Maxim Vengerov és a Pannon Filharmonikusok
ÁPRILIS 23. | 18.00 Kodály Központ Kodály Centre
ÁPRILIS 24. | 19.00
Művészetek Háza – Koncertterem House of Arts – Concert Hall Dvořák: Karnevál-nyitány • Carnival Overture, op. 92 Prokofjev: 1. (D-dúr) hegedűverseny • Violin Concerto No. 1 in D major, op. 19 I. Andantino II. Scherzo. Vivacissimo III. Moderato – Allegro szünet • interval Bartók: Concerto • Concerto for Orchestra, Sz. 116, BB 123 I. Introduzione. Andante non troppo II. Giuoco delle coppie. Allegretto scherzando III. Elegia. Andante, non troppo IV. Intermezzo interrotto. Allegretto V. Finale. Pesante – Presto Vezényel • Conductor: KOVÁCS János For the English version, see page 6
1
Antonín Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92 A kompozíció egy háromrészes koncertnyitányciklus (Természet, élet és szerelem) középső darabja. Az első (A természetben, op. 91) és harmadik (Othello, op. 93) ritkábban szólal meg, a Karnevál viszont a hangversenytermek népszerű darabja lett. Brahms is igen kedvelte: „Boldog zene! A hangversenyrendezők hálásak lehetnek érte!” – nyilatkozta. A darab 1891-ben, a zeneszerző különösen termékeny alkotói korszakában keletkezett. A szerzői programismertetés szerint egy magányos vándor érkezik alkonyatkor a városba, ahol karnevál zajlik. A hangszerek hangjába az emberek örömujjongásai keverednek, a résztvevők dalokkal és táncokkal fejezik ki vidámságukat. A középrész (Andantino con moto) visszavezet a merengő vándor perspektívájába. A noktürn jellegű, pasztorális zenében az angolkürt, a fuvola, az oboa, a klarinét és a hegedű kap szólószerepet, és a ringatózó dallamok között többször megszólal A természetben című nyitány pentaton „természet” témája is. Ezután a karnevál alaphangulatában folytatódik a kidolgozási szakasz, majd a visszatéréssel és a kirobbanó erejű kódával vidáman és zajosan zárul a kompozíció. Szergej Prokofjev: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19 Az 1. hegedűverseny kompozíciós munkálatai 1915-ben kezdődtek, ám a Játékos című opera befejezése miatt Prokofjev egy időre félretette. A darab végül 1917-ben készült el, ősbemutatója öt évvel később Párizsban volt. A Párizsi Opera Zenekarát Serge Koussevitzky vezényelte, szólistaként Marcel Darrieux működött közre. A premieren jelen volt Szigeti József, a hegedűművészt lenyűgözte a darab, és azonnal elhatározta, hogy repertoárjára veszi. A következő évben eljátszotta Prágában, majd egy sor európai nagyvárosban és az Egyesült Államokban is. A mű a párizsi premierközönség előtt nem aratott sikert, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a francia publikum ekkoriban a látványos érdekességekre, a karcosan modern stílusú darabokra volt inkább kíváncsi, számukra Prokofjev hegedűversenye már-már romantikus hangvételűnek hatott. Nem véletlen, hogy a francia zeneszerző, Georges Auric mendelssohni stílusúnak tartotta. A darab első oroszországi előadására zongorakíséretes formában került sor, a zongoránál Vladimir Horowitz foglalt helyet, a hegedűszólót az akkor tizenkilenc éves Nathan Milstein játszotta: „Ha ilyen zongorista van melletted, akkor nincs szükséged zenekarra” – emlékezett vissza.
22
Bartók Béla: Concerto, Sz. 116, BB 123 A Serge Koussevitzky és a Bostoni Szimfonikusok felkérésére komponált Concerto bemutatójára Bartók rövid ismertetőt írt: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig. E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek, hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus kezelésmódja magyarázza. A virtuóz hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato szakaszaiban jelenik meg (rézfúvó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának perpetuum mobile-szerű futamaiban (vonósok), és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal.” A kompozícióban – Bartóktól szokatlanul – sokféle idézet, illetve idézetszerű anyag található. Az Elégia döbbenetes erejű siratóját például A kékszakállú herceg várának egyik jellegzetes hangzásképe vezeti fel (Könnyek tava). A Megszakított közjáték (Intermezzo interrotto) címében egy Debussy-prelűdre utal, melyet Bartók játszott is (La sérénade interrompue). A nevezetes Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország dallama operettes nótasláger, amely Bartók kezében valósággal felmagasztosul. A bárdolatlan, agresszív és torz nóta, mely a szerenádjelenetet megzavarja, szintén operettmelódia, ám Bartók valószínűleg nem eredeti formájában, Lehár Ferenc darabjából, A víg özvegyből ismerte, hanem ahogy Sosztakovics is idézi a 7. szimfóniában.
