Müpa Magazin 2017/2018 évad 4. szám by Müpa Budapest

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y • X I I I . é v fo l y a m , 2 . s z á m , 2 0 1 8 . m á r c i u s— á p r i l i s

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

www.btf.hu Informรกciรณ: +36 1 555 3300 +36 1 269 0470

KEDVES

Közönség!

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Káel Csaba

Idén is ünnepi díszbe öltözik Budapest március végén, amikor a főváros legkülönbözőbb helyszínei adnak otthont a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál eseményeinek. Az ország legnagyobb és legfontosabb összművészeti fesztiváljának fókuszában immár hagyományosan az a zeneszerző áll, akit ehhez a városhoz számtalan kultúrtörténeti és tárgyi emlék köt. Liszt Ferenc művével, a Szent Erzsébet legendájával a Nemzeti Filharmonikusok nagyszabású koncertje nyitja az eseménysorozatot. Hasse Artaserse című operáját Kovalik Balázs rendezésében mutatják be a müncheni Theaterakademie mesterszakos hallgatói. Tapsolhatunk olyan magyar sztároknak is, akik még soha nem léptek fel a Budapesti Tavaszi Fesztiválon: Ákos ötvenedik születésnapját például rajongói most itt ünnepelhetik. Leonard Bernstein születésének századik évfordulójáról egy újabb közép-európai együttműködés keretében megvalósuló bemuta tóval emlékezünk meg: a zeneszerző A quiet place című utolsó színházi darabját a kortárs zenés színház iránt magas szinten elkötelezett hagyományos partnerünk, a Neue Oper Wien mutatja be. Több programmal kapcsolódunk a húsvéti ünnepkörhöz, és mivel A költészet napja is a fesztivál idejére esik, Hobo estjét megrendezve igazi különlegességgel készülünk rá. Fókuszban a zongora, melynek olyan virtuózait látjuk vendégül, mint Yefim Bronfman, Martha Argerich vagy Yuja Wang. Biztos vagyok abban, hogy a közép-európai kultúrának ez a kiemelkedő ünnepe a maga sokszínűségével mindenki számára tartogat majd izgalmas meglepetéseket. Káel Csaba a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál operatív testületének elnöke

2018. március—április nyitány

Rodica Vica

Nyitány Tartalom Horizont

Vashegyi György

03 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Az idő a legnagyobb 04 ellenfelem” 06 JAZZ

A szeretet hangja Orfeusztól Molière-ig 08 A nap, amikor Dvořák ó világa 14 jazzt hallgat a világ KLASSZIKUS

FOLYAMATOS MÚLT

A Saint-Sulpice orgonistája AKTUÁLIS ZENE

Földi gyönyörűség Istenben

VILÁGZENE

Fotó: Adriano Heitman

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Fotó: Valentina Balasa-Ario

Martha Argerich

LITERÁRIUM

Egy számkivetett 20 européer Élni segít 24 Kívánlak, kívánlak MÜPAMOZI

28 A fény filozófusa

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

30 A bőség zavara 16 Az egyenes KÖNNYŰ Sokszínű személyesség 32 hangok prófétája A halpiac dalai

36 38 40

44 48

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

50 Fotó: Anna Webber

Fotó: Manfred Esser

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50. E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 18 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2018. február 8.

Sir Roger Norrington

Egy hittudós bariton szenvedélyes kérdései Minden korábbitól különböző Helyek szelleme Látnokok, költők, csavargók Rémálomhotel CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Zenével nevel, zenére nevel

A címlapon: Dianne Reeves A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Kurt Elling

KULISSZA

50 „A Müpa nagykövetének érzem magam” 62 52 54 HULLÁMHOSSZ Pintér Katalin • 56 Auguszt József • 58 Kelényi Szamos Gabriella 64 HATÁRSÉRTŐK

„Amit csinálok, 60 fontosabb nálam”

www.mupa.hu Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Káel Csaba

KÁEL CSABA BUDAPEST KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI NAGYKÖVETE LETT 2017-ben a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ új díjat alapított: Budapest kulturális és turisztikai nagykövete minden évben olyan nagy formátumú személyiség lehet, aki — akár a turizmustól eltérő hivatása mellett is — a megelőző évben különösen elősegítette Budapest kulturális és turisztikai kínálatának színesítését, innovatív kezdeményezéseket, imázsépítő tevékenységet valósított meg. A díjat első ízben idén február 1-jén adta át a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett Turizmus Gálán Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője. A legelső díjazott Káel Csaba film- és színházi rendező, producer, a Müpa vezérigazgatója, akinek irányítása alatt az intézmény erős kulturális és turisztikai márkává vált hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Káel Csaba munkásságában kiemelkedő jelentőségűek külföldi opera- és színházi rendezései, 2017-ben rendezésében valósult meg a FINA Vizes Világbajnokság nyi tóelőadása is, mely a rendezvényszakma Oscar-díjaként is emlegetett, rangos BEA World — Best Event Awards gálán két trófeát, köztük a „Live Entertainment” kategória fődíját vihette haza. Káel Csaba 2013 óta a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke, a Budapest kulturális és turisztikai nagykövetének járó díj a fesztiválok kapcsán végzett elhivatott munkájának elismerése is.

ÖNÁLLÓ MAGAZINT KAP Fennállása óta első ízben jelentkezik a szokványos programkatalógus funkcióját meghaladó, önálló írásokat közlő saját magazinnal a Budapesti Tavaszi Fesztivál. 2018-ban először jelenik meg a BTF magazin, az első lapszámot március 20-án, tíz nappal a fesztivál kezdete előtt mutatják be a nagyközönség számára. A kiadvány ingyenes és kétnyelvű: az érdeklődők magyarul és angolul olvashatnak a programokról a magazinban, amely tematikus cikkeket és programajánlókat kínál. A Müpa Magazinhoz hasonló formátumú, nagyalakú füzet a Müpa és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ közös szerkesztésében lát napvilágot. A március 20-i bemutatót követően a magazin Budapestszerte a megszokott terjesztési pontokon: turisztikai irodákban, hotelekben és a fesztivál helyszínein lesz elérhető.

Fotó: Posztós János, Müpa

A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

FISCHER ÁDÁM DEBÜTÁLÁSA

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A BERLINI FILHARMONIKUSOK ÉLÉN

Fischer Ádám

horizont 2018. március—április

Minden bizonnyal pályafutása új magaslatára ért Fischer Ádám, akit immár évtizedek óta a nemzetközi karmester-társadalom élvonalában tartanak számon — ezt bizonyítják emlékezetes sikerű budapesti és bayreuthi Wagner-produkciói is —, ám aki mindeddig nem kapott meghívást a világ egyik legnagyobb presztízsű zenekarától, a Berlini Filharmonikusoktól. Erre sem kell tovább várni: a Müpával kezdettől szoros együttműködésben álló magyar dirigens, a Budapesti Wagnernapok művészeti vezetője február 8. és 10. között a Berlini Filharmonikusok élén lépett fel, a világhírű hegedűművész, Leonidas Kavakos társaságában, különlegesen igényes műsorral. Az est programján Dvořák 9. („Új világ”) szimfóniája, Webern Passacagliája és Berg Hegedűversenye szerepelt. Fischer Ádám debütálásának körülményei is rendkívüliek: a hangversenyt a 81 éves Zubin Mehta vezényelte volna — ő küszöbön álló vállműtétje miatt lemondani kényszerült fellépését. Helyettesítését a 88 esztendős Bernard Haitink vállalta — ő azonban megbetegedett.

Müpamozi A fénypoéta – Vittorio Storaro fényei és színei Hétfői napokon este 7 órakor az Előadóteremben Házigazda: Réz András

2018. március 12.

Az utolsó tangó Párizsban (Ultimo tango a Parigi, 1972) 2018. március 26.

Apokalipszis most (Apocalypse Now, 1979) 2018. április 9.

Vörösök (Reds, 1981)

2018. április 23.

Szívbéli (One from the Heart, 1981) 2018. május 14.

Az utolsó császár (L’ultimo imperatore, 1987) 2018. május 28.

Oltalmazó ég (Il té nel deserto, 1990)

mupa.hu 7

2018. március—április Kocsis Zoltán 1952—2016

Orfeusztól

Molière-ig

Néhány évvel ezelőtt rendezte meg először a Müpa a régi korok zenéjét középpontba állító Régizene Fesztivált, amelyen jól ismert és felfedezésre váró alkotások is megszólalnak kifejezetten erre a korra és ezekre a stílusokra specializálódott, világhírű előadókkal. Az idei hangversenyek ki nem mondott, de kitapintható vezérfonala a hatás és a kapcsolat: hangszeres és vokális műfajok, irodalom és zene, történelem és zene, mítosz és opera termékeny találkozása érhető tetten a felhangzó művekben, melyek között számos ritkaság is megtalálható.

Az idei sorozatban hat program kapott helyet; februárban Rameau A gáláns indiák című operája szólalt meg koncertszerűen Vashegyi György vezényletével, a fesztivállal évről évre szoros partnerséget ápoló Versailles-i Barokk Zenei Központ együttműködésével, március első felében pedig további öt, nagyszerűnek ígérkező produkció részesei lehetünk. (Az első két fesztivál tematikája Mendelssohn és a régizene 19. századi újrafelfedezése, valamint a francia barokk zene köré szerveződött, tavaly pedig Philippe Jaroussky, az Europa Galante, Fabio Biondi és Simone Kermes neve fémjelezte a kínálatot.) Március 2-án a rendkívül sokoldalú — kórusvezetőként, furulyásként és karmesterként egyaránt tevékeny — BALI JÁNOS vezette CIPRIANO CONSORT (Bali János, Bánfi Balázs, Kecskeméti László, Laurán

klasszikus 2018. március—április

A mexikói sztártenor, Rolando Villazón a 19. századi bel canto repertoár egyik legjelentősebb előadója: a Bohémélet Rodolfójaként például fenomenális. Ehhez képest most Monteverdit énekel! De hát nem véletlenül: több mint tíz éve jelent meg nagyszerű lemeze, amelyet az itáliai barokk szerző műveinek szentelt, és ezzel mindenkit meggyőzött. Mint egy interjúban elmondta, előéletét tekintve nem volt könnyű igent mondania Monteverdire, de akkori karmestere, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon áprilisban vendégszereplő Emmanuelle Haïm olyan élvezetesen beszélt neki zenéről, szövegről, a korról, a művek keletkezési körülményeiről, hogy ennyi meggyőző ékesszólás hatására akár heavy metalt is hajlandó lett volna énekelni, ha éppen arról lett volna szó. A 19. századi opera és az olasz barokk között a közös pontot számára a színház jelenti. Mint vallja: „ha az ember Monteverdi zenéjét pusztán énekli, az eredmény unalmassá válik. Azt el is kell játszani, és nemcsak a testtel és gesztusokkal, hanem hanggal is.”

Rolando Villazón

Fotó: Harald Hoffmann / DG

Apolka, Valóczki-Bánfi Éva) lép fel az Üvegteremben. Családi és ifjúsági programként, de szintén a Régizene Fesztivál programjába kapcsolódik A szerelmes királynő című előadás, amely Purcell operájára, a Dido és Aeneasra épül. A két címszerepet VÖLNER ESZTER és HERCZEG MÁTÉ játssza és énekli, a SIMPLICISSIMUS KAMARAEGYÜTTESt DINYA DÁVID vezényli, a produkciót Pintér Gábor rendezi. A Fesztivál Színház közönsége két alkalommal: március 4-én, vasárnap délelőtt és délután tekintheti meg az előadást. Március 8-án a MUSICA RICERCATA együttest hallhatjuk a francia barokk három legnagyobb szerzője: Rameau, Lully és Charpentier műveiben. A műsor rendkívül izgalmas: a francia irodalom — többek közt Molière és Voltaire — kiemelkedő alkotásainak zenei kapcsolatait mutatja be, felidézve többek közt olyan közkedvelt színművekhez komponált zenéket is, mint Az úrhatnám polgár, a Dandin György vagy A képzelt beteg. A koncert karmestere, a gyorsan sikeressé vált, ambíciózus román dirigens, GABRIEL BEBES‚ELEA a legfiatalabb muzsikus, akit állami zenei intézmény vezetőjének neveztek ki hazájában. 2011-ben a Jászvásári Román Nemzeti Operának lett első karmestere, négy évvel később a Kolozsvári Román Nemzeti Operához szerződött, valamint az Erdélyi Állami Filharmonikus Zenekarnak lett művészeti vezetője. A karmesteri művészetet a legnevesebb helyszíneken tanulta, hiszen Kolozsvár és Bukarest után Berlinben, Amszterdamban, Bécsben, majd a Luzerni Fesztiválon Bernard Haitink, illetve Kurt Masur mellett tökéletesítette tudását; 2015-ben a Zágrábban négyévente megrendezett Nemzetközi Lovro von Matačić Karmesterversenyen ért el első helyezést. Az est szólistája, RODICA VICA szintén fantasztikus tehetség; 2015-ben a barokk zenére szakosodott neves olasz karmester, Ottavio Dantone vezette Vivaldi-produkcióban lépett színpadra, ugyanabban az évben pedig a velencei Fenice Színházban adott barokk áriaestet, szintén óriási sikerrel. A március 10-i est nemcsak a fesztivál, hanem a koncertévad egyik legemlékezetesebb estjének is ígérkezik: Monteverdi korszakos remekműve, az Orfeo című opera szólal meg koncertszerű előadásban, a főbb szerepekben két világsztárt üdvözölhetünk: ROLANDO VILLAZÓNt és BARÁTH EMŐKÉt. A Grazban született, de 1992 óta Párizsban élő, s az Orfeo hangszeres együtteseként Budapestre látogató L’ARPEGGIATÁt 2000-ben alapító hárfás, CHRISTINA PLUHAR izgalmas műsorokkal és ötletes gondolattársításokkal lepi meg a közönséget: igazi felfedező. Ő és muzsikusai a zenélés őszinte örömét közvetítik, programjaik könnyen fogyaszthatók, szórakoztatók és színesek, a zenekar hang zása pedig a sok csengő-bongó régi hangszernek köszönhetően egyszerűen varázslatos. (Az együttes neve is a pengetős hangszerekre utaló olasz szakkifejezésből származik.)

2018. március—április klasszikus

Fotó: Marco Borggreve

A Freiburgi Barokk Zenekar

A fesztivál záróestjén a FREIBURGI BAROKK ZENE KAR — Freiburger Barockorchester — játszik, amely egyike a legjobb régizenei együtteseknek, és rendszeresen működik együtt olyan karmesterekkel, mint René Jacobs, Philippe Herreweghe vagy Trevor Pinnock. Ők is színes műsort hoznak, Pergolesi különböző műfajú műveivel a középpontban; elő adják például a zeneszerző leghíresebb operáját, a két énekesre és egy néma szereplőre írt

…a történet talán legmulatságosabb figuráját, a néma szereplőt pedig maga a rendező, Tristan Braun kelti életre pantomimmal.

klasszikus 2018. március—április

Úrhatnám szolgálót. A fiatalon, mindössze huszon hat évesen elhunyt itáliai mestertől elhangzik egy hegedűverseny és egy szólómotetta is, amelyben a barokk zenei szcéna egyik legkeresettebb szopránja, SUNHAE IM működik közre. A vígoperában ő alakítja a főnökösködő, ravasz cselédlány címszerepét. Partnere a színpadon a házsártos öregurat játszó basszus, FURIO ZANASI lesz, a történet talán legmulatságosabb figuráját, a néma szereplőt pedig maga a rendező, TRISTAN BRAUN kelti életre pantomimmal. A német együttes, amely a 18. századi hagyomány szerint többnyire koncert mester vezette produkciókkal lép fel, egy igazi kuriózumot is megszólaltat: a németalföldi dip lomata és gróf, Unico Wilhelm van Wassenaer négy hegedűre írt, különleges szépségű versenyművét, amelyet egészen az 1980-as évekig Pergolesinek tulajdonítottak. Várkonyi Tamás

2018

02 27

2018

03 02

2018

03 04

2018

03 08

2018

03 10

2018

03 11

RÉGIZENE FESZTIVÁL RAMEAU: A GÁLÁNS INDIÁK — KONCERTSZERŰ ELŐADÁS SZEREPLŐK: HÉBÉ, ZIMA — CHANTAL SANTON-JEFFERY ÉMILIE — KATHERINE WATSON PHANI — VÉRONIQUE GENS VALÈRE, CARLOS, DAMON — REINOUD VAN MECHELEN OSZMÁN, ADARIO — JEAN-SÉBASTIEN BOU BELLONA, HUASCAR, ALVAR — THOMAS DOLIÉ KÖZREMŰKÖDIK: ORFEO ZENEKAR, PURCELL KÓRUS VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL CIPRIANO CONSORT KÖZREMŰKÖDIK: BALI JÁNOS, BÁNFI BALÁZS, KECSKEMÉTI LÁSZLÓ, LAURÁN APOLKA, VALÓCZKI-BÁNFI ÉVA — FURULYA ÜVEGTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL — MATINÉKONCERTEK A SZERELMES KIRÁLYNŐ PURCELL: DIDO ÉS AENEAS KÖZREMŰKÖDIK: DIDO — VÖLNER ESZTER AENEAS — HERCZEG MÁTÉ BELINDA — ZEMLÉNYI ESZTER MÁSODIK HÖLGY — BOJTOS LUCA VARÁZSLÓ — KISS DIÁNA IVETT ELSŐ BOSZORKÁNY — SZUROMI BORBÁLA MÁSODIK BOSZORKÁNY— THURNAY VIOLA SIMPLICISSIMUS KAMARAEGYÜTTES DISCANTUS ÉNEKEGYÜTTES (MŰVÉSZETI VEZETŐ: MÉSZÁROS PÉTER) COINCIDANCE TÁNCTÁRSULAT ALKOTÓ: PINTÉR GÁBOR — RENDEZŐ GYULAI JÚLIA — KOREOGRÁFUS VEZÉNYEL: DINYA DÁVID FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

