Tiszta forrás Összművészeti est Bartók magyar és arab gyűjtései nyomán Pure Source An evening of arts based on Bartók’s Hungarian and Arabic collections
ÁPRILIS 8. | 19.30
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa Budapest – Béla Bartók National Concert Hall
Közreműködik • Featuring: GUESSOUS Mesi – ének • voice, SZLAMA László – furulya, schalmei, koboz, ének • recorder, shawm, cithern, voice, BOROS Gerzson Dávid – darbuka, bendir, tapan, ének • voice, SMUK Tamás – bendir, tapan, Győri Balett • Ballet Company of Győr, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara • dancers and orchestra of the Hungarian State Folk Ensemble, Kodály Filharmonikusok Debrecen • Kodály Philharmonic Debrecen Vezényel • Conductor: FEKETE-KOVÁCS Kornél, KOLLÁR Imre Zene • Music: FEKETE-KOVÁCS Kornél, ERDÉLYI Péter Zenei szerkesztő • Music editors: GŐZ László, PÁL István Szalonna Animáció • Animation: BORDOS László Zsolt Koreográfus • Choreographers: ÁGFALVI György, MIHÁLYI Gábor, VELEKEI László Rendező • Director: KÁEL Csaba Az előadásban részlet látható a Vadlovak – Hortobágyi mese c. filmből. The performance incorporates a clip from the movie Wild Horses: A Tale from the Puszta. Külön köszönet • Special thanks to: Nemzeti Filmintézet • National Film Institute, Magyar Turisztikai Ügynökség • Hungarian Tourism Agency, TÖRÖK Zoltán, Jan HENRIKSSON For the English version, see page 5
1
Bartók Béla zeneszerzőként, előadóművészként és népzenekutató ként a magyar zenekultúra legfontosabb alakja. Népzenei gyűjtései alapozták meg azt az értékmegőrző munkát, melyet az őt követő nemzedékek végeztek. Az általa rögzített dallamok a mai napig ki indulópontot jelentenek a hagyományos népművészet és komolyze ne számára, de inspirációt jelentenek a jazz és a világzene alkotóinak és előadóinak is. Nemcsak a magyar és a kárpát-medencei népek zenetörténetében tölt be megkerülhetetlen szerepet, hatása még most is lendületet ad és inspirációt nyújt a legkülönbözőbb zenei stí lusok alkotóinak, előadóművészeinek, függetlenül attól, hogy a világ mely területéről származnak, milyen hagyományokhoz kötődnek. Bartókot nemcsak a magyar, hanem a környező népek és a távolab bi (pl. észak-afrikai, török) vidékek zenéje is élénken foglalkoztatta. „1905-től járta a régi Magyarország falvait, és néhány év alatt te kintélyes számú magyar, szlovák és román népdalanyagot gyűjtött össze, amelynek alapján felismerte a kölcsönhatások jelentőségét a különféle népdaltípusok kialakulásában – fogalmazott Lampert Vera. – A múlt század első évtizedében Berlinben is hasonló kutatás indult, amely egy új diszciplína, az összehasonlító népzenetudomány megteremtéséhez vezetett. Erich von Hornbostel 1905-ben alapí
Fotó: Csibi Szilvia / Müpa
GYŐRI BALETT
2
totta meg a berlini hangarchívumot, ahol a világ minden részéről gyűjtöttek felvételeket. 1911-ben megjelent önéletrajzában Bartók is kutatásainak kiterjesztését tervezte: »Azt hiszem, nem fogok csak Magyarországra szorítkozni; talán megadatik nekem, hogy messzebbre, vadabb, egészen járatlan utakra elkerüljek.«” 1913 nyarán „az algériai Biskra vidékén Bartók olyan dallamokat gyűjtött nagy értékű zenei örökségként, melyek európai ember szá mára korábban alig érintették a zene fogalmát; olyan hangszerekkel barátkozott meg, miket művelt európai zenész kézbe venni is szé gyellt volna. 1917-re a gyűjtés tudományos feldolgozását is elkészí tette. Az arab zenének ezt a »paraszti« részét a mai, korszerű tech nika segítségével sem lehet tökéletesebben gyűjteni és feldolgozni annál, ahogyan Bartók tette” – írta Sárosi Bálint. Gyűjtőútjának eredményével, illetve annak jelentőségével maga Bartók is tisztá ban volt. Tanulmányában úgy fogalmazott, hogy „amit mi különféle kiadványokból mint arab zenét ismerünk, nem a szó legszorosabb értelmében vett népzene, hanem a városi arabok zenéje, kétségkívül a régi arab műzenének maradványa, amely – kottaírás hiányában nem lévén feljegyezve – csak szájhagyomány útján maradt fenn. E tanulmányban az araboknak csupán népi, vagyis parasztzenéjéről lesz szó, amely a fent említettől lényegesen különbözik.” Bartók tudományos munkássága kompozícióin is mély nyomot hagyott. Sajátos zenei nyelvezetének kialakításában elsősorban a magyar népzene játszotta a főszerepet, de mint egyik levelében ki hangsúlyozta, nem vonta ki magát „semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból”. Az arab zene jel legzetes elemei: a szűk ambitusú, kis motívumok ismételgetéséből álló dallamok, a különleges hangsorok, valamint az ostinato, sokszor met rumváltásokat is tartalmazó ritmusok Bartók több művében is fellel hetők. Biskrai gyűjtésének egyik dallamát fel is használta a 44 duó két hegedűre című sorozat Arab tánc című tételében. Mivel a Tiszta forrás címet viselő előadásban hangsúlyos szerepet játszik az észak-afrikai arab gyűjtés, így természetes, hogy ez a darab is elhangzik. A „tiszta forrás” bartóki fogalma ezúttal összetett metaforaként vonul végig a produkción, nemcsak az archaikus kultúrát mint for rást jeleníti meg, hanem a Kárpát-medencét mint sajátos földrajzi tájat, mely a környező területek vízgyűjtőjeként éltető folyók alkotta természeti környezetet alkot. A víz, illetve a folyóvizek által alakított táj mint a népzenei források természetadta környezete tehát lega lább akkora hangsúlyt kap, mint maga a zene.
3
A produkcióban az autentikus népzenei előadásmód mellett épp úgy fontos szerepet kap a klasszikus zenére, mint a jazzre jellemző szemlélet. Bartók Tizenöt magyar parasztdal című zongoraciklusá nak részletei például big bandre hangszerelt változatban szólalnak meg. Balettzeneként elevenedik meg Bartók Táncszvitjének néhány tétele. Az 1923-ban bemutatott darabban sokféle népzenei hatás ismerhető fel, ugyanakkor konkrét népzenei idézetet nem tartal maz, hasonlóan Bartók későbbi zenekari műveihez, mint amilyen a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, vagy az amerikai években írt Concerto. A Dubai Expo 2020 magyar napján bemutatott Tiszta forrás elsőként vállalkozik arra, hogy olyan összművészeti produkciót állítson szín padra, mely Bartók arab népzenéhez kötődő munkásságát helyezi a központba. Az előadás alkotói a különböző népek zenéjének kölcsön hatására, a különböző kultúrák közötti párbeszéd természetességére igyekeznek felhívni a figyelmet, és ehhez olyan, átélhető formát keres tek, melyben sokféle műfaj és sokféle művészi forma alkot szerves egységet. Az előadást felvezető nyitány Erdélyi Péter, míg a finálé Fekete-Kovács Kornél alkotása – zenéjük érzéki módon foglalja össze és keretezi azt a színes és összetett világot, melynek minden egyes eleméhez Bartók művészete kínált igazodási pontot. „Bartók Béla műveire dolgozni nagy kihívás – vallja Velekei László. – Zeneműveinek nyelvezetét felfejteni és a táncnyelvre – vagy mond hatjuk úgy is, a testre – adaptálni kemény munka, amely azonban mindig meghozza gyümölcsét és a közönség elismerését. Összmű vészeti vonatkozásai miatt a Tiszta forrás különösen izgalmas kihí vásnak minősült.” Az előadás kapcsán Mihályi Gábor így fogalma zott: „A bartóki »tiszta forrás« eszméje ránk, tradícióból inspirálódó alkotókra misztikus erővel hat. Vonz bennünket az erdő, az átválto zás szakrális tere, ahol mi is szarvasokká válhatunk. A mi szimbolikus erdőnk a színpad. A Tiszta forrás megvalósulása a Magyar Állami Népi Együttes nagy találkozása egy másik mágikus szarvascsapattal, a Győri Balettel. Hiszem, hogy ennek a különleges, közös munkának az eredménye nemcsak a múltból jövőbe mutató, de felemelő is lett.”
4
Photo: Szilvia Csibi / Müpa Budapest
HUNGARIAN STATE FOLK ENSEMBLE
As a composer, performer and ethnomusicologist, Béla Bartók is the most important figure in Hungarian music culture. His folk music collections laid the foundations for the preservation work that was carried out by the generations that followed him. The melodies he recorded are still a starting point for traditional folk and classical music, as well as an inspiration for the composers and performers of jazz and world music. Not only is he to be reckoned with in the musical history of Hungary and the Carpathian Basin, but his influence continues to inspire and inspirit the creators and players of the most diverse musical styles, regardless of their origin or the traditions they follow. Bartók was equally interested in the music of Hungarians, the peoples of the neighbouring countries, and more distant lands, like North Africa and Turkey. “From 1905, he travelled the villages of pre-war Hungary, and in a few years he collected a considerable number of Hungarian, Slovakian and Romanian folk songs, which led him to realizing the importance of interactions in the development of the different types of folk song,” said Vera Lampert. “In the first decade of the 20th century, similar research was started in Berlin, leading to the creation of a new discipline, comparative ethnomusicology. Erich von Hornbostel founded a sound archive in Berlin in 1905, where recordings from all over the world were collected. In his 1911 autobiography, Bartók also mentioned plans to extend his studies: ‘I do not think I will restrict myself to Hungary; I may have the opportunity to go further, reach wilder, completely unbeaten paths.’”
5
Photo: Szilvia Csibi / Müpa Budapest
6
MESI GUESSOUS AND BAND
In the summer of 1913, “in the Algerian region of Biskra, Bartók collected melodies, which comprised a musical heritage of great value but had hardly been considered by Europeans to fall in the category of music; he acquainted himself with instruments which an educated European musician would have been ashamed to hold in his hands. By 1917 he had completed writing up the collection. This ‘peasant’ part of Arabic music could not be collected and catalogued any more perfectly than Bartók did, even with today’s modern technology,” wrote Bálint Sárosi. Bartók himself was aware of the results of his collection trip and its significance. “What we know from various publications as Arab music,” he wrote in his study, “is not folk music in the strictest sense of the word, but the music of urban Arabs, itself undoubtedly a remnant of old Arabic art music, which, in the absence of music notation, has survived only through oral tradition. In this study, we will deal only with the folk, or peasant music of the Arabs, which differs substantially from the above.” Bartók’s scholarly work also left a deep mark on his compositions. Hungarian folk music played the main role in the development of his unique musical idiom, but as Bartók emphasised in one of his letters, he did not reject “any influence, whether it came from Slovak, Romanian, Arabic or any other source.” The characteristic elements of Arabic music – melodies in narrow ranges, created from the repetition of small motifs, special scales, and ostinato rhythms, often with changes of metre – can be found in several of Bartók’s works. He even used a melody he collected in Biskra, in the “Arabic Dance” movement of the series,
44 Duos for Violin. Since the Arabic collection from North Africa plays a prominent part in the production, Pure Source, it is only natural that this piece should be included. The Bartókian concept of the “pure source” runs through the performance like a complex metaphor, representing not only archaic culture as a source, but also the Carpathian Basin as a distinctive geographical region, which, as a catchment area of the surrounding territories, forms a natural environment of life-giving rivers. Shaped by water and rivers, the landscape, the natural environment of the folk music sources, is thus given as much emphasis as the music itself. The authentic performance mode of folk music shares the stage with the classical and the jazz approach. For instance, excerpts from Bartók’s piano cycle, Fifteen Hungarian Peasant Songs will be performed in a version for big band. Some movements of Bartók’s Dance Suite are brought to life as ballet music. The piece, premiered in 1923, reveals a wide range of folk music influences but does not contain any specific folk music quotations, in the manner of Bartók’s later orchestral works, such as Music for Strings, Percussion and Celesta, or the Concerto for Orchestra, written during the American years. The creators of Pure Source, premiered at Hungary’s National Day of Expo 2020 Dubai, seek to draw attention to the reciprocity of the music of different peoples and the spontaneity of the dialogue between different cultures, and opted for a form that is accessible, while allowing many different genres and artistic forms to generate an organic whole. The overture, composed by Péter Erdélyi, and the finale, composed by Kornél Fekete-Kovács, sensuously encapsulate the colourful and complex world whose every element was inspired by some facet of Bartók’s art. “Working with the works of Béla Bartók is a great challenge,” says László Velekei. “It is hard work to decipher the language of his music and adapt it to the idiom of dance – or shall we say, that of the body – but it always pays off and the audience appreciates it. Since it embraces all the arts, Pure Source was a particularly exciting challenge.” Said Gábor Mihályi about the production: “Bartók’s idea of the ‘pure source’ has a mystical attraction for us, creators who are inspired by the tradition. We are attracted by the forest, the sacred space of transformation where we too can become deer. Our symbolic forest is the stage. With the Pure Source, a great encounter takes place between the Hungarian State Folk Ensemble and another troupe of magical deer, the Győr Ballet. I believe the result of this special, joint work has been not only forward-looking but also uplifting.”
7
PROGRAMAJÁNLÓ
ÁPRILIS
Uri Caine: Bartók Project
ÁPRILIS
Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája
10.
17.
A címlapon: Győri Balett Címlapfotó: Csibi Szilvia / Müpa