Liszt Ünnep műsorfüzet - A Liszt Ünnep Nyitókoncertje (2021. október 08.)

A Liszt Ünnep nyitókoncertje The opening concert of the Liszt Fest 1

OKTÓBER 8. | 20.00 Mátyás-templom Matthias Church

Allegri: Miserere Liszt: Évocation à la Chapelle Sixtine Mozart: Ave verum corpus Liszt: Magyar koronázási mise • Hungarian Coronation Mass I. Kyrie – Andante maestoso assai II. Gloria – Allegro giusto „Qui tollis” – Lento assai „Quoniam” – Allegro giusto III. Graduale, 116. zsoltár – Allegro pomposo IV. Credo – Maestoso ma non lento V. Offertorium – Lento assai e solenne VI. Sanctus – Andante maestoso assai, ma non troppo VII. Benedictus – Adagio molto VIII. Agnus Dei – Lento „Dona nobis pacem” – Andante moderato un poco mosso Közreműködik • Featuring: Slávka ZÁMEČNÍKOVÁ [4], SCHÖCK Atala [4], Peter BERGER [4], Artur JANDA [4] – ének • voice, BANDA Ádám [4] – hegedű • violin, Karol MOSSAKOWSKI [2, 3, 4] – orgona • organ, Kodály Kórus Debrecen • Kodály Choir Debrecen [1, 3, 4] Vezényel • Conductor: KOCSIS-HOLPER Zoltán [1, 3, 4]

A koncert Magyarország V4-elnöksége alkalmából a Liszt Ünnep keretében, a Müpa szervezésében valósul meg. • This concert of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest and marks Hungary’s presidency of the V4 Group.

Gregorio Allegri: Miserere A barokk korszak első időszakában alkotó, szemléletében azonban a reneszánsz kompozíciós elvekhez kötődő Allegri (1582 k.–1652) 1629-ben csatlakozott énekesként a pápai kórushoz, melynek 1650-ben vezető karnagyává nevezték ki. Kortársai őt tekintették Palestrina méltó utódjának és az ekkor már joggal stile anticónak nevezett régi stílus őrzőjének. Hírnevét, „legendáját” az 51. zsoltár megzenésítésének köszönheti.

Az erre a szövegre készült kompozíciók jellemzően a nagyhéten hangoztak el, Allegri kétkórusos darabja is a húsvéti liturgiához kapcsolódott. Eredeti – a hagyományokhoz illeszkedően kifejezetten puritán – formájában a 18–19. században valószínűleg nem övezte volna kultikus áhítat és csodálat. A kompozícióra rakódó (eredetileg rögtönzött, majd mindinkább kidolgozott) díszítések, az éteri magasságokba törő dallamfordulatok nem Allegritől származnak, a darab legmegkapóbb elemeinek nincs nyoma a Vatikánban őrzött kéziratban. A műhöz kapcsolódó legendárium, csodálóinak illusztris névsora Mozarttól Goethén át Mendelssohnig ma már a kompozíció részévé vált, de nem árt tudatosítani, hogy Mozart és Liszt sem a 17. század első felében énekelt változattal találkozott.

Liszt Ferenc: Évocation à la Chapelle Sixtine Az 1862-ben készült mű a teljes címben – Évocation à la Chapelle Sixtine. ’Miserere’ d’Allegri et ’Ave verum corpus’ de Mozart – jelzett két kompozíció témáinak feldolgozásából készült négyrészes nagy orgonafantázia. Liszt egy levelében maga elemzi művének eszmei mondanivalóját: „Az ember nyomorúsága és aggodalmai sírnak a Miserere-ben; Isten végtelen irgalma és meghallgató kegyelme válaszol és énekel az Ave verum corpus-ban. Ez a legmagasztosabb misztériumokat érinti, azt, amely a Gonoszon és a Halálon diadalmaskodó Szeretetet fedi föl előttünk.”

Wolfgang Amadeus Mozart: Ave verum corpus, K. 618 „Üdvözlégy, Szűz Máriától született igazi test…” – ezekkel a szavakkal kezdődik a híres Ave verum corpus himnusz, amit egykor úrfelmutatáskor énekeltek. A középkorban komponált himnusz eredete bizonytalan, a legrégibb kézirat, amely lejegyzi, egy itáliai könyv, amelyet a ferencesek használtak a 13. században. A motettát Mozart a Varázsfuvola komponálásának időszakában írta barátságból Anton Stoll, a badeni Szent Istvánplébánia zenei vezetője számára, a kézirat tanúsága szerint 1791. június 17-én.

2

Liszt Ferenc: Magyar koronázási mise A politikában jól tájékozott Liszt, aki tudott a kiegyezés előkészületeiről, már 1865 februárjában azt írta Rómából Augusz Antal bárónak, mennyire szeretné, hogy őt bízzák meg a magyar koronázási mise megírásával, „s erre, mint katolikus, mint magyar és mint zeneszerző, méltónak bizonyuljak”. Bár nem zökkenőmentesen, de végül is sikerült elérni, hogy a szokásoktól eltérve ne az udvari zenekar karnagya, hanem Liszt komponálja meg a mise zenéjét, melyet 1867. június 8-án mutattak be a Mátyástemplomban, I. Ferenc József és Erzsébet magyar királyi párrá koronázása alkalmából. „Sokkal inkább hazafias és vallásos, semmint a szó szoros értelmében vett zenei kompozíció. A kényszerűség, hogy a lehető legkevesebb zenét írjam, nehogy feleslegesen elnyújtsam a királyi koronázás amúgy is igen hosszú szertartását, arra szorított, hogy teljességgel lemondjak a nagy műveket, a nagy mestereket jellemző kidolgozásról, epizódokról, művészi megoldásokról. Mégis, úgy tetszik, hogy a Koronázási mise e szűk keretek között is inkább koncentrált, mintsem megkurtított, és hogy elejétől végig áthatja, mégpedig egymással összhangban, kétféle alaptónusa: a magyar nemzeti érzésé és a katolikus hité.” A magyar nemzeti érzés a Kyriében verbunkos ízű dallamképletekben jut kifejezésre, de megtalálható a Gloriában is, méghozzá a Rákóczi-nótát is jellemző kuruckvartmotívum felbukkanásakor. A Credóról azt írta Liszt Augusz Antalnak, hogy egyszerű gregorián cantus firmusként komponálja meg, mert ez a legtradicionálisabb megoldás, és jól illik az ünnepélyes alkalomhoz. „De amenynyiben gyanús újításnak számítana, hogy az egyházi gregorián cantust a maga fenséges, rendíthetetlen pompájában szólaltatom meg, úgy ilyesfajta ellenvetések ellen is fel vagyok vértezve, és készenlétben tartok egy másik Credót is, amely szintén ragaszkodik ugyan a gregorián intonációhoz, de némi enyhítésekkel.” Végül ez a másik Credo került a misébe, Henry Dumont (1610–1684) francia zeneszerző királyi miséjéből. Az Offertorium röviddel a mise után keletkezett, a hangszeres tétel hegedűszólóját Liszt Reményi Edének szánta. „Ez valamiféle magyar himnusz, talán később akad megfelelő magyar szövege, amelyet hozzá lehetne illeszteni. Remélem, nem túlzás, ha azt képzelem, ez a dallam egyfajta magyar Gott erhaltévá válhat.”

3

4 Fotó: Papp Éva

SCHÖCK ATALA

Slávka Zámečníková A szlovák szoprán a Pozsonyi Konzervatóriumban, majd a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Napjaink egyik legnagyobb ígérete, a közelmúltban hatalmas sikerrel lépett színpadra a bécsi Staatsoperben Norinaként (Don Pasquale), Nannettaként (Falstaff) és a Poppea megkoronázása címszerepében, de bemutatkozott a Berlini Állami Operaház és a Wiesbadeni Nemzetközi Májusünnep közönsége előtt is. 2013 és 2019 között kimagasló eredményeket ért el olyan nemzetközi megmérettetéseken, mint a Moniuszko Verseny, a Neue Stimmen, valamint a Belvedere Énekverseny. Koncerténekesként Mahler 4. szimfóniájában debütált a 2019-es Prágai Tavaszon, és olyan helyszíneken lépett azóta fel, mint a Rheingaui Zenei Fesztivál, a Mecklenburg-Vorpommerni Ünnepi Játékok vagy a berlini Konzerthaus.

Schöck Atala A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német nyelv és irodalomból szerzett diplomát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének és opera tanszakán tanult. 1998-ban első lett a Simándy József Énekversenyen, 2000-ben pedig a Magyar Rádió énekversenyén végzett a harmadik helyen. Néhány évig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, azóta vendégszerepel a Magyar Állami Operaházban, a Frankfurti Operában, a drezdai Semperoperben, valamint olyan színházakban, mint a brüsszeli Théâtre de la Monnaie, a Theater an der Wien, a sevillai Teatro de la Maestranza, a párizsi Opéra Bastille, a torinói Teatro Regio, a bolognai Teatro Comunale, a palermói Teatro Massimo, a brnói Janáček Színház és a prágai Nemzeti Színház. 2004 és 2007 között a Bayreuthi Ünnepi Játékok szólistája, 2006 óta rendszeres fellépője a Budapesti Wagner-napoknak. 1996 óta meghatározó szereplője a magyar és külföldi koncertéletnek, munkásságát 2017-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.

Peter Berger A szlovák tenor a Kassai Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte tanulmányait, és már diákévei alatt jelentős szólószerepeket énekelt a Kassai Színházban. Hazájában és külföldön (Prága, Moszkva, Santiago, Tokió, Róma, Peking) olyan szerepekben lép fel, mint a Herceg (Ruszalka), Alfredo Germont (Traviata), Rodolfo (Bohémélet), Pinkerton (Pillangókisasszony) vagy Cavaradossi (Tosca). Koncerténekesként is igen keresett, a Szlovák Filharmonikusok, a Kassai Filharmonikusok, a Cseh Virtuózok vagy a Bohuslav Martinů Filharmonikus Zenekar visszatérő vendége.

5

Fotó: Kamil Banaszek

ARTUR JANDA

Artur Janda A lengyel basszbariton ének és zongora szakon diplomázott a varsói Chopin Zeneművészeti Egyetemen. 2008 óta rendszeresen énekel a Varsói Kamaraopera produkcióiban, elsősorban 18–19. századi művekben (Händel, Gluck, Mozart, Donizetti darabjaiban) mozog otthonosan.

Az elmúlt évtizedben repertoárja kortárs szerzők kompozícióival is bővült, Salvatore Sciarrino több műve előadásában is szerepet vállalt. 2016 óta szoros kapcsolatban áll a Lengyel Nemzeti Operával és a Wrocławi Operával. A közelmúltban Don Giovanniként és Don Pizarróként (Beethoven: Fidelio) debütált.

Banda Ádám Banda Ádám (1986) előbb szülővárosában, Balassagyarmaton, majd a Zeneakadémia rendkívüli tehetségek számára fenntartott osztályában, Perényi Eszter növendékeként folytatta hegedűtanulmányait. 1998 és 2003 között Magyarországon három országos versenyen nyert első díjat, 2001-ben Halász Ferenc-díjat kapott, 2003-ban a Carl Flesch Nemzetközi Hegedűversenyen első helyezést ért el. 2004-ben Pro Europa díjjal tüntették ki, 2005-ben a Dubaji Nemzetközi Hegedűversenyen kiemelt első díjas lett.

2006-ban második díjat kapott a moszkvai Yampolsky Nemzetközi Hegedűversenyen, ugyanitt elnyerte a zsűri különdíját. 2007 szeptemberében a budapesti Szigeti–Hubay Nemzetközi Hegedűverseny első díját nyerte el, és neki ítélték a Hubay-különdíjat is. Koncertezett Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, az Arab Emirátusokban, Oroszországban, Kínában és Európa számos országában.

6

Karol Mossakowski A lengyel orgonaművész első díjat nyert a Prágai Tavasz Nemzetközi Versenyen, valamint megnyerte a Chartres-i Orgonaverseny fődíját. 2019ben a Francia Rádió rezidens orgonistájává nevezték ki. Napjainkban olyan helyszíneken és rendezvényeken ad koncertet, mint a Philharmonie de Paris, a wrocławi Nemzeti Zenei Fórum, a lyoni Auditorium, a Varsói Filharmónia, a Moszkvai Filharmónia, a szentpétervári Mariinszkij Színház, a brüsszeli BOZAR, a québeci Palais Montcalm, a bambergi Konzerthalle.

Előadó-művészetében nagy hangsúlyt fektet az improvizációra.

Kocsis-Holper Zoltán A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Erdei Péter és Kutnyánszky Csaba növendékeként 2009-ben végzett ének-zene tanár, karvezetés szakon, 2016 óta pedig az intézmény doktorandusza. 2015-ben a győri Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetének magánének szakán diplomázott Szabó Magdolna Máriánál. 2015-ben Torinóban, a Fiatal Karvezetők 8. Nemzetközi Versenyén 2. helyezést ér el, és ő nyerte az olasz kórusművek legjobb előadásáért járó különdíjat is. A 2001-ben megalakuló soproni Kórus Spontánusz alapító karnagya. Dolgozott és koncertezett már a Magyar Rádió Énekkarával, a Budafoki Dohnányi Zenekarral, valamint a 6. Eric Ericson Mesterkurzuson a Holland Rádió Énekkarával és a Holland Kamarakórussal. 2016 és 2020 között a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagy-helyettese volt. Kiemelkedő szakmai munkásságát 2018 decemberében Artisjus-díjjal, 2019 januárjában pedig KÓTA-díjjal ismerték el. 2020 szeptemberétől a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya, 2021 őszétől a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke.

Kodály Kórus Debrecen A Kodály Kórus Debrecen Magyarország nemzetközi hírű, professzionális koncerténekkara. A Gulyás György által 1955-ben alapított együttes 2011 óta a Kodály Filharmónia Debrecen részeként működik. Rendkívül széles repertoárjában – mely felöleli az a cappella és oratorikus irodalom legjavát – különösen fontos helyet kap a kortárs zene: több száz ősbemutató kötődik az együttes nevéhez. A barokk és klasszikus zene avatott tolmácsolójaként rendszeresen koncertezik testvértársulatával, a Kodály Filharmonikusokkal, de más neves zenekarok vendégeként is, itthon és külföldön egyaránt. Az együttes szakmai sikerét rangos zenei elismerések, többek közt a Bartók–Pásztory-díj és a Magyar Örökség Díj is jelzi. A kiváló karnagyok és karmesterek egész sorával együttműködő énekkart 2020-tól Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy irányítja.

7

Gregorio Allegri: Miserere Allegri (ca. 1582–1652), who worked in the first half of the Baroque period but was indebted to the compositional principles of the Renaissance, joined the papal choir as a singer in 1629, and was appointed its principal choirmaster in 1650. His contemporaries considered him a worthy successor of Palestrina, and a guardian of the old style, duly called stile antico by that time. He owes his fame, or “legend,” to his setting of Psalm 51. The compositions made for this text were typically performed on Holy Week, and Allegri’s two-choir piece was also associated with the Easter liturgy. Had it survived in its original form – which was, as befitting the traditions, downright austere –, it would not have enjoyed cultic devotion and admiration in the 18th and 19th centuries. The embellishments (which were originally improvised and became formalized only as time passed), and the melodic patterns that strive for celestial heights, were not the work of Allegri, and the manuscript at the Vatican has no traces of the piece’s most striking elements. The list of illustrious admirers, from Mozart through Goethe to Mendelssohn, is now part of the legend that accompanies the composition, but we should remember that neither Mozart nor Liszt came to know the version that had been sung in the first half of the 17th century.

Ferenc Liszt: Évocation à la Chapelle Sixtine Liszt wrote the four-part organ fantasia in 1862, with the use of themes borrowed from the two compositions the complete title – Évocation à la Chapelle Sixtine. “Miserere” d’allegri et “Ave verum corpus” de Mozart – refers to. In a letter, he explained the message: “Man’s miseries and anxieties cry in Miserere; God’s infinite mercy and readiness to listen and pardon can be heard responding and singing in Ave verum corpus. This concerns the most sublime mysteries, which reveals the Love that overcomes Evil and Death.”

Wolfgang Amadeus Mozart: Ave verum corpus, K. 618 “Hail, true body born of the Virgin Mary…” – these are the first words of the famous hymn, Ave verum corpus, which was once sung at the elevation of the Host. The origin of the hymn, which was composed in the Middle Ages, is uncertain. The oldest manuscript in which it is recorded is an Italian book used by the Franciscans in the 13th century. Mozart wrote his version in 1791, at the time that he composed The Magic Flute. The motet was a friendly gift to Anton Stoll, choirmaster of St Stephen’s Parish Church in Baden. The date in the manuscript is 17 June 1791.

8

Ferenc Liszt: Hungarian Coronation Mass Politically well-informed, Liszt knew about the steps that were taken towards the Compromise between Austria and Hungary, and as early as February 1865, informed his friend, Baron Antal Augusz, in a letter from Rome, about his wish to be requested to write the mass for the Hungarian coronation, expressing his hope he would be found worthy “as a Catholic, as a Hungarian, and as a composer.” Though it was not all plain sailing, tradition was waived in the end, and Liszt, rather than the conductor of the Court Orchestra, was commissioned to compose the mass, which was first performed on 8 June 1867, in the Matthias Church, at the ceremony where Franz Joseph I and Elizabeth were crowned the monarchs of Hungary. “It is a composition far more religious and patriotic than musical in the strict sense. The need to write as little music as possible, so as not to lengthen unduly an already long ceremony, forbade me entirely from developments, episodes and artistic solutions characteristic of great works, of great masters. Nevertheless, it seems that, its narrow bounds notwithstanding, the Coronation Mass is more concentrated than curtailed, and is permeated, from beginning to end, and in concord, by two basic tones: that of the Hungarian national sentiment, and that of the Catholic faith.” In the Kyrie, the Hungarian national sentiment finds expression in melodies of a “verbunk” (recruiting dance) flavour, and it can also be found in the Gloria, when the motif with the Kuruc fourth, which is also characteristic of the Rákóczi song, appears. The Credo, wrote Liszt to Antal Angusz, was to be a simple Gregorian cantus firmus, as it was the most traditional solution and was well suited to the festive occasion. “But should it be considered a suspicious innovation to sound the ecclesiastical Gregorian cantus in its own majestic, unshakeable splendour, I am armed against such objections, and keep at hand another Credo, which does insist on the Gregorian intonation, but makes a few concessions.” Eventually, this second Credo was used, which was taken from the royal mass of French composer Henry Dumont (1610–1684). The Offertorium was written shortly after the mass; it is an instrumental movement with a violin solo, which Liszt wrote for Ede Reményi. “This is some sort of Hungarian anthem, we may even find some Hungarian lyrics to match. I hope it’s no extravagance to believe this melody may become a kind of Hungarian Gott Erhalte.”

9

10 Fotó: Álfheiður Erla

SLÁVKA ZÁMEČNÍKOVÁ

Slávka Zámečníková The Slovak soprano studied at the Bratislava Conservatory and the Hochschule für Musik Hanns Eisler Berlin. One of today’s greatest promises, she recently performed with great success at Vienna State Opera as Norina (Don Pasquale) as well as Nannetta (Falstaff) and had a triumph there in the title role of The Crowning of Poppea. Highly acclaimed performances brought her to Berlin State Opera and the Wiesbaden International May Festival. Between 2013 and 2019, she achieved outstanding results at prestigious international competitions, such as the Moniuszko Competition, the Neue Stimmen and the Belvedere Competition. She made her debut as a concert singer at the 2018 Prague Spring festival, in Mahler’s Symphony No. 4, and has since performed at the Rheingau Music Festival, the Mecklenburg-Vorpommern Festival and the Berlin Konzerthaus.

Atala Schöck She graduated from the Pázmány Péter Catholic University with a degree in German language and literature, before joining the singing programme of the Liszt Academy. In 1998 she finished first at the Simándy József Singing Competition, and third at the Hungarian Radio Singing Competition in 2000. For a few years she was with the company of the Szeged National Theatre, and since then she is a guest performer at the Hungarian State Opera, the Frankfurt Opera, the Semperoper in Dresden, and theatres like the Théâtre de la Monnaie in Brussels, the Theater an der Wien, the Teatro de la Maestranza Sevilla, the Opéra Bastille Paris, the Teatro Regio Torino, the Teatro Comunale di Bologna, the Teatro Massimo di Palermo, the Janaček Theatre in Brno and the National Theatre in Prague. Between 2004–2007 she was featured as a soloist at the Bayreuth Festival, and has regularly performed at the Budapest Wagner Days since 2006. A distinguished presence in the Hungarian and international concert scene since 1996, her work has been acknowledged with the Liszt Prize in 2017.

Peter Berger The Slovak tenor studied at the Košice Conservatory of Music and sang significant solo roles at the State Theatre Košice during his student years. In his home country and abroad (Prague, Moscow, Santiago, Tokyo, Rome, Beijing) he appears in such roles as the Prince (Rusalka), Alfredo Germont (La traviata), Rodolfo (La bohème), Pinkerton (Madama Butterfly) and Cavaradossi (Tosca). He is also much sought after as a concert singer, being frequently featured by the Slovak Philharmonic, the Košice State Philharmonic, the Czech Virtuosi and the Bohuslav Martinů Philharmonic Orchestra.