CMY

RÉGIZENE FESZTIVÁL MUSICA RICERCATA: ÚRHATNÁM POLGÁROK – LA LUMIÈRE COMIQUE FRANCIA IRODALOM A BAROKK ZENÉBEN KÖZREMŰKÖDIK: RODICA VICA — SZOPRÁN VEZÉNYEL: GABRIEL BEBEȘELEA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RÉGIZENE FESZTIVÁL MONTEVERDI: ORFEO A FŐBB SZEREPEKBEN: ROLANDO VILLAZÓN, BARÁTH EMŐKE KÖZREMŰKÖDIK: ENSEMBLE L’ARPEGGIATA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: CHRISTINA PLUHAR) BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL FREIBURGI BAROKK ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SERPINA (SZOPRÁN) — SUNHAE IM UBERTO (BASSZUS) — FURIO ZANASI VESPONE (PANTOMIM) — TRISTAN BRAUN ALKOTÓ: TRISTAN BAUM — RENDEZŐ VEZÉNYEL: GOTTFRIED VON DER GOLTZ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április klasszikus

Egy vidám hattyúdal Sok különleges mozzanat teszi egyedivé Verdi Falstaffját. Mindenekelőtt: ez az opera „utolsó mű”, búcsú — az ilyenekre mindig fokozottan figyelünk. A zeneszerző nyolcvanévesen írta. Mielőtt hozzálátott, már évek óta a „letészem a lantot” lelkiállapotában élt: abban a tudatban, hogy 1887-ben bemutatott Shakespearemegzenésítése, az Otello volt végső alkotói szava. Éppenséggel Fischer Iván

a Falstaff megszületésében is az Otello a „ludas” — pontosabban szövegkönyvírója, Arrigo Boito. Ő volt az, aki tehetségével olyan hatást gyakorolt idős alkotótársára, hogy Verdi beadta a derekát, és nekifogott, hogy Boito újabb librettóremekére két egybegyúrt Shakespeare-mű, A windsori víg nők és a IV. Henrik alapján megalkossa a Falstaffot. További különleges körülmény: ezt a művét nem megrendelésre komponálta, hanem „csak úgy”, magának. (A Scala persze megragadta a bemutató lehetőségét — de a mű nem lett azonnal népszerű, Budapesten például csak 1927-ben mutatták be.) És a legkülönlegesebb tényező: Verdi ebben a páratlan öregkori remekében olyan területre merészkedett, ahol eladdig soha nem járt, hiszen ezt megelőzően nem írt vígoperát. FISCHER IVÁN, aki korábban maga vezényelte és rendezte, különleges Mozart-operaprodukcióival aratott világsikert, most a Falstaffot mutatja be a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR élén, a címszerepet a palermói születésű bariton, NICOLA ALAIMO alakítja. 2018

Fotó: Marco Borggreve

03 04 06 07

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR VERDI: FALSTAFF SZEREPLŐK: FALSTAFF — NICOLA ALAIMO FORD — TASSIS CHRISTOYANNIS ALICE — EVA MEI NANNETTA — SYLVIA SCHWARTZ MEG PAGE — LAURA POLVERELLI MISTRESS QUICKLY — YVONNE NAEF FENTON — XABIER ANDUAGA DR. CAIUS — CARLO BOSI BARDOLFO — STUART PATTERSON PISTOLA — GIOVANNI BATTISTA PARODI VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN TÁRSRENDEZŐK: FISCHER IVÁN, MARCO GANDINI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ÉS A MÜPA KÖZÖS PRODUKCIÓJA Louis Lortie

Hányféle hangja, megjelenési formája van a 19. század uralkodó zenei stílusának, a romantikának? Legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha a kérdésre azt válaszoljuk: annyi, ahány romantikus mű született. Mindenesetre a NEMZETI FILHAR MONIKUSOK 19. századi művekből összeállított estjén megszólaló három mű három egymástól gyökeresen eltérő stílust és alkotói szemléletet képvisel. A műsor középpontjában megszólaló Griegopus, az a-moll zongoraverseny, bár keletkezési éve 1868, mégis Schumannra utal: az elemzők úgy tartják, a darab Schumann több mint húsz évvel korábbi, hasonló hangnemű zongoraver senyének hatása nyomán keletkezett. Wagner Bolygó hollandinyitánya a szimfonikus költemény műfaja felé előremutatva sűríti magába a romantikus opera egymással kontrasztot alkotó legfontosabb eszméit és gondolatait: a vad őselemet, az elátkozott, mitikus hajóst és a megváltó női princípiumot jelképező témákat. Végül Brahms 1. szimfóniája nem előremutat, hanem vissza, a klasszikára, a beethoveni szimfóniaideált folytatva és újraértelmezve. A hangverseny szólistája, a montreali születésű, francia-kanadai LOUIS LORTIE, Ravel, Chopin és Beethoven műveinek elismert előadója akkor került a nemzetközi érdeklő-

klasszikus 2018. március—április

Fotó: Elias

A romantika három arca

dés homlokterébe, amikor huszonöt évesen, 1984-ben megnyerte a bolzanói Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraversenyt. A karmester pedig a Kocsis Zoltán örökébe lépő HAMAR ZSOLT, aki eredményesen dolgozik az együttessel.

2018

03 05

NEMZETI FILHARMONIKUSOK KÖZREMŰKÖDIK: LOUIS LORTIE — ZONGORA VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Vonzó arányok Az ifjú Bartók — és akik hatottak rá Pasztircsák Polina

Ilyen koncertből kellene sok! — csettint elégedetten a zenekedvelő, ha végigpillant a PANNON FILHARMONI KUSOK március végi, Ereje teljében című hangversenyé nek műsorán. Mi az, ami olyan példamutató ebben a programban? Az ismert és kevésbé ismert művek aránya. A megszokott favoritokhoz ragaszkodó közönség is hallhat kedvére valót ezen az estén, hiszen a zenekart 2011 óta invenciózusan vezető BOGÁNYI TIBOR betanításában Rimszkij-Korszakov pazar hangszerelésű, bódítóan színgazdag, egzotikus hangulatvilágú Seherezádéja tölti ki a második részt, és aki ismeri e kompozíciót, tudhatja, hogy ebben a „szimfonikus szvitnek” becézett műben nemcsak egy nagyszabású, négytételes szimfónia bújik meg, de — a parádés koncertmesteri szólók formájában — egy rangrejtett hegedűverseny is. Az első részben azonban két igazi ritkasággal találkozhatunk. Az angol Edward Elgartól főként az Enigma-variációkat és a legendás Csellóversenyt ismeri a magyar közönség: most megtudhatjuk, milyen diadalmas energiákat sűrít magába az 1898-ban keletkezett, antik témájú oratórium, a Caractacus Győzelmi indulója. És ha már szóba került a csellóverseny műfaja, ilyet is hallhatunk, de ezúttal az 1857-ben született Elgarnál mintegy fél évszázaddal fiatalabb William Waltontól — nem kisebb muzsikus és hangszeres virtuóz, mint a világszerte ünnepelt VÁRDAI ISTVÁN előadásában, a művész által 2016 decembere óta használt „ex du Pré-Harrell” Stradivarius hangján. Kecskés M. Júlia

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA koncertjeinek régóta közös jellemzője a zenetörténeti összefüggéseket megvilágító, koncepciózus műsor-összeállítás. Ezt figyelhetjük meg az együttes Új korszak hírnökei című, márciusi estjének programja esetében is. Az est során felcsendülő három mű ugyanazt az időszakot, az előző századfordulót képviseli, a darabok néhány év különbséggel egymás közelében keletkeztek, s a zeneszerzők gondolatvilága, esztétikája között is megfigyelhetők a közös vonások. Pontosabban Bartók az, akinek személye és művészete kapcsolatot teremt Debussy és Richard Strauss között, hiszen a francia és a német zeneszerző az ő alkotói fejlődésére gyakorolt hatást, mielőtt saját összetéveszthetetlen stílusát megtalálta volna. Debussy egyetlen operája, a Pelléas és Mélisande 1898-ban keletkezett és 1902ben mutatták be, Strauss szimfonikus költeménye, a Hősi élet szintén 1898-as keltezésű, Bartók pedig 1903-ban írta erős Strauss-hatást tükröző Kossuth-szimfóniáját. A nagy operai tapasztalattal rendelkező KOVÁCS JÁNOS minden bizonnyal ideális karmestere lesz az operajelenetet is tartalmazó hangversenynek, melyen a MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA mellett olyan kiváló operaénekesek is közreműködnek, mint Mélisande szerepében PASZTIRCSÁK POLINA, Pelléasként BRICKNER SZABOLCS és Golaud szólamában KOVÁCS ISTVÁN. 2018

03 13

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÚJ KORSZAK HÍRNÖKEI KÖZREMŰKÖDŐK: PASZTIRCSÁK POLINA — SZOPRÁN BRICKNER SZABOLCS — TENOR KOVÁCS ISTVÁN — BASSZUS VEZÉNYEL: KOVÁCS JÁNOS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Várdai István

2018

03 23

PANNON FILHARMONIKUSOK E.ON KONCERTSOROZAT: EREJE TELJÉBEN KÖZREMŰKÖDIK: VÁRDAI ISTVÁN — GORDONKA VEZÉNYEL: BOGÁNYI TIBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április klasszikus

DVOŘÁK Ó VILÁGA

Kobajasi Kenicsiró

A legtöbbünk lelkében makacsul ott lakozó, ábrándos romantikus számára majd’ mindig meghitten ismerős tájakat idéz Dvořák zenéje. Akkor is, ha eleddig tán még nem is barangoltunk cseh erdőkben.

klasszikus 2018. március—április

„Megfelelő, de inkább csak gyakorlati tehetség; úgy tűnik, minden törekvése csupán a gyakorlati tudás és készség megszer zésére irányul, az elmélet terén kevesebbet nyújt.” Hajdan konzervatóriumi professzorai összegezték ezekkel a szavakkal a diplomázó Antonín Dvořák erősen behatároltnak vélt képességeit, és mi tagadás, nem is tévedtek olyan rettenetesen nagyot, mint azt elsőre gondolnánk. A cseh komponista ugyanis valóban nem volt csillogó szellem, nem bírt tudós intellektussal, és a muzsikán kívül jóformán csak egyvalami izgatta a fantáziáját: a vasút, a gőzmozdonyok és a menetrendek világa. Csakhogy amint „gyakorlati tehetségét” szabadjára eresztette, olyan személyes hangot, s általa olyan zenei univerzumot hívott életre, amely csakis az övé. Szláv dallamosság, természetközeli líra és őszinte pátosz, valamint egyfajta polgári léptékű romantika jellemzi ezt a zenét, amellyel akkor sem győzünk betelni, ha Dvořákot nem is állítjuk a legnagyobb mesterek sorába. A népszerűség és a szerethetőség így is örök időkre Dvořák mellé szegődött, és alighanem erről ad majd ékes bizonyságot a MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARÁnak április 27-i koncertje is, ahol KOBAJASI KENICSIRÓ vezényletével az életmű két kitüntetet ten populáris alkotása hangzik majd fel: a 8. szimfónia és a h-moll gordonkaverseny, az utóbbi a nagyszerű VÁRDAI ISTVÁN szólójával.

…olyan személyes hangot, s általa olyan zenei univerzumot hívott életre, amely csakis az övé. „Boldog zene! A hangversenyrendezők hálásak lehetnek érte!” Ezt a jellemzést ugyan a Karnevál című Dvořák-koncertnyi tányról adta a csodált idősebb pályatárs, Johannes Brahms, ám ugyanezt a cseh kolléga utolsó óvilági szimfóniájáról, az 1889 augusztusa és novembere között komponált 8. (G-dúr) szimfóniáról is bízvást elmondhatta volna. A derűsen lírai, és a cseh tájakat s egyúttal a népdalok hangütését felidéző szimfónia ugyanis még a világbíró Újvilág-szimfónia leárnyékoló hatását sem szenvedte meg. „Miért nem sejtettem, hogy lehet ilyen gordonkaversenyt is írni? Ha tudtam volna, már rég megírtam volna!” Ez az idézet újra Brahmstól származik, ám ezúttal nem más szerzeményről, hanem az április utolsó péntekén Várdai István vonója alatt felhangzó h-moll versenyműről nyilatkozott így a máskor oly szívesen csipkelődő bécsi agglegény. Megint csak egy meghitten romantikus és elragadóan ismerős kompozíció a bohémiai erdők meg a Prága—Bécs vasúti viszonylat szakértőjétől. László Ferenc 2018

04 27

KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: VÁRDAI ISTVÁN — GORDONKA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április klasszikus

Daniel Roth

A Saint-Sulpice

orgonistája Nagy hagyomány letéteményese érkezik a Müpába: egy különleges, sokoldalú muzsikus, aki egy személyben templomi orgonista és koncerteken fellépő művész, ezenkívül zeneszerző és pedagógus is. A fényes múltú – és ma is virágzó – francia orgonaművészet hírnevét öregbítő Daniel Roth hangversenyén egy-egy Bach-, César Franck- és Widor-mű mellett előadja majd egyik saját alkotását, illetve improvizálni is fog.

folyamatos múlt 2018. március—április

Fotó: Joe Vitacco

Ön két rendkívüli jelentőségű francia orgonaművész, Maurice Duruflé és Marie-Claire Alain tanítványa volt. Hogyan emlékszik rájuk, milyen inspirációt jelentettek az Ön számára? Létezik a francia orgonamuzsikának egy további nagy mestere is, aki meghatározó szerepet játszott a szakmai fejlődésemben: Rolande Falcinelli. Ő Marcel Dupré tanítványa volt, illetve őt követte a párizsi Conservatoire National Supérieur orgonatanári pozíciójában. Neki nagyon sokat köszönhetek a tech nikám kialakításában. Falcinelli

„GYAKORLÁSKÉPPEN MINDEN HÉTEN MEG KELLETT ÍRNUNK EGY-EGY DARABOT EGY MEGADOTT TÉMÁRA – HOL BACH, HOL MENDELSSOHN VAGY SCHUMANN, MÁSKOR FAURÉ, DEBUSSY VAGY RAVEL STÍLUSÁBAN!” asszony remek pedagógus volt, minden információt átadott nekem az improvizációról, illetve arról, hogyan kell játszani a romantikus és a modern repertoárt. Miután 1963-ban első díjat nyertem az osztályában orgonajátékban és improvizációban, szemtanúi lehettünk a régi orgonamuzsika újrafelfedezésének. Mivel ezt a játékmódot is szerettem volna minél alaposabban elsajátítani, elkezdtem dolgozni a fantasztikus Marie-Claire Alainnel. Maurice Durufléhez a zeneszerzés osztályba jártam a Conservatoireban, és erre az időszakra is nagy örömmel emlékszem vissza. Gyakorlásképpen minden héten meg kellett írnunk egy-egy darabot egy megadott témára — hol Bach, hol Mendelssohn vagy Schumann, máskor Fauré, Debussy vagy Ravel stílusában! Még két nagyszerű mesterem nevét említeném meg, akikről szintén csodálatos emlékeket őrzök: Marcel Bitsch ellenpontot és fúgaírást oktatott nekünk, míg Henriette Puig-Roget — a 20. száza-

di zenetörténetben legendássá vált Nadia Boulanger utóda — zongorakíséretet. Az ő óráin tanultuk meg, hogyan kell zenekari darabokból zongorakivonatot készíteni vagy dalokat transzponálni, és hétről hétre egy egész operát a fejünkbe kellett vésnünk. Tevékenységének egyik fő színhelye, ahol 1985 óta folyamatosan dolgozik orgonistaként, a párizsi Saint-Sulpice-templom, amely zenetörténeti jelentőségű hely: a francia orgonamuzsika egyik nevezetes műhelye. Elődei listáján a templom címzetes orgonistái között olyan neveket találunk, mint Louis-Nicolas Clérambault (ő 1715-től 1749-ig volt a templom orgonistája), Charles-Marie Widor (1870—1934) és Marcel Dupré (1934—1971). Mit jelent az ön számára ez a hagyomány? Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Saint-Sulpice orgonistája lehetek, és két okból is szerencsésnek és boldognak nevezhetem magam. Egyrészt a templom zenei hagyomá nyai miatt, amelyek a 17. századtól, Niverstől a 20. század nagy zeneszerző-orgonistáiig terjednek. Másrészt az 1862 óta változatlan formá ban működő, nagyszerű Clicquot — A. Cavaillé-Coll orgona miatt, amely összekötő kapcsot jelent a régi és az új repertoár között, és amelyen egyszerűen minden darab gyönyörűen szól. A budapesti koncert műsorán Bach és César Franck egy-egy műve egyaránt szerepel. Hogyan gondolkodik a két nagy hagyományról, a németről és a fran ciáról, és általában a német és a francia orgonaiskoláról? A francia és a német orgonák, és ezzel együtt az erre a hangszerre írt darabok is alapvetően eltérőek. A francia zenét dallamosabb és harmonikusabb karakter jellemzi, és nagyon kötődik a hangzás „színéhez”, ezért nem mindig könnyű jó megoldást találni a regiszterek megválasztására, amikor az ember nem francia orgonán adja elő ezeket a műveket. A német zene sokszólamú, és a csodálatosan kidolgozott ellenpontnak köszönhetően a hang-

zás itt kevésbé fontos. De mindkét repertoárt nagyszerű érzés játszani. Budapesten saját művét is játssza majd. Hogyan látja ma a „komponáló orgonaművész” szerepét? Ez a fogalom a zenetörténet korábbi korszakaiban abszolút magától értődő volt, mára kezd kihalni. Azt hiszem, sok zenész azért vonakodik a komponálástól, mert egy tökéletesen új nyelvet szeretnének találni. Annyi bizonyos, hogy a zené ben mindent elmondtak már. Viszont nem születtek volna meg a ma ismert, csodálatos művek, ha a zeneszerzők korábbi nemzedékei is ugyanígy gondolkodtak volna! Ritkán fordult elő, hogy egy évszázadban teljesen új zenei ötletek keletkeztek. A koncerten improvizálni is fog. Hogyan tapasztalja, mennyire él ma az improvizáció gyakorlata az orgonaművészek körében? Sok tehetséges rögtönzőt ismerünk, köztük néhány egészen fiatalt is. Sajnos, többen túl sokat improvizálnak, nem újítják meg a zenei nyelvüket, nem gyakorolják eleget az igazi nagy darabokat, és ez veszélyes is lehet. Miért tartja fontosnak, hogy tanítson, hogy továbbadja a tudását a következő generációknak? Nekem annak idején nagyszerű mestereim voltak, akiktől rengeteget tanultam. Ezt követően keményen dolgoztam, gyakoroltam. Emellett lehetőségem nyílt arra, hogy a francia orgonamuzsika legkiemelkedőbb műveit olyan hangszereken játsszam el, amelyek az ihletet adták a megírásukhoz, illetve saját ötleteim is mindig voltak. Talán mindezek a tényezők együttesen adnak magyarázatot arra, miért fordulnak hozzám fiatal zenészek azzal a kéréssel, hogy tanítsam őket. Mörk Leonóra

