2024. december 27., 28. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. december 27., 28.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. december 27., 28. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. december 27., 28.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara
Hangfelvételről közreműködik: Szerencsés Martina, Hetényi Milán, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és vendégeik
Vendégek: a Budapesti Énekes Iskola kórusa (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János), Fitos Rozi, Gallai Tamás
Zenei vezető: Radics Ferenc
Zenekarvezető: Karacs Gyula
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Hetényi-Kulcsár Klára, Jávor Katalin, Darabos Péter, Farkas Máté
Zenei rendező, szerkesztő, zeneszerző, művészeti vezető: Pál István „Szalonna”
Koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Mihályi Gábor
Jelmez: Michac Gábor
Díszlet: Cziegler Balázs
Animáció: Varga Vince
Dramaturg: Kocsis Rozi
Rendező-koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor
Az előadásban részlet hallható Szabó T. Anna Hóhullásban című verséből, Michael Praetorius Terpsichore, musarum aoniarum quinta című gyűjteményének
21-es számú tételéből, a Suite de Gran Ballet-ból, valamint elhangzik Gárdonyi Géza Fel nagy örömre! című verse is.
Az előadás a Müpa és a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes
együttműködésének keretében jött létre.
Feldíszített karácsonyfa*, gyertyák és csillagszórók fénye, ünnepre terített asztal, családi együttlét – hosszú heteken át erre az estére készülünk decemberben. Abban a hónapban, amelyet évszázadokon át karácsony havaként emlegettek az emberek. A délszláv nyelvekben karácsonynak (kračun) nevezett téli napfordulókor ünnepeljük Jézus születését; akkor, amikor az év leghosszabb éjszakája után a világ a fény felé fordul, és lassan hosszabbodni kezdenek a nappalok.
Nálunk régi hagyomány, hogy december 24-én, az ünnep előestéjén körbeüljük az asztalt, megajándékozzuk egymást, éjfélkor a hívők ünnepi misére mennek. Ilyenkor szólalnak meg a karácsonyi énekek, és ekkor idézik fel a betlehemesek (egy középkori, egyházi eredetű misztériumjáték* szereplői) a Megváltó megszületését – szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel, szórakoztatóan elevenítve fel az eseményeket.
A Csodaváró betlehemes megkapó látványvilággal és jelmezekkel, fülbemászó zenével, lenyűgöző táncetűdökkel idézi meg a karácsonyi népszokásokat, az ünnepkör különböző elemeit.
Ki ne ismerné Ádám és Éva bibliai történetét? Ahogy ott állnak a tudás fája mellett, és minden tiltás ellenére megkóstolják a csábítóan pirosló almát, ami miatt aztán ki is űzetnek a Paradicsomból… A karácsonyfa-állítás mintegy másfél száz éve divatba jött szokása valójában innen eredeztethető, mint ahogy a jelképként megjelenő alma is, amely egyben az egyik legrégibb karácsonyfadísz. Sok helyen piros almát tettek a kútba vagy a pohárba, és ebből ittak vízkeresztig*, hogy egészségesek legyenek. Varázserőt tulajdonítottak neki – ezért is nevezik Jézust gyakran aranyalmának. Mindaz az érdeklődés, melegség, szeretet, amely egy gyermek születésekor eltölti a lelket, a nép költészetében a karácsonyban, Jézus születésének történetében sűrűsödött össze. A karácsonyi énekek csodálatos gazdagságát táplálta a bibliai elbeszélés is, amely szerint Mária nem otthon, hanem idegenben, mostoha körülmények között hozta világra gyermekét. Ennek előhírnökei voltak a kántálók*, akik heteken át házról házra járva köszöntötték a bentlakókat, és gregorián* eredetű népénekeket énekeltek. A december 24-én este eljátszott betlehemesekben kis bölcsőt adtak körbe, és ringató dallamokat énekeltek a kisdednek. Megjelentek a különös erővel felruházott pásztorok: az emberek úgy gondolták, az általuk házról házra hordott vesszők és a köszöntők jó hatással lesznek a következő év állatszaporulatára és az állatok egészségére.
