Festival Theatre
FELEDI PROJECT: COSMIC CONFLICT / CREATED WORLD / MISSA DUODECIMA
Production design, set: Krisztián Minorics
Costumes: Nikolett Bati
Lighting: Miklós Hepkó
Choreographer, director: János Feledi
COSMIC CONFLICT
Music: Roland Szentpáli
Assistant to the choreographer: Tamás Csizmadia
Performed by: Fanni Czvikli, Tamás Csizmadia, Bence Horváth, students of the Hungarian University of Dance
Featuring from recordings: Kodály Philharmonic
Conductor: Imre Kollár
CREATED WORLD
Music: György Orbán
Assistant to the choreographer: Dalma Wéninger
Performed by: Jusztina Bakonyi, Milán Földesi, Flóra Frank, Dorina Kiss, Sára Fodor, Máté Milchram, Csaba Nagy, Patrik Perjési, Brigitta Tóth, Dalma Wéninger
Featuring from recordings: Kodály Choir
Conductor: Zoltán Kocsis-Holper
MISSA DUODECIMA
Music: György Orbán
Assistant to the choreographer: Dalma Wéninger
Performed by: Jusztina Bakonyi, Milán Földesi, Flóra Frank, Dorina Kiss, Sára Fodor, Máté Milchram, Csaba Nagy, Patrik Perjési, Brigitta Tóth, Dalma Wéninger
Featuring from recordings: Ars Nova Choir, Accord String Quartet
Conductor: Katalin Kiss
The premiere was an event of the Liszt Fest.
The English summary is on page 8.
2024. április 24., 25.
Fesztivál Színház
FELEDI PROJECT: KOZMIKUS KONFLIKTUS / TEREMTETT VILÁG / MISSA DUODECIMA
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián
Jelmez: Bati Nikolett
Fény: Hepkó Miklós
Koreográfus, rendező: Feledi János
KOZMIKUS KONFLIKTUS
Zene: Szentpáli Roland
A koreográfus munkatársa: Csizmadia Tamás
Előadja: Czvikli Fanni, Csizmadia Tamás, Horváth Bence, a Magyar Táncművészeti
Egyetem növendékei
Felvételről közreműködik: Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre
TEREMTETT VILÁG
Zene: Orbán György
A koreográfus munkatársa: Wéninger Dalma
Előadja: Bakonyi Jusztina, Földesi Milán, Frank Flóra, Kiss Dorina, Fodor Sára, Milchram Máté, Nagy Csaba, Perjési Patrik, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma
Felvételről közreműködik: Kodály Kórus
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
MISSA DUODECIMA
Zene: Orbán György
A koreográfus munkatársa: Wéninger Dalma
Előadja: Bakonyi Jusztina, Földesi Milán, Frank Flóra, Kiss Dorina, Fodor Sára, Milchram Máté, Nagy Csaba, Perjési Patrik, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma
Felvételről közreműködik: Ars Nova Kórus, Accord Vonósnégyes
Vezényel: Kiss Katalin
A bemutató a Liszt Ünnep keretében valósult meg.
Az est első koreográfiáját a Müpa 2020-as zeneműpályázatának kategóriagyőztes alkotása inspirálta: Szentpáli Roland A szél és a nap című balettzenéje Aiszóposz (Ezópusz) híres történetét idézi meg. Az északi szél és a nap azon versengtek, melyikük a hatalmasabb. Megegyeztek abban, hogy az lesz a győztes, amelyiküknek sikerül levetkőztetnie egy vándort. Az északi szél erősen fújni kezdett, de minél inkább fújt, a vándor annál szorosabban húzta össze magán a ruháját. A szél végül belefáradt, és átadta helyét a napnak. A nap először csak enyhén melegített, majd amikor a vándor levetette felső ruháját, erősebben kezdett sütni. Az ember nem bírta tovább a hőséget, levetkőzött, s a közeli folyóhoz ment fürödni. Feledi János koreográfus szerint a mese arra tanít, hogy „nem kell mindig mindent erőszakkal kivívni, a higgadt derű és a megbeszélés éppolyan célravezető lehet. Ez a gondolat mai világunkban is érvényes. Nincs persze új a nap alatt, csupán a kontextus változik. Nem akartam az előadásban a görög mondavilágot idéző archaikus kulisszákat használni, inkább a történet időtlenségét szerettem volna megmutatni, homogén, mai közeget teremteni.”
TEREMTETT VILÁG
„Igazi stílusváltozásom és – hogy úgy mondjam – bátorságom új stílusomban úgy keletkezett, hogy »beszorultam« egy nagyon nehéz és nagyon korlátozott műfajba: a kóruszenébe. Az emberi hanggal nem lehet azt tenni, amit a hangszerekkel, mert sokkal szűkebb a kifejezési területe. Az expresszivitása megvan, technikailag azonban nem lehet akármit elénekelni. A kóruszene – épp azért, mert korlátozottabbak a lehetőségei – arra kényszeríti az embert, hogy gazdagabb, merészebb és újabb megoldásokkal kísérletezzen.” A felismerés nyomán Orbán György immár száznál is több női és vegyeskari művet komponált, világi témákat, költeményeket, népdalokat éppúgy feldolgozva, mint szakrális szövegeket. Kedves költői között találjuk József Attilát, Pilinszky Jánost, Weöres Sándort, Nagy Lászlót vagy Szilágyi Domokost. A táncelőadásban a versekből kibomló, „a komikum és a tragikum határán egyensúlyozó költői világ jelenik meg. A színpadi történések hangulatát a versek stílusa határozza meg.
