Müpa Műsorfüzet - Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája (2024. március 31.)

M AGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: KIVIR ÁGZOTT

KERESZTFÁJA

31 March 2024

Béla Bartók National Concert Hall

HUNGARIAN STATE FOLK ENSEMBLE: HIS CROSS BLOSSOMED DANCE DRAMA FOR THE FEAST OF EASTER

I. Prologue

II. Winter

1. Winter fertility greetings

2. Busós of Mohács

III. Spring

1. Spring wind floods water / Csángó dances from Moldva

2. Wedding at Cana

3. Carnival masked drama from Kalotaszeg

4. Girls’ circle dance, drive out of the kisze doll and women’s csárdás

5. Palm Sunday

6. Good Friday

7. Easter

8. Sprinkling dances / Dances from Szatmár

Performed by: dancers and orchestra of the Hungarian State Folk Ensemble

Featuring: Júlia Kubinyi, Eszter Pál, Milán Hetényi – voice, Ilona Molnár – cobza, Gábor Gera – accordion, Domonkos Farkas – organ, Gergely Okos – gardon, drums, Saint Ephraim Male Choir (artistic directors: Tamás Bubnó, Lőrinc Bubnó), Concert Ensemble of Budapesti Énekes Iskola (artistic directors: Tamás Bubnó, János Mezei), students of the Deák Diák Musical Primary and Grammar School, students of the Hungarian Dance Academy (head of department: Béla Ónodi)

2024. március 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: KIVIRÁGZOTT KERESZTFÁJA

TÁNCJÁTÉK HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

I. Prológus

II. Tél

1. Regölés

2. Mohácsi busók

III. Tavasz

1. Tavaszi szél vizet áraszt / Moldvai csángó táncok

2. Kánai menyegző

3. Farsangi maszkurázás Kalotaszegről

4. Böjti karikázó, kiszehajtás és asszonycsárdás

5. Virágvasárnap

6. Nagypéntek

7. Húsvét

8. Locsolóbál / Szatmári táncok

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Közreműködik: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán – ének, Molnár Ilona – koboz, Gera Gábor – harmonika, Farkas Domonkos – orgona, Okos Gergely – ütőgardon, dob, Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc), a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János), a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei (tanszékvezető: Ónodi Béla)

Music editors: István Szalonna Pál, Tamás Bubnó, Attila Gera, Milán Hetényi, Attila Mihó

Music director, artistic director: István Szalonna Pál

Music director: Tamás Nyitrai

Band director: Ferenc Radics

Dance ensemble director: György Ágfalvi

Dance ensemble assistants: Beatrix Borbély, Katalin Jávor, Máté Farkas, Zoltán Zsuráfszky Jr

Ethnography consultant: János Vas

Production design: György Árvai

Animation: Zsolt Korai

Traditional costumes consultants: Krisztina Palik, Edit Szűcs, Borbála Winklerné Petri-Kiss

Costumes: Edit Szűcs

Sound: Péter Szabó

Lighting: Ákos Gimpel

Assistants to the choreographers: Beatrix Borbély, Andrea Lévay

Choreographers: György Ágfalvi, Máté Farkas, Klára Hetényi-Kulcsár, Zsolt Juhász

Director/choreographer, ensemble director: Gábor Mihályi

This performance of the Bartók Spring was presented by Müpa Budapest as a joint event with Hungarian Heritage House – Hungarian State Folk Ensemble.

The English summary is on page 10.

Zenei szerkesztő: Pál István Szalonna, Bubnó Tamás, Gera Attila, Hetényi Milán, Mihó Attila

Zenei rendező, művészeti vezető: Pál István Szalonna

Zenei vezető: Nyitrai Tamás

Zenekarvezető: Radics Ferenc

Tánckarvezető: Ágfalvi György

Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán

Néprajzi tanácsadó: Vas János

Látvány: Árvai György

Animáció: Korai Zsolt

Viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála

Jelmez: Szűcs Edit

Hang: Szabó Péter

Fény: Gimpel Ákos

Koreográfusasszisztens: Borbély Beatrix, Lévay Andrea

Koreográfus: Ágfalvi György, Farkas Máté, Hetényi-Kulcsár Klára, Juhász Zsolt

Rendező-koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor

A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

A húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjáték egyszerre támaszkodik a különböző keresztény felekezetek liturgiájára, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Erdély és a Rábaköz, a Felvidék és a DélAlföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kötődőek és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva kapcsolódnak egymásba.

Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz tartozó egyházi énekek is, legyenek azok római katolikus, református, görögkatolikus, görögkeleti vagy archaikus népi imádságok. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket idézi fel.

A prológusból és tiz hosszabb-rövidebb jelenetből álló előadás a télutóhoz és a tavaszhoz kapcsolódó népszokásokat és az evangéliumi elbeszélés kulcsmozzanatait fűzi össze egyetlen, egységes elbeszéléssé – elsősorban természetesen a tánc és a zene nyelvén.

Mint minden élet a földön, ez a történet is a születéssel kezdődik (Prológus). Az angyali üdvözlet és a betlehemi jászol évszázadok óta kedves témája a képzőművészetnek, a zenének, de a népművészetnek is. A kezdő népének után a kórusok előadásában – magyar, latin és görög nyelven – három ének szólal meg (Harmatozzatok, egek – gregorián introitus; Patris ingeniti – motetta a csodálatos foganásról; Christos gennate – karácsonyi ujjongó himnusz).

A téli időszak egyik jellegzetes szokását idézi meg a Regölés. „A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában mindenütt ismert szokásának magyar változata” – írja Dömötör Tekla néprajztudós. A regősök – ott, ahol eladó lány volt –„hej regő rejtem” refrénű, jókívánságokat hordozó, termékenységvarázsló énekeikkel jártak házról házra. Ezek a mágikus dalok mindezen túl a csodaszarvasról is szólnak, amely szarvai közt tartja a napot és a holdat, de tanúságot tesznek arról is, hogy a regősök Szent István szolgái.

A regölés után a busók következnek. A busójárás a Balkánról betelepült sokácok téltemető, tavaszváró szokása Mohácson és környékén. A faragott busó maszkokban a szláv és török népek ősi hiedelemvilágában szereplő erdei szellemek emlékei, „arcvonásai” jelennek meg. A szokáshoz kapcsolódó táncok zenei kíséretében a tambura mellett kitüntetett szerepe van a dudának is.

A Tavasz első „fejezeteként” szólal meg Bartók Béla Tavasz című kórusműve a Szent Efrém Férfikar előadásában, majd moldvai csángó táncok következnek (Tavaszi

szél vizet áraszt). A falusi közösségekben a kánai menyegző történetének felidézése jól illett a farsang felszabadult hangulatához, vidámságához. A kánai menyegző éneke a Kájoni-kódexben bukkan föl a 17. században. Népszerűségét mutatta, hogy Szeged környékén még lakodalmakban és disznótorokon is énekelték.

A farsang az önfeledt vigasságok, maszkos játékok, felvonulások időszaka volt, amikor egy jellegzetes, „fordított” világkép uralkodott, tele vaskos humorral, szókimondó jelképekkel, pajzán cselekvésekkel (Farsangi maszkurázás Kalotaszegről).

A Kárpát-medencében a magyar, szlovák, délszláv, beás cigány énekes körtáncok képviselik az európai középkor mára szinte teljesen elveszett lánctáncát (Böjti karikázó, kiszehajtás és asszonycsárdás). A tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő karikázó főleg a böjti időszak és az ünnepnapok tánca volt. A hozzájuk kötődő, pogány világból fennmaradt szövegek és dalok jól belesimultak a későbbi keresztény kultúrkör egyházi szövegeibe, annak az újabb korokban több szólamban kinyíló dallamvilágába. Az északi területeken a kiszézés egyértelműen az ókori pogány hitvilág megmaradt képviselője, a versek rontásűző varázslatok maradványai, ugyanakkor a szlovák szövegbe már Szent János neve is bekerült, jelezve, hogy a kereszténység ugyan integrálta a régi vallásokat, de emléküket nem törölte el végérvényesen.

A paraszti hagyományban megőrződött szokások (villőzés, zöldágjárás) a tavasz köszöntése mellett Jézus jeruzsálemi bevonulását idézik meg. A virágvasárnap emblematikus processziós éneke megjeleníti az evangéliumi szöveget, mely szerint a város gyermekei pálmaágakkal, ruháikat leterítve, hozsannázva fogadták a Mestert (Pueri Hebraeorum vestimenta).

