Bartók Tavasz Műsorfüzet - Szegedi Kortárs Balett: Concerto / Vadak / A szent (2022.04.22., 05.04.)

Szegedi Kortárs Balett: Concerto / Vadak / A szent Szeged Contemporary Dance Company: Concerto / The Wild Ones / The Saint

ÁRPILIS 22. | 19.00

Szegedi Nemzeti Színház National Theatre Szeged

MÁJUS 4. | 19.00

Győri Nemzeti Színház National Theatre Győr

I. Concerto Bartók Béla: CSETÉNYI Vencel Pásztory Ditta: BOCSI Petra Kékszakállú herceg • Bluebeard: CZÁR Gergely Judit / A Haza allegóriája • Allegory of the Homeland: HEIM Boglárka Mandarin: KISS Róbert Mimi: KISS Réka Fából faragott királyfi • The Wooden Prince: Graziano BONGIOVANNI Királylány • Princess: Marie VILETTE Pók • Spider: LISZKAI Zsófia Sátán • Satan: VINCZE Lotár További szerepekben • Also featuring: NIER Janka, HUDACSEK Hanna, Diletta RANUZZI, Francesco TOTARO, Adam BOBÁK II. Vadak • The Wild Ones Lány • Girl: KISS Réka / Marie VILETTE További szerepekben • Also featuring: Adam BOBÁK, BOCSI Petra, Graziano BONGIOVANNI, CZÁR Gergely, HUDACSEK Hanna, KISS Róbert, LISZKAI Zsófia, NIER Janka, Diletta RANUZZI, Francesco TOTARO, Marie VILETTE, VINCZE Lotár III. A szent • The Saint Előadja • Performed by: HEIM Boglárka

1

Közreműködik • Featuring: Szegedi Szimfonikus Zenekar • Szeged Symphony Orchestra Vezényel • Conductor: GYÜDI Sándor Zene • Music: BARTÓK Béla [1], LÁZÁR Dániel [2], MOLNÁR Viktor [3] Jelmez • Costumes: MOJZES Dóra [1], HEIM Boglárka [2] Fény • Lighting: STADLER Ferenc A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: CZÁR Gergely Látvány, koncepció, koreográfus • Production design, concept, choreography by: JURONICS Tamás Balettigazgató • Ballet director: PATAKI András Művészeti vezető • Artistic director: JURONICS Tamás For the English version, see page 8

2

Bartók Béla: Concerto, Sz. 116, BB 123 Bartók Concertója karmesteri ösztönzésre született, Serge Kousse­ vitzky, a Bostoni Szimfonikusok vezetője rendelte. A bostoni bemu­ tatóra Bartók ismertetőt is írt: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a záró­ tétel életigenléséig. E szimfónia-szerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek, hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus kezelésmódja magyarázza. A virtuóz hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato-szakaszaiban jelenik meg (rézfú­ vó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának perpetuum mobileszerű futamaiban (vonósok), és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, bri­ liáns passzázsokkal.”

A zenekari darabhoz koreográfiát készítő Juronics Tamás így nyi­ latkozott: „A Concerto tartalmilag és formailag egyaránt elválaszt­ hatatlan attól az élethelyzettől, lelkiállapottól, amelyben Bartók 1943 környékén Amerikában, a mű megírása előtt volt: állandó, láz­ zal gyötrő betegsége, kényszerű távozása Magyarországról, kínzó honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért a növekvő nácizmus miatt, és mindezekből adódóan zeneszerzői bénultsága. Három évig semmilyen zenét nem ír, és ő maga is úgy fogalmaz, hogy va­ lószínűleg már soha nem is fog. Majd jön egy felkérés, amely éppen a kórházban éri. Életmentő munkáról van szó: a születendő zené­ be minden fájdalmát, keserűségét, ugyanakkor – éppen a mű hoz­ ta fellángolás kapcsán – minden életszeretetét és optimizmusát is beleírja. Érzelmileg tehát rendkívül összetett szerzeményről beszé­ lünk. Nem választom el Bartók élethelyzetét a műtől, hanem őt és az állapotát egyaránt ábrázolom. A zenében megfogalmazott víziói, illetve a folyamatos láz okozta lázálmai – vizuális síkon a saját gon­ dolataimmal kiegészülve – jelennek meg. Ez a kiindulópont, és ebből különböző allegorikus figurák létrehozásával valóban megjelenítjük a színpadon azokat a fogalmakat, amelyek ebben a zenében meg­ születnek: haza, honvágy, a háború borzalmai, a világ csúfsága, az alkotás gyötrelme és szépsége. Nincsenek valódi színpadi körülmé­ nyeink, hiszen nincs lehetőség díszletek használatára, így a vizuá­ lis megvalósítás legfőbb területe a jelmezek, ezek határoznak meg egy-egy karaktert; különlegességük Mojzes Dóra nevéhez fűződik, akinek – jelentős divattervezői és filmes munkái mellett – ez az első színpadi tervezői felkérése. Az előadásban magát Bartókot is áb­