2018

03 20

DANIEL ROTH ORGONAKONCERTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április folyamatos múlt

Baráth Emőke

FÖLDI 18

aktuális zene 2018. március—április

Istenben

Fotó: Raffay Zsófia

gyönyörűség

A fenti cím a magyar fordítása az Irdisches Vergnügen in Gott nak – azaz annak a kilenc kötetnek, amely a német tanácsos és poéta, Barthold Heinrich Brockes költői műveit tartalmazza. E művek közül az egyik legfontosabb az a passiószöveg, amely a maga korában számos zeneszerzőt megihletett – köztük Georg Philipp Telemannt is, aki a Müpában felhangzó Brockes-passió t írta. A hamburgi születésű Brockes (1680—1747), aki már fiatalon beutazta Itáliát, Franciaországot és Hollandiát, nem gyakorolt akkora hatást a német irodalom fejlődésére, hogy bekerüljön az iskolai irodalomtankönyvekbe. A felvilágosodás korának vallásos irodalmához és főleg zenetörténetéhez azonban nagymértékben hozzájárult 1712-es librettójával, a Der für die Sünde der Welt gemarterte und sterbende Jesus (A világ bűneiért kínhalált szenvedő Jézus) című passiószövegkönyvvel, amely számos zeneszerzőt ihletett meg, akik egymás után írták meg a maguk Brockes-passióját. 2016 tavaszán a Müpa közönsége már hallhatta Händel 1716 körül komponált alkotását. Händel mellett Reinhard Keiser (rögtön a szöveg megjelenése évében), Johann Mattheson, Johann Friedrich Fasch, Gottfried Heinrich Stölzel, Johann Caspar Bachofen és Bach nagy pályatársa, minden idők egyik legtermékenyebb komponistája, Georg Philipp Telemann is megzenésítette Brockes szövegét. Ez a passióköltemény — tulajdonképpen szabad, költői elmélkedés Jézus szenvedéstörténete fölött — volt Brockes első komolyabb munkája, amely azonnal híressé is tette őt. A pietizmus vallási mozgalmának dokumentumát köszönthetjük ebben az alkotásban, hiszen ez a mű is összhangban áll a „jámborság” zászlaja alá tömörülő 17—18. századi mozgalom célkitűzéseivel, melyek szerint felesleges a hittani kérdésekről való vitatkozás, a dogmatika, sokkal fontosabb a jámbor, keresztényi élet gyakorlati megvalósítása. Brockes szövegénél a költőiség kerül előtérbe: érzelemgazdag lírája van, amelyben — Bach passióival ellentétben — a recitati vók is verses formát kapnak, és nem a bibliai szöveget követik szóról szóra. Persze így a szöveg gyakran válik terjengőssé, szinte érzelgőssé, és ezekkel a jelzőkkel a későbbi korok valóban többször meg is vádolták a Brockes-passió librettóját. De egy passiólibrettó esetében nem az a lényeg, hogy önmagában, hanem hogy zenével együtt állja meg a helyét. Telemann szinte Händellel egy időben, a librettó megjelenése után négy évvel talált rá Brockes szövegére, ráadásul érdemes megemlítenünk, hogy amíg Bach Máté- és János-passiója tulajdonképpen a repertoár legtöbbet játszott darabja — sok

…az oratorikus alkotás a maga korában minden bizonnyal népszerűbb lehetett, mint Telemann bármely más passiózenéje. helyen szinte kizárólagos jelleggel —, addig Telemann több mint negyven passiót komponált. Ezek közül a Brockes-passió először 1716. április 10-én szólalt meg a frankfurti Barfüßerkirchében, a zeneszerző 1718-as önéletrajza pedig arról tanúskodik, hogy az előadást később többször is megismételték a következő évek nagyböjti időszakában, olyan német városokban, mint Hamburg, Augsburg, valamint Lipcse. Ez arra utal, hogy az oratorikus alkotás a maga korában minden bizonnyal népszerűbb lehetett, mint Telemann bármely más passiózenéje. 1722-ben a zeneszerző át is dolgozta művét, amelyet 1739-ben Bach is előadatott a lipcsei Miklós-templomban. A mű közelmúltbeli utóéletében nekünk, magyaroknak is nagy szerepünk van, hiszen első teljes hangfelvétele a Hungaroton kiadásában jelent meg a kilencvenes években: a Capella Savariát Nicholas McGegan dirigálta, a szólisták között pedig ott találjuk Gáti Istvánt, Zádori Máriát és Farkas Katalint. A Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar március 22-i, müpa beli produkciójában kiváló szólistákat hallhatunk, a nemzetközi színtér legjobbjai tolmácsolják Telemann művét. Sion leányának szólamát az a Baráth Emőke formálja meg, akit már be sem kell mutatni a magyar közönségnek — sőt más országok publikumának sem —, hiszen az elmúlt néhány évben rakétaként ívelt felfelé karrierje: a régizenei repertoár egyik legfoglalkoztatottabb énekese hazánkban és külföldön egyaránt, aki olyan nemzetközi rangú művészek társaságában lép fel vagy készít felvételeket, 2018

03 22

mint Philippe Jaroussky, Patricia Petibon, Andreas Scholl, William Christie, Jordi Savall vagy Nathalie Stutzmann. Ráadásul a specialisták korában egyáltalán nem nevez hető kizárólag régizenésznek, amit többek között bizonyít legutóbbi, International Classical Music Awardsra jelölt Debussyalbuma, vagy a 2017/2018-as szezonban egyik fontos alakítása, Az angyal szerepe Messiaen Assisi Szent Ferenc című operájában. A Brockes-passióban a magyar közreműködők közül meg kell említenünk még a kisebb szerepeket megformáló Kovács Ágnest és Balogh Esztert is, akiket szintén gyakran hallhat-láthat a hazai közönség. Az evangélistát az osztrák tenor, Bernhard Berchtold énekli, akivel legtöbbször dalés oratóriuménekesként, valamint Mozartoperákban lehet találkozni, a historikus előadásmódhoz fűződő viszonyával kapcsolatban pedig talán elég annyit elmondani, hogy igen gyakran lépett fel Nikolaus Harnoncourt pálcája alatt. Pétert, Pilátust és a Századost a német Uwe Stickert alakítja, aki szintén leggyakrabban Mozartszerepekben, valamint francia nagyoperákban tűnt fel az elmúlt években a világ operaszínpadjain. A Jézust éneklő norvég basszus, Johannes Weisser is széles repertoárral bír, operaszerepei mellett — talán az egyik legtöbbet foglalkoztatott Don Giovanni mostanában — a dalirodalom is közel áll hozzá. Valószínűleg már a fel sorolt nevek is magukért beszélnek, de a Brockes-passió zenéje még ennél is többet fog mondani. Tóth Endre

HÚSVÉTI HANGVERSENY TELEMANN: BROCKES-PASSIÓ SION LEÁNYA (SZOPRÁN) — BARÁTH EMŐKE EVANGÉLISTA (TENOR) — BERNHARD BERCHTOLD PÉTER, PILÁTUS, SZÁZADOS (TENOR) — UWE STICKERT JÉZUS (BASSZUS) — JOHANNES WEISSER MÁSODIK HÍVŐ LÉLEK, ELSŐ SZOLGÁLÓ, MÁRIA (SZOPRÁN) — KOVÁCS ÁGNES HARMADIK HÍVŐ LÉLEK (MEZZOSZOPRÁN) — BALOGH ESZTER KÖZREMŰKÖDIK: PURCELL KÓRUS, ORFEO ZENEKAR VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2018. március—április aktuális zene

művészbejáró 2018. március—április

Fotó: Giorgia Bertazzi

Lars Vogt

„Aza legnagyobb idő ellenfelem” „KISZÁMOLTAM, LEGALÁBB ÖTVEN ÓRÁRA LENNE SZÜKSÉGEM NAPONTA.” „Vezényelni olyan érzés, mintha a zenéből merített energia révén repülni kezdenénk, magunkkal ragadva a muzsikusokat is. Mindig alig várom, hogy az együtt megtett utazásnak folytatása legyen” — nyilatkozta Lars Vogt, aki már tizenhárom évesen ifjúsági zongoraversenyt nyert. Legjobban Bach János-passióját szereti, legkevésbé Liszt Magyar rapszódiáit. Leggyakrabban a telefonján hallgat zenét, a legelső CD-n, amit megvett, Daniel Barenboim játszott Mozart-zongoraversenyeket. A legutóbbin pedig Dietrich Fischer-Dieskau énekelte Schubert összes dalát. Nincs oda a musicalekért — leszámítva Bernsteint —, de szereti a Mamma miá!-t. Ha lenne fél éve egy másik hangszert tanulni, a hegedűt vagy a csellót választaná. Elfogadhatónak tartja, ha a közönség tételszünetben tapsolni kezd. Ha visszaforgathatná az idő kerekét, legszívesebben Mozarttal és Brahmsszal ismerkedne meg személyesen. A régi nagyok közül leginkább Carlos Kleiberrel dolgozna együtt. És nagyon szeretne egyszer A Felvilágosodás Korának Zenekarával fellépni. Egy korlátlan

LARS VOGT, a Royal Northern Sinfonia szólistája és karmestere költségvetésű londoni fesztivál nyitóhangversenyén a Jánospassiót dirigálná — vagy talán egy vegyes programot kórussal, szólistákkal és a Royal Northern Sinfoniával. Lars Vogt 2014 óta a Royal Northern Sinfonia zeneigazgatója. Fantasztikusnak mondja a pultok mögött ülő muzsikusait. Nagyon szeretné, ha minél több fiatalt sikerülne megnyernie a szimfonikus zene ügyének. Ennek érdekében részt vesz abban a németországi projektben, amelynek keretében zenekari muzsikusok játszanak gyerekeknek, arra biztatva őket, hogy osszák meg velük a hallott zene közben felmerült gondolataikat. Zongorista és karmester egy személyben. Mindkét tevékenység teljes embert igényel, hiszen elengedhetetlen a napi gyakorlás, a folyamatos megújulás, repertoárbővítés. Hogyan osztja be az idejét? Az idő a legnagyobb ellenfelem. És bizony nem elég egyszer megtanulni egy darabot. Mindig mélyebben és mélyebben merülök el a művekben. Koncertről koncertre fedezek fel ben-

2018. március—április művészbejáró

Fotó: Mark Savage

A Royal Northern Sinfonia

nük újdonságokat, amelyekkel aztán külön foglalkozom otthon. Van, amikor ez a folyamat gyorsabban megy, néha azonban meglehetősen lassan. De az idő véges, és aludni is kell. Kiszámoltam, legalább ötven órára lenne szükségem naponta. A művészetben azonban ez a legszebb: mindig változik, nem tervezhető, és folyamatos vágyakozást kelt az előadóban. Vágy tárgyát képezik az áhított művek, amelyekről sejteni lehet, hogy nem lesz módom megtanulni őket. Például? Mindenekelőtt a Beethoven-szonáták. Néhányat még feltétlenül repertoárra fogok tűzni, de mindet biztosan nem, holott sokáig álmodoztam erről. És sorolhatnám a „szeretném megtanulni” kategóriába tartozó Bach-, Mozart- és Schubert-műveket is. Köztudott, hogy nagyon szeret kamarazenélni. Belefér ez még az életébe? Nem, sajnos, ez már végképp nem. Azért is sajnálom nagyon, hogy le kell róla mondanom, mert a kamarairodalmon túl nagyon szeretek másokkal (sokszor barátokkal) zenélni. Ilyenkor egymásra kell figyelni, érezni kell a másikat, meg kell sejteni, mit gondol egy adott frázisról, milyen hangulatban van éppen, felidéz-e benne egy-egy emléket a játszott darab. Úgy tartják számon, mint a nagy klasszikus és romantikus német szerzők interpretátorát. Nem zavarja ez a besorolás? Nem szeretné, ha más szerzőkkel is „hírbe hoznák”? Tudom, hogy ezt a bélyeget ragasztották rám. Nem okoz gondot, hiszen nagyon szeretem ezeket a műveket. És bár nagyon szívesen játszanék még több más stílusú darabot, tudom, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy az ember minden elképze lését megvalósíthassa.

Tudatosan választ a lehetőségek közül, amikor igent vagy nemet mond egy-egy felkérésre? Legtöbbször igen. Azt viszont észrevettem, hogy egyre fon tosabbá vált számomra a NEM. Fel kell töltődni ahhoz, hogy az intenzív munkát — megfelelő színvonalon! — vállalni lehessen. Nagyon jó a kapcsolata Beethovennel. A májusi Bath Fesztiválon három Beethoven-zongoraversenyt is műsorra tűzött a Royal Northern Sinfoniával. Milyen megfontolás alapján választotta a Budapesten elhangzó három művet? A Prométheusz-nyitány, a G-dúr zongoraverseny és a 4. szimfónia alapművek a repertoáromban. A műsor-összeállítás valójában szubjektív döntés volt, bár ahogy most beszélek róla, eszembe jut, hogy a negyediket vezényeltem elsőként a Beethovenszimfóniák közül, és emiatt ez különösen közel áll hozzám. Ne vegye rossz néven, de meg kell kérdeznem: van-e olyan Liszt-mű, amely esetleg közel áll a szívéhez? Mert a rap szódiákat nagyon nem szereti… Van, természetesen. Nem Liszttel van gondom, hanem általában azokkal a kompozíciókkal, amelyek a technikai csillogást helyezik előtérbe. Egészen más a helyzet például a h-moll szonátával, amelyet az egyik legnagyszerűbb zongoraműnek tartok. Végül: mi a helyzet a focival? Sokáig aktív játékos volt, és többször is hangsúlyozta, mennyire szereti. Nagyon szeretem a focit, de már nem játszom. Egy csapat játéknál nem elég, ha én véletlenül ráérek. Rajtam kívül még huszonegy embernek is ugyanakkor kellene ráérnie, s ez jelentősen csökkenti az esélyeket. Így marad a szurkolás a tévé előtt, és szurkolás a kedvenc csapatomnak. Ezzel a sérülés veszélye is a minimálisra csökken… Tóth Anna 2018

03 24

művészbejáró 2018. március—április

LARS VOGT ÉS A ROYAL NORTHERN SINFONIA VEZÉNYEL ÉS ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK: LARS VOGT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu 23

2018. március—április művészbejáró

Dianne Reeves

jazz 2018. március—április

SZERETET hangja

Az élet szép. Annak mindenképpen, aki olyan rendkívüli adottságokkal jön a világra, mint Dianne Reeves amerikai jazzénekesnő. A világszerte ünnepelt művész nem véletlenül választotta legutóbbi lemezének címéül a létezés dicséretét: népszerűsége nem kis mértékben pozitív életszemléletének köszönhető. Hét évvel ezelőtt forró hangulatú koncerten mutatkozott be a Müpa közönségének; újabb fellépése hűséges muzsikustársai kíséretében hasonlóan felvillanyozó élményt ígér.

Cassandra Wilson, Dee Dee Bridgewater, Diana Krall, Cécile McLorin Salvant, DIANNE REEVES. A jazzénekesnők elitklubja. Világszerte keresett, sztárként ünnepelt előadók, akikkel már a Müpa közönsége is találkozhatott. Ismerősként érkezik Budapestre Dianne Reeves is, aki rendkívüli sikereket mondhat magáénak: Beautiful Life című lemezével 2015-ben ötödik Grammy-díját nyerte el, a CD-t az angol Jazz FM rádió hallgatói az év albumává választották, őt magát díszdoktorrá avatta a bostoni Berklee College of Music és a New York-i Juilliard School. A sor 2018-ban sem szakad meg: a Nemzeti Művészeti Alap döntése alapján elnyerte a Jazz Mestere címet, a legmagasabb amerikai elismerést, amit jazzmuzsikus kaphat. Az 1956-ban Detroitban született énekes már középiskolásként kitűnt tehetségével, de a jazz csak az 1980-as évektől vált meghatározóvá érdeklődésében. Első lemezei eklektikus vonásokat mutattak, az afrikai és a latin-amerikai népzenék, a rhythm and blues, a popzene és a jazz elemei egyaránt megjelentek bennük. Művészetét ma is a sokszínűség jellemzi; olyan előadó, aki képes a műfaji korlátokat átlépni, a különböző hatásokat szervesen egyesíteni zenéjében. A sorsdöntő fordulatot 1987-ben a Blue Note lemezkiadóval kötött szerződés hozta meg pályáján. Több mint két évtizedet töltött a híres jazzkiadó kötelékében, ez idő alatt másfél tucat lemeze jelent meg, köztük olyan nagyszerű albumok, mint az I Remember (1992) és a The Grand Encounter (1996). Beautiful Life című CD-je már a Concord kiadónál készült, és olyan neves muzsikusok vállalták rajta a közreműködést, mint Esperanza Spalding, Richard Bona, Robert Glasper vagy George Duke. Reeves nemcsak elragadó énekes, hanem sokoldalú muzsikus: a kortárs jazz megha tározó alakjával, Wynton Marsalis trombitással és a Lincoln Center Jazz Orchestrával éppúgy koncertezett és készített felvételeket, mint Daniel Barenboimmal és a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, Sir Simon Rattle-lel és a Berlini Filharmonikus Zenekarral, illetve a Los Angeles-i Filharmonikusokkal. Szerepelt George Clooney Jó éjt, jó szerencsét című filmjében, amelynek betétdalát Grammy-díjjal jutalmazták, de közreműködött a Nina Simone énekes előtt tisztelgő Az igazságot éneklem című zenés játékban is.

