Bartók Tavasz Programfüzet 2021 by Müpa Budapest

ÉLMÉNY!

Minden tekintetben.

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma

mupa.hu

Egy vadonatúj kulturális fesztivál megszületése izgalmas folyamat, különösen igaz ez egy olyan kihívásokkal teli évben, mint az idei. Ám ez egyben fantasztikus lehetőség is: világhírű zeneszerzőnk, Bartók Béla születésének 140. évfordulója kiváló alkalmat kínál arra, hogy megmutassuk, az alkotóerő és a kreativitás felülkerekedik a nehézségeken. Régi adósságot törleszt a magyar kulturális élet azzal, hogy 2021 tavaszától egy nagyszabású összművészeti eseménysorozat, a Bartók Tavaszi Nemzetközi Művészeti Hetek is kivételes komponistánk nevét viseli. Sokat idézett gondolatában Bartók maga úgy fogalmaz: soha senki nem ismerheti meg a maga teljességében a világot, hiszen az időben is, térben is végtelen. Mi most mégis arra vállalkozunk, hogy a világ legizgalmasabb alkotóit időben és térben is közelebb hozzuk egymáshoz és a közönséghez, és összekapcsoljuk Magyarország és Európa nagyvárosait a Bartók Tavasz digitális platformjain. A közvetítések adta lehetőségekkel élve a fesztivál online felületein keresztül nem csupán a hazai bemutatókat követheti bárki a föld bármely pontján, de bepillanthatnak a világ egy-egy legendás hangversenytermébe is, az eseménysorozat nemzetközi együttesei és sztárkarmesterei ugyanis a járványhelyzet miatt saját városukból adnak streamelt koncerteket. Ráadásul nem csak a komolyzene rajongói örülhetnek majd, hiszen a régióban is egyedülálló, ingyenes programfolyamban a táncművészet, a világzene, a könnyűzene vagy a jazz szerelmesei is találnak számukra kedves produkciókat. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteket szervező Müpa küldetése, hogy a művészeteken, kulturális élményeken keresztül energiát közvetítsen, reményt adjon, feltöltődést kínáljon. Tartsanak velünk, találkozzunk a Bartók Tavasz online felületein! Káel Csaba a Müpa vezérigazgatója

Fotó: Csibi Szilvia / Müpa

Kedves Olvasók!

Fotó: Gert Mothes / DECCA

MÁJUS 7. | 19.30 Teatro alla Scala

Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala

Bartók: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76 Stravinsky: A katona története Stravinsky: Tavaszi áldozat A Filarmonica della Scala együttesét – Claudio Abbado ösztönzésére – a milánói Scala operazenekarának muzsikusai hozták létre 1982-ben. Az első két évtizedben Carlo Maria Giulini és Riccardo Muti váltak az együttes meghatározó karmestereivé, de dolgozott a zenekarral Georges Prêtre, Lorin Maazel és Wolfgang Sawallisch is. A Bartók- és Stravinsky-művekből összeállított est karmestere Riccardo Chailly.

MÁJUS 8. | 19.30

Don Bosco Basel – Paul Sacher Saal

René Jacobs és a Kammerorchester Basel Haydn: Stabat Mater, Hob. XXa:1 Közreműködik: Sophie Karthäuser, Sophie Harmsen, Steve Davislim, Arttu Kataja – ének, Zürcher Sing-Akademie (karigazgató: Florian Helgath) A bázeli koncertteremből közvetített hangversenyen kiváló énekes szólisták és a Kammerorchester Basel lép fel. A nagyhírű együttes a barokk zene historikus előadói gyakorlatában éppúgy otthonosan mozog, mint a kortárs zenében. Haydn muzsikája iránti elköteleződésüket pedig jól jelzi, hogy az olasz Il Giardino Armonico zenekarral közösen Haydn összes szimfóniáját műsorra tűzik és lemezre veszik. Az előadás karmestere, René Jacobs immár közel négy évtizede a historikus operajátszás egyik legnagyobb tekintélye.

