Liszt: Szent Erzsébet legendája A Liszt Ünnep nyitókoncertje
Liszt: The Legend of St Elizabeth
Opening concert of the Liszt Fest
OKTÓBER
9. | 19.00
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Müpa Budapest – Béla Bartók National Concert Hall
Szent Erzsébet • St Elizabeth: Gabriela SCHERER
Zsófia őrgrófné • Landgravin Sophie: LÁNG Dorottya
Hermann őrgróf / II. Frigyes • Landgrave Hermann / Friedrich II: Bogdan TALOS
Lajos őrgróf • Landgrave Ludwig: Johannes KAMMLER
Egy magyar mágnás / Udvarmester • Hungarian magnate / Steward: NAGY Zoltán
A gyermek Lajos • Young Ludwig: CSAPÓ Zsombor
A gyermek Erzsébet • Young Elisabeth: BÍBER Adél
Közreműködik • Featuring: Nemzeti Filharmonikus Zenekar • Hungarian National Philharmonic Orchestra, Nemzeti Énekkar • Hungarian National Choir (karigazgató • choirmaster: SOMOS Csaba), a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara • Children’s Choir of the Zoltán Kodály Hungarian Choir School (karigazgató • choirmaster: SAPSZON Ferenc, SAPSZON Borbála)
Vezényel • Conductor: VASHEGYI György
Az előadás a Liszt Ünnep keretében a Müpa szervezésében, az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének kísérőprogramjaként valósul meg. • This concert of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest as a side event of the Hungarian Presidency of the Council of the European Union.
For the English version see page 7.
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Liszt 1861 őszétől mind több időt töltött Rómában, ahol figyelme az egyházi zene felé fordult. A következő évben, 1862-ben fejezte be első oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját. Lisztet már weimari évei alatt erősen foglalkoztatta a magyar királylány életének története, a weimari nagyherceg társaságában ellátogatott például Erzsébet egykori lakhelyére, Wartburg várába is. „Szent Erzsébethez különös gyengéd kapcsolat fűz. Magyarországon születtem, akárcsak ő, a sorsomat és pályafutásomat döntően meghatározó tizenkét évet pedig Türingiában töltöttem, egészen közel Wartburg várához, ahol élt, és Marburghoz, ahol meghalt.” Az oratórium felépítéséről Liszt így írt 1862. november 10-én Rómából elküldött levelében Mosonyi Mihálynak: „Ami magát a művet illeti, csak azt mondhatom Önnek, hogy kórusokra és szólókra oszlik; hat zárt, de összefüggő számból áll; ezek a következők: 1. Erzsébet Wartburgba érkezése; 2. A rózsacsoda; 3. A keresztes lovagok; 4. Zsófia őrgrófné – Erzsébet kiűzése Wartburgból; 5. Erzsébet imája –A szegények kórusa – Erzsébet halála; végül 6. Hohenstaufen Frigyes ünnepélyesen eltemeti a szentet. Mindezekhez járul még a zenekari bevezető súlytalanul, dallamosan, imitációsan szőve, és néhány betoldott zenekari tétel, mint a Keresztesek indulója, és egy Interludium. A mű előadása egészében két és fél óráig tart, vagyis betölt egy teljes hangversenyestét. Ha kívánságom teljesül, akkor e mű a későbbiekben integráns részét alkotja az új magyar zeneirodalomnak. (...) De sok mondandóm elmondatlan még; egyre megy, hogy egyhamar megértik-e vagy elismerik-e; ha egyszer nem leszek már itt lenn, majd csak meglesz a többi is. Ezt, tovább munkálkodva, nyugodtan kivárhatom; és addig is higgadtan vezeklek virtuóz hírnevemért, elviselve azt a méltánytalanságot, mellyel kompozícióim mostanság találkoznak. Ön tudja, hogy miképp vélekedem erről, tisztelt barátom, és nem veszi tőlem zokon, hogy feltartóztathatatlanul követem magasabb célomat.” Az oratórium pesti ősbemutatóját 1865. augusztus 15-én tartották a Pestbudai Zenede 25 éves jubileuma alkalmából. Az előző napi főpróbára is telt ház előtt került sor, a nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel pedig 22-én megismételték az előadást. A művet mindhárom alkalommal Liszt vezényelte a Vigadóban. Ábrányi Kornél (a Zenészeti Lapok, az első magyar zenei szaklap főszerkesztője) lelkes hangú cikkében többek között így ír a főpróbáról: „Liszt Ferencet látni, hallani, s minden mozdulatában, arckifejezésében figyelemmel kísérni midőn művét magyarázza a zenészek, énekesek, vagy a karoknak: ennél érdekesebb s tanulságosabbat nem képzelhet magának a művész és műkedvelő. Nagy szellemének minden elbűvölő hatalmát igénybe kellett vennie, hogy rövid három nap alatt összeállítsa nagyszerű művének egyes részeit.”
