Müpa Magazin 2019/2020 évad 3. szám by Müpa Budapest

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y • X V. é v fo l y a m , 1 . s z á m , 2 0 2 0 . j a n u á r—fe b r u á r

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

KEDVES

Közönség! Krin Gabbard

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Müpa idei Jazz Showcase szakmai szimpóziumának bevezető tudományos előadását — a konferenciák szóhasználatával: keynote lecture-ét — én tarthatom. Előadásomban arról beszélek, hogy a század eleje óta hogyan jelenik meg a jazz a regényekben, filmvásznon, televíziósorozatokban, sőt még videojátékokban is. A levonható következtetések messze túlmutatnak a műfaj mint művészeti ág keretein. A Jazz Showcase részeként megrendezésre kerülő szimpózium azonban nemcsak tudományos tanácskozás, ahol a jazz szerelmesei és szakértői kifejthetik és kicserélhetik egymással gondolataikat. Bár még nem jártam Magyarországon, tudom, hogy ez az ország sok jelentős jazzmuzsikusnak és a műfaj számos lelkes rajongó jának hazája. Jelentős benyomást gyakorolt rám, hogy Magyar országon a jazznek milyen sok alapos ismerője van, és tudásuk milyen kiváló tanulmányokban ölt testet. Ami magát a zenét illeti, a legeredetibb és legizgalmasabb szerzemények közül jó néhány a világnak ezen a részén született. Tudom, hogy a Jazz Showcase koncertjein híres amerikai, magyar és egyéb nemzetiségű művészek mellett fellépnek ifjú tehetségek is, akik új elképzelésekkel és friss hanggal gazdagítják ezt az örökké fejlődő, átalakuló zenét. Rendkívül vonzónak találom azt is, hogy a sorozat egyaránt fellépési lehetőséget ad kisegyütteseknek és nagyzenekaroknak, énekeseknek és szólistáknak, akik mind a maguk módján élnek azzal a rengeteg lehetőséggel, amit a jazz felkínál előadójának. Boldoggá tesz, hogy mennyi jó zenét hallok majd, és őszintén remélem, hogy ezt az élményt a Müpában nagyon sok jazzrajongóval oszthatom meg. Krin Gabbard a Center for Jazz Studies professzora, Columbia Egyetem, New York City

2020. január—február nyitány

18 Martin Fröst

03 Szabadság és öröm 04 Come per me sereno 06 Nemzetközi kapcsolatok KLASSZIKUS HagyományTeremtés 10 Érzékiség, virtuozitás, intellektus Aki minden hangon énekel 12 Merj tudni, tudj merni Nyitány Tartalom Horizont

Jókedvű dallamok Bécsből A hely szelleme A nyerő szám: tizenkilenc

JAZZ

14 Intermezzo a középgeneráció 18 előadásában 22

Fotó: Böröcz Balázs

Fotó: Raffai Zsófi Baráth Emőke

Fotó: Mats Bäcker / Sony Music Entertainment

Fejérvári Zoltán

24 VILÁGZENE 26 Régiségek, újdonságok 40 A hagyományok őrzői 41 28

KÖNNYŰ

„A szívembe és 30 az elmémbe véstem a szavait” 32

LITERÁRIUM

Ünnep négy hangra 46 Bevezetés 36 a szépirodalomba 48 Irodalom kosztümben 50

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

32 Fotó: Eric Richmond

Fotó: Joan Tomás / Fidelio Artist

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50. E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 16 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2019. december 5.

Riccardo Frizza

Katharina Spreckelsen

M É LY V Í Z , C S A K Ú S Z Ó K N A K Pajzánul angyali, Szemelvények egyetemesen 62 transzilván: Dsida Jenő 52 zenekritikákból HULLÁMHOSSZ

MÜPAMOZI

Dobszay-Meskó Ilona • Mindennapi tébolyunkat add meg nekünk ma 54 Hámori Máté • Kokas Dóra 64 CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI

A címlapon: Jonas Kaufmann Címlapfotó: Gregor Hohenberg — Sony Classical Entertainment A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnerünk:

PROGRAMOK

Eleven klasszikusok

M Ü PA C SA K EGY VA N – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Luxembourg ékköve

H ATÁ R S É RT Ő K

Monomániás mindenes 66

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

ANTOLÓGIA KOCSIS ZOLTÁN FELVÉTELEIBŐL A Hungaroton új sorozata, a The Masters Collection a kiadó „legnevesebb művészeinek ikonikus felvételeit gyűjti össze. Olyan felvételeket, melyek nemcsak egy életművet, hanem egy kort határoznak meg”. Olyan korábbi albumok után, mint a Cziffra György vagy a Tátrai Vonósnégyes munkásságát bemutató háromlemezes kiadvány, most Kocsis Zoltán komplex művészetét állítja reflektorfénybe a kiadó. Hallunk szóló zongoraműveket (Bartók, Haydn, Mozart), versenyművet (Mozart), külön fejezetet szentel a válogatás Kocsis és a kortárs zene kapcsolatának (Cage, Kurtág), nem kerülte el a szerkesztők figyelmét a kamaramuzsikus tevékenysége (Debussy, Kodály, Bartók, Schubert), és vörös fonálként húzódik végig a CD-k műsorán Bartók meghatározó szerepe. A karmester ugyanolyan fontos témája az albumnak, mint a zongoraművész. Lényeges eleme a felvételek kiválasztásának a szellemi környezet: a művészek, akikkel Kocsis együttműködött, Ferencsik Jánostól, Ránki Dezsőtől és Schiff Andrástól Perényi Miklóson, Szenthelyi Miklóson és Berkes Kálmánon át Rácz Zoltánig és Kelemen Barnabásig. Kirajzolódik előttünk egy felfedező szellemű, sokfelé figyelő nagy egyéniség portréja.

Fotó: Nagy Attila, Müpa

JÓTÉKONY CÉLÚ HANGHULLÁMOK A Müpában évente több mint ezer rendezvényen több ezer zenemű csendül fel. Az elhangzó zenék sokfélesége inspirálta Baditz Gyula szobrászművészt, hogy az élményt hanghullámokat formáló szobrokkal örökítse meg az utókornak. A huszonhárom egyedi fa kisplasztikát Hajdú László faesztergályos mester és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nehéz sorsú embereket foglalkoztató tiszaburai asztalosműhelyének dolgozói készítették el, majd a megörökített zeneművek előadói — többek közt Diana Krall, Marcus Miller, Charlotte Gainsbourg, José Cura, Fischer Ádám és Eötvös Péter — is ellátták kézjegyükkel a szobrokat. A Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében megszületett alkotásokból nyílt kiállítás január 5-ig tekinthető meg a Müpában. Az autogrammal ellátott szobrokat a Máltai Szeretetszolgálat jótékony célú árverésre bocsájtja, melynek bevételét a tiszaburai asztalosüzem fejlesztésére fordítják.

MUNKÁBA ÁLLT A MÜPA ELSŐ ROBOTJA Elsőként a Müpa+ hűségprogram tagjai próbálhatták ki az intézmény mesterséges intelligenciával felvértezett csevegőrobotját — más néven chatbotját —, amely több hetes intenzív tesztelés után az új évben élesben is elindul a Müpa honlapján és Facebook-oldalán. A hazai kulturális intézmények között elsőként a Müpa állítja szolgálatba a mesterséges intelligenciát, hogy az intézménnyel és programjaival kapcsolatos kérdések azonnali és minél hatékonyabb megválaszolásában segítse a látogatókat. A chatbottal Facebook- vagy Facebook Messenger-regisztrációval lehet beszélgetést kezdeményezni, a látogatók által feltett új kérdések pedig a program egyre fejlettebb tudásához is hozzájárulnak, mert az alkalmazás adatbázisa az ezekre adott válaszokkal is bővülni fog.

horizont 2020. január—február

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Kocsis Zoltán

Műhelybeszélgetések

az Előadóteremben 17.30-tól

Érdekességek, tények, háttérinformációk Az alkotókkal beszélget: Fenyő Gábor

2020.01.15. TONHALLE-ORCHESTER ZÜRICH (01.17.) 2020.01.29. BELLINI: AZ ALVAJÁRÓ (02.09., 11.) 2020.02.12. FELFEDEZÉSEK – SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR (02.23.) 2020.02.26. RÉGIZENE FESZTIVÁL – RAMEAU: DARDANUS (03.08.)

mupa.hu

Gavriljuk szólóban

Fotó: Anna Sanfeliu

Alekszandr Gavriljuk

Rachmaninov és Prokofjev zongoraversenyei a hangszer irodalmának legnehezebb fejezetét alkotják. Ezért aztán nem csoda, ha kevés olyan muzsikus akad, aki mindkét szerző teljes verseny műtermését műsorán tartja. A harkovi születésű, családjával tizen három évesen Ukrajnából Ausztráliába költözött ALEKSZANDR GAVRILJUK hangszeres tudásáról sokat elárul, hogy mind az öt Prokofjev-koncertet hanglemezre rögzítette, nem kisebb művész, mint Vladimir Ashkenazy vezényletével, a négy Rachmaninovversenyművet pedig a Paganini-témára komponált Rapszódiával kiegészítve koncertsorozat keretében szólaltatta meg 2013-ban és 2014-ben, Neeme Järvi társaságában. Az idén harmincöt esztendős Gavriljuk kilencéves kora óta koncertezik, tizenöt évesen a Horowitz, tizenhat évesen a Hamamatsu, huszonegy évesen pedig az Arthur Rubinstein Nemzetközi Zongoraversenyen nyert első díjat. Eddigi pályafutása során olyan karmesterekkel lépett fel, mint Herbert Blomstedt, Vladimir Jurowski, Vaszilij Petrenko, Osmo Vänskä, Louis Langrée, Vlagyimir Szpivakov és Jurij Szimonov. Szólóestjén a Müpában igen sokszínű műsort játszik, egy Mozart-rondó, három Brahms-zongoradarab, Liszt a-moll Paganini-etűdje és Saint-Saëns Haláltánca után Muszorgszkij fejedelmi ciklusával, az Egy kiállítás képeivel koronázva meg a fokozatosan nehezedő programot.

Családi kamarazene Aligha lehet nagyobb boldogságot elképzelni egy világhírű muzsikus életében, mint azt, amikor elmondhatja, hogy gyermekei nemcsak érdeklődnek a művészeti ág iránt, amelynek életét szentelte, de az övéhez hasonló sikereket érnek el, s így lehetővé válik, hogy két generáció, egy család együtt lépjen pódiumra. A nagy lett csellista, a Szovjetunióban üldöztetést elszenvedett, s immár fél évszázada izraeli állampolgárként a világot járó, hetvenkét éves MISCHA MAISKY kétszeresen is átélheti ezt az örömöt, hiszen zongoraművész lánya, LILY MAISKY mellett fia, a hegedűművész SASCHA MAISKY is diadalmasan megállja a helyét a nemzetközi koncertpódiumokon. Furcsa is volna, ha nem alakítanának családi triót. Ez a hármas persze nemcsak kamara művekben léphet pódiumra, de a zeneirodalom egyik különleges versenyművében, Beethoven hegedűre, zongorára és csellóra komponált Hármasversenyében is, ebben az energiától duzzadó, derűs alkotásban, amelynek zongoraszólamát Beethoven eredetileg tanítványa, barátja és későbbi mecénása, az akkor még csak tizenöt éves Rudolf főherceg számára írta — bár az ősbemutatón nem a főúri gyermek játszott. A világsztárok családi triójának partnere a NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR, amely a Hármasversenyt követően Mahler 1. szimfóniáját szólaltatja meg zeneigazgatója, HAMAR ZSOLT vezényletével.

A Maisky-trió

2020

01 14

MVM KONCERTEK — A ZONGORA ALEKSZANDR GAVRILJUK ZONGORAESTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

klasszikus 2020. január—február

2020

01 16

MAISKY NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SASCHA MAISKY — HEGEDŰ MISCHA MAISKY — CSELLÓ LILY MAISKY — ZONGORA VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Érdemes duplázni! Sztárkarmester?

Fotó: Felix Broede

Marek Janowski

Nem véletlenül került a Müpa Magazin rövid klasszikus hang versenyajánlói közé két olyan koncert, amelynek műsorszámai között Beethoven Hármasversenye is szerepel. Ez a mű becses kuriózum, igazi csemege, nem könnyű elcsípni élő előadásait, az pedig még ritkább tünemény, ha bő öt hét leforgása alatt kétszer úgy találkozunk vele, hogy mindkét előadógárda rend kívülinek nevezhető. Ez a különleges csillagállás valósul meg most, hiszen a Maisky család produkciója egyedülálló, de hasonlóképpen annak ígérkezik az az előadás is, amelyben a legendás orosz hegedűvirtuóz, MAXIM VENGEROV két sikert sikerre halmozó, kivételes fiatal magyar tehetség, a zongoraművész RÁNKI FÜLÖP és a csellista DEVICH GERGELY társaságában lép pódiumra. Három különleges tudású és ihletettségű művész és két gene ráció. Azoknak, akik a Maisky család triójával meghallgatták a Hármasversenyt, mindenképpen érdemes újra eljönniük, hogy összehasonlíthassák a két élményt, azoknak pedig, akik nem jutottak el az első koncertre, feltétlenül időt kell szakítaniuk, hogy Vengerovot, Ránkit és Devichet meghallgassák. Ráadásul ezen a Beethoven-esten a 7. szimfóniában Vengerov karmesteri művészetéből is ízelítőt kapunk — a nagyszerű hegedűművész ugyanis az utóbbi években a vezényléssel gazdagította tevékeny ségeinek körét. Kihagyhatatlan estét ígér a MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR. Kecskés M. Júlia

A közelmúltban a Westdeutscher Rundfunk interjút készített a varsói születésű, ám Németországban nevelkedett MAREK JANOWSKIval abból az alkalomból, hogy a karmester nyolcvanéves lett. A beszélgetés írott változata az internetre is felkerült, s a cikk címe „sztárkarmesternek” nevezi a művészt. Elégtétel ezt olvasni, de mosolyra is késztet. Mert valóban: Janowski korunk egyik legjelentősebb karmestere. De hogy „sztár” volna? Aki látta őt a pódiumon, ezen csak mosolyoghat. Janowski lenyűgöző tudású művész, de munkájának komolysága és mondjuk ki: szigora, tárgyszerűsége, valamint az a fegyelem, amellyel elkerüli a népszerűségvadász magatartásformákat — mindez lehetetlenné teszi, hogy sztárt lássunk benne. Nevezzük inkább nagy muzsikusnak. Közel negyven éve, 1983-as remek Ring-felvételét hallgatva figyelhettünk fel munkájára, s az értékek iránt mindig fogékony BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR is egy emberöltő óta hívja vissza rendszeresen, régi ismerősként üdvözölhetjük tehát, ha újra látjuk-halljuk, ezúttal Schumann 2. szimfóniájának dirigenseként. És öröm lesz Beethoven Hegedűversenyében újra találkozni a harmincegyéves amerikai BENJAMIN BEILMANnal, aki egy korábbi CD-jén kamaramuzsikusként, a Pannon Filharmonikusok néhány évvel ezelőtti, Müpa-beli hangversenyén pedig Szymanowski 1. hegedűversenyének érzékeny előadójaként szerzett örömöt a magyar közönségnek. 2020

01 19 20

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: BENJAMIN BEILMAN — HEGEDŰ VEZÉNYEL: MAREK JANOWSKI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: B. Ealovega

Maxim Vengerov

2020

02 22

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR BEETHOVEN KÖZREMŰKÖDIK: DEVICH GERGELY — CSELLÓ RÁNKI FÜLÖP — ZONGORA VEZÉNYEL ÉS HEGEDŰN KÖZREMŰKÖDIK: MAXIM VENGEROV BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

HagyományTeremtés Mindig ugyanaz — de sohasem ugyanúgy: a Müpában 2020-ban is Haydn Teremtés ével indul az esztendő. No és természetesen FISCHER ÁDÁMmal, aki személyével garantálja, hogy a tradícióból sosem válhat rutin. Az idei előadások szenzációja, hogy a zenekar Nikolaus Harnoncourt mára legendássá lett egykori együttese, a CONCENTUS MUSICUS WIEN. „Újjászületés — ez az üzenete a Müpa újévi hangversenyének. Haydn nagyszabású oratóriuma, A teremtés olyan mű, amely meseszerű, derűs kifejezőeszközökkel meséli el a világ keletkezését az őskáoszból. E pompás kompozícióval nyitja január 1-jén a 2008-as esztendőt a Művészetek Palotája.” Így harangozták be annak idején Fischer Ádám legelső újévi Teremtés-koncertjét, amikor még alkalmasint a legbizakodóbbak is legfeljebb csak sejtették, hogy ezzel a kezdeményezéssel új korszak nyílik majd Haydn oratóriumának 1800 óta tartó magyarországi előadás-történetében és recepciójában. Igaz, ahogyan azt már mindjárt a legelső koncert egyik értő kritikája (Kusz Veronika, Muzsika) megkockáztatta: „...ha a Teremtés-előadások színvonala is évről évre átöröklődik, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az újévi koncert rövidesen Budapest kiemelkedő zenei eseményének számít majd”. Jól tudjuk, a folytatás valóban így alakult, mi több, A teremtés hazai kultusza azóta valósággal új szintre emelkedett — hasonlatosan ahhoz, ahogy a Budapesti Wagner-napok ugyanez idő tájt átformálta a pesti Wagner-játszás dimenzióit. A helyszín, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem és a zenei megvalósítás munkáját ös�szefogó karmester, Fischer Ádám itt is, ott is az állandóságot, míg a cserélődő, de egyöntetűen nemzetközi rangú közreműködői gárda a változatosságot képviseli ebben a gyönyörködtető képletben. Azazhogy a Fischer Ádámra vonatkozó megállapítás okvetlenül árnyalásra szorul, hiszen ő volt az, aki 2001-ben, miután elkészült az Osztrák—Magyar Haydn Zenekarral rögzített összkiadása, vagyis Haydn száznégy szimfóniájának felvétele, egy újságírói kérdésre

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson.”

klasszikus 2020. január—február

válaszolva így fogalmazott: „Legszívesebben mindent újrakezdenék, mert a felfogásom mára sok tekintetben megváltozott.” És ugyancsak ő mondta néhány esztendeje, immár a Müpa-beli Teremtéssorozat kapcsán az alábbi, interpretációs felfogásának nyitottságáról tanúskodó szavakat: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson. Ráadásul minél több emberrel dolgozom együtt a darabon az évek során, annál több friss és korábban nem tapasztalt ötlet kerül felszínre, amelyekkel egymást segítjük az alkotásban.” Fischer Ádám a 2020-as újévi koncertről szólván is a közös munkában rejlő művészi kölcsönhatásokat és felfedezési lehetőségeket említi, s természetesen azt a kimeríthetetlen gazdagságot, amelyet „az egész emberiséget átfogó” oratórium az előadók és a hallgatók számára egyaránt felkínál. „A lényeg nem változott az évek során, de az új és újabb partnerek együttműködése révén mindig alakult és gazdagodott A teremtés összképe. Ahogy azt Bayreuthban megtanultam: ami jó, megtartani; ami rossz, megváltoztatni. Éppen így formálódik a saját közelítésmódom is: nemrég például elém került a Haydn-bicentenáriumon megrendezett, 2009-es eisenstadti Teremtés-előadás felvétele, és ma már sok ponton drámaiatlannak érzem azt a megszólaltatást.” S hogy a gyakorlatban miként változhat egy-egy részlet előadása? „Amikor a második rész végén a basszus Raphael arkangyalként azt énekli, hogy »Orcád, ha tőlünk elfordítod, / Már megremeg minden élő...«, ott én ezt a remegést ma már szinte a csontok összekoccanásaként hallom, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezt a részt a vonósok a vonó csúcsán, ütötten (battuta) fogják megszólaltatni.” De természetesen csakis akkor, ha a partnerekkel közös munka során ez válik egyezményessé, hiszen Fischer 2020-ban is művésztársainak egyenrangú és kreatív együttműködésére számít. A Concentus Musicus Wiennel való együttmuzsikálás elé pedig különösen nagy várakozással tekint: „sokukat ismerem modern zenészként, a Bécsi Szimfonikusok tagjaiként, de ebben a felállásban még nem találkoztam velük. Ez az együttes minden túlzás nélkül a historikus mozgalom fáklyavivője volt, és én most építeni akarok a Concentus máig meghatározó Harnoncourt-tradíciójára.”