…a kortárs jazz meghatározó alakjával, Wynton Marsalis trombitással és a Lincoln Center Jazz Orchestrával éppúgy koncertezett és készített felvételeket, mint Daniel Barenboimmal és a Chicagói Szimfonikus Zenekarral… Dianne Reeves több oktávot átfogó, minden árnyalatra képes hangjához olyan színpadi egyéniség társul, amelyből mély, ősi erő árad, s amely szuggesztivitásával bűvkörébe vonja a hallgatóságot. Turi Gábor

2018

03 19

JAZZLEGENDÁK DIANNE REEVES DIANNE REEVES — ÉNEK PETER MARTIN — ZONGORA ROMERO LUBAMBO — GITÁR REGINALD VEAL — BŐGŐ TERREON GULLY — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2018. március—április jazz

Fotó: Perness Norbert

KURODA ÉS BARABÁS CIKKCAKKBAN

Barabás Lőrinc Quartet

2018

03 21

BARABÁS LŐRINC QUARTET & TAKUYA KURODA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

jazz 2018. március—április

Mark Guiliana Jazz Quartet

Fotó: Shervin Lainez

A trombitás BARABÁS LŐRINC a klubszíntér egyik legsikeresebb szereplője, állandó helyet vívott ki magának mind a jazzklubok pódiumán, mind az éjszakai szórakozóhelyeken. A Random estek már huszonéves korában megalapozták népszerűségét, az Eklektric zenekar korszaka után pedig főleg szóló produkcióira koncentrált: stúdióban rögzített alapokra, elektronika segítségével teljes zenekari hangzást tudott élőben is produkálni. Mindennek jegyében készült Elevator Dance Music című albuma. Hosszabb angliai és egyesült államokbeli tartózkodása kiváló alkalmat adott szóló és helyi zenészekkel közös fellépéseire; azóta is visszajár. Az utóbbi két-három évben viszont saját neve alatt új jazzkvartettet épített fel Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal, szintén főleg saját számaiból, és az élő együttmuzsikálás közben sem lemondva az elektronika vívmányairól. 2016 őszén jelent meg a zenekar első, Barabás Lőrinc hetedik szerzői lemeze. A Müpába ezúttal zenei testvérét, a New Yorkban élő trombitást, a nála csak három évvel idősebb TAKUYA KURODÁt hívja meg. A japán muzsikus, miután a kétezres évek közepén Amerikába költözött és ott lediplomázott, azonnal sikert aratott: közreműködött José James, az Akoya Afrobeat és DJ Premier (Gang Starr) lemezein. Új számainak egyikét egy netes file- megosztón több mint négymilliószor töltötték le, tavaly szerepelt az International Jazz Day (Nemzetközi Jazznap) központi gáláján. Előző lemezét a Blue Note, a legfrissebbet (Zigzagger) a Concord adta ki. Kuroda feltehetően szólószerepet kap majd, így Barabás a kvartettben zeneszerzői és produceri oldalát is ki tudja domborítani.

Náray Erika

Fotó: Rózsa Erika

JAZZRAJONGÓ SZÍNÉSZEK

GUILIANA AKUSZTIKUSAN A New Jersey-ben élő (új lemezének címe is erre utal) MARK GUILIANA dobos iránt már az is felkeltené az érdeklődést, hogy Shai Maestróval együtt a már most legendás Avishai Cohen trió tagja volt, és hogy Magyarországon legutóbb Brad Mehldau duópartnereként járt. Viszont azt is lehet róla tudni, hogy többek között David Bowie, John Scofield, Lionel Loueke vagy Meshell Ndegeocello hívta dobolni, nem beszélve Gretchen Parlato énekesnőről, akinek történetesen a férje. Guiliana és még néhány muzsikus az ő generációjából a mai jazz élvonalában diktálja a tempót, az ő gesztusaikat és ízlésüket utánozzák immár sokan. A fiatalember rövidre nyírt körszakállat növesztett és vastag keretes szemüveget hord, talán hogy kinézete is olyan komoly legyen, mint a zenéje, amely egyszerre kölykös és bölcs. Két példaképével szokta meghatározni magát: Tony Williams (Miles Davis) és David Grohl (Nirvana) dobolására néz fel a leginkább. Nem csoda, hogy elektronikus zenei projektje (Beat Music) mellett legalább ugyanilyen fontos harmadik, 2017-es lemezével (Jersey) végképp befutott akusztikus jazzkvartettje is. Fabian Almazan zongorista, Jason Rigby szaxofonos és Chris Morrissey bőgős elképesztően friss módon tudják a műfaji határok enyhe feszegetésével önmagukat adni és újat mondani. A zene — nem csak a ritmika — tele van meglepetéssel, sodró lendülettel. A követhető dallamok közben a váratlan váltások szinte észrevétlenül teszik teljesen eredetivé a számokat, melyeket a dobos és együttesének tagjai komponáltak — de azért egy Bowie-számot is műsorra szoktak tűzni. 2018

04 24

MARK GUILIANA JAZZ QUARTET KÖZREMŰKÖDIK: MARK GUILIANA — DOB JASON RIGBY — TENORSZAXOFON CHRIS MORRISSEY — NAGYBŐGŐ FABIAN ALMAZAN — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Márciusban és áprilisban kerül sorra a Jazzrajongók következő két estje, két kiemelkedően nép szerű és elismert színésszel. A sorozat háziasszonya, NÁRAY ERIKA ezekben a beszélgetésekben mindkét énjét meg tudja mutatni: először is prózai és zenés szerepekben egyaránt sokat foglalkoztatott színésznő, másrészt diplomás jazzénekesnő, aki különböző, főleg funky stílusú zenekarokban állt a rivaldafényben, de nagyon fontos számára a jazzrepertoár gerincét adó Great American Songbook is. Frank Sinatra, Ella Fitzgerald és mások slágerei kétféle módon is terítékre kerülhetnek a beszélgetésekben: először is amikor a vendégek arról mesélnek, hogy milyen zenét és mikor hallgatnak, kik a kedvenceik. Az estek fénypontja viszont többször is az volt a sorozatban, amikor Náray a pódiumon a mikrofonhoz lép, és el is énekli a szóba hozott dalt. Ehhez a sorozat házi zenekara, a BERDISZ TAMÁS TRIÓ adja a kíséretet, akik persze olykor énekes szólista nélkül is muzsikálnak. A zenekarban a sokoldalú és nagy színpadi rutinnal bíró JUHÁSZ ATTILA zongorázik és a több elsőrangú zenekarban bizonyított FREY GYÖRGY bőgőzik. Megtörtént a sorozat estjein nem is egyszer, hogy a vendégek — akkor is, ha nem elsősorban muzsikusok vagy énekesek — bekapcsolódtak a zenei előadásba, vagy maguk énekelnek el egyegy dalt. Erre most is van esély, hiszen a két országosan ismert, rendkívül sikeres színésztől nem idegen az ilyesmi. A márciusi vendég, a népszerű NAGY ERVIN a Katona József Színház színpadán és nagy költségvetésű filmekben, például a Kincsemben volt látható mostanában. CSÁKÁNYI ESZTER nem olyan régen mutatta be második önálló estjét Akit az istenek szeretnek címmel: ebben több műfajból is szerepelnek betétdalok. Zipernovszky Kornél 2018

03 29

2018

04 26

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: NAGY ERVIN SZÍNMŰVÉSZ KÖZREMŰKÖDŐK: NÁRAY ERIKA — ÉNEK JUHÁSZ ATTILA — ZONGORA FREY GYÖRGY — BASSZUSGITÁR BERDISZ TAMÁS — DOB BOHÉM ÉTTEREM JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: CSÁKÁNYI ESZTER SZÍNMŰVÉSZ KÖZREMŰKÖDŐK: NÁRAY ERIKA — ÉNEK JUHÁSZ ATTILA — ZONGORA FREY GYÖRGY — BASSZUSGITÁR BERDISZ TAMÁS — DOB BOHÉM ÉTTEREM

2018. március—április jazz

Gáspár Károly Trió

A nap, amikor jazzt hallgat a világ AZ UNESCO 2011 NOVEMBERÉBEN NEMZETKÖZI JAZZNAPPÁ NYILVÁNÍTOTTA ÁPRILIS 30-ÁT. FANTASZTIKUSAN RÖVID IDŐ ALATT IGAZI VILÁGNAP LETT BELŐLE, VALÓSÁGOS DIADALMENET, MELY A MŰFAJ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS HASZNÁT, DEMOKRATIKUS SZELLEMÉT HIRDETI. HAZÁNKBAN ÖTÖDIK ÉVE RENDEZNEK ORSZÁGSZERTE JAZZHANGVERSENYEKET E NAPON, S ÖNÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉSKÉNT ÁPRILIS 30-ÁN MINDEN JAZZKONCERT INGYENESEN LÁTOGATHATÓ MAGYARORSZÁGON.

jazz 2018. március—április

Az UNESCO nevezetes bejelentése óta több mint százkilencven országban ünneplik meg a műfajt világszerte. Ám ezzel még keveset mondtunk: nemcsak a jazzművészet, hanem az alapító, Herbie Hancock szándéka szerint a jazz diplomáciai ereje, s annak révén a különböző kultúrák párbeszéde és a tolerancia ünnepe is április 30. A jazzt mint az egység és béke jelképét, illetve az önkifejezés szabadságának egy formáját szólaltatják meg az ünnepnapon, amikor az egyes országok fővárosi és vidéki rendezvényei mellett egy, az előző évben kijelölt városban meghívásos alapon fergeteges gálaműsort adnak a műfaj legnépszerűbb csillagai. A Nemzetközi Jazznap ugyanakkor a műfaj további elismertetéséért is síkra száll. A gála „házigazdája” Herbie Hancock, az UNESCO jószolgálati nagy-

követe, aki mellesleg maga is a jazz egyik legnagyobb tekintélyű élő alakja. Minden évben egy olyan települést választanak jazzfővárossá, mely valamilyen szempontból fontos szerepet játszott a műfaj történetében. A pályázó városok közül idén az orosz országi Szentpétervárt jelölték ki a nemzetközi jazzgála színhelyéül. Az orosz pályázat fő támogatója Igor Butman szaxofonos volt. Szentpéterváron szökkent szárba az orosz jazz 1927-ben, és 1989-ben ugyanitt avatták fel az ország egyetlen jazz-hang versenytermét. A Nagy Péter cár alapította város számos kulturális intézményében, így a Mariinszkij Színházban is rendeznek jazzkoncerteket április 30-án. Magyarországon 2014 óta szerveznek hangversenyeket a Nemzetközi Jazznap alkalmából. A magyar koncertek

egyedi jellegzetessége, hogy az érdeklődők országszerte ingyen juthatnak be a rendezvényekre. Tavaly például huszonegy magyarországi és két határon túli helyszínen voltak díjmentes jazzkoncertek. A Müpa is minden évben kiveszi részét a szervezésből: idei programkínálatában szerepel a nemrég első lemezével (The Outsider) jelentkező GÁSPÁR KÁROLY TRIÓ. A zongorista különleges saját szerzeményeivel (elsősorban balladákkal) és izgalmas feldolgozásaival egyaránt felhívta magára a szakma és a közönség figyelmét. Szintén pódiumra lép egy másik, eredeti felfogásban játszó és kísérletező kedvű billentyűs, a Junior Prima díjas BALOGH TAMÁS és kvartettje, melyben egy másik fiatal titán, LUDÁNYI TAMÁS altszaxofonos a fúvós szólista. Végül a Nemzetközi Jazznap közönségének is bemutatkozik az idei Jazz Showcase zsűrije által legjobbnak ítélt zenekar. Máté J. György

Balogh Tamás

…nemcsak a jazzművészet, hanem az alapító, Herbie Hancock szándéka szerint a jazz diplomáciai ereje, s annak révén a különböző kultúrák párbeszéde és a tolerancia ünnepe is április 30.

2018

04 30

NEMZETKÖZI JAZZNAP — GÁSPÁR KÁROLY TRIÓ / BALOGH TAMÁS QUARTET ÁTRIUM

2018. március—április jazz

Dona Onete

világzene 2018. március—április

A LEGNÉPSZERŰBB BRAZIL ZENEI IRÁNYZATOK — A SZAMBA ÉS A BOSSA NOVA — SZTÁRJAI MÁR AZ ÖTVENES ÉVEKBEN BERAGYOGTÁK A FÉL VILÁGOT, DE NINCS OLYAN ÉV, HOGY NE RENGETNÉ MEG A VILÁGZENÉT EGY-EGY ÚJABB BRAZIL SZENZÁCIÓ. 2017-BEN DONA ONETE KELTETTE A LEGNAGYOBBAT AZ AMAZONAS DALAINAK „HULLÁMAIVAL”, MELYEK MÁRCIUS 27-ÉN BIZONYÁRA A MÜPA KÖZÖNSÉGÉT IS MAGUKKAL RAGADJÁK.

DONA ONETE 1939-ben született egy Cachoeria Do Arari nevű

kisvárosban, Brazília északkeleti részén, ahol az afrikai rabszolgák, a bennszülött indiánok és az európai gyarmatosítók vére együtt csörgedezik a lakosság ereiben. A helyi tradíciók közül jócskán hatott rá a majoarák hangos költészete, de még fontosabb szerepe volt fejlődésében a folyamatos rádióhallgatásnak, mely megnyitotta előtte Latin-Amerika zenei világát. Gyerekkorában dőlt el az is, hogy énekes lesz. Dona éppen ruhákat mosott az Amazonasban, amikor meglátott egy delfint. Magához csalogatta az énekével, aztán másnap újra lement a folyópartra. Akkor már két delfin hallgatta, harmadnap pedig felsorakozott az egész delfincsalád…

…ruhákat mosott az Amazonasban, amikor meglátott egy delfint. Magához csalogatta az énekével, aztán másnap újra lement a folyópartra. Akkor már két delfin hallgatta, harmadnap pedig felsorakozott az egész delfincsalád…

Tizenöt évesen Dona a helyi bárokban énekelt, de miután férjhez ment, szakítania kellett a nyilvánossággal. Akkor váltott a tanári és történészi pályára. Az amazóniai indiánok és az afrikai rabszolgák hagyományait kutatta, és így a dalok közelében maradhatott, bár egyelőre csak szemléltetés gyanánt mutathatta be ezeket… Az énekes karrierje ugyanis csak akkor szökkent szárba, amikor hatvankét évesen nyugdíjba vonult. Akkor, mondhatni, új életet kezdett — és ehhez új férjével Belémbe költözött. A városi kulturális bizottság tagjaként kapcsolatba került egy helyi zenekarral, amely rávette, hogy énekeljen a lemezükön. Aztán következtek a koncertek, egyre sűrűbben. Egy alkalommal a világhírű ütős, Naná Vasconcelos előtt léptek fel, és olyan viharos sikerük támadt, hogy egy producer azonnal szerződést kínált. Dona azóta két albumot jelentetett meg: 2012-ben a Feitiço Caboclót és 2017-ben a Banzeirót, mely az európai világzenei rádiósok éves összesítésében 798 jelölt közül a nyolcadik helyen végzett. Ennek a lemeznek a címe azokra a hullámokra utal, amelyeket a hajók keltenek az Amazonason. Az egyik a carimbók, a másik a szambák partvidékéről való, de cumbiában és boleróban sincs hiány. Csupa szívügyről vallanak, de a test is bőven megkapja a magáét. A halpiac illatától a legvadabb csókok ízéig — felkavaró ritmussal, élettel és frissességgel tele. Marton László Távolodó

2018

03 27

DONA ONETE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április világzene

Susanne Sundfør

könnyű 2018. március—április

Sokszínű személyesség A norvég popzene a nyolcvanas évek óta kiemelkedő. A popos a-ha, az elektronikus tánczenés Biosphere és Röyksopp, az akusztikus gitáros Kings Of Convenience, a jazz-metálos Shining, a diszkós Todd Terje csak az észak-nyugati ország zenei jéghegyének csúcsa. Ráadásul az utóbbi években is olajozottan működik a norvég zeneipar és zenei export: a számos eredeti és nagy nemzetközi figyelmet keltő előadó közül remek albumokkal jelentkezett a már Magyarországon is koncertezett Jenny Hval vagy Aurora. Most pedig végre eljut Budapestre az egyik legnagyobb kortárs dalszerző-előadó tehetség, Susanne Sundfør is. Sundfør már nem számít pályája elején tartó zenésznek, 2017-ben megjelent Music for People in Trouble című albuma az ötödik stúdiólemeze. Az ezen hallható akusztikus, folkos, ambientes és szellős hangszerelésű, nagyon személyes artpopdalok egyszerre mutatják meg zenei gyökereit és jelentik teljes pályája következő logikus lépcsőjét, egy tudatos építkezés magasabb szintjét. Szerencsénk van, hogy ezen a ponton láthatjuk és hallhatjuk őt először magyar koncertteremben. Susanne Sundfør számára a folk és country jelentette az első nagy gyerekkori inspirációt, az akkori kortárs norvég dalszerzőelőadók (Thomas Dybdahl, Ane Brun, Marit Larsen) mezőnyébe ő is szépen illeszkedett 2007-es zongorás, itt-ott vonóshangszereléssel finoman bevont, cím nélküli folk-pop

lemezével, amelyből a következő évben egy még csupaszabb, csak zongorás élő verzió (Take One) is megjelent. Már ezekkel feltűnt hazájában, 2008-ban az év női előadójaként díjazták, viszont ő a nemek szerint különválasztott kategóriát kritizálva úgy fogalmazott: művészetében elsősorban előadó, és csak másodsorban nő. 2010-es második albumával — a barokk poposabban hangszerelt, elektroakusztikus The Brothellel — már ő adta el abban az évben a legtöbb lemezt Norvégiában, és ugyan a Take One-hoz hasonlóan ez is megjelent külföldön, a nemzetközi áttörésre még várnia kellett. A következő évben újabb színt mutatott meg magából, amikor az oslói jazzfesztivál negyedszázados jubileumára négy szintetizátorra komponált instrumentális művét (A Night at

…úgy fogalmazott: művészetében elsősorban előadó, és csak másodsorban nő.

