2024. november 16., 17.
Fesztivál Színház
ÉLJEN PETŐFI!
TÁNC-SZÍN-JÁTÉK PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉRŐL
Közreműködik:
Horváth Márk – színművész
Díszlet: Tóth Kázmér
Forgatókönyv, dramaturg, jelmez, társrendező-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendező, koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Petőfi itt, Petőfi ott
Petőfi az Alföldön? Mi sem természetesebb, hiszen közismerten nagy rajongója volt a rónaságnak. Petőfi borozgatás közben? Magától értődő. Hogy is járhatta volna be szekéren, de leginkább gyalog a Kárpát-medencét anélkül, hogy meg-megállt volna egy pohár borra? Latinul skandáló Petőfi? Igen, hiszen édesapja, ameddig tehette, kiváló iskolákban (Selmecbányán, Aszódon is) taníttatta fiát. Petőfi, a vándorszínész, Petőfi, a szerelmes ifjú, Petőfi, a szüleit szeretve tisztelő gyermek, Petőfi, a forradalom élére álló és annak eszméiért életét áldozó szabadságharcos – mind ugyanaz az ember, aki életének huszonhat és fél éve során a magyar költészet egyik legnagyobb alakjává, a hazaszeretet és bátorság jelképévé vált.
A klasszikus műveltségű, idegen nyelveket beszélő poeta doctus* fázott és éhezett, több ezer kilométert gyalogolt, volt katona, országgyűlési tudósító, pár fillérért segédszerkesztő és műfordító, de rendszeresen feltűnt valamelyik vándorszínésztársulat statisztájaként is, hiszen a színház volt a mindene. A szüntelen keresgélés közben időről időre meglátogatta szüleit, akik szülővárosából, Kiskőrösről Dunavecsére költöztek; csak ment és ment: hol Aszódon, hol Pápán, máskor Mezőkövesden és Miskolcon, időnként Veszprémben vagy Sopronban, Selmecbányán vagy Kecskeméten, Nagykárolyban* és Szatmárban, Pozsonyban és Debrecenben bukkant fel, miközben tudjuk, hogy Zágrábban és Grazban katonáskodott. Ám van egy vissza-visszatérő állomás: Pest. Pest, ahol végre állást és verseinek kiadót talált, ahol társakra lelt egyre erősödő nemzettudata megélésében és kifejezésében.
Lehet, hogy az első pillanatban mindez inkább filmre kívánkozna, és nem az alkotók által megteremtett „tánc-szín-játék” műfaja az első, amely egy Petőfi-életút bemutatása kapcsán eszünkbe jut. A második pillanat azonban a felismerésé: miért is ne? A nagy elődök klasszikus formában és időmértékes verseléssel írt költeményei után a népi valóságban megmerítkező Petőfi témavilága és nyelvhasználata gyakran a megtévesztésig népdalszerű, versei közül nem egy vált énekelt formában is ismertté, mintha valóban népdal lenne. Ezért aztán ezekhez a költeményekhez a néptánc is jól illik. E felismerés hozta létre a költő születésének 200. évfordulója alkalmából a versek, dallamok, ritmusok és táncok ötvözeteként megvalósult tánc-szín-játékot, amelynek az Éljen Petőfi! címet adták az alkotók.
Zenés-táncos-verses életrajz
Havasi kürtök rikoltanak, havat fúj a szél. Téli ruhába bújt táncosok érkeznek, és az éjféli harangszó után fergeteges újévi bál kezdődik. Egyszer csak megjelenik az öreg Petrovics, hogy hírül hozza, fia született. A rokonok és a közösség – tekintettel az újszülött családjára – magyarul és szlovákul is köszönti a kis Petrovics Sándort. A vidám mulatozást egyszer csak hangos felszólítás szakítja meg:
Ne zúgjatok olyan nagyon, Azt üzeni az uraság, Mert lefeküdt, alunni vágy.
A folytatás ismerős, mindenki ismeri Petőfi egyik legnépszerűbb költeményét, a Falu végén kurta kocsmát.
Azután, hogy „végét vetik a zenének, s hazamennek a legények”, megjelenik a költő, azaz a Nemzeti Színház őt megtestesítő színésze – egyelőre egy másik szinten, a díszlet galériáján. Miközben elmondja a Szülőföldemen című verset, az emlékeiben újraéledő, őt ringató dajka bölcsődalát halljuk. Újabb emlékként újabb dal szólal meg: Befordultam a konyhára… Három táncospár jelenik meg, mintha mindhárom férfi Petőfi lenne. Huncutul pörgetik a lányokat –ez már a kamasz, a nők után vágyakozó Petőfi figurája. A táncetűd gyors befejezése után Petőfi le is jön a galériáról: vége a nosztalgiázásnak.
Vidám közjátékként Petőfi gyerekkori verse, az Anyám tyúkja is felhangzik, a fiatalok pedig egy hozzá illő ugrós táncot táncolnak és egy közismert népdalt (Hej, két tyúkom tavalyi) énekelnek. Négy, szigorú középiskolai egyenruhába öltözött fiatalember érkezik a Gergely-járás legismertebb dallamára*. Hárman énekelnek, a negyedik – Petőfi – szorgalmasan igyekszik megtanulni a latin ragozást. A táncosok legényesre* váltanak, ő pedig Deákéveim című versével mesél iskoláiról.
A jelenet végén a költő a színpadon marad, és kicsit mélabúsan kezdi szavalni az Itt van az ősz, itt van újra című verset. Talán nem örül a tanévkezdésnek? Szó sincs róla.
Illetve szó sincs tanévkezdésről: a színpad pillanatok alatt egy mezőségi, őszi szüreti mulatsággá változik, játszik a zenekar, énekelve ropják a táncot (Ha a Tisza borból volna), miközben a költő az asztal tetején a Borozót verseli. A forgatag kicsit megpihen, a lányok szerelmes népdalt énekelnek (amelynek szövege egy Petőfiköltemény), aztán újabb vers szólal meg: De már nem tudom, mit csináljak…
Mért nem tesz az isten most csodát?
Változtatná borrá a Tiszát, Hadd lehetnék én meg a Duna: Hogy a Tisza belém omlana!
Ezzel vége is a nyugalomnak: a zenekar és a táncosok ott folytatják, ahol korábban abbahagyták. Ám egyszer ennek is vége szakad, a mulatozók elvonulnak, legutoljára Petőfi távozik egy ló vontatta szekéren: Távolból című versével köszön el a szülőföldtől, a gyermekkortól, a vidám diákévektől, a gondtalan falusi élettől. A jelenetet a verset megzenésítő, ismerős dallamok kísérik (Kis lak áll a nagy Duna mentében). Kezdődnek a vándorévek, a vándorszínészet évei, az Első szerepem is ennek állít emléket. Egyszer csak színpad áll a színpadon: verbunkos zenére Szemérmetes Erzsók táncol ki a színpadi színpad ajtaján, és A helység kalapácsából mesélő Petőfi átlépteti a nézőt a színpad egyik dimenziójából a másikba. A diákként-színészként-katonaként vándorló költő egyre többször fordul meg a lányok után. Szerelmének tárgya még nem egy konkrét személy, hanem maga a női nem: a szerelembe szerelmes. A négyökrös szekér sem hozza el a kívánt sikert: Erzsike otthagyja, hiába választottak maguknak csillagot. Búsan ballag, hogy meglátogassa rég nem látott szüleit (Dunavecsén). Ünnepi szavakkal készül, a találkozás azonban másképpen sikerül – úgy, ahogyan azt a Füstbement tervben is megírta. Útja most Pestre vezet, egyenesen a korzóra, ahol nyugat-európai eleganciával járják a Bécsben honos szalontáncokat. A parfümillatot sejtető tánctabló szereplői aztán kicserélődnek: díszmagyarba öltözött párok érkeznek, palotást* és verbunkot* táncolnak.
Érik már 1848, hiszen a lassú csárdással rokon táncfajta felvétele a kastélyok és színpadok táncrendjébe már a reformkor* vívmánya.
Sors, nyiss nekem tért… – érkezik hazafias lelkesedéssel Petőfi, harcias szavainak ritmikus-bokázós férfitánc ad nyomatékot. A feszültséget vidám csárdás oldja: Lesz szeretőm szőke is, barna is – éneklik. A költő az összes táncospár hölgytagjánál „próbálkozik” a Szeretlek, kedvesem! erőteljes soraival, ám hiába a háttérben a sok ékes mézeskalácsszív, egyelőre mindannyian egy másik férfi karján táncolnak tovább…
Az események felgyorsulnak. Egy pillantás a Pilvax kávéházba, ahol magyarságukról tesznek hitvallást a márciusi ifjak. Magyar vagyok – szól a vers, a lendületes tabló végére előkerülnek a kardok: már a dátumot is tudjuk, hiszen Petőfi a Nemzeti dalt szavalja. 1848. március 15-e esős nap volt a krónikák szerint – a színpadon kinyíló piros-fehér-zöld esernyők jelképezik a Nemzeti Múzeum előtti tömeget. Az egyre sűrűsödő forradalmi események hátterében Petőfi szerelemre és párra lel, de boldogságát beárnyékolják a fenyegető harci események várható következményei. Feleségéhez, Szendrey Júliához írt elégiája, a Szeptember végén különleges, ellentmondásos szerelmi vallomás és borzongató jövőbe látás is. Két táncos hol egymáshoz simuló, régi stílusú páros tánccal, hol szenvedélyes magyar férfitánc-mozdula-
tokkal fordítja le a vers hangulatát a tánc nyelvére.
A Szabadság, szerelem és a Csatadal egyre harciasabb és fenyegetőbb sorai férfiidőről szólnak: vad tánc születik a Csatadal ritmusára, ágyúfüst borítja a színpadot, behozzák a honvédzászlókat*, a csata egyre hevesebb, az elesett honvédek között szavalja el Petőfi az utolsó versét, a Szörnyű időt.
A küzdelemnek vége: a Petőfit is a semmibe rántó szabadságharc elbukott, emlékét tárogatószóló* siratja el.
A záróképben mai fiatalok összekapaszkodva éneklik Petőfi népdalként is ismert versét, a fiúkon a leggyakrabban hordott fekete-fehér*, majd lassan érkezik a zenekar is. Az utolsó ének a halhatatlanság üzenetét hozza: a szabadságét, a szerelemét – és Petőfiét.
A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen.
A térképen olyan településeket találsz, ahol Petőfi legalább egyszer megfordult. Egy helyen nem írtuk be a városka nevét: legyen ez a te feladatod. Ha figyelmesen elolvasod a szöveget, tudni fogod, melyik az, amelyik kimaradt.
Sopron
Pozsony
Mezőkövesd
Kecskemét
Debrecen
A keresztrejtvényben egy olyan Petőfi-vers címét (egyben első sorát) rejtettük el, amelyet mindenki ismer, de nem szerepel a produkcióban.
Vízszintes
1. Lét
3. Tessék, itt van.
6. Távolabb
7. Varrásra szorul
8. Egyelőre
9. SL
11. Ritka férfinév
13. A pók teszi a hálóval
14. Nép, náció
16. Óv
18. Az ábécé első két betűje
19. Eszes
21. Tehén mondja
22. A vers is ilyen műfaj
23. Kopasz
24. Tea németül
28. Szlovák nemzetiségű, más szóval
29. LN
30. Többjelentésű szó: szerszám, özönvíz, ellenérték
31. Megfagyott víz
32. Fél tucat Á
34. Személyes névmás, egyes szám, második személy
36. Vétkem
38. Bibliai női név
40. Egy, angolul
41. Szúró harci eszköz
42. Kötőszó, felsoroláskor
Függőleges
1. Személyes névmás, egyes szám, első személy
2. A keresett verscím első két szava
4. Távol
5. Földművelő szerszám
7. Levegő
8. Elvesz
10. Célzott és ……
12. Tiltószó
13. Ajkamat
15. Ez a nap
17. Dísz
20. Népszerű kislányjáték, két szó
25. Oda hozzá
26. A keresett verscím negyedik szava
27. A keresett verscím harmadik szava
31. Petőfi verses meséje: …… vitéz
33. Hegyes varróeszköz
35. Igekötő
37. Udvarias, magázó megszólítás
39. Mássalhangzó kiejtve
sZómagyaráZat
Fekete-fehér: Petőfi kedvenc viselete, amelyre A gólya című versében is utal: S egyszerű, mint magam... félig feketében, Félig fejérben jár.
Gergely-járás: eredetileg iskolás gyermekek játékos toborzása volt a tavaszi (Gergelynapi) tanévkezdésre, később inkább adománygyűjtő szerepe volt. Az énekelt anyagok közül a legjellegzetesebb a „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján, régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába…” kezdetű ének.
Honvédzászlók: a szabadságharc zászlóinak elemei: a széleken futó farkasfogdíszítés, amely a fehér háttérrel együtt a magyar nemzeti színeket adja ki; a gyermekét karján tartó Boldogasszony, illetve a másik oldalra festett címer, benne az írásjegyekként is értelmezhető kettős kereszttel és hármas halommal, valamint a piros-fehér pólyákkal.
Legényes: erdélyi férfitánc, amely csűrdöngölő néven is ismert.
Nagykároly: itt találkozott Petőfi Szendrey Júliával.
Palotás: ünnepélyes tartású, lassú, nemesi magyar tánc. A leghíresebb Erkel Hunyadi László című operájának Palotása.
Poeta doctus: „tanult költő”, aki művészetét elméleti síkon is alaposan ismeri.
Reformkor (1825–1848): a gazdaság és a társadalom nyugat-európai mintára történő átalakítására, modernizálására irányuló törekvések időszaka Magyarországon.
Tárogató: fúvós hangszer, amelynek elődje, a töröksíp a Rákóczi-szabadságharc idején vált népszerűvé. A ma ismert, klarinétra hasonlító, hungarikumként számon tartott tárogatót a millenniumra készítette el Schunda Vencel József.
Verbunk (Werbung – német): a szó jelentése toborzás; annak idején a fiatal férfiak számára zenével-tánccal próbálták vonzóvá tenni a hadseregbe való bevonulást.
Írta és a feladatokat készítette: Tóth Anna
Téli újcirkusz-mese
DECEMBER 6. – JANUÁR 5.
2024. november 30. 2024. december 1.
MAgYAr NeMzeTI TÁnCEgYÜtTEs: vÉgvÁraK, ViTÉZeK
Kalandos táncszínjáték Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére
2024. december 6–31.
RECirQUEL: KRIsTÁLY a MILLEnÁrisOn – a MÜPa KIHelYezeTt elŐaDÁsA Téli újcirkusz-mese
2024. december 14., 15.
OPERAMATINÉ szafFi
Jókai Mór A cigánybáró című regénye nyomán
2024. december 21–23., 27., 28.
MAgYAr ÁLLAMi nÉPi EgYÜtTEs: CsODAVÁrÓ BeTleHEMes
2025. január 1. ÚJÉvI KOnCErT FiAtaLOKNaK
Haydn: Az évszakok – részletek
2025. január 26. MATINÉKONCERTEK eUrÓPa ÍZeI – CsEH ÍZeK
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000
E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu
Nyitvatartás
Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.
A szerkesztés lezárult: 2024. október 28.
A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnereink:
A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.