MÁJUS 9. | 19.30

Zeneakadémia – Nagyterem

A Zeneakadémia hallgatóinak koncertje Bartók: Allegro barbaro, Sz. 49, BB 63 Bartók: 2. rapszódia, Sz. 89, BB 96 Bartók: 2. elégia, Sz. 41, BB 4 Kodály: Duó hegedűre és csellóra, op. 7 Bartók: Tizenöt magyar parasztdal, Sz. 71, BB 79 – Régi táncdalok Bartók: 3. vonósnégyes, Sz. 85, BB 93 Közreműködik: Korossy-Khayll Csongor [4], Schwartz Zoltán [2] – hegedű, Devich Gergely [4] – cselló, Kocsis Krisztián [2], Kovács Gergely [1, 3, 5] – zongora, Korossy Kvartett [6] A vonósnégyes tagjai: Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf – hegedű, Osztrosits Éva – brácsa, Devich Gergely – cselló

MÁJUS 10–12. | 20.00

Budapest Ritmo

Fotó: Todoroff Lázár

Akvárium Klub / Epreskert / Füvészkert / Gellért Szálló / Twentysix Budapest

Fellép többek közt: Bettika Quintet, Cimbaliband, Cserepes Károly, Dresch Vonós Quartet, MORDÁI, Odd ID, Tárkány Művek Zenével kelnek életre a város egyedi atmoszférájú helyszínei – ismét jön a Budapest Ritmo. Az Akvárium Klubból közvetített koncertek és a hazai rendezők által különleges budapesti helyszíneken forgatott koncertfilmek hozzák házhoz a világzenét, az Akvárium bulijait vagy az Epreskert hangulatát.

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fotó: Raffay Zsófia

MÁJUS. 12 | 20.00

Az aranyember A Müpa Zeneműpályázat díjnyertes műve — ősbemutató Farkas Bence: Kísérőzene Az aranyember (rendező: Korda Sándor, 1918) című némafilmhez

MÁJUS 13. | 19.00

Müpa – Fesztivál Színház

Lajkó Félix és a Győri Balett: GisL Előadják: a Győri Balett táncművészei Közreműködő zenészek (felvételről): Lajkó Félix – hegedű, Sidoo Attila – gitár, Kertész Endre – cselló, Barcza Horváth József – nagybőgő, Mazura János – tuba, Czirják Tamás – dob Zene: Lajkó Félix Dramaturg: Csepi Alexandra Díszlet: Szendrényi Éva Jelmez: Győri Gabi Fény: Stadler Ferenc A koreográfus munkatársa: Kara Zsuzsanna Koreográfus: Velekei László A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darab Adolphe Adam muzsikájával hódította meg a világot. Az előadás valódi kuriózumnak ígérkezik – a Győri Balett előadásában e misztikus, egyszerre gyönyörű és borzongató történet ezúttal Lajkó Félix zenéjével kel új életre.

Fotó: Lakatos János

Közreműködik: Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Dubóczky Gergely

Fotó: Sim Canetty-Clarke

MÁJUS 14. | 19.30 Sheldonian Theatre

John Eliot Gardiner és az English Baroque Soloists & Monteverdi Choir

Bach: János-passió, BWV 245 Evangélista: Nick Pritchard Jézus: William Thomas Pilátus: Alex Ashworth Közreműködik: Julia Doyle, Alexander Chance, Peter Davoren – ének Tizenhárom évvel a frenetikus budapesti előadás után John Eliot Gardiner visszatér a János-passióval a hazai közönség elé. A világhírű dirigens a régizene-mozgalom doyenje, ugyanakkor napjaink egyik legfrissebb szemléletű, legkíváncsibb karmester-egyénisége. Lemezei sem veszítettek semmit frissességükből: Bach János-passiójából több mint három évtizede készített első felvételét azóta is a mű etalonértelmezésének tartják.