Salle Pleyel) mutatták be élőben, ami jelentősen hatott a következő stúdiólemezre, a 2012-es The Silicon Veilre. Azon már a ritmusok is elektronikusabbak lettek, a lemez a mívesen hangszerelt artpop és elektropop között kalandozott. Azonban hiába jelent meg már Angliában is az LP, a világ lényegé ben csak az ezt követő Röyksopp- és M83együttműködések után ismerte meg a nevét, ő pedig a 2015-ös Ten Love Songs című monumentális-elektropopos, addigi legjobb, legfülbemászóbb albumával érte el igazi nemzetközi sikereit. Legutóbbi, tavalyi albumát elcsendesedés, világ körüli utazások előzték meg (élete legjobb évének nevezte az időszakot), és a sikert nem kihasználva ismét bátran új irány ba indult el: a Music for People in Trouble-ban az az igazán lélegzetelállító, hogy nem törődik az elvárásokkal, és a hol éteri, hol indusztriálisabb megszólalásban is igen személyesen megszólító: általa tágabb perspektívából szemlélhetjük magunkat. Ezt az élményt ígéri első hazai koncertje is. Dömötör Endre

2018

03 02

SUSANNE SUNDFØR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. március—április könnyű

Fotó: Welczenbach Tamás

IDŐTÁLLÓ, ÖRÖK FÜTTY

Maszkura és a Tücsökraj

A Marosvásárhelyről származó Bíró Szabolcs, vagy ahogyan már legalább egy évtizede ismerjük: a cilinderes Maszkura önállóan és zenekarával is nagy utat járt be — ha valakire, rá biztosan igaz a stíluskalandozó kifejezés. Kisgyermekkorában tanult meg harmonikázni, fiatalon lakodalmakban zenélt, aztán mindenféle stílusú zenekarban kipróbálta magát Erdélyben, míg a kilencvenes évek végén Háborgató Maszkura néven kikötött a hiphopnál. Tehetségére Magyarországon is fel figyeltek: 2005-ben, Budapestre költözése évében jelent meg első rapalbuma, ám hamar nyilvánvaló lett, hogy nem tud egyetlen műfajnál lecövekelni. Tagja lett az eklektikus-táncos Goulasch Exotica kollektívának, és 2007-ben négy, a jazz felől érkező zenésszel megalapította MASZKURA ÉS A TÜCSÖKRAJ nevű zenekarát. 2008-ban még megjelent egy Maszkura-raplemez (Rapformátus), és az az évi Betyárvizit című Goulasch Exotica-korongon is szerepelt, de 2009-ben végképp pályára állt együttesével.

könnyű 2018. március—április

A Tücsökrajjal aztán valóban sokrétű, minden addigit magába foglaló lett a megszólalás. A swinges hangszerelésű és hangulatú popdaloktól a hiphopos betéteken át az alternatív rockos ízekig és azokon túl (funk, latin, bossa nova) szólalt meg a 2009-es debütlemezen (Szégyentelen) a Maszkura-zene, amely a következőkben csak tovább kavargott és csiszolódott. Hol alternatív poposabb, hol — mint a legutóbbi lemezen (Tedd ki! — 2015) és dalokon — soulosabb, funkosabb, feszesebben r&b-s a hangzás. A dalok, melyekben Maszkura saját életét meséli érdekfeszítően, megérdemelten lettek hamar igen sikeresek. Így jutunk el addig a pontig, hogy a nemzeti ünnep előestéjén ezt a minden tekintetben színes pályát mutassa be a Müpában — minderről így mesél a főszereplő: „Zenei pályám startvonalára visszatekintve és a Tücsökraj életkorát átvizsgálva elmondhatom, sok hatás ért, ezekből formálódott eggyé mai saját stílusunk, amely nyitott és szabad

fülekbe merészel valami időtálló, örököt fütyülni. A mai modern-öreg, finomra kovácsolt, nyugtató hangunkat szeretném a Müpa színpadán megmutatni. A dalok átfogó részét újrahangszerelve mutatjuk be, mindazt vendégzenészekkel bővítve, Tar Gergellyel (ütőhang szerek) és Vidákovich Izsákkal (szaxofon, fuvola), valamint négy általunk sokra tartott rokonlélekkel, Mohamed Fatimával, Pásztor Annával, Siska Finuccsival és Sub Bass Monsterrel együttműködve. Szeretném megmutatni a hallgatóknak, hogy mi hogyan gondoljuk a tánczenét, a zenét mint hatalmat és hogy a neosoul-funk-hiphop miként szólal meg bennünk.”

2018

03 14

MASZKURA ÉS A TÜCSÖKRAJ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

A BLUES KREATIVITÁSA

Little G Weevil

Szűcs Gábor a magyar blues kimagasló tehetségű gitárosa, aki LITTLE G WEEVIL néven a műfaj — ma már mondhatjuk — világsztárja lett. Az 1996-ban indult zenész hazai formációi (Spo-Dee-O-Dee, Pure Blues) után a blues őshazájába ment, és Memphis-ben, a legendás Beale Street klubjaiban az európai gitárosok közül elsőként kapott egyéves szerződést. 2008-ban már Atlantában adta ki első szólólemezét (Southern Experience), azóta pedig a műfaj kortárs nagyjai közé emelkedett, amit rengeteg elismerése is jelez. Legutóbbi albuma, a 2017-ben megjelent Something Poppin’ már az ötödik saját néven kiadott anyaga és minden korábbinál kreatívabb munka, amelyet a tradicionális blues helyett modernebb megszólalás jellemez, egyfajta 21. századi rhythm and blues. De meséljen inkább a gitáros az anyagról és sűrű tavalyi évéről: „A 2017-es évet többnyire alkotással töltöttem, és büszkén mondhatom, hogy a tavaly megjelent lemez »csak« ízelítő volt zeneileg. Tele vagyok ötletekkel. Nagyon

örülök, hogy a zene ennyire pozitív fogadtatásban részesül, hiszen ez nagy váltásnak minősül, akkor is, ha belül nekem ugyanolyan érzés ezeket a dalokat énekelni. Az album Ausztráliától Japánig bejárja a világot, az Egyesült Államokban pár év kihagyás után ismét a legjobbak között szerepelek a slágerlistán. Mindezt egy többnyire magyar zenészek közreműködésével létrejött lemezzel, magyar produceri csapat támogatásával értünk el, s ezt nem győzöm hangsúlyozni.” Little G Weevil a 2017-es album európai turnéjának részeként tér vissza a Müpá ba, ahol mások mellett a James & Black duó, Dionne Bennett énekesnő és Tátrai Tibor gitáros is színpadra áll majd (ők ketten először gitároznak együtt koncerten): „Igazi zenei ünnepre készülünk, amelynek a tavaly megjelent Something Poppin’ című lemezem a gerince. Ez a lemez a blues kreativitását próbálja népszerűsíteni, egyben az afro-amerikai zenei kultúra színességét, különlegességét is bizonyítja. Amerikai, angol, szlovák és magyar zenészek szerepelnek

a műsorban, amit egy katarzis jellegű közös zenéléssel zárunk. Lesz itt rhythm and blues, funk, soul, rock’n’roll, gospel, de természetesen nem maradnak ki a tradicionális blues dalok sem, hiszen minden mai elektromos zenei műfaj ebből merített. Nagyon izgatott vagyok, hiszen karrierem talán legszebb koncertjére készülök a Müpa nagytermében. Ez megtiszteltetés számomra, a zenészek és természetesen a műfaj számára, amit méltón meg is ünneplünk.” Dömötör Endre

2018

04 24

LITTLE G WEEVIL BAND: SOMETHING POPPIN’ KÖZREMŰKÖDIK: LITTLE G WEEVIL — GITÁROK, ÉNEK DANIEL HARPER — DOBOK PREMECZ MÁTYÁS — BILLENTYŰS HANGSZEREK PFEFF MÁRTON — BASSZUSGITÁR BORSODI LÁSZLÓ — GITÁROK KÁLLAI KIS ZSÓFI, JONATHAN ANDELIC — VOKÁL VENDÉGEK: DIONNE BENNETT JAMES & BLACK TÁTRAI TIBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április könnyű

Csokonai Vitéz Mihály

Kép: Petőfi Irodalmi Múzeum

Egy

számkivetett

européer

Ady Endre, Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Pilinszky János után nagyot ugrunk visszafelé az időben: a népszerű Vers-estek a Müpában című sorozat hetedik előadása a tévhitektől, ráaggatott sztereotípiáktól megtisztított Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költői arcképét rajzolja meg. „Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arc képéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt. A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. Jogosan kérdezhetjük: milyen volt Csokonai igazi arca? Az igazi arcot nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik. Belőlük megtudhatjuk, hogy a prémes mente bizony hitelbe készült, esetleg nem is a sajátja volt, kölcsönkérte valakitől. Belőlük korának egyik legmodernebb emberével és legnagyobb magyar költőjével ismerkedhetünk meg…” — írja Bertók László, mintegy megerősítve az est alkotóinak szándékait. Hi-

literárium 2018. március—április

szen ha a költőt ábrázoló közkeletű portré hitelessége is kétséges, éppígy felmerülhet, mennyire érvényes és aktuális, a ma emberéhez szóló az a költői arckép, mely a harminckét évet élt, nehéz sorsú költő életművéből kibontakozik, s melynek iskolai tanulmányainkból, olvasmányemlékeinkből — valljuk be — felületes alapvonásait ismerjük csupán. E kérdések megválaszolására — a Katona József Színház művészei és a sorozat állandó zenei közreműködője, DARVAS FERENC segítségével — egyik legkiválóbb kortárs költőnk, a debreceni születésű, és a városhoz (s így Csokonaihoz) máig ezer szállal kötődő, József Attila- és Babérkoszorú-

díjas TÉREY JÁNOS vállalkozik. Közelítésmódja éppoly öntörvényű, mint amilyen szabálytalan, rendhagyó módon Csokonai sorsa és pályája alakult. „Engem a Darabos utcában egész világot teremtő és a (jórészt képzeletbeli deszkákon) színházat csináló Csokonai érdekel — mondja. — És az ő akadályoztatásának története. A felsülései. A frusztrációi. Hogyan kényszerült ez a teljes mértékben korszerű és európai szellem a hó fútta, kánikulától gyötört provinciára? Alkatilag hajlamos volt az ütközésekre? Környezete okozta a töréseket? Emberi mulasztások?” — sorjáztatja a műsor összeállítása során felmerülő kérdéseit. Majd így folytatja: „A közeg, amelyikben naponta mozgunk és lélegzünk, kétségtelenül meg-

…ha a költőt ábrázoló közkeletű portré hitelessége is kétséges, éppígy felmerülhet, mennyire érvényes és aktuális, a ma emberéhez szóló az a költői arckép, mely a harminckét évet élt, nehéz sorsú költő életművéből kibontakozik…

A MAGAZIN

ÉLETRE KEL.

KELL.

határozza közérzetünket, sőt mentális állapotunkat, a hely láthatatlan múltja és szembetűnő jelene egyaránt. Arra is jó lesz ez az este, hogy ragadós tévhiteket oszlassunk. Nem minden értelemben rideg hely Debrecen, nem mindenki nyársat nyelten komoly, aki protestáns. Pirospozsgás ez a szigorúság!” Keresztury Tibor 2018

03 01

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA PARTNER: KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ SZÍNMŰVÉSZEK: KISS ESZTER, KOCSIS GERGELY, TASNÁDI BENCE ALKOTÓK: TÉREY JÁNOS — A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA KERESZTURY TIBOR — SOROZATSZERKESZTŐ ÜVEGTEREM

W W W . H A M U E S 2018. G Ymárcius—április E M A N literárium T. H U

Élnisegít Kornis Mihály

Fotó: Reviczky Zsolt

A hetvenes évek prózafordulatát előkészítő és azt megvalósító szerzők névsorában Kornis Mihály szerepe megkerülhetetlen. Az Újhold folyóirat szerzőinek hagyományára, Mándy Iván, Mészöly Miklós és Ottlik Géza epikájára támaszkodó, onnan lendületet vevő Esterházy Péter, Nádas Péter és Lengyel Péter mellett Kornis 1980-as belépője, a Végre élsz című novelláskötet a fent említett írók műveihez mérten kavarta fel, hozta mozgásba és alakította át a nyelvi teret.

literárium 2018. március—április

KORNIS MIHÁLY annak a nemzedéknek tag-

ja, amely történelemszemléletével, ön értelmezésével, poétikai nézőpontjával bátran parcellázta fel az elbeszélhető idő addig érinthetetlen területeit. A késő realista ábrázolásigény, a tabuk bénította társadalomrajz közmegegyezéses és politikai lag felügyelt világával kötött szerződést mondta fel, amikor kortársaihoz hasonlóan az egyre inkább elszigetelődő individuum szabadsághiányos helyzetére reflektálva nem a közérzetpróza és nem a hamis romantika foglalatában kereste a megszólalás esélyét, hanem a magánmitológiában, a családi agendákban és a kistörténetekben lelte fel az alanyi hang aranyfedezetét.

lamint a himnusz és a rekviem dinamikáját egyaránt magában foglaló —, fanyar, rezignált, fájdalmas és elragadtatott szövegben kijelölhető Kornis perspektívája. A textúra motivikus hálója szintúgy krédószerűen összegzi a szerző tekintetében tükröződő, újrateremtett tragédiát, amely a kelet- európai, azon belül a magyar közösség sajátja. Nem hagyhatjuk említetlenül Kornis idejekorán elkezdett és máig tartó expedícióját, amelynek során a kezdet, a forrásvidék belső tájaira merészkedik, az eltagadott, az elhallgatott, a némaságra ítélt múlt, azon belül és szűkebben a gyerekkor tit

Kornis a Végre élszben, ebben a káprázatos könyvben gyermeki daccal és ártatlansággal, játékossággal és gyermekhez illő komolysággal, egyben a fiatal felnőtt művész senkihez sem hasonlítható, frivol észjárásával, éretten epikus anyagbiztonságával hívja az olvasót önfeledt és önértelmező utazásra. Az ötvenes—hatvanas évek mélyén lappangó élményvilágokba avatja be, a felnőtté válás „szocialista munkára, harcra” kész mozgalmába „invitálja”. Majd — és ez az állomás a kornisi útnak megint csak legendás szakasza — a Halleluja és a Körmagyar című drámáiban a kádári Magyarország, eufemisztikusan szólva: a legvidámabb barakk szűkösségét jelezve,

A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Ő FIGYEL FEL ELŐSZÖR DRÁMAÍRÓI SZEMMEL KÁDÁR JÁNOS UTOLSÓ BESZÉDÉRE, AMELYBEN AZ ANTIK TRAGÉDIÁK EGYIK KÉSEI, UTOLSÓ DARABJÁT FEDEZI FEL ÉS ÍRJA ÚJRA. Pedig — mint arról többször is vall — indulása nem volt magától értődő. Hosszú éveket küzdött végig tépelődéssel és vívódásokkal, míg eljutott a Végre élszig. Barátjában, Petri Györgyben, a kor ikonikus költőjében találta meg művészi tájékozódásának irányát. Petri kompromisszumokat, hivatalos nyilvánosságot elutasító írói életformája, az — Ottlikkal szólva — „alkotói létezésszakma” kérlelhetetlensége egyszerre állította pályára és töltötte el szorongással, kétségekkel: képes-e megfelelni a művészi és politikai függetlenség programjának? Ha jól gondoljuk — és ez az értelmezés Kornis ars poeticájában is megragadható —, a lírai és a prózai perspektíva összeegyeztetésében mutatható fel a kornisi életmű másik alapkérdése. Számtalan példát említhetnénk, de ezúttal elég a Dunasiratót megidéznünk, hogy alátámasszuk a megállapítás indokoltságát. Ebben a hömpölygő, áradó — a zsidó imádságok liturgiáját, a szabad vers asszociációs ritmusát, a prózai megfigyelések alanyian részletező tárgyilagosságát, a fohász ciklikusságát, va-

kainak, az eredendő mítoszok rejtélyeinek, a személyiség történetének, a bőr alá beíródó mentális mintázatoknak ered nyomába. Állandó megmunkálás alatt tartja ezt a területet, szántja és veti, öntözi és aratja, híven a kultúra, a megművelés fogalmának tradícióban őrzött, eredeti jelentéséhez. „Az apa erő. Visszaépít, sose javít: annak tökéletességét bontja ki, amit vagy akinek segít. Már akkor elfelejtettem, mikor még nem felejtettem el. Jut eszembe. Ennyit se tudok róla. (Mert azt könnyű elfelejteni, amit az ember mintha magától kapna.) Olyasmi, olyas ki ő, akit nem kell, vagy nem is lehet tudni és (ezért is) inkább zavar, mint felfogható, bár verekedve ellenállni neki győzelem: győzök a győzelmében ennek az erőnek: együtt jó nekünk. Mintha csak én lennék. Majd egy nap arra ébredek, hogy már nem is tudom. Vannak ilyen álmok. El kell felejteni. Ahhoz meg kellene halni. Nem olyan egyszerű” — írja a Litera hasábjain folytatásokban megjelent, Felfaltalak című regényében.

a nyugati életformák turkálójából, a second handből kibányászott, sokadszori újrahasznosítással összefusizott alakokat visz színpadra. A rendszerváltás után pedig ő figyel fel először drámaírói szemmel Kádár János utolsó beszédére, amelyben az antik tragédiák egyik kései, utolsó darabját fedezi fel és írja újra. Interjúkötetében — Hol voltam, hol nem voltam — memoárszerűen mondja el élete történetét. Hogy is mondta Ottlik? Azok a fontos könyvek, amelyek segítenek élni. Kornis művei ennek az állításnak az igazáról tanúskodnak. Jánossy Lajos 2018

03 19

LITERÁRIUM KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN KORNIS MIHÁLY-EST KÖZREMŰKÖDŐK: SZALÓKI ÁGI — ÉNEK, IFJ. TÓTH ISTVÁN — GITÁR JÁNOSSY LAJOS — MŰSORVEZETŐ-HÁZIGAZDA ALKOTÓK: BALOG JÓZSEF — RENDEZŐ KERESZTURY TIBOR — SOROZATSZERKESZTŐ ÜVEGTEREM

2018. március—április

literárium

literárium 2018. március—április

Ezzel ébredek. Mit is írtál? „Egy ketrecben, egymás kultúrájának a kacatjai között hentergünk, egymás helyére fekszünk le.” Kézben tartlak. Te is engem. No de hogyan?

