Kételkedés és útkeresés
Az ember tragédiája nyomán
Doubt and Seeking
After The Tragedy of Man
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Müpa Budapest – Béla Bartók National Concert Hall
R. Strauss: Imigyen szóla Zarathustra • Also sprach Zarathustra, op. 30
1. Einleitung – Bevezetés
2. Von den Hinterweltlern – A túlvilágiaskodókról
3. Von der großen Sehnsucht – A nagy vágyakozásról
4. Von den Freuden und Leidenschaften – Örömökről és szenvedélyekről
5. Das Grablied – Sírdal
6. Von der Wissenschaft – A tudományról
7. Der Genesende – A lábadozó
8. Das Tanzlied – Táncdal
9. Nachtwandlerlied – Az éjszakai vándor dala
Milton: Elveszett Paradicsom – részlet • Paradise Lost – excerpt
Gyöngyösi Levente: Tragœdia Temporis I. – Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye nyomán – ősbemutató • based on Imre Madách’s
dramatic poem, The Tragedy of Man – world premiere
Éva • Eve: BALGA Gabriella
Ádám • Adam: MEGYESI Zoltán
Gyermek • Child: ZEMLÉNYI Eszter
Lucifer: SÁNDOR Csaba
Az Úr • The Lord: CSER Krisztián
Közreműködik • Featuring: ÓNODI Eszter – próza • prose, Budafoki Dohnányi
Zenekar • Budafok Dohnanyi Orchestra, Nyíregyházi Cantemus Kórus • Cantemus
Choral Institute Nyíregyháza (karigazgató • choirmaster: SZABÓ Soma), Pro Musica
Leánykar • Pro Musica Girls’ Choir (karigazgató • choirmaster: SZABÓ Dénes)
Vezényel • Conductor: HOLLERUNG Gábor
Házigazda • Host: LUKÁCS Sándor
Koncepció, dramaturgia • Concept, dramaturgy: VISKY András
A Milton-szöveget fordította • The Milton text translated by: HORVÁTH Viktor
A Milton-szöveget lektorálta • The Milton text proofread by: PÉTI Miklós
Librettó • Libretto: KISS Judit Ágnes
A program a 10. Színházi Olimpia részeként valósul meg. • This event is part of the 10th Theatre Olympics.
For the English version see page 10.
Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra, op. 30 „Nem kívántam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről. Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson és a tudományon keresztül, Nietzsche emberfeletti ember fogalmának megfelelően. A szimfonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az Imigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.” A kilenc, megszakítás nélkül következő tételszakasz partitúrában bejegyzett címei azonosak a több mint nyolcvan fejezetből álló filozófiai regény egy-egy fejezetcímével, a bevezetés pedig Zarathustra elöljáró beszédének Napfelkelte epizódja: „Zarathustra egy reggel, felserkenvén a vöröslő pirkadattal, kiállt a Nap elé és így szólt hozzá: Hatalmas csillag! Mivé lenne boldogságod, ha nem volna, akinek világolj!” A zeneszerző 1896. november 27-én mutatta be a nagyszabású szimfonikus költeményt. A mű „diadalmas, messze a legfontosabb valamennyi darabom közül, a legtökéletesebb a formája, leggazdagabb a tartalma és a legegyénibb a jellege. A kezdete diadalmas, a Szenvedély-téma lenyűgöző, a Fúga hátborzongató, a Táncdal egyszerűen gyönyörűséges. Hibátlan hangszerelés, a zenekar kitűnő. Röviden: remek fickó vagyok és egy kicsit meg vagyok elégedve magammal” – írta a zajos sikert arató premier után feleségének.