Gabriela Scherer
Zürichben született, énekesi tanulmányait a salzburgi Mozarteumban végezte Horiana Branisteanu irányításával. Pályafutását a Lipcsei Opera, majd a müncheni Bayerische Staatsoper együttesének tagjaként kezdte. Már fiatal drámai szopránként számos jelentős szerepet alakított, volt Senta A bolygó hollandiban és Maddalena az André Chénier-ben. A 2021/2022-es évadban debütált Toscaként a Dortmundi Színházban, valamint a Lohengrin Elzájaként Lipcsében, Klaus Florian Vogt partnereként. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Simone Young, Thomas Hengelbrock, Kent Nagano, Riccardo Chailly, Asher Fisch, Ulf Schirmer, John Eliot Gardiner, Lawrence Foster, Christopher Hogwood, Marek Janowski, Markus Bosch.
Johannes Kammler
A német énekes generációjának egyik legkeresettebb baritonja. 2018-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon Gottfried von Einem A per című operájában mutatkozott be. A következő évben a torontói Canadian Opera Company szerződtette Guglielmo szerepére (Mozart: Così fan tutte). Ezt követte Rolando Villazón és a ZDF/ARTE televízió meghívása a berlini Stars von Morgen című műsorba, majd 2020 nyarán a Bregenzi Fesztiválon, 2021 nyarán pedig a Glyndebourne-i Fesztiválon debütált Mahler Vándorlegénydalainak szólistájaként. A 2018/2019-es évad óta a Stuttgarti Állami Operaház társulatának tagja.
Bogdan Talos
Bogdan Talos a kolozsvári Gheorghe Dima Akadémián diplomázott 2005ben. A 2023/2024-es évad elején visszatérő vendégként énekelte Leporello szerepét a Párizsi Operában. A londoni Covent Gardenben Monterone (Verdi: Rigoletto) szólamában debütált, a Tokiói Tavaszi Fesztivál Colline (Puccini: Bohémélet) szerepére hívta meg. Anyaszínházában, a düsseldorfi Deutsche Oper am Rheinben két új produkcióban lépett színpadra: A sevillai borbély előadásában Basiliót, A bolygó hollandiban Dalandot alakította.
Láng Dorottya
Budapesten született, tanulmányait a Bécsi Zeneművészeti és Előadóművészeti Egyetemen Claudia Visca irányításával fejezte be. Elismerései között szerepel a 2012-es Emmerich Smola Verseny díja, a 2011-es Wigmore Hall / Kohn Alapítványi Dalverseny harmadik díja, valamint a 2013-as Aix-en-provence-i Fesztivál Akadémiájának Mozart-díja. A Hamburgi Opera több produkciójában énekelt (Odüsszeusz hazatérése, Parsifal, Parasztbecsület, A varázsfuvola, Traviata), de szívesen lép fel koncerténekesként és dalesteken is. 2017-ben a Budapesti Wagner-napokon Liszt, Berlioz és Wagner dalaiból énekelt, önálló műsorral ekkor mutatkozott be első ízben a hazai közönség előtt.
Nagy Zoltán
Énektanulmányait a Gheorghe Dima Zeneakadémián Gheorghe Roşunál, majd a salzburgi Mozarteumban Boris Bakow növendékeként végezte. Nemzetközi pályafutását a Bécsi Állami Operaház legfiatalabb tagjaként kezdte, ahol a világ vezető művészeivel énekelt együtt. Fellépett Hamburgban, Lipcsében, Nizzában, Antwerpenben, Stuttgartban, Triesztben és Athénban. Parádés szerepét, Escamillót karrierje során eddig tizenhat különböző produkcióban keltette életre, többek között Palermóban, Torinóban, Szingapúrban és Bilbaóban.
