2024. október 5., 6. Fesztivál Színház
CSALÁDI MESEBALETT
2024. október 5., 6.
Fesztivál Színház
SZEGEDI KORTÁRS BALETT: HAMUPIPŐKE
CSALÁDI MESEBALETT
Hamupipőke: Chiara Gionti
Herceg: Vincze Lotár
Mostoha: Nyeste Adrienn
Mostohatestvérek: Letizia Melchiorre, Diletta Savini
Koldus: Kiss Róbert
Egér: Nier Janka
Az Anya szelleme: Giordana Marzocchi
Apa: Czár Gergely
Tündérek: Diletta Ranuzzi, Miriam Munno, Giordana Marzocchi
Lakájok: Francesco Totaro, Mezei Ábel
Egerek, tündérek, bálozók: a VargaBalett Táncműhely növendékei
Zene: Szergej Prokofjev
Jelmez: J. D. S.
Díszlet: Tóth Kázmér
Animáció: Play Dead Stúdió
Fény: Stadler Ferenc
A gyerekek balettmestere: Varga József
Társkoreográfus: Czár Gergely
Balettigazgató: Echéry-Pataki András
Koreográfus-rendező, művészeti vezető: Juronics Tamás
MESE, MESE, MESKETE
„Egyszer volt, hol nem volt…” – kezdődik a mese. Meghallgatjuk, elolvassuk akár százszor is, szinte betéve tudjuk minden sorát. Azt gondoljuk, egy történet minden feldolgozásában ugyanaz a szöveg szerepel, és meglepődünk, ha egy másik kiadásban másképp hívnak egy-egy szereplőt, vagy addig nem ismert fordulattal találkozunk. Pedig ahogy a gyermek- és népdalok is számos változatban léteznek, a mesék is többféle formában élhetnek. Egy gyűjtő több különböző szöveget is lejegyezhet, de több, más-más országban élő közreadó is rábukkanhat ugyanarra a mesére, kicsit eltérő alakban.
A GRIMM-TESTVÉREK
Egyszer volt, hol nem volt… élt egyszer német földön, Hanauban egy Grimm nevű jogász, akinek tekintélyes könyvtára volt. Gyermekei közül kettő, Jacob és Wilhelm is itt kapott kedvet ahhoz, hogy irodalommal foglalkozzon. Mindketten rajongtak a magyar nyelvért, a magyarokért, különösen Petőfiért, akit a világirodalom öt legnagyobb egyénisége közé soroltak. Ebben az időben – a 19. század elején – kezdték a nemzetek felfedezni saját múltjukat, és olyan mondák, hősköltemények után kutattak, amelyekből azt remélték megtudni, honnan és mikor jöttek őseik arra a földre, ahol éltek.
A Grimm testvérek lázas igyekezettel gyűjtötték a legkü lönbözőbb népek meséit. Hallgatták a mesemondókat, és leírták a hallottakat, hogy aztán kötetbe szerkesszék a történeteket. Az illusztrációk megrajzolására öccsüket, Ludwigot kérték fel, a szerkesztés azonban hosszadalmas munka volt, mert a mesék bővelkedtek rendkívül kegyet len fordulatokban. Mivel a Grimm testvérek gyerekeknek szánták gyűjteményüket, a cselekményt igyekeztek megszabadítani a legvéresebb részletektől. Így születtek meg a ma ismert változatok, amelyek még mindig tartalmaznak ijesztő jeleneteket, mégis nagyon szerethetők.
SZAVAK, DALLAMOK, TÁNCOK
Hamarosan más művészek is kedvet kaptak a mesékhez: készültek meseoperák*, balettek*, színdarabok, később diafilmek, animációs és játékfilmek is. Minden művészeti ág megpróbálta saját eszközeit felhasználni a szereplők, a helyzetek ábrázolására, hiszen sok mindent ki lehet fejezni nemcsak szavakkal, de dallamokkal, éneklési stílussal, tánccal, tánctechnikával is.
Ez az eltáncolt Hamupipőke-történet nemcsak a meséből ismert happy enddel* járul hozzá a közönség derűs hangulatához, de számos humoros, táncmozdulatokban jól kibontható jelenettel is.
