Bartók Tavasz Műsorfüzet - Várjon Dénes (zongora) és a Concerto Budapest • 2.1 (2022. április 7.)

Várjon Dénes és a Concerto Budapest • 2.1

ÁPRILIS 7. | 19.30

Zeneakadémia – Nagyterem Liszt Academy – Grand Hall

Bartók: Két kép • Two Pictures, BB 59 I. Virágzás • In Full Flower II. A falu táncas • Village dance Bartók: 3. zongoraverseny • Piano Concerto No. 3, BB 127 I. Allegretto II. Adagio religioso III. Allegro vivace szünet • interval Beethoven: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67 • Symphony No. 5 in C minor, Op. 67 (“Fate”) I. Allegro con brio II. Andante con moto III. Allegro IV. Allegro Vezényel • Conductor: KELLER András For the English version, see page 5

A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This concert of the Bartók Spring is presented by Müpa Budapest as a joint event with Liszt Academy.

1

Bartók Béla: Két kép, BB 59 A kompozíció A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos közvetlen közelében született, Bartók 1910-ben fejezte be. A két mű között nincs szoros viszony, de mindkettőben érezhető, hogy a szerzőt men�nyire élénken foglalkoztatta, miként lehet szuggesztív vizuális as�szociációkat keltő, erőteljes atmoszférateremtő hangzások révén olyan zenei folyamatot létrehozni, mely végeredményben mégiscsak függetleníti magát akár a címek által hivatkozott zsánerektől, akár a színpad drámai eseményeitől. Ám míg az operában Bartók elsősorban a német zenedrámai tradíció (Wagner, Richard Strauss), addig a zenekari tételpárban a francia századforduló (Debussy) világa felé tájékozódott. Utóbbiban a két tétel egyben egymás oppozíciója is, ugyanúgy, mint az 1907–1911 között kialakított Két arckép (Ideális és Torz) esetében.

Bartók Béla: 3. zongoraverseny, BB 127 A 3. zongoraverseny Bartók utolsó befejezett műve. 1945 nyarán kezdett hozzá és szeptember végére fejezte be. A darab mintha a beteg Bartók visszatérő életöröméről árulkodna, és arról, hogy talán nemsokára hazatérhet. Feleségének, Dittának szánta; részben ez is magyarázza a kompozíciónak az előző zongoraversenytől olyannyira elütő karakterét. A hagyományos módon szonátaszerkezetű első tétel a vonósok „erdőzsongásával” kezdődik (az E-dúr hangnem is Wagner erdei zenéjére utal). A zongora ehhez elegáns, verbunkosízű melódiát társít. A lassú tétel felirata egyedülálló Bartók életművében: Adagio religioso. A „vallásos” adagio Beethoven egy híres vonósnégyestételére emlékeztet, anélkül, hogy azt szó szerint idézné: az op. 132-es a-moll kvartett lassújára, amelynek Beethoven a „felgyógyult beteg hálaéneke lyd hangnemben” címet adta. A zárótétel lendületes 3/8os rondó, amelybe még egy játékos fúga is belefér. Vidám hangulatú darab, mit sem tud a tragédiáról – amely azonban még a mű elkészülte előtt bekövetkezett. Bartók a tisztázatot már nem tudta végigírni.

Behúzatta az ütemvonalakat Péter fiával, 17 ütem a partitúrából azonban üresen maradt, a darabot végül Serly Tibor egészítette ki.

2

Ludwig van Beethoven: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67 Beethoven legismertebb és legtöbbet idézett zenekari kompozíciója az 5. szimfónia, első tételének mottószerű főtémája a zeneszerző névjegyévé vált. Anton Schindler Beethovenre hivatkozva így jellemezte: „Így zörget a sors az ajtón.” Az ifjú Mendelssohn – bár Goethe vonakodott meghallgatni – eljátszotta a szimfónia első tételét zongorán, majd a költőfejedelem állítólag a következőket mondta: „Ez nem kelt semmiféle érzelmet, csak csodálkozást; grandiózus valami. Ez valami egész nagy, egész vad dolog volt, az ember attól fél, hogy összedől a ház. Hátha még egész zenekar játszaná!” A kompozíció ősbemutatója 1808. december 22-én volt a Theater an der Wien színháztermében. A koncert több mint négy órán át tartott, az 5. szimfónia mellett elhangzott a 6. szimfónia, a G-dúr zongoraverseny, egy ária, két részlet a C-dúr miséből, egy szabad zongorafantázia és a Karfantázia.

A fűtetlen teremben csak Beethoven elszánt hívei tartottak ki a koncert végéig, az 5. szimfónia a program kilencedik darabjaként hangzott el. Így nem csoda, ha a bécsi fogadtatás nem tükrözhette a mű későbbi elementáris sikerét.