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

2020

Az immár ugyancsak hagyományos, fiataloknak szánt délutáni Teremtés-keresztmetszet nyomában felhangzó esti hangverseny három szólistája a szoprán BARÁTH EMŐKE, a tenor SZIGETVÁRI DÁVID és a már a legelső Müpa-beli Teremtés-koncerten is szereplő bariton, THOMAS E. BAUER lesz. Baráth Emőkét, akivel ősszel együtt vettek át Berlinben egy-egy Opus Classic-díjat, s akinek operaházi indulásánál karmesterként annak idején oly komoly szerepet vállalt, Fischer Ádám így méltatja: „rendkívüli kultúrájú énekesnő, akinek eredeti ötletei, elgondolásai vannak a szólamairól, és egyáltalán: a régizenélésről. Olyan fokú tudatosság van benne, amit rendszerint jó esetben is csak sokkal később szokás megszerezni, így aztán Baráth Emőkének harmincévnyi előnye van, mondjuk, velem szemben.” László Ferenc

01 01

2020

01 01

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK KÖZREMŰKÖDIK: GÁBRIEL, ÉVA: RÁCZ RITA — SZOPRÁN URIEL: MEGYESI ZOLTÁN — TENOR RAFAEL, ÁDÁM: BAKONYI MARCELL — BASSZUS CONCENTUS MUSICUS WIEN PURCELL KÓRUS (KARIGAZGATÓ: VASHEGYI GYÖRGY) VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM 16.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM ÚJÉVI HANGVERSENY HAYDN: A TEREMTÉS KÖZREMŰKÖDIK: BARÁTH EMŐKE — SZOPRÁN SZIGETVÁRI DÁVID — TENOR THOMAS E. BAUER — BARITON PURCELL KÓRUS (KARIGAZGATÓ: VASHEGYI GYÖRGY) CONCENTUS MUSICUS WIEN VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM 19.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

Frauke Aulbert

Aki minden hangon énekel

FRAUKE AULBERT AZ ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁLON

A hangképző szervek számtalan színű és karakterű hang megszólaltatására adnak lehetőséget, de beszéd vagy éneklés közben mindezeknek csak töredékével élünk. Micsoda pazarlás!

klasszikus 2020. január—február

A színes hangzásúnak tartott magyar nyelvben összesen harminckilenc fonéma (beszédhang) van, az angolban negyven, a rekordernek számító koiszan nyelvcsaládhoz tartozó, Afrika déli és délkeleti területein beszélt törzsi nyelvekben viszont száznegyvenegy. Az európai kultúrában éneklésnek nevezett hangadás szempontjából pedig — a képzés módja és helye szerint — alig néhány esetet különböztethetünk meg, ráadásul az éneklésről való közgondolkodás az elmúlt évszázadokban alig-alig változott. Érdekes ugyanakkor, hogy sok hangszer esetében elfogadjuk, ha az instrumentum különleges vagy szokatlan módon megszólaltatott hangjai meghatározó szerepre tesznek szert. Nem rökönyödünk meg azon, hogy Vivaldi más hangzáseszmény jegyében gondolt a hegedűre, mint például Bartók. Természetes fejleménynek tekintjük, hogy a 20—21. századi komponált zenében a hangszerek speciális hangjai mind nagyobb jelentőségre tettek szert, s így aztán csak idő kérdése volt, hogy a kiterjesztett technika az éneklés fogalmát is átalakítsa.

Fotó: Richard Stoehr

Manapság egy-egy új mű megszólaltatásához nem is annyira énekesre, mint inkább szólamformálóra, hangművészre van szükség.

Manapság egy-egy új mű megszólaltatásához nem is annyira énekesre, mint inkább szólamformálóra, hangművészre van szükség. Német nyelvterületen ma már önálló előadó-művészeti ágnak tekintik ezt, és meg is különböztetik az énekesektől azokat a szólistákat, akik a hangképzés újszerű formáival kísérleteznek. A Stimmkunst elnevezés arra utal, hogy az előadó a hangadás valamennyi lehetőségét számításba veszi, Salome Kammer vagy az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválra érkező FRAUKE AULBERT neve mellett pedig legtöbbször nem az áll, hogy énekesnő (Sängerin), hanem hogy hangművész (Stimmkünstlerin). Aulbert klasszikus tanulmányokat folytatott, de érdeklődését a hagyományos énektechnika mellett a különböző népi és a modern városi szubkultúrák — például a szájdob, azaz a beatbox — előadásmódjaira is kiterjesztette. Diplomadolgozatát a felharmonikus ének (ilyen a mongol tradicionális, többszólamú ének, az úgynevezett torokének is) kortárs zenében való felhasználásának lehetőségeiről írta.

Előadóművészként a természetes hang elektronikával való kitágítása is foglalkoztatja. A Müpa Fesztivál Színházának pódiumán olyan műsort szólaltat meg, amelyben az új zene néhány 20. századi „klasszikusa”: John Cage, Luigi Nono és Cathy Berberian is szerepel egy-egy művel, de saját alkotását is előadja, valamint olyan kortárs kísérletezők munkáit, mint a görög származású, Franciaországban élő, hetvenöt éves egykori Xenakis-tanítvány, Georges Aperghis vagy a harmincnyolc esztendős, német Brigitta Muntendorf. Attól sem ijed meg, ha olyan darabot írnak számára, amelyben elektromos gitáron is játszania kell, testére pedig mozgásérzékelő szenzorokat erősítenek, ahogyan az a negyvenegy éves német komponista, Alexander Schubert happening, színház és koncert határterületein egyensúlyozó, hipnotikus darabjában történik (Your fox’s, a dirty gold). Molnár Szabolcs 2020

01 10

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL VOICE LAB — AZ OPERÁTÓL A BEATBOXIG FRAUKE AULBERT SZÓLÓÉNEK-ELEKTRONIKA ESTJE VENDÉG: BARTHA MÁRK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. január—február klasszikus

Jonas Kaufmann

Fotó: Gregor Hohenberg — Sony Classical Entertainment

klasszikus 2020. január—február

JÓKEDVŰ DALLAMOK BÉCSBŐL

Egy önálló dalest és egy Diana Damrauval közösen adott Hugo Wolf-hangverseny után januárban harmadszor tér vissza a Müpa színpadára Jonas Kaufmann. A világ egyik vezető tenorjának számító, nálunk is rendkívül népszerű német operasztár ezúttal Mein Wien, azaz Az én Bécsem című programját mutatja be, és magyar szerzőktől is énekel majd.

„Nem felejtettem el, hogy tartozom önöknek egy koncerttel!” — búcsúzott Diana Damrauval közös, nagy sikerű dalestjük után Jonas Kaufmann magyar rajongóitól. Arra utalt, hogy amikor először énekelt volna a Müpában, kénytelen volt lemondani a fellépését. Azóta ugyan kétszer is megfordult Budapesten, ám a mostani hangverseny lesz az igazi kárpótlás, hiszen a program a hazai közönség számára különösen kedves bécsi operettekből áll, és két részlet is szerepel benne Lehár Ferenc művéből, A víg özvegyből, illetve egy dal Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből. Ezzel az esttel (valamint a szintén Wien címet viselő, nemrégiben megjelent CD-vel) Kaufmann bebizonyítja nekünk, milyen büszkék lehetünk arra, hogy amennyiben valaki az igazi Bécset akarja megmutatni, akkor a magyar szerzőket sem hagyhatja ki.

„A bécsi melódiák számomra mindig azt a zenét jelentették, amelytől jókedvem támad…”

„A bécsi melódiák számomra mindig azt a zenét jelentették, amelytől jókedvem támad — mesélte egy interjúban a sztár tenor, amikor arról kérdezték, müncheni születésű bajor létére hogyan szeretett bele ezekbe a dallamokba. — Amikor diák koromban olyan nemszeretem tennivalóm akadt, mint például a takarítás, elég volt föltennem Carlos Kleiber Denevér-felvételét, és az a muzsika azonnal mosolyt varázsolt az arcomra. Emellett azt se felejtsük el, hogy az első profi színpadi produkció, amelyben még konzervatóriumi éveim alatt részt vettem, Johann Strauss műve, az Egy éj Velencében volt a regensburgi színházban, az 1993/94-es évadban. Több mint harminc előadáson énekeltem Caramello szerepét. Nem véletlen, hogy ennek az operettnek a tenorhangra írt legszebb részletei Wien című albumomra is felkerültek.”

2020. január—február klasszikus

A hangversenyen RACHEL WILLIS-SØRENSEN lesz Jonas Kaufmann partnere. Dolgoztak már együtt: a Drezdai Állami Zenekar kíséretével a tenor mellett a fiatal amerikai szoprán is énekelt Johann Strauss operettjének, A denevérnek abban a szilveszteri előadásában, amelyet 2018 végén a német ZDF tévécsatorna is közvetített. Willis-Sørensen világszerte a vezető operaházak rendszeres vendége, változatos repertoárja Mozarttól Wagnerig, Donna Annától a Bohémélet Mimijén és A trubadúr Leonóráján át a Lohengrin Elsájáig terjed, hangját pedig olyan dicsérő szavakkal illetik, mint „karamellárnyalatú”, és „ugyanolyan lírai, mint amennyire ragyogó”. Noha a Wien című CD-t Kaufmann a Fischer Ádám vezényelte Bécsi Filharmonikusokkal készítette („Ugyan melyik más zenekar jöhetett volna szóba?” — kérdezett vissza, amikor erről faggatták), ezen az estén a PRÁGAI FILHARMONIKUS ZENEKAR kíséri majd, a karmester pedig JOCHEN RIEDER lesz. A német

Rachel Willis-Sørensen

Jochen Rieder

Fotó: Peter Adamik

A bécsi dallamok iránti vonzódásában emellett szerepet játszott anyai nagymamája is. „Nagyon szép hangja volt — idézte fel emlékeit Kaufmann egy interjúban. — Tipikus háziasszony volt, istenein főzött és sütött, emellett pedig egész nap dudorászott. Nagy örömmel énekelte Johann Strauss, Lehár Ferenc vagy Robert Stolz örökzöld darabjait. Ebben éppen az ellentétét jelentette nagyapámnak, aki csak a »német« zenét értékelte, és szenvedélyesen szerette Wagnert. Igaz, nem is volt soha olyan vidám, mint a nagymama!”

maestro és a sztártenor szintén rendszeresen dolgozik együtt, többek között Rieder vezényeli a Teatro Alla Scala zenekarát az énekes Egy este Puccinivel című DVD-jén, amelyet élőben rögzítettek a milánói színházban. A három évvel ezelőtti, végül elmaradt budapesti hangverseny előzeteseként készült Kaufmann-interjúban szerepelt az a kér� dés is, vajon tervezi-e, hogy énekel majd valamit magyarul is, akár azon a koncerten, például ráadásként, akár bármikor más�kor. Itteni rajongói ugyanis nagyon számítottak erre, még egy CD-t is küldtek az énekesnek a leghíresebb magyar operák részleteivel. „Nagyon szívesen énekelnék magyarul, ha lenne időm rá, hogy megtanuljam a nyelvet — hangzott a válasz. — Ahogyan nemrégiben egy másik interjúban is elmondtam: ha az ember meg akar tanulni egy művet, mondjuk, csehül vagy oroszul, ahhoz sok időre és egy jó nyelvi coachra van szükség. Ugyanez vonatkozik a magyar nyelvre is. Kérem, bocsássanak meg, ha ezen a budapesti koncerten nem fogok ráadásként magyarul énekelni! Sokkal jobban tisztelem a nyelvet annál, hogy megkockáztassam egy magyar darab eléneklését megfelelő nyelvi coaching nélkül.” Január 10-én este kiderül, vajon továbbra is tartja-e magát ehhez az álláspontjához, vagy mégiscsak vállal egy magyar nyelven elhangzó zenei részletet. Mörk Leonóra

Fotó: Simon Pauly

A koncert Jonas Kaufmann új, Wien című albumához kapcsolódó turnéja keretében valósul meg. A lemez a Sony Classical gondozásában jelent meg. 2020

01 10

klasszikus 2020. január—február

MEIN WIEN — JONAS KAUFMANN BÉCSI ESTJE KÖZREMŰKÖDIK: RACHEL WILLIS-SØRENSEN — SZOPRÁN PRÁGAI FILHARMONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: JOCHEN RIEDER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Vigye haza az élményt! Ajándéktárgyainkat keresse a Vince Könyvesboltban! mupa.hu 17

2020. január—február klasszikus

klasszikus 2020. január—február

Fotó: Priska Ketterer, Tonhalle-Gesellschaft Zürich

A Tonhalle-Orchester Zürich

A HELY

SZELLEME Mi köti össze Budapestet, Szegedet és Kecskemétet Zürichhel? Nem, nem testvérvárosok: mindegyikben áll olyan színház vagy hangversenyterem, amelyet a világhírű Helmer és Fellner építészpáros tervezett. És mi köti össze Amszterdamot, Lipcsét és Kölnt Zürichhel? Mind a négy városban működik egy-egy világhírű zenekar, amelyet a számára otthont adó épületről neveztek el.

A TONHALLE-ORCHESTER ZÜRICH jóval korábban létezett, mint az épület, amely otthont kínált fel számára. A város életében már a 17. századtól kezdve működtek olyan nagyobb hangszeres együttesek, amelyeket a mai Tonhalle-Orchester elődjének tekinthetünk. Abban megegyeznek a zenekar történetének krónikásai, hogy a tényleges jogelőd alapítása 1868-ban történt. Maga a zürichi Tonhalle azonban csak 1893 és 1895 között épült fel az Osztrák–Magyar Monarchia korának két nagy hatású bécsi építésze, a budapesti Vígszínháztól és Operettszínháztól a kolozsvári Nemzeti Színházon át a Grazi Operaházig és a berlini Komische Operig Közép- és Nyugat-Európa számtalan nevezetes közösségi épületét jegyző Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint. A megrendelések seregét teljesítő alkotópárost azért is kérték fel oly sok színház, koncertterem és operaház tervezésére, mert nemcsak vonzó palotákat álmodtak meg a tervezőasztalon, de az akusztikának is nagy hírű szakemberei

voltak. A Tonhallét, amely a nála huszonhét évvel korábban alapított zenekar névadójává vált, nem akárki avatta fel: Johannes Brahms vezényelte a megnyitón saját kompozícióját, a Triumphliedet. Rápillantva a Tonhalle fényképére, azt mondhatjuk: az épület egyszerre hagyományőrző és diszkréten korszerű — korszerűségen persze a 19. század végének uralkodó irányzatát értve. Ha azt állítjuk, hogy ez a kettősségben megnyilvánuló harmónia a hely szelleme, hozzátehetjük, hogy ugyanezt a szellemet képviselte a zenekar

is, működésének immár több mint másfél évszázada során. Elég felsorolni az együttes karmesterei közül néhányat, hogy ez világossá váljék: Bartókot is vezénylő Volkmar Andreae, a Schönberg-tanítvány Erich Schmid, a 20. századi zenét lelkesen propagáló Hans Rosbaud, az innovatív szellemű Charles Dutoit és Christoph Eschenbach mellett olyan nagy hagyományőrző muzsikus is vezette az együttest, mint Rudolf Kempe — de említhetnénk Gerd Albrechtet is, akinek tevékenységében és repertoár jában a két vonulat kiegyensúlyozottan van jelen.

A hagyományőrzés és az új iránti fogékonyság egyensúlya… 2020. január—február klasszikus

Fotó: Priska Ketterer, Tonhalle—Gesellschaft Zürich

Paavo Järvi

Ugyanez a kiegyensúlyozottság jellemzi a zenekar új karmesterét is, aki 2019-ben kezdte meg munkáját a Tonhalle-Orchester élén. A zenei előadó-művészet világát egy apa és két fiú személyében három kiváló karmesterrel is gazdagító észt-amerikai dirigensdinasztia középső sarja, PAAVO JÄRVI a klasszikus-romantikus repertoár világszerte elismert interpretátora. Emellett a kortárs muzsikát is szívesen népszerűsíti, s ezen belül természetesen megrendelésekkel segíti tágabb értelemben vett rokonait, a balti zeneszerzőket, és honfitársait, az észteket, akik között olyan komponistákat találunk, mint a néhány éve elhunyt Veljo Tormis vagy a ma is alkotó Arvo Pärt és Erkki-Sven Tüür. Utóbbi nyilván nem véletlenül lett éppen akkor a Tonhalle-Orchester kuratóriumának tagja — Esa-Pekka Salonen, Jörg Widmann, Eötvös Péter, Brett Dean és Matthias Pintscher mellett —, amikor Paavo Järvi munkája a zenekarnál megkezdődött. Maga a kuratórium névsora is jól mutatja a zenekar szellemének korszerűségét. Paavo Järvi

klasszikus 2020. január—február

a Tonhalle-Orchester előtt olyan nagy zenekarok élén állt, mint a Malmői Szim fonikusok, a Stockholmi Királyi Filharmonikusok, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar, a Deutsche Kammerphilharmonie Bremen. Pályájának minden bizonnyal eddigi leg jelentősebb szakasza volt az az idő, amelyet a közelmúltban a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara, majd az Orchestre de Paris és a tokiói NHK Szimfonikus Zenekara élén töltött. A hagyományőrzés és az új iránti fogékony ság egyensúlyát illusztrálja a zenekar budapesti műsora is, amelynek második részében egy nagy érzelmeket-indulatokat mozgósító, „színes, szélesvásznú” romantikus sláger, Csajkovszkij „sors-szimfóniája”, az Ötödik szólal meg. A szünet előtt azonban a muzsikusok először Bartók Táncszvitjével tisztelegnek a vendéglátó ország 20. századi zenekultúrája előtt, majd az amerikai Aaron Copland Magyar országon szinte ismeretlen Klarinétversenye csendül fel a negyvenkilenc éves svéd

muzsikus, a kortárs zenében kiváltképp jára tos MARTIN FRÖST szólójával. Még a Bartókés a Copland-mű társításában is ott rejlik egy elegáns zenetörténeti rím: Bartókot egy másik alkotása, a Kontrasztok megírására ugyanaz a legendás jazzklarinétos, Benny Goodman késztette megrendelésével, aki Coplandet a Klarinétverseny megírására ösztönözte. Nem véletlen, hogy a jazz iránt amúgy is fogékony Copland műve számos jazzes stílusú részletet is tartalmaz. Csengery Kristóf

2020

01 17

TONHALLE-ORCHESTER ZÜRICH KÖZREMŰKÖDIK: MARTIN FRÖST — KLARINÉT VEZÉNYEL: PAAVO JÄRVI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

MÜPA

PODCAST

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben? Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin. A tartalom megnyitásához olvassa be az alábbi QR-kódot:

mupa.hu 21

2020. január—február klasszikus

Fotó: Erdélyi Gábor

Érdi Tamás

A nyerő szám:

tizenkilenc

klasszikus 2020. január—február

2019-ben töltötte be negyvenedik életévét két zongoraművész: Balog József és Érdi Tamás. 2020. január 19-én együtt lépnek pódiumra a Müpa Fesztivál Színházában. Bécsi klasszikusok: Mozart, Beethoven, Schubert darabjait játsszák egy remélhetően barátságos téli estén, megidézve a 18. század végén és a 19. században oly pezsgő házi muzsika hagyományát. Akik a nyár örömeit a Balatonnál élvezték, már kaphattak némi ízelítőt a programból, amely erre az alkalomra kiteljesedett. A műsor szinte magától kínálkozott, hiszen a kétzongorás, illetve négykezes irodalom nem nagyon gazdag — véli Balog József. Megjegyzi: az alapötlet a 2018-as CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon vetődött fel. Balog ekkor Wolf Péter Wolf-temperiertes Klavier című kompozícióját mutatta be. Érdi Tamásban, aki hallotta produkcióját, ekkor fogant meg a gondolat, hogy kettejüknek együtt kellene játszaniuk. A négykezes vagy kétzongorás művekre nemritkán testvérpárok, házaspárok építenek karriert. Bár a közös zenei hagyományból, de teljesen eltérő iskolából érkező Balog és Érdi duója nem családi vállalkozás, kettejüket több dolog összeköti. Nemcsak az azonos életkor, hanem az is, hogy mindketten négykezeseztek Kocsis Zoltánnal, a koncertet tehát egyfajta főhajtásnak is szánják. Legfőképp előadói habitusuk rokon, alapvető értékeikben mély rokonság mutatkozik. A megszólaló, részben házi muzsika céljaira keletkezett darabok ugyan többségükben amatőrök számára készültek, ám a műkedvelői felkészültség a 18—19. században még elégséges volt ahhoz, hogy az alkotónak ne kelljen túl nagy kompromisszumokat kötnie.

vezeti be a koncert végének műfaji kiteljesedését, Mozart kétzongorás Esz-dúr koncertjét (K. 365), amely már nem a házi muzsika hangulatát árasztja, hiszen e mű megalkotásakor a zeneszerző két valóban rátermett, profi előadó számára komponálhatott: nővére, Nannerl és önmaga számára. A versenyművet a BUDAPESTI VONÓSOK kísérik a Berlinben élő FARKAS RÓBERT vezényletével. Albert Mária

