Müpa Műsorfüzet - Fischer Ádám 75 (2024. október 26.)
2024. OKTÓBER 26.
26 October 2024
Béla Bartók National Concert Hall
ÁDÁM FISCHER 75
Featuring:
Magdalena Anna Hofmann – soprano
Atala Schöck – mezzo-soprano
János Alagi – tenor
Hungarian Radio Symphony Orchestra
Hungarian Radio Choir (choirmaster: Zoltán Pad)
Hungarian National Male Choir (choirmaster: Richárd Riederauer)
Conductor:
Ádám Fischer
Haydn: Symphony No. 75 in D major, Hob. I:75
1. Grave – Presto
2. Poco adagio
3. Allegretto
4. Vivace
R. Strauss: Don Juan, Op. 20
Wagner: Der fliegende Holländer – overture
Wagner: Der fliegende Holländer – ‘Summ und brumm, du gutes Rädchen’ (Spinning Chorus from Act 2)
Wagner: Der fliegende Holländer – ‘Traft ihr das Schiff’ (Senta’s ballad from Act 2)
Wagner: Der fliegende Holländer – ‘Steuermann! Laß die Wacht!’ (Sailors’ chorus from Act 3)
The English summary is on page 13.
The concert is a joint event of Müpa Budapest and Hungarian Radio Music Ensembles.
2024. október 26.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
FISCHER ÁDÁM 75
Közreműködik:
Magdalena Anna Hofmann – szoprán
Schöck Atala – mezzoszoprán
Alagi János – tenor
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Magyar Nemzeti Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Vezényel:
Fischer Ádám
Haydn: D-dúr szimfónia, Hob. I:75
I. Grave – Presto
II. Poco adagio
III. Allegretto
IV. Vivace
R. Strauss: Don Juan, op. 20
Wagner: A bolygó hollandi – nyitány
Wagner: A bolygó hollandi – „Summ und brumm, du gutes Rädchen” (Fonókórus, II. felvonás)
Wagner: A bolygó hollandi – „Traft ihr das Schiff” (Senta balladája, II. felvonás)
Wagner: A bolygó hollandi – „Steuermann! Laß die Wacht!” (Matrózkórus, III. felvonás)
A Müpa és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek közös rendezvénye.
Az opera és a szimfonikus repertoár területén egyaránt otthonos, világszerte elismert karmester, Fischer Ádám 75 éves. A mai hangversenyen a Müpa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (a Budapesti Wagner-napok rezidens együttese) és a Magyar Rádió Énekkara (a Müpa újévi koncertjeinek rendszeres közreműködője) együtt ünnepli a kivételes jelentőségű művészt, akit mind az együttesekhez, mind az intézményhez régi és szoros szálak fűznek.
PÁLYAKEZDÉS KÜLFÖLDÖN
A muzsikuscsaládban nevelkedett fiatalember felsőfokú zenei tanulmányai és első sikerei egyaránt külhoni helyszínekhez kapcsolódnak. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatott zongora- és zeneszerzés-stúdiumok után ugyanis Fischer Ádám 1968 és 1971 között a Bécsi Zeneakadémián a legendás pedagógus, Hans Swarowsky növendékeként, majd 1970 és 1972 között Velencében és Sienában a hasonlóképpen meghatározó jelentőségű Franco Ferrara mesterkurzusain sajátította el a karmesteri művészetet.
Első feladatai Ausztriához kötik: korrepetitori szerződés a Sankt Pölten-i színháznál, karmesteri állás a Grazi Operaházban, bemutatkozás a Bécsi Állami Operaházban. A hetvenes évek közepétől három évadon át a Finn Nemzeti Opera első karmestere, majd német színházak és operaházak sora következik: Karlsruhe, München, Freiburg, Kassel, Mannheim – ezekben az intézményekben legtöbbször főzeneigazgatóként tevékenykedik.
A hazai zeneélettel is korán kialakul a kapcsolata: a koncertközönség időről időre hallhatja az Állami Hangversenyzenekar élén, majd 1987-ben megalapítja az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart, amelyet közel három évtizeden át, 2015-ig vezet. A Dán Kamarazenekarhoz és a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekarhoz is hasonlóan hosszú –mindkét esetben máig tartó – művészi kapcsolat fűzi. 2004 és 2008 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, 2007-től 2009-ig a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója volt, a Müpa művészi arculatának formálásában pedig kezdettől részt vett. Nagy sikereket aratott Bayreuthban, ahol 2001-ben a Ring dirigenseként mutatkozott be. Ünnepelt művész, akinek produkciói a New York-i Metropolitantől a milánói Scaláig, a Berlini Filharmóniától a Salzburgi Ünnepi Játékokig világszerte egyöntetű elismerést aratnak.