MÁJUS 15. | 19.00

Müpa – Fesztivál Színház

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök – bemutató Előadják: a Pécsi Balett táncművészei Közreműködik: Kamarás Iván, Kiss-B. Atilla, Uhrik Teodóra, Vári Éva Zene: Riederauer Richárd Díszlet: Cziegler Balázs Jelmez: Nagy Fruzsina

Fény: Hepkó Miklós, Vincze Balázs A koreográfus munkatársa: Ujvári Katalin, Molnár Zsolt Koreográfus, rendező: Vincze Balázs

A jubileumát ünneplő Pécsi Balett produkcióját a 115 éve született Victor Vasarely művei inspirálták. A képzőművészetre reflektáló táncetűdöket a társulat meghatározó alkotója, a Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas koreográfus, Vincze Balázs álmodta színpadra. A díszlet- és jelmezterveket két fiatal, progresszív, a színházi életben elismert alkotó, a jelmeztervező Nagy Fruzsina és a díszlettervező Cziegler Balázs készíti, a darab zenei világát Riederauer Richárd teremti meg.

Bartók Kodály Zoltánnal és a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes tagjaival (1910. március) Fotó: Székely Aladár

Bartók, a zeneszerző Bartók az európai zene válságos időszakában vált zeneszerzővé, olyankor, amikor megkérdőjeleződött és részben hiteltelenné is vált a közelmúlt hagyománya; amikor sok pályatársa kizárólag egy radikális fordulattól várta a zene megújulását. Bartók Brahms, Liszt, Wagner, Richard Strauss, majd Debussy hangjának követőjeként igyekezett kialakítani saját stílusát, de belátta, hogy nem ez a számára járható út. Egész életében figyelte, követte legjelentősebb kortársait, biztos érzékkel vette észre, ki számít igazán. A nyughatatlan újítókkal szemben azonban fontosnak tartotta a nyugati zene legnemesebb hagyományait, és olyan nagy múltú műfajokban alkotott például – nem alkalmi jelleggel –, mint a vonósnégyes, a versenymű vagy

a szonáta. Az ellenpontművészet bachi mércéje, a dinamikus forma beethoveni ideája egész életében viszonyítási pontot jelentett, alkotóművészetében a gondosság és a kikezdhetetlen szakmai etikusság soha nem szorulhatott háttérbe. Bartók zenéjének közelségében az ember keményebbnek érzi a gerincét, ellenállóbbnak a derekát.

Bartók, a zongoraművész „Keze vékonyan metszett, artisztikusan finom volt, s ugyanakkor rendkívüli erő kifejezője… De még jobban megnyilatkozott ez az erő gyakori fejfelvetéseiben; akik zongorázni látták, emlékezni fognak rá, hogy mozdulataiban, egy-egy kinyúlásában és megrezzenésében volt valami párducszerű, valami ragadozó és félelmetes” – idézte vissza Szabolcsi Bence Bartók, a zongoraművész alakját. A szemtanúk többsége hasonlóan látta, szinte mindenki érzékelte Bartók törékeny testalkata és a zenéből felszabaduló fokozhatatlan energia látszólagos ellentmondásosságát. Előadóművészi pályájának elején nemcsak virtuozitásával, hanem mindent befogadni kész memóriájával, gyors tanulásával, valamint a zenekari hangtömegek és hangszínek érzéki megjelenítésével is kivívta a kortársi elismerést. Sokféle korszak, sokféle stílus állt közel hozzá, Scarlatti éppúgy, mint Mozart, Chopin vagy Debussy. A kortárs zene szószólójaként méltó volt nagy elődjéhez, Liszt Ferenchez. Előadóművészként Európa számos országába eljutott, az Egyesült Államokba először 1928-ban utazott el, egy évvel később pedig a Szovjetunióban is koncertezett. Az utókor számára felbecsülhetetlen értékű felvételei nemcsak zongoraműveiről, hanem zenei gondolkodásáról, előadóművészi filozófiájáról és muzsikusi habitusáról is páratlanul izgalmas és gazdag képet festenek.

MÁJUS 16. | 20.00 Müpa – Fesztivál Színház

Aurevoir.

