Müpa Műsorfüzet - Székesfehérvári Balett Színház: Kövek (2024. november 5.) by Müpa Budapest

KÖVEK 2024. NOVEMBER 5.

Festival Theatre

SZÉKESFEHÉRVÁR

BALLET THEATRE: STONES

Director/choreographer, libretto, scenographer: Attila Egerházi

Assistant choreographer and company répétiteur: Cristina Porres Mormeneo

Composer: Sándor Födő

Literary inserts by: László L. Simon

Lighting designer: Dr Yaron Abulafia

Costume designer, visual design: Anett Herman, Patrícia Pajor

Expert consultant: Prof. dr. Andor Grósz

Production manager: Bence Cselle

This production was made possible through the support of the Municipality of Székesfehérvár City with County Rights, the Prime Minister’s Office, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. and the Hungarian Jewish Heritage Public Foundation.

The English summary is on page 7.

2024. november 5.

Fesztivál Színház

SZÉKESFEHÉRVÁRI

BALETT SZÍNHÁZ:

KÖVEK

Rendező-koreográfus, librettó, látvány- és díszlettervező: Egerházi Attila

Koreográfusasszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo

Zeneszerző: Födő Sándor

Az irodalmi betétek szerzője: L. Simon László

Fénytervező: Dr Yaron Abulafia

Jelmeztervező, szcenika: Herman Anett, Pajor Patrícia

Szakmai konzultáns: Prof. dr. Grósz Andor

Produkciós vezető: Cselle Bence

A bemutató Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatásával valósult meg.

A Székesfehérvári Balett Színház Kövek című, 2024 májusában bemutatott produkciójának kiindulópontja a történelem egyik legszörnyűbb tragédiája, a holokauszt.

Egerházi Attila, az est rendező-koreográfusa, látványtervezője, az együttes vezetője a motivációit firtató kérdésre így felel: „A holokausztra emlékezni és emlékeztetni kell – ez kötelességünk. A kérdés természetesen a hogyan: a művész nem történész, aki adatokat sorol, de a gyakran előkerülő patetikus megközelítést sem érzem a magaménak. Nagy divatja van ma a szónak: érzékenyítés. Ezúttal helyénvalónak gondolom, mivel személyes történetek bevonásával alakítjuk ki az erre fogékony néző véleményét a történtekről.”

Széles körben ismert tapasztalat, hogy a holokauszttúlélők hosszú ideig képtelenek voltak beszélni a lágerekben átélt borzalmakról. Egerházi Attila szerint a felismerés jelentősen befolyásolta saját rendezői-koreográfusi munkáját is: „Ahol a szavak elfogynak vagy megbicsaklanak, ott van dolga a táncművészetnek, a testbeszédnek. És persze a zenének: Födő Sándor sok forrásból táplálkozó zenét komponált a Kövekhez, ízig-vérig kortárs muzsikát, amely sokat merít a zsidó népzenéből és a klezmerből is. Igazi világzenei, a tradícióra kortárs nézőpontból tekintő kompozíció született. Elementáris erejű, sokszínű, és ami még fontos: nagyon jól táncolható zene.”

Az irodalmi betétek szerzőjeként a színlap L. Simon Lászlót nevezi meg, akivel a rendező-koreográfus régóta szoros baráti és munkakapcsolatot ápol. „Fokozatosan épült fel a mű: készítettem egy jelenetekre bontott dramaturgiai vázat, arra »került fel« a zene. L. Simon Lászlóval ezután kezdtünk beszélgetni a darabról, a koreográfusi víziómról, a valódi segítséget azonban a zene jelentette számára. A versbetétek egyenesen következnek a zene, a mozdulatok és a látványvilág alkotta harmóniából. Táncdarabról beszélünk, amelyben megtaláltuk a költői szövegek helyét. Ebben az előadásban a szavak is táncolnak, nem csak a táncosok” – árulja el a rendező.

A produkció visszafogott, egyszerűségében is impozáns látványvilágát szintén Egerházi Attila jegyzi. Amikor erről kérdezem, így válaszol: „Az ismerős tér egy ponton átalakul és megmozdul: mindenképpen tudatosítani akartam, hogy a hétköznapiban is ott rejlik a szürreális, a látomásos. A mindennapos valóságtól nem is áll olyan távol az álom realitása, és ezt a térhasználatban is megjelenítjük. Ma képtelenség valóságként tekinteni a történtekre, miközben nyolcvan évvel ezelőtt mindez nagyon is valóságos volt. Az összhatáshoz természetesen hozzájárul napjaink egyik legkiválóbb fénytervezője, Yaron Abulafia, illetve a jelmezekért és a szcenikáért felelős Herman Anett és Pajor Patrícia munkája is.”

Van-e elmesélhető története a Köveknek? – teszem fel a kérdést. Egerházi Attila sejtelmesen válaszol: „Egy kávéházban járunk, ahová gazdag és szegény, áldozat és elkövető, lány és fiú egyaránt betér. A béke és a nyugalom állapota azonban ideiglenesnek és nagyon törékenynek bizonyul, főszereplőink sorsa pedig kifejezetten nyugtalanító fordulatokat vesz. Hogy van-e, lehet-e feloldás, az csak a darab végén derül ki. Óvnék mindenkit attól, hogy konkrét történetet akarjon »elolvasni« a színpadon: egy víziót látunk, amely olykor félelmetessé, máskor kuszává válik, összességében mégis követhető a néző számára.”

Amikor arról kérdezem, hogy a 2018-ban általa alapított Székesfehérvári Balett Színház történetében hová helyezné a Köveket, a rendező-koreográfus így válaszol: „Ez a mű színtiszta dráma. Olyan, amelynek jelentőségét és súlyát minden egyes művészünk átérezte. Az alkotás intenzív időszakát a nemzetközi összetételű, kiváló fiatal művészekből álló csapat nagyszerűen teljesítette. »Táncszínészekként« tekintek rájuk, hiszen a darabban a tökéletes technikai tudáson túl drámai karakterek ábrázolására is szükség van. És ezt ők hiánytalanul meg is teszik.”

Írta: Jászay Tamás Fotó

A 2018-ban alapított Székesfehérvári Balett Színház küldetése a kortárs balett tánckultúrájának meghonosítása, a műfaj megismertetése és megszerettetése elsősorban, de nem kizárólag Székesfehérvár városában. A társulatot vezető Egerházi

Attila színes – cselekményes balettek mellett konkrét cselekményt nem hordozó, egyfelvonásos alkotásokat, illetve tánckölteményeket is tartalmazó – repertoárt épített fel, célja, hogy a Székesfehérvári Balett Színház kínálata egyre szélesebb közönség számára váljon vonzóvá Magyarországon és külföldön egyaránt. Az együttes számára fontos a következő generációk támogatása: közönségtalálkozók, táncszínházi nevelési programok, társadalmi szerepvállalás gyarapítja tevékenységeik sorát, ezek hozzájárulnak a műfaj és az együttes népszerűségének növekedéséhez.

Egerházi Attila a Székesfehérvári Balett Színház alapító igazgatója. A Harangozó Gyula- és Jeszenszky Endre-díjas táncművész-koreográfus Jeszenszky Endre iskolájában kezdte tanulmányait, majd Stuttgartban és Bécsben képezte tovább magát. Táncművészként a Vienna Dance Laboratory, a Budapest Táncszínház és a Magyar Nemzeti Balett előadásaiban lépett fel. Magyarországon és külföldön évtizedek óta aktív táncpedagógus, alapítója volt a Magyar Nemzeti Balett Kortárs Koreográfus Stúdiójának, később a Magyar Balett Színháznak, de volt a Pécsi Balett művészeti vezetője és a Debreceni Balett balettigazgatója is. A csehországi South Bohemian Ballet társulatát 2009 és 2016 között igazgatta: működésének köszönhetően az együttes valódi megújuláson esett át. Az általa koreografált baletteket, táncesteket a világ tucatnyi országában játsszák Indiától Argentínáig. 2018-ban megalapította a Székesfehérvári Balett Színházat, melynek azóta is igazgatója és meghatározó koreográfusa.

Székesfehérvári Balett Színház Fotó © Simon Erika

Egerházi Attila

Fotó © Schaffer Móricz

SUMMARY

The starting point for the Székesfehérvár Ballet Theatre’s production Stones, first premiered in May 2024, is one of the most terrible tragedies in history: the Holocaust. Asked about his motivation for staging the work, director/choreographer, visual designer and ensemble head Attila Egerházi said, “It is our obligation to ensure that the Holocaust is remembered. The question, of course, is how: the artist is not a historian who lists data, and nor do I feel much kinship with the ‘pathetic’ approach we see so often. The term ‘sensitisation’ is much in vogue these days, and in this case, I believe it is an appropriate one, as we are using personal stories to help shape the opinions of the receptive viewer about what happened.” It is well known that many Holocaust survivors found themselves unable to talk about the horrors they experienced in the camps for a long time, and, as Egerházi says, “Where words run out or fail, that is where dance, body language and music have their work to do.”

The Gyula Harangozó and Endre Jeszenszky award-winning dance artist and choreographer Attila Egerházi has performed with the Vienna Dance Laboratory, the Budapest Dance Theater and the Hungarian National Ballet, in addition to serving as the artistic director of Ballet Pécs and the ballet director of the Debrecen Ballet. Between 2009 and 2016, he directed the South Bohemian Ballet in the Czech Republic, shepherding the ensemble through a true renewal. In 2018, he founded the Székesfehérvár Ballet Theatre, serving as their director and key choreographer ever since. It is the ensemble’s mission to popularise the dance culture of contemporary ballet to Hungary and to the city of Székesfehérvár in particular. Egerházi has built up a colourful repertoire that includes – in addition to narrative ballets – one-act pieces and dance poems that do not follow a specific plot, aimed at making the company’s selection of productions attractive to an ever wider audience, both in Hungary and abroad. The ensemble places great importance on supporting the next generations: through meetings with the audience, dance theatre education programmes and social involvement, they both increase the range of their activities and promote the growth of the genre and the popularity of the ensemble.

2024. november 19.

VERONICA SWIFT

2024. NOVEMBER 21.

MORDÁI

2024. november 25. MÜPA FILMKLUB

JANKOVICS MARCELL: FEHÉRLÓFIA (1981)

110 ÉVES A MAGYAR ANIMÁCIÓ

Házigazda: Orosz Anna Ida Vendég: Láng Orsolya

Fotó © Matt Baker

Fotó © Szabó Márton

2024. december 1.

ADVENTI KONCERT EURÓPA KARÁCSONYA

Közreműködik: Kovács Ágnes – szoprán, Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti igazgató: Várdai István, koncertmester: Tfirst Péter)