Bartók Tavasz Műsorfüzet - Szergej Krilov és a Kodály Filharmonikusok Debrecen (2022.04.30., 05.01.)

Szergej Krilov és a Kodály Filharmonikusok Debrecen

ÁPRILIS 30. | 19.30

Kölcsey Központ – Nagyterem Kölcsey Centre – Main Hall

MÁJUS 1. | 19.30

Olimpiai Sportpark – Multicsarnok Olympic Sport Park – Multi Hall Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen • Night on Bald Mountain Mendelssohn: e-moll hegedűverseny • Violin Concerto in E minor, op. 64 I. Allegro molto appassionato II. Andante III. Allegro molto vivace szünet • interval Bartók: 1. rapszódia • Rhapsody No. 1, Sz. 87, BB 94 I. Moderato (Lassú) II. Allegro moderato (Friss) Weiner: Szvit (Magyar népi táncok) • Suite (Hungarian Folk Dances), op. 18 I. Allegro risoluto e ben marcato II. Andante poco sostenuto. Allegro con fuoco III. Andante poco sostenuto. Pesante poco maestoso IV. Presto Vezényel • Conductor: KOLLÁR Imre For the English version, see page 6

1

Mogyeszt Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen Muszorgszkij 1867-ben fejezte be Szentivánéj a kopár hegyen című zenekari kompozícióját. Egyik levelében leírta, hogy a darab lényegében egy boszorkányszombat zenei képe, a „szertartás” négy mozzanata jelenik meg benne: „1. A boszorkányok gyülekezése, tere­ feréik és pletykáik; 2. a Sátán érkezése; 3. a Sátán pogány dicsőí­tése; 4. boszorkányszombat.” Az elkészült darab harmadik része felett már ez áll: „Fekete mise”.

Egy másik levelében még részletesebben avat be a mű programjába: „A boszorkák a kopár hegyen gyülekeztek, pletykálkodtak, fondorkodtak és várták a leghatalmasabbat – a Sátánt. Megérkezésekor ők, azaz a boszorkák kört alakítottak a trón körül, amelyen ott trónolt hatalmas kecskebak képében a leghatalmasabb, s dicsőítő énekeket énekeltek neki. Amikor a Sátán a boszorkák dicsőítésétől kellőképpen felgerjedt, parancsszavával megnyitotta a boszorkányszombatot, miközben kiválasztotta a neki tetsző boszorkákat, hogy kedvét lelje bennük.”

A boszorkányszombat látomásában Muszorgszkij csak részben kapcsolódott a mágikus rituálé művészivé tett formáihoz, Goethéhez, Mendelssohnhoz vagy épp Berliozhoz. Nála a lényeg mintha a rituálé népi reprezentációja volna. Ő maga így fogalmazott: „Számomra fontos dolog a népi fantázia hű reprodukálása, bármiben jelentkezzen is, persze amennyire csak a zeneművészet eszközei ezt lehetővé teszik.”

Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny, op. 64 Mendelssohn egyik levelében már 1838 nyarán említést tett egy tervezett, e-moll hangnemű hegedűversenyről, melyet a lipcsei Gewandhaus Zenekar koncertmesterének, Ferdinand Davidnak szánt. A kompozíció végül 1844 végére készült el. A kézirat, majd az 1845 márciusában közönség elé kerülő változat számos ponton eltér egymástól: egyértelmű, hogy Ferdinand David olyan módosításokat kért Mendelssohntól, melyek a szólóhegedű számára markánsabb jelenlétet biztosítottak.

2

A kompozíció egy sor új elemmel gazdagította a hegedűverseny műfaját, több olyan megoldásra is felfigyelhetünk, melyek a későbbiekben a műfaj jellegzetességeivé váltak. Nem mindennapi az első tétel kezdete, a szólista azonnali belépésére talán Beethoven zongoraversenyei, illetve Mendelssohn saját, 1830–1831-ben írt 1. (g-moll) zongoraversenye kínálta a mintát. A zeneszerző rendkívül szellemes módon alakította ki a tételek összefűzését is, a lassú tétel előtt a fagott kitartott H hangja lép fel az új hangnembe, C-dúrba, a finálét pedig egy tematikájában az első tételre visszautaló hegedűszóló vezeti be, és igen eredeti az is, ahogy a szólócadenzák beépülnek a zenekari szövetbe.

Bartók Béla: 1. rapszódia, Sz. 87, BB 94 Az 1. rapszódiát Bartók 1928-ban Szigeti Józsefnek ajánlva komponálta hegedűre és zongorára (majd zenekarra, később pedig elkészítette a gordonkás változatot is). A két tételben (Lassú, Friss) erdélyi román népi táncdallamokat dolgozott fel, azonban nemcsak maguk a dallamok, hanem a hozzájuk kapcsolódó sajátos előadásmód is inspirálta. Papp Márta így írt erről: „A rapszódiákban a román és rutén hegedűstáncokat jórészt azoknak eredeti és egyedi népi előadói stílusával együtt használta fel, átvéve a paraszthegedűsök játékmódjának sajátosságait. A hegedűrapszódia kulcsfontosságú mű ilyen szempontból; rávilágít ugyanis Bartók a 20. században szinte egyedülállóan egyéni hegedűstílusának népi gyökereire.”

Weiner Leó: Szvit (Magyar népi táncok), op. 18 A magyar népi táncok sorozataként megalkotott zenekari szvit 1931ben született, ajánlása Lajtha Lászlónak szól. A népzenekutatóként is elsőrangú pályatárs ismertette meg Weinerrel a hangszeres magyar népzenét, így a szviten immár az autentikus népi muzsika hatása is nyomot hagyott. Az egyes tételekben a táncdallamok lazán kapcsolódó füzérformát alkotnak. A változatos alapanyagot Weiner finom ízléssel munkálta meg és pazar hangszereléssel tette rendkívül hatásossá.

3

Fotó: Mary Slepkova

SZERGEJ KRILOV

Szergej Krilov Szergej Krilov napjaink ünnepelt hegedűművésze, rangos koncerttermek és zenekarok visszatérő vendége. Játékának pezsgő, eleven muzikalitását, költői intenzitását, varázslatos hangzását a magyar közönség is megcsodálhatta már. Szívesen vállal karmesteri feladatokat is és gyakran hegedűjáték közben irányítja muzsikustársait.

2008 óta a Litván Kamarazenekar művészeti vezetőjeként a barokk­ tól a kortárs zenéig sokféle stílusban és műfajban bizonyította páratlan klasszisát. Olyan zenekarokkal lépett fel, mint a Bécsi Szimfonikusok, az Angol Kamarazenekar, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, a salzburgi Camerata Academica vagy a Mariinszkij Színház Zenekara, és olyan jelentős karmester-egyéniségekkel dolgozott együtt, mint Vladimir Ashkenazy, Valerij Gergijev, Jurij Tyemirkanov, Mihail Pletnyov, Nicola Luisotti, George Pehlivanian, Kocsis Zoltán és Jurij Basmet.

Kodály Filharmonikusok Debrecen A 2023-ban százéves fennállását ünneplő Kodály Filharmonikusok Debrecen város hivatásos együttese, mely 2011 őszétől viseli Kodály Zoltán nevét. Az ország egyik leghatékonyabb szimfonikus zenekara, amely egyaránt ad szimfonikus, oratorikus és kamarazenei koncerteket, emellett a debreceni Csokonai Színház operajátszásának is biztos alapja. Fenntartója Debrecen Város Önkormányzata, vezetője Somogyi-Tóth Dániel főzeneigazgató. Évről évre nagyobb ismertségnek és elismertségnek örvend Magyarország és a világ zenei életében, amit számos külföldi turné és fesztiválszereplés is jelez.

Kollár Imre A Magyar Televízió VI. Nemzetközi Karmesterversenyén húszévesen nyert közönségdíj indította el a pályán, majd a diploma megszerzése után az ország legfiatalabb zeneigazgatójaként került a Debreceni Filharmonikus Zenekar élére. Tizenkét éven keresztül irányította a zenekar mindennapjait. Európa számos országán kívül Amerikában, Ausztráliában és Japánban koncertezett. 2008-ban elnyerte a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri és művészeti vezetői posztját, a budapesti szimfonikus zenekart két évig irányította.

A kortárs zene iránti elkötelezettségét a szakma 2010-ben Artisjusdíjjal jutalmazta. A 2019/2020-as évadtól ismét Debrecen város hivatásos szimfonikus zenekarával, a Kodály Filharmonikusokkal dolgozik intenzíven együtt, a Kodály Filharmónia Debrecen vezető kar­mesteri pozícióját betöltve.

5

Modest Mussorgsky: Night on Bald Mountain Mussorgsky completed the orchestral composition he called St John’s Eve on Bald Mountain in 1867. As he explained in a letter, the piece depicts a witches’ sabbath with music, with four parts of the “rite” represented: “1. Assembly of the witches, their talk and gossip; 2. Satan’s journey; 3. Obscene praises of Satan; and 4. Sabbath.” The third part of the completed work was already titled “Black Mass.”

In another letter he wrote about the work’s programme in more detail: “The witches used to gather on this mountain, gossip, play tricks and await their chief – Satan. On his arrival they, i.e. the witches, formed a circle round the throne on which he sat, in the form of a he-goat, and sang his praise. When Satan was worked up into a sufficient passion by the witches’ praises, he gave the command for the sabbath, in which he chose for himself the witches who caught his fancy.”