SOKOLDALÚSÁG ÉS HUMANIZMUS
Fischer Ádám Müpa-beli karmesteri tevékenységének két pólusa, az újévi Haydnkoncertek dirigálása és a Budapesti Wagner-napok élén betöltött művészeti vezetői feladatkör pontosan jelöli ki érdeklődésének két kulcsfontosságú területét: a bécsi klasszika és kitüntetetten Joseph Haydn világát (az Osztrák–Magyar Haydn Zenekarral a zeneszerző összes szimfóniájáról hanglemezfelvételt készített), illetve az operaműfajt és ezen belül jelentős nyomatékkal Richard Wagner életművét. Mindemellett azonban Fischer Ádám sokoldalú all round karmester, akinek a zenetörténet minden korszakáról van érdemi mondanivalója.
Nemzetközi elismertségét jelzik díjai és kitüntetései a Wiener Staatsoper tiszteletbeli tagságától az Opus Klassik díjig, a jeruzsálemi Wolf Alapítvány díjától a washingtoni Kennedy Center aranyérméig. Büszke arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tagja, és rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben, a humanista értékrend elkötelezettjeként. Az emberi jogok és a demokrácia iránti érzékenységét karmesteri munkájában a szó legjobb és leggyakorlatiasabb értelmében törekszik aprópénzre váltani: a világ legnevesebb zenekarai és a nemzetközi énekestársadalom legkiválóbbjai művészi nagyságán túl azért is dolgoznak vele szívesen, mert szolgálattevő karmesternek ismerik. Olyan muzsikusnak, akinek számára az alkotó és a mű az első, és aki nem uralkodik: szelíd, megértő és elfogadó kommunikációs stílusával segíti partnereit az eszményi teljesítmény elérésében.
EGY A SZÁZNÉGY KÖZÜL
Ismerve Fischer Ádám pályáját, nem meglepő, hogy a 75. születésnap alkalmából rendezett hangverseny Haydn-szimfóniával kezdődik. Hogy a kiszemelt mű a karmester éveinek számára történő utalásként lett a 75., első hallásra tréfás ötletnek tűnhet, ám a választásnak komolyabb üzenete is van: a 104 Haydn-szimfónia hatalmas korpuszából bármelyik kompozíciót véletlenszerűen kiemelve remekműre bukkanunk. A szimfóniák között nincs érdektelen alkotás, nincs olyan, amely ne volna izgalmas és felfedezésre méltó. A korai szimfóniák eredetiségükkel éppúgy lebilincselnek, mint a középső korszak némelyik preromantikus szenvedélyű Sturm
und Drang darabja, vagy a kései, nagy szimfóniák előremutató hangzásdimenziója, gesztusvilága és stílusa.
Joseph Haydn (1732–1809) első szimfóniája 1759-ben, az utolsó 1795-ben keletkezett, a szimfóniaszerzői maraton tehát harminchat évig tartott. A Hob. I:75-ös számú D-dúr szimfóniát húsz esztendő műfaji tapasztalatának birtokában, 1779 és 1781 között írta. A mű végleges változatának befejezésekor négy-öt év választotta el szimfóniatermése két kései vonulata közül a Párizsi szimfóniák (Hob. I:82–87, 1785–86) műcsoportjától, és tíz a Londoni szimfóniák (Hob. I:93–104, 1791–95) komponálásának kezdetétől. A D-dúr szimfónia első változatában a zenekart fuvola, két oboa, fagott, két kürt és vonóskar alkotta, ezt az együttest Haydn később egy-egy pár trombitával és üstdobbal egészítette ki. Mindez főként a Presto nyitótétel grandiózus gesztusvilágának kiteljesedését szolgálta, hiszen a méltóságteljes és drámai Grave lassú bevezetés után éles kontraszttal beköszöntő, derűs életigenlést sugalló, nagy ritmikai feszítőerejű és dús hangzású szonátaforma a mű legenergikusabb és leginkább indulatgazdag része. A második tétel, a ¾-es metrumú G-dúr Poco adagio téma és négy kifinomult variáció sorozata, a harmadik tétel menüett, míg a nyitótételnél valamivel mérsékeltebb hangzás- és gesztusvilágú Vivace finálé kéttagú forma.
