncalapon működő táncegyüttes vagyunk. A kapott anyagot ezért eredeti népzenével egészítettük ki (különösen ami a táncosok által énekelt népdalokat illeti), ennek eredményeképp pedig komplex, új előadás született” – mondja Zsuráfszky Zoltán.

A darabban így keveredik hatásosan a 16. század végének zenei miliője a népzenével, a modern hangszeres effektusok a tánczene temperamentumával.

Végre! KezdődIk a tÖrtÉnet…

Vidám életkép a fonódi (ma fonyódi) várban: ének és tánc fogadja a belépőket. Ezután felolvassák a levelet, amelyben Babocsai László bajvívásra szólítja fel a koppányi agát, hogy bosszút álljon apja haláláért. A magyarok óvják őt, hiszen az aga kiváló harcos hírében áll, ám Babocsai elszánt: a megbeszélt időben ott lesz a látrányi réten. Míg a vár udvarán gyülekezők tánca közben magyar népdalfeldolgozások szóltak, az aga táborába vonulók élén egy janicsár menetel nagydobbal, immár jellegzetes török zenére. Mögöttük apró léptekkel jönnek a hölgyek, akik kanálütögetéssel és nyelvcsattogással adnak hangot örömüknek és nemtetszésüknek egyaránt.

Megkezdődik a küzdelem. Az izmok egymásnak feszülnek, hol a magyarok, hol a törökök üdvrivalgása jelzi, melyik vitéznek látszik nagyobb esélye a győzelemre.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Végül az aga halálos sebet kap, utolsó erejével kezet fog az őt tisztességes párbajban legyőző ellenfelével. A török és magyar katonák közösen isznak áldomást az egymást kölcsönösen tiszteletben tartó ellenfelek minden szempontból tisztán lebonyolított párbaja után. Hátrahagyott testamentumában az aga Babocsait jelöli ki kincsei örökösévé, és megkéri, hogy magyar anyától született, most árván maradó Zsuzska lányának nyújtson menedéket édesanyja házában.

A színes tánctablók után megkapóan intim mozdulatokkal, lépésenként, sőt féllépésenként közelít egymáshoz a két nő: Babocsai László özvegyen maradt édesanyja és az apja életét kioltó Oglu aga árván maradt lánya. A távolság egyre csökken köztük, majd összeölelkeznek. A kúrián élő parasztlányok körbetáncolják Zsuzskát, magyar viseletre cserélik díszes török ruháját, és maguk közé fogadják.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Minden a legjobban alakulna, ha nem jelennének meg a császár zsoldosai. A németes, háromnegyedes lüktetésre táncoló katonák bizony szemet vetettek az aga kincsére és lányára, és tömlöcbe akarják vetni Babocsai Lászlót. Máté deák azonban kihallgatja beszélgetésüket, neki köszönhetően sikerül a kincsesládát és Zsuzskát is elmenekíteni – méghozzá a lápos berekbe, amely elnyeli a terepet nem ismerő idegent.

Amikor a szökevények a berekbe érkeznek, maszkos rémalakokkal kell megküzdeniük, de mindegyiküket a mélybe rántja a mocsár, csak Kales Rudolfnak sikerül kimenekülnie egy rövid időre, de aztán a kincsesládával együtt ő is elsüllyed a feneketlen lápban. Miután sikerült megszabadulniuk a gonosz Kalestől, Zsuzskáék boldogan térnek vissza a várba, ahová éppen akkor érkezik haza a börtönből kiszabadított László is a vitézekkel együtt. Őt nem érdekli a ládával odaveszett sok aranykehely, rubintos tőr, selyemszőnyeg, aranykaftán és aranycsengő. Őt csak egyetlen kincs érdekli: Zsuzska, a szerelme.

Fotó © Kállai-Tóth Anett, Müpa

Végül minden jóra fordul, Zsuzska László karjaiba omlik, Babocsai Gáspárné is igent mond az őt régóta ostromló Csomay várkapitánynak, és a többi magyar vitézzel együtt ünneplik megszabadulásukat.

VIssza a bacKstage-be, indulás hazafelé

A történetnek itt van vége, az előadásnak egy kicsit később: azután, hogy az ügyelő rendet rakat a színpadon, a szereplők pedig ismét civil ruhában igyekeznek céljuk felé a nyüzsgő nagyvárosi utcán. Egyedül és párokban – a bevezető keretjátékhoz képest kicsit átrendeződve.

Írta: Tóth Anna

tudnI érdemes…

1. Fekete István (1900–1970) Somogy megyében született és a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. Egyik nagy kedvence a Szigetköz volt, de alaposan ismerte a Kis-Balaton élővilágát is, szenvedélyes vadász volt. S bár irodalmi munkássága elsősorban természetközeli élményeken alapuló regényei révén vált ismertté, a Tüskevár, A téli berek, a Bogáncs, a Kele, a Lutra, a Csí és a legnépszerűbb Vuk mellett számos verset, regényt, filmforgatókönyvet is publikált.