3

Fotó: Niemeyer Robert

Fotó: Valuska Gábor / Müpa

CONCERTO

rázoljuk: egyik táncosunkat úgy maszkírozzuk, hogy hozzá hasonló lehessen. A szerepet Csetényi Vencel táncművész játssza, aki kizá­ rólag ennek kedvéért tér vissza a pályára. Erős képi világot terem­ tünk, amelynek megfogalmazásában Bartók életrajzi motívumai kö­ zül egyet kiemeltem: »bogaras« ember volt, mániákusan szeretett rovarokkal foglalkozni. Rendszerezte, preparálta, vizsgálta, katalo­ gizálta őket, selyemhernyókat nevelt. Még New Yorkban is órákon át figyelte a lámpafénynél repkedő bogarakat. Kafkai hasonlattal a bogármotívum vált az allegorikus figurák megvalósításának esz­ közévé: ez a jelmezek és a helyzetek kialakításánál legtöbb esetben megjelenik.”

Lázár Dániel: Vadak A Müpa 2020-as Zeneműpályázatának zsűritagjaként Juronics Tamás is részt vett a fiatal magyar szerzők legjobb műveinek kiválasztásá­ ban. „Lázár Dániel darabja rögtön felkeltette a figyelmemet, hiszen egységes, ritmikailag kifejezetten jól táncolható, mintegy húszperces mű, melyet a szerző táncetűdnek írt. A másik, ami megmozgatott,

4

Molnár Viktor alkotása, amely egy mindössze kilenc­perces, de annál összetettebb, erős, színpadiasan feszült, néha szinte horrorisztikus hangulatot ébresztő szerzemény. Mindkettőre krokiszerű gondola­ tokat lehet koreografálni. Az alapötlet Bartók Béla Concerto című műve köré épül, amely magában hordozza, hogy egyfajta koncertről van szó, és ez adja az est szerkezeti egységét. A zenekar – mindhárom darab esetében – az árok helyett a színpadon helyezkedik el, ettől a zene jelenléte emblematikusabb, a néző egyszerre kap koncert­ élményt és hozzá tartozó, a zenekar előtt látható történeteket, érze­ teket: három táncjátékot.”

Lázár Dániel művének eredeti címe Együtt vagy egyedül. A zenére kialakított koreográfia egy rituális eseménysort jelenít meg. A rács mögött levő csoport állandó mozgásban, törzsi rítust idéző harci táncban mutatja magát a nézőknek. A barbárszerű közösség bel­ ső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán le­ vőkre. A két oldal közötti különbség drámaian kirajzolódik, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb tá­ volságba sodródik egymástól. Amikor az elválasztó rács kinyílik, vég­ zetes áldozati tánc veszi kezdetét, de a kimenetele nem egyértelmű.

Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatkozik meg.

Molnár Viktor: A szent Molnár Viktor a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazott kompozí­ ciójának eredeti címe Mars Mission. A darab koncerttermi bemutató­ ja 2022 januárjában volt, a MÁV Szimfonikus Zenekart Farkas Róbert vezényelte. A zenére készült koreográfia test és lélek harcát ragadja meg. A hit keresése, a jóságra való törekvés állandó küzdelemben áll az emberi gyarlósággal, a testből fakadó vágyakkal, a nemiséggel.

A darab egy szexualitásából élő nő önmarcangolását, önigazolási vá­ gyát mutatja meg, hogy tisztának, szentnek érezhesse magát. Ennek a küzdelemnek a nehézségéről, belső bugyrairól, őrületig feszülő lehe­ tetlenségéről szól a rövid mű. Egyszemélyes darab, amely az előadó különleges mozgáskarakterére és előadói létére épül. A zene és a moz­ gás együtt – a balettszínpadoktól szokatlan módon – a pszichohorror hangulatát idézi. Ez a nő a szégyentől, a kiábrándultságtól szenved­ ve görcsösen szeretné bebizonyítani, hogy többre érdemes, hogy vár a megváltásra. Sokan kapnak olyan életet a Jóistentől, melyben küz­ deniük kell azért, hogy jónak érezhessék magukat.

5

Juronics Tamás Művészeti vezető, táncos, koreográfus, rendező, 1987-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatán, majd Imre Zoltán hívására a Szegedi Baletthez szerződött. 1989-től szólista, 1990-ben az együttesen belül önálló stúdiót alapított koreográfiai kísérletezésre. 1991-től már önálló koreográfiákkal is bemutatko­ zott, és továbbra is az együttes vezető táncosa volt. 1993-tól, Imre Zoltán távozása után a megújult társulat, a Szegedi Kortárs Bal­ ett művészeti vezetője lett. Alkotásaiban filozófiai és érzelmi szálak sajátosan keverednek intellektuális motívumokkal. A magyar ko­ reográfusok közül szinte elsőként használta koreográfiáiban a kor­ társ tánc elemeit, melyeket letisztult technikai tudás jellemez – ez részben a modern módszerekben, részben saját improvizatív moz­ gásvilágában rejlik. Vendégtanárként részt vett amszterdami és zürichi mesterkurzusokon (1994), és több alkalommal Olaszország­ ban (1999, 2005) is. A látványos színpadkép, a világítás, az effek­ tek és a zene fontos, integráns része műveinek. Juronics sikeresen mutatkozott be rendezőként a prózai színház világában is, valamint számos zenés darab közkedvelt koreográfusa, rendezője különböző színházakban.

Szegedi Kortárs Balett A Szegedi Kortárs Balett sokszínű kínálatát a többek között Beethoven, Csajkovszkij, Bartók, Stravinsky és Orff kompozíciói­ ra készült táncszínházi darabok mellett olyan kortárs zeneszerzők, mint Ligeti György, Eötvös Péter, Arvo Pärt, Unsuk Chin és Thomas Adès műveire komponált koreográfiák alkotják. Az együttes 1993ban vette fel a Szegedi Kortárs Balett nevet, 2000 óta önálló együt­ tesként működik közhasznú alapítványi formában. A társulat igazga­ tója a Harangozó-díjas Pataki András, művészeti vezetője Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus, aki a markánsan egyedi művészi arculat formálásában kitüntetett szerepet vállal. A Szegedi Kortárs Balett hazai és külföldi táncszínpadoknak egyaránt állandó vendége, számos szakmai és közönségdíj tulajdonosa. Országon belül 80-90 előadásuk van évente. Több mint negyed évszázad alatt a társulat 29 országban vendégszerepelt, ahol közel 2000 előadást tartott.

6

Fotó: Fotó: Niemeyer Lakatos Robert János

SZEGEDI KORTÁRS BALETT

7

Gyüdi Sándor Operadirigensi és színházi munkája mellett Gyüdi Sándor 1990 óta zenekari koncerteket is vezényel, mára szinte egész Európában, ezenkívül Mexikóban és Izraelben is vendégszerepelt; különösen Olaszországban és Spanyolországban aktív. Repertoárja a barokk­ tól a kortárs zenéig ível, szólistaként partnere volt többek között Ránki Dezső, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf és számos jelentős kül­ földi művész. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Nyugat-­ Európában. A vezető magyar zenekarok mellett német, olasz, spa­ nyol, norvég, svéd, izraeli és mexikói együtteseknél vendégszerepelt.

Szegedi Szimfonikus Zenekar A dél-alföldi régió legjelentősebb zenei együttese 1969-ben vette fel a Szegedi Szimfonikus Zenekar nevet, a legendás karmester és zene­ szerző, Vaszy Viktor ekkor szervezte önálló intézménnyé a zenekart, mely a helyi koncertélet bázisa, folyamatos szereplője a nemzetkö­ zi pódiumoknak, emellett az operajátszás alapját jelenti az ország második legnagyobb társulatánál, a Szegedi Nemzeti Színházban.

A városi koncertélet – és ezzel a zenekar – fejlődésében jelentős szerepet vállaltak vezető karmesterei: Pál Tamás, Oberfrank Géza, Acél Ervin. 1999-ben kapott igazgató-karnagyi kinevezést a zenekar jelenlegi szakmai vezetője, Gyüdi Sándor. Az együttes szinte egész Európát bejárta, emellett a kilencvenes években nagy sikerrel mu­ tatkozott be Tajvan, Szingapúr, Brazília és Kína közönsége előtt is.

8

Béla Bartók: Concerto for Orchestra, Sz. 116, BB 123 The Concerto for Orchestra was a work Béla Bartók wrote on a conductor’s request, Serge Koussevitzky of the Boston Philharmonic Orchestra. “The general mood of the work represents, apart from the jesting second movement, a gradual transition from the sternness of the first movement and the lugubrious death-song of the third to the life-assertion of the last one. The title of this symphony-like orchestral

work is explained by its tendency to treat the single instruments or instrument groups in a ‘concertant’ or soloistic manner. The ‘virtuoso’ treatment appears, for instance, in the fugato sections of the development of the first movement (brass instruments), or in the ‘perpetuum mobile’-like passage of the principal theme in the last movement (strings), and, especially, in the second movement, in which pairs of instruments consecutively appear with brilliant passages.”

Said Tamás Juronics, who created choreography for the orchestral piece: “The content and form of the Concerto cannot be separated from Bartók’s experience, his mood, in 1943, during his stay in the United States, before he set to work on the composition: he was ill with fever, had had to leave Hungary, was tormented by homesickness, and was worried over the fate of his homeland and a Europe torn apart by the war – all of which led to a creative block. For three years, he wrote no music, and thought he may never do so again. Then, at a time when he was hospitalized, he was approached with a commission. It saved his life: if he wrote all his nightmares, pain and bitterness into the work, it also brought about a new zeal, and consequently became replete with joie de vivre and optimism. In other words, this is an emotionally very complex composition. I do not separate Bartók’s situation from his work, but represent instead both him and his condition. The things that appear on the stage are the visions his music encapsulates, the nightmares that were caused by his sustained fever, and my additional ideas. This is where we start, and we create different allegorical figures to visualize the concepts that are generated in this music, such as the homeland, homesickness, the horrors of the war, the ugliness of the world, the anguish and beauty of creative work. Since the conditions aren’t truly theatrical, because we cannot have a stage set, the visuals depend mostly on the costumes, which define a given character. They are special thanks to Dóra Mojzes, who is a remarkable fashion designer with a history in film. This is her first work for the stage. Bartók himself is portrayed in the production: one of our dancers has make-up that makes him resemble the composer. The character is performed by Vencel Csetényi, who returns to the stage specifically for the role. We create a powerful visual world, with a biographical fact given special weight in the presentation: Bartók had a keen interest in insects, classifying, preparing, inspecting, cataloguing them. He kept silkworms, and spent hours in New York observing bugs flitting around some lamp. In a Kafkaesque manner, the motif of the bug informed the realization of the allegorical figures, most of the costumes and situations.”

9

Dániel Lázár: The Wild Ones In 2020 Tamás Juronics sat on the jury of Müpa Budapest’s Composition Competition and took part in selecting the best works by young Hungarian composers. “Dániel Lázár’s piece immediately caught my attention, as it is a consistent, rhythmically very danceable work that last for about twenty minutes, and was written by the composer as a dance etude. The other thing that moved me was the work of Viktor Molnár, which has a complexity, strength, dramatic tension, and occasionally spine-chilling mood that defies its length of merely nine minutes. Both accommodate vignette-like choreographies. The basic idea is centred around Béla Bartók’s Concerto, which implies that it is a kind of concert, and that provides the structural unity of the evening. Instead of the pit, the orchestra is placed on the stage in all three pieces, which makes the presence of the music more emblematic, and the viewer gets both a concert experience and the corresponding stories and emotions that are visible in front of the orchestra: three dance dramas.”

The original title of Dániel Lázár’s work is Together or Alone. The choreography is based on the music and represents a series of ritual events.

The group behind the bars is in constant motion, performing a tribalstyle war dance for the audience. The force generated by the internal cohesion of the quasi-barbaric community is a threat to those on the other side of the bars. The difference between the two sides is thrown into dramatic relief, as the instinctual wildness of the dance and the civilised attitude of the viewers drift further and further apart, with the tension growing between the two. When the dividing bars open, a fatal sacrificial dance begins. Its outcome, however, is not clear. The battle in man between the world of instincts and the intellect becomes manifest in a symbolic stage play.