KORNIS MIHÁLY:

KÍVÁNL AK,

kívánlak

Kikeltem az ágyból jókedvűen, meztelenül, az előbb volt egy álmom, meglepően hosszan, nyugalmasan és csöndesen álmodtam évtizedek óta makacsul kínzó rémálmomnak épp a fordítottját. Azt szoktam álmodni, hogy akik szeretetére időtlen idők óta vágyom, vágyakozom, azok viszolyogtató körülmények közt leleplezik szeretetük iránti sóvárgásomat, megszégyenítenek érte, megmondják, hogy miért nem lehet, véletlenül se lehet szeretni engem, nem is szabad. Nem szeretetet érdemlek, hanem megvetést. Nem tehetségtelen vagyok, hanem ócska és vacak. Jogtalan előny a puszta létezésem, ezt mondja a szeme megkönnyebbülten, hogy ki tudta mondani, akinek a szeretetére mind hiába vágyakozom, sokszor álmomban is szembe kell néznem sziporkázó kacagásukkal, hogy képtelen vagyok javulni, ezért álmomban még mindig színházban kell rendeznem, fájdalmasabban rosszat elképzelni nem tudok. Ám ma hajnalban — mit is mondjak — létezésem szenvedélyes ellenzőinek szeretete vett körül, de ez az utolsó gondolatom volt, mielőtt felébredtem volna, az álomban is felébredtem, arra ébredtem, hogy nagyon jó, ami nem szokott, minden, ami körülvesz, ami érint, vagy amit meglátok, nem ijed meg tőle, hanem örül, repes. Tisztába jöttek vele, ki vagyok, a fák is tudják, az vagyok, ami körülvesz, az, aki körülvesz, szívből örül, hogy itt vagyok, szívből: halkan, békésen, nyugalmasan. Lassú tánc, körforgásszerű ringás. Többre nem emlékszem. De nem is hiányzik. Egy eddig ismeretlen boldogság ömlött belém — honnan? — belőlem, bizonyosságom támadt abban, amiben sosem volt, hiányzott, és ez a bizonyosság az ébredéssel éppenhogy nem múlt el. Mintha az álom épp annak az öröme volna, ami e bizonyosság tartalma. Nem szakadt félbe. Most el akartam kezdeni a munkanapom, igen, neki kell fognom, nem kétoldalt a csípőd, hanem… Hanem… Kívánlak. Látlak magam előtt. Belevörösödnél és beleizzadnál, mennyire és hol mindenütt látlak, nem csupán látlak, de már nyalábollak, zuhintlak, ez az, amire nem nézünk oda, még a szemünk sarkából sem, akkor megáll a villamos, hívják a csőszt, telefonálnak a rendőrségnek, mindenki megvadul, most bevezetlek, te örülsz, az álomforgatag nagyvilágában körbeveszlek mindenünnen, mindenki én leszek, bemutatlak összes önmagamnak. Nagy, vörös hajad hanyagul feltűzöd, hogy lássák a nyakadat is mind. Gyerünk! (Részlet az író készülő, új könyvéből) 2018

03 19

LITERÁRIUM KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN KORNIS MIHÁLY-EST KÖZREMŰKÖDŐK: SZALÓKI ÁGI IFJ. TÓTH ISTVÁN — GITÁR JÁNOSSY LAJOS — MŰSORVEZETŐ-HÁZIGAZDA ALKOTÓK: BALOG JÓZSEF — RENDEZŐ KERESZTURY TIBOR — SOROZATSZERKESZTŐ ÜVEGTEREM

2018. március—április

literárium

Fotó: AF archive / Alamy Stock Photo

Az utolsó tangó Párizsban

A FÉNY FILOZÓFUSA A filmeket általában rendezőjük nevével kapcsolják össze. Ezért is lehet különösen izgalmas egy olyan sorozat, amely nem rendezőt, hanem operatőrt mutat be. Főként, ha a neve Vittorio Storaro.

Aligha véletlen, hogy annyi nagyszerű operatőr között éppen VITTORIO STORARÓt szokás összefüggésbe hozni a filozófiával. Ő ugyanis nem egyszerűen fényképezte a filmeket, de Goethe színelméletének alapján végig is gondolta, mit és miért fényképez. A nagy német költő pedig, amint azt hűséges barátja és famulusa, Eckermann feljegyezte, a maga részéről nem a költészetére, a művészetére volt a legbüszkébb, hanem a Színtan című tudományos művére. A Müpamozi új sorozata Vittorio Storaro filmjeit mutatja be, márciusban és áprilisban a következőket: Az utolsó tangó Párizsban (Bernardo Bertolucci, 1972), Apokalipszis most (Francis Ford Coppola, 1979), Vörösök (Warren Beatty, 1981), Szívbéli (Francis Ford Coppola, 1981). Az utolsó tangó Párizsban a hetvenes évek hamisítatlan botrányfilmjeinek egyike. Paul (Marlon Brando), a kiüresedett és felesége halála miatt megkeseredett középkorú amerikai férfi és Jeanne (Maria Schneider), a francia egyetemista lány történetét nemigen kell bemutatni senkinek, aki felnőttkorát már elérte, és igazán

müpamozi 2018. március—április

szereti a filmeket. A menekvést és megnyugvást kereső, ugyanakkor zsarnoki férfi és a felfedezés vágya által hajtott fiatal lány tragédiába torkolló, szenvedélyes találkozásainak zseniális filmes megjelenítésére mindazonáltal igazi árnyék is vetül. Amint ez utólag kiderült, az egyik legemlékezetesebb jelenet forgatása előtt Bertolucci és Brando nem árulta el Schneidernek, hogy mi is vár rá, Bertolucci ugyanis saját elmondása szerint nem egy színésznő, hanem egy lány reakciójára volt kíváncsi. Nincs az a művészi kíváncsiság, amely az efféle rendezői önkényt legitimálhatja, ugyanakkor az immár negyvenöt éve elkészült film máig sem veszített erejéből, akár az említett szempontot is figyelembe véve. Apokalipszis most Fotó: ScreenProd / Photononstop / Alamy Stock Photo

A filmbarát nagyközönség számon tartja a színészek nevét, kivált, ha jelentős, nagy színészekről van szó — a nézők többsége gyakran hozzájuk is kapcsolja az adott mozgóképet. Azt azonban már többnyire csak a szakma iránt komolyabban érdeklődők és az ínyencek, vagy éppen a szakmabeliek tartják számon, hogy kik a rendező további alkotótársai. Arra, hogy ki szerezte a zenét, ki fényképezte, horribile dictu ki vágta a filmet, az átlagos néző már sokkal kevésbé figyel. Pedig vannak még néhányan, akik egy film készítésekor meghatározó munkát végeznek. Az operatőr például kedvező esetben a rendező egyenrangú társa lehet.

Fotó: Photo 12 / Alamy Stock Photo

Vörösök

…NEM EGYSZERŰEN FÉNYKÉPEZTE A FILMEKET, DE GOETHE SZÍNELMÉLETÉNEK ALAPJÁN VÉGIG IS GONDOLTA, MIT ÉS MIÉRT FÉNYKÉPEZ.

A Vörösöket nyugodtan tekinthetjük kétszeresen is aktuálisnak, mivel egyrészt Storaro fényképezte, másrészt nemrégiben volt az oroszországi forradalom századik évfordulója. John Reed amerikai újságíró (Warren Beatty), aki világháborús tudósítóként dolgozik Európában, izgalmasnak találva az evilági megváltást ígérő forradalmat, 1917-ben valahogy elkeveredik Oroszországba. Hazatérve mindent megtesz a kommunizmus eszméjének népszerűsítéséért, meg is alapítja az amerikai kommunista pártot. Ezután szerelme, az írónő Louise Bryant (Diane Keaton) társaságában még egyszer elutazik Oroszországba, ám második útja már egyáltalán nem olyannak bizonyul, amilyennek előzetesen elképzelte… Storaro a filmért második Oscarját is megkapta. Frannie (Teri Garr) és Hank (Frederic Forrest) megismerkedésük évfordulóját ünneplik a Függetlenség napjára készülő Las Vegasban. A nő Bora-Borára szeretne utazni a férfival, aki viszont házuk kulcsát adja át a nőnek. Igaz, megbeszélték, hogy amint a ház el-

Fotó: Photo 12 / Alamy Stock Photo

Szívbéli

Storaro első úgynevezett mainstream amerikai filmje az Apokalipszis most, amelyért azonnal Oscar-díjat is kapott. A vietnami háború idején Willard százados (Martin Sheen) azt a feladatot kapja, hogy likvidálja a megőrült és teljesen irányíthatatlanná vált elitkatonát, Kurtz ezredest (Marlon Brando). A filmet, annak ellenére, hogy vietnami környezetben játszódik, sokan nem háborús filmnek tartják, hanem egyfajta road movie-nak, tudniillik valóban nem magáról a háborúról szól, sokkal inkább egy titkos küldetést végrehajtó, nem túlságosan rokonszenves amerikai tiszt lelkivilágáról, lélektani fejlődéséről. Meg persze azért a külvilág brutalitásáról is. És egyáltalán nem mellékesen Storaro képeinek zsenialitásáról.

készül, el is adják, ám Hank közli, egy ideig azért még ellakna benne. Az este veszekedéssel ér véget. De vajon mennyire drámai a helyzet? A Szívbéli technikai újításokkal teli, ám Coppolát anyagi romlásba döntő szerelmes történet. Mesés Péter 2018

03 12 26 04 09 23

MÜPAMOZI A FÉNYPRÓFÉTA — VITTORIO STORARO FÉNYEI ÉS SZÍNEI AZ UTOLSÓ TANGÓ PÁRIZSBAN APOKALIPSZIS MOST VÖRÖSÖK SZÍVBÉLI ELŐADÓTEREM

2018. március—április müpamozi

A Fotó: Martin Sigmund

Andrés Orozco-Estrada

klasszikus 2018. március—április

BŐSÉG zavara

Nagyszabású Liszt-oratórium és kópiahangszereken megszólaló Mozartműsor, „amerikai opera” Bernsteintől és dramma per musica Hassétól; versenyművek és kamarakompozíciók, egy legendás karmester és virtuóz sztárzongoristák (mindjárt három is!), világklasszis kürtös, klarinétos és hegedűs: nem könnyű választania annak, aki a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait böngészi – pedig ebben a cikkben kizárólag a Müpában megvalósuló klasszikus zenei eseményekről esik szó. A Budapesti Tavaszi Fesztivál különleges figyelmet szentel Liszt Ferenc életművének. Tavaly a kiegyezés 150. évfordulóján a Koronázási mise szólalt meg, most egy másik grandiózus remekmű, a Szent Erzsébet legendája kerül sorra. Liszt gondolkodásmódjának fontos jellegzetessége volt, hogy gyakran inspirálták a társművészet alkotásai. Ez ebben az esetben is így történt: a komponista Wartburg várában látta Moritz von Schwind freskósorozatát Árpádházi Szent Erzsébetről, és ezt követően kezdett foglalkozni egy nagyszabású zenemű tervével. A társművészeti inspirációhoz még két, a zeneszerzőre szintén jellemző mozzanat csatlakozik: az egyik a vallásos tematika, amely a mélyen hívő Liszt műveiben léptennyomon felbukkan, a másik a magyar történelem, amely szintén sokszor kínált nyersanyagot Liszt számára. Az együtt érvényesülő három tulajdonság a zeneszerző rendkívül jellemző alkotásává avatja a sok operai vonást tartalmazó Szent Erzsébet-legendát, Liszt egyik fő művét. Terjedelme és előadásának nehézségei miatt ez az 1865-ben bemutatott oratórium mindmáig ritkán hangzik fel, ezért minden megszólalása ünnep. A mostani ténylegesen is az lesz, hiszen a NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR és a NEMZETI ÉNEKKAR koncertjén, HAMAR ZSOLT vezényletével a fesztivál nyitóestjén hallhatjuk az alkotást. Mindig izgalmasak azok a hangversenyek, amelyeken eltérő világok ból érkező, különböző kultúrájú művészek hoznak létre közös produkciókat. Ilyen eseménynek ígérkezik az a koncert, amelyen — jelképesen szólva — Közép-Ázsia és Dél-Amerika találkozik Európával. YEFIM BRONFMAN (1958) az üzbegisztáni Taskentben született, ott töltötte gyermekkorát, hogy onnan először tizenöt évesen Izraelbe emigráljon, majd 1989-ben az Amerikai Egyesült Államok polgára legyen. A világhírű zongoraművész, akit rendkívüli virtuozitásáért és állóképességéért egyaránt csodálnak, a Müpában immár örvendetes rendszerességgel fellépő BÉCSI FILHARMONIKUSOKkal érkezik — ők persze, mint mindig, most is a császárváros patinás zenei ha-

gyományait hozzák magukkal. ANDRÉS OROZCO-ESTRADA (1977) pedig gyermekkorában Medellínben, Kolumbia második legnagyobb városában kezdett ismerkedni a hegedűjáték rejtelmeivel, hogy azután húszévesen Bécsben folytassa tanulmányait — immár reménybeli karmesterként. Ausztrián kívül jelenleg elsősorban a Houstoni Szimfonikusok, a Londoni Filharmonikusok és a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara élén hallható. Bronfmant köz ismerten erős szálak kötik a 20. századi repertoárhoz, ezért is tűnik testhezállónak, hogy Beethoven 3., c-moll zongoraversenye mellett ezen az estén Bartók 2. zongoraversenyét is megszólaltatja. A karmester és a zenekar közös önálló produkciójaként a második részt sziporkázó zenei tűzijáték tölti ki: Stravinsky Petruskája. Idén ünnepeljük Leonard Bernstein születésének századik évfor dulóját. Páratlan lehetőség a budapesti közönség számára, hogy a februári Bernstein-maratonon színre kerülő Trouble in Tahiti (Zűrzavar Tahitin) után bő két hónappal, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, szintén a Müpa falai között látható és hallható lesz az A Quiet Place (Egy békés hely). A második mű (1983), Bernstein utolsó zenés színpadi alkotása ugyanis a több mint harminc évvel korábban keletkezett első (1951) párdarabja. Bernsteinnek egyedülálló ötlete támadt: úgy döntött, megírja saját műve folytatását: elénk tárva, hogyan alakul évtizedekkel később a Trouble in Tahiti cselekménye idején még fiatal férj és feleség, Sam és Dinah sorsa. Az első opera a konszolidált kertvárosi élet felszíne alatt megmu-

Bernsteinnek egyedülálló ötlete támadt: úgy döntött, megírja saját műve folytatását…

2018. március—április klasszikus

tatja a házaspár kapcsolatának válságát. A másodikban az autóbaleset áldozatává vált asszony temetésén találkozik az idősödő Sam immár felnőtt gyerekeivel, valamint néhány mellékszereplővel. Egy kritika szerint „mindaz, ami a korábbi operában még szatirikus, dallamos, jazzhatásokat felmutató, most lélektani szempontból sokkal mélyebb, s ugyanakkor nyersebb benyomást kelt”. Tanúi lehetünk annak, „ahogyan a szereplők a család egy szeretett tagjának halála után küzdelmesen próbálnak kapcsolatot teremteni egymással, megbocsátani, elfogadni egymást”. Keresik és kétségbeesetten próbálják a jelenben újrateremteni a hajdani intimitás pillanatait. Az A Quiet Place érdekessége, hogy Bernstein flashback-szerűen idézi fel benne a Trouble in Tahiti részleteit. A produkciót az innovatív szellemű NEUE OPER WIEN társulata jegyzi — ők ismertették meg a magyar közönséggel 2014 januárjában Eötvös Péter Paradise reloaded (Lilith) című operáját. A nyolcvannégy éves SIR ROGER NORRINGTON a nemzetközi karmes ter-társadalom nagy öregjei közül való — a legszínesebb egyéniségek egyike. A historikus előadópraxis fontos képviselőjeként vált híressé évtizedekkel ezelőtt, utóbb azonban megtapasztalhattuk, hogy érdeklődése a barokk és a klasszikus repertoárnál sokkal szélesebb körben készteti kalandozásra, eljuttatva egészen Mahlerig, akinek zenéjét Budapesten is felfedező szellemben vezényelte. De nemcsak a repertoár területén nyitott és rugalmas, hanem az előadó-apparátus megválasztásakor is: így kerülhetett a modern hangszereken játszó Camerata Salzburg vagy a Stuttgarti Rádiózenekar élére, ahol sok évet töltött. A Tavaszi Fesztiválra ezúttal régi hangszeres gárdával érkezik, mégpedig a világ egyik legjobbjával: A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA az alapítása, 1986 óta eltelt évtizedekben az egyik legizgalmasabb régizenei együttessé fejlődött, s ebben döntő szerepet játszott függetlensége.