Várjon Dénes Tökéletes technikája, mély zeneisége, sokoldalú érdeklődése révén Várjon Dénes a nemzetközi zenei élet egyik legizgalmasabb és leg­ elismertebb résztvevője. Igazi univerzális művész: kiváló szólista, elsőrangú kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, elismert pedagógus. Kamarazenészként a legnagyobbak között tartják számon, olyan partnerekkel dolgozik rendszeresen, mint Tabea Zimmermann, Kim Kashkashian, Jörg Widmann, Leonidas Kavakos, Schiff András, Heinz Holliger, Perényi Miklós, Joshua Bell. Szólistaként rendszeres meghívottja a nagy koncertsorozatoknak, a New York-i Carnegie Halltól a bécsi Konzerthauson át a londoni Wigmore Hallig, de ugyanilyen szívesen látott vendég a vezető zenekaroknál (Budapesti Fesztiválzenekar, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, Kremerata Baltica, Academy of St Martin in the Fields). Karmesterpartnerei között olyan muzsikusokat találunk, mint Solti György, Végh Sándor, Fischer Iván, Fischer Ádám, Heinz Holliger, Horst Stein, Leopold Hager, Kocsis Zoltán. Rendszeres résztvevője a nagy nemzetközi fesztiváloknak az amerikai Marlborótól a Salzburgi Ünnepi Játékokon át az Edinburghi Fesztiválig. Munkásságát Liszt-, Veress Sándor- és Bartók–Pásztory-díjjal, majd 2020ban Kossuth-díjjal ismerték el.

3

Fotó: Mudra László

KELLER ANDRÁS

Keller András Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, a Keller Quartet alapítója a legnagyobb mesterektől tanult, számára a Weiner–Kurtág–Rados-iskola egyet jelent a zene lényegével. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, irányítása alatt az együttes Magyarország egyik vezető – szenvedélyes és mindig örömteli játékáról ismert – nagyzenekarává vált. Keller András világszerte tart mesterkurzusokat, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Yale Egyetemen, a montreali McGill Egyetemen, a londoni Royal Academy of Musicon, a firenzei Accademia Fiesolén. Több mint tíz éve a világhírű IMS mesteriskola és az Aix-en-Provence-i Fesztivál Akadémiájának egyik vezető tanára. A közelmúltban a bázeli, a berlini, a hannoveri és a lübecki zeneakadémián, illetve a Verbier-i Fesztiválon tartott mesterkurzust. Jelenleg a világhírű londoni Guildhall School of Music and Drama kiemelt hegedűprofesszora.

4

Concerto Budapest Magyarország egyik vezető nagyzenekara, történelmi múlttal és a fiatal zenészek dinamizmusával. Nagy ívű és innovatív műsorszerkesztésével, egyéni hangzásával új színt hozott a magyar zeneéletbe.

Az elmúlt években számos nemzetközi fesztiválra, Európa, Amerika és a Távol-Kelet rangos koncerttermeibe is meghívást kapott.

A Concerto Budapest visszatérő vendégei olyan világhírű művé­szek, mint Gidon Kremer, Borisz Berezovszkij, Heinz Holliger, Isabelle Faust, Mihail Pletnyov, Jevgenyij Koroljov. A klasszikus művekből álló repertoárt kortárs zeneművek, gyermek- és ifjúsági programok teszik még színesebbé.

Béla Bartók: Two Pictures, BB 59 Completed in 1910, the composition was written very close to Bluebeard’s Castle, the one-act opera. While the two works are not directly related, both demonstrate a strong desire on the composer’s part to use sonorities that give rise to strong visual associations and create powerful atmospheres, so as to instigate a musical process that in the end frees itself from the genres referenced by the titles, or the dramatic events on the stage. While in the opera Bartók explored the German tradition (Wagner, Richard Strauss), the two orchestral movements probed the French music of the turn of the century (Debussy). The two movements are also opposed to each other, just like in the case of the Two Portraits (One Ideal, One Grotesque) he wrote between 1907–1911.

5

Béla Bartók: Piano Concerto No. 3, BB 127 Piano Concerto No. 3 is the last work Bartók completed. He started it in the summer of 1945 and finished it by the end of September. The piece seems to bear witness to an ailing Bartók’s returning joie de vivre, and a hope of going back to his homeland soon. He intended it for his wife, Ditta, which to a certain extent explains the character of the composition, so different from the previous piano concerto. The first movement, which has a traditional sonata structure, begins with the “forest murmur” of the strings – even the E major key alludes to Wagner’s forest music. The piano adds an elegant, verbunk-flavoured melody. The slow movement is marked Adagio religioso, uniquely in Bartók’s œuvre.