Balog József

…mindketten négykezeseztek Kocsis Zoltánnal… A műsort nyitó kétzongorás Mozart-szonáta (D-dúr, K. 448) is egy házi koncerten hangzott el először, a ház úrnője, Josepha Barbara Auernhammer és a szerző előadásában. Mozart később méltónak találta művét arra, hogy Paisiellónak is bemutassa, immár egy profi, Barbara Ployer társaságában. „Jól megy a dolgom, sőt egyre jobban” — írja egy levelében a huszonéves Beethoven. Nem véletlenül: 1795 és ’97 között Bécsben sok elismerés jut osztályrészéül. E periódus gyümölcse a négy kézre írt, szenvedélyes D-dúr szonáta. Ezt a művet egy igazi nagy formátumú kompozíció, Schubert hol melankolikus, hol drámai-tragikus tónusú f-moll fantáziája (D. 940) követi. Sokak számára nemcsak a hangversenyteremből ismerős ez a zene, hiszen felidézi Szabó István filmjét, A napfény ízét, amelyben a mű jelentős dramaturgiai szerepet játszik. A Katonainduló (D. 733, No 1.) felszabadító vidámsága

2020

01 19

BALOG JÓZSEF ÉS ÉRDI TAMÁS ZONGORAESTJE KÖZREMŰKÖDIK: BUDAPESTI VONÓSOK MŰVÉSZETI VEZETŐ: BOTVAY KÁROLY VEZÉNYEL: FARKAS RÓBERT FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. január—február klasszikus

Fotó: Stiller Ákos

SZABADSÁG ÉS ÖRÖM

Fischer Iván

Egy alkotó, aki visszafordíthatatlanul megváltoztatta zeneszemléletünket. Egy muzsikus, akinek életműve és személyisége képzeletünkben elválaszthatatlanná vált. Egy ember, akinek ereje és önkifejezésének mélysége máig milliókat inspirál. Születésének 250. évfordulóján újra Beethoven a főszereplője a Müpa és a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR közös maratonjának, mely a hagyományokhoz híven igazi zeneünnepként várja a látogatókat.

klasszikus 2020. január—február

Mi a titka? — ma is gyakran tesszük fel a kérdést Beethovenről, aki kitartóan őrzi pozícióját a klasszikus zene és egyben az európai kultúra legbefolyásosabb alakjai között. Lenyűgöző, ahogyan zenéjében folyamatosan megújulva kereste és lépte át a határokat, nemritkán sokkolva ezzel kortársait éppúgy, mint az őt követő generációkat. Legalább ilyen vonzónak tarthatjuk kultikus alakját, mely megtestesítette a saját fizikai korlátait áttörni képes és a legnagyobb küzdelmek árán is mindig a kiválóságra törekvő művész ideálját. Zenéjének végtelen gazdagságát mutatja, hogy Beethoven ugyanolyan elementáris erővel képes szólni nyugodt, pasztorális, lírai vagy ünnepi hangján, mint forradalmi, drámai vagy épp humoros stílusában. Sokan mondják, hogy művei azáltal hatnak ránk olyan élénken, hogy a zenei anyag belső küzdelmeit magunkévá formálva, saját küzdelmünkként tudjuk átélni. Beethoven zenéjében — ahogy Victor Hugo is nyilatkozott róla — mindenki megtalálhatja azt, ami őt leginkább megszólítja: „az álmodó az álmait, a tengerész a viharait, a farkas az erdőit”.

„Beethoven zenéje megnyitja a zsilipeket a borzongás, a félelem, a rémület, a fájdalom áradata előtt, és felébreszti a végtelen vágyakozást, azt, ami a romantika lényege.” Több évszázada meghatározó ez a romantikus kép, melyet E. T. A. Hoffmann sorai vetítenek elénk. Az elmúlt évtizedek legkülönbözőbb művészi felfogásban született előadásai és felvételei ugyanakkor mindennél hitelesebben bizonyítják, hogy sokféle Beethovenértelmezés létezik — köztük rengeteg olyan új hang, amely egyre inkább elrugaszkodik a zeneszerző kultuszához és grandiozitásához önkéntelenül is társított jegyektől. A maraton többek között arra is kiváló alkalmat ad, hogy megfigyeljük, milyen eltérő módon (vagy épp hasonlóan) gondolkoznak a zenészek Beethovenről. Az interpretációk sokszínűsége segít abban is, hogy megtaláljuk a hozzánk közel álló Beethovenhangot: azt a darabot, műfajt vagy előadói felfogást, amely számunkra a legrokonszenvesebb. „Belső gondolati világunk felé fordulunk, saját fantáziaképeink villanhatnak fel, korábbi emlékképek juthatnak eszünkbe. Olyan képek, amelyeken túlsiklottunk korábban, visszatérhetnek. Belső kívánságainkat, legtitkosabb érzéseinket fogalmazhatjuk meg magunknak. Gondjaink megoldására is ötleteket kaphatunk ebben a különlegesen felszabadult állapotban.” Bár az idézett mondatok a hosszútávfutás előnyeiről szólnak, a maratoni zenehallgatás jótékony hatásaira is legalább ennyire igazak. Ahogy egyre több futóverseny, úgy a Beethoven-maraton is lehetővé teszi, hogy mindenki akkora távot vállaljon, amekkorát aktuális hangulata és felkészültsége alapján a legmegfelelőbbnek érez. Az igazán kitartók és elhivatottak az ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR délelőtti nyitókoncertjétől a Budapesti Fesztiválzenekar esti záróhangversenyéig közel tucatnyi előadást hallgathatnak meg egyetlen nap alatt. A maraton pezsgő hangulata ugyanakkor azokra is hatással lehet, akik inkább szemelgetnek a kínálatból, kedvenc előadóikat jönnek el meghallgatni, vagy csak egyetlen kiválasztott koncerten vesznek részt. Beethoven szimfóniáit és más zenekari műveit a már említett Óbudai Danubia Zenekar és a házigazda Budapesti Fesztiválzenekar mellett a MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR, a GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR, a BUDAPESTI VONÓSOK és a PANNON FILHARMONIKUSOK zenészei szólaltatják meg, míg a szóló- és kamaraművek emlékezetes előadását olyan kiváló művészek garantálják, mint FEJÉRVÁRI ZOLTÁN, PERÉNYI MIKLÓS és VÁRJON DÉNES, BARÁTI KRISTÓF és WÜRTZ KLÁRA vagy a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai. Tovább színesítik a programot a zeneakadémiai hallgatók napközben hallható koncertjei, valamint egy gyerekeknek szóló matiné, ahol a legkisebbek LAKATOS GYÖRGY értő irányításával kerülhetnek közelebb Beethoven zenéjéhez. A maraton záróeseményeként a Budapesti Fesztiválzenekar élén az együttes karmesterpályázatának győztesei vezényelhetik Beethoven 7. szimfóniáját, melynek üzenetét Fischer Iván így fogalmazta meg: „Beethoven mindig a szabadság és a hatalmas öröm szimbóluma volt, ezt fejezi ki ez a szimfónia is.” Belinszky Anna

2020

02 02

MARATON 2020: BEETHOVEN A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ÉS A MÜPA KÖZÖS RENDEZVÉNYE MŰVÉSZETI VEZETŐ: FISCHER IVÁN BEETHOVEN-KIÁLLÍTÁS FESZTIVÁL TÉR, ELŐCSARNOK, ÁTRIUM ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: PUSKER JÚLIA — HEGEDŰ VEZÉNYEL: HÁMORI MÁTÉ 10.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KONCERT GYEREKEKNEK KÖZREMŰKÖDIK: LAKATOS GYÖRGY 11.30 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: DANIEL BOICO 12.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR MUZSIKUSAI KÖZREMŰKÖDIK: SIPOS GÁBOR — HEGEDŰ GÁLFI CSABA — BRÁCSA SOVÁNY RITA — CSELLÓ FEJÉRVÁRI ZSOLT — NAGYBŐGŐ SZŐKE ZOLTÁN — KÜRT TALLIÁN DÁNIEL — FAGOTT ÁCS ÁKOS — KLARINÉT 13.30 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: BERKES KÁLMÁN 15.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM FEJÉRVÁRI ZOLTÁN — ZONGORA 16.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ BUDAPESTI VONÓSOK VEZÉNYEL: KÁLI GÁBOR 17.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM PERÉNYI MIKLÓS, VÁRJON DÉNES KÖZREMŰKÖDIK: PERÉNYI MIKLÓS — CSELLÓ VÁRJON DÉNES — ZONGORA 18.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ PANNON FILHARMONIKUSOK VEZÉNYEL: VASS ANDRÁS 19.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BARÁTI KRISTÓF, WÜRTZ KLÁRA KÖZREMŰKÖDIK: BARÁTI KRISTÓF — HEGEDŰ WÜRTZ KLÁRA — ZONGORA 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR VEZÉNYEL: A KARMESTERPÁLYÁZAT NÉGY GYŐZTESE 21.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

Zuzana Marková

Come per me sereno – Mintha minden mosolyogna rám… „Maria, most állj fel, menj három lépést jobbra, és nyisd ki a kezedben lévő ernyőt… Nem, nem így: egy kicsit lassabban. Most úgy kell lépdelned, mint egy balerina. Úgy csináld, mintha egy holdsugáron mennél” – olvashatók a diva assoluta, Maria Callas emlékei között az utasítások, amelyeket a görög szoprán a legendás rendezőtől, Luchino Viscontitól kapott

Az alvajáró történelmi jelentőségű, 1955-ös Scala-beli felújításakor.

klasszikus 2020. január—február

A 19. század romantikus művészete szerette a képzeletet élénken megmozgató, különleges motívumokat. Ezért kerültek az operákba „őrülési jelenetek”, és ezért lett divatos téma a művészetben a mélyálom fázisában történő járkálás, a szomnambulizmus genetikai zavara is. Bellini operája, Az alvajáró a jelenséget dramaturgiai kulcsmozzanatként használja, hiszen a szoprán főszereplőt, Aminát, aki éppen esküvője előtt keveredik hűtlenség gyanújába, az alvajárás jelensége tisztázza a vádak alól: bebizonyosodik, hogy álmában sétált be Rodolfo gróf szobájába, jelleme tehát minden megtévesztő látszat ellenére tiszta. A Müpa színpadán a három legfontosabb szerepet Zuzana Marková, Mirco Palazzi és Anton Roszickij személyében nemzetközi rangú cseh koloratúrszoprán, olasz basszus és orosz tenor — a bel canto három specialistája — énekli, s a nemzetközi produkciót a „szép éneklés” repertoárjában hasonlóan jártas olasz karmester, Riccardo Frizza vezényli.

Fotó: J Henry Fair

EGY „DIVATOS” BETEGSÉG

A hisztériát a 17. századtól drámai eszköznek tekinti a szakirodalom operák egész sorában megjelenő, ismert szopránok számára különösen hálás őrülési jelenetekben. A romantikus operaműfaj primadonnakultusza további hasonló, nagy hatású zeneszámokat követelt, amelyekben azután a művészi koloratúrák dramaturgiai szerephez is jutottak. A virtuózan csicsergő, gondtalanul lebegő futamok jelenítették meg a súlyától megszabadított elmét. Az áriák sajátos szerkezetűek: a bevezető recitativót egy lassabb, majd egy gyors rész követi. Külön motívum emlékeztet egy, a vízió fátylán át felsejlő múltbeli eseményre, amely akár a sajátos állapot anamnézisének is tekinthető. Hatvanöt évvel a mű milánói újjászületése után mutatja be a Müpa Vincenzo Bellini operáját, Az alvajárót. A rendező NÉMEDI CSABA, aki a nagy sikerű 2017-es Puritánokat is színpadra állította a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A két mű bemutatása mintha körvonalazódó Bellini-ciklust sejtetne. Igen: szándékunkban áll a két Bellini-darab összekapcsolása, már csak azért is, mert a Puritánokban — Maria Callasként — megjelent Popova Aleszja. A III. felvonás rövid zenekari átvezetését, a viharzenét kivéve valójában sehol sem táncolt, csak akkor, abban a két percben. Ugyanakkor Az alvajáró ban erősebb a táncos kötődés, hiszen az opera alapjául Ferdinand Hérold La somnambule ou L’arrivée d’un nouveau seigneur (Az alvajáró nő, avagy egy új úr érkezése) című balettpantomimja szolgált. Az 1831-es ősbemutatón és az 1955-ös felújítás alkalmával is balett előzte meg az előadást. A Callas-féle premieren Fokin A rózsa lelke című koreográfiáját láthatta a közönség Weber Felhívás keringőre című darabjára, a primabalerina assoluta, Carla Fracci előadásában. A balett jelen volt az egész darabban; Visconti balerinalépéseket kért Callastól egy, a nagy balettekben honos „fehér” felvonásra emlékeztető, kísérte tiesen fehérbe burkolt jelenetben. Az ősbemutató idején, a bel canto aranykorában a primadonnák (a vezető szopránok — a szerk.) a szerepköri határokat figyelmen kívül hagyva, lényegében a teljes operarepertoárt énekelték: lírai, drámai, koloratúr-, sőt több esetben mezzo- és altszerepeket is. A 20. század első évtizedeiben a legtöbb koloratúrakészséget igénylő (magas fekvésű) főszerep a könnyed lírai koloratúrszopránok, sőt koloratúrszubrettek

„…egyáltalán nem érzem statikusnak a bel canto operákat…” hatáskörébe került. Ez egészen a múlt század közepéig visszafordíthatatlan folyamatnak tetszett, amely a szólamokat szá�mos esetben csupán az olcsó, öncélú és magamutogató gégeakrobatika szintjére fokozta le. Ez volt az okozója annak a hiedelemnek is, mely szerint a színpadi történések terén a bel canto operák statikusak, és színpadra állításuk során a rendezőknek nem sok dolguk akad? Nem szeretnék általánosítani, de egyáltalán nem érzem statikusnak a bel canto operákat: lehet, hogy azért, mert rendezéseim előkészítése során eleve szívesen foglalkozom a darabok recepciótörténetével, előadói gyakorlatukkal, a korral, amelyben a művek születtek. Tudni kell azt is, hogy a múlt század ötvenes éveitől ezek a sémák kezdtek eltűnni: Maria Callas megjelenésével új interpretációs felület nyílt, új törekvések születtek a teljes bel canto repertoár rehabilitációjára. Az új folyamat visszahódította e szerepeket a dúsabb, drámai erőben és kifejezőeszközökben gazda�gabb hangok számára, emellett — valódi katalizátorként — elindította a napjainkig tartó bel canto reneszánsz folyamatát. A callasi fordulat természetesen nem könnyíti meg a mindenkori előadók dolgát, hiszen a technikai bravúrok mellett dramaturgiai hitelességre is szükség van. A bel canto triász (Rossini, Donizetti, Bellini) leghíresebb komponistája, Rossini külön kitért Az alvajáró második felvonásvégének Amina-jelenetére, amelyben Bellini nagyszerű eszközökkel jeleníti meg a holdkórosságot: „Csak első pillantásra primadonnajelenet. Szenvedélyesen szomorú, patetikus, kifinomult ízléssel megformált zene, amellyel a zeneszerzőnek sikerült pontosan meghatároznia az érzékeny nőalak karakterét.” És ez csak egy a számos, sokáig rejtőzködő közlésmód közül. Az alvajáró esetében fontos szerepe van az iróniának és az öniró niának is — annak ellenére, hogy Bellini életművében a vígopera nem játszott szerepet.

Elősegíti vagy akadályozza elképzelései megvalósításában az, hogy a Müpában nem hagyományos színházi körülmények között kell dolgoznia? A Müpában gyakorlattá vált félig szcenírozott előadásban is hús-vér karakterek jelennek meg a színpadon, akik nem mechanikusan ledarált koloratúraetűdöket énekelnek, hanem a bravúráriákkal a színpadi játékot, a karaktert teszik színesebbé. Talán ezért is van az, hogy sosem érzékeltem sem a közönség, sem a szakma részéről, hogy „csak” félig szcenírozott előadásként emlegették volna a produkciót. Milyen speciális felkészülést kíván a rendezőtől az ilyen jellegű feladat — például a Müpában? Jóllehet nem áll rendelkezésemre négy–hat hetes próbaidőszak, ahogy ez egy színházi operaelőadás esetében szokás, ugyanúgy teljes, kidolgozott koncepcióval készülök, mintha operában lennék. A rendkívül rövid és intenzív próbaidőszak miatt ugyanis nagyon fontos minden jelenetet előre, teljes egészében kidolgozni. Nagy segítség, hogy a Müpában vezető énekművészek, a nemzetközi operaélet kiemelkedő egyéniségei dolgoznak, akik kellő rutinnal és munkabírással rendelkeznek ahhoz, hogy az együttműködés eredményes legyen. Tóth Anna Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója.

2020

02 09 11

BELLINI: AZ ALVAJÁRÓ RODOLFO GRÓF — MIRCO PALAZZI AMINA — ZUZANA MARKOVÁ ELVINO — ANTON ROSZICKIJ LISA — KRISZTA KINGA TERESA — KUN ÁGNES ANNA ALESSIO — DOBÁK ATTILA KÖZREMŰKÖDIK: KODÁLY KÓRUS DEBRECEN (KARIGAZGATÓ: SZABÓ SIPOS MÁTÉ) PANNON FILHARMONIKUSOK DÍSZLETTERVEZŐ: SZENDRÉNYI ÉVA JELMEZTERVEZŐ: ZÖLDY Z GERGELY RENDEZŐASSZISZTENS: POLGÁR ETELKA RENDEZŐ: NÉMEDI CSABA VEZÉNYEL: RICCARDO FRIZZA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

Fotó: Dan Carabas, Deutsche Grammophon

Camille Thomas

Nemzetközi

KAPCSOLATOK A címmel nem valamelyik egyetem azonos nevű tanszékére utalunk, hanem a Felfedezések sorozat februári hangversenyének nemzeteket összekötő kapcsolódási pontjaira. A „felfedezés” szóról talán amúgy is elsősorban földrajzi asszociációink támadhatnak. 28

klasszikus 2020. január—február

A SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR estjén az utazás bizonyos szempontból földrajzi értelemben is adott, hiszen Dohnányi Ernő Ruralia Hungaricája és Bartók Béla Rapszódiái ízig-vérig magyar zenét ígérnek, a második rész középpontjában pedig angol muzsika áll. A hazai hallgatóság számára talán kevésbé cseng ismerősen George Butterworth neve: az igen tehetséges brit komponista harmincegy évesen esett el az első világháborúban. A. E. Housman angol költő A Shropshire Lad (Egy shropshire-i legény) című verseskötetéből zenésített meg többször is néhány költeményt, majd pedig rapszódiát írt zene karra, mintegy a dalokhoz készült utójáték gyanánt. Tegyük hozzá, Butterworth is gyűjtötte hazája népdalait, akárcsak Bartók, továbbá érdekes adalék, hogy a művet először magyar karmester, Nikisch Artúr vezényelte. Butterworth zenéje mellett Edward Elgar egyik legnépszerűbb kompozíciója, e-moll csellóversenye hangzik el. A Savaria Szimfonikus Zenekar karmesterét, MADARAS GERGELYt lassan már senkinek sem kell bemutatni, hiszen nemcsak a szombathelyi együttes első karmestere, hanem jelenleg a Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar, valamint a franciaországi Dijon Bourgogne Zenekar zeneigazgatója. Nem beszélve arról, hogy a hazai legjelentősebb szimfonikus zenekarokon túl Európa olyan kiváló együtteseinek élén is állt

…AZ IGEN TEHETSÉGES BRIT KOMPONISTA HARMINCEGY ÉVESEN ESETT EL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN.

már, mint a BBC Szimfonikusok és a BBC Filharmonikusok, a Hallé Zenekar, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekara, vagy az olasz RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekara. A Bartók-rapszódiák szólistája LANGER ÁGNES lesz, aki Mainzban és Maastrichtban végezte felsőfokú tanulmányait, több nemzetközi versenygyőzelem után pedig a 2017-ben Budapesten először megrendezett Bartók Világversenyen ért el második helyezést és kapott nem kevés különdíjat. Számos európai országban fellépett már, tavaly Moszkvában és Tajvanon debütált. Az Elgar Csellóversenyének magánszólamát játszó franciabelga csellista, CAMILLE THOMAS is több nemzetközi megmérettetésen aratott sikert, 2017-ben megkapta a rangos ECHO Klassik Díjat, valamint exkluzív szerződést írt alá a nagy múltú német lemezkiadóval, a Deutsche Grammophonnal. Az utóbbi években eljutott a világ legfontosabb hangversenypódiumaira, olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Paavo Järvi vagy Kent Nagano, tavaly pedig a török zongoraművész-zeneszerző, Fazıl Say komponált számára csellóversenyt. Berlinben és Weimarban tanult kiváló professzoroknál. És hogy egy fontos itáliai szálat is beleszőjünk a szólisták méltatásába, Langer Ágnes egy 1782-es Nicolò Gagliano-hegedűn, Camille Thomas pedig azon az 1730-ban készült Stradivarin játszik, amelyet a távolabbi és közelebbi múltban többek között AugusteJoseph Franchomme, Emanuel Feuermann, Aldo Parisot és Steven Isserlis szólaltatott meg. Tóth Endre 2020

02 23

FELFEDEZÉSEK SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: CAMILLE THOMAS — CSELLÓ LANGER ÁGNES — HEGEDŰ VEZÉNYEL: MADARAS GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

Bine Bryndorf

klasszikus 2020. január—február

Érzékiség, virtuozitás, intellektus Előítéletre vallana, ha azt állítanánk, hogy valamelyik hangszer játékosai nagyobb műveltséggel, csiszoltabb intellektussal, szélesebb látókörrel rendelkeznek, mint azok, akik egy másik instrumentum mellett kötelezték el magukat. Azt azonban bátran állíthatjuk több évszázad tapasztalatainak birtokában, hogy az orgonisták tudás, képzettség dolgában különleges helyet foglalnak el a muzsikusok társadalmában.