Vashegyi György
1990–91-ben alapított saját együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar élén, valamint vendégkarmesterként a magyarországi régizenejáték meghatározó személyisége. A régi korok zeneirodalmának ismeretlen műveit kutatja fel, intenzív munkakapcsolatot ápol a Versailles-i Barokk Zenei Központtal és a velencei Palazzetto Bru Zane Alapítvánnyal. Munkájának elismeréseképpen 2008-ban Liszt-díjban, 2024-ben pedig Kossuth-díjban részesült, 2022 óta a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagja. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2017–2023 között a köztestület megválasztott elnöke, 2020-tól 2024-ig pedig a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke is volt. 2021-ben kezdeményezésére alapította meg a magyar állam a Haydneum – Magyar Régizenei Központot, melynek művészeti vezetője. 2022 novemberétől a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődjét Székesfővárosi Zenekar néven hozták létre 1923-ban. Ferencsik János több mint három évtizedet, később Kobajasi Kenicsiró tíz évet töltött az együttes élén. Őket Kocsis Zoltán követte 1997-ben, akinek keze alatt a megújuló együttes repertoárja olyan hiánypótló művekkel bővült, mint Richard Strauss, Debussy, Ravel, Schönberg, valamint 20. századi és kortárs magyar szerzők alkotásai, Bartók zenéje pedig különösen hangsúlyosan érvényesült műsorpolitikájukban. Olyan neves helyszíneken és fesztiválokon léptek fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron, a bukaresti Enescu Fesztivál, a Colmari és a Kanári-szigeteki Fesztivál. Kocsis Zoltán halála után 2020 augusztusáig Hamar Zsolt látta el a zeneigazgatói feladatokat, Vashegyi György személyében pedig 2022 októbere óta van újra főzeneigazgatója a zenekarnak. Az 1985-ben Állami Énekkar néven alapított kórus Magyarország vezető együttesévé vált, elsődleges küldetése zenekari kíséretes kompozíciók, oratóriumok megszólaltatása, de otthonosan mozog az a cappella művek világában is. Első karnagya Pászti Miklós volt, majd 1990-től 2016-ig a kórus Antal Mátyás irányításával működött. Jelenlegi karigazgatója Somos Csaba. Repertoárjának kialakításakor a Nemzeti Énekkar kiemelt fontosságot tulajdonít kortárs művek előadásának. Nevükhöz számos ősbemutató, illetve magyarországi bemutató fűződik, például Jeney Zoltán Halotti szertartása vagy Kurtág György
A csüggedés és keserűség dalai című kompozíciója.
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara
A kórusiskola 1988-ban, ifj. Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy tanulmányterve alapján jött létre. 2019. szeptember 1-jétől az intézmény fenntartója az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága. A Magyarországon máig egyedülálló intézmény Kodály nemzetnevelő elveit szeretné megvalósítani, ezért tanulmányi programjában fontos szerepet tölt be a zenei nevelés. A tizenkét évfolyamos, fővárosi és Pest megyei beiskolázású intézményben egy nevelési egységben él általános iskola, gimnázium, zeneiskola és zeneművészeti szakképzés. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 2018-ban elnyerte a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár kitüntető címet. Az iskolában két gyermekkórus is működik. A Gaudete Gyermekkar a 3–4. osztály diákjaiból áll, ők évente két-három alkalommal templomi szolgálatot is ellátnak. Az 5–8. osztály leánytanulóiból álló Laudate Gyermekkar 1990-ben alakult Őrfalvy Katalin vezetésével. Az elmúlt néhány év munkájának eredményeképpen a kórus több jelentős zenei esemény résztvevője lehetett. A kórussal minden évben hangfelvételt készít a Magyar Rádió, az együttes az iskola profiljának megfelelően rendszeresen lát el liturgikus szolgálatot.
From the autumn of 1861, Liszt spent more and more time in Rome, where his interest turned towards church music. In 1862 he completed his first oratorio, The Legend of St. Elizabeth. Liszt already took a strong interest in the life of the Hungarian princess during his Weimar years, and even visited her former home, the castle of Wartburg, in the company of the Grand Duke of Weimar. “My relationship to St. Elizabeth is particularly gentle. Like she, I was born in Hungary, and I spent twelve years that were key to my life and career in Thuringia, very close to the castle of Wartburg, where she lived, and to Marburg, where she died.”