Fotó: Svetlana Tarlova

Az együttes tagjai: Agócs Márton – ének, gitár, ír buzuki, Fejér Mihók – ének, mandolin, Újházi Ádám – hegedű, Fejér Ágoston – tangóharmonika, billentyűs hangszerek, vokál, Orosz Kristóf – gitár, vokál, Cseke Dániel – szaxofon, fuvola, Gelencsér Gábor – basszusgitár, Szűcs Viktor – ütős hangszerek

MÁJUS 17. | 19.30

Royal Albert Hall

Royal Philharmonic Orchestra Weber: Euryanthe – nyitány Villa-Lobos: Fantázia szopránszaxofonra és vonószenekarra Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98 Közreműködik: Jess Gillam – szaxofon Vezényel: Vaszilij Petrenko A Royal Liverpool Philharmonic vezető karmestere, az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának első karmestere, az orosz Akadémiai Szimfonikus Zenekar első vendég karmestere, Vaszilij Petrenko a közelmúltban a Royal Philharmonic Orchestra kijelölt zeneigazgatójaként készítette elő a nagyhírű együttes következő évadjait. 2021-ben foglalta el új pozícióját, ezen a hangversenyen ebbéli minőségében is bemutatkozik. A koncert különlegessége a brazil zeneszerző, Heitor Villa-Lobos háromtételes Fantáziája, a hazai koncertéletben ritkaságnak számító szaxofonverseny szólistája Jess Gillam lesz.

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fotó: Nagy Attila / Müpa

MÁJUS 18. | 19.30

Mozart-est Mozart: B-dúr szimfónia, K. 319 Mozart: Esz-dúr (Jeunehomme) zongoraverseny, K. 271 Mozart: c-moll mise, K. 427 (Richard Maunder kiadása) Közreműködik: Sabine Devieilhe, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt – ének, Berecz Mihály – fortepiano, Orfeo Zenekar, Purcell Kórus Vezényel: Vashegyi György A fiatal zongoraművész, Berecz Mihály már számos alkalommal játszott Vashegyi Györggyel és együtteseivel. Ezúttal Mozart életművének egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb darabját, a salzburgi időszakban írt Esz-dúr zongoraversenyt adják elő. A koncert második felében egy nem kevésbé izgalmas, a maga nemében egyedülálló egyházzenei kompozíció, a c-moll mise csendül fel.

MÁJUS 19. | 20.00 Müpa – Fesztivál Színház

Charlie Közreműködik: Váczi Eszter – ének Az együttes tagjai: Horváth Charlie – ének, László Attila – gitár, Lattmann Béla – basszusgitár, Csiszár Péter – szaxofon, Halász János – billentyűs hangszerek, Póta András – dob Charlie félreismerhetetlenül egyéni stílusát a blues, a jazz, a soul és a funky ötvözeteként alakította ki. Gazdag hangszerelésű, választékosan harmonizált dalaiban mindig megélt élethelyzetekre reflektál, talán ezzel magyarázható, hogy a legtöbb Charlie-sláger szinte azonnal klasszikussá vált. S hogy mennyi-mennyi örökzöldet köszönhetünk neki, arra a Bartók Tavasz koncertjén csodálkozhatunk rá, melyen a jól ismert dalok mellett új lemezéből is ízelítőt ad.

Fotó: Ora Hasenfratz

MÁJUS 20. | 19.30

Budapest Music Center – Koncertterem

Kelemen Kvartett • 2.1 Bartók: 1. vonósnégyes, Sz. 40, BB 52 Bartók: 2. vonósnégyes, Sz. 67, BB 75 Bartók: 3. vonósnégyes, Sz. 85, BB 93 A vonósnégyes tagjai: Kelemen Barnabás, Jonian Ilias Kadesha – hegedű, Kokas Katalin – brácsa, Vashti Mimosa Hunter – cselló Közel három év szünet után, megújult formában lép színpadra a Kelemen Kvartett, bár Kelemen Barnabás és Kokas Katalin az elmúlt időszakban sem fordított hátat a műfajnak. A két frissen csatlakozott taggal, a görög hegedűművésszel, Jonian Ilias Kadeshával és az angol csellistával, Vashti Mimosa Hunterrel kiegészülve hosszú távú közös munkára vállalkoznak, ennek ékes bizonyságául két koncerten Bartók valamennyi vonósnégyesét megszólaltatják.

MÁJUS 20. | 20.00

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Makám: Mamilula Közreműködik: Bede Sári, Bognár Szilvia, Korzenszky Klára, Lovász Irén, Magyar Bori, Szalóki Ági – ének, Pál András – próza, Kuczera Barbara – hegedű, Krulik Zoltán – ének, gitár, Boros Attila – basszusgitár, Eredics Dávid – klarinét, kaval, szaxofon, Juhász Endre – oboa, duduk, Mizsei Zoltán – ének, zongora, Keönch László – ének, torokének, dob, cajon, udu, derbuka Dramaturg: Cziglényi Boglárka Koncepció: Krulik Zoltán

MÁJUS 21. | 19.00

Müpa – Fesztivál Színház

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A hűtlen feleség — bemutató Előadja: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán) Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Zene: Eredics Benjámin Népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa Forgatókönyv, dramaturgia, jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa Díszlet: Tóth Kázmér

Fény: Kósa Dániel Animáció: Fabók Szilvia, Konta Boáz Krisztián Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfus, rendező: Zsuráfszky Zoltán

MÁJUS 22. | 20.00 Müpa – Fesztivál Színház

Fotó: sinco

A hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét, e kegyetlen szépségű, régi stílusú balladát, népköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar előadása. A téma ma is aktuális: egy elsöprő erejű szerelem fellobbanása, majd az égő szenvedély, végül a hűtlenség és féltékenység a férfi és a nő kapcsolatának örök konfliktusa, mely a tánc nyelvén bontakozik ki a szemünk előtt.

Bagossy Brothers Company Az együttes tagjai: Bagossy Norbert – ének, gitár, Kozma Zsombor – hegedű, tangóharmonika, billentyűk, Tatár Attila – gitár, vokál, Bagossy László – basszusgitár, vokál, Bartis Szilárd – dob A gyergyószentmiklósi zenekar 2013-ban alakult. Első két évükben Erdély számos településén, fesztiválján felléptek, számaikat pedig az erdélyi rádiók mellett több határon túli, magyarok lakta területen működő, illetve magyarországi rádióadó is sugározta. Megalakulása óta a zenekar három nagylemezt és egy szimfonikus koncertlemezt adott ki, dalaik sokszoros slágerlista-vezetők, negyedik lemezükkel idén februárban örvendeztették meg rajongóikat.

Bartók, a népzenegyűjtő 1911-ben a harmincéves Bartók így fogalmazott: „A zenét-írással párhuzamosan mindig jobban és jobban kerültem bele a zenefolklór tanulmányokba – kezdve magyar anyagon, áttérve a szomszédos népekére; ez a tudományág ez idáig még olyan árva, olyan szűz, hogy jóformán egzotikumnak szokták tekinteni. Valószínűleg ezért vonzódom olyan nagyon hozzá. Azt hiszem, nem fogok csak Magyarországra szorítkozni; talán megadatik nekem, hogy messzebbre, vadabb, egészen járatlan utakra elkerüljek.” Bartók később valóban eljutott „vadabb” vidékekre, gyűjtött észak-afrikai, sivatagi berberek között és északtörökországi vándorló nomádok anatóliai, téli szálláshelyén is. Utolsó – hosszúra nyúlt – amerikai útja során a Milman Parry-féle szerb–horvát gyűjteményt rendezte és jegyezte le. Nem kétséges, hogy a zeneszerző

Bartókra mindig is a Kárpátmedence népzenei öröksége volt döntő hatással, a magyarázat pedig egyszerű: „Kutatásaim nagyrészét Kelet-Európában folytattam. Munkásságomat, mint magyar ember, természetesen a magyar népzenével kezdtem; rövidesen azonban a szomszédos területekre – Szlovákiára, Ukrajnára és Romániára is kiterjesztettem. (…) Kezdettől fogva végtelenül meglepett a tanulmányozás alatt álló keleteurópai területen kezem ügyébe került anyag dallamtípusainak szokatlan gazdagsága. Kutatásaimat tovább folytatva, meglepetésem egyre nőtt” – írta 1942-ben. Bartók számára közvetlen környezetünk népzenéje az izgatottság, a meglepődés örök forrása maradt, kompozícióinak atmoszférája, fordulatainak ízessége és váratlansága pedig még ma is eleven erővel hat.