A műhöz titokzatos anekdota kapcsolódik. Haydn első londoni útja során, 1792ben egy koncerten a lassú tételt hallva egy lelkész mély melankóliába esett, majd elhagyta a termet, előző éjjel ugyanis azt álmodta, hogy ehhez hasonló zene fogja megjövendölni a halálát. Mint Haydn megtudta, a lelkész hazament, ágyba feküdt, és néhány nappal később valóban meghalt.
A LÁZADÓ HALÁLA
Akárcsak Faust, a zenetörténet mitikus figuráinak egyike a spanyol szájhagyomány szülötte, a gazdag andalúziai libertinus, Don Juan, akit az írásos kultúrában elsőként a spanyol barokk drámaíró, Tirso de Molina (1583–1648) A sevillai csábító és a kővendég című színjátéka örökít meg. Fontos a Faust-párhuzam, hiszen mindkét
Joseph Haydn
legendás alakot a titokzatosság légköre övezi, mindkettő meghatározó ismertetőjegye a társadalmon kívüliség, az általánosan elfogadott erkölcsi normák elutasítása. Faust a tudás vágyától hajtva adja el lelkét az ördögnek, Don Juan nők sokaságát csábítja el, élvhajhász kalandjai során a gyilkosságtól sem riadva vissza. Mindkettejük sorsa a kárhozat (az eredeti történet szerint Fausté is), ezt azonban vállalják: dacos kívülállók, a Bűn és a kitaszítottság büszke képviselői, akik megvetik a tisztességes emberek közösségét. Ezért olyan izgalmasak minden kor számára: évszázadokon át sok békés, törvénytisztelő polgár olvasta történetüket tudatalatti vágyakozással.
A legnagyobb jelentőségű adaptáció, Mozart operája (Don Giovanni) előtt és után a zenetörténet olyan alkotói dolgozták fel Don Juan kalandjait, mint Melani, Gluck, Gazzaniga, Dargomizsszkij vagy Schulhoff. A huszonnégy éves Richard Strauss (1864–1949) 1888-ban keletkezett első igazi szimfonikus költeményének (az ezt megelőző Aus Italien még négy tételre tagolódik) kiindulópontja Nikolaus Lenau (1802–1850) változata (Don Juans Ende – Don Juan halála, 1844). Az osztrák romantikus költő koncepciója szerint a lovag, aki egy életen át hiába hajszolta az Igazit, útja végén magába roskadva várja a halált. Strauss 1889-ben, Weimarban bemutatott műve a születő modernizmus fontos reprezentánsaként nagy sikert aratott.
A darab a rondó- és a szonátaforma keveréke. Az összhatást sziporkázó hangszerelés, színgazdagság és festői megjelenítő törekvés jellemzi. Bár a kompozíció elhaló záróhangjai azt a pillanatot ábrázolják naturalisztikusan, amelyben Don Juan kileheli a lelkét, a hallgató a teljes szimfonikus költeményből mégis sokkal inkább a mű centrumában megszólaló, diadalmasan magabiztos kürtkórus érzéki mámorát viszi magával útravalóul. A fiatal Strauss ellenállhatatlanul felszínre törő életigenlése még saját alkotásának üzenetével – a századvég életérzésében uralkodó dekadencia közvetítésével – is „vitába keveredik”.
TAPASZTALAT ÉS IRODALOM
Richard Wagner (1813–1883) tizenhárom befejezett operája közül a három korai mű (A tündérek, A szerelmi tilalom, Rienzi) után A bolygó hollandi (1841) nyitja meg az érett alkotások első fejezetét képviselő német romantikus operák (A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin) sorát. Időrendben ez a darab az első a zeneszerző által végérvényesen vállalt művek kánonját a Bayreuthi Ünnepi Játékok műsorán képviselő
„bayreuthi tíz” között. Keletkezéstörténetében sajátosan keveredik a személyes élettapasztalat és az irodalmi hatás. Az 1830-as évek végén a fiatal Wagner a rigai színház karmestereként költekező életmódjával súlyos adósságokat halmoz fel. Miután állását 1839-ben elveszíti, hitelezői elől szökni kényszerül, ám iratait a hatóságok elkobozzák. Illegálisan fogadja utasai közé a Thetis nevű szkúner kapitánya. A kétes biztonságot nyújtó kereskedővitorlás a skagerraki tengerszorosban szörnyű viharba kerül, s végül a norvég fjordok közelében, Tvedestrandnál kikötni kényszerül. A menekülő Wagner útja a tervezett nyolc nap helyett három hétig tart.