A nagypénteki virrasztó istentisztelet legmegrázóbb pillanata a Kyrie puerorum – a gyermekek kyriéje, könyörgése. A Jézus halála miatti mély gyász és megrendültség súlyos mondatokban kap hangot. Templomi környezetben ezt már teljes sötétségben, mindössze egy gyertya fényénél éneklik. Ez a húsvét misztériumának utolsó előtti stációja, a következő képet a feltámadást hirdető harangok és csengők, valamint a boldog alleluja kíséri, majd a húsvéti népszokások egyik legelterjedtebb rituáléja, a locsolkodás következik (Locsolóbál – Szatmári táncok).

Írta: Molnár Szabolcs

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője vallja, hogy „ünnepeink sorában minden ember számára kitüntetett helyen szerepel a karácsony, Jézus születése, illetve a húsvét, Krisztus kereszt általi halála és feltámadása. Én magam is mély spirituális élményként éltem meg a produkció színpadra állítását. Hittel és bizonyossággal tekintek előre, bízva paraszti hagyományaink közösségi erejében, a művészet mindenhatóságában, a feltámadás örök reményében.”

Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője szerint „kétféle zene van a világon: szakrális és szekuláris. Az emberi léleknek mindkettőre nagy szüksége van. Előadásunk megmutatja, hogyan kapcsolódik össze a keresztény világban, a keresztény kalendárium által kialakult ünnepi rendben a szent és a profán. A Szent Efrém Férfikar és a Budapesti Énekes Iskola kortalan archaikus himnuszokkal, csodás korok népzenei emlékeivel, valamint a magyar hagyomány Bartók Béla által újrafogalmazott énekeivel kapcsolódik be a ma esti egyedi, különleges, szertartásos eseménybe.”

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője szerencsésnek érzi magát, „hiszen egy olyan környezetben nőhettem fel, ahol hagyományos ünnepeink megélése egy régi világ emlékeit őrizte: a családi készülődés a templomba indulás előtt, a szembejövő ismerősök köszöntése, akik épp a hajnali pászkaszentelésről jönnek, a locsolóversek kiválasztása a barátokkal már hetekkel korábban, a lányok hímestojás-költeményei. Előadásunk ezeket az élményeket is magában hordozza, s közben ünneplőbe öltöztetjük lelkünket és testünket, hogy igazán Istenre és egymásra figyelve élhessük meg a húsvét szentségét.”

Pál István Szalonna

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Mihályi Gábor

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Bubnó Tamás

A Magyar Állami Népi Együttest, melyet három kar alkotott (tánckar, énekkar és zenekar), 1951-ben alapították. A színpadra vitt művek zenei kíséretét hagyományos cigányzenekarra alapozott, de a művészi feladatok érdekében kissé átalakított népi zenekar látta el Gulyás László vezetésével, míg az énekkart Csenki Imre irányította. Rábai Miklós koreográfus, művészeti vezető az eredeti néptáncot többféle műfajban állította színpadra: egynemű női vagy férfitáncokként, a tájegységekre jellemző táncszvitekként és népszokásokat bemutató kompozíciókként – az alkotásokat a három kar harmonikus együttműködése tette egységes egésszé. Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. 1998-tól a MÁNE művészeti vezetője Sebő Ferenc népzenész, zeneszerző, a magyarországi táncházmozgalom egyik vezető alakja lett. Ő kérte fel karigazgatónak Mihályi Gábort, aki – Timár Sándor tanítványaként – minden színpadra készült koreográfiája megalkotásánál az eredeti néptánc alapos megismerését tekintette kiindulási pontnak. 2002-től, immár Mihályi Gábor művészeti irányításával és alkotótársai segítségével – a művészeti munka új impulzusokat kapott. A korszerűségre, az aktualitásra való törekvés (a múlt feltétlen tisztelete mellett) elementáris erővel jelent meg az együttes szellemiségében és produkcióiban. A Magyar Állami Népi Együttes

2006-ban Bartók Béla-emlékdíjat, 2007-ben Prima díjat és Prima Primissima közönségdíjat, 2014-ben Budapestért díjat kapott, 2018/2019-ben pedig az évad együttese volt a Müpában. Mihályi Gábor munkásságát többek között Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjjal, valamint Magyarország Kiváló Művésze díjjal ismerték el.