The resemblance Mussorgsky’s vision of a witches’ sabbath bears to other artistic representations of magic rituals – as those of Goethe, Mendelssohn or Berlioz – is more in kind than in form: he seems to be more interested in the folkish presentation of the rite. “I consider it important” he wrote, “to perform a faithful reproduction of the people’s imagination, whatever form it takes, to the extent, of course, that is enabled by the means of music.”

6

Felix Mendelssohn-Bartholdy: Violin Concerto in E minor, Op. 64 As early as the summer of 1838, Mendelssohn mentioned in a letter plans for a violin concerto in E minor, which he intended for Ferdinand David, concertmaster of the Leipzig Gewandhaus Orchestra. The composition was completed at the end of 1844. The manuscript, and the version that was presented to the public in March 1845, differ in several respects: it is clear that Ferdinand David asked Mendelssohn for modifications that would give the solo violin a more prominent presence.

The composition introduced a number of new elements to the genre of the violin concerto, and several solutions can be observed that were to become characteristic of the form. The opening of the first movement is unusual; the model for the soloist’s immediate entry may have been Beethoven’s piano concertos and Mendelssohn’s own Piano Concerto No. 1 in G minor, which he had written in 1830–31. The composer has also devised ingenious ways to link the movements, with the sustained B of the bassoon changing to the new key (C major) of the slow movement that is to come, and the finale introduced by a violin solo that echoes the first movement in its theme. The way the solo cadenzas are integrated into the orchestral fabric is also highly original.

Béla Bartók: Rhapsody No. 1, Sz 87, BB 94 Bartók composed Rhapsody No. 1 for violin and piano in 1928, and dedicated it to József Szigeti. Later he also made an arrangement for orchestra, and then one for cello. The two movements (Lassú, Friss) are based on Romanian dance melodies from Transylvania. Bartók was inspired not only by the melodies themselves, but also by the particular way they were performed. Márta Papp thinks the composer “used in the rhapsodies the Romanian and Ruthenian violin dances largely together with their original and unique folk performance style, adopting the peculiarities of the peasant violinists’ playing style. The violin rhapsody is a key work in this respect, as it sheds light on the folk roots of Bartók’s individual violin style, which is almost unparalleled in the 20th century.”

Leó Weiner: Suite (Hungarian Folk Dances), Op. 18 The orchestral suite called Hungarian Folk Dances was written in 1931 and dedicated to László Lajtha. It was his colleague, also a first-rate ethnomusicologist, who introduced Weiner to Hungarian instrumental folk music, and this suite was now influenced by authentic folk music. In each movement, the loosely connected dance melodies form a garland. Weiner developed the varied material with subtle taste, and made it highly impressive with sumptuous orchestration.

Sergei Krylov Sergei Krylov is a celebrated violinist of our time, a regular guest of prestigious concert halls and orchestras. Hungarian audiences have already had a chance to admire the sparkling, vivid musicality, poetic intensity and magical sound of his playing. He also enjoys conducting and often directs his fellow musicians while playing the violin. Since 2008, as artistic director of the Lithuanian Chamber Orchestra, he has demonstrated his uniqueness in a wide range of styles and genres, from baroque to contemporary music. He has performed with such orchestras as the Vienna Symphony, the English Chamber Orchestra, the Saint Petersburg Philharmonic Orchestra, the Camerata Academica Salzburg and the Mariinsky Theatre Orchestra, and has worked with such notable conductors as Vladimir Ashkenazy, Valery Gergiev, Yuri Temirkanov, Mikhail Pletnev, Nicola Luisotti, George Pehlivanian, Zoltán Kocsis and Yuri Bashmet.

7

Photo: István Derencsényi

KODÁLY PHILHARMONIC DEBRECEN

Kodály Philharmonic Debrecen Celebrating its 100th anniversary in 2023, the Kodály Philharmonic Debrecen is the professional orchestra of the city, which took Zoltán Kodály’s name in the autumn of 2011. It is one of the country’s most efficient symphony orchestras, which gives symphonic, oratorio and chamber music concerts, while also serving as the foundation for the performance of operas at Debrecen’s Csokonai Theatre. It is maintained by the Debrecen City Municipality, and its music director is Dániel Somogyi-Tóth. Its recognition in the music scene of Hungary and the world grows from year to year, as evidenced by numerous tours and festival appearances abroad.

8

Imre Kollár He had his first success as conductor at age twenty, when he won the Audience Prize at the 6th International Conducting Competition of Hungarian Television. After graduation he became the youngest music director in the country as head of the Debrecen Philharmonic Orchestra, which he managed for twelve years. In addition to many countries in Europe, he has given concerts in America, Australia and Japan. In 2008, he was appointed principal conductor and artistic director of the MÁV Symphony Orchestra, and was the leader of the Budapest-based ensemble for two years. His commitment to contemporary music was acknowledged by the profession with the Artisjus Award in 2010. In the 2019/2020 season he returned to Debrecen as the principal conductor of the Kodály Philharmonia.

A címlapon: Szergej Krilov Címlapfotó: Mary Slepkova