Gyöngyösi Levente: Tragœdia Temporis I. Az ember tragédiája, ez a 19. század második felében, 1862-ben publikált magyar Faust nem csupán a kor nagy eszméinek költői visszhangja, hanem a modernitás egyre nyilvánvalóbb ellentmondásaira reflektáló nagy ívű költemény is. Értelmezésünk kiinduló pontja az a felismerés, hogy Madách Imre Az ember tragédiájában nyilvánvalóan előrevetíti ugyan a 20. századi totalitárius, elembertelenítő társadalmi kísérleteket, „a hideg, számító értelem” és az „érzelem” küzdelmében mindegyre a második fontosságát hangsúlyozza. Nem az ész eltörlésében látja azonban a megoldást, hanem az ész és az érzelem egyensúlyára való törekvésben, amelynek kulcsszava a poéma végkicsengésében a „bizalom”: bizalom a Létezés és bizalom a másik ember iránt. Egyik sem adottság, mindkettő küzdelem, azaz valódi életfeladat.
Az álomdramaturgiára fölépített Tragédia fordulópontja a történelem rémálmából fölébredő Ádám számára Éva bejelentése születendő gyermekükről: „Anyának érzem, óh, Ádám, magam.” Ez nem egyszerűen egy családi idill kibontakozása, ahogyan a gúnyolódó Lucifer aposztrofálja, hanem a Megváltás ígéretének kihirdetése.
A keresztény teológia ősevangéliumnak tekinti a Kígyó megátkozását az édenkerti bukás és kiűzetés után, az asszony alakja ugyanis az istenszülő Mária képét vetíti előre: „Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.” (1Móz. 3,15).
Az oratórium értelmezési sarokpontja: a Gyermek. A Példabeszédek könyve a világot, magát a teremtést az Úr és a Gyermek játékban fogant közös műveként írja le. A Gyermek egy tüneményes közös játék keretében, azaz az Úrral játszva hozza létre a világot. A világ teremtése a Példabeszédek könyve szerint nem a Genezisben olvasható „első nappal” kezdődik, hanem a Gyermek megteremtésével, akivel azután az Úr közösen lát hozzá a látható világ és benne az ember megteremtéséhez: „Az Úr útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. Az ősidőkben formált engem, kezdetben, mielőtt a föld létrejött. Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel. Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem; amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem. Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött. Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai, amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait, én már mellette voltam mint kedvence, és gyönyörűsége voltam mindennap, színe előtt játszadozva mindenkor. Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben.” (Péld. 8, 22-31.) Ezt a költészet hangján megfogalmazott gyönyörű próféciát a teológia a közénk születő Megváltó személyére értelmezi, az „utódra”, aki a Kígyó fejére tapos. Lucifer az Ádám és Éva között a paradicsomi színben föllobbanó szerelmet „gyermekkedélynek” hívja, és ez a teremtést mint játékot visszhangoztatja – szembeállítva a luciferi uralmi, kényszerítésen alapuló, az erőt dicsőítő, triumfalista világmegváltás-ideológiával –, mert a mélyén a gyöngeség és a törékenység fölismerése, elfogadása és tisztelete ragyog. Ez a belátás vezetett el bennünket arra, hogy az Úr alakját a Gyermek aurájával kettőzzük meg, ezzel az aszexuális angyali lénnyel, a játék eredendő szellemével, aki az angyali seregek fölött helyezkedik el az égi harmóniában, és akivel az Úr, mintegy a szemünk, azaz a néző szeme előtt, megteremti a világot. Madáchnál az opus magnum már készen áll, amikor a darab elkezdődik, a mi oratóriumunkban a világ a mű prológusaként születik meg, a néző tanúsító részvételével, a nyelv Gyermek által történő elsajátításának módján. Ebből persze az is következik, hogy számunkra a mű szereplői nem elsősorban égi szellemi lények, hanem emberi érzésekkel bíró, fölismerhető színjátszó személyek, akik egyszerre vannak benne a műben és mutatnak rá saját cselekedeteik jelentéseire. (Visky András)
Gyöngyösi Levente
1975-ben született Kolozsvárott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszakán Orbán György növendékeként szerzett diplomát 1999-ben. Olyan élvonalbeli hazai és nemzetközi együttesek számára komponált már, mint a King’s Singers énekegyüttes, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Budafoki Dohnányi Zenekar, az Amadinda Ütőegyüttes, a nyíregyházi Cantemus kóruscsalád, valamint Dél-Afrika
leghíresebb vegyeskara, a Stellenbosch University Choir. 2018 óta a Budafoki
Dohnányi Zenekar rezidens zeneszerzője. Kórusműveit a világ minden táján nagy sikerrel éneklik, zsűritagként rendszeres résztvevője nemzetközi kórusversenyeknek. Számos kimagasló szakmai kitüntetés – Erkel-díj (2005), Talentum Művészeti Díj (2008), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (2009) – birtokosa.
Balga Gabriella
Lírai mezzoszoprán, 2013-ban a Wagner Társaság bayreuthi ösztöndíjat adományozott neki, 2015-ben a Jakub Pustina Nemzetközi Énekversenyen első helyezést ért el. Operaénekesként 2009-ben Haydn Le Pescatrici című operájában debütált Eurilda szerepében, azóta Haydn, Mozart, Rossini, Erkel, Kodály, Humperdinck és Frank Martin operáiban szerepel, valamint dal- és áriaesteket ad hazai és külföldi fesztiválokon és koncerteken. 2012 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, a 2019/20-as évadban kamaraénekese. 2020-ban Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.
Megyesi Zoltán
Koncertrepertoárján megtalálhatóak Monteverdi, Schütz, Bach, Händel, Haydn, Mozart és Rossini oratóriumai, miséi, passiói és kantátái. Magyarországon kívül szerepelt számos európai országban, az Egyesült Államokban, Japánban és a Koreai Köztársaságban. Az utóbbi évek koncertfellépései közül kiemelkedik Monteverdi Tankréd és Clorindája, Haydn Salve Reginája Fischer Ádám vezényletével, Mozart Ascanio in Alba című operájának koncertszerű előadása a Dán Rádió Auditóriumában szintén Fischer Ádámmal, illetve Händel Messiása, Bach Magnificatja és karácsonyi kantátái Helmuth Rillinggel. Fischer Iván irányításával többek között a Kölni Filharmónia koncerttermében, a brugge-i Concertgebouw-ban és a bécsi Konzerthausban is fellépett.
Zemlényi Eszter
A Magyar Állami Operaház énekművésze, 2013-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Számos elismerésben részesült, három alkalommal nyerte el a Fischer Annie előadó-művészeti ösztöndíjat, különdíjat nyert a Nemzetközi Simándy József Énekversenyen és első helyezést ért el a Petrovics Emil Énekversenyen. Külföldi és hazai fesztiválok állandó meghívott vendége, rendszeres fellépője hazai opera- és oratórium-előadásoknak, olyan szerepekben láthatta a közönség, mint
Melinda (Bánk bán), Liza (Az alvajáró), Pamina (A varázsfuvola), Titania (Szentivánéji álom), Belinda (Dido és Aeneas), Blonde (Szöktetés a szerájból), Dzsufi (Pomádé király új ruhája). Rendszeres közreműködője hazai kortárs zenei hangversenyeknek.
Sándor Csaba
Zenei tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban Adorján
Attilánál kezdte, majd a Nagyváradi Állami Egyetemen folytatta Marian és Simona
Boboia vezetésével. Tudását 2010-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Marton Éva irányításával, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián Marius Vlad Budoiu vezetésével tökéletesítette. A Magyar Állami Operaházban 2015ben Erwin Schrott partnereként debütált a Don Giovanni Masettójának szerepében. Azóta számos operai alakot formált meg A hugenották Nevers grófjától és A varázsfuvola Papagenójától kezdve a Bohémélet Schaunard-ján és a Székely fonó kérőjén át a Hunyadi László Cillei Ulrikjáig. Több kortárs magyar mű ősbemutatóján és
előadásán vett részt, láthattuk Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom, Selmeczi György Bizánc, valamint Spiritiszták, illetve Lajtha László A kék kalap című operájában, de rendszeresen fellép oratóriumok szólistájaként is.
CANTEMUS VEGYESKAR
Cser Krisztián
Operai szerepekben 2008-ban mutatkozott be először, állandó fellépője lett a Magyar Állami Operaháznak. Az évek során emblematikussá vált alakítása Bartók operája, A kékszakállú herceg várának címszerepében, számos hazai és nemzetközi produkcióban énekli hatalmas sikerrel, neves karmesterek közreműködésével. 2019-ben a New York-i Carnegie Hallban énekelte Kékszakállút, és ugyanezzel a szereppel vívta ki a hamburgi, a párizsi és a luxembourgi hallgatóság elismerését. Gyakran szerepel Mozart darabjaiban, felejthetetlen alakítást nyújtva Figaróként, Leporellóként vagy Sarastróként, de hitelesen formál meg Verdi- és Wagner-hősöket is, például a Don Carlos II. Fülöpjét vagy A Rajna kincse és a Siegfried főistenét, Wotant.
Ónodi Eszter
Jászai Mari-díjas színésznő. Már főiskolásként főszerepet kapott a budapesti Katona József Színházban, ahol 1998 óta társulati tag. Színházi munkája mellett gyakran forgat, számos filmben, sorozatban és televíziós produkcióban láthattuk. 2013-ban Monte-Carlóban az Aglaja című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Arany Nimfa díjat. Több ízben kapta meg a Színikritikusok Díját a legjobb női alakításért, a 2017-es Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb női főszereplő díjával ismerték el (Ibsen: Nóra – karácsony Helmeréknél).
Hollerung Gábor
Liszt Ferenc-díjas karmester, karvezető, érdemes művész, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság vezető karnagya, a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója és művészeti vezetője. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol Vásárhelyi Zoltán, Párkai István és Kórodi András voltak a tanárai, majd Eric Ericson (1975), Kurt Masur (1978) és Somogyi László (1981) mesterkurzusain képezte tovább magát. 1989-től a Budafoki Dohnányi Zenekar vezető karmestere, 2001 óta ügyvezető zeneigazgatója. Számos európai zenekaron kívül fellépett az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar, a Brazil Szimfonikus Zenekar, a Sanghaji Szimfonikus Zenekar, a Kantoni Szimfonikus Zenekar és a Tajvani Nemzeti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestereként. Rendszeresen tart kurzust fiatal karvezetőknek és karmestereknek Magyarországon, szinte valamennyi európai országban, valamint az USA-ban és Tajvanon.
Budafoki Dohnányi Zenekar
Magyarország egyik legdinamikusabb és legsokoldalúbb szimfonikus zenekara. A fenntartó Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata jóvoltából 1993 óta hivatásos együttes Hollerung Gábor irányításával rövid idő alatt előkelő helyet vívott ki magának a magyar zenei életben, s az elmúlt években az ország egyik vezető együttesévé vált. A zenekar olyan hazai és külföldi muzsikusokkal játszott együtt, mint Shlomo Mintz, Jelena Baskirova, Jaakko Ryhänen, Miklósa Erika, Rost Andrea, Rivka Golani, Yoav Talmi, Roberto Paternostro, Jörg-Peter Weigle, Michael Stern, Tatyjana Vasziljeva, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Geiger György, Baráti Kristóf, Kokas Katalin vagy Kelemen Barnabás. 2018 januárjában Guido Mancusi – a Schönbrunn Orchestra művészeti vezetője – lett a zenekar első vendégkarmestere, rezidens zeneszerzője pedig Gyöngyösi Levente.
Cantemus Vegyeskar
A Cantemus Vegyeskart a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolából elszármazott öregdiákok éneklési vágya hozta létre 1998-ban. A közös gyökerek, az egységes hangképzés és intonációs hagyományok olyan hasonlíthatatlan énekkari hangzást eredményeznek, mely valóban a világ élvonalába emelte az egyébként amatőr énekesekből álló együttest. Az énekkar zenei érzéke, technikai tudása, igényes repertoárja nemzetközi versenyek dobogós helyeit, első díjait és nagydíjait eredményezte a legrangosabb megmérettetéseken. Az Európa-szerte egyre gyarapodó koncertfelkérések mellett a kórus távol-keleti hangversenyeke is gyakran kap meghívást.
A Cantemus Vegyeskart Szabó Soma vezeti. A karnagy keresett előadója Kodályszemináriumoknak, karvezetői kurzusokat tart, valamint reneszánsz kamaraéneklési műhelyeket vezet Angliában, Franciaországban, Finnországban, Japánban, Hongkongban, Tajvanon és az Egyesült Államokban.
Pro Musica Leánykar
A Pro Musica Leánykar már a megalakulása évében aratott nemzetközi versenygyőzelme óta a világ egyik vezető énekkarának számít, a Kodály-módszer sikerének világjáró nagykövete: az együttes a koncertezésen kívül keresett közreműködője zenei-nevelési konferenciáknak, mesterkurzusoknak. A Pro Musica Leánykar legnagyobb sikere az alapítása tizedik évében nyert Európa Nagydíj, a 2002-ben DélKoreában, Busanban megrendezett 2. Kórusolimpián a három aranyérem mellett elnyert két olimpiai bajnoki cím és a Londonban megrendezett „Let the Peoples Sing” kórusverseny vándordíja, a Silver Rose Bowl. A kórus repertoárja a zeneirodalom széles skáláját öleli fel a reneszánsztól napjaink zenéjéig.
Richard Strauss: Also sprach Zarathustra, Op. 30
“I did not intend to write philosophical music or to portray in music Nietzsche’s great work. I wished to convey by means of music an idea of the development of the human race from its origin, through the various phases of its development, religious and scientific, up to Nietzsche’s idea of the superman. The whole symphonic poem is intended as a homage to Nietzsche’s genius, which found its greatest expression in his book Thus Spake Zarathustra.” The nine movements, which follow each other attacca, bear the same titles in the score as some of the more than eighty chapters of the philosophical novel. The introduction is the sunrise episode from the exordium of Zarathustra: “Rising one morning with the rosy dawn, [Zarathustra] went before the sun, and spake thus unto it: ‘Thou great star! What would be thy happiness if thou hadst not those for whom thou shinest!’” The monumental symphonic poem had its widely successful premiere on 27 November 1896. “Zarathustra is glorious,” Strauss wrote to his wife, “by far the most important of all my pieces, the most perfect in form, the richest in content, and the most individual in character. The beginning is glorious, all the many passages for the string quartet have come off capitally; the Passion theme is overwhelming, the Fugue spine chilling, the Dance Song simply delightful. Faultlessly scored, orchestra is excellent – in short, I’m a fine fellow, and feel just a little pleased with myself.”
Levente Gyöngyösi: Tragœdia Temporis I. The Tragedy of Man, the Hungarian Faust published in 1862, is not only a reflection in verse of the great ideas of the time, but also a grand poem about the increasingly obvious contradictions of modernity. The starting point of our interpretation is the realization that though The Tragedy of Man obviously predicts the totalitarian, dehumanizing social experiments of the 20th century, in the struggle between “cold, calculating reason” and “emotion,” Madách always emphasizes the importance of the latter. His solution is evidently not the abolition of reason, but the judicious cultivation of a balance between reason and emotion, the key word of which is sounded in the poem’s conclusion, “trust” – trust in Being, and in the other person. Neither is a given, both are a struggle, a real task for life. For Adam, who wakes from a nightmare of history, the turning point of the Tragedy, which is based on the dramaturgy of dreams, is the announcement by Eve: “Oh, Adam, I feel like a mother.” Her announcement is not simply the unfolding of a family idyll, as Lucifer mockingly suggests, but the proclamation of the promise of Redemption.
Christian theology considers the cursing of the Serpent after the fall and exile from Eden as an ur gospel, because the woman foreshadows the role of Mary, who gives birth to God: “And the Lord God said unto the serpent, ‘Because thou hast done this, thou art cursed above all cattle, and above every beast of the field. Upon thy belly shalt thou go, and dust shalt thou eat all the days of thy life. And I will put enmity between thee and the woman, and between thy seed and her Seed; It shall bruise thy head, and thou shalt
bruise His heel” (Gen 3:14–15). The interpretative cornerstone of our oratory is the Child. The Book of Proverbs describes the world, creation itself, as the joint work of the Lord and the Child, conceived in play. The Child, like a kind of biblical Ariel, creates the world in a wonderful play with the Lord. The creation of the world, according to the Book of Proverbs, does not begin with the “first day” laid out in Genesis, but with the creation of the Child, with whom the Lord then begins the creation of the visible world, and in it, man: “The Lord possessed me at the beginning of His way, before His works of old. I was set up from everlasting, from the beginning, or ever the earth was. When there were no depths I was brought forth, when there were no fountains abounding with water. Before the mountains were settled, before the hills was I brought forth, while as yet He had not made the earth, nor the fields, nor the first parts of dust of the world. When He prepared the heavens, I was there; when He set a compass upon the face of the deep, when He established the clouds above, when He strengthened the fountains of the deep, when He gave to the sea His decree that the waters should not pass His commandment, when He appointed the foundations of the earth then I was by Him, as one brought up with Him, and I was daily His delight, rejoicing always before Him, rejoicing in the habitable part of His earth; and my delights were with the sons of men” (Prov 8, 22‒31). In the interpretation of theology, this beautiful, poetic prophecy refers to the Saviour, “the seed,” who was born among us, and treads on the serpent’s head. Lucifer calls the love between Adam and Eve in the Paradise scene a “childish mood,” and this echoes creation as play, which is opposed to Lucifer’s ideology of changing the world – authoritybased, coercive, power glorifying, triumphalist – because at its heart shines the recognition and acceptance of, as well as respect for, weakness and fragility. This realization has led us to doubling the figure of the Lord with the aura of the Child, this asexual angelic being, the original spirit of play, who is placed above the angelic hosts in the heavenly harmony, and with whom the Lord creates the world, before our very eyes, as it were – before the eyes of the viewer, that is. In Madách, the opus magnum is already complete when the piece begins, in our oratorio the world is born as a prologue to the work, with the witnessing participation of the spectator, by the agency of the Child’s acquisition of language. It also follows, of course, that for us the characters in the work are not primarily celestial spiritual beings, but acting persons with human feelings, who are recognizable, as it were, who are both in the work and pointing out the meaning of their own actions. (András Visky)
Levente Gyöngyösi
Born in Cluj Napoca in 1975, he studied composition at the Liszt Academy, graduating in György Orbán’s class in 1999. He has composed works for a number of leading Hungarian and international ensembles, including the King’s Singers, the Budapest Festival Orchestra, the Budafok Dohnanyi Orchestra, the Amadinda Percussion Group, the Cantemus Choir of Nyíregyháza, and South Africa’s most famous mixed choir, the Stellenbosch University Choir. He has been the resident composer of the Budafok Dohnanyi Orchestra since 2018. His choral compositions are sung with great success all over the world, and he regularly sits on the juries of international choral competitions. He holds many prestigious awards, including the Erkel Prize (2005), the Talentum Art Prize (2008) and the Bartók–Pásztory Prize (2009).
Gabriella Balga
Gabriella Balga is a lyric mezzosoprano, who in 2013 was awarded a Bayreuth Fellowship by the Wagner Society. In 2015, she won the first prize at the Jakub Pustina International Singing Competition. She made her operatic debut in 2009, singing Eurilda in Haydn’s Le Pescatrici. Since then, she has appeared in operas by Haydn, Mozart, Rossini, Erkel, Kodály, Humperdinck and Frank Martin, and has given opera and lied recitals at festivals and concerts in Hungary and abroad. She has been a soloist of the Hungarian State Opera since 2012, and in the 2019/20 season, she became a chamber singer of the Opera. In 2020, she was awarded the Hungarian Silver Cross of Merit.
Zoltán Megyesi
His concert repertoire includes the oratorios, masses, passions and cantatas of Monteverdi, Schütz, Bach, Handel, Haydn, Mozart and Rossini. Outside Hungary, he has performed in several European countries, the United States, Japan and the Republic of Korea. The standout performances of recent years have included his appearance in Monteverdi’s Tancredi e Clorinda, Haydn’s Salve Regina, conducted by Ádám Fischer, the concert performance of Mozart’s opera, Ascanio in Alba, also conducted by Ádám Fischer in the Concert Hall of Danish Radio, and Handel’s Messiah, Bach’s Magnificat and Christmas cantatas at concerts conducted by Helmuth Rilling. He has sung under the baton of Iván Fischer in the Cologne Philharmony, the Brugge Concertgebouw and the Konzerthaus in Vienna, among other places.
Eszter Zemlényi
Soprano of Hungarian State Opera, graduated from the Liszt Academy in 2013. She won the Fischer Annie Performing Arts Scholarship three times, her many honours include a Special Prize at the International Simándy József Singing Competition, and a first place at the Petrovics Emil Singing Competition. She is a regular guest of foreign and domestic festivals, she has been regularly featured in Hungarian opera and oratorio productions, appearing in such roles as Melinda (Bánk bán), Lisa (La Sonnambula), Pamina (The Magic Flute), Titania (A Midsummer Night’s Dream), Belinda (Dido and Aeneas), Blonde (Il Seraglio), Dzsufi (King Pomádé’s New Clothes), and she frequently participates in contemporary music performances as well.
Csaba Sándor
He began his musical studies at the István Nagy Art School in Miercurea Ciuc, in Attila Adorján’s class, and went on to attend the State University of Oradea, where his mentors were Marian and Simona Boboia. In 2010, he completed his studies at the Liszt Academy in Budapest, with Éva Marton, and at the Gheorghe Dima Academy of Music in Cluj, with Marius Vlad Budoiu. He made his debut at the Hungarian State Opera in 2015 as Erwin Schrott’s partner in Don Giovanni, singing Masetto. Since then, he has sung numerous roles, from Comte de Nevers in Les Huguenots and Papageno in The Magic Flute to Schaunard in La Bohème, the suitor in Székely fonó, and Ulrik Cillei in Hunyadi László. He has taken part in the premieres and performances of several contemporary Hungarian operas, appearing in productions of Zsófia Tallér’s Leánder and Lenszirom, György Selmeczi’s Byzantium, and Spiritists, and László Lajtha’s The Blue Hat. He also regularly sings solo roles in oratorios.
Krisztián Cser
He made his operatic debut in 2008, and has since become a regular performer at the Hungarian State Opera. His performance of the title role of Béla Bartók’s Bluebeard’s Castle has become emblematic; he has sung it with great success in numerous Hungarian and foreign productions, under the baton of illustrious conductors. In 2019 he sang Bluebeard at New York’s Carnegie Hall to great acclaim, and amazed audiences with the same role in Hamburg, Paris and Luxembourg. He is often featured in Mozart’s operas, being unforgettable as Figaro, Leporello or Sarastro. His rendering of the heroes of Verdi and Wagner, such as Philippe II in Don Carlos or Wotan, the king of the gods in The Rhinegold and Siegfried, is also compelling.
Eszter Ónodi
The Jászai Mari Awardwinning actress was still a student when she was given a leading role at the Katona József Theatre in Budapest, where she has been a member of the company since 1998. In addition to the stage, she regularly appears in films, television series and productions. In 2013, at the Monte Carlo Film Festival, she won the Golden Nymph Award for Best Lead Actress for her performance in Aglaja. She has been awarded the Theatre Critics’ Award for “Best Female Actor” on several occasions, and in 2017, she was named Best Actress in a Leading Role at the National Theatre Festival in Pécs (Ibsen: A Doll’s House).
Gábor Hollerung
The Liszt Prizewinning conductor and choirmaster is an Artist of Merit, the managing music director of the Budafok Dohnanyi Orchestra, principal conductor of the Budapest Academic Choir Society, artistic director of the Zemplén Festival, and founder and director of the Budapest International Choir Competition. He studied at the Liszt Academy, where Zoltán Vásárhelyi, István Párkai and András Kórodi were his professors. He went on to attend the masterclasses of Eric Ericson (1975), Kurt Masur (1978) and László Somogyi (1981). He has been principal conductor of the Budafok Dohnanyi Orchestra since 1989, and its managing music director since 2001. In addition to numerous European orchestras, he has been a guest conductor with the Israel Philharmonic Orchestra, the Cincinnati Symphony Orchestra, the Brazilian Symphony Orchestra, the Guangzhou Symphony Orchestra and the Taiwan National Symphony Orchestra. He regularly holds courses for young choirmasters and conductors, in Hungary, almost every European country, the United States and Taiwan.
Budafok Dohnanyi Orchestra
One of the most dynamic and versatile symphony orchestras in Hungary turned professional in 1993, thanks to the support of its funder, the Municipality of Budapest’s 22nd District, BudafokTétény. They soon attained a distinguished position in Hungarian musical life under the directorship of Gábor Hollerung. With the Liszt Prize and Artist of Merit awardwinning conductor at the helm, the ensemble became one of the country’s leading orchestras in recent years. They have collaborated with such Hungarian and foreign artists as Shlomo Mintz, Elena Bashkirova, Jaakko Ryhänen, Erika Miklósa, Andrea Rost, Rivka Golani, Yoav Talmi, Roberto Paternostro, JörgPeter Weigle, Michael Stern, Tatjana Vassilieva, Zoltán Kocsis, Jenő Jandó, Gergely Bogányi, György Geiger, Kristóf Baráti, Katalin Kokas and Barnabás Kelemen. Since January 2018, Guido Mancusi, artistic director of Schönbrunn Orchestra, has been the orchestra’s first guest conductor, while Levente Gyöngyösi has been its resident composer.
Cantemus Mixed Choir
The Cantemus Choir was founded in 1998 by alumni of the Kodály Zoltán Elementary School of Nyíregyháza, who wanted to sing. The common roots, the uniformity of sound generation and the traditions of intonation led to an incomparable choral sound that has truly put what is after all an ensemble of amateur singers in the top league of the world. Their musicianship, technical knowledge and demanding repertoire have earned the choir podium positions, first prizes and grand prizes at the most prestigious international competitions. In addition to a growing number of concert invitations from all over Europe, the choir is frequently invited to perform in East Asia. The Cantemus Mixed Choir is led by Soma Szabó. The choirmaster is a sought after lecturer at Kodály seminars, gives courses in choir conducting and leads workshops in Renaissance chamber singing in England, France, Finland, Japan, Hong Kong, Taiwan and the United States.
Pro Musica Girls’ Choir
The Pro Musica Girls’ Choir won an international competition in the year of its foundation, and has been one of the world’s leading choirs ever since. Globetrotting ambassadors of the success of the Kodály method, they not only give concerts, but are also much sought after participants of music education conferences and master classes. The greatest accolades of the Pro Musica Girls’ Choir include the European Grand Prix for Choral Singing, won when the group was ten years old, two Olympic Champion titles and three gold medals at the 2nd Choir Olympics in Busan, South Korea in 2002, and the Silver Rose Bowl, the challenge trophy of the “Let the Peoples Sing” choir competition in London. The choir’s repertoire covers a wide range of music from the Renaissance to contemporary music.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
Szerkesztő: Molnár Szabolcs
A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
A címlapon:
Gustave Doré illusztrációja Milton Elveszett
Paradicsom című művéhez, New York – London –Párizs, 1866, Cassell, Petter, Galpin & Co.