A tengeri viszontagságok során megtapasztalt halálközelség dermesztő élményét kedélyes hangvételű olvasmány egészíti ki: Heinrich Heine (1797–1856) Schnabelewopksi úr emlékei című művében (1834) megjelenik a mitikus bolygó zsidó alakjának rokona, aki egykor körül akart hajózni egy fokot, azt állítva, hogy ha kell, ítéletnapig próbálkozik – a sátán pedig kapva kapott meggondolatlan kijelentésén, és megátkozta. Az úti élményt és a Heine-szatírát egybegyúrva és megszabadítva az iróniától, Wagner megalkotta a bolygó hollandit, akinek csalódást csalódásra halmozva addig kell hajójával utaznia a tengereken, amíg rá nem talál holtig hűséges hitvesére. Wagner életművének két fontos motívuma, a megváltás és a titok döntő szerepet játszik a műben: a Hollandi – akinek az átok megengedi, hogy hétévente partra szálljon és társat keressen – megismeri az állhatatos és tiszta szívű Sentát, ám egy akaratlanul kihallgatott beszélgetést félreértve úgy hiszi, a nő mégsem tart ki mellette. Miután örökre elbúcsúzva újra tengerre száll, végül mégis elnyeri a megváltást a megsemmisülésben, amikor szerelme, hogy a férfit elveszítenie ne kelljen, a tengerbe öli magát. A kettős halállal végződő cselekmény során tehát Senta a Hollandi megváltója lesz – a titok, a rejtély légköre pedig a kísértethajót és utasait lengi körül a tengerparti település lakóinak közösségében.
SZVIT AZ OPERÁBÓL
A koncerten felhangzó négy részlet az opera különleges keresztmetszetét nyújtja: egy zenekari és három vokális szám, az utóbbiak közül egy női karra, egy szólóénekre, egy pedig vegyes karra és férfikarra íródott. A Nyitány vadul viharzó zenéje a tenger
Richard Wagner
félelmetes, legyőzhetetlen erejét és mitikus titokzatosságát jeleníti meg, de az operanyitányok hagyományához híven a mű több fontos részletét is előlegezi – így kettőt abból a háromból, amely a hangversenyen felhangzó „szvitben” ezt követően megszólal: Senta balladáját és a Matrózkórust, benne ellenpontként a hollandi legénységének szellemkarával.
A három megszólaló vokális részlet mindegyike igen karakteres, és mindhárom markánsan képvisel egy-egy műfajt: munkadal, ballada, tengerészdal/bordal. A Fonókórus a II. felvonás elején hangzik fel. Daland házának egy tágas szobájában lányok ülnek a tűzhely körül, fonással múlatva az időt. A Fonókórus könnyed pergése éppúgy a tevékenységet utánozza, ahogyan a szöveg is, amely surrogást-burrogást emlegetve biztatja a „jó kerekecskét”, hogy fonjon ezernyi szálat. A vidám dalban a lányok megemlítik a tengeren hajózó kedvesüket is, aki bizonyára hazagondol.
Senta balladája éppen ezután következik: az ifjú hősnő hatalmas karosszékben ülve, elmerülten nézi a falon függő portrét: egy sápadt, sötét ruhás, sötét szakállú férfi képét. Zavarja a fonódal felszínessége, a lányok unszolására elénekli tehát a bolygó hollandiról szóló balladát, amely nemcsak a hajós tragikus történetét beszéli el részvéttel, de saját végzetének profetikus jóslata is: Én legyek az, ki hűségemmel megváltalak! – kiált fel a ballada végén. A Fonókórust és Senta balladáját egymás mellé állítva az opera rávilágít: a hétköznapi embernek élete van, a kiválasztottnak sorsa.
A szvit derűs-energikus fináléjaként funkcionáló Matrózkórus a III. felvonás népszerű részlete. A dal egyszerű melódiája és „dobbantós” ritmikája jelzi, hogy a hejehujázva pálinkát és ivászatot emlegető szövegű, duhaj muzsika tőről metszett tánczene. Utasításként a dobbantás szerepel is az opera szövegkönyvében. Ennek a zenének félelmetes ellentéte a hollandi legénységének éneke, amelyet szélgép és három piccolo hangja tesz érzékletesen viharossá. Az operarészletet a puritánabb drezdai befejezés zárja, hárfa nélkül. A Fonókórus, Senta balladája és a Matrózkórus annak dokumentuma, hogy első érett operájában Wagner még nem szakadt el a „zárt számos” komponálás gondolkodásmódjától.