3
Fotó: Niemeyer Robert
Fotó: Benjamin Ealovega
Maxim Vengerov A számos lemezfelvétellel büszkélkedő, Grammy-díjas hegedűművész, Maxim Vengerov fantasztikus koncertkarrierje mellett szenvedélyesen tanít, mesterkurzusai kivételes látogatottságot érnek el. Az 1974ben született hegedűművész ötéves kora óta tanul zenét, s már növendékként több nemzetközi versenyt megnyert, első lemezfelvételekor mindössze tízéves volt. Érett művészként fáradhatatlanul keresi a kifejezés új és kreatív eszközeit, többféle zenei stílusból – többek között a barokkból, a jazzből és a rockból – merít ihletet. Az utóbbi évtizedben karmesterként is igen aktív, irányította már a Torontói és a Montreali Szimfonikus Zenekart, a Müncheni Filharmonikusokat vagy a Melbourne-i Szimfonikus Zenekart. 1997 óta az UNICEF jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedik, tiszteletbeli tagja olyan nagy hírű akadémiáknak, mint a Royal Academy of Music vagy az oxfordi Trinity College. 2021 januárjában indította el saját online zenei platformját, több mint 170 országban közel 190 milliós eléréssel téve demokratikusabbá a zenetanuláshoz való hozzáférést.
4
MAXIM VENGEROV
Kovács János A Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja a közelmúltban ünnepelte hetvenedik születésnapját. 1973-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd azonnal munkát kapott az Operaházban. Dolgozott Bayreuthban, rendszeres vendégkarmestere a hazai nagyegyütteseknek. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere. Munkássága felöleli a klasszikus-romantikus operarepertoárt, valamint kortárs darabokat – több magyar mű ősbemutatóját dirigálta. Számos CD-felvétele jelent meg, Liszt-díjjal, Magyarország Érdemes Művésze kitüntetéssel, Bartók–Pásztory-díjjal, 2015-ben Prima Primissima díjjal jutalmazták munkásságát. 2014 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere. Pannon Filharmonikusok A mai társulat elődjét 1811-ben Lickl György, bécsi zeneszerző alapította, ma a Kodály Központ rezidens zenekara. A több mint 200 éves múlttal bíró pécsi együttes másfél évtizede látványos fejlődésnek indult. Művészeti vezetője Hamar Zsolt (2000–2009), később Peskó Zoltán (2009–2011) volt. A vezető karmesteri posztot 2011 óta Bogányi Tibor tölti be, akihez szintén vezető karmesterként 2019 és 2021 között két évre Varga Gilbert is csatlakozott. Vass András állandó karmesterrel 2009 óta dolgozik az együttes, első állandó vendégkarmestere 2016-ig Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója volt, aki több mint tíz éven át második zenekaraként szerette és tisztelte a Pannon Filharmonikusokat. Az együttes önálló, hazai koncertjei mellett rendszeres meghívottja a legfontosabb magyarországi fesztiváloknak. Sokadik éve állandó partnere a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa Maraton-sorozatának, továbbá egyik alapítója a széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló Armel Operafesztiválnak, melynek keretében a zenekar számos díjnyertes produkcióban működött közre. Maxim Vengerov nem először lesz a Pannon Filharmonikusok vendége: 2006-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében adott koncertjükön, majd 2010-ben a pécsi Kodály Központ első nyilvános hangversenyén is nagy siker övezte közös játékukat.
Antonín Dvořák: Carnival Overture, Op. 92 The composition is the middle piece in a three-part cycle of concert overtures (Nature, Life and Love). The first (In Nature’s Realm, Op. 91) and the third (Othello, Op. 93) are performed less frequently, but Carnival has become a popular piece in concert halls. Brahms was fond of it, and called it “merry,” saying “music directors will be thankful to” the composer. Dvořák wrote the piece in 1891, during a particularly productive period. According to his description of the programme, it is dawn and a lonely wanderer arrives in a town where there is a carnival going on. The sound of the instruments is mixed with people’s cheers of joy, and the participants give expression to their happiness with songs and dances. The middle section (Andantino con moto) takes us back to the perspective of the pensive wanderer. It is pastoral music in the vein of a nocturne, with the English horn, flute, oboe, clarinet and violin taking solo roles, and the pentatonic “nature” theme of the overture, In Nature’s Realm, repeatedly heard among the swaying melodies. Next, the development commences, again in the atmosphere of the carnival. It is followed by the recapitulation, and then the composition is brought to a cheerful and noisy end by an explosively powerful coda. Sergei Prokofiev: Violin Concerto No. 1 in D major, Op. 19 Prokofiev started to work on Violin Concerto No. 1 in 1915, but then put it aside for a while to finish the opera, The Player. The composition was completed in 1917 and had its premiere five years later in Paris. The Paris Opera Orchestra was conducted by Serge Koussevitzky, with Marcel Darrieux playing the solo. Violinist József Szigeti was present at the premiere, and was so impressed by the piece that he immediately decided to include it in his repertoire. The following year he performed it in Prague, then in a number of European cities and even in the United States. The work was not a success with the audience of the Paris premiere, mainly because the French public at the time was more interested in fancy curiosities and pieces in a crisp modern style, while Prokofiev’s Violin Concerto appeared almost romantic to them. It was no accident that French composer Georges Auric considered it to be in the style of Mendelssohn. The work was first performed in Russia in a violin and piano version, with Vladimir Horowitz providing the accompaniment, and a nineteen-year-old Nathan Milstein playing the solo. “When you have a pianist like that,” said the latter, “you don’t need an orchestra.”
6
Béla Bartók: Concerto for Orchestra, Sz. 116, BB 123 Bartók wrote a short introduction for the premiere of his Concerto for Orchestra, which he composed on commission from Serge Koussevitzky and the Boston Philharmonic Orchestra: “The general mood of the work represents, apart from the jesting second movement, a gradual transition from the sternness of the first movement and the lugubrious death-song of the third to the life-assertion of the last one. The title of this symphony-like orchestral work is explained by its tendency to treat the single instruments or instrument groups in a ‘concertant’ or soloistic manner. The ‘virtuoso’ treatment appears, for instance, in the fugato sections of the development of the first movement (brass instruments), or in the ‘perpetuum mobile’-like passage of the principal theme in the last movement (strings), and, especially, in the second movement, in which pairs of instruments consecutively appear with brilliant passages.” Unusually for Bartók, the composition contains a wide variety of quotations and quotation-like material. For example, the astonishingly powerful lament of the Elegia is introduced by a characteristic soundscape from Bluebeard’s Castle (The pool of tears). The title of the Intermezzo interrotto refers to a prelude by Debussy, which Bartók had held in his repertoire (La sérénade interrompue). “Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” is an operetta hit song, which becomes sublime in Bartók’s treatment. The coarse, aggressive and distorted tune that interrupts the serenade scene is also an operetta melody, though Bartók probably knew it not in its original form (from The Merry Widow by Franz Lehár), but as it was quoted by Shostakovich in Symphony VII.
7
Maxim Vengerov Maxim Vengerov is a Grammy Award-winning violinist, who has record ed numerous CDs, has a fantastic concert career and a passion for teaching, with masterclasses attended by artists in exceptionally large numbers. Born in 1974, he started to study music at the age of five, winning several international competitions as a student, and was only ten when he recorded his first album. As a mature artist, he tirelessly searches for new and creative means of expression, drawing inspiration from a variety of musical styles, including baroque, jazz and rock. He has also been very active as a conductor over the last decade, leading orchestras around the world, including the Toronto and Montreal Symphony Orchestras, the Munich Philharmonic and the Melbourne Symphony Orchestra. He has been a UNICEF Goodwill Ambassador since 1997, and is an honorary member of prestigious academies such as the Royal Academy of Music and Trinity College, Oxford. With the vision of democratising the access of music learning, he launched his own online platform in January 2021, and created an impact across 170 countries and over 190 million reach. János Kovács The Kossuth Prize-winning conductor, who is a perpetual member of the Hungarian State Opera, celebrated his 70th birthday recently. He graduated from the Liszt Academy in 1973, and was immediately employed by the Opera House. He has worked in Bayreuth, and is a regular guest conductor for major national ensembles. For several years he was the principal guest conductor of the Slovenian Philharmonic Orchestra and the Budapest Philharmonic Orchestra. His repertoire encompasses Classical and Romantic operas, as well as contemporary works; he has conducted the premieres of several Hungarian pieces. A recording artist, he is a winner of the Liszt Prize and the Bartók– Pásztory Prize, and has been named an Artist of Merit. In 2015, he was awarded the Prima Primissima prize. He has been the permanent conductor of the Hungarian Radio Symphony Orchestra since 2014.
8
Photo: Zsolt Dékány
Pannon Philharmonic The predecessor of the current group was founded in 1811 by Johann Georg (György) Lickl, a composer from Vienna. With a history of over 200 years, the Pécs orchestra has set on a path of spectacular growth fifteen years ago. Since 2010, Pannon Philharmonic has been a resident orchestra of the Kodály Centre. The leaders of the ensemble were artistic directors Zsolt Hamar (2000–2009) and Zoltán Peskó (2009– 2011). Since 2011, the principal conductor of the orchestra has been Tibor Bogányi who shared this position with Gilbert Varga between 2019 and 2021. András Vass has been a permanent conductor with the orchestra since 2009. The first permanent guest conductor, until 2016, was Zoltán Kocsis, general music director with the Hungarian National Philharmonic, who for over a decade loved and respected the Pannon Philharmonic as his second orchestra. Along with its own concerts, the ensemble is regularly featured at Hungary’s most important festivals. For many years, they have been the partners of the Budapest Festival Orchestra and Müpa Budapest at their Marathon series, and were a founder of the Armel Opera Festival, which relies on extensive international cooperation, and at which the orchestra has contributed to several award-winning productions. This will not be the first time Maxim Vengerov has been guest soloist with the Pannon Philharmonic: they played together at the Budapest Spring Festival in 2006 and at the first public concert of the Kodály Centre in Pécs in 2010, with great success on both occasions. PANNON PHILHARMONIC
A címlapon: Maxim Vengerov Címlapfotó: Benjamin Ealovega