The “religious” adagio recalls, without quoting it directly, a famous movement from one of Beethoven’s string quartets, the slow one in the Op. 132 A minor quartet, which Beethoven titled “Holy song of thanksgiving of a convalescent to the Deity, in the Lydian mode.” The closing movement is a lively rondo in three-eight time, with room even for a playful fugue. It is a cheerful piece, unaware of the tragedy – which, however, struck before the work was finished. Bartók was unable to complete the fair copy. He had his son, Péter, draw the bar lines, but the score remained empty after bar 17. The piece was finished by Tibor Serly.

Ludwig van Beethoven: Symphony No. 5 in C minor, Op. 67 (“Fate”) Symphony No. 5. is Beethoven’s best-known and most frequently cited orchestral composition, with the motto-like main theme of its first movement having become the composer’s signature melody. “Thus fate knocks on the door,” said Beethoven, according to Anton Schindler. The young Mendelssohn played the first movement on the piano to a reluctant Goethe, whose first response, reportedly, was: “That causes no emotion, it’s only astonishing and grandiose. How big it is – quite wild! enough to bring the house about one’s ears! and what must it be with all the people playing at once?” The piece was first performed on 22 December 1808, in the Theater an der Wien. The four-hour programme also included Symphony No. 6, Piano Concerto No. 4 in G major, an aria, two passages from the Mass in C major, a free piano fantasia, and the Choral Fantasy. Only Beethoven’s staunchest supporters persevered in the unheated hall, and since Symphony No. 5 was the ninth item, it is little wonder that its reception in Vienna did not foreshadow the subsequent, overwhelming success of the piece.

6

Photo: Misi Kondella / Liszt Academy

DÉNES VÁRJON

Dénes Várjon His perfect technique, deep musicianship and open-mindedness have made Dénes Várjon one of the most exciting and most widely recognized figures in international musical life. A truly universal artist, he is an accomplished soloist, a first-class chamber musician, the artistic director of festivals, and an acknowledged educator. He is considered one of the greatest chamber musicians, who regularly collaborates with such partners as Tabea Zimmermann, Kim Kashkashian, Jörg Widmann, Leonidas Kavakos, András Schiff, Heinz Holliger, Miklós Perényi and Joshua Bell. As a soloist, he frequently performs at the great concert series of such venues as New York’s Carnegie Hall, the Viennese Konzerthaus or the London Wigmore Hall, and he is the featured guest performer of the world’s leading orchestras, including the Budapest Festival Orchestra, the Berlin Radio Symphony Orchestra, the Saint Petersburg Philharmonic Orchestra, Kremerata Baltica and the Academy of St Martin in the Fields. György Solti, Sándor Végh, Iván Fischer, Ádám Fischer, Heinz Holliger, Horst Stein, Leopold Hager and Zoltán Kocsis were some of the conductors he has partnered with. He regularly participates at such major international festivals as those of Marlboro, Salzburg and Edinburgh. His work has been recognised with the Liszt, Veress Sándor and Bartók-Pásztory Prizes, and in 2020 with the Kossuth Prize.

7

András Keller András Keller is a Kossuth Prize laureate violinist and conductor, the founder of the Keller Quartet. He studied with the greatest masters, and the school of Weiner, Kurtág and Rados is identical for him with the most essential music. He became music director of Concerto Budapest in 2007, and the ensemble has since become one of Hungary’s leading symphony orchestras, known for its passionate and joyful performances. András Keller holds masterclasses all over the world, including at such places as New York’s Carnegie Hall, Yale University, the McGill University of Montreal, the London Royal Academy of Music and the Accademia Fiesole in Florence. He has been one of the principal instructors of the world-famous IMS master school and the Festival d’Aix en Provence Academy for over ten years. He held masterclasses at the music academies of Basel, Berlin, Hannover and Lübeck, and at the Verbier Festival. He is currently professor of violin at the world-class London Guildhall School of Music and Drama.

Concerto Budapest One of Hungary’s leading symphonic orchestras boasts a historic past and the dynamism of young musicians. With ambitious and innovative programmes, and an individual sound, it added a fresh touch to the Hungarian musical scene. Over the recent years they have been invited to numerous international festivals, acclaimed concert halls in Europe, America and East Asia. Concerto Budapest has such world-famous artists for returning guests as Gidon Kremer, Boris Berezovsky, Heinz Holliger, Isabelle Faust, Mikhail Pletnev, and Evgeni Koroliov. Their repertoire of classical works is made even more varied with contemporary compositions, and events for children and young people.

8

Photo: Gábor Fejér

A címlapon: Várjon Dénes Címlapfotó: Kondella Misi / Zeneakadémia