Ezek a sokoldalú muzsikusok nemcsak hangszerjátékosok: zeneszerzői stúdiumokat is folytatnak, és sokan közülük aktív alkotói tevékenységet fejtenek ki egész pályájuk során. Tanulnak improvizálni, és ezt a tevékenységet közönség előtt is gyakorolják. Különleges színérzékenységgel rendelkeznek, hiszen ujjaik alatt a tónusokban – regiszterekben – leggazdagabb hangszer szólal meg. Különleges virtuózok, hiszen ők az egyedüli muzsikusok, akik egyszerre mind a négy végtagjukkal játszanak. Legtöbbjük nemcsak koncerteken lép fel, hanem templomi szolgálatot is teljesít, s így járatos valamely vallás szertartásrendjében. És persze sok orgonista ért a hangszertervezéshez: ez így volt már Bach idejében is, és ma sincs másképp. Egy szó, mint száz: sok orgonista nemcsak egyszerűen előadó, de alkotó, tudós, zsonglőr és konstruktőr is egy személyben.

Előfordul, hogy egy hangverseny műsora már-már maga is műalkotás.

A dán BINE BRYNDORF a világ számos pontján gyűjtötte össze tudását: tanult a Bécsi Zeneakadémián, Bostonban és Párizsban. Nemzetközi versenyeken nyert díjakat Innsbruckban, Brugesben, Odenseeben, Melkben és Koppenhágában. Miután megszerezte orgonaművészi diplomáját, szólistaként és kamaramuzsikusként kezdett koncertezni, de a tanítás is bűvkörébe vonzotta: egykori tanára, Michael Radulescu asszisztenseként dolgozott Bécsben. Később a Dán Királyi Zeneakadémia professzora lett. Egy koppenhágai templom orgonistája, mesterkurzusokat ad Európa-szerte, és egy időben a Dán Rádió rezidens művésze is volt – elmondhatjuk tehát, hogy bár minden, amit vállal, az orgonával áll összefüggésben, mégis igen szerteágazó tevékenységet folytat. Előfordul, hogy egy hangverseny műsora már-már maga is műalkotás. Bine Bryndorf budapesti orgonaestjének programja is ilyen. A művek úgy követik egymást, úgy kapcsolódnak egymáshoz hasonlóságokkal, utalásokkal, gondolati rímekkel, mintha egy képzeletbeli párbeszéd zajlana Bach és zeneszerző elődei között műfajokról, komponálásmódról, zeneszerzői elvekről. Bach mellett megszólal Buxtehude,

Bruhns, Böhm is, a művek egymásutánja pedig azáltal, hogy Bach zenéje szabályosan váltakozik elődeiével, valóban a párbeszéd vagy a társasági csevegés alaphelyzetét sugallja. Persze a résztvevők komoly dolgokról cserélnek eszmét, de ezt élvezetesen, választékosan, sok-sok leleménnyel teszik. Olyasmiket vitatnak meg, hogy milyen a jó prelúdium vagy a jó korál – és mindjárt mindenki meg is mutatja, hogyan vélekedik a témáról. A műsor vége felé Bine Bryndorfnak még arra is van gondja, hogy Mendelssohn és Nielsen egy-egy darabjával a romantika és a 20. század felé is kitekintsünk. Aki pedig figyelte a neveket, észrevehette, hogy dánok is többen akadnak a komponisták között, a művésznő tehát azt sem felejti el, hogy hazája büszkeségeit is felsorakoztassa. Kecskés M. Júlia

2020

02 25

BINE BRYNDORF BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

MERJ TUDNI, TUDJ MERNI Megvalósítható-e egy zenekarban a teljes demokrácia? Volt-e köze Johann Sebastian Bachnak a Felvilágosodáshoz? Akár ezekre a kérdésekre is választ találhatunk a nagyszerű brit historikus együttes február végi koncertjén.

„Elkerülni az alábbi nyilvánvaló veszélyeket: a zenekari játék rutinná válását, az üzleti szempontok kizárólagosságát, az elégtelen men�nyiségű próbák gyakorlatát, egy főzeneigazgató egyszemélyi túlhatalmát, s végül azt, nehogy a lemezkészítés tevékenysége háttérbe szorítsa az együttmuzsikálás kreativitását.” Egy korabeli közös nyilatkozat szerint ilyen célok ösztönözték azokat a historikus zenészeket, akik 1986-ban Londonban életre hívták A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARÁt. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a zenekari demokráciát a kezdetektől következetesen érvényesítő, önkormányzó együttes élén sohasem működött főzeneigazgató, de még első karmester sem — és ez figyelemre méltó módon a legkevésbé sem akadályozta meg az önálló művészi arculat kiépítését, majd megőrzését, ahogyan a világhírnév megszerzését és tartós birtoklását sem. Alkalmasint éppenséggel azért nem, mert a zenekari működés bevett szabályaival merészen szakító muzsikusok egyebekben sem a kényelmes megoldásokat meg a mások által régen kitaposott utakat részesítették előnyben. Az OAE (Orchestra of the Age of Enlightenment) formális vezetésének feladatát felváltva és az együttes megelégedésére három zenekari tag látja el: MATTHEW TRUSCOTT, a kolozsvári születésű KATI DEBRETZENI és a Müpa évenként ismétlődő Régizenei Fesztiválját megnyitó, február 28-i koncert egyik hegedűs szólistája, MARGARET FAULTLESS. (A fesztivál további eseményeiről a Müpa

klasszikus 2020. január—február

Magazin következő számában olvashatnak cikket — a szerk.) De mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne keresnék a rendszeres (s egyszersmind egyenlőségen alapuló) együttmű ködést a számukra legizgalmasabb karmesterekkel és hangszeres szólistákkal. Így a zenekar olyan meghatározó művészekkel dolgozott együtt fennállásának kezdetétől fogva, mint Frans Brüggen, Charles Mackerras, Philippe Herreweghe vagy Christopher Hogwood. Ma két idős dirigens viselheti a zenészközösség elismeréseként a karmester-emeritus rangját: William Christie és Roger Norrington, míg mellettük a vezető művész (Principal Artist) megtisztelő címén jelenleg Simon Rattle, Mark Elder, Vladimir Jurowski, John Butt, valamint büszkeségünkre Fischer Iván és Schiff András osztozik. Az újító szellemű régizenészek át-átlépik az együttes nevében jelzett korszak felénk eső határát, akár a 20. századig is elmerészkedve — miközben interpretációjuk jellege e kirándulások során is historikus marad. A közönséggel való kapcsolattartás terén pedig nemcsak élnek a jelenkor által felkínált lehetőségekkel, de a komolyzenei világban valósággal újítóként járnak az élen. A markáns facebookos és twitteres jelenlét, a hasznos youtube-videók sora meg a naprakész látványú és üzenetű weboldal mellett az innovatív szellem tán legjelentősebb példája az új közönséget toborzó koncerttípusok működtetése. Így például bő tucat éve A Felvilá gosodás Korának Zenekara állt elő a tizennyolc és harmincöt év

Fotó: Eric Richmond

A Felvilágosodás Korának Zenekara

…a zenekari demokráciát a kezdetektől következetesen érvényesítő, önkormányzó együttes élén sohasem működött főzeneigazgató… közötti korosztályt megcélzó késő esti koncertekkel. A The Night Shift (Éjszakai műszak) című sorozat a hagyományos közönségnek tartott hangversenyek után, nyomatékosan lazább keretek között indult hódító útjára, és talán nem is szükséges külön említenünk: szerte a világban, így nem mellékesen hazánkban is méltó követőkre talált. Tudj merni! — akár ez is lehetne a választott korszakának nemcsak zeneirodalmát, de szellemiségét is büszkén vállaló együttes mottója, persze ha megfordítanánk a horatiusi Sapere aude, vagyis a merj tudni szállóigéjét, amely Immanuel Kant révén a felvilágosodás egyik meghatározó üzenetévé vált. A felvilágosodásé,

amelynek idején a február 28-i koncert zeneszerző-főszereplője, Johann Sebastian Bach is élt és alkotott. De hogy mennyiben volt korának jellegzetes képviselője, az bizony máig nyitott kérdés. Glenn Gould például úgy tartotta, hogy Bachnak legfeljebb annyi köze volt a felvilágosodáshoz, mint Richard Straussnak az atomkorhoz (és viszont). Némi bocsánatos egyszerűsítéssel élve pedig könnyű érdemi távolságot feltételezni a fennálló rendet és uralkodó világképet új közelítésekkel, merész gondolatokkal kibillentő filozófusok és egyéb aufkléristák meg a létező kereteket és tradíciókat elfogadó, fegyelmezetten munkálkodó alkalmazott muzsikus és zeneszerző között. Mások azonban, a legkevésbé sem vitatva a tényt, hogy művészete hatásában történeti korok feletti, mégiscsak felismerni vélik Bachban, a zenei tökély eszméjét megcélzó, tudós komponistában korának gyermekét, és még zsenialitásában is olyannyira jellegzetes reprezentánsát. László Ferenc

2020

02 28

RÉGIZENE FESZTIVÁL A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: MARGARET FAULTLESS (ZENEKARVEZETŐ), HUW DANIEL — HEGEDŰ KATHARINA SPRECKELSEN — OBOA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február klasszikus

Új, korszerű és egyedi

Lamm Dávid

LAMM DÁVIDot az egyszerűség kedvéért jazzgitárosként azonosítják, valójában azonban keveset mondunk, ha így minősítjük, hiszen énekes és dalszerző is, aki nem mindig a jazzvilágból ismert énekesekkel és muzsikusokkal alakít műfajokat és stílusokat vegyítő zenekarokat. A népzene és/vagy világzene területén otthonos művésztársai is jól ismerik a gitáros sokoldalúságát és rugalmasságát, ezzel is magyarázható keresettsége a zenei piacon. Játszik különböző saját együtteseiben, például trióban, de legismertebb és legnépszerűbb vállalkozása vitathatatlanul a Delalamm, melynek nemrég jelent meg második albuma, az Invisible. Újabb koncertjein tehát a gitáros elsősorban a friss album dalait mutatja be népes kíséretével, mely zenei érdekességek sorát kínálja: három dobos, két gitáros, három énekesnő, egy ütős, egy szaxofonos, két trombitás, vonósok, egy rapper és egy narrátor alkotja a nem mindennapi előadógárdát. Röviden: Lamm újragondolja korábbi zenéjének jazzes és groove-os jellegzetességeit, s komplexebb, többrétegű kifejezésre törekszik mind a hangszeres, mind pedig a vokális részekben. Az újítás várható is volt tőle, hiszen mindez logikusan következett Babos Gyula és Horányi Sándor egykori növendékének alkatából és művészi felfogásából. A hazai jazz társművészetekben is jártas, gondolkodó szereplőinek egyike Lamm Dávid, aki mindig új, korszerű és egyedi hangzásokat talál. 2020

01 23

JAZZMŰHELY LAMM DÁVID: INVISIBLE LAMM DÁVID — GITÁR, ÉNEK KÖZREMŰKÖDIK: KANIZSA GINA, MAGYAR BORI, FÁBIÁNNÉ FELLEGI ANNA — ÉNEK NEUMANN BALÁZS — ZONGORA, BILLENTYŰS HANGSZEREK BARTHA ZSOLT — GITÁR SOÓS MÁRTON — BŐGŐ LATTMANN BÉLA — BASSZUSGITÁR OLÁH GÁBOR, SNÉTBERGER TONI, HIDÁSZ TAMÁS — DOB SZALAI PÉTER — ÜTŐHANGSZEREK MOLNÁR SÁNDOR — SZAXOFON PÉTER ZOLTÁN, FEKETE ISTVÁN — TROMBITA PINKERT EDINA, PETRUSKA EMMA — HEGEDŰ MIGRÓCZI TAMÁS — CSELLÓ ZEEK — RAP KERESZTES TAMÁS — NARRÁTOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

jazz 2020. január—február

A jazzrajongók, s különösen a század első felének amerikai dal irodalma iránt érdeklődők, jól ismerik a Nagy Amerikai Daloskönyv (Great American Songbook) fogalmát. Közismert, hogy kánonteremtő gyűjteményről van szó, melyben a 20. század első feléből származó legnépszerűbb és legnagyobb hatású jazzsztenderdek és popdalok kaptak helyet. Kevesebben tudják azonban, hogy e könyv valójában nem létezik, nem olvasható vagy böngészhető. Virtuális antológia, melyet szakember és amatőr zenerajongó magának állíthat össze, többek között Broadway-musicalek és zenés darabok betétdalaiból, holly woodi filmslágerekből és egyéb forrásokból. Ott van e képzeletbeli listán George és Ira Gershwin vagy a Rodgers—Hart páros nem egy népszerű műve. A magyar jazz (és tágabban: az énekes előadó-művészet) világában alighanem MICHELLER MYRTILL az az énekesnő, aki leginkább ébren tartja e daloskönyv hagyományát. Új vállalkozásában kvartettje élén találjuk, amint a harmincas években kialakult szvingkorszak számára legkedvesebb slágereiből válogat. Vendégsztárokat is felvonultató műsorának sokatmondóan a The Great American Swingbook címet adta. Válogatása sokszínű: a temperamentumos táncmelódiák jól megférnek benne a melankolikusabb hangoltságú szerelmi dalokkal.

Micheller Myrtill

2020

01 24

MICHELLER MYRTILL — THE GREAT AMERICAN SWINGBOOK KÖZREMŰKÖDIK: BALOGH ZOLTÁN — ZONGORA PINTÉR TIBOR — GITÁR FONAY TIBOR — NAGYBŐGŐ KASZÁS PÉTER — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Klinszky Gábor

Fotó: Várallyay Nóra

Dalok egy virtuális könyvből

A színésznő és a zene

Ízek harmóniája Egy olyan sokszínű és minden elemében nemzetközi zenei műfaj, mint a jazz, jól illik a szintén internacionális kultúra iránt elkötelezett gasztronómiai szakemberhez, a világot járt, többfelé nagy hírnevet szerzett séfhez, az 1968-ban született SEGAL VIKTORhoz. Élt és dolgozott Izraelben, Franciaországban és Hollandiában; szállodákban és Michelin-csillagos éttermekben alkotott. A 2001 óta ismét itthon munkálkodó mester szakácsot ama konyhaművészek közé sorolhatjuk, akik a harmóniát nemcsak az ízvilágban és a tálalásban, hanem más művészetekben: irodalomban, zenében, színházban is keresik. Szakmai filozófiáját nem rejti véka alá a világlátott séf: „A ki finomult egyszerűségben hiszek. Nem vagyok híve a túlbonyolított ételeknek, szeretem, ha egy domináns íz és némi kreativitás határozza meg az étel karakterét. […] előnyben részesítem a tiszta, de komplex ízeket és a letisztult, elegáns tálalást.” Ezek az értékek bízvást társíthatók klasszikus jazzelőadásokkal is: Art Tatum Pablo-lemezei, Bill Evans triófelvételei vagy a Paul Desmonddal muzsikáló Dave Brubeck Quartet juthat eszünkbe.

NÁRAY ERIKA Jazzrajongók-sorozatában tehát ismét kifinomult

Vajon hogyan kerül Molnár Piroska a Jazzrajongók műsorába, hogy feleljen NÁRAY ERIKA kérdéseire? A kérdést részben talán megválaszolja életének néhány fontosabb epizódja. Tudni kell, hogy a fiatal színésznő még főiskolás korában fellépett az első Táncdalfesztiválon, vagyis az éneklés művészetétől már pályakezdőként sem idegenkedett. Később zenés darabokban (Csárdáskirálynő, Ármány és szerelem) is sikert aratott, és amit nem sokan tudnak róla: Kurtág György kérésére 2008-ban elvállalta a közreműködést a Beckett-szövegekre írt What is the Wordben (op. 30). Eötvös Péter Mese című darabjában szintén hallható a hangja. Máté J. György

Molnár Piroska

Fotó: Gordon Eszter

Fotó: Sebestyén László, BBC Goodfood

Segal Viktor

Tekintélyes művészeti díjak (Kossuth-, Jászai Mari- és Prima Primissima), valamint egyéb elismerések sora (a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) nyomatékosítja, amit persze élményeink alapján is tudunk: MOLNÁR PIROSKA az ország egyik legjelentősebb színésznője. Így emlékszik rá mindenki, aki Kaposváron, a budapesti Katona József Színházban, esetleg a Nemzetiben vagy a Tháliában látta különböző szerepekben. Mozi- és tévéfilmek tucatjaiban élvezhettük alakításait a Szevasz, Verától a Hangyabolyig és az Árvácskától a Csinibabáig, illetve a Liza, a rókatündérig. Szellemes, de szemérmes nyilatkozó, kerüli a manírokat. Szókimondó, de sohasem harsány.

2020

02 27

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: MOLNÁR PIROSKA BOHÉM ÉTTEREM

ízlésű vendéggel találkozhatunk. Segal Viktor egymondatos ars poeticája sokatmondó: „Megfelelő arányérzékkel semmi nem lehetetlen.” 2020

01 30

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: SEGAL VIKTOR BOHÉM ÉTTEREM

2020. január—február jazz

Az Oláh Krisztián Quartet

INTERMEZZO

A KÖZÉPGENERÁCIÓ ELŐADÁSÁBAN A nagy hagyományú Müpa Jazz Showcase idén is ingyenes koncerteket hirdet az áttörésre pályázó fiatal zenekaroknak az eseménysor három délutánján. Mi sem bizonyítja jobban a fesztivál hatását, mint az, hogy az esti nagykoncerteken olyanok lépnek fel, akik a korábbi években bizonyítottak a nemzetközi zsűri előtt.

jazz 2020. január—február

A fesztivál fellépőinek jelentős része cigányzenész dinasztiák méltán büszke sarja…

A Jazz Showcase alkalmából és a nemzetközi zsűri egyes tagjainak részvételével idén másodszor rendeznek szombaton napközben NEMZETKÖZI JAZZTANULMÁNYI SZIMPÓZIUMot. Ennek nyitó előadását KRIN GABBARD, a Columbia Egyetem professzora tartja, akit a jazztanulmányok egyik alapítójaként ismernek. Leghíresebb könyvének témája Hollywood és a jazz kutyamacska barátsága – a Müpában ezút tal is újabb filmek jazz-képét elemzi. Nem teljesen véletlen, hogy idén a Jazz Showcase évtizedes történetében először nem csak egy vagy kettő, hanem mindhárom beérkezett, este fellépő zenekar élén roma származású zenészek állnak. Nem véletlen annyiban, hogy a magyar jazz történetéhez kezdettől fontos hátteret adott az évszázados cigányzenei kultúra. A fesz tivál fellépőinek jelentős része cigányzenész dinasztiák méltán büszke sarja, de identitásukat nem Bihari vagy Dankó Pista, hanem Bartók és Coltrane határozza meg. Híres előadók, mint Kovács Andor, Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Lakatos Tony és Snétberger Ferenc etnikai-kulturá-

lis örökségüket a jazzben tudták új művészi magasságokba juttatni. A magyar jazz hatalmas aranytartalékot kapott azzal, hogy roma zenészek — Oláh Kálmán szerint — a jazzre mint saját, új zenei anyanyelvükre találtak rá. Olyan szempontból viszont mégiscsak véletlen a műsor összeállítása, hogy a jazz nagykorúsága óta a műfaj képviselői — tükörfordítással élve — színvakok: nem a bőrszín számít, hanem a zenei teljesítmény és összhang. A zongorista OLÁH KRISZTIÁN pályaválasztását bizonyára befolyásolta, hogy édesapja Oláh Kálmán, a magyar jazz egyik legmes�szebbre jutott alkotója. Biztosan hallgatott apja tanácsára, hogy az előrelépést a jazzben úgy érje el, hogy közben a klasszikus zenében is magas szinten képezze magát. Viszont Krisztián mintha kezdettől fogva kereste volna az apja hírnevétől független elismeréseket, és ezeket nagyon hamar meg is szerezte. Tizenhét évesen Marosvásárhelyen, húszévesen Montreux-ben nyert díjat, tavaly Amerikában döntős volt a Thelonious Monk Versenyen, itthon a Prima Primissima, a Creative Art verseny, a Gramofon Klasszikus és Jazz, valamint a Magyar Zeneszerzők Egyesülete zsűrije jutalmazta. Miközben rengetegszer hívták klubokba, sztárok kísérő zenekaraiba, megformálta saját arcélét is. Öccse kapta a szaxofonszólamot egy éve újjáalakított zenekarában. A Showcase-en bemutatandó új albumára At the Back of my Mind címmel állította össze kompozícióit. A koncerten közreműködik RICK MARGITZA szaxofonos, aki szintén szívesen emlegeti, hogy Amerikába származott roma zenészek vannak ősei között.

Zeneileg több kapocs is felfedezhető a huszonhárom éves Oláh Krisztián és a tíz évvel idősebb OLÁH DEZSŐ (névrokonok) között, aki Oláh Kálmán tanítványa volt. A leginkább nyilvánvaló hasonlóság köztük, hogy mindketten a szokásosnál nyitottabbak a jazz és a klasszikus zene közös területei iránt, és az európai hagyományhoz is tudatosan igyekeznek viszonyulni. Oláh Dezső a jazztörténetnek a leginkább klasszikus hatás alatt létrejött korszakáig, a third streamig nyúl vissza, amikor hangzásideált, elődöket keres. Hungarian Gypsy Rhapsody című szerzeménye mutatja ezt, miközben a másik hagyomány e műben a kávéházi cigányzene, amelynek dialektusát megidézi: tételei rubato, lassú csárdás, verbunkos és friss csárdás tempóban szólalnak meg. Oláh Dezső pályáján a zeneszerzés legalább olyan fontos, mint az, hogy jazztriójával játsszon, rendszeresen különböző jazz- és kamaraegyüttesekre komponál és hangszerel, nemzedékének magasan kiemelkedő tagja ilyen tekintetben. Az est fő művét ezúttal a trió mellett a szaxofonszólistával, CHRISTOPH MONNIOT-val szólaltatják meg, aki több magyar (ihletésű) produkcióban volt már hallható. Oláh, mint elmondta, azért hívta meg, mert zenei szabadgondolkodó, és szabadon is tud játszani. Az Intermezzo is filozofikus kiindulópontból született: szerzője szerint manapság olyan sokat dolgozunk, hogy közben nem jut időnk élni. A napok körforgásának kérlelhetetlen egymásutánjában kell egy kis megállás, szünet, köztes idő, csak magunknak. Oláh Dezső állandó, és sokszor bizonyított triója, OLÁH PÉTER bőgőssel (névrokon) és PECEK LAKATOS ANDRÁS dobossal fogad egy további vendéget is: néhány számban két dobos is lesz egyszerre a színpadon, a kínai turnékon megismert SHANG ZIMINGnek köszönhetően.

2020. január—február jazz

Balogh Roland

2020

02 07 08 09

JAZZ SHOWCASE JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE RODEK BALÁZS TRIÓ 15.00 / ZÁSZLÓTÉR FEKECS ÁKOS PROJECT 16.30 / ÁTRIUM SHINTERZ. 18.00 / ZÁSZLÓTÉR OLÁH KRISZTIÁN QUARTET & RICK MARGITZA: AT THE BACK OF MY MIND OLÁH KRISZTIÁN — ZONGORA IFJ. OLÁH KÁLMÁN — SZAXOFON ORBÁN GYÖRGY — NAGYBŐGŐ SEREI DÁNIEL — DOB VENDÉG: RICK MARGITZA — SZAXOFON 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020

02 08

NEMZETKÖZI JAZZTANULMÁNYI SZIMPÓZIUM 07.00—16.00 / ELŐADÓTEREM SZALÓKY GROUP 15.00 / ÁTRIUM PERPETUUM 16.30 / ZÁSZLÓTÉR SEBESTYÉN PATRIK SEXTET 18.00 / ÁTRIUM OLÁH DEZSŐ: INTERMEZZO OLÁH DEZSŐ — ZONGORA KÖZREMŰKÖDIK: OLÁH PÉTER — BŐGŐ PECEK LAKATOS ANDRÁS — DOB CHRISTOPHE MONNIOT — SZAXOFON SHANG ZIMING — DOB 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020

02 09

HÁSZ ESZTER QUINTET 15.00 / ÁTRIUM NAGY-BABOS REBEKA QUARTET 16.30 / ZÁSZLÓTÉR BARI LACIKA TRIÓ 18.00 / ÁTRIUM

A harmadik napon igazi záró gálát celebrál a FINUCCI BROTHERS, ellenállhatatlan örömzene és virtuóz, változatos szórakoztatás lesz tehát napirenden. BALOGH ROLAND gitáros és ikertestvére, BALOGH ZOLTÁN billentyűs valóságos sztárparádét vonultat fel annak alkalmából, hogy zenekaruk tíz éve működik. Akik közelebbről ismerik őket, tudják, hogy rengeteg munka árán tudtak ez idő alatt előre lépni és mindig újabb csúcsokat meghódítani: az igazi szórakoztatás a művészi tehetség mellett a produkció makulátlanságán alapul.

világzene 2020. január—február

A bivalyerős ritmusszekcióval felálló kvartett már többször turnézott Amerikában, lemezszerződést is kaptak onnan, és a Müpában, a Budapesti Tavaszi Feszti válon muzsikáltak már LEE RITENOURral is, akinek versenyén Roland számtalan díjaik egyikét nyerte el. Az ikrek ezúttal főleg énekeseket állítanak reflektorfénybe: soul, jazz-rock, R&B csendül fel TÓTH VERA, HAVAS LAJOS CHICO, TABÁNI ISTVÁN, KÖKÉNY ATTILA ÉS és RONTÓ KITTY közreműködésével. Zipernovszky Kornél

BEST OF FINUCCI BROS QUARTET FINUCCI BROS QUARTET: BALOGH ROLAND — GITÁR BALOGH ZOLTÁN — ZONGORA, BILLENTYŰS HANGSZEREK HORVÁTH PLUTO JÓZSEF — BASSZUSGITÁR BORDÁS JÓZSEF — DOB VENDÉGEK: TÓTH VERA, KÖKÉNY ATTILA, TABÁNI ISTVÁN, RONTÓ KITTY — ÉNEK HAVAS LAJOS CHICO — ÉNEK, HARSONA FINUCCI STRINGS: BODA NÓRA, MOLNÁR DÁNIEL — HEGEDŰ NAGY TEODÓRA — BRÁCSA BETTERMANN REBEKA — CSELLÓ 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

AZT AKARJUK, HOGY ÉREZD!

KINYO MTATTU K ! roadster.hu/elofizetes

• INMEDIO

• RELAY

• BORTÁRSASÁG

• LIBRI

• MÜPA 2020. január—február világzene

Lakatos Mónika

Régiségek, újdonságok A NÉPZENE ÜNNEPE 2008-ban, amikor a Müpa első alkalommal „ünnepelte” a népzenét, Bartók és Kodály munkássága nyomán a népzene és a műzene kapcsolatára helyeződött a hangsúly. Azóta biztossá vált, hogy ebben a keretben igen látványosan kirajzolódnak világzenénk birodalmának határai, felsorakoztatva a tradicionális előadás, az autonóm feldolgozás és a népzene által ihletett eredeti zenék művelőinek színe-javát. Mestereket és követőket, adatközlőket és elrugaszkodókat, elhalványíthatatlanul ragyogókat és feltörekvő csillagokat egyaránt. Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott A népzene ünnepén, 2019-ben már egy olyan is — a Zoordongoló —, amely a program szerkesztőinek kezdeményezése nyomán kifejezetten erre az alkalomra alakult. 2020. január 18-án is lesz ilyen. Az ORFEONÁLÉ egy „vadonatúj” zenekar, melynek repertoárja a legendás pol-beat együttes, az egykori Orfeo dalain alapul. A mindössze másfél évig működő csoport a latin-amerikai és a kelet-európai népzenékből, valamint minden idők lázadó dalaiból gyúrta össze programját, s vált népzenei mozgalmunk egyik „keresztapjává”. „Radikalizmusa” miatt folyamatos politikai támadásoknak volt kitéve, és emiatt több ágra szakadt (majd a Vízöntőben és a Kolindában folytatta tovább). Negyvenhét év múltán most ezt a hagyományt — és benne a legnépszerűbb Orfeo-dalokat — fogja megidézni ÁGOSTON BÉLA vezetésével az Orfeonálé, azzal a frissességgel, amely Ágoston „főhajtásait” mindig is rendkívülivé tette. A „régiségek” kedvelőinek ajánlható az ugyancsak legendás SEBŐ EGYÜTTES — és nem kevésbé rangos vendégei: ANDREJSZKI JUDIT és SEBESTYÉN MÁRTA — műsora. Őket aligha kell bemutatni, hiszen olyan klasszisok, akiknek neve piros betűs ünnepet garantál a népés a régizene híveinek egyaránt. A GÓBÉ ZENEKAR inkább a jövő felé fordul, rockos felhangokkal, kortárs és elektronikus zenei hatásokkal gazdagítva a népzene eszköztárát. A fúziós népzenék felől közelíthető meg a CIMBALOM BROTHERS muzsikája is. LISZTES JENŐ és UNGER BALÁZS cimbalomduója azt tanúsítja, hogy sem a térképen, sem a stílusok világában nem állhat akadály hungarikumunk, a cimbalom előtt. Hát még, ha párosával ütik, a magyar népzenét a Balkán dallamaival szőve át. És hogy a testvériségben szemernyi hiány se adódjon, beszáll melléjük a bőgős LISZTES LÁSZLÓ és a gitáros UNGER GERGŐ is. Népzenénk ünnepe nehezen képzelhető el cigányzene nélkül. A világhírű Romengóból ismert LAKATOS MÓNIKA és ROSTÁS MAZSI MIHÁLY Romanimo című lemezük tradicionális hallgatóiból ad ízelí�tőt, olyan mélységű katarzist keltve, amely után alighanem nehezen tér magához a publikum…

világzene 2020. január—február

Fotó: Farkas András

— A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG

Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott A népzene ünnepén…

Pedig még hátravan az AUREVOIR! Ez a lebilincselően friss etno-beat zenekar a magyar és balkáni népzenékből, az ír dallamokból és az angolszász beatből szűrte le a magáét, hogy aztán olyan intenzitással tálalja, akár a legvadabb kocsmazenekar. És akinek még ez sem volna elég, az a BABRA- és ERDŐFŰ-TÁNCHÁZban rophatja a gála után az előcsarnokban! F. D. J.

2020

01 18

A NÉPZENE ÜNNEPE — A GÁLAMŰSORON INNEN ÉS TÚL A MATINÉ EGYÜTTES GYEREKMŰSORA 17.00 / ÁTRIUM A NÉPZENE ÜNNEPE — TÁNCHÁZ A GÁLAMŰSORON INNEN ÉS TÚL BABRA- ÉS ERDŐFŰ-TÁNCHÁZ 18.30 / ÁTRIUM A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG KÖZREMŰKÖDIK: GÓBÉ LAKATOS MÓNIKA ÉS ROSTÁS MAZSI MIHÁLY ORFEONÁLÉ ANDREJSZKI JUDIT, SEBESTYÉN MÁRTA ÉS A SEBŐ EGYÜTTES CIMBALOM BROTHERS AUREVOIR 19.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Zhang Ying

A hagyományok őrzői NAGY KÍNAI ÚJÉVI KONCERT — HONGKONGI KÍNAI ZENEKAR Bár a kínaiak inkább a holdújév szerint számítják és annak napján ünneplik az újévet — és Kína mellett többek közt Korea, Vietnám és Japán is tizenöt napon át ezt teszi —, a kínai tradicionális zene fennmaradásában mindig is meghatározó szerepet játszott a kínai újév. Százmilliók keltek útra, hogy találkozzanak szeretteikkel, és a városokon túl gyakran előkerültek a tradicionális melódiák és hangszerek. Megtörtént mindez, dacolva az 1920-as években elterjedt nyugati tánczenei irányzatokkal és az 1960-as években dúló kulturális forradalommal, mely többek közt a népzenében látott pusztítandó ellenséget. Változást csak a nyolcvanas évek viszonylagos gazdasági liberalizmusa hozott, mely éppúgy kedvezett a pop-, mint a kortárs zenének. Sőt egyenesen divatossá vált olyan darabokat írni, amelyekben újra érvényesülhetnek az etnikus kínai hangszerek.

…a Guinness Rekordok Könyvében is jól mutat a neve… A negyvenkét éve működő HONGKONGI KÍNAI ZENEKAR az egyik fő mozgatója ennek a reneszánsznak, előadóként és zeneszerzőversenyek szervezőjeként egyaránt. Mi több, a Guinness Rekordok Könyvében is jól mutat a neve, hiszen háromszor is bekerült oda, miután több ezer — azonos hangszeren játszó — muzsikust mozgósított egy-egy alkalommal, olyan archaikus hangszerekre fókuszálva, mint az erhu (hegedű), a dizi (fuvola) és a taiping gu (dob). A kilencvenegy tagú zenekar vonós, pengetős, fúvós és ütős hangszerei ugyancsak jelentős múltra tekintenek vissza, még ha egyiket-másikat idővel korszerűsítették is a tökéletesebb hangzás kedvéért. A vezető karmester, YAN HUICHANG irányításával ezek játékosai fogják nálunk is mágikus közelségbe hozni Kína hagyományos, feldolgozott és kortárs zenei darabjait, átélhetővé téve a Müpa közönsége számára a holdújév ünnepét. Marton László Távolodó 2020

02 03

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY HONGKONGI KÍNAI ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: ZHANG YING — PIPA CHEN YI-WEI — SHENG JONATHAN SCOTT — ORGONA VEZÉNYEL: YAN HUICHANG BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február világzene

Kerekes Band

Nincs szükség hálókocsira

A kétszeres Fonogram-díjas KEREKES BAND a jórészt saját maga teremtette magyar etno funk nagymestere, egyúttal nagykövete a világban, a kvintett ráadásul 2020-ban már fennállása 25. évfordulóját ünnepli. A negyedszázad első évtizedében a tradicionális magyar népzene — elsősorban gyimesi és moldvai fúvós- és kobzos zene — hagyományát ápolták, aztán erre az alapra építve fejlesztették ki igen sajátos világzenei megszólalásukat funkos és rockos lendületű dalokkal. Vagy ahogyan az ő meghatározásuk ezt érzékletesebben leírja: megszületett a csángó boogie. Annyira hatásos lett, hogy a hazai sikerek mellett tényleg az egész világ elkezdte ropni rá, legutóbb Ázsiában mutatták meg, milyen határtalan a furulya sodró, pszichedelikus változatosságát előtérbe helyező sokszínű, groove-os megszólalásuk. Év eleji koncertjük tehát egyszerre lesz a jubileumi esztendő nyitánya, de a legfrissebb, kazah és azeri hatásokból dolgozó újabb lendület megmutatása is. A mindig imponáló kreativitással előrukkoló Band visszafelé tekintgetés helyett ezúttal is előre gördíti kerekét: „Mindig vonzott bennünket a Kelet. Az idén nyári kazah és azerbajdzsáni turnénk, és találkozásunk a huun-huur-tus Radik Tyulyush-sal, Behrad Bonyhadi tar-művésszel és Eldar Recebov oud-művésszel mind-mind beépült a zenekar játékába, persze úgy, hogy megtartottuk a csapatra jellemző pszichedelikus, rockos lüktetést. A Trans-Nomád Expressz hosszú utat jár be, és nincs rajta hálókocsi.”

2020

01 12

könnyű 2020. január—február

KEREKES BAND — TRANS-NOMÁD EXPRESS KEREKES BAND: FEHÉR ZSOMBOR — FURULYA, ELEKTROMOS DUDA, ÉNEK NÁMOR CSABA — KOBOZ CSARNÓ ÁKOS — BRÁCSA SOHAJDA PÉTER — BASSZUSGITÁR, ÉNEK FEHÉR VIKTOR — DOB, GARDON FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Intim feltárulkozás, tour guide-dal SAIID, azaz Süveg Márk a magyarországi hiphop és slam poetry népszerű,

nagyhatású és nagyszerű kulcsfigurája, aki a kilencvenes évek óta viszi előre a hazai rap ügyét, 2006 óta, a magyar slam poetry megszületése óta pedig slammerként is pörgeti a nyelvét és szervezi a színteret. Hiphopban az Akkezdet Phiai formációval alkotott maradandót, slamben pedig nemcsak többszörös országos bajnok, és tagja az európai élmezőnynek, de a határon túli slammervilág motorja is, aki alternatív irodalomórákkal a középiskolásokra is komoly hatást gyakorol. Most pedig talán minden korábbinál intimebb módon tárja fel magát a színpadon, Saiid + 1 című estjén végigvezet eddigi életművén, de úgy, hogy rajta kívül az összes dalban és előadásban egy vendég is lesz a színpadon. Olyan közreműködők, akiket jól ismerhetünk Saiid különböző produkcióiból, és olyanok, akik meglepetésként hatnak és garantáltan váratlant hoznak majd ki a párosból. „Ezen az esten egyenesen a gondolataimba, a fejem be, a személyembe invitálom a nézőt és egy-egy részhez mindig lesz egy tour guide, egy kísérő is.” A dalonként egymást váltó vendégművészek közül az alábbi öt „kísérő” még csak az első ízelítő a névsorból: Szőke Szabolcs sok más hangszer mellett gadulkán száll be, a qualitons-os Hock Ernő bőgőn, a Soul Clap Budapest kollektívából Zahár Fanni fuvolán, Myra Monoka csellóval és énekkel, és Palya Bea is énekelni fog. Saiid a koncert napjáig fokozatosan fedi majd fel további vendégeit a Müpa online felületein. 2020

02 12

SAIID + 1 FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Saiid

Műfajok feletti páratlan együttrezgés Tim Lefebvre

Képzeljük el: New Yorkban lakunk, a 55 Bar nevű remek klub közelében, ahol minden csütörtök este egy fúziós jazz/power trió zenél, alkalmanként le is ugrunk, és azt vesszük észre, hogy hétről-hétre egyre jobbak, a klubba pedig egyre nehezebben jutunk be, mert a trió híre szélsebesen terjed. Olyan mázlink van, hogy hosszú éveken át figyelhetjük fejlődésüket, egyre több híres zenész társaságában, akik csábítgatják hőseinket. Ha nem voltunk olyan szerencsések, hogy 1997 és 2007 között a 55 Bar közelében laktunk, akkor a szóban forgó zenészeket, WAYNE KRANTZ gitárost a Steely Dan turnéfelállásában, KEITH CARLOCK dobost Sting koncertzenekarában, vagy a Totóval, TIM LEFEBVRE basszusgitárost pedig a Tedeschi Trucks Banddel is láthattuk, és hallhattuk David Bowie utolsó albumán, a Blackstaron. Igazán szerencsésnek pedig most érezhetjük magunkat, hiszen a tíz éven át legendát építő trió — amely akkoriban estjein kívül csak néhány koncertkiadványt és 2009-ben egyetlen stúdiólemezt tett közzé — egy évtized után visszatér és eljut Magyarországra is, hogy egészen közel hozza hozzánk valószínűtlenül jó improvizációs zenéjét. Ritka szép együttállás három ennyire egymásra hangolt zenész, Krantzék tényleg műfajok és stílusok felett alkotnak. Egyszerre eszes és feszes erő(teljes)zene ez, ihletett fúziós párbeszéd, de jellemzi a jammelő zenekarok kiszámíthatatlansága is. Avantgárd, poszt-rock, jövőjazz — a műfajt meghatározó kísérletek kudarcba fulladnak, a zenerajongók viszont nem pattannak le a produkcióról, sőt megbűvölten élvezik. Dömötör Endre 2020

02 20

KCL (KRANTZ CARLOCK LEFEBVRE) WAYNE KRANTZ — GITÁR KEITH CARLOCK — DOB TIM LEFEBVRE — BASSZUSGITÁR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. január—február könnyű

„ A szívembe és az elmémbe véstem a szavait”

Ute Lemper

könnyű 2020. január—február

Harminc évvel egy Marlene Dietrichhel folytatott telefonbeszélgetés után született meg tavaly UTE LEMPER színésznő estje, amely Kurt Weill és a berlini kabaré dalaival idézi meg a legendássá lett Dietrich alakját. „Ez az én személyes hódolatom egy lenyűgöző hölgy előtt” — írja az ugyancsak német származású, ám az Egyesült Államokban élő színésznő Randevú Marlene Dietrichhel című estjéről. A művész e-mailben válaszolt a Müpa Magazin kérdéseire. Ute Lemper a nyolcvanas években fiatal színésznőként játszotta Sally Bowles szerepét egy párizsi Kabaré-előadásban. Alakításáért Molière-díjat kapott, a sajtó Marlene Dietrichhez hasonlította, ám a huszonöt éves művész ettől annyira zavarba jött, hogy egy Dietrichnek címzett levélben igyekezett kimenteni magát. Az akkor nyolcvanöt éves, már csaknem tíz éve párizsi lakásában visszavonultan élő Dietrich egyik este felhívta szállodai szobájában a fiatal színésznőt. „Egyedül voltam a hotelszobámban, pedig olyan jó lett volna valakivel megosztani az élményt. Arra gondoltam: bárcsak felkészültem volna jelentős, húsbavágó kérdésekkel és az életére, filmjeire vonatkozó információkkal. Csak beszéltünk, beszéltünk, vagyis inkább ő beszélt. Rengeteg kérdést tettem fel, de rendre eltért a tárgytól.” A telefonhívás csaknem három órán át tartott. „Természetesen nem rögzítettem a beszélgetésünket, pusztán a szívembe és elmémbe véstem. Ott szunnyadt hosszú ideig. Mindig értékeltem, ha Marlenéhez hasonlítottak, megtisztelő volt. Ugyanakkor tudtam, hogy művészi szempontból egyáltalán nem voltam olyan, mint ő. Ráadásul rendkívül fiatal voltam, vad, határozott, és kérlelhetetlen.” Ute Lemper úgy véli: nők generációira hatott inspirálóan Marlene Dietrich szabadlelkű nőisége. „Marlene sok tekintetben úttörő volt; hol férfias, hol sugárzóan nőies, férfiakkal és nőkkel folytatott párhuzamos viszonyokat. Bátran és nyíltan beszélt politikai és morális kérdésekről. Elegáns volt, miközben szerette a whiskyt, a piszkos vicceket és a jó cigarettát.” Ute Lemper hangsúlyozza, hogy esze ágában sincs Marlenét utánozni, noha kettejük sorsában sok a hasonlóság. „Mindig többre vágytam, és nem foglalkoztatott, hogy bárkinek megfeleljek. Ez egészen úgy hangzik, minta Dietrich mondta volna, nemde?”

Az igazi kapocs azonban — a sajtó össze hasonlításain túl — a hazájukhoz fűződő rendkívül bonyolult viszony. „Valamelyest mindketten kivándorlók vagyunk. Évekig éltem Berlinben a hidegháború utolsó évtizedében. A kettészakított városban töltött időszak nagy hatással volt a személyes- és művészi identitásomra. Szerintem Marlene — hozzám hasonlóan — mindig hordozott magában egy darabot Berlinből, s ez felsejlik a harmincöt hollywoodi filmjében nyújtott alakításaiban is.” Ute Lemper húsz éve költözött az Egyesült Államokba. „Nehéz volt elfogadnom annak az országnak a történelmét, amelybe születtem. Elborzadva és haraggal tekintettem a náci Németország tetteire és a holokauszt ra. Hozzámentem egy New York-i zsidó férfihez, így lélekben különösen távol kerültem a hazámtól. Fájdalmas érzés, mintha nem tartoznék oda, ahová születtem — vagy nem tartozhatnék. Marlene is hasonlót érezhetett.” Ute Lemper első lemezei a ’80-as évek végén jelentek meg. „1987-ben elkezdtem lemezre venni Kurt Weill és a berlini kabaré dalait, és ez alapvetően meghatározta a viszonyomat a weimari időkkel. Világ szerte több száz koncerten hallotta tőlem a közönség az üldözött zsidó zeneszerzők dalait. 1988-ban elénekeltem Hollaender és Spolansky dalait, melyeket Marlene 1928-ban adott elő. Én voltam az első német művész, aki a háború után ismét lemezre vette ezt a repertoárt.” Hogy miért éppen harminc év elteltével született meg a Rendezvous with Marlene? „Tavaly három különböző produkció kért fel Dietrich szerepére. Az összes forgatókönyvet sablonosnak, felszínesnek éreztem. Gondoltam: miért ne írhatnék róla egy saját darabot, amely az én személyes

Ute Lemper hangsúlyozza, hogy esze ágában sincs Marlenét utánozni, noha kettejük sorsában sok a hasonlóság.

benyomásomon alapul?! Ez az én hódolatom ez előtt a lenyűgöző hölgy előtt. Rengeteg portré született Marlenéről, ez az én szívemből táplálkozik. Az ő története hangzik el a személyes szűrőmön keresztül, és a dalai csendülnek fel az én hangomon.” Ute azt mondja: három évtized távlatából jobban érti Marlene Dietrich sorsát, végzetét. Ahogy felidézi beszélgetésüket, egyre több apróság jut eszébe: „a Rainer Maria Rilke-idézetek emlékezetesek…A történetek arról, hogy elvesztette a hazáját, Német országot, a lányával való megromlott kapcsolatáról…Amire csak emlékszem, beleszőttem az estbe.” Ute közben több mint harminc albumot készített, Kurt Weill dalai az ő pályáját tekintve is meghatározóvá váltak. „Befogadtam Marlene történetét, és azonosultam vele. Idősebb lettem, kellő rálátással a világ dolgaira, és kellő távolságtartással ezek iránt: karrier, társadalom, kultúra, szeretet, gyerekek, szépség, öregedés… közel érzem magamhoz Dietrich méltóságát, bánatát, magányát és hedonizmusát. Izgalmas játék a bőrébe bújni.” Ute Lemper több alkalommal járt Budapesten. „1983-ban, amikor Bécsben éltem, és a Macskák című musicalben játszottam, az együttessel látogattunk Budapestre. Tíz évvel később egy francia filmben for gattam a magyar fővárosban. Csodálatos emlékeim vannak a városról, amely a régi idők eleganciája mellett kortárs önfeledtséget kínál, miközben a nehéz idők nyomokat hagytak az utcákon, épületeken. Budapest szellemisége az örök szépséget és melankóliát idézi.” Ute Lemper a Müpa közönségének is felkínálja a randevú lehetőségét — vele és Marlenével. Seres Gerda

2020

02 13

UTE LEMPER: RANDEVÚ MARLENÉVEL KÖZREMŰKÖDIK: VANA GIERIG — ZONGORA ROMAIN LECUYER — NAGYBŐGŐ CYRIL GARAC — HEGEDŰ MATTHIAS DANECK — DOBOK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. január—február könnyű

ÜNNEP NÉGY HANGRA Nem mindennapi koncertélményt ígér a Literárium Extra január 20-ai programja: négy kiváló művész szuverén, ugyanakkor egymásra hosszú idő óta érzékeny hangjának egybefonódásában gyönyörködhet majd SZABÓ T. ANNA, DRAGOMÁN GYÖRGY, TÓTH EVELIN és KÉZDY LUCA közös estjének közönsége. Összeszokott, ám improvizációra mindig kész kvartettjük egyszerre garantál magas szakmai színvonalú és meglepetésekkel teli műsort a zene és az irodalom rajongóinak.

Az íróházaspár, Szabó T. Anna és Dragomán György zene iránti elkötelezettsége közismert. Hétköznapjaiknak nem pusztán kikapcsolódásként szerves része a muzsika, hanem az íráshoz több szálon kötődő inspirációforrásként is. Az Oroszlánkórus „zenenovellái” vagy Szabó T. Anna dalszövegei evidens példák, ahogyan az is nyilvánvaló, milyen sokat merít mindkét életmű finoman megfigyelt zenei struktúrákból és kompozíciókból. Míg Szabó T. Anna inkább

A rátalálásból rátalálás következett: immár a regény régóta keresett hangjára. A dél-indiai, afrikai, szefárd énektechnikákból, valamint operai elemekből merítő és építkező, számos zenei formációban és színházi produkcióban tevékeny énekesnő, Tóth Evelin ekkoriban már ismerte és énekelte Szabó T. Anna verseit. Mint elárulta, a számára

„Elfogadni vagy ellenállni? Akarni; szeretni. Beszélni, beszélgetni.” az írás előtti zenehallgatásra, a szöveg saját dallamát még meg nem zavaró előzetes érzékenyítésre esküszik, Dragomán Györgynek éppen munka közben fontos a zene: saját bevallása szerint számára a barokk muzsikától a death metalig, a kortárs komolyzenétől a hard rockig bármi szolgálhat „zajfüggönyként” vagy alapritmusként. A Máglya írásának egy válságos szakaszában talált rá, mintegy véletlenül, az Eszembe jutottál című Bereményi Géza— Cseh Tamás-dal Tóth Evelin énekelte felvételére, melynek egy részletét aztán hosszú hónapokon át hallgatta végtelenítve.

literárium 2020. január—február

mélyen fontossá váló szövegek valahogyan mindig megtalálják őt — nem volt ez másként Szabó T. Anna műveivel sem, melyekkel magyar női költők szövegei után kutatva ismerkedett meg. Az Eső, szél, lomb című vers megzenésítése után a két szenvedélyes alkotó hamar fölfedezte egymást, és első közös estjükkel a Hadik Irodalmi Szalonban kezdetét vette egy kölcsönös tiszteleten és kíváncsiságon alapuló, izgalmas párbeszéd, melybe később — a Máglya varázslatos keletkezéstörténetét ismerve szinte sorsszerűen — Dragomán György is bekapcsolódott.

Fotó: Erdélyi Attila Kézdy Luca, Dragomán György, Tóth Evelin és Szabó T. Anna

Sorsszerűnek tetszik az is, hogy Tóth Evelin és a magyar jazz középnemzedékének kimagasló képviselője, a hegedűművész Kézdy Luca első közös fellépésén éppen egy Szabó T. Anna-vers hangzott el a zenész kompozíciójára illesztve. „Mintha sose lett volna máshogy” — foglalta össze Tóth Evelin e gyönyörű összefonódást. Hogy a kalandvágy, a kísérletező kedv és a magyar irodalom milyen fontos szerepet játszik közös munkájukban, azt nagyszabású római vállalkozásuk is példázza: a két művész 2018-ban elnyerte a Római Magyar Akadémia által hirdetett alkotói ösztöndíjat, melynek támogatásával Rómában készítették el és mutathatták be Nemes Nagy Ágnes Rómában írt 1947-48-as verseinek megzenésítéseit. A három kivételesen erős, bravúrosan egymásba játszott női hang — a hegedűsé, az énekesé és a költőé — a Sztázis.Extázis és a Musica Femina projektek keretében már többször megszólalt együtt. Dragomán György egyszerre érzékeny és kompromisszumot nem ismerő, összetéveszthetetlen prózájával kiegészülve 2017 februárjában léptek föl először. „Elfogadni vagy ellenállni? Akarni; szeretni. Beszélni, beszélgetni. A dallam átlényegíti a sem mitmondó szavakat, a szöveg tere visszhangos harmóniákkal telítődik, a belső sötétséget, a fenyegető ürességet átjárja az elsöp rően eleven, a semmi ellenében a teljességet követelő zene” — írta akkor Szabó T. Anna a Harmadik Hely kulturális szalonban meg rendezett estről.

Az egymás iránti nyitottság, kíváncsiság és tisztelet azóta sem változott, az együtt gondolkodás és alkotás intenzív ideje pedig újabb és újabb rétegeket tár föl e különleges négyes összhangjában. A Literárium Extra dramatizált estjén Balog József rendezésé ben erednek majd a tőlük már jól ismert megszállottsággal zene és irodalom közös titkainak nyomába. A finoman összecsiszolt dara bok mellett korábban még soha nem hallott kompozíciók is megszólalnak majd, ahogyan az ott helyben születő rögtönzések katartikus pillanataira is számíthat a közönség. „Vannak ünnepi alkalmak, amikor váratlanul történik valami az ismert darabokkal. Mintha megnyílna valahogy a tér, és olyasmi adódik a zenében, ami korábban soha. Nyilván mindnyájan ismerjük ezt a felemelő érzést. Azt hiszem, ez nagyon közel van ahhoz, amikor írás közben »kinyílik a papír,« és hirtelen működni, élni kezd a szöveg” — nyilatkozta Dragomán György 2019 őszén az Opera Magazinnak. Sokszoros ünnepnek ígérkezik január 20-a a Müpa Fesztivál Színházának színpadán. Tóth-Czifra Júlia 2020

01 20

LITERÁRIUM EXTRA ÖSSZHANGZAT — DRAGOMÁN GYÖRGY, SZABÓ T. ANNA, TÓTH EVELIN ÉS KÉZDY LUCA ESTJE TÓTH EVELIN — ÉNEK KÉZDY LUCA — HEGEDŰ RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. január—február

literárium

BEVEZETÉS a szépirodalomba Két kivételes költő és író, korosztályuk, a középgeneráció két kiemelkedő alakja: SCHEIN GÁBOR és TÓTH KRISZTINA — velük találkozhatnak az érdeklődők a Müpa Literárium Junior sorozatának következő két programján. Mindkét alkalom nagyszerű lehetőség az olvasás iránt érdek lődő fiatal generációk számára, hogy a kortárs irodalom két olyan jelesével ismerkedhessenek meg, akik kitüntetett szerepet játszanak a valamennyiünket körülölelő, létünket meghatározó magyar világ feltárásában. Ahogyan Schein, hasonlóképpen Tóth Krisztina sem riad vissza attól, hogy felvegye a kesztyűt, és lírai, epikai eszköztárát minduntalan próbára tegye a mindenkit napi szinten megérintő élettapasztalatok művészetté formálásában.

literárium 2020. január—február

Schein Gábor azoknak a szerzőknek sorában foglal el jelentős helyet, akiknek alkotói tudásterülete nemcsak a közvetlen értelemben vett írói munkára korlátozódik, hanem irodalomtörténészi képzettség, tehát széles horizontú a műveket összehasonlító jelleggel mérlegre tevő literátori kitekintés is jellemzi. A közreműködésével megvalósuló esemény címe — Miért jó kortárs irodalmat olvasni, és mit érdemes? — ilyenformán azzal az élménnyel kecsegtet, hogy egyszerre pillanthatunk be egy költői-írói műhelyben felhalmozott fortélyok gyűjteményébe, és nyerhetünk beavatást a sokrétegű hagyomány titkaiba.

…egyszerre pillanthatunk be egy költői-írói műhelyben felhalmozott fortélyok gyűjteményébe, és nyerhetünk beavatást a sokrétegű hagyomány titkaiba. Izgalmas kérdés, Schein hol húzza meg a kortárs irodalom határait, hiszen ő az, aki a Nyugat elmélyült ismerője, egyetlen példával illusztrálva: Füst Milánról írt kimerítő igényű monográfiája megkerülhetetlen a korszak kutatói és rajongói számára. A cezúra tehát személyes nézőpontból szemlélve rajzolódik ki előttünk. A folyamatosság szakadásai és az újrakezdések lendülete megannyi lehetséges irány, amelyet Schein Gábor, a költő, prózaíró és tudós tanár lényegre törően kijelölhet.

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

Tóth Krisztina legutóbbi könyve, az elbeszéléseket tartalmazó Fehér farkas lesz a kiindulópontja a Literárium Junior ezt követő randevújának. Olyan írónő lép elő a színfalak mögül, aki — és ez ritkaságszámba megy manapság — mind költőként, mind prózaíróként egyenletesen magas színvonalú termést hozott létre az elmúlt évtizedekben, s a kétféle írói megközelítés és érzékenység egymásba játszásával megalkotott művek hosszú sorát tudhatja maga mögött. Könyvei között a számtalan verseskötet mellett regények és novelláskötetek egyaránt megtalálhatók. A mostani szövegegyüttes az utóbbiak közül való. Olyan forma keretei között mozog tehát ez esetben Tóth Krisztina, amely a magyar irodalom legutóbbi éveinek egyik sikerágazata. Alaktani sajátosságainak megfelelően a rövidpróza képes pillanatnyi benyomásokra és a léptékhez illő élettapasztalatokra reagálni. Szintén a műfaj jellegéből adódóan arra is képes, hogy koncentráltan, a költői sűrítés módszerét alkalmazva ábrázolja a törékeny, a megrázó, a megalázó, az együttérzést kiváltó, a bénító, a vérforraló emberi rétegrendeket. A Literárium Junior vendégei tehát, nem kétséges, bevezetést nyújtanak a mai magyar szépirodalomba. Jánossy Lajos

2020

01 22

2020

02 19

LITERÁRIUM JUNIOR MIÉRT JÓ KORTÁRS IRODALMAT OLVASNI, ÉS MIT ÉRDEMES? KÖZREMŰKÖDIK: SCHEIN GÁBOR – KÖLTŐ, ÍRÓ, IRODALOMTÖRTÉNÉSZ DARVASI ÁRON – SZÍNÉSZ, EGYETEMI HALLGATÓ SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ZÁSZLÓTÉR LITERÁRIUM JUNIOR FEHÉR FARKAS KÖZREMŰKÖDIK: TÓTH KRISZTINA – KÖLTŐ, ÍRÓ SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ZÁSZLÓTÉR

49 mupa.hu/husegprogram 2020. január—február

literárium

Ugron Zsolna

literárium 2020. január—február

A Literáriumban mindenekelőtt prózaíróként nyer bemutatást. Ugron különösképpen azért érdekes alakja a kortárs prózának, mert következetesen a történelmi múltba vezeti vissza történeteit. A nagy múltú erdélyi családból származó írónő ugyan nem a saját közvetlen hagyományából származó anyagot mozgatja, az azonban nem lehet kétséges, hogy a história iránti fogékonysága a fenti körülményekből is adódik. Minderről egy alkalommal így nyilatkozott: „Egyáltalán nem gondolom úgy, hogy én történelmi regényeket írnok. Én olyan dolgokról írok, amelyek engem foglalkoztatnak, elsősorban női sorskérdésekről, és ha már íróként dönthetek arról, hogy milyen történelmi időben helyezzem el a cselekményt, akkor olyan hátteret választok a regényeimnek, amely számomra izgalmas. Mindig szerettem az úgynevezett kosztümös történeteket. És ebbe nemcsak a történelmi regény tartozik bele, lehet az sci-fi vagy fantasy, bármi, csak ne a mában játszódjék a cselekmény.”

IRODALOM KOSZTÜMBEN A Müpa Üvegtermében immáron tíz éve zajló Literárium sorozat következő vendége UGRON ZSOLNA. Személyében az élő magyar irodalom olyan tagjával találkozhatnak az érdeklődők, aki regényeivel az

Báthori Annától Várday Katalinon és Esterházy Juliannán át Szilágyi Erzsébetig húzódik az Ugron Zsolna-könyvek nőalakjainak „színlapja”. Az est során minden bizonnyal a szerzői vallomás fénytörésébe kerülnek választásai. Az sem maradhat szó nélkül, milyen jellegű kutatómunka kíséri a művek születését. A beszélgetésben afölött sem lehet elsiklani, milyen Erdély-tapasztalat és vízió birtokában dolgozik Ugron, s hogy az úgynevezett történelmi regény formái és lehetőségei, a múlthoz vezető elvékonyuló ösvények miképpen tágíthatók. A hallgatók arra a kérdésre is választ kaphatnak, minek köszönhetik népszerűségüket Ugron Zsolna regényei. Az sem elkerülhető, hogy az írónő feltárja viszonyát a kortárs magyar és nemkülönben az idegen nyelvű irodalom aktuális és egykori törekvéseihez.

eladási listák élén állandó helyet tölt be. Népszerűségéhez hozzájárul az igényes kulturális ismeretterjesztést szolgáló televíziós műsorok vezetése is. Finom eleganciával beszélget meghívottjaival, nyitott kérdései nyomán életművek metszetei tárulnak fel.

…következetesen a történelmi múltba vezeti vissza történeteit. Ugron Zsolna személyében olyan alkotó lép a Literárium pódiumára, akinek regényei egyszerre vívják ki az olvasmányosság igényei szerint tájékozódó olvasók érdeklődését, a magyar történelem fikcióban feloldott eseményei iránt elkötelezettekét és a női sorsokban a saját életproblémáikra választ keresőkét. Jánossy Lajos 2020

02 17

LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN UGRON ZSOLNA-EST KÖZREMŰKÖDIK: JÁNOSSY LAJOS – MŰSORVEZETŐ MÁRKOS ALBERT – CSELLÓ RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF ÜVEGTEREM 2020. január—február

literárium

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Dsida Jenő

Izgalmas feszültségekkel, érzékeny humorral és erotikával átszőtt költészet Dsida Jenőé, mely istenkeresése és erdélyisége mellett mindig mélyen emberi és egyetemes.

Pajzánul angyali,

egyetemesen transzilván:

DSIDA JENŐ 52

literárium 2020. január—február

Angyali, katolikus és transzilván. Talán ez az a három jelző, amely leginkább meghatározta a 20. századi irodalomtörténeti gondolkodást Dsida Jenőről. Lírájának könnyedségét, áttetsző jellegét sokszor Tóth Árpád költészetéhez hasonlították, expresszionista verseit Szabó Lőrincéihez, és nem utolsósorban — a Nyugat jelentős hatása mellett — a helikoni triász: Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László költészetének hagyományát szokás vele kapcsolatban megemlíteni. Ha valakit ennyi mindenkihez hasonlítanak, joggal merül föl a kérdés, mennyiben volt egyedi, sajátos a hangja, mennyiben emelkedik ki generációjából, abból az irodalmi közegből, melyet a magyar irodalom egészében az előbb említetteken kívül Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Babits Mihály határozott meg — hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az 1907-ben Szatmárnémetiben született Dsida Jenő gyerekkorának egy részét Beregszászon töltötte, később Kolozsvárra került, ahol napilapok és folyóiratok munkatársaként dolgozott — mondhatnánk, a korabeli írástudók megszokott életpályáját járta be. Felfedezője a nagy mesélő, Benedek Elek volt, aki Cimbora című lapjában az akkor még tizenéves költő számos versét közölte, majd Dsida a húszas években előbb mester—tanítvány viszonyba, azután jó barátságba került az 1923-ban Budapestről Kolozsvárra hazatelepült irodalomszervezővel, szerkesztővel, regényíróval: Kuncz Aladárral. A Nyugat szorosabb szerzői köréhez tartozó Kuncz volt az, aki gondolkodásmódjával, esztétikai értékítéletével

E két kötet az, amelynek alapján Dsida költészetére oly nagy előszeretettel aggatták a katolikus jelzőt. A költemények istenkereső vagy inkább sok esetben valami emberen túli létezőt feltételező hangvétele volt az, aminek köszönhetően kiérdemelte a jelzőt, holott a versek gyakorta inkább a kételkedő, az elmagányosodó embert idézik meg. Azt a magányt, melyet talán legismertebb verse, a Nagycsütörtök esetében a bibliai, Gecsemáné-kerti krisztusi párhuzammal fokoz fel a szerző. Írt a versről Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes, majd költői játékot kezdett vele Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Molnos Lajos, Tandori Dezső. A fiatalabbakat sem hagyta érintetlenül a költemény, hiszen Gerevich András, Fekete Vince, Balázs Imre József, Orbán János Dénes vagy Deák Botond szintén át- vagy újraírta Dsida alkotását. Mindebből látszik: nem csupán az irodalomtörténet-írást, hanem a modern magyar költészetet is foglalkoztatja az életmű, és talán nem tévedünk, ha az utóbbi jelenséget helyezzük előtérbe, hiszen itt megmutatkozik, milyen erőteljesen jelen van Dsida költészete a kortárs magyar líra hagyományában. Az Angyalok citeráján címmel 1938 kora őszén napvilágot látott harmadik kötet immár posztumusz mű, mivel Dsida 1938 júniusában elhunyt. E könyv címválasztása és egyik hosszabb, elbeszélő költeménye (Miért borultak le az angyalok Viola előtt?) a korábban említett angyali jelzőt (poeta angelicus) is végérvényesen Dsida nevéhez kapcsolta. S miközben mindez első pillantásra a vallásos költészetet hangsúlyozza, a verseket olvasván érzékelhetővé válik,

… a versek gyakorta a kételkedő, az elmagányosodó embert idézik meg. meghatározó módon alakította világlátását, irodalmi szemléletét. A Leselkedő magány című első kötet (1928) részben még magán viseli a pályakezdő költő kísérletező, saját hangját kereső megszólalásmódját, már itt is érzékelhető azonban az a formai virtuozitás, amely a későbbiekben a Dsida-líra egyik fontos jellemzője lesz. Nagycsütörtök című 1933-as második kötetének ajánlása így hangzik: „Kuncz Aladár világító szellemének.” A korán elhunyt író-barát hatásáról nem csupán az ajánlás tanúskodik: ez a kötetbe került versekben is megnyilvánul. A költemények a személyes érintettségen túl az alkotás nehézségéről, az írás felelősségéről is vallanak.

hogy Dsida Jenő szövegeiben az angyali gyakorta szorosan összefonódik erotikus vagy éppen pajzán tartalmakkal, és mindez izgalmas feszültséget eredményez. Ahogyan az is, hogy e költészet erdélyisége elsősorban nem a megszokott transzilván képek mentén tárul elénk, sokkal inkább abban a mindent átfogó és toleráns egyetemességben, mely mindvégig jelen van Dsida lírájában. Vincze Ferenc 2020

02 06

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN DSIDA JENŐ KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰVÉSZEI A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: MARKÓ BÉLA RENDEZŐ: MÁTÉ GÁBOR ÜVEGTEREM

2020. január—február

literárium

Britannia gyógyintézet

MINDENNAPI TÉBOLYUNKAT

ADD MEG NEKÜNK MA Ha valaki képet szeretne kapni egy adott kultúráról egy bizonyos időszakban, nem haszontalan megismernie a kor szatíráit. Kétségtelen, hogy a szatíra torzít: túloz, karikíroz, olykor átlép a fantasztikum, a disztópia világába. Éppen szélsőséges sarkításai miatt alkalmas arra, hogy felmutassa egy-egy korszak szorongásait, feszültségeit, dilemmáit. A ’80-as, ’90-es évek filmszatírái felől nézve Nagy-Britannia békés, de zakkant világnak tűnik.

müpamozi 2020. január—február

Lindsay Anderson 1982-ben a Britannia gyógyintézettel lezárja a Mick Travis-trilógiát (Ha…, A szerencse fia). Keserűen. Hiába keresnénk benne a hatvanas évek lázadását vagy a hetvenes évek már felnőtt és „berendezkedett” fiataljainak csalódottságát. Ismét feltűnik A szerencse fiában megismert Millar professzor, csakhogy itt a sztártudós már inkább emlékeztet Frankenstein doktorra, akit a gőg és a megszállottság hajt. Mások sem különbek: a kórház luxusellátást nyújt a gazdagoknak, a többiek legfeljebb reménykedhetnek a jobbulásban. A személyzet tagjai pénzre, juttatásra, előnyre, falatka hatalomra vágynak. A kórház előtt tüntetők pedig csupán a hatalomiparba bekéredzkedőket követő csőcselék. A királyi ház szertartásolgat. A sajtó kukkol. (Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen már a hatvanas évek végén a Monty Python Repülő Cirkuszának is kedves vonulata volt a médiakritika.) Ami meglepő: a Britannia gyógyintézet nagyon hasonló köröket jár be, mint napjaink filmjei, amelyek egyre sűrűbben vizsgálják a külső és belső káosz egymásra találásának kevéssé örömteli eseteit.

„És most valami egészen más” — mondaná a Monty Python csapat. Hiszen Alan Parker filmje — Pink Floyd: A fal — zenés film, ráadásul animációval spékelve. Műfajilag meghatározhatatlan. Roger Waters forgatókönyvéből készült. A Pink Floyd zenéje fölött felépíti Pinky, a rocksztár (Bob Geldof) személyes drámáját, aztán az ő emlékein, félelmein keresztül mutatja meg Anglia kevésbé szerethető arcát. A fal egy olyan ember pokoljárása, aki falat húz maga köré, és lassan már nem is képes átjutni rajta, azonban Pinky látomásai a nyolcvanas évek nagyon kemény kritikájává állnak össze: túltengő uniformisok, kiüresedett eszmék, amelyekből már csak a szex, a drog és a rock’n roll maradt, a felpörgetett fogyasztás, az arctalanná váló sokaság. Pinky látomásaiban, a zúzott gyermekkor vízióiban — a brit szatírák hagyományai mentén — megjelenik az iskola és a lázadás gondolata, a birkává fajuló tömegben spontán tenyésző erőszak, a hajdanvolt kardcsörtető dicsőség. És a kellős közepén a tudatmódosult individuum — űrmélyi magányban.

…túltengő uniformisok, kiüresedett eszmék, amelyekből már csak a szex, a drog és a rock’n roll maradt, a felpörgetett fogyasztás, az arctalanná váló sokaság.

Fotó: Entertainment Pictures / Alamy Stock

Pink Floyd: A fal

2020. január—február müpamozi

III. György, az őrült király nem kitalált személy. Valóban uralkodott Britanniában. Ráadásul ötvenkilenc évig (1760—1820). A György király ennek ellenére nem igazán életrajzi film. És nem is a pontos kórleírás keresése. Sokkal inkább annak a vizsgálata, hogy az uralkodó őrülete esetén mi történik a hatalomipar gépezetével és játszó személyeivel. Ha valaki nem ismerné a rendező, Nicholas Hytner nevét, ne szégyenkezzen, ő ugyanis alapvetően színházi rendező. A film is Alan Bennett drámájára épül. Hogy mit keres a filmek világában? A brit filmnek van egy igen erős vonulata, amely színművekre épít. Talán azért, mert a brit drámairodalom múltja és jelene egyaránt impozáns. Az ebből táplálkozó brit színház pedig a színjátszás Cambridge vagy Oxford nagyságrendű iskolája. Ezt ebben a filmben Nigel Hawthorne, Helen Mirren, Ian Holm, Rupert Graves, Rupert Everett és még sokan mások tanúsítják. Persze ahhoz, hogy ebből igazi film legyen, szükség volt Andrew Dunn operatőr munkájára, aki attraktívan mutatja be a fenséges őrület különféle stációit. A belső káoszt.

György király

müpamozi 2020. január—február

Trainspotting

A Trainspotting karakterei drogosok, akiknek az életét szinte faltól-falig kitölti a tudatmódosítóktól való függőségük. De senki ne számítson szociodrámára: a világban és az anyagban való elveszettségük fanyar, ironikus történetté fajul. Egy olyan nemzedéki szubkultúrát mutat meg, amelynek tagjai már nem lázadnak, már a szembenállásukat sem fogalmazzák meg, inkább kivonulnak a maguk kicsi és egyre szűkülő világába. A függőségbe. A lökést Irvine Welsh regénye adta, amely a drogfogyasztást nem devian ciaként írja le. Történetünk hősei nem a szabályokat, szokásokat rúgják fel, csupán „máshol vannak”. És ebben az őrületre emlékeztető állapotban lemondanak a felelősségről, a közügyekben való részvételről. És sok minden másról. 1996-ban Danny Boyle még nem volt felkapott rendező. A Trainspotting fordulópont volt a pályáján. Pofátlan, szókimondó, helyenként felháborító látványokkal operáló filmjében nem nehéz felfedezni a ’60-as, ’70-es évek bátor, stílusteremtő brit filmjeinek ízét-illatát. A film siker lett. Talán éppen azért, mert valami igen fontosat ragadott meg az ezredvég változásaiból. Mára pedig klasszikussá vált: jelenleg a tizedik helyen áll a minden idők száz legjobb brit filmjét felsoroló listán. Réz András 2020

01 06 27 — 02 10 24

MÜPAMOZI VERY BRITISH — SZATÍRÁK ÉS GROTESZKEK BRITANNIA GYÓGYINTÉZET, PINK FLOYD: A FAL, GYÖRGY KIRÁLY, TRAINSPOTTING HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2020. január—február müpamozi

ElEvEn klAsszikusok Akkor lehet igazán szeretni egy nagynevű mestert, ha a zseni hagyja, hogy felismerjük benne a hétköznapit, az emberit. Mindazt, amitől úgy érezhetjük: közünk van hozzá.

„Haydnnak két arcát fedeztem fel. Az egyik átható volt és komoly, amikor valamilyen magasztos tárgyról beszélt… A következő pillanatban ezt a túlfűtöttséget… felváltotta szokásos hangulata, és kedélyeskedni kezdett, …sőt mókázásba csapott át.” Kortársa és barátja, Fredrik Samuel Silverstolpe svéd diplomata jellemezte így a komponistát, és megfigyelésével nem állt egyedül: Haydn ifjúkori csínyjeiről életrajzírói is beszámoltak. A Müpa szokásos évnyitó programján, az újév napjának délutánján az ifjú korosztály jelenlétében felcsendülő részletek A teremtés című oratóriumból szintén nem nélkülözik a szellemességet, az elmeélt. A világ genezisét elbeszélő, optimizmust sugárzó zeneműből FISCHER ÁDÁM olyan számokat szemléz, amelyek lekötik a fiatalok érdeklődését. Nem maradhat ki az egyes állatok teremtése, de felharsan majd az oroszlán üvöltése, sőt az első emberpár paradicsomi boldogságába is beleshetünk. Bár a program évről évre hasonló, a közreműködőket mindig máshonnan válogatja Fischer Ádám. Ezúttal a Nikolaus Harnoncourt által 1953-ban alapított, azóta működő, világhíres CONCENTUS MUSICUS WIEN zenészei lesznek társai, akik Haydn zenéjét anyanyelvi szinten beszélik. A kórusrészeket a legfontosabb hazai, szintén régizenére szakosodott együttes, a Vashegyi György vezette-alapította PURCELL KÓRUS énekli, a szólókat pedig a fiatal énekes generáció három jelese, RÁCZ RITA, MEGYESI ZOLTÁN és BAKONYI MARCELL abszolválja.

„…nincs az az opera, amely alapvetésében durvább lenne egy átlagos Grimm-mesénél.” 58

családi és ifjúsági programok 2020. január—február

Kodály Zoltán írta Haydnról: törekedett rá, hogy mindenki megértse muzsikáját. Hasonló szándékok olvashatók ki GÖTTINGER PÁL rendező szavaiból, aki játékmesterként DINYÉS DÁNIELlel és a BUDAPESTI VONÓSOKkal közösen ezúttal Mozart Don Giovanni jából készít operajátszóházat. „Feszélyez minket a klasszikus zenét gyakran körülvevő komolykodás. Nem földre borulunk egy remekmű előtt, hanem fel akarjuk mutatni a rétegezettségét, amely felszabadító hatással van ránk és a nézőkre is. Tiszteljük a nagyságot, megközelítésünk mégis felhasználóbarát és laboratóriumi: az izgat, hogyan működik a zene.” Göttingernek és Dinyésnek jelentős praxisa van az operabeavatók terén: az Ördögkatlan Fesztiválon indult sorozat folytatódott a Katona József Színház Kamrájában, majd a Hatszín Teátrumba költözött. Mire a Müpa Üvegterméig eljutottak a programnak a Budapesti Vonósok kezdeményezésére indított gyerekváltoza tával, az énekesek körében már hírük kelt: „Olyan muzsikusokkal működünk együtt, akik nem jönnek zavarba, ha elsőre őrültségnek látszó dolgot is kérünk tőlük, ráadásul mindig alkalmazkodunk a közreműködők személyiségéhez. Megértették, hogy a gyerekek figyelméért nagyon meg kell dolgozni. Különösen így van ez nálunk: egy-egy jelenetet felnagyítunk és szétszedünk, persze játékosan és szórakoztatóan. Dani faggatja a gyerekeket arról, hogy mit hallottak, tudatosítja a részlet hangulatát, majd újra meghallgatják, és akkor már maguk éreznek rá az ízekre.” Amikor arról kérdezem, hogy a világ leghíresebb csábítójának történetében mi az, ami gyereknek való, Göttinger habozás nélkül válaszol: „Van benne kardozás, van benne lagzi, sok olyan részlet, amely egy gyerek számára is élvezetes. Amúgy hatéves korom óta járok operába, ezért soha nem merült fel bennem, hogy bizonyos témák nem valók a gyerekeknek: nincs az az opera, amely alap vetésében durvább lenne egy átlagos Grimm-mesénél.” Tán csak én vagyok túl maradi, de nem feltétlenül gondolnám a 2020-ban negyed évezrede született Ludwig van Beethoven zenéjéről, hogy sok szálon kapcsolódna ahhoz, ami a gyerekeket érdekli. A halhatatlan kedves című matinékoncert műsorvezetője, FAZEKAS GERGELY megnyugtatóan cáfolja feltételezésemet: „A szerelem, a szenvedély legkésőbb kamaszkortól nagyon is jelen van mindannyiunk életében, és fantasztikus érzés, amikor a kisebbnagyobb gyerekek rádöbbennek, hogy volt egy híres zeneszerző, aki egykor pontosan ugyanazokat az érzelmeket élte át, mint mi most…”

Fotó: Nagy Atttila, Müpa

Vashegyi György és a Purcell Kórus

2020

01 01

Élet és mű összeolvasása mindig kockázatos: Fazekas Gergely elárulja, hogy ha Beethoven életében volt kudarcos terület, az éppen a szerelmi élete volt. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zene nyelvén ne tudott volna ékesszólóan beszélni az érzelmeiről. A koncerten is megszólaló A távoli kedveshez a zenetörténet első dalciklusa, a szenvedély pedig nemcsak a szintén elhangzó Appassionata szonátából süt, hanem minden művéből. Az a célunk, hogy Beethoven sokak által komornak vélt arca mellett egy másik profilt is megmutassunk.” Fazekas Gergely remek zenésztársakkal közösen élheti ki ismeretterjesztő szenvedélyét: az annak idején zeneakadémistákból alakult, sikert sikerre halmozó ACCORD QUARTET, az operától a dalestekig minden műfajban pompás teljesítményt nyújtó KOLONITS KLÁRA, valamint a kortárs zenében és Bachban egyformán jártas PALOJTAY JÁNOS alkotja a csapatot. A műsorvezető hozzáteszi: „Ha a gyerekek megérzik, hogy nemcsak idős, szigorú urak tudnak szenvedélyesen rajongani Beethovenért, hanem mi is, akkor nyert ügyünk van.” Jászay Tamás

2020

02 15

2020

02 16

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK KÖZREMŰKÖDIK: GÁBRIEL, ÉVA: RÁCZ RITA — SZOPRÁN URIEL: MEGYESI ZOLTÁN — TENOR RAFAEL, ÁDÁM: BAKONYI MARCELL — BASSZUS CONCENTUS MUSICUS WIEN PURCELL KÓRUS (KARIGAZGATÓ: VASHEGYI GYÖRGY) VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI VONÓSOK — OPERAJÁTSZÓHÁZ MOZART: DON GIOVANNI KONCERTMESTER: PILZ JÁNOS MŰVÉSZETI VEZETŐ: BOTVAY KÁROLY VEZÉNYEL: DINYÉS DÁNIEL JÁTÉKMESTER: GÖTTINGER PÁL ÜVEGTEREM MATINÉKONCERTEK A HALHATATLAN KEDVES KÖZREMŰKÖDIK: KOLONITS KLÁRA — ÉNEK PALOJTAY JÁNOS — ZONGORA MŰSORVEZETŐ: FAZEKAS GERGELY ACCORD QUARTET: MEZŐ PÉTER, VEÉR CSONGOR — HEGEDŰ KONDOR PÉTER — BRÁCSA ÖLVETI MÁTYÁS — GORDONKA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. január—február családi és ifjúsági programok

LUXEMBOURG

ékköve

ÁTTETSZŐ DRÁGAKŐ AZ ŐT KÖRÜLVEVŐ ÉPÜLETEK FOGLALATÁBAN — A PHILHARMONIE KÜLÖNÖS RAGYOGÁST AD A LUXEMBOURGI PLACE DE L’EUROPE-NAK. TERVEZŐJE, CHRISTIAN DE PORTZAMPARC SZÁMÁRA EGY ÉPÜLET SOHASEM ELSZIGETELT EGYSÉG, MINDIG KÖZVETLEN KAPCSOLATBA LÉP KÖRNYEZETÉVEL, ÍGY A PHILHARMONIE IS HÍVOGATÓAN ÁLL A TÉR KÖZEPÉN, HOMLOKZATÁNAK HOL HÁROM, HOL NÉGY SORBA RENDEZETT 823 OSZLOPA NEM LEZÁRJA, HANEM MEGNYITJA A KÜLVILÁG FELÉ. A FÉNY NAPPAL A HOMLOKZATON ÉS AZ ÜVEGTETŐN ÁT BEFELÉ ÁRAD, ESTE VISZONT, AMIKOR ODABENT KONCERTET TARTANAK, MINT EGY HATALMAS LÁMPÁBÓL, KIFELÉ SUGÁRZIK. 60 Müpa csak egy van

2020. január—február

A Philharmonie-ba belépve a hangversenytermet teljesen körülölelő előcsarnokba jutunk, melyből emelkedő és szélesedő rámpa vezet a terembe, kis hidak pedig a páholyokhoz. A cipősdoboz alakú auditóriumot kétoldalt négy-négy téglaszínű oszlop vagy inkább tömb határolja, melyeken erkélyek és páholyok találhatók, olyan érzést keltve, mintha az emberek keskeny, magas házakból néznének le egy térre — ahol történetesen zenészek ülnek. A közönség így maga is az események részese lehet, akár a shakespeare-i színházban.

a 2019/2020-as szezonban megnyitásának 15. évfordulóját ünneplő — tehát a Müpával éppen egyidős — intézménybe. Érdemes szót ejteni a Philharmonie falai közt rendezett három izgalmas fesztiválról is. A szezont az atlântico nyitja, immár negyedszer. Mennyivel kellemesebb úgy hazatérni a nyári szünetről, hogy rögtön újra felidézhetjük a tenger illatát, a strandok hangulatát és a simogató napsütést! A fesztivál a luzofón országok — a portugál nyelvű világ — gazdag zenei hagyományaira fókuszál, a fellépők közt portugál fado

technikát. A koncertek, installációk, per formanszok, beszélgetések és egy zene tudományi konferencia mind azt járják körül, művészileg mennyire gyümölcsöző tud lenni az önkorlátozás. Földrajzi kiterjedését és lakosságszámát nézve Luxemburg nem tartozik Európa óriá sai közé, kulturális sokszínűség tekintetében azonban az elsők között van. A júniusi Fräiraim Fesztivál luxemburgi művészeknek kínál fellépési lehetőséget: profiknak és — a legjobb értelemben vett — amatőröknek egyaránt. Az ország vezető művészei

Luxemburg kulturális életére a máshol megszokottnál is nagyobb hatással voltak szomszédjai, fejlődésében identitás és integráció egyaránt fontos szerepet játszott. A látvány másik meghatározó eleme az orgona — a sötét háttér előtt szinte lebegő sípok azonnal magukra vonják a tekintetet. Luxemburg kulturális életére a máshol megszokottnál is nagyobb hatással voltak szomszédjai, fejlődésében identitás és integráció egyaránt fontos szerepet játszott. A szomszédok egymás tapasztalataiból építkezhetnek, és egymás elismerése a kölcsönös gazdagodást szolgálja — a Philharmonie új, négymanuálos, nyolcvanhárom regiszteres orgonája is egyesíti magában a német, a francia és az angol-amerikai jellegzetességeket. Emellett színe és megjelenése összhangban áll a nézőtér oldalán lévő tömbökkel: látszó sípjai ennek is oszlopszerű egységekbe rendeződnek. A Philharmonie világsztárokat felvonultató programmal kényezteti látogatóit. Csak néhány név az idei klasszikus zenei kínálatból: Cecilia Bartoli, Grigorij Szokolov, Lang Lang, Philippe Jaroussky, Zubin Mehta, Simon Rattle, Riccardo Muti, Valerij Gergijev és a Mariinszkij Zenekar, a Bécsi, a Berlini és a New York-i Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, Philippe Herreweghe és a Collegium Vocale Gent, a Klangforum Wien mind-mind ellátogat

énekesnőt ugyanúgy találunk, mint angolai sembaénekest vagy mozambiki muzsikusokat. (Valószínűleg kevéssé ismert tény, hogy a hatvanas évek bevándorlási hulláma következtében Luxemburg lakosságának majdnem tizenhat százaléka a portugált használja elsődleges nyelvként, megelőzve ezzel a franciát is.) A fesztivál ideje alatt élénk hangzások, lüktető ritmusok töltik be a koncertközpont tereit, lehetőséget adva kultúrák találkozásának és a luzofón népek közti hidak építésének. Novemberben aztán mindenképpen be köszöntenek az esős napok: a rainy days fesztivál egy általános érvényű bölcsesség — „a kevesebb több” — mentén vizsgálja az önkorlátozás szerepét a kortárs zenében. Korlátozni magunkat annak érdekében, hogy valami jobbat hozhassunk létre — ez a gondolat egyre nagyobb jelentőségre tesz szert egy olyan társadalomban, ahol a túlfogyasztás mindennapos téma, és a felelős viselkedés egyre gyakrabban kapcsolódik össze az önmérséklet fogalmával. A minimalizmus a zenében is hosszú múltra tekinthet vissza, jelentsen ez egyetlen ötletet vagy hangszert, egyedi elvet, behatárolt eszköztárat, lejegyzési módot vagy játék-

és együttesei, például a népszerű dalszerző, Serge Tonnar vagy az ez alkalommal csak luxemburgi szerzők műveit játszó, a Philharmonie-ban egyébként állandó otthonnal rendelkező Luxemburgi Filharmonikusok mellett feltűnnek majd fiatal előadók is, akik a jazztől a hiphopon át a heavy metalig és a flamencóig változatos műfajokban állnak a közönség elé. És végül, de nem utolsósorban ott lesznek majd a hagyományos együttesek, a fúvószenekarok és fanfárok, amelyek nélkül elképzelhetetlen volna egy ehhez hasonló népünnepély. Magyarszéky Dóra

2020. január—február Müpa csak egy van

Fotó: Hrotkó Bálint, Müpa

Neue Oper Wien

CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Eötvös Péter: Angels in America — magyarországi bemutató. Opera két részben, Tony Kushner színdarabja alapján

(Vezényelt: Eötvös Péter. Közreműködött: Angyal — Caroline Melzer, Harper — Sophie Rennert, Hannah — Inna Savchenko, Joe — Wolfgang Resch, Prior — David Adam Moore, Louis — Franz Gürtelschmied, Belize — Tim Severloh, Roy Cohn — Karl Huml, Az angyalok kara — Momoko Nakajima, Johanna Zachhuber, Jorge Alberto Martinez, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Librettó: Mezei Mari, fordította: Upor László, díszlet, jelmez: Nikolaus Webern, fény: Norbert Chmel, hang: Christina Bauer, művészeti vezető: Walter Kobéra, rendező: Matthias Oldag. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. október 10., 12.) […] Realitás és irrealitás határán imbolyog a cselekmény. Az álmok ban, agóniákban, kómában, hallucinációkban földöntúli lények jelennek meg: angyalok, halott emberek szellemei lépnek a színpadra. Priorral egy angyal közli, hogy prófétává kell válnia, és meg kell mentenie a világot. A depressziós mormon nő hallucinációjában az AIDS-es Prior közli az asszonnyal, hogy férje meleg. […]

A produkciót Matthias Oldag rendezte. Az előadást látványos és érthető egyszerűség jellemezte. A hátteret vetítették — New York-i városkép felhőkarcolókkal, sétány a Central Parkban stb. Az egész színpadot mindvégig hó borította. A jelmezek határozottan kifejezték a szereplők társadalmi, kulturális helyzetét (díszlet, jelmez: Nikolaus Webern).

A zenekar a Broadway-musicalek hangszeres együttesére emlékez tet: egy harmincfős kamarazenekar játszik Hammond-orgonával, elektronikus gitárral, valamint kihangosított akusztikus gitárral. Szintén a musicalek világát idézi, hogy a szerzői szándéknak megfelelően az énekszólamokat kihangosítják. Így egy olyan akusztikai tér jön létre, amely idegen az operahangzástól, és inkább a populárisabb zenés színpadi műfajokat idézi. Bizonyos pontokon három vokalista — egy szoprán, egy mezzoszoprán és egy bariton énekes — kíséri a jeleneteket. Eötvös Péter bizonyos szempontból musicalnek tartja saját darabját. A szüzsé valóban Broadway-ízű, de az akusztikai dimenzió mégiscsak egy modern, kortárs operáé. Kifejező, színes és látványos színpadi zenét írt Eötvös, amely jól alátámasztja a színpadi és verbális eseményeket. A kissé problémás szüzsé ellenére Eötvös műve érzelmileg lebilincselheti a befogadót. [...]

[…] A legemlékezetesebb alakítást a Priort játszó David Adam Moore nyújtotta. A két másik meleg fiatalembert alakító énekes — Wolfgang Resch (Joe) és Franz Gürtelschmied (Louis) — ellen sem emelhetek kifogást. Bár mintha inkább típusokat játszottak volna, nem pedig kidolgozott karaktereket. Betegsége ellenére Caroline Melzer színvonalasan alakította az angyal és a hajléktalan asszony szerepét. Inna Savchenko a mormon anya (Hannah) szerepében sokkal meggyőzőbben állt a színpadra, mint amikor traveszti szubjektumokat — a rabbit és az orvost — kellett megjelenítenie. Az ápoló (Belize) szerepét talán impulzívabban is megformálhatta volna Tim Severloh kontratenor. A mormon feleség szólamát Sophie Rennert, Roy Cohn ügyvédét pedig az ausztrál Karl Huml énekelte. REVIZOR, 2019. OKTÓBER 15. Merényi Péter

A magyarországi bemutatón a 20—21. századi operákra szakosodott Neue Oper Wien produkcióját láthattuk. […] Csak a hangszeres együttes állt hazai erőforrásokból: a Magyar Rádió Szimfonikus Zene karának tagjai játszottak. Maga a szerző, Eötvös Péter vezényelt.

mélyvíz, csak úszóknak! 2020. január—február

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál A RIAS Kammerchor Berlin és az Amadinda Ütőegyüttes — Klang der Stille

(Vezényelt: James Wood. Közreműködött: Axel Porath — brácsa, Philip Mayers — zongora, cseleszta, Schlanger Tamás — ütőhangszerek, az Amadinda Ütőegyüttes (Rácz Zoltán, Váczi Zoltán, Holló Aurél, Bojtos Károly), a RIAS Kammerchor (karigazgató, művészeti vezető: Justin Doyle)

Fotó: Hrotkó Bálint, Müpa

A RIAS Kammerchor és az Amadinda Ütőegyüttes

A RIAS Kammerchor és az Amadinda estjét a csendnek szentelték, így talán nem is meglepő, hogy a Klang der Stille címet viselő koncert legsűrűbb pillanatát egy erőteljes hallgatásnak köszönhettük: John Cage három előadóra írt Three² című darabjának utolsó előtti szakasza mély és megrendítő volt. […] Morton Feldman vegyes karra, brácsára, cselesztára és ütőhangszerekre írt kompozíciója (Rothko Chapel) kimért tempójával, látszólagos eseménytelenségével, de leginkább pianissimóban tartott dinamikájával szolgálhatja a csendes elmélkedést, aki azonban ezúttal a koncentrációt választotta, közvetlenül tapasztalhatta meg, hogy miért tekintik a berlini RIAS kamarakórust a világ egyik legjobb énekkarának. A semmiből intonált és tökéletesen kontrollált megszólalásoktól, a hangversenytermet leheletszerű akkordokkal kitöltő kórushangtól lúdbőrös lett az ember. […]

Az Amadinda és a RIAS Kammerchor teljes értékű kollaborációjára a koncert második részében került sor, amikor James Wood nagyszabású, háromrészes darabja, a perzsa nyelven író, 13. századi szúfi költő, Dzsalál ad-Dín Rúmí költeményeitől ihletett kompozíciója a szerző vezénylete mellett szólalt meg. A hangszerelési leleményekben rendkívül gazdag, jól követhető, érzéki hatásokban dúskáló zene, illetve a szerelmi extázist transzcendenciaélménynek tekintő — leginkább Messiaenra emlékeztető — filozófia robbanóképes elegyet alkotott és nem is maradt hatástalan. […] MAGYAR NARANCS, 2019. OKTÓBER 24. Molnár Szabolcs

2020. január—február mélyvíz, csak úszóknak!

Dobszay-Meskó Ilona

DOBSZAY-MESKÓ ILONA karmester, zeneszerző

Butterworth, Elgar, Dohnányi és Bartók művei, melyek a SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR előadásában hangzanak el, 1912 és 1929 között keletkeztek, tehát száz éve, ahogy az est karmestere és szólistái is egy évszázaddal születtek később a zeneszerzőknél. MADARAS GERGELY karmester, LANGER ÁGNES hegedűművész és CAMILLE THOMAS csellóművész az Y generáció képviselői. Ők még találkozhattak azokkal az előadókkal, beleértve a szimfonikus zenekarokat is, akik számára ezek a zeneszerzők, művek kortársak voltak, ám ugyanakkor ők hárman egy új kor szülöttei merőben más, elképesztően sok és sokféle kortárs zenével körülvéve. Ebből a távlatból mi már inkább találhatunk hasonlóságot a kompozíciók között, mint a korabeli közönség, még ha ezek a művek egy és ugyanazon koncerten nem is hangzottak el eddig. Sőt az angol George Butterworth darabját Magyarországon még soha nem játszották. Bőven akad tehát izgalmas felfedeznivaló! 2020

02 23

FELFEDEZÉSEK SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: CAMILLE THOMAS — CSELLÓ LANGER ÁGNES — HEGEDŰ VEZÉNYEL: MADARAS GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

HÁMORI MÁTÉ

Hámori Máté

karmester

2020

01 02 03 04 05

Fotó: Ritter Doron

A RECIRQUEL az egyik legizgalmasabb művészi vállalkozás ma Magyarországon: VÁGI BENCE és társulata a cirkusz világát gondolja újra, amikor komoly művészi mélységeket villant a hihetetlen komplexitású, ugyanakkor tökéletesen végrehajtott, artista és tánc elemekre épülő előadás során. Két előadásukat láttam eddig, és az elsőnél őszintén elámultam azon, hogy idehaza ilyen színvonalú és precizitású színpadi produkciót nézhet az ember. Egyszóval nem érdemes kihagyni az előadásaikat, ugyanis az amúgy nagyon sokszínű és magas színvonalú budapesti kulturális élet egyik csúcsáról van szó. Most nem kell döntenünk, hogy minőségi szórakozásért vagy katarzisért indulunk a Müpába, a kettő ugyanis ez esetben elválaszthatatlan. RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT KRISTÁLY — TÉLI ÚJCIRKUSZ-MESE TÉLI ÚJCIRKUSZ-MESE MÜPA SÁTOR

Kokas Dóra

KOKAS DÓRA

csellóművész

A TONHALLE-ORCHESTER ZÜRICH estje a hónap egyik legizgalmasabb koncertjének ígérkezik, hiszen az együttes a világ legrangosabb zenekarai közé tartozik! Vezető karmesterük, Paavo Järvi korunk egyik legkarizmatikusabb művésze, a világhírű észt karmesterdinasztia tagja. A legnevesebb koncerttermekben lép fel, és most Budapestre jön egy számomra nagyon különleges műsorral. Bartók nagyon közel áll hozzám, mindig szívet melengető érzés itthon hallani bármelyik kompozícióját egy külföldi zenekartól, ezért is várom nagyon kíváncsian előadásukat! Az est szólistája MARTIN FRÖST a klarinét koronázatlan királya, elmondhatat lanul színes egyéniség. Az általunk ismert klasszikus klarinétjáték határait kitágította, számtalan új, kortárs mű íródott számára, folyamatosan keresi az új formákat, kihívásokat. Mindemellett a Svéd Kamarazenekar vezető karmestere, kamarazenész, és nem utolsó sorban családapa. Mindenkinek szívből ajánlom koncertjüket! 2020

01 17

hullámhossz 2020. január—február

TONHALLE-ORCHESTER ZÜRICH KÖZREMŰKÖDIK: MARTIN FRÖST — KLARINÉT VEZÉNYEL: PAAVO JÄRVI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Balett-est három részben Wayne McGregor / Jack White III / Joby Talbot

Chroma

Koreográfus Wayne McGregor

Sharon Eyal / Gai Behar / Ori Lichtik Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart

Bedroom Folk Petite Mort Hat Tánc

Bemutató 2020. február 15., Eiffel Műhelyház További előadások 2020. február 18., 19., 20., 21., 23., Eiffel Műhelyház

opera.hu | facebook.com/Operahaz

Hollerung Gábor

MONOMÁNIÁS

MINDENES Fotó: Csibi Szilvia

AZ EGYIK LEGSOKOLDALÚBB MAGYAR MUZSIKUS, A ZENEI ISMERETTERJESZTÉS ELKÖTELEZETTJE HOLLERUNG GÁBOR, A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR KARMESTERE, AKI GIMNAZISTA ÉVEI ÓTA HISZI, HOGY A ZENE MEGVÁLTOZTATJA AZ ÉLETÜNKET. Mendelssohn Az első Walpurgis-éj című, ritkán játszott művét szcenírozva, FELEDI JÁNOS koreográfiájával adják elő a Müpában. Gonosz a kérdés: a zene talán nem áll meg a saját lábán? Az elmúlt évek táncművészekkel közös bemutatói mögött ott a tapasztalatom, hogy a nonverbális műfajok erősítik egymást. A tánc, a mozdulatok segítik, hogy a zene könnyebben jusson el a nézőhöz. A klasszikus zene közönsége öregszik és csökken: minden minőségi eszköz, amely új réteget szólít meg, megengedett. Vagyis az összművészeti megközelítés előremenekülés is az önök részéről? Filmzenekoncertjeink vagy ifjúsági produkcióink mind ugyanazzal a meggyőződésemmel függnek össze. Prédikálhatunk a fiataloknak, hogy rossz az ízlésük, de ezzel nem lehet hatni. Ennek a korosztálynak az életében a mi értékeink egyszerűen nincsenek jelen. Ha viszont azt kommunikáljuk, hogy „tudjuk, miért tetszik neked a saját zenéd, de hallgasd meg ezt is, hátha szeretni fogod”, akkor van esélyünk. Ebben a misszióban egy szimfonikus zenekarnak hihe tetlen ereje van: ha valami, ez a hangzás átlépi az ingerküszöböt.

„…minden minőségi eszköz, amely új réteget szólít meg, megengedett.” Ön a zenei ismeretterjesztés elkötelezettje. Mikor vált ez fontossá? Gimnazistaként olyan rendkívüli személyiség közelébe kerülhettem, mint Somfai László zenetörténész. Megrázó élményt adott át Bartókról, ami eldöntötte a sorsomat: az ő biztatására tanultam karvezetést, lettem aktív zenész. A Zeneakadémián Pernye Andrásnál és Földes Imrénél lánglelkűbb ismeretterjesztőt nem ismertem. Földes tanár úr még szakmunkásképző iskolákba is elküldött minket tanítani. Világos lett, hogy a zenetörténet felmondása helyett a zene logikáját kell megértetni.

határsértők 2020. január—február

Hogy ért a közönség nyelvén, az nyilvánvaló, de a zenészek mennyire partnerek a játékban? A zeneoktatás technicista jellegű, ezért a muzsikusokat is meg kell tanítani a zene logikájára. Arra, hogy mennyire lényeges, hogy valami súlyos vagy súlytalan, szabályos vagy szabálytalan… Ha ezt egyformán értik, a közös játékban is más minőség születik. A Budafoki Dohnányi Zenekar repertoárját filmzenével, jazzel és más műfajokkal színesíti. Vannak határok? Érdemes elgondolkodni az amerikai mintán. Náluk egyre több zenész érti meg, hogy a komolyzene megszerettetésének érdekében el kell felejteni a határokat. Ráadásul a könnyűzenében ott lüktetnek a klasszikusok: Mozarton bármikor megmutatom, hogy a rockzenészek az égvilágon semmi újat nem találtak fel. Fesztivált szervez, zenekart irányít, közönséget és zenészeket tanít. Hol találkozik ez a sok tevékenység az életében? Nekem valójában egyetlen mániám van: pótolni akarom azokat a hiányosságokat, amelyekkel tanárként, karmesterként szembesültem. Nem visz előre az az elitista megközelítés, hogy lenézzük, ami populáris. Hiszem, hogy a komolyzene nélkülözhetetlen egy ember lelki és testi kiteljesedéséhez. Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy úgy érezzem, igazam van. Ettől a missziótól már nem lehet engem eltántorítani. Jászay Tamás

2020

02 01

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: BAKOS KORNÉLIA — MEZZOSZOPRÁN MEGYESI ZOLTÁN — TENOR CSER KRISZTIÁN — BASSZUS BUDAPESTI AKADÉMIAI KÓRUSTÁRSASÁG (KARIGAZGATÓ: TŐRI CSABA) A KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ ÉS A FELEDI PROJECT MŰVÉSZEI KOREOGRÁFUS-RENDEZŐ: FELEDI JÁNOS VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Müpa-élmény 360 fokban

Látogasson el egyedülálló házbemutató VR-túránkra!

mupa.hu

Az élmény összeköt! A Müpa stratégiai partnere a Lexus

mupa.hu