2. A történelmi Magyarországot nem csak kőből épült végvárakkal igyekeztek megóvni az ellenségtől. Az őskortól a középkorig földvárak létesültek, amelyek aztán vármegyei központokként működtek. Háborúk, hadjáratok idején földből készült tábori erődítményeket is létesítettek. Nagyon hasznosnak bizonyultak a szekérvárak (különösen a népvándorlás idején), amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozícióba rendezték. Később az ideiglenes védelmi építményeket felváltották a többnyire agyagból és földből épített, többrétegű fallal védett palánkvárak. Ezek különösen ott váltak népszerűvé, ahol hiányzott a kő vagy a tégla. Gyakran építettek palánkot a kővárak köré is, mivel nagyon ellenállóak voltak az ostromágyúk tüzével szemben.

A fonódi vár alaprajza

A végváraknak kettős funkciójuk volt. Egyrészt a körülöttük, mögöttük fekvő területeket védték, elsősorban a környékbeli lakosság számára nyújtva menedéket a betörő ellenséggel szemben.

Lakóik másrészt portyáikkal az ellenség elérhető területeit pusztították, onnan adót szedtek, foglyokat ejtettek. Így tudták az ellenség területén tartani a háborút, megakadályozva a nyugodt termelést, kárt okozva a másik félnek, megnehezítve a nagyobb támadó seregek élelmezését.

3. A végvári harcok legjellegzetesebb színfoltja a bajvívás, a párviadal volt. Kifejezetten fontosnak tartották az egyéni vitézséget. A magyar–török harcokban a győztes harcos tisztelete kölcsönösen kijárt mindkét oldalról. A győztes viadalok hőseinek híre messzire elért, buzdította a katonákat, a lantosok énekeket költöttek róluk, példaképnek tekintették őket szerte az országban.

A személyes párbajokban a híres bajvívók, a „versengős vitézek” szabályok szerint küzdöttek az ellenfél bajnokaival. A felek képviselői előre megegyeztek a feltételekben, majd vitéz küzdelemben, igazságos harcban győzött a jobb párvívó. Az összecsapás addig zajlott, míg az egyik fél meg nem halt, kardját el nem veszítette, vagy fel nem adta a küzdelmet.

szómagyarázat

Aga: régi török tiszti rendfokozat. A csatákat az agák vezették.

Backstage: a színpad, illetve a kulisszák mögötti, az előadás előkészületeire szolgáló terület. Szó szerinti fordításban hátsó színpad, amely a közönség számára láthatatlan.

Bajvívás: a feudalizmusban az istenítélet egyik fajtája volt. Tarthatott halálig, gyakoribb volt azonban az első vérig vagy a fegyvervesztésig folytatott bajvívás.

Berek: főleg vízparti, bokros, cserjés, fás hely, sűrű facsoport; erdőcske, csalit.

Fez: karimátlan gyapjúsapka, főleg az egykor az Oszmán (Török) Birodalom által megszállt területeken honos, merev anyagú, hengeres alakú, egyenes tetejű viselet. Gyerekek és nők gyöngyökkel, aranyfonállal díszítették.

Janicsár: az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Kaftán: bokáig érő, bő férfikabát, általában keleti népek viselete.

Kehely: lefelé szűkülő, talpas, rendszerint aranyból vagy ezüstből készült nagyobb, díszes ivópohár.

Koppány: mai nevén Törökkoppány, település a Koppány folyó mellett, Somogy vármegye keleti szélén.

Kúria: vidéki nemesi udvarház, kisebb kastély.

Látrány: község Somogy megyében, a fonyódi járásban.

Pruszlik: elöl fűzött, gyakran sujtással vagy hímzéssel díszített, testhez simuló, kivágott női mellényféle.

Rokolya: bőven ráncolt, gyakran fodros aljú alsó- vagy felső szoknya.

Testamentum: végrendelet.

Turbán: a muszlim népeknél a férfiak kúpos alakú, hosszú kendőből csavart fejfedője.

Végvárak: az oszmán (török) hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei.

Zsoldos: nem hazafias érzésből vagy vitézi becsvágyból, hanem csak fizetségért, zsoldért, gyakran idegen uralkodók, hadvezérek seregében katonáskodó személy.

IFJÚSÁGI ELŐ A DÁSOK

2024. március 9.

MINIMATINÉ bahOrka tÁrsuLat: KomÉdIÁs eXPressz

2024. március 31. magYar ÁllamI nÉPI egyÜttes: KIVirÁgZOtt

KeresZtfÁJa

Táncjáték húsvét ünnepére

2024. május 4.

MINIMATINÉ Ki a legJObb manÓ?

Zenés bábelőadás

2024. március 23., 24.

OPERAMATINÉ csengery dÁnIel: Holle anyÓ

9–16

2024. április 21.

MATINÉKONCERTEK magYarOK a VILÁgban – bartÓK És amerika

8–14

2024. május 11.

HANG-SZER-SZÁM

JaZzLand HangsZereI – aZ ÉneK

Müpa Budapest Nonprofit Kft.

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ:

Tel.: (+36 1) 555 3000

E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapfotó: © Berecz Valter

A szerkesztés lezárult: 2024. február 12.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.