Náluk nincs zeneigazgató, inkább felkérnek néhány karmestert, akik „principal artist”-ként felváltva dolgoznak a zenekarral, így őrizve meg az együttes szellemi frissességét. Mostanában Simon Rattle, Vladimir Jurowski, Fischer Iván, John Butt és Mark Elder a kiválasztottak. Norrington és William Christie az „emeritus conductor” tisztjét töltik be. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon hallható Mozart-est a szimfóniák mellett egy kürtversenyt is kínál: ezt a zenekar egyik kiválósága, ROGER MONTGOMERY játssza. Április 9-én közvetlen kommunikációra számíthatunk: Norrington szívesen beszél a hangversenyeken, örül, ha a közönség a tételek között is tapsol — sőt azt se bánja, ha a zene humorát megértve a hallgatóság olykor hangosan felnevet. „Csak a legnagyobb művészek képesek arra, hogy produkcióikban összeegyeztessék a felfedező szellem élénkségét és a gondolkodásmód komolyságát. MARTHA ARGERICH ilyen. Ő már a kezdet kezdetén sem volt csupán mechanikusan játszó virtuóz, akit kizárólag a bravúr és az ujjak mozgásának sebessége érdekel. Persze birtokában volt mindeme tudásnak, képzelőereje azonban képessé tette arra, hogy a zongorahangzás különleges minőségét hozza létre.” Mindezt nagy honfitársa és gyerekkori barátja, Daniel Barenboim nyilatkozta az idén hetvenhét esztendős argentin zongoraművésznőről. Argerich, a kivételes muzsikus, nagyszerű szólista, lelkes kamarazenész és fiatal tehetségek pártfogója pár éve már járt Budapesten kiváló szonátapartnere, Gidon Kremer zenekara, a KREMERATA BALTICA társaságában. Most ismét együtt érkeznek. A kamarazenekar, amelyet a hegedűművész 1997-ben alapított, Észtország, Lettország és Litvánia legtehetségesebb fiatal muzsikusait tömöríti — fiatalság és tehetség, két olyan élmény, amely mindig is inspirálta Argerichet, aki saját fesztiválja, a luganói Proggetto Martha Argerich koncertjein is körülvette magát a zenei előadó-művészet

klasszikus 2018. március—április

Fotó: Norbert Kniat

Yuja Wang

ifjú géniuszaival. A budapesti koncert műsora is különlegesnek ígérkezik: hallhatjuk az ötvenévesen, 2000-ben elhunyt észt zeneszerző, Lepo Sumera vonósokra és ütőkre komponált darabját (Symphōnē), de megszólal Mendelssohn varázslatos energiájú Oktettje és Chopin a-moll mazurkája is (op. 17/4) — az utóbbi Viktor Kiszin kamarazenekari átiratában. Az estét Liszt Esz-dúr zongoraversenye koronázza meg, Argerich szólójával. Az előadás érdekessége, hogy a mű Gilles Colliard átdolgozásában hangzik fel. Akar meghallgatni egy zongoraesttel kombinált kamaraestet három világklasszis muzsikussal? Közülük YUJA WANGot aligha kell bemutatni, a magyar közönség jól ismeri a harmincegy éves, pekingi születésű zongoravirtuózt, aki a legnagyobb koncerttermekben a világ leghíresebb karmestereivel lép fel, ám ha egyszer úgy döntene, akár fotómodellként is folytathatná a pályafutását. Partnerei sem akárkik: DAISHIN KASHIMOTO immár kilenc éve a Berlini Filharmonikusok koncertmestere. A harminckilenc éves japán hegedűs Londonban született, majd az amerikai Juilliard Schoolban és a lübecki zeneakadémián folytatta tanulmányait. Nemcsak zenekari zenész: kamaramuzsikusként már sokszor lépett fel olyan partnerekkel, mint Jurij Basmet, Yefim Bronfman vagy Mischa Maisky. A harmadik művész is a Berlini Filharmonikusokhoz kapcsolódik: ANDREAS OTTENSAMER a zenekar szólóklarinétosa. A mi szívünket megdobogtatja, hogy a félig magyar származású osztrák virtuóz egyik legutóbbi lemezének címe The Hungarian Connection — A magyar kapcsolat —, s ezen nemcsak csupa magyaros tematikájú művet szólaltat meg, de partnereinek többsége is magyar (többek közt a nemrég elhunyt, kiváló cimbalomjátékos, Ökrös Oszkár). A Wang—Kashimoto—Ottensamer hármas koncertjének mindkét részét szóló zongoraprodukciók nyitják meg: Yuja Wang először Brahms Intermezzóit, majd Ligeti Etűdjeit adja elő, ezt követően pedig a három művész hangszerén az első részben A katona története szvitváltozatát hallhatjuk Stravinskytól, majd a koncert végén Bartók Kontrasztok című trióját. Johann Adolf Hasse (1699—1783) a késő barokk egyik legnépszerűbb zeneszerzője volt, utóbb azonban munkássága feledésbe merült, hiszen legfontosabb műfaja az opera seria, amelynek divatja a bécsi klasszikában leáldozott. Műveit manapság kezdik újra felfedezni. Kivételes alkalom: a Németországban élő és tanító KOVALIK BALÁZS a müncheni THEATERAKADEMIE AUGUST EVERDING mesterszakos hallgatóinak közreműködésével megrendezte az Artasersét, Hasse 1730-ban keletkezett, háromfelvonásos dramma per musicáját. A történet, mint a legtöbb barokk operáé, az antikvitásból merít, Artaxerxész perzsa királyról szól, és a librettó, mint a komoly barokk operáké általában, rendkívül bonyolult, szövevényes cselekményt jelenít meg, sok és sokféle konfliktussal és érzelemmel. Az énekszólamok pedig parádésak! A szöveg író nem más, mint a kor legnagyobb és legnépszerűbb opera librettistája, a Hasséval szinte teljesen egyszerre született és meghalt Pietro Metastasio (valódi nevén Pietro Antonio Domenico Trapassi), a „költőfejedelem”, aki Rómában született, de élete jelentős részét Bécsben élte le. A produkció egyik sokat ígérő vonása, hogy Kovalik rendezései mindig kreatívak és innovatívak, a másik pedig az, hogy a rendező lelkes fiatalokkal dolgozik. Aki emlékszik még Kovalik nagy kritikai lelkesedést kiváltott, szintén fiatal énekesekkel megvalósított, hajdani budapesti Mozart-produkcióira, tudja, hogy ez mit jelent. A mű magyarországi bemutatóként kerül színre a Fesztivál Színház színpadán. Csengery Kristóf

2018

03 30

2018

04 06

2018

04 09 10

2018

04 09

2018

04 12

2018

04 16

2018

04 21 22

LISZT: SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: SZENT ERZSÉBET — KELE BRIGITTA ZSÓFIA ŐRGRÓFNÉ — KUTASI JUDIT HERMANN ŐRGRÓF; II. (HOHENSTAUFI) FRIGYES — ALBERT PESENDORFER LAJOS ŐRGRÓF — MARKUS WERBA EGY MAGYAR MÁGNÁS; UDVARMESTER — HAJA ZSOLT NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM YEFIM BRONFMAN (ZONGORA) ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK VEZÉNYEL: ANDRÉS OROZCO-ESTRADA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BERNSTEIN: A QUIET PLACE — BEMUTATÓ SZEREPLŐK: SAM — STEVEN SCHESCHAREG DEDE — KATRIN TARGO JUNIOR — DANIEL FOKI FRANÇOIS — NATHAN HALLER HIVATÁSOS BÚCSÚZTATÓ — PABLO CAMESELLE BILL — GEORG KLIMBACHER SUSIE — REBECCA BLANZ PSZICHIÁTER — SAVVA TIKHONOV DOKI — JOHANNES SCHWENDINGER A DOKI FELESÉGE — VERONIKA DÜNSER KÖZREMŰKÖDIK: UMZE KAMARAEGYÜTTES, A WIENER KAMMERCHOR SZÓLISTÁI ALKOTÓK: STEPHEN WADSWORTH — LIBRETTÓ GARTH EDWIN SUNDERLAND — SZÖVEGÁTIRAT, KAMARAZENEKARI VÁLTOZAT CHRISTIAN TABAKOFF — DÍSZLET, JELMEZ NORBERT CHMEL — FÉNY ANTANINA KALECHYTS — AZ ÉNEKESEK BETANÍTÓJA PHILIPP M. KRENN — RENDEZŐ VEZÉNYEL: WALTER KOBÉRA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ SIR ROGER NORRINGTON ÉS A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: ROGER MONTGOMERY — KÜRT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM MARTHA ARGERICH (ZONGORA) ÉS A KREMERATA BALTICA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM YUJA WANG (ZONGORA), DAISHIN KASHIMOTO (HEGEDŰ) ÉS ANDREAS OTTENSAMER (KLARINÉT) KONCERTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM HASSE: ARTASERSE A THEATERAKADEMIE AUGUST EVERDING ELŐADÁSA KÖZREMŰKÖDIK: HOFKAPELLE MÜNCHEN ALKOTÓ: KOVALIK BALÁZS — RENDEZŐ VEZÉNYEL: MICHAEL HOFSTETTER FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. március—április klasszikus

Fotó: Manfred Esser

Sir Roger Norrington

egyenes hangok prófétája Sir Roger Norringtont a historikus régizene-játék nagy öregjei közé sorolhatnánk – ha ez a minősítés nem mondana ellent egyénisége egyik alapvonásának. Az idén nyolcvannégy esztendős brit karmester ugyanis minden jel szerint örökifjú: nemcsak mosolyának pajkossága és muzsikálásának szinte kamaszos élénksége teszi azzá, de gondolkodásmódja is. Van az oxfordi Blackwell’s könyvesboltnak egy mintegy ezer négyzetméternyi területű terme, amely a Norrington Room nevet viseli. Nem Roger Norrintgontól, hanem édesapjáról nevezték el: a kiváló tudós, Sir Arthur Lionel Pugh Norrington a Trinity College élén állt, s az Oxfordi Egyetem egyik irányító tisztségviselője volt. A karmester tehát nem hétköznapi családban nevelkedett: ahol ő látta meg a napvilágot, ott igencsak szokás volt gondolkodni… Az otthonról hozott nyitottság, kezdeményező szellem és elfogulatlanság egész életén végigkísérte. Tegyük hozzá a tulajdonságokhoz a sokoldalúságot is: nemcsak historikus zenekarokat vezényelt — ilyen minőségében egy alapvető fontosságú együttes, az 1978-ban létrejött London Classical Players alapítójaként —, de modern zene karokat is. Mi több: kórust is vezetett (Oxford Bach Choir), és a zenés színházi nagyüzem működtetéséből is alaposan kivette a részét: 1969-től 1984-ig a Kenti Opera zeneigazgatója volt. A nyolcvanas évek második felében a Bornemouth Sinfonietta élére került, majd a kilencvenes évek első felében a New York-i illetőségű kamarazenekar, az Orchestra of St. Luke’s vezetője lett. Ezt követte pálya futásának egyik legizgalmasabb korszaka, a Stuttgarti Rádió

klasszikus 2018. március—április

Szimfonikus Zenekarának élén, 1998 és 2011 között. Ezzel pár huzamosan a Camerata Salzburgot is irányította. A tájékozottabbak e feltűnően sokszínű lista olvastán sokatmondóan megjegyezhetik: ez nem mind régizenei együttes… Bizony nem, sőt! Norrington a historikus karmestereknek azon elfogulatlan elitcsapatába tartozik, amelynek tagjai — mint például a már eltávozottak közül Nikolaus Harnoncourt, vagy a mai is élő és aktív nagyok sorából John Eliot Gardiner — szívesen, sőt életprogram szerűen „exportálták” a historikus régizenei gondolkodást a nem historikus együttesek világába. Norrington vallja, hogy a historikus zenélés nem bélhúrokon, barokk vonón, natúrkürtön és egyéb kópiahangszereken múlik, hanem tempóvételen, tagoláson, hang súlyozáson, hangképzésen, s mindez a modern zenekarok által is megvalósítható. Szívesen vállal hát feladatot effajta együttesek élén is, s ezeknek természetesen Schumann, Brahms, Berlioz, Csajkovszkij, Mahler műveit is betanítja. Hogyan? A maga módján — amely erősen eltér a szokványostól. Norrington egyik nagy szószólója a vibrátómentes, „egyenes hangú” játéknak, és modern

…ahol ő látta meg a napvilágot, ott igencsak szokás volt gondolkodni… zenekarok élén mindig is bátran szorgalmazta, hogy szakítsanak a konvenciókkal, és a romantikusokat is így szólaltassák meg. Az eredmény nyomán egy új, tisztább hangzásvilág nyílt meg a koncertlátogatók előtt. A vibrátómentes játékról szólva Norrington a 19. század nagy hegedűsét, a magyar származású Joseph Joachimot idézi: „A hegedűjátékban a kifejezés a vonókezelésen múlik. Ha valaki — még ha szólista is — azzal tölti az időt, hogy folyton vibrál, ezzel csak azt jelzi, hogy nem ura a hangszerének…” Norrington tehát historikusan vezényel — de nem elvontan és nem akadémikusan, hanem a zene közvetlen, kommunikatív jellegét hangsúlyozva. Ehhez a szemlélethez keresve sem találhatna alkalmasabb partnereket, mint az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon vezetésével fellépő együttest, A Felvilágosodás Korának Zenekarát. Ez a világszerte nagy megbecsülésnek örvendő, virtuóz társaság nagyon is „egy húron pendül” Norringtonnal, ami a gondolkodásmód elfogulatlanságát, frissességét, a zenélés szenvedélyét és energiáját illeti. Nem véletlenül választották meg őt (és rajta kívül William Christie-t) tiszteletbeli karmesternek, „emeritus conductornak” — pedig ez az együttes amúgy büszkén vállalja a vezető nélküliség gyakorlatát: náluk nincs főzeneigazgató, felváltva dolgoznak az általuk kiválasztott karmesterekkel (akik között Fischer Ivánt is megtaláljuk). Mozartot hallhatunk ezen az áprilisi estén — két szimfónia foglalatában két kürtversenyt a zenekar nagyszerű szólistája, Roger Montgomery előadásában. Mozart — Haydn mellett — talán a legalkalmasabb szerző arra, hogy a jó kedélyű, humort is kedvelő Norrington megmutassa, mit tart a hangversenyezés gyakorlatában a legfontosabbnak. A közvetlenséget, a kommunikációt, a nézőtéri széksorokban helyet foglalók egyenrangú társként való kezelését. „Nem szeretem, ha felülről lefelé muzsikálnak” — mondja egy interjúban. „Azokért a zenei megnyilvánulásokért lelkesedem, amelyek segítenek abban, hogy a koncerteken megtörjön a jég. Akkor örülök, ha a közönség eléggé bizalmasnak érzi a hangulatot ahhoz, hogy reagáljon a zenészek gesztusaira. Ha ez megtörténik, biztosak lehetünk abban, hogy jó esténk lesz.” Kecskés M. Júlia

2018

04 09

SIR ROGER NORRINGTON ÉS A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: ROGER MONTGOMERY — KÜRT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április klasszikus

Egy hittudós bariton szenvedélyes kérdései

Kurt Elling

Első tíz lemezének mindegyikére kapott Grammy-jelölést a chicagói Kurt Elling, aki néhány év alatt a jazzénekesek legnagyobbjai közé emelkedett. Együttese élén eddigi legváltozatosabb, The Questions címmel márciusban megjelent új lemezével látogat ismét Budapestre.

Ötvenhez közeledve egy olyan rendkívül tudatos előadó, mint KURT ELLING, általában vállalja a számadást, mérleget készít, s ez többnyire szükséges is a művészi továbblépéshez. Feltételezhetjük, hogy Elling, aki novemberben töltötte be az ötödik ikszet, pontosan tisztában volt ezzel, és ezért is tágított a repertoárján: The Questions című lemezével olyan mélységekbe merészkedik, amelyekbe előtte talán még egyetlen jazzénekes sem, Bob Dylan, Paul Simon, kortárs és középkori költészet, Broadway melódiák és jazz darabok műsorra tűzésével.

jazz 2018. március—április

Fotó: Anna Webber

Pedig nem jazzénekesnek készült, lutheránus kántor apjának hivatása nyilván a szeme előtt lebegett, amikor hittudományi diplomát készült szerezni szülővárosának egyetemén, és az Egyházak Világtanácsához akart menni dolgozni. Ám, ahogy egy régebbi interjúban felidézte: „Az ember egy idő után nem tudja Schleiermachert és Habermast a kellő hatékonysággal tanulmányozni, ha esténként John Coltrane-ben mélyül el hajnali négyig.” Ugyanis afféle inasként már az egyetem alatt mélyen belemerült a helyi jazzéletbe, mígnem csak egy kredit hiányzott a diplomához. Tavaly viszont levizsgázott az egyetlen elmaradt tárgyból, és megkapta hittudós mesterfokozatát.

…lutheránus kántor apjának hivatása nyilván a szeme előtt lebegett, amikor hittudományi diplomát készült szerezni… Elling komplex művészi profiljának azonban az is vonása volt, hogy időközben egyetemi vendégelőadást tartott költészet és zene összefüggéseiről, saját, valóban lírai szövegeit kö tetben adta ki, és intellektuális kíváncsisága is megmaradt. Új lemezén igazi filozófusként a legalapvetőbb kérdésekhez jut el a létről, a jövőről, a szerelemről — és a politikai helyzetről. Eddig is gyakran írt szöveget, most viszont új zeneszerző és hangszerelő partnereivel, Stu Mindeman zongoristával és John McLean gitárossal mindent a gondolatiságnak rendeltek alá, szabadon gyúrták át a darabokat, és új számokat is írtak. Pastorius örökzöldjéhez a misztika, Carla Bley témájához Wallace Stevens egyik antológiaverse adta az inspirációt, de Elling a Sinatra-centenáriumra is reflektál az On the Town és a King and I című musicalek betétdalai, például a Skylark átköltésével. Amikor először Magyarországon járt, Elling arra biztatta a magyar muzsikusokat, hogy figyeljenek oda saját kultúrájukra, zenei hagyományukra, és abból építkezzenek. Most is példával szolgál a zenészkollégáknak: teljes odaadással, alázatosan és nyitottan fordul a különböző zenékhez, dallamokhoz, musicalhez és költészethez. Szuggesztív, gondolatilag kiérlelt anyagot gyúr sokféle szenvedélyből. Ezt, valljuk meg, nehéz lesz bárkinek is utánacsinálni. Zipernovszky Kornél

2018

04 21

KURT ELLING THE QUESTIONS KÖZREMŰKÖDIK: STU MINDEMAN — ZONGORA, HAMMOND-ORGONA CLARK SOMMERS — NAGYBŐGŐ JOHN MCLEAN — GITÁR CHRISTIAN EUMAN — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április jazz

Ákos

könnyű 2018. március—április

Minden

korábbitól különböző Művészpálya számokban elbeszélve: Ákos már bő két évtizede az ország egyik legnépszerűbb előadója, kicsit több mint három évtizede kezdődött zenészpályája, és pontosan öt évtizede született. Az ötvenéves jubileum alkalmából kettős Müpa-koncerttel ünnepel.