Viktor Molnár: The Saint The original title of Viktor Molnár’s composition, an award-winner at Müpa Budapest’s 2020 Composition Competition, was Mars Mission.

The concert hall premiere of the piece was in January 2022, with the MÁV Symphony Orchestra conducted by Róbert Farkas. The choreography that is based on the music captures the battle of body and soul. The search for faith, the pursuit of goodness, is in constant conflict with human weakness, the desires of the flesh, sexuality. The piece shows the self-reproach and desire for self-justification of a sex-worker, her striving to feel pure and holy. This short work is about the difficulty of

10

this struggle, the circles of this hell, its maddening impossibility. Created for one dancer, it relies on the performer’s unique character of movement and presence. The music and movement together evoke an atmosphere of psychological horror, unusual for a ballet stage. Suffering from shame and disillusionment, this woman is desperate to prove that she is worthy of more, that she expects to be redeemed. Many are given a life

by God in which they have to struggle to feel good about themselves.

Tamás Juronics Artistic director, dancer, choreographer and director Tamás Juronics graduated at the folk dance programme of the Hungarian Dance Aca­ demy in 1987, and joined Szeged Ballet on the invitation of Zoltán Imre.

He has been a solo dancer since 1989. In 1990 he established a studio within the company for experimentation in choreography. He presented the first of his own choreographies in 1991, while he continued to be the company’s lead dancer. In 1993, when Zoltán Imre left, he became artistic director of the reorganized company, which took the name, Szeged Contemporary Dance Company. His works combine philosophical and emotional threads with intellectual motifs in distinctive ways. He was practically the first Hungarian choreographer to employ the elements of contemporary dance in works that are marked by a clean mastery of the skills – this is due in part to the modern methods and in part to his own improvisational world of movements. As a guest instructor, he has given masterclasses in Amsterdam and Zurich (1994), as well as in Italy (1999, 2005). Spectacular stage sets, lighting, effects and music are important, integral parts of his works. Juronics has also made successful forays into prose theatre as a director, and has directed or choreographed popular musical productions at different theatres.

Szeged Contemporary Dance Company The diverse repertoire of the Szeged Contemporary Dance Company includes both ballets written for the compositions of Beethoven, Tchaikovsky, Bartók, Stravinsky and Orff, and choreographies based on the works of György Ligeti, Péter Eötvös, Arvo Pärt, Unsuk Chin and Thomas Adès. They took their current name in 1993, and became an independent company and a public benefit foundation in 2000. Their director is András Pataki, Harangozó Prize winning choreographer, and their artistic director is Tamás Juronics, an awardee of the Kossuth Prize, who has a special role in shaping the company’s distinctly original

11

artistic profile. The Szeged Contemporary Dance Company is a recurring guest of dance stages in Hungary and abroad, the winner of numerous professional and popular awards. Performing 80 to 90 times a year in Hungary alone, the company has visited 29 countries to date, giving almost 2000 performances.

Sándor Gyüdi In addition to his work in opera and theatre, Sándor Gyüdi has been conducting orchestral concerts since 1990, and has now performed throughout most of Europe, as well as in Mexico and Israel; he is particularly active in Italy and Spain. His repertoire ranges from baroque to contemporary music, and his soloist partners have included Dezső Ránki, Jenő Jandó, Gergely Bogányi, Miklós Perényi, Csaba Onczay, Barnabás Kelemen, Kristóf Baráti and many other remarkable foreign artists.

He regularly performs with his ensembles in Western Europe. Along with the leading Hungarian orchestras, he has performed with German, Italian, Spanish, Norwegian, Swedish, Israeli and Mexican ensembles.

Szeged Symphony Orchestra The most important musical ensemble of the South Great Plain region adopted the name of the Szeged Symphony Orchestra in 1969, when the legendary conductor and composer Viktor Vaszy organized the orchestra into an independent institution. It has since become the basis of local concert life, a regular guest of international stages, and the backbone of opera performances at the second largest company in the country, the Szeged National Theatre. The principal conductors, Tamás Pál, Géza Oberfrank and Ervin Acél, have played a key role in the development of the city’s concert life, and hence the orchestra. The current artistic director and choirmaster, Sándor Gyüdi, was appointed in 1999.

The orchestra has performed almost everywhere in Europe, and made its successful debut in Taiwan, Singapore, Brazil and China in the 1990s.

12

A címlapon: Szegedi Kortárs Balett: Concerto Címlapfotó: Valuska Gábor / Müpa