Az emberi lélek mélysége és magassága, a természet végtelensége, kétségbeesés, öröm és szomorúság, honvágy, magány, játékosság és báj mind megjelenik ezekben a megindító, páratlan kórusművekben és mozdulatokban” – mondta Feledi János.
MISSA DUODECIMA
Orbán György életművében kiemelkedő szerepet töltenek be az egyházzenei kompozíciók, írt már oratóriumot, passiót, rekviemet, számos motettát, a miseszöveget pedig több mint tíz alkalommal zenésítette meg. Arra a kérdésre, hogy miért vonzódik a liturgikus textushoz, 12. miséjének munkálatai közepette így válaszolt: „A zeneszerző nem teheti meg, hogy ne a legjobb önmagát tegye a misébe. Szüntelen futnak bennem megannyi liturgikus művem részletei, mondjuk egy Amen megoldásai, s restellném ismét ugyanazt leírni. Merészen szólva, s tisztában lévén a nagyságrendi különbséggel, eljutottam oda, ahová Haydn, aki miséiben színes és újszerű megoldásokat alkalmazott, kortársait méltán háborítva fel. Magyarországon kultusza van Stravinsky mondásának, mely szerint »Mozart egyházi művei édes kis bűnök«. Stravinsky szellemes kópé, aki, megírván ikonosztázszerű miséjét, Párizsból kicsit megbírálta Bécset. Mozart megoldásai is megdöbbentőek, nem az addigi zenei ikonográfia szerint valók. Most érkeztem el egy allegro jellegű, ünneplő Agnushoz. Rettegek, hogyan fog működni, de örültem, hogy rátaláltam e festivo (ünnepélyes, ujjongó) hangra. Kísérleti zene nincs, de kísérletező muzsikus van. Nagy feladat a zeneszerző számára, hogy a mise súlypontját hátrébb lökje, hiszen a szövegek egyre csöndesebbek és alázatosabbak. Ez helyénvaló az imában, de a zene öntörvényű.” A női karra és vonós kamaraegyüttesre írt darabot az ír karnagy, Judith Watson rendelte meg a belfasti Loughside Kamarakórus számára. A misekompozíció zenéjének alapkaraktere határozta meg a koreográfus koncepcióját is: „Mise, örömzene, a megtisztulás útja. A mise szövege – költőiségében és szertartásszerűségében –ünnepélyes ima. Újjászületés. Átlépés egy másik létformába, valami újba. Test és lélek elválása, a lélek fény felé fordulása.”
(1977) zeneszerző, tubaművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezetője. 1991 és 1995 között a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban tanult, majd felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Több nemzetközi mesterkurzuson vett részt, az utóbbi években pedig már ő maga vezet mesterkurzusokat. Több versenyen szerepelt sikerrel, a finnországi Lahti Nemzetközi Rézfúvósversenyen (2001), a csehországi Brnóban (2000) és a koreai Chejuban (2000) megrendezett Nemzetközi Tubaversenyen elért első díjai meghatározóak voltak. Zeneszerzőként is igen aktív, tagja a Studio5 zeneszerzőcsoportnak.
Orbán György Marosvásárhelyen született (1947), zenei tanulmányait Kolozsváron végezte, mestere Sigismund Toduță volt. 1979-ben költözött Budapestre, 1983-tól a Zeneakadémián tanított zeneszerzést. A Kossuth-, Bartók–Pásztoryés Erkel-díjas zeneszerző, akit a Müpa a 2023/24-es évad zeneszerzőjének választott, számos műfajban alkot, színházi kísérőzenét, filmzenét, operát, oratóriumot, dalokat, kamarazenét, zongoraműveket egyaránt komponál, széles körű ismertségét elsősorban kórusműveinek köszönheti. Vallja, hogy „költői szinten beszélni csak egy jól megtanult, fölényesen birtokolt nyelven lehet. Ezt nevezzük zenei anyanyelvnek. Mi a zenei anyanyelv? Az, amit hallok, illetve annak egy egyéni, átlényegített formája. Minden, amit szeretek.”
Feledi János táncművész, koreográfus, rendező, a Feledi Project alapítója. Tanulmányait a Magyar
Táncművészeti
Főiskola klasszikus balett szakán végezte, 2003-ban diplomázott. Pályáját a Győri Balett tagjaként kezdte, majd a Budapest Balett szólótáncosaként, koreográfusaként dolgozott. Balettmesteri diplomájának megszerzése után a PR-Evolution Dance Company és a Badora Dance Company tagja volt. Önálló koreográfiával 2010-ben jelentkezett először, majd megalakította a Feledi Projectet. A társulatot magas szintű technikai tudás, erőteljes előadói jelenlét, profizmus, energikusság jellemzi. Koreográfiáit érett, egyéni stílus, kifejezésmód és alkotói formavilág fémjelzi, a klasszikus balettmozdulatokat egyedi módon ötvözi a modern és kortárs tánc elemeivel.