In a letter to Mihály Mosonyi, sent from Rome on 10 November, 1862, Liszt described the structure of the oratorio thus: “As for the work itself, all I can tell you is that it is divided into choruses and solos; there are 6 self-contained but interrelated numbers, which are as follows: 1. Elizabeth’s arrival in Wartburg; 2. The miracle of the rose; 3. The crusaders; 4. Duchess Sofia – The banishment of Elizabeth from Wartburg; 5. Elizabeth’s prayer – Chorus of the poor – Death of Elizabeth; and finally, 6. Frederick of Hohenstaufen provides a burial ceremony for the saint. There is additionally an orchestral introduction, whose texture is weightless, melodic, imitational, and a few orchestral movements, like the Crusaders’ march, and an Interlude. The performance of the complete work takes two and a half hours, fills an entire concert night. If my wish is fulfilled, this work will become an integral part of the new Hungarian literature of music. (...) But I still have a lot to say that has been left unsaid; it matters little if they understand or acknowledge it soon enough; when I’m no longer down here, it may all come together eventually. Working as I am, I may hope for as much; till then, I soberly repent my virtuoso fame, tolerating the unfair treatment that is the lot of my compositions these days. You know what I think about all this, my dear friend, and you will not resent my following a higher goal, come what may.”
The first performance of the oratorio was held in Pest, on 15 August 1865, on the occasion of the 25th anniversary of the Pest–Buda Musical Society. On the 14th, a final rehearsal was held in front of a capacity audience at the Vigadó, and due to the great success and interest, the show was repeated on the 22nd. Liszt himself was conducting on all three occasions. Kornél Ábrányi, editor in chief of Zenészeti Lapok (the first Hungarian specialist music journal) enthusiastically reported from the final rehearsal: ‘To see and hear Ferenc Liszt, to watch his every movement and expression as he explains his work to the musicians, the singers or the choir: no artist or connoisseur can imagine anything more interesting and instructive. He had to marshal all the spellbinding power of his great mind to put together the parts of his great work in a mere three days.’
Gabriela Scherer
Born in Zurich, Gabriela Scherer studied singing at the Mozarteum in Salzburg under Horiana Branisteanu. She began her career as a member of the Leipzig Opera and later of the Bayerische Staatsoper in Munich. As a young dramatic soprano, Gabriela Scherer already performed important roles, including Senta (The Flying Dutchman) and Maddalena (Andrea Chénier). In the 2021/2022 season, she made her debut as Tosca (Theater Dortmund) and as Elsa in Lohengrin in Leipzig, where her partner was Klaus Florian Vogt. She has worked with such conductors as Simone Young, Thomas Hengelbrock, Kent Nagano, Riccardo Chailly, Asher Fisch, Ulf Schirmer, John Eliot Gardiner, Lawrence Foster, Christopher Hogwood, Marek Janowski and Markus Bosch.
Johannes Kammler
The German singer is one of the most sought-after baritones of his generation. He made his debut in 2018, at the Salzburg Festival in Gottfried von Einem’s opera, The Trial. The following year, the Canadian Opera Company in Toronto signed him for the role of Guglielmo (Mozart: Così fan tutte). Next, he was invited by Rolando Villazón and ZDF/ARTE to Stars von Morgen, a Berlin television show. In the summer of 2020 he was the soloist in a performance of Mahler’s Songs of a Wayfarer at the Bregenz Festival, and then in 2021 at the Glyndebourne Festival Opera. Since the 2018/2019 season, Johannes Kammler has been a member of the Stuttgart State Opera.
Bogdan Talos
Bogdan Talos graduated from the Gheorghe Dima Academy of Music in ClujNapoca in 2005. At the beginning of the 2023/2024 season, he returned to the Opera de Paris to sing the role of Leporello. He made his debut at London’s Royal Opera House as Monterone (Verdi: Rigoletto), while the Tokyo Spring Music Festival invited him to sing Colline in Puccini’s La bohème. He makes his debut with his company, the Deutsche Oper am Rhein, in two roles, each in a new production: as Basilio in Rossini’s The Barber of Seville and as Daland in Wagner’s The Flying Dutchman.
Dorottya Láng
She was born in Budapest, and completed her studies at the Vienna University of Music and Performing Arts under Claudia Visca. Her prizes and awards include the prize of the 2012 Emmerich Smola Competition, the third prize of the 2011 Wigmore Hall / Kohn Foundation International Song Competition, and a prize at the 2013 Mozart Academy in Aix-en-Provence. She appeared in several productions of the Hamburg Opera (The Return of Odysseus, Parsifal, Cavalleria rusticana, The Magic Flute, La traviata), and likes to sing at concerts and lied recitals. In 2017 she performed her first solo concert to a Hungarian audience, singing the songs of Liszt, Berlioz and Wagner at the Budapest Wagner Days.