Fotó © Nagy Attila, Müpa

SUMMARY

This dance production for the Easter holiday relies as much on the liturgies of the different denominations as on the ancient peasant customs and songs of regions in the Carpathian Basin. The respective Easter rituals of the Transylvania, the Rábaköz, former Upper Hungary and the south of the Great Hungarian Plain – both Christian and pagan – are linked in a unified dramatic form. The exciting musical fabric of the performance consists not only of folk songs, religious folk tunes and dance music, but Easter-themed songs of the Roman Catholic, Protestant, Greek Catholic and Orthodox churches, as well as archaic folk prayers. The performance, consisting of a prologue and ten scenes of varying lengths, weaves together the folk customs associated with the end of winter and spring, and key moments of the Gospel into a single, unified narrative.

Gábor Mihályi, the leader of the Hungarian State Folk Ensemble, thinks that “Christmas and Easter have a special place in the list of our holidays. Staging the production, His Cross Blossomed was itself a profound spiritual experience for me. I look forward with faith and certainty, trusting in the communal strength of our peasant traditions, in the omnipotence of art, in the eternal hope of resurrection.”

Tamás Bubnó, artistic director of the Saint Ephraim Male Choir says that “there are two kinds of music in the world: sacred and secular. His Cross Blossomed shows how the sacred and the profane are connected in the Christian world. The Saint Ephraim Male Choir and the Schola Cantorum Budapestiensis bring timeless hymns, the folk music of wondrous times, and songs from the Hungarian tradition reinterpreted by Béla Bartók to this unique, special, ceremonial event.”

István Szalonna Pál, artistic director of the Hungarian State Folk Ensemble, feels fortunate “to have grown up in an environment where our traditional holidays were imbued with the memories of an old world: the family getting ready before leaving for church, greeting friends coming from the dawn ceremony of the consecration of the bread, choosing the poems for sprinkling with friends, the Easter eggs the girls painted. Our performance will be a celebration of these experiences, dressing our souls and bodies in festive attire, so that we can truly experience the holiness of Easter by listening to God and to each other.”

Hungarian State Folk Ensemble

Photo © Szilvia Csibi, Müpa Budapest

ÜNNEPELJÜK EGYÜTT A MÜPA SZÜLETÉSNAPJÁT!

Keresse a megújult Müpa Magazint a főváros kulturális csomópontjain!

ERKEL SZÍNHÁZ

2024. április 5., 6.

BARTÓK TAVASZ

LES BALLETS DE MONTE-CARLO: HAMUPIPŐKE

2024. április 9.

BARTÓK TAVASZ

TISZTA FORRÁS

Összművészeti est Bartók török

és magyar gyűjtései nyomán

2024. április 10.

BARTÓK TAVASZ

ELECTRIC FIELDS

BARBARA HANNIGAN | KATIA LABÈQUE | MARIELLE LABÈQUE | DAVID CHALMIN

Fotó © Alice Blangero

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2024. április 11.

BARTÓK TAVASZ ÉNEKEK ÉNEKE

Közreműködik: Avraham Kirshenbaum, Nissim Saal, Chaim Stern, Zucker Immánuel, Rudas Dániel, Raáb Gábor – ének,  Virágh András Gábor – orgona,  MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Elli Jaffe

2024. április 14.

BARTÓK TAVASZ

TAN DUN: BUDDHA PASSION – MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Közreműködik: Sen Guo, Huiling Zhu, Henry Ngan, Elliot Madore, Jiangfan Yong – ének, Batubagen – ének, morin khuur, Han Yan – pi-pá, tánc, Concerto Budapest, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Vezényel: Tan Dun

2024. május 21.

„SELYMEIM” – ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL PALYA BEA ÉS DAFNE KRITHARAS

Tan Dun

Palya Bea

Fotó © Veres Anita

Rudas Dániel

Müpa Budapest Nonprofit Kft.

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ:

Tel.: (+36 1) 555 3000

E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Magyar Állami Népi

Együttes

@ Csibi Szilvia, Müpa

A szerkesztés lezárult: 2024. március 18.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.