Artur Janda The Polish bass-baritone graduated from the singing and piano programmes of the Chopin University of Music in Warsaw. He has regularly appeared in the productions of the Warsaw Chamber Opera since 2008, feeling most at home in 18th and 19th-century works (Handel, Gluck, Mozart, Donizetti). Over the past decade, his repertoire has expanded to include works by contemporary composers, including Salvatore Sciarrino. Since 2016, he has been closely associated with the Polish National Opera and the Wrocław Opera. He recently made his debut as Don Giovanni, and as Don Pizarro in Beethoven’s Fidelio.

Photo: Marek Olbrzymek

PETER BERGER

12

Photo: Gábor Kotschy / Müpa Budapest

ÁDÁM BANDA

Ádám Banda Ádám Banda (1986) first studied music in his native Balassagyarmat, and then at the Liszt Academy’s class for special talents as a student of Eszter Perényi. Between 1998 and 2003, he won the first prize at three national competitions in Hungary. In 2001 he received the Halász Ferenc Prize, and in 2003 he won the Carl Flesch International Violin Competition. In 2004 he was awarded the Pro Europa Prize, and in 2005 he won the International Violin Competition of Dubai with a special recommendation. In 2006 he came away with the second prize and the jury’s special prize from the Moscow International Yampolsky Violin Competition. In September 2007 he won the first prize at the International Szigeti–Hubay Violin Competition in Budapest, and was also awarded the Hubay Special Prize. He has appeared in concert in Canada, the United States, the United Arab Emirates, Russia, China and many European countries.

13

Photo: Jean-Baptiste Millot

KAROL MOSSAKOWSKI

Karol Mossakowski The Polish organist won a first prize at the Prague Spring International Competition as well as the main prize at the Chartres Organ Competition.

In 2019, he was appointed resident organist of French Radio. These days he gives concerts at venues and events like the Philharmonie de Paris, the National Music Forum in Wrocław, the Lyon Auditorium, the Warsaw Philharmonic, the Moscow Philharmonic, the Mariinsky Theatre in St. Petersburg, the BOZAR in Brussels, the Palais Montcalm Québec and the Bamberg Konzerthalle. Improvisation is an important facet of his performing art.

Photo: Márton Fejes

Zoltán Kocsis-Holper In 2009 he graduated as a teacher of music and choirmaster at the Liszt Academy, where he was a student of Péter Erdei and Csaba Kutnyánszky.

In 2016 he started the postgraduate programme of the institution. He graduated in 2015 from the Varga Tibor Institute of Music at the Győr Széchenyi István University, as a solo singer in Magdolna Mária Szabó’s class. In 2015 he finished second at the International Competition for Young Conductors in Turin, and received the special prize for the best performance of Italian choral works. In 2001 he founded and became the first choirmaster of Kórus Spontánusz, a Sopron choir. He has collaborated, and appeared in concert, with the Hungarian Radio Choir, the Budafok Dohnanyi Orchestra, and at the 6th Eric Ericson Masterclass, with the Netherlands Radio Choir and the Netherlands Chamber Choir. Between 2016–2020 he was assistant principal choirmaster of the National Choir. In December 2018 his outstanding work was acknowledged with the Artisjus Prize, and in January 2019, with the KÓTA Prize. He has been principal choirmaster of the Kodály Choir Debrecen since September 2020, and since autumn 2021, president of the Association of Hungarian Choirs and Orchestras (KÓTA).

ZOLTÁN KOCSIS-HOLPER

15

Photo: Krisztina Csatáry-Nagy

KODÁLY CHOIR DEBRECEN

Kodály Choir Debrecen The Kodály Choir Debrecen is an internationally renowned professional concert choir from Hungary. Founded by György Gulyás in 1955, the ensemble has been operating as part of the Kodály Philharmonic Debrecen since 2011.

Contemporary music has a particularly important place in its extremely broad repertoire, which includes the best of the a cappella and oratorio literature: the ensemble has been responsible for hundreds of world premieres.

The choir is also a highly competent interpreter of baroque and classical music, and regularly appears in concert with its sister company, the Kodály Philharmonic, as well as with other renowned orchestras, both in Hungary and abroad. Prestigious musical awards bear witness to the professional accomplishments of the ensemble, including the Bartók–Pásztory Award and the Hungarian Heritage Award. The choir, which has collaborated with a host of excellent choirmasters and conductors, has been led by principal choirmaster Zoltán Kocsis-Holper since 2020.

16

17

Címlapfotó: Papp Éva

lisztunnep.hu