Zoltán Nagy
He began his vocal studies at the Gheorghe Dima Academy of Music with Gheorghe Roşu, and was later a student of Boris Bakow at the Mozarteum in Salzburg. He started his international career as the youngest member of the Vienna State Opera, where he sang with some of the world’s leading artists. He has performed in Hamburg, Leipzig, Nice, Antwerp, Stuttgart, Trieste and Athens. A brilliant Escamillo, he has sung the role in as much as sixteen different productions, including in Palermo, Turin, Singapore and Bilbao.
György Vashegyi
As a founder of the Purcell Choir (1990) and the Orfeo Orchestra (1991), as well as a guest conductor, he is a seminal figure of the performance of early music in Hungary. Uncovering forgotten compositions of early music, he maintains an intensive working relationship with the Baroque Music Centre in Versailles and the Palazzetto Bru Zane Foundation in Venice. In 2008 his work was acknowledged with the Liszt Prize, and in 2024 with the Kossuth Prize; in 2022, France named him Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres. A member of the Hungarian Academy of Arts since 2013, he was president of
the public body between 2017 and 2023. He was also chair of the National Cultural Council between 2020 and 2024. He is artistic director of the Haydneum – Hungarian Early Music Centre, which was established in 2021 by the Hungarian state on his initiative. He has been general music director of the Hungarian National Philharmonic since November 2022.
Hungarian National Philharmonic Orchestra, Hungarian National Choir
The predecessor of the National Philharmonic Orchestra was founded in 1923 as the Metropolitan Orchestra. János Ferencsik stood at its helm for three decades, while Ken’ichiro Kobayashi was music director for ten years. Zoltán Kocsis took over in 1997, and under his leadership the repertoire of the renewed ensemble was expanded with works by Richard Strauss, Debussy, Ravel, Schoenberg, 20th-century and contemporary Hungarian composers, with Bartók’s music becoming particularly prominent in their programming. The venues and festivals they have performed at include New York’s Avery Fisher Hall, Tokyo’s Suntory Hall, Birmingham’s Symphony Hall, the Megaron in Athens, the Enescu Festival in Bucharest, the Festivals of Colmar and the Canary Islands. After the death of Zoltán Kocsis, Zsolt Hamar fulfilled his duties until August 2020, and György Vashegyi has been general music director of the orchestra since October 2022.
Founded in 1985 as the State Choir, the group has become Hungary’s leading vocal ensemble, whose primary mission is to perform compositions with orchestral accompaniment and oratorios, though it is also at home in the world of a cappella works. Its first choirmaster was Miklós Pászti, and from 1990 to 2016 the choir was directed by Mátyás Antal. The current choirmaster is Csaba Somos. When it comes to developing its repertoire, contemporary works are of particular importance for the National Choir. They have been responsible for the world premiere and first Hungarian performance of many a work, including Zoltán Jeney’s Funeral Rite and György Kurtág’s Songs of Despair and Sorrow.
Children’s Choir of the Zoltán Kodály Hungarian Choir School
The Choir School was founded in 1988 by Ferenc Sapszon Jr, a Liszt Prizewinning conductor, who developed its curriculum. Since 1 September 2019, the institution has been maintained by the Catholic School Authority of the Esztergom-Budapest Archdiocese. The institution, which is still unique in Hungary, aims to implement Kodály’s principles of educating the nation, and music teaching consequently plays an important role in its programme. Drawing students from the capital and Pest County, the twelve-form institution includes a primary, a secondary and a music school, as well as a music vocational school. In 2018, the Zoltán Kodály Hungarian Choir School was awarded with the title Depository of Hungarian Fundamental Arts Education. The school has two children’s choirs. The Gaudete Children’s Choir, made up of pupils of forms 3 and 4, also performs at church services two or three times a year. The Laudate Children’s Choir, composed of girls from forms 5 to 8, was founded in 1990 under the direction of Katalin Őrfalvy. The choir’s hard work over the past few years has resulted in their being involved in several major musical events. The choir is recorded every year by Hungarian Radio and regularly performs at liturgical services in accordance with the school’s profile.
A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
Szerkesztő: Molnár Szabolcs
A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
E-mail: info@lisztunnep.hu
Telefon: +36 1 555 3000