ÁKOS a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ad két kon-

certet a Müpában (egyet április 7-én, ötvenedik születésnapja másnapján, egyet pedig 8-án), Ákos 50 — jubileumi előadás címmel. A teljes életművet méltón megidéző műsor három évtizedet ölel át, hiszen Ákos 1987 őszén mutatkozott be a Bonanza Banzai elődjével, amely hivatalosan a következő év májusában indult és lett gyorsan a korszak egyik legsikeresebb zenekara. Ákos már a szinti-pop trió sikereinek csúcsán, 1993-ban elindította szólókarrierjét Karcolatok című debütlemezével. Így tehát szólópályája is jubileumnál, huszonöt évnél tart. Korai szólólemezeivel gyorsan megismételte és felül is múlta az addigi sikereket. Számtalan díjjal jutalmazott lemezein felhangzó újabb, mégis azonnal felismerhetően sajátos dalai egy folyvást átalakuló zenei világban születtek meg. A szervesebb, zenekarosabb, hagyományosabban dalszerző-előadói anyagokon hol a modern rockos hangzás, hol a költői igényű dalszövegek, hol az újra előtérbe került, ihletett szintetizátoros megszólalás emelkedett ki. De a rendre platina státuszig jutó stúdiólemezek (az eddigi utolsó 2015-ben jelent meg Még egyszer címmel) és koncert albumok, angol nyelvű korongok, valamint egyéb kiadványok csak az egyik felét jelentik az életműnek, amelyben ugyanilyen fontos funkció jut a koncerteknek. A rendkívül igényes élő fellépések egészen biztosan nagy szerepet játszottak abban, hogy Ákos a magyar poptörténet egyik legsikeresebb művészévé válhatott. Rajta kívül például senki nem volt képes arra, hogy három egymást követő évben is dupla teltházas Budapest Sportaréna koncerteket adjon. Ákos 2014 és 2016 között ezt megvalósította, és 2017-ben is csak azért nem, mert abban az évben egyáltalán nem adott önálló koncerteket. Jubileumi — bizonyosan ismét nagyon kidolgozott — műsorán tehát kiéhezett rajongókkal fog találkozni. A Kossuth-díjas énekes—dalszerző ezeket árulta el az ünnepi műsorról: „A tavalyi koncertszünet után jó érzés lesz újra színpadon állni, ráadásul ilyen rangos környezetben. A helyszínhez méltó előadást tervezünk, de nem maradhat el az elmúlt három évtized néhány vicces vagy izgalmas pillanatának megidézése sem. Hangvételében talán az Andante vagy a 40-es koncertsorozathoz lehet hason lítani azt, amit most tervezünk, de minden korábbi elő adásunktól különbözni fog.” K. T. 2018

04 07 08

ÁKOS 50 — JUBILEUMI ELŐADÁS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április könnyű

Herczku Ágnes

HELYEK SZELLEME – TÁNCBAN ELBESZÉLVE Két „megújulva megőrző” táncszínházi előadás bemutatóját is tartják áprilisban a Fesztivál Színházban: 12-én a Duna Művészegyüttes Szerelmünk, KALOTASZEG című, az erdélyi tájegység ma�gyar, román és cigány táncaira épülő produkciója lesz látható, míg 18-án Feketetó címmel az ugyan�csak erdélyi, soknemzetiségű feketetói vásár és kulturális találkozóhely miliője elevenedik meg modern köntösben (KOREOGRÁFUS, RENDEZŐ: Foltin Jolán). 54

tánc 2018. március—április

Kalotaszeg számos kiemelkedő táncost és zenészt adott a nép művészetnek az elmúlt nyolcvan évben, elég, ha Mátyás István „Mundruc”, Fekete János „Poncsa”, Jankó István „Pitti”, Fodor Sándor „Neti” vagy Berki Ferenc „Árus” nevét említjük. A Szerelmünk, Kalotaszeg című előadás e népi táncosok öröksége előtt kíván tisztelegni, és az általuk szélesebb körben ismertté tett kalotaszegi magyar, román és cigány táncokra, illetve zenékre épül. A Duna Művészegyüttes mostani, Juhász Zsolt rendezte produkciójához ennek megfelelően olyan alkotókat kértek fel, akiket erős szakmai és személyes kötődés fűz Kalotaszeghez. A három vendégkoreográfus, Kocsis Enikő, Fitos Dezső és Mihályi Gábor, illetve a táncmester Gyémánt Ádám egyaránt behatóan ismerik e tájegység táncait, miként az előadás két zenei szerkesztője, Dulai Zoltán és Pál István „Szalonna” szintén kellőképpen jártas az erdélyi tájegység népzenéjében. A Szerelmünk, Kalotaszeg úgy igyekszik megőrizni az auten tikus néptánc és népzene hagyományait, hogy egyben meg is újítja, a művészegyüttes ars poeticája szerint „hagyománytisztelő módon közelítenek a népi kultúrához, ám e szövetbe bátran beemelik más korok, más műfajok elemeit, motívumait, gondolkodásmódját, esztétikáját”. „Feketetó mint szimbolikus tér azt fejezi ki számomra, hogy a kultúrák egyenértékűek: inkább összekötnek, mintsem el választanak minket egymástól. S talán könnyebb az »idegen« kultúrák tisztelete és elfogadása, ha meglátjuk bennük a saját arcunkat.” Ezt már Cserepes Károly, az április 18-án bemutatásra kerülő Feketetó című produkció zenei alapját képező CD szerzője mondja. A Királyhágón átvezető főútvonal mentén,

Fotó: Posztós János, Müpa

„...TALÁN KÖNNYEBB AZ »IDEGEN« KULTÚRÁK TISZTELETE ÉS ELFOGADÁSA, HA MEGLÁTJUK BENNÜK A SAJÁT ARCUNKAT.” Erdély történelmi határán fekvő településen az oklevelek tanúsága szerint 1815 óta rendeznek ősszel országos vásárt, melyen értelemszerűen a zenészek is mindig ott voltak. A soknemzetiségű nyüzsgést Foltin Jolán rendező és koreo gráfus álmodja színpadra. „Elég volt végigmenni a sokadalmon, hogy hol az egyik, hol a másik nemzetiség zenéjét élvezhessük: az »áthallás« közöttük nem virtuális, hanem tényleges volt” — olvassuk az előadás előzetesében. Jávorszky Béla Szilárd 2018

04 12

2018

04 18

DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES: SZERELMÜNK, KALOTASZEG — BEMUTATÓ KÖZREMŰKÖDIK: NAVRATIL ANDREA, BERECZ ISTVÁN KALOTASZEGI ADATKÖZLŐK — ÉNEK GÖNCÖL ZENEKAR ALKOTÓK: DULAI ZOLTÁN, KELEMEN LÁSZLÓ PÁL ISTVÁN „SZALONNA” — ZENE FURIK RITA — JELMEZ FITOS DEZSŐ, KOCSIS ENIKŐ JUHÁSZ ZSOLT, MIHÁLYI GÁBOR — KOREOGRÁFUS JUHÁSZ ZSOLT — RENDEZŐ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ FEKETETÓ KÖZREMŰKÖDIK: HERCZKU ÁGNES — ÉNEK MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI EGYEM NÉPTÁNC SZAKOS HALLGATÓI BARTINA NÉPTÁNC EGYESÜLET DÍSZLET, JELMEZ: ZEKE EDIT ZENEI VEZETŐ: KISS FERENC DRAMATURG: BALOG RÓBERT TÁNCMESTER: HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR KOREOGRÁFUSOK: APPELSHOFFER JÁNOS, RÉMI TÜNDE, VÉGSŐ MIKLÓS RENDEZŐ, KOREOGRÁFUS: FOLTIN JOLÁN FESZTIVÁL SZÍNHÁZ 2018. március—április tánc

Hobo költészet napi estje a Müpában

Földes László — literárium Hobo 2018. március—április

LÁTNOKOK,

KÖLTŐK,

CSAVARGÓK

IDŐSEBB OLVASÓINK EMLÉKEZETÉBEN BIZONYÁRA MÉG ELEVENEN ÉLNEK AZOK A HAJDANI KÖLTÉSZET NAPI MŰSOROK, MELYEKEN ÖBLÖS SZAVALATOK KÖVETTÉK EGYMÁST ORRVÉRZÉSIG A DÍSZTEREMBE KIVEZÉNYELT, ÉRETLEN DIÁKOK, VAGY A KULTÚRHÁZBAN ÁSÍTOZÓ MUNKAHELYI KOLLEKTÍVÁK ELŐTT – EGY ÉLETRE MEGUTÁLTATVÁN VELÜK A KÖLTÉSZETET. NOS, A LEGKEVESEBB, AMI A MÜPA IDEI ÜNNEPI ESTJÉRŐL ELMONDHATÓ, HOGY NEM EZT A HAGYOMÁNYT KÖVETI.

Hobo energiáktól duzzadó, kreatív, nyughatatlan szellem: eszében sincs beállni azon kiöregedett rocksztárok sorába, akik kétévente tartanak egy búcsúkoncertet, hogy utána újra feltámadjanak, mint a főnixmadár, hatvan és hetvenöt között pedig ötévente ünnepeltetik magukat a születésnapjukon. A Nemzeti Színház társulati tagjaként több előadás aktív, teremtő részese, a Müpába pedig egészen originális produk cióval készül. Enyhén szólva van mire alapoznia: a költészet iránti szenvedélyes elkötelezettségét önálló estek sora (József Attila, Ady Endre, Pilinszky, Faludy György, Viszockij, Bob Dylan, Jim Morrison, Ballada a két sebzett hattyúról, A Gulág virágai, Hármasoltár, Halj meg és nagy leszel) bizonyítja, nem beszélve klasszikus Ginsberg-feldolgozásairól. A legendás Kex zenekar és Sebő Ferenc megzenésítéseinek hatására lett egészen korán művészi ars poeticája a költészet és a zene elválaszthatatlansága: ettől kezdve feldolgozásaiban és önálló szerzeményeiben a vers és a blues mindenkor szétszálazhatatlanul átjárja egymást. Hobo egyszerre költő, műfordító, dalszerző és rockzenész; a középkori trubadúrok, énekmondók örököse — hitelességének legfőbb garanciája ez. A Látnokok, költők, csavargók e gazdag repertoárt kibővítő, erre az alkalomra készült, meglepetésekkel teli, neves vendégművészeket felvonultató ősbemutató. „A műsor a szabadságról szól, a keretet József Attila szabadprózája, a Tanítások adja, és Villon, Shakespeare, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi, Ady, József Attila, Faludy, Pilinszky, Ginsberg, Morrison, Viszockij, Tom Waits és Bob Dylan műveit köti össze” — írja róla Hobo, majd így folytatja: „Olyan verseket választottam, amelyeket a magaménak éreztem. És azért, mert jobban megírták őket, mint amennyire én tudtam volna.”

Hobo egyszerre költő, műfordító, dalszerző és rockzenész; a középkori trubadúrok, énekmondók örököse – hitelességének legfőbb garanciája ez. Ez a művészi alázat, amellyel Hobo a költészethez, a magyar és nemzetközi lírai hagyományhoz fordul, a szuggesztív személyiség varázsa, eruptív előadásmódja, s a műsor sokszínű tartalmi gazdagsága az idei költészet napját a Müpában bizonnyal feledhetetlenné teszi. Keresztury Tibor

2018

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

04 10

LITERÁRIUM EXTRA — A KÖLTÉSZET NAPJA HOBO: LÁTNOKOK, KÖLTŐK, CSAVARGÓK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április

literárium

Fotó: Simona Fossi_

Familie Flöz: Hotel Paradiso

RÉMÁLOMHOTEL Ki ne vágyna egy nyugodt hétvégét eltölteni egy hamisítatlan családi panzióban, valahol a magas hegyek között? A szállásfoglalásnál ügyeljünk, nehogy a Hotel Paradisóban kössünk ki!

újcirkusz 2018. március—április

Másfél éve, amikor először volt a Müpa vendége a berlini FAMILIE FLÖZ, egy lelkes kritikus így írt Infinita című, az emberi élet elejét és végét tematizáló előadásukról: „Virtuózak, de nem hatódnak meg saját technikai tudásuktól, ennél sokkal többet akarnak, szavak nélkül [...] megmutatva esendőségünket, de a bennünk lévő agressziót is, és azt, hogyan próbálunk a létezésünkhöz magunknak kiküzdeni egy kis teret.” Az április elején két estén át a Fesztivál Színházban vendégeskedő Hotel Paradiso főszereplői szintén térfoglalósat játszanak, még ha az néha emberéletekbe kerül is. Nem kell azért nagyon megijedni, a csapat elsősorban nevettetésben utazik, és csak ritkán fagyasztják a torkunkra a szívből jövő kacagást. Színházukban ezúttal egy alpesi szállodának a felszínen nyugodt és unalmas, valójában titkoktól terhes hétköznapjai elevenednek meg.

napjain már rég túl lévő panzió unott személy zete, úgy a szállóvendégek is egytől egyig klinikai kezelésre szoruló eseteknek tűnnek. A játékstílus rengeteget köszönhet a slapstick világának: egymás elgáncsolása, a hasra esések, a „véletlen” balesetek kifogyhatatlan és garantált humorforrást jelentenek. Méghozzá világszerte: a 2006-ban bemutatott előadás töretlen sikernek örvend, amerre csak megfordul. Avignon és Edinburgh fesztiválnézői mellett a közelmúltban India, Kína és Vietnam is tapsolt a show-nak — most rajtunk a sor. Jászay Tamás

Kicsit olyan ez az egész, mintha a Waczak Szállót és a Bates Motelt az Alpokban építette volna újjá valaki. A FAMILIE FLÖZ védjegyévé vált, hol félelmetes, hol mulatságos, de mindig nagyon kifejező, teljes arcot eltakaró maszkok ebben az előadásban is főszerepet játszanak. A kleptomániás szobalány, a rigorózus, kemény botját nem csak sétapál caként hasznosító öregasszony vagy a véres kötényben flangáló szakács az egyedi álarcok miatt is lesz megjegyezhető alak. Az epizodikus szerkesztésű történetet ezúttal is szavak nélkül mesélik el a színészek, ám ahogy a Süddeutsche Zeitung újságírója megjegyezte: „Az előadás végén esküdni mernék, hogy a színészek beszéltek, nevettek, sírtak. Kivételes színházi élmény, amit a játszók lenyűgöző testtudatossággal hoznak létre.” A karakterek nem részletekbe menően kidolgozottak, mégis markánsan különböznek, sőt mindegyiknek önálló története lesz. Kicsit olyan ez az egész, mintha a Waczak Szállót és a Bates Motelt az Alpokban építette volna újjá valaki. Ahogy a négycsillagosnak mondott, ám szebb

2018

04 03 04

FAMILIE FLÖZ: HOTEL PARADISO KÖZREMŰKÖDIK: FABIAN BAUMGARTEN MATTEO FANTONI SEBASTIAN KAUTZ ANNA KISTEL DANIEL MATHEUS THOMAS RASCHER MARINA RODRIGUEZ LLORENTE FREDERIK ROHN MELANIE SCHMIDLI NICOLAS WITTE ALKOTÓK: SEBASTIAN KAUTZ ANNA KISTEL THOMAS RASCHER FREDERIK ROHN HAJO SCHÜLER MICHAEL VOGEL NICOLAS WITTE — ÍRÓK THOMAS RASCHER, HAJO SCHÜLER — MASZKOK MICHAEL OTTOPAL — DÍSZLET ELISEU R. WEIDE — JELMEZ DIRK SCHRÖDER — HANG REINHARD HUBERT — FÉNY SILKE MEYER — ANIMÁCIÓ MICHAEL VOGEL — RENDEZŐ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. március—április újcirkusz

ZENÉVEL NEVEL, ZENÉRE NEVEL

A MÜPA ÉLEN JÁR ABBAN, HOGY A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓKKAL MEGISMERTESSE ÉS MEGSZERETTESSE A ZENÉT. TAVASSZAL VIRTUÁLIS ÉS VALÓSÁGOS KALANDOZÁSOKRA HÍVJÁK A CSALÁDOKAT, KOROSZTÁLYOKTÓL MAJDNEM FÜGGETLENÜL. 60

családi és ifjúsági programok 2018. március—április

Ha vasárnap délelőtt, akkor Cifra Palota a Müpában, ahol a nagyon is kézzelfogható, zenei témájú játékok és előadások köre nemrég egy újabb, virtuális programmal bővült. Ez utóbbit értsük szó szerint: az intézmény saját fejlesztésű, formabontó zenés ismeretterjesztő játékát a filmekből jól ismert virtuálisvalóság-szemüvegek segítségével próbálhatja ki a hat–tizenkét éves korosztály. Miért éppen ők? Azért, mert rendkívül könnyen és gyorsan tanulnak, és a szüleik generációja már jól tudja, hogy a virtuális valóság érdekli, foglalkoztatja őket, sőt hamarosan mindennapjaik részévé válik. Az alkalmanként három terminálon működő játékban a legfrissebb, innovatív technológia és a minőségi szórakoztatás kapcsolódik össze. A játékos három, egyre nehezedő szintet játszhat végig, ha helyesen azonosítja a korábban megismert hangszerek hangját. A játék amellett, hogy kiválóan fejleszti a zenei memóriát, interaktív kapcsolatot hoz létre zene és hallgatója között, vagyis támogatja és elmélyíti a koncentrált zenehallgatást, amiből néhány év múlva a felnőtt koncertlátogató is profitál majd. A játékos az igényes virtuális környezetnek köszönhetően szórakozva tanul: egyegy zenemű élményszerű befogadása az ismeretek rendszerezé sével kapcsolódik össze. Hogyan is történik mindez a gyakorlatban? A VR szemüveg és a vele összekapcsolt fejhallgató segítségével egy ismerős, mégis meglepetéseket tartogató világba lép a játékos. A virtuális hangversenyteremhez virtuális segítő is dukál Peti személyében, aki hasznos kommentárjaival a játékosok figyelmes kalauza lesz. A vállalkozó szellemű gyerekek először a hangszerek hangját és képét láthatják, majd az elhangzó hangszerhangok alapján fel kell ismerniük és kiválasztaniuk a hanghoz tartozó hangszereket. Mint minden játékban, a pályák itt is egyre nehezebbek: a harmadik, „haladó” szinten már nem önállóan, hanem zenekari környezetben vagy más hangszerek társaságában hallhatók az egyes hangok, vagyis úgy, ahogy majd a koncerteken is találkozni fognak velük. A virtuális környezet tervezésekor természetesen gondoltak a kisebb, még olvasni nem tudó játékosokra is: a piktogramok és jelentéssel bíró színek segítik az eligazodást és a tájékozódást. A zene világának végtelen gazdagságát több szinten képezi le a játék. Vonósok és fúvósok mellett pengetős és billentyűs hangszerek, sőt ütőhangszerek is előkerülnek. Nemcsak különböző hangszercsaládok, de eltérő stílusok és zenei hagyományok is feltűnnek: a komolyzene mellett a népzene és a könnyűzene is „játszik”.

A virtuális hangversenyteremhez virtuális segítő is dukál Peti személyében, aki hasznos kommentárjaival a játékosok figyelmes kalauza lesz. ágyazva mesélünk el klasszikus történeteket. A PINTÉR GÁBOR rendezővel közösen megálmodott színpadi világban a szólisták mellett jut hely a kórusnak és táncosoknak, de vetítés is lesz, vagyis kihasználjuk a színházterem lehetőségeit.” Március utolsó vasárnapján a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny teremben a kóruséneklésé lesz a főszerep. Az évad együttese a Müpában a világjáró NYÍREGYHÁZI CANTEMUS KÓRUS: az alapító SZABÓ DÉNES és fia, SZABÓ SOMA vezényli a csapat egy részét. Amikor Szabó Dénest a karéneklés titkáról kérdezem, azt mondja: „Aki ebből részesülhet, boldogabb ember lesz. Amikor beszélek, a szavak pajzzsá is válhatnak, de az ének egészen más: ott a legmélyebb, legszemélyesebb tartalmak válnak érzékelhetővé. Ha valaki szeretné megérezni az éneklés szépségét, érdemes kórusban kipróbálnia magát, ahol könnyen kