Müpa Műsorfüzet - Philippe Jaroussky, Francesco Corti és a Freiburgi Barokk Zenekar (2024. márc.29.)

2024. MÁRCIUS 29.

PHILIPPE JAROUSSKY, FRANCESCO CORTI ÉS A

FREIBURGI BAROKK ZENEKAR

29 March 2024

Béla Bartók National Concert Hall

PHILIPPE JAROUSSKY, FRANCESCO CORTI AND THE FREIBURG BAROQUE ORCHESTRA

J. S. Bach: St Matthew Passion, BWV 244

Evangelist: Maximilian Schmitt – tenor

Jesus: Yannick Debus – bass

Featuring:

Kateryna Kasper – soprano

Philippe Jaroussky – countertenor

Zachary Wilder – tenor

Andreas Wolf – bass

Zürcher Sing-Akademie (artistic director: Florian Helgath)

Freiburg Baroque Orchestra

Conductor: Francesco Corti

The English summary is on page 15.

2024. március 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

PHILIPPE JAROUSSKY, FRANCESCO CORTI ÉS A FREIBURGI BAROKK ZENEKAR

J. S. Bach: Máté-passió, BWV 244

Evangélista: Maximilian Schmitt – tenor

Jézus: Yannick Debus – basszus

Közreműködik:

Kateryna Kasper – szoprán

Philippe Jaroussky – kontratenor

Zachary Wilder – tenor

Andreas Wolf – basszus

Zürcher Sing-Akademie (művészeti vezető: Florian Helgath)

Freiburgi Barokk Zenekar

Vezényel: Francesco Corti

EGY MŰFAJ ÚTJA AZ ÉVSZÁZADOKON ÁT

A passió Krisztus szenvedésének és halálának elbeszélése, ahogyan az evangélisták (János, Lukács, Márk, Máté) szövegei az Újszövetségben az utókorra hagyományozták. A katolikus liturgia történetében a IV. század óta állandó zenei műfaj, amely a húsvétot megelőző időszak szertartásaiban kap szerepet. A középkorban a gregorián recitáció a passiók zenei közege. Dramatizáló törekvések a IX. századtól mutatkoznak: ekkor három személyre bízzák a szenvedéstörténet megjelenítését. Az evangélista narrációja a középső regiszterbe kerül, Krisztus szavai a mély fekvésben szólalnak meg, a történet összes többi szereplője (tanítványok, Pilátus, főpap, szolga) a felső hangzástartományt foglalja el. A ma ismert legkorábbi többszólamú passiómegzenésítés a XV. század derekán keletkezett. Az 1500-as évektől a példák megsokasodnak: írt passiót Jacob Obrecht, Johann Walter, Cipriano de Rore, Orlandus Lassus, Jacob Regnart, William Byrd, Tomás Luis de Victoria, Jacobus Gallus. Korunk zenehallgatói számára ismerős nevek a barokkban jelennek meg: híresek Heinrich Schütz, Georg Böhm, Georg Philipp Telemann, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel és Carl Heinrich Graun passiói. A protestantizmus térhódítása nyomán német nyelvterületen a latin megzenésítéseket anyanyelvi szövegű passiók váltják fel. A barokkot követően a műfaj jelenléte a zenetörténetben búvópatakszerűvé válik, de máig nem szűnik meg teljesen, elég Krzysztof Penderecki, Arvo Pärt vagy Zombola Péter műveire utalni.

A „LEGVALLÁSOSABB ZENESZERZŐ”

A zenetörténet két legismertebb passiójának megalkotása Johann Sebastian Bach (1685–1750) nevéhez fűződik. A János- és a Máté-passió szerzőjét különleges kapcsolat fűzte a vallásossághoz. A XVII. és a XVIII. században a kor szellemével összhangban az európai ember vallásos életet élt, a szabadgondolkodás csak a XIX. századtól jelent meg a kontinens történetében. A pápa és a főpapság hatalma és befolyása királyokéval és császárokéval vetekedett, olykor túl is szárnyalta azokét. A protestáns területeken is rendkívüli erőt képviselt az egyház. A lutheránus Bach mélyen és őszintén vallásos volt: felekezetének odaadó híve, aki élete jelentős részét egyházzenei szolgálatban töltötte. Mindebben a kor mércéjével mérve nincs semmi