Bartók és a tánc A kilencévesen komponálni kezdő Bartók Béla eleinte valcert és mazurkát írt, majd számolatlanul ontotta a polkákat, és írt pár ländlert is. Az érett művek között tallózva aztán találkozhatunk „tót legények táncával”, kanásztánccal és medvetánccal, egy egész sorozat román népi tánccal és a reprezentatív zenekari Táncszvittel. Bárhol is gyűjtött népzenét, mindig nagy érdeklődést mutatott a különböző táncok iránt, legyen szó szerb, oláh, rutén vagy bolgár táncról, a népzenei ritmus fontosságának bemutatása érdekében tánclejegyzéseket is készített. A Bartók zeneképében kulcsfontosságú zenei élmény, a zene megélése az eleven testiségben, a mozdulatban, a zene tempójára, ritmikájára, karakterére való zsigeri

ráhangolódásban, végső soron tehát a táncban ölt közvetlenül testet. Táncszínházi darabjai – A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin – mind zenéjükkel, mind sajátos műfaji megjelölésükkel arra ösztönzik a koreográfusokat, hogy ezt a bizonyos eleven testiséget soha ne veszítsék szem elől, s hogy a klasszikus balett mozdulatkultúrájától eltérő táncnyelvekkel kísérletezzenek. De nem csak ezek a kompozíciók szólítják meg újra és újra a táncművészeket, olyan művek vagy műrészletek ihlettek a közelmúltban koreográfiákat, mint a Concerto, az 5. vonósnégyes vagy a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára.

MÁJUS 23. | 19.30

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Liszt–Bartók-est Liszt: A bölcsőtől a sírig, S. 107 Liszt: Haláltánc, S. 126 Bartók: A fából faragott királyfi, Sz. 60, BB 74 Közreműködik: Pellet Sebestyén – zongora, Szent István Filharmonikusok, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói Koreográfus: Leo Mujić Vezényel: Kovács János

MÁJUS 23. | 19.30

Budapest Music Center – Koncertterem

Kelemen Kvartett • 2.2 Bartók: 4. vonósnégyes, Sz. 91, BB 95 Bartók: 5. vonósnégyes, Sz. 102, BB 110 Bartók: 6. vonósnégyes, Sz. 114, BB 119 A vonósnégyes tagjai: Kelemen Barnabás, Jonian Ilias Kadesha – hegedű, Kokas Katalin – brácsa, Vashti Mimosa Hunter – cselló

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem / Fesztivál Színház

Fotó: Lakatos János

MÁJUS 24. | 19.30

Bartók-est Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114 Bartók: Concerto, Sz. 116, BB 123 Előadják: a Szegedi Kortárs Balett táncművészei Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Madaras Gergely Fény: Stadler Ferenc Jelmez: Mojzes Dóra A koreográfus munkatársa: Czár Gergely Koncepció, koreográfus: Juronics Tamás Bartók Béla Amerikában írt nagyzenekari műve, a Concerto által inspirált tánc előadás a zeneszerző személyét színpadi szereplőként idézi meg, de feltűnnek más, Bartók-művekből ismert alakok is, a Kékszakállú, a Mandarin és a Fából faragott királyfi. Az est karmestere, Nánási Henrik a hangverseny első részében a bartóki életmű meghatározó darabját vezényli: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció a 20. századi zene kimagasló remeke.

Bartók Tavasz Programfüzet A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek ingyenes kiadványa

Kiadja a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt. A szerkesztés lezárult: 2021. április 9-én A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.

bartoktavasz.hu E-mail: info@bartoktavasz.hu Telefon: +36 1 555 3000

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus. mupa.hu