Sejtelmes derengésben énekszó hallatszik: a glóriás angyalok* kristálytiszta hangja mintha egyre közeledne. Két angyalgyerek száll alá az égből, és a szállingózó hóban játszani, majd táncolni kezdenek. Később levetik az angyalruhát, az angyalok karát hótündérek váltják, és kezdetét veszi a hajnali hóvarázslás. Egyre nagyobb lesz a sürgés-forgás, a befagyott tavon vidáman fakutyáznak, korcsolyáznak a szereplők.
„Ó jöjj, ó jöjj, üdvözítő” – a színpadon magára maradó kislány és kisfiú az ismert népéneket énekelve hóembert épít. Mire elérkeznek a téli sötétségből való kilábalást ígérő utolsó versszakhoz („Kelj fel, Napunk, fényességed űzze el a sötétséget!”), a répaorr és a cilinder is a helyére kerül. De lám csak: vidám ländlerre* jókedvű hóemberek táncolnak be a színpadra, jól megforgatják a gyerekeket is. A zene magyarra vált, és egyre gyorsabb táncokra serkent.
Üres a színpad, sejtelmes, kékes fénybe burkolózik az angyalok kara. Száncsengővel kísért, a zúzmarás havon járó, befagyott tócsákon kopogó patájú lovakról szóló suttogó szavalatuk egyre erősödik. Meg is érkezik három paripa; egy hintóra emlékeztető szánt húznak, s a kórus most már harsányan tudatja: Kisjézus született, tündöklő csillagunk, angyalok éneklik, ő a mi Megváltónk. Betlehem csillaga miértünk felragyog.
A lovak elszöknek, a férfiak keresés közben mondókákat, rigmusokat sorolnak, legényesüket* csizmájuk kopogása kíséri. Elszaladnak, de a kopogás ritmusára most négy ló folytatja a táncot, akik mindig arról ábrándoztak, hogy egyszer cirkuszi lovak lesznek, és mindenki őket nézi majd a porondon. Egyikük int, és – láss csodát: megszólal a Radetzky-induló, ezúttal magyaros hangszerelésben és dallamdíszítésekkel.
Az álomnak azonban hamar vége szakad: visszaérkeznek a legények, igyekeznek gyorsan megpatkolni a lovakat, hogy elindulhassanak a csatába. A patkolás fergeteges gyimesi verbunkba* torkollik, és a patkolókovács rigmusával zárul.
Közeleg az este, amikor már illő körbeülni az ünnepi asztalt. A Karácsonyi bölcsődal hangszeres variációira lassan táncoló két gyermek a betlehemi csillag felé fordul – ám ez még nem a csöndes szemlélődés ideje. Jönnek az asszonyok: kimérten lépkedve és hajlongva mondogatják: süssünk, süssünk… Sorolják az ételekhez kapcsolódó mondókákat a karácsonykor szokásos kívánságokkal: legyen szerencse, legyen bőség, egészség. Előkerülnek a gyúródeszkák, fazekak, kanalak, és persze a hangszerek is. Szól a zene, ropják a táncot.
Süssünk, süssünk valamit, Azt is megmondom, hogy mit…
Virágéknál ég a világ, sütik már a rántott békát…
A férfiak az asztal alól leskelődnek, várják, hogy elkészüljön az étel.
Előbújnak, székely forgatóst* járnak, a hangszereken felcsendül a Kiskarácsony, nagykarácsony dallama, amely a Karácsonyi glória magyarosra hangszerelt motívumaival váltakozik. A nagy forgatagból kilép a két gyerek, és lanttal kísért tánclépésekkel közelít az első jelenetben felépített hóemberhez, amely mellett már egy fenyő is áll. Hóangyalt rajzolnak a frissen hullott hóba. Egyre közelebb a boldog pillanat.