rendkívüli: Bach vallásosságának különleges voltát akkor értjük meg, ha meggondoljuk, hogy nála a hit és a vallás nemcsak az ember, de a művész életét és műveinek szellemét, hangvételét is döntően meghatározta. Egyházzenén kívül Bach világi kompozíciókat is nagy számban hozott létre, ám ezek megszólalásmódját legtöbbször ugyanaz a komolyság és átszellemültség uralja, amelyet az egyházi művekből ismerünk. Nem írt operát, zenéje nem ismeri a könnyed frivolitást; okkal állíthatjuk, hogy teljes pályája során valamennyi hangjegyét olyan emberként vetette papírra, aki élete minden percében Isten színe előtt áll, és munkájával a Mindenható iránti alázatáról tesz tanúságot. A két passió hitelének és erejének ez a kulcsa.

KELETKEZÉSTÖRTÉNET, BEMUTATÓ, UTÓÉLET

Mindkét fennmaradt Bach-passió a zeneszerző életének utolsó, leghosszabb periódusához, a lipcsei Thomaskirche karnagyaként eltöltött huszonhét éves időszakhoz kapcsolódik. A rövidebb János-passió a szolgálat első évében született, bemutatója 1724 nagypéntekén a lipcsei Nikolaikirchében valósult meg. A Máté-passió – Bach életművének legterjedelmesebb alkotása – első alkalommal 1727 nagypéntekén, április 11-én hangzott fel a Tamás-templom falai között. Keletkezési folyamatáról keveset tud a zenetörténet. Az első megszólalást 1729, 1736 és 1742 húsvétján újabb előadások követték. 1743 és 1746 között Bach átdolgozta az alkotást. Az énekes szólistákat, kettős kórust és kettéosztott zenekart foglalkoztató mű szövegírója Christian Friedrich Henrici (1700–1764). A német költő a zeneszerzőhöz hasonlóan 1723-ban költözött Lipcsébe, és Picander írói néven sok Bach-kantátához is librettóval szolgált. A 78 számból álló kétrészes opus magnum teljes címe Passio Domini Nostri J. C. Secundum Evangelistam Matthæum: A mi urunk, J. K. szenvedése Máté evangélista szerint. Picander librettója Máté evangéliuma Luther-féle német fordításának 26. és 27. fejezetén alapul, korálok, áriák és kórustételek költői szövegeinek közbeékelésével. Az ősbemutatót követő további előadások után a Máté-passió évszázados álomba merült; első újabb kori előadása 1829-ben Mendelssohn vezetésével Berlinben keltett szenzációt. Ezt az eseményt tartja a közvélemény a zenei historizmus kezdetének.

ALKOTÓELEMEK

Ahhoz, hogy a Máté-passiót megértsük, vetnünk kell egy pillantást Bach egyházzenei termésére, hiszen a mű ennek összefüggésrendszerébe illeszkedik, a benne alkalmazott műfajok más egyházzenei művekből ismerősek. A Máté-passió kulcsát Bach egyházi kantátáinak hatalmas korpusza adja kezünkbe. A tételtípusok, amelyeket – a barokk stílus konvencióihoz igazodva – ezekben használ, a passiókban is rendre megjelennek. Ilyen a recitativo, azaz a próza lejtéséhez alkalmazkodó ritmusú énekbeszéd, amely a passiók elbeszélésének is vezérfonala. Ilyenek az áriák, amelyekben a cselekmény megáll, hogy a krisztusi történet szakrális idejéből kilépve, a passió elhangzásának valós idejében lehetőség nyíljon a lélek reflexióinak megfogalmazódására. Ilyenek a nemegyszer nagyformátumú ellenpontos szerkesztéssel megalkotott kórustételek, amelyek a passiókban sokszor a nép hangját szólaltatják meg. Végül ilyenek a protestáns korálok, amelyek a passiókban kettős funkcióval bírnak: szerepük egyfelől a forma tagolásáé – olyanok, mint egy szöveg mondatai végén a pont vagy a felkiáltójel –, másfelől a szenvedéstörténet egy-egy szakaszának lezárásakor tanulság, tömör etikai üzenet közvetítésére is alkalmasak. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy – az egyházi gyakorlat hagyományaival összhangban – Bach kantátáihoz hasonlóan a passiók is tanítanak: a protestáns barokk liturgikus zene legfőbb célja nem a gyönyörködtetés, hanem a hívek közösségének eligazítása a valláserkölcsi kérdések útvesztőiben.

HASONLÓSÁGOK ÉS ELTÉRÉSEK

A Máté-passió nem érthető meg, sőt, nem is jellemezhető a János-passió nélkül, a két mű ugyanis kiegészíti egymást és ellentétpárt alkot. A János-passió rövidebb, a Máté-passió hosszabb, a korábbi mű drámaibb, a későbbi epikusabb és filozofikusabb. A János-passió kifejezésmódja és fogalomvilága megragadhatóbb és realisztikusabb, míg a Máté-passió elvontabb jelképrendszert alkalmaz és általánosabb érvényű gondolatokat vet fel. A korábbi mű előadó-apparátusa egyszerűbb, a későbbié magán viseli a kivételesség jegyeit. Az eltérések mellett persze a hasonlóságok is meghatározók, hiszen Bach mindkét passió folyamatát nagyszabású nyitó- és záró-

kórus keretébe foglalja. A történet elbeszélésének terhét mindkét műben az evangélista hordozza, akinek recitativóit mindkét esetben tenor énekli. Ezt a szólamot a hagyomány a testo (= szöveg) elnevezéssel illeti. A János-passió testója szenvedélyesebb és beleérzőbb, a Máté-passióé tárgyilagosabb. Jézus hangja – a Vox Christi –mindkét műben basszus. A János-passióban Jézus megszólalásai secco („száraz”, vagyis csak a continuo csoport: a billentyűs hangszer és a vonósbasszus által kísért) recitativók, míg a Máté-passióban ugyanezek accompagnatók, vagyis vonószenekari kíséretes recitativók. A János-passió előadó-apparátusa egységes és tömör: egy kórus, egy zenekar. Mindez a Máté-passióban megkettőződik.

NÉHÁNY KOMPOZÍCIÓS JELLEGZETESSÉG

A Máté-passió két kórusával és kettéosztott zenekarával Bach olyan technikát alkalmaz (cori spezzati), amellyel már a velencei Szent Márk-templom építészeti adottságait kihasználó késő reneszánsz és korai barokk komponisták is éltek. Bach egyrészt a monumentális hatást kívánta fokozni a hangzás térélményével, másrészt dramaturgiai célja is volt a vokális előadó-apparátus kettéosztásával. A Máté-passió bizonyos tételeiben ugyanis az egyik kórus mondandójához a másik kórus kérdést, kommentárt fűz, netán tiltakozik, a párbeszédes formával tartalmi szempontból „rétegzettebb” hatást érve el. Fontos a választékos hangszerelés: egy korhű Mátépassió-előadás instrumentáriumában a zenekar szokott hangszerei mellett viola da gambát, oboa d’amorét, oboa da cacciát, blockflötéket is találunk. Csembalót a mű nem használ, ellenben a hangszerpark két orgonát tartalmaz. A felhasznált korálok között vezető szerepet játszik a megkínzott Jézus vérző, sebes fejéről éneklő O Haupt voll Blut und Wunden részvétteli dallama. Bach számos, a szöveg tartalmát festő zenei eszközzel – madrigalizmussal – él: a Buß und Reu áriában a könnycseppek hullását fuvolák staccatói érzékeltetik; a Blute nur áriában a kígyó említésekor tekergő kromatikus dallamot hallunk. Amikor Jézus azt mondja tanítványainak: einer unter euch wird mich verraten – egyikőtök el fog árulni engem –, az ezt követő izgatott, rövid kórusrészben (Herr, bin ich’s? – Uram, én vagyok az?) csak tizenegyszer halljuk a Herr felkiáltást – Júdás ugyanis hallgat. A Máté-passió az effajta kifinomult zenei utalások kincsesháza.

EMLÉKEZETES PILLANATOK

A Máté-passió egyik legnevezetesebb tétele a monumentális nyitókórus, amelyben nemcsak az első kar folyamatos énekébe ékelődnek a második kar izgatott kérdései, de a két kórus polifon mozgásához még egy széles, lassú cantus firmus is társul, az O Lamm Gottes, unschuldig (Isten ártatlan báránya) koráldallamával fogva össze a komplex szerkezetet. Emlékezetes, amikor Bach recitativo accompagnato vagy ária menetébe ékel időről időre megszólaló korálsorokat. Ilyen az O Schmerz, hier zittert das gequälte Herz (Ó fájdalom, itt reszket a meggyötört szív) recitativo és az ezt követő ária, az Ich will bei meinem Jesu wachen (Jézusommal akarok virrasztani). Ezekben a helyzetekben a kórus a korálsorokkal kommentárokat vagy intelmeket fűz a lélek töprengéseihez, magyaráz vagy vigasztal. Izgalmas az összes olyan tétel, amelyben a kétkórusos komponálásmód drámai értelemben „megmozgatja”, párbeszédessé teszi a művet. A Máté-passió egyik legnagyobb hatású részlete, a Krisztust háromszor megtagadó Péter megszégyenülését követő, obligát szólóhegedűvel kísért Erbarme dich (Irgalmazz) altária, amelynek különlegessége, hogy ritmikai alapképlete valójában egy tánc, a siciliano legfőbb meghatározója. Sok egyéb mellett a boltozatos formájú és a korábbiakhoz hasonlóan szintén cori spezzati technikával megkomponált zárókórus (Wir setzen uns mit Tränen nieder – Könnyek között ülünk le) is a mű mély nyomot hagyó részletei közé tartozik.

A MÁTÉ-PASSIÓ ÉS A VILÁGI EMBER

Keletkezésük idején Bach passiói a protestáns vallásgyakorlat részeként töltötték be szerepüket. Funkciójuk kettős volt: ahogy zeneművektől elvárható, esztétikai élményt nyújtottak, a közgondolkodás számára azonban a bennük foglalt spirituális és etikai üzenet számított elsődlegesnek. A kompozíciók születése óta eltelt háromszáz év során lezajlott a szekularizáció: a világi társadalmak kialakulásának folyamata. Ennek következményeként az egyházzenei alkotások immár nemcsak templomokban, liturgikus események keretében szólalnak meg, hanem hangversenytermekben is, ahol a legkülönbözőbb világnézetű és életfelfogású hallgatók találkoznak az eredendően vallásos tartalmú zenével. Lehet-e érvényes üzenete a

mélyen vallásos Bach átszellemült spiritualizmust sugárzó Máté-passiójának a nem hívő jelenkori ember számára? Ma már csak kiállítási tárgy ez a kompozíció a hangok múzeumában, vagy több annál? A Máté-passió azért egyetemes alkotás, mert minden korban, mindenki számára van mondandója. Az esztétikai gyönyörűségen túl a mű hallgatója eltöprenghet az eltökéltség, önfeláldozás, hűség, árulás, bűn, vezeklés, lelkiismeret, megtisztulás, bíráskodás, kiszolgáltatottság, tömeghisztéria, magány, irgalmasság, kegyetlenség, félelem, bátorság, test, lélek, halandóság, újjászületés fogalmain. Bach műve tehát nemcsak a hívők közösségéé: univerzális alkotás, amely az általa közvetített gondolatokkal és érzésekkel, problémákkal és sugallatokkal sokféle kor sokféle emberéhez talál utat.

Írta: Csengery Kristóf

Maximilian Schmitt gyermekkorában a Regensburger Domspatzen tagjaként kapta első zenei képzését. A német tenor később a Berlini Művészeti Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. Tagja volt a Müncheni Operastúdiónak, majd a Mannheimi Nemzeti Színháznak. Fellépett

Amszterdamban, Strasbourgban, Bécsben, a milánói Scalában, Essenben, Kölnben, Grazban, a párizsi Théâtre des Champs-Élysées színpadán, valamint Európa számos egyéb neves operaházában, koncerttermében és fesztiválján. Repertoárja Monteverditől Bachon, Mozarton, Mendelssohnon, Elgaron és Mahleren át Brittenig terjed. Claudio Abbadótól Philippe Herreweghéig a legjelentősebb karmesterek produkcióiban énekelt.

A német bariton, Yannick Debus Hamburgban született. A Lübecki Zeneakadémián az éneklés mellett zenetudományt is tanult. Mesterfokozatát és szólistadiplomáját a Bázeli Zeneakadémia és a Schola Cantorum Basiliensis hallgatójaként szerezte meg Marcel Boone, illetve Rosa Dominguez tanítványaként. 2020 óta a Zürichi Operaház nemzetközi operastúdiójának tagja. Sokoldalú művész, aki eddigi pályafutása során Händel, Telemann, Mozart, Weber, Humperdinck és Ullmann műveiben egyaránt énekelt, a közeljövőben pedig Puccini és Wolfgang Rihm zenéjével színesíti palettáját. Fellépett Németországban, Ausztriában és Svájcban, többek közt René Jacobs vezényletével is.

Fotó © Christian Kargl

Fotó © Hoffotografen Berlin

Kateryna Kasper a donyecki Állami Prokofjev Zeneakadémián kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Ezt követően az ukrán szoprán a DAAD (Német Akadémiai Csereprogram) segítségével előbb a Nürnbergi, később pedig a Frankfurti Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett – a mesterfokozatot 2014-ben szerezte meg. A Frankfurti Operaház falai között Wagner Siegfriedjének Erdei madaraként debütált. Repertoárjának két szélső pontja Cavalli (Rappresentatione di anima et di corpo) és Eötvös Péter (Az aranysárkány) zenéje – de énekli Purcell, Händel, Bach, Humperdinck, Verdi, Richard Strauss műveit is. Az Egyesült Államokban is sikerrel mutatkozott be.

Philippe Jaroussky rendszeresen dolgozik olyan együttesekkel, mint a L’Arpeggiata, a Les Arts Florissants vagy az Ensemble Matheus, olyan karmesterek partnere, mint William Christie, Marc Minkowski, Jean-Christophe Spinosi vagy Fabio Biondi. 2002-ben Ensemble Artaserse néven régizenei műhelyt alapított, 2017-ben pedig létrehozta a Philippe Jaroussky Akadémiát, melynek keretei közt a klasszikus zene felfedezésének demokratizálódását szeretné elősegíteni, valamint gyermekek számára biztosít hangszeres gyakorlási lehetőséget. Szakmai fejlődésének újabb állomásaként karmesterként is dolgozni kezdett: elsőként 2021 márciusában Alessandro Scarlatti Il primo omicido című oratóriumát, majd Händel Giulio Cesare című operáját vezényelte.

Fotó © Andreas Kasper

Fotó © Simon Fowler

Zachary Wilder a 17–18. századi operarepertoár világszerte ünnepelt előadója. A francia–amerikai tenor 2010-ben lépett fel először Európában Lully Armide című operájában, később meghívást kapott az Aix-en-Provence-i Fesztiválra is. William Christie 2013-ban beválogatta híres énekes akadémiájára, majd egyre több feladatot bízott rá. Azóta a legnevesebb régizenei együttesekkel és dirigensekkel dolgozik együtt, többek között John Eliot Gardinerrel, akinek vezetése alatt Monteverdi két operájában, az Odüsszeusz hazatérésében, valamint a Poppea megkoronázásában is fontos szerepet kapott. A Müpa közönsége Montéclair Jephté című operájának 2019-es magyarországi bemutatóján hallhatta őt.

Andreas Wolf első zenei képzését 1994 és 2002 között a Rundfunk-Jugendchor Wernigerode tagjaként kapta, majd 2002-ben a Detmoldi Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett. A német basszbariton részt vett Thomas Quasthoff, Christoph Prégardien, Schiff András és Dietrich FischerDieskau mesterkurzusán. Repertoárján megtaláljuk

Monteverdi, Bach, Telemann, Händel, Haydn, Mozart, Schubert, Schumann, Brahms, Bizet, Fauré, Wolf, Schreker operáit, oratorikus kompozícióit és dalait. Sikert aratott Párizsban és Münchenben, Madridban és Genfben, Londonban és New Yorkban. Olyan karmesterekkel működött együtt, mint Hans-Christoph Rademann, Frieder Bernius, René Jacobs, Franco Fagioli és William Christie.

Fotó © Teddie Hwang

Az olasz csembalista, orgonaművész és karmester, Francesco Corti 1984-ben született Arezzóban. Tanulmányait a perugiai, a genfi és az amszterdami konzervatóriumban végezte, tanárai közé tartozott Bob van Asperen. Részt vett Christophe Rousset, Gustav Leonhardt, Mitzi Meyerson és mások mesterkurzusain. 2006-ban csembalistaként megnyerte a lipcsei Nemzetközi Bach Versenyt, 2007-ben a Bruges-i Nemzetközi Csembalóversenyen második helyezést ért el. Szólistaként és karmesterként bejárta Európát, az Egyesült Államokat, Latin-Amerikát, Ázsiát és Új-Zélandot. Olyan együttesekkel működött együtt, mint az Il Pomo d’Oro, a Les Musiciens du Louvre, a Les Talens Lyriques és a Le Concert des Nations.

A Zürcher Sing-Akademie 2011-ben a Svájci Kamarakórus utódaként alakult meg. A 2017 óta csak hivatásos énekeseket foglalkoztató svájci vegyeskar állandó tagsága harminckét énekesből áll, a produkciók igényeinek megfelelően ez a létszám növekedhet. A kórus a cappella kompozíciókat és zenekarkíséretes műveket egyaránt előad, repertoárja a reneszánsztól a klasszikán és romantikán át a kortárs zenéig terjed. Első vezetőjük Timothy Brown volt, 2017 óta a német Florian Helgath áll az énekkar élén. Eddigi története során a kórus olyan karmesterekkel működött együtt, mint Giovanni Antonini, Daniel Barenboim, Pablo Heras-Casado, René Jacobs, Paavo Järvi, Kent Nagano, Jonathan Nott és David Zinman.

Fotó © C. Doutre

Fotó © Priska Ketterer

A Freiburgi Barokk Zenekar 1985-ben alakult a Freiburgi Zeneművészeti Főiskola hallgatóiból. A historikus együttes hamar felsorakozott a műfaj legkiválóbbjai közé.

A barokk repertoár mellett Beethoven, Schubert és Weber zenéjét, valamint kortárs szerzők alkotásait is megszólaltatják. Hanglemezfelvételt készítettek többek közt Wilhelm Friedemann Bach, Gluck, Haydn, Mozart, Mendelssohn műveiből. A két koncertmester, Gottfried von der Goltz és Petra Müllejans által vezetett zenekar –amely fennállásának közel négy évtizede során nemzetközi díjak sokaságát nyerte el – olyan vendégkarmesterekkel dolgozott, mint Ivor Bolton, René Jacobs, Philippe Herreweghe, Pablo Heras-Casado és Trevor Pinnock.

SUMMARY

Passions are narratives of Christ’s suffering and death, as handed down to posterity in the texts of the evangelists in the New Testament. They have been a constant musical genre in liturgical history since the fourth century and are incorporated into the ceremonies of the period before Easter. Johann Sebastian Bach (1685-1750) created two of the best known passions in music history. Both of Bach’s surviving passions are associated with the final and longest period of the composer’s life: the 27 years he spent as cantor of the Thomaskirche in Leipzig (1723-1750). It was there that the Saint Matthew Passion, the most extensive work in Bach’s oeuvre, was performed for the first time on 11 April 1727, Good Friday. The libretto for this piece employing vocal soloists, a double choir and double orchestra was written by Christian Friedrich Henrici (1700-1764). The two-part work was based on chapters 26 and 27 of Martin Luther’s German translation of the Gospel of Matthew. Its most important types of movement are the recitatives in which the evangelist narrates the story, the arias expressing the reflections of the soul, the choruses depicting the crowd, and the chorales providing moral guidance in tandem with their structural role.

An important feature of the ensemble performing the Saint Matthew Passion tonight is its international make-up. Conducting the production is the Italian musician – also active as a harpsichordist and organist – Francesco Corti, while the Zürcher Sing-Akademie represents the high quality of Switzerland’s choral culture. For its part, the Freiburg Baroque Orchestra brings outstanding German excellence in the practice of historically informed music performance. Maximilian Schmitt, the tenor taking the stage to deliver the words of the evangelist, is a German opera singer with a broad repertoire, whose vocal foundations were nevertheless formed during his childhood in the Regensburger Domspatzen choir. Voicing the part of Christ will be another German artist, Yannick Debus, a member of the Zurich Opera House’s international opera studio. The soprano in the quartet of soloists is the Ukrainian Kateryna Kasper, and tenor Zachary Wilder was born in the United States. The bass, Andreas Wolf, is German, and Philippe Jaroussky, the international star involved in the production, is a French countertenor who has given fans of the historically informed performance of early music many memorable experiences in the genres of opera, oratorio and song over the course of his quartercentury career thus far.

2024. április 6.

BARTÓK

ERKEL SZÍNHÁZ

2024. április 5., 6.

BARTÓK TAVASZ LES BALLETS DE MONTE-CARLO: HAMUPIPŐKE

2024. április 10.

BARTÓK

2024. április 11.

BARTÓK TAVASZ ÉNEKEK ÉNEKE

Közreműködik: Avraham Kirshenbaum, Nissim Saal, Chaim Stern, Zucker Immánuel, Rudas Dániel, Raáb Gábor – ének, Virágh András Gábor – orgona, MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Elli Jaffe

2024. április 14.

BARTÓK TAVASZ

TAN DUN: BUDDHA PASSION –MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Közreműködik: Sen Guo, Huiling Zhu, Henry Ngan, Elliot Madore, Jiangfan Yong – ének, Batubagen – ének, morin khuur, Han Yan – pi-pá, tánc, Concerto Budapest, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Vezényel: Tan Dun Tan

2024. április 16.

MOZART: IL RE PASTORE (A PÁSZTORKIRÁLY) –KONCERTSZERŰ ELŐADÁS

Közreműködik: Rolando Villazón, Baráth Emőke, Elena Sancho Pereg, Zachary Wilder, Tamara Ivanis – ének, L’Arpeggiata

Vezényel: Christina Pluhar

Rudas Dániel

Baráth

Orbán György

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2024. május 7.

IVETA APKALNA ÉS BOLDOCZKI GÁBOR KAMARAESTJE

2024. április 24. MOZART / ORBÁN / MAHLER

Közreműködik: Pasztircsák Polina – szoprán,  Pannon Filharmonikusok Vezényel: Kesselyák Gergely

Iveta Apkalna

Fotó © Ko-Cheng Lin

Diana Damrau

Fotó © Jiyang Chen

2024. május 9.

DIANA DAMRAU OPERETTESTJE

„LIEBE, DU HIMMEL AUF ERDEN”

Vezényel: Ernst Theis

Dragony

2024. június 4.

ORBÁN GYÖRGY ÉS TANÍTVÁNYAI

DRAGONY TÍMEA, SZALAI KATALIN ÉS GYÖNGYÖSI LEVENTE ESTJE

Vezényel: Gyöngyösi Levente

2024. június 14.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

BO SKOVHUS DALESTJE

Közreműködik: Stefan Vladar – zongora

Fischer Ádám

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2024. június 25.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK ISTENEK ÉS HŐSÖK –A LEGNÉPSZERŰBB

WAGNER-DALLAMOK

Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Fischer Ádám

Tímea

Fotó © Monoki Attila

Müpa Budapest Nonprofit Kft.

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ:

Tel.: (+36 1) 555 3000

E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Johann Sebastian Bach

A szerkesztés lezárult: 2024. február 21.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.