A konfliktusok mélyén az anya elvesztése, hiánya rejlik. Lírai keretként alakja ezúttal láthatóvá is válik: a túlvilágról visszatekintve, fátyollal eltakart arccal táncol a történet kezdetén és a legutolsó pillanatokban. Jelenléte a kettő között is folyamatosan érezhető: Hamupipőke a tőle örökölt cipőben táncolja be magát a herceg szívébe.
PIRUETTEK* ÉS TRAMPLIK*
A becses kis ládikában őrzött cipő azonban ezúttal nem üvegből van, nem is a legfinomabb, drágakövekkel kirakott bőrből. Ez egy spicc*-cipő – a klasszikus balerinák legfontosabb viselete. Spicc-cipő a Szegedi Kortárs Balett előadásának középpontjában? Igen. A koreográfia* éppen azzal különbözteti meg Hamupipőke lelki (és testi) finomságát, törékenységét az akarnok, hatalomvágyó, gonosz mostohaanyától és az őt követni próbáló, ám nála sokkal ügyetlenebb, bumfordi mostohalányoktól, hogy főhősét a klasszikus balett kiművelt spicctechnikáját igénylő, kecses mozdulatokkal lépteti színpadra.
HOVÁ TŰNTEK A LENCSÉT VÁLOGATÓ MADARAK?
Kevesen tudják elképzelni a Hamupipőke-történetet a tengernyi lencsét pillanatok alatt szétválogató madarak nélkül. Holott az édesanyját elvesztő lányt mostohatestvérei éppen azért nevezték el Hamupipőkének*, mert folyton takarítania kellett, állandóan a port és a hamut sepregette. Az alkotók tehát bátran mellőzhették a madarakat, és ruházhatták fel fontos szereppel a még táncpartnerként is feladatot kapó seprűt, illetve hívhatták Hamupipőke segítőiül a bűbájosan táncoló egereket, élükön a lányt sokféleképpen védelmező „főegérrel”.
MESéLő MOZDuLATOK
Az előfüggönyre vetített animációban Hamupipőke háttal a közönségnek, szüleivel áll a temetőben, ám az Anya lassan eltűnik, az Apával ketten maradnak a frissen hantolt sír mellett. Fehér fátyolban, néhány ütemnyi tánc idejére a mennybe távozott Anya szelleme megjelenik a színpadon.
A vidéken élő család konyhájában Hamupipőke éppen az édesanyja örökségét rejtő ládikót helyezi biztonságba, amikor jön az Apa, és meghitt táncba kezdenek. Megjelenik azonban a Mostoha, lila* parókában, lila ruhában, minden mozdulatot túlhangsúlyozva, hogy mindenáron szétrombolja apa és lánya bensőséges kapcsolatát. Hamarosan megérkezik a két Mostohanővér is. Mozdulataik hasonlítanak ugyan Hamupipőke és a Mostoha tánclépéseire, de csak csetlenek-botlanak a színpadon, igyekezetük szánalmassá és nevetségessé válik. Módszeresen bántják és alázzák Hamupipőkét, végül még a féltve óvott ládikót is elveszik tőle. Gonosz anyjuk a földre löki, s a seprűt kezébe adva otthagyja, hadd dolgozzon.
A magányos, síró Hamupipőke fájdalommal teli táncát az Egér megjelenése követi –először halálra rémítve a lányt. Hamar kiderül azonban, hogy segíteni akar: takarít, összeszedi a szétszórt holmikat. Barátságtáncuknak az Apa érkezése vet véget, aki vigasztalni próbálja Hamupipőkét, de hamarosan visszatér a Mostoha és a két lány, hogy szétválassza őket. A Mostoha tánc közben be is fogja az Apa szemét, nehogy észrevegye, mit művelnek a gyerekével. A kínzás folytatódhat. Kopogtatnak, a Koldus lép be. Első pillanatban elesettnek látszik, de mozdulatai mágikus erőt sejtetnek. A két gonosz lány el akarja űzni, de nekik kell távozniuk. A jószívű Hamupipőke egy sálat ad a Koldusnak.
A bálra, amelyen a Herceg feleséget akar választani magának, a Mostoha lányai szépséges ruhát kapnak. Az Apa Hamupipőkének is meghozza a báli öltözéket, de a szépségére és kecses mozgására féltékeny testvérek széttépik.
A ruhájától megfosztott, tengernyi munkával büntetett Hamupipőkéhez megérkeznek a segítő kisegerek és a tündérek, majd megjelenik a Koldus – valójában Varázsló – is, álomszép ruhát nyújtva át a lánynak. A tündérek, a kisegerek, Hamupipőke, a Varázsló és az Egér tánctablója zárja az első részt. A kísérteties fényekben villódzó színpadon gépies, óramutatókat idéző mozdulatokra vált a tánc – éjfélig tart csak a kimenő!
Az Egér Hamupipőke lábára illeszti a becses cipőt, a Varázsló leveszi fekete köpenyét, és a hercegi udvartartás elegáns öltözetében, feje felett az idő múlására figyelmeztető órával a többiekkel együtt elvonul.
A bálteremben nagy a nyüzsgés. A birodalom legszebb fiatal lányai hajlonganaktáncolnak a Herceg előtt, a két Lakáj alig tud rendet tartani.
A Herceg kezére vágyó kisasszonyokat a Mostohanővérek lökdösik egyre távolabbra, esetlenül emelgetve lábaikat, fel-felvillantva a báli ruha alatt viselt groteszk, feketefehér kockás harisnyájukat. A nevetségesen hadonászó lányokat a bálterembe bevonuló, szépséges hölgy megjelenése tudja csak visszakényszeríteni a sorba.
Hamupipőke és a Herceg tánca elbűvöli a bálozókat.
Hamarosan éjfélt üt az óra, a Varázsló ismét felveszi a palástot, Hamupipőkének el kell hagynia a palotát.
A konyhában forrnak az indulatok: Hamupipőke boldogságtól repesve végzi a napi munkát, a Mostohanővérek hálósipkában, fodros bugyogóban dúlnak-fúlnak sikertelenségük miatt. Még a seprűt is elragadják, egyikük meg is lovagolja – mint valami igazi boszorkány.
A hercegi küldönc érkezik azzal a bizonyos fél pár cipővel. A Mostohanővérekre túl kicsi, a Mostoha sem tudja magára erőltetni, dühében mindent felborít maga körül. A történet vége közismert, de ebben a feldolgozásban az Apa és Hamupipőke újbóli egymásra találása kap nagyobb hangsúlyt. A családi idillt a néhány pillanatra ismét megjelenő Anya teszi teljessé.
SzóMAGyARázAT
Hamupipőke: a címszereplő a mese más nyelven ismert változataiban is a hamuhoz kapcsolódó nevet visel.
Happy end: boldog befejezés.
Koreográfia: eredetileg a táncok, mozdulatsorok leírására használt jelrendszer, ma már többnyire magát a tánckompozíciót értjük alatta.
Lila: a lila hagyományosan a nemesség és az elegancia jelképe volt. A 20. század eleji harcos nőmozgalom egyik fontos színe is lett, a mozgalom ellenzői később a lilát is feláldozták a „rend” védelmének oltárán, nevetségesnek állítva be, hogy ellehetetlenítsék viselőit.
Mesebalett: a mesefigurák egymástól jól megkülönböztethető tulajdonságai, az izgalmas kalandok jó alapanyagot szolgáltatnak különböző karakterű táncos, illetve zenei tételek megkomponálásához, összefűzéséhez. Számos koreográfiában ismert Csajkovszkij Diótörője, a Hattyúk tava, Prokofjev Csipkerózsikája és Hamupipőkéje. A Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula által jegyzett Hófehérke és a hét törpe az utóbbi évek egyik legnépszerűbb mesebalettje itthon.
Meseopera: az első és legismertebb (nem feltétlenül gyermekeknek való) meseopera, a Jancsi és Juliska a német Engelbert Humperdinck (1854–1921) alkotása. Napjainkban sorra születnek a valóban gyermekeknek szánt, jobbnál jobb meseoperák.
Csengery Dániel Holle anyója, amely a Müpa 2020-as zeneműpályázatának egyik nyertes műve, szintén Grimm-mesét dolgoz fel.
Piruett: a lábujj hegyén egy lendületből végzett gyors forgás, perdülés.
Spicc: a lábujjak hegye. A klasszikus balettben a táncosnők a légies szépséget spiccen táncolva fejezik ki.
Trampli: tenyeres-talpas, nagy termetű, esetlen mozgású nő.
FELADATOK
I. Az alábbi két oszlopban hat Grimm-mese címét és hat, a Grimm-mesékben előforduló szereplőt vagy dolgot láttok felsorolva. Kössétek össze a mesecímeket a megfelelő szereplőkkel, dolgokkal. Nem csak egy választás lehetséges!
Piroska és a farkas
Jancsi és Juliska
Hófehérke és a hét törpe
Csipkerózsika
Hamupipőke
Hüvelyk Matyi
II. A Hamupipőke történetében központi szerepet játszik a cipő. Néhol cipellőt, illetve topánkát, másutt üvegcipőt emlegetnek. Ebben a feldolgozásban Hamupipőke az édesanyjától örökölt balettcipőt viseli a bálban. Melyik képen látsz ilyet? a. b. c. mostoha boszorkány
segítő állat(ok) erdő
királyfi / herceg apró lény(ek)
III. A táncosnők, legyenek néptánc, latin tánc vagy éppen klasszikus balett előadói, nemcsak megfelelő cipőt, de speciális szoknyát is viselnek. Melyik képen látsz balerinát, aki az úgynevezett tütüben pózol?
IV. A keresztrejtvény megfejtései mind egy-egy Grimm-meséhez kapcsolódnak. Ha beírod a helyes válaszokat, a függőlegesen kijelölt sorban újabb Grimm-mese címét olvashatod.
1. A „náthás” törpe neve a Hófehérke és a hét törpéből.
2. Ebből épült a vasorrú bába házának kerítése a Jancsi és Juliskában.
3. Ezt vesztette el a bálban Hamupipőke, és ennek alapján találta meg őt a királyfi.
4. Üvegből készült, ebben feküdt a halott Hófehérke, amikor rátalált a királyfi.
5. Hófehérke gonosz, hiú mostohája minden nap leült és így szólt: „………….., ………….., mondd meg bátran, ki a legszebb az országban!”
6. Ide akarta betuszkolni a vasorrú bába Jancsit és Juliskát, hogy ropogósra süsse őket.
7. Ezt szórta el az erdőben Jancsi és Juliska, hogy hazataláljon. Sajnos azonban felcsipkedték a madarak…
8. Van egy ritkábban emlegetett Grimm-mese, amelynek címe: Hófehér és ………… piros.
9. Ilyen volt Jancsi és Juliska apja és anyja, amiért a gyerekeknek el kellett menniük otthonról.
10. Ebben vitte Piroska az élelmet beteg nagymamájának.
11. Ezt a mesét is megjelentették a Grimm-testvérek: ………… kandúr.
12. A „néma” törpe neve a Hófehérke és a hét törpéből.
13. Kis termete miatt nevezték egy Grimm-mese hősét ……… Jankónak.
Írta és a feladatokat készítette: Tóth Anna
Csipkerózsika – boszorkány / vasorrú bába, királyfi / herceg; Hamupipőke – mostoha, segítő állatok, erdő; Hüvelyk Matyi – erdő, apró lények
Hófehérke és a hét törpe – mostoha, segítő állatok, erdő, királyfi / herceg, apró lények;
I. Piroska és a farkas – erdő; Jancsi és Juliska – boszorkány / vasorrú bába, segítő állatok, erdő;
Megoldások:
II. / c III. / a
IV. Csipkerózsika
IFJÚSÁGI ELŐ A DÁSOK
2024. november 10.
MATINÉKONCERTEK
EURÓPA ÍZEI –SKANDINÁV CSEMEGÉK
2024. november 16., 17. MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: ÉLJEN PETŐFI!
Táncszínjáték Petőfi Sándor életéről
2024. november 30. 2024. december 1.
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: VÉGVÁRAK, VITÉZEK
Kalandos táncszínjáték
Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére
2024. december 14., 15. OPERAMATINÉ SZAFFI
Jókai Mór A cigánybáró című regénye nyomán
Millenárius Üvegcsarnok (D épület) 2024. december 7. – január 5.
RECIRQUEL: KRISTÁLY A MILLENÁRISON – A MÜPA KIHELYEZETT ELŐADÁSA
Téli újcirkusz-mese
2024. december 21–23., 27., 28. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
Müpa Budapest Nonprofit Kft.
1095 Budapest,
Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000
E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu
Nyitvatartás
Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.
Fotó © Nagy Attila
A szerkesztés lezárult: 2024. szeptember 10.
A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnereink:
A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.