A háttérben Betlehem körvonalait látjuk, és egy karácsonyfát, amelyre sorra kerülnek fel a díszek. A kis harangokkal teleaggatott fát
Csengettyű szól, ének zendül: Az ég és a föld Mostan ünnepelnek, Angyal és ember Vígan örvendeznek! Krisztus született, Isten ember lett.
Itt az ideje, hogy a csodavárás után elkezdődjék maga a betlehemes. A kislány behozza a kisdedet, akit különleges melizmákkal* díszített altatódallal fogadnak, és az ének alatt kézről kézre adnak. Érkeznek a pásztorok is: fáradtak, éhesek és szomjasak. Tréfás jelenetük közepén kéredzkedik be az angyal, tudatva a kisded megszületését, kezében egy jelképes betlehemi templommal: „Szabad-e itt betlehemezni?”
Ébresztgeti a szundikáló pásztorokat, hiszen az örömhírrel még sok helyet be kell járniuk.
Pásztorok, keljünk fel, hamar induljunk el Betlehem városába, rongyos istállócskába!
Szilaj tánccal segítenek az angyalnak talpra állítani a pásztorokat. Egy pillanatra megtorpannak, hogy ismert népénekkel köszöntsék Istent:
Dicsőség, mennyben az Istennek, Az angyali seregek vígan így énekelnek.
Dicsőség Istennek!
Átadják az ajándékokat, amelyeket a pásztorok – a szokásos jókívánságok után –Betlehembe visznek. Sötétbe borul minden, csak a gyertyák, mécsesek világítanak.
Véget ér karácsony vigiliája*. Egyszer csak megszólal a duda, a pásztorok hagyományos hangszere, és az ünneplők között körbejár egy szép, piros alma: köszöntik a Kisdedet.
Elkezdődik a finálé, benne szinte az összes ismert karácsonyi dallal, vidám táncokkal. Együtt ünnepelnek a csodavárás szereplői: érkeznek a hóvarázsló hópelyhek, a ländlert járó hóemberek, a cirkuszi karrierről álmodó lovak és a pásztorok is.
Az utolsó szó mégis az elcsendesülésé: az orgonával kísért Mennyből az angyal, az angyalok karának előadásában.
1. A befagyott tavakon kedvelt játék volt egy fából készült sporteszköz. Két lécre vagy egy deszkára támlás széket erősítettek, és így húzták egymást a jégen.
Mi volt a sporteszköz neve?
a. jégensikló
b. talpas trón
c. fakutya
2. Hogy készül a hóangyal?
a. Friss hóból gyúrják össze, mint a hóembert.
b. Valaki lefekszik a hóba, és keze-lába mozgatásával angyalformát mintáz.
c. Fehér vattából formázzák.
3. A karácsonyt megelőző négy hét az adventi időszak. Az advent szó jelentése: eljövetel. Minek az eljövetelét várjuk ezekben a hetekben?
a. Az Úrét.
b. Az ajándékot hozó rokonokét, barátokét.
c. Az új esztendőét.
4. A Kis karácsony, nagy karácsony című ismert dal egyik versszakában ezt éneklik: „…ha nincs kolbász a padláson, nem ér semmit a karácsony”. Vajon miért?
a Sok helyen díszítéskor kolbászt is aggattak a karácsonyfára.
b. A kolbász a karácsonyi vacsora elengedhetetlen része volt.
c. A késő őszi időszakban öltek disznót, és az abból készített húsféléket tartósították, felkötötték a padlásra, és fogyasztották karácsonykor is.
5. A karácsonyfadíszeken lévő betűket helyes sorrendbe rakva annak a városkának a nevét olvashatod, ahol Jézus született.
6. A Kisjézus születéséről szóló történet három fontos szereplője Gáspár, Menyhért és Boldizsár – kik ők?
a. Három pásztor.
b. Három király.
c. Három betlehemi koldus.
7. Az angyalok kara olyan verset suttog a lovak megjelenésekor, amelyet egy jól ismert költemény ihletett. A címe Száncsengő, és így kezdődik: „Éj-mélyből fölzengő – csing-ling-ling – száncsengő…”. Ki írta ezt a verset?
a. Gazdag Erzsi
b. Donászy Magda
c. Weöres Sándor
8. Az alábbi keresztrejtvényben csupa olyan szó szerepel, amely elhangzik a Csodaváró betlehemes valamelyik énekében. Keresd meg a megjelölt függőleges sorban lévő szót!
Meghatározások:
1. Virágéknál ég a világ, sütik már a rántott ……….
2. A kis Jézus ………., boldogságos szűz az anyja.
3. Nyílj ki földnek szép virága, Dávid házának ……….
4. Istennek fia, aki született ……….
5. Betlehem ………. miértünk felragyog.
6. ………. keljünk fel, hamar induljunk el.
7. Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit. ………. tekerve, túróval bélelve.
8. Mennyből az ………. lejött hozzátok.
9. Jaj, de szép a karácsonyfa, ………. rajta a sok gyertya.
Angyalok: az örömhír hozói.
Gregorián: latin nyelvű, egyszólamú egyházi kórus- vagy szólóének.
Kántálás: a karácsonyi, többnyire énekes, esetleg verses köszöntő neve.
Karácsonyfa: az örökzöld növények régóta az örök élet szimbólumai: régen a házak ajtaján örökzöld ágak lógtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket, a boszorkányokat és minden ártó hatást.
Karikázó: lányok kör alakú tánca. A zárt kört egyszerű, illetve elöl vagy hátul keresztezett kézfogással, karolással, váll- vagy derékfogással alakítják ki.
Ländler (ejtsd: lendler): háromnegyedes lüktetésű, vidám tánc az Alpok tájain.
Legényes: erdélyi férfitánc, amely csűrdöngölő néven is ismert.
Melizma: egy szótagra énekelt hosszabb, díszes dallam.
Misztériumjáték: vallásos tárgyú, általában Jézus életéről szóló előadás.
Székely forgatós: korai verbunkos stílusú csárdás, amelyben a pár női tagját egyik oldalról a másikra vetik át, forgatják.
Verbunk (Werbung – német): a szó jelentése toborzás; annak idején a fiatal férfiak számára zenével-tánccal próbálták vonzóvá tenni a hadseregbe való bevonulást.
Vigilia: ünnep előestéje (latin).
Vízkereszt: január 6., a karácsonyi ünnepkör vége, Jézus megkeresztelésének napja.
Írta és a feladatokat készítette: Tóth Anna
Megfejtések: 1/c; 2/b; 3/a; 4/c; 5/Betlehem; 6/b; 7/c; 8/karácsony
2025. január 1.
ÚJÉVi koNCerT
FiaTAlOKNaK
Haydn: Az évszakok – részletek
2025. január 26. MATINÉKONCERTEK EurÓPa ÍZEi – CSeH ÍZEK
9+ ÉV
2025. február 15., 16. MAgYAr nEMzETi TÁNCegYÜtTes:
ÉLjEn PetŐFI!
Táncszínjáték Petőfi Sándor életéről
2025. február 23. MAgYAr nEMzETi TÁNCegYÜtTes: FArSANgVaSÁrNAP – kArNevÁL a MÜPÁBAN
2025. március 1., 2. OPERAMATINÉ SzaFFI
Jókai Mór A cigánybáró című regénye nyomán
8+ ÉV
2025. március 22. RÉGIZENE FESZTIVÁL
Le PoÈMe HArMoNIQuE: BArOKK kArNevÁL – CSAlÁdI KoNCErt
Összművészeti produkció újcirkusz-elemekkel
MÜPA
MAGAZINT a főváros kulturális csomópontjain!
Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál és a Bortársaság üzleteiben!
Müpa Budapest Nonprofit Kft.
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Központi információ:
Tel.: (+36 1) 555 3000
E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu
Nyitvatartás
Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.
Fotók: © Pályi Zsófia, Müpa
A szerkesztés lezárult: 2024. december 4.
A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnereink:
A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.