Írta: Csengery Kristóf
Magdalena Anna Hofmann dalének, oratórium és opera szakon végzett a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen. Az utóbbi években énekelt a milánói Scalában (Lulu), a Bordeaux-i Operában (Le Balcon), Bonnban, Essenben és Koppenhágában (A bolygó hollandi), a Bregenzi Fesztiválon (A varázsfuvola 1. hölgyeként, valamint Szakácsként Stravinsky A csalogány, illetve Portiaként André Tchaikowsky A velencei kalmár című operájában), a Bécsi és a Berlini
Ünnepi Heteken (Kundryként Bernhard Lang Mondparsifaljában), a bolognai Teatro Comunaléban (a Fidelio Leonorájaként), valamint a Hannoveri Operában és Wiesbadenben (Izoldaként a Trisztán és Izoldában).
Schöck Atala az egyik legfoglalkoztatottabb magyar mezzoszopránként négy egymást követő évben is közreműködött a Bayreuthi Ünnepi Játékok Pierre Boulez, illetve Fischer Ádám által vezényelt Parsifal-produkciójában. A Lisztdíjas operaénekes fellépett már többek között a drezdai Semperoperben, a brüsszeli La Monnaie-ben, a Theater an der Wienben, valamint a párizsi Bastille Operában. Világszerte nagy sikerrel énekli Judit szerepét Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában. A kezdetektől rendszeres fellépője a Budapesti Wagner-napoknak, emlékezetes alakítást nyújtva többek között Frickaként és Brangäneként.
Alagi János énekművész, zeneszerző, karnagy és zenepedagógus. Énektanulmányait Berle Sanford Rosenberg és Kármán Emese irányításával végezte, mialatt tanárként dolgozott a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában. Mascagni Parasztbecsület című operájában debütált Turidduként a Miskolci Nemzeti Színház színpadán. Repertoárja a barokk oratóriumoktól a klasszikus operákon át az új zenéig terjed, nevéhez számos hazai és külföldi fellépés fűződik. Olyan karmesterekkel működött együtt, mint José Cura, Kobayashi Ken-Ichiro, Riccardo Frizza, Kovács János. Tíz éve tagja a Magyar Rádió Énekkara tenor szólamának.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Dohnányi Ernő kezdeményezésére alakult meg 1943-ban, s azóta nemzetközi rangot szerzett bel- és külföldi hangversenyeivel, lemezeivel és rádiófelvételeivel. Az együttes négy kontinens több mint ötven országában öregbítette már a magyar zenekultúra hírnevét. Kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, valamint a magyar kortárs zene népszerűsítése és rögzítése terén elért eredményeit egyöntetűen méltatják a világ vezető kritikusai, a vendégkarmesterek és a zenekarral dolgozó szólisták, zeneszerzők. Az együttes a kezdetek óta közreműködik a Budapesti Wagner-napokon, itt is jelentős sikereket aratva. A zenekar állandó karmestere jelenleg Riccardo Frizza.
A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben alakult, jelenlegi vezető karnagya a Liszt-díjas Pad Zoltán. Repertoárja felöleli a klaszszikus kórusmuzsika minden területét, beleértve az opera- és oratóriumirodalmat is. Előadásain kortárs magyar szerzők darabjai is rendszeresen szerepelnek. A kórus rangos nemzetközi fesztiválok gyakori meghívottja, szerepelt már Salzburgban és Bécsben is az Ünnepi Játékokon, fellépett Bertrand de Billy, Herbert Blomstedt, Eric Ericson, Christoph von Eschenbach, Lamberto Gardelli, Jesús López Cobos, Lorin Maazel, Kurt Masur, Lovro von Matačić, Yehudi Menuhin, Helmuth Rilling, Paul Sacher és Peter Schreier vezényletével.
A Magyar Nemzeti Férfikar (korábbi nevén Honvéd Férfikar) Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa, a klasszikus zenei élet nélkülözhetetlen szereplője itthon és külföldön egyaránt. Az 1949-ben alapított együttes kezdettől különleges hangzást képviselt, amelyhez az évek során magas szintű előadói érzékenység is társult.
Az egykor katonákból alakult kórus ma már magas fokú képzettséggel rendelkező énekművészekből áll. A hagyományos klasszikus és kortárs zenei feladatok mellett szívesen vállalnak műfaji kirándulásokat a crossover területére is. Az elmúlt évtizedek során a kórus négy kontinens több tucat országában turnézott, Mexikótól az Egyesült Államokon át Kínáig. Jelenlegi karigazgatója Riederauer Richárd.
At 75, Ádám Fischer is celebrated around the world as a major interpreter of opera and symphonic music, and for his expertise with the Viennese classics and the Wagner repertoire in particular. The artistic director of the Budapest Wagner Days festival, he also serves as the permanent conductor of Müpa Budapest’s New Year’s Haydn concerts. On his birthday, Müpa Budapest is joining with the Hungarian Radio Music Ensembles to pay tribute to the internationally renowned musician.
The Hungarian Radio Symphony Orchestra was founded in 1943 at the initiative of Ernst von Dohnányi. Over the past two decades, the versatile ensemble has further burnished its international reputation as the resident orchestra at the Budapest Wagner Days, among other endeavours. Their sister ensemble, the Hungarian Radio Choir, was established in 1950 and has since developed into a thoroughly professional choir that is at home in all eras and genres of music history. The Hungarian National Male Choir, the world’s second-largest professional male vocal ensemble, has been a part of the Hungarian music world since 1949.
Magdalena Anna Hofmann’s repertoire ranges from Mozart to contemporary music. The world-famous Polish-born soprano is a recurring guest artist at the Budapest Wagner Days festival. Atala Schöck is a soloist with the Hungarian State Opera. An internationally successful mezzo-soprano, she has been a valued contributor to Müpa Budapest’s Ring productions since the very beginning. János Alagi’s repertoire ranges from baroque oratorios to classical operas and contemporary music, and he has performed extensively in Hungary and abroad. For ten years he has been a member of the tenor section of the Hungarian Radio Choir. Joseph Haydn (1732–1809) completed his Symphony No. 75 in D major – a characteristically colourful, four-movement composition, selected for this concert programme as a playful allusion to the conductor’s age – in 1781.
As the starting point for his 1888 symphonic poem Don Juan, Richard Strauss (1864–1949) used a fragment from the Austrian poet Nikolaus Lenau’s (1802–1850) 1844 work The Death of Don Juan. In this concept, the knight, who has spent his life in fruitless pursuit of his True Love, awaits death in despair at the end of his journey.
The concert features four popular excerpts from Richard Wagner’s (1813–1883) opera Der fliegende Holländer (1841), depicting the story of a cursed sailor in search of redemption: the overture, the Spinning Chorus, Senta’s Ballad and the Sailors’ Chorus.
Történetek a kezedben
Felfedezésre várnak
indapresskiado.hu
ÜNNEPI KONCERTEK
A MÜPÁBAN
MINDENSZENTEK MESSA PER ROSSINI – MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ
Verdi és kortársai 2024. november 1.
KARÁCSONYI ORGONAKONCERT TÓTH-VAJNA ZSOMBOR ÉS A HARMONIA CAELESTIS BAROKK ZENEKAR
Buxtehude, Bach és a lübecki Abendmusik 2024. december 4.
KARÁCSONYI HANGVERSENY A CAMBRIDGE-I ST JOHN’S COLLEGE KÓRUSA
Orgonán közreműködik: Alex Robson 2024. december 16.
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
2024. december 21–23., 27., 28.
4 éves kortól
a főváros kulturális csomópontjain!
2024. november 9.
HŐSÖK ÉS SZERELMEK
Közreműködik: Magdalena Anna Hoffmann, Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Guido Mancusi
2024. november 12.
KELEMEN
BARNABÁS KAMARAKONCERTJE
Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű, Kokas Katalin – brácsa, Perényi Miklós – cselló, Shai Wosner – zongora
Közreműködik: Kovács Ágnes – ének, Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti igazgató: Várdai István, koncertmester: Tfirst Péter)
2024. december 9.
MÜPA FILMKLUB –110 ÉVES A MAGYAR ANIMÁCIÓ
RICHLY ZSOLT: HÁRY JÁNOS (1983)
Házigazda: Orosz Anna Ida
2024. december 13.
JUAN DIEGO FLÓREZ ÁRIAESTJE
Közreműködik: Juan Diego Flórez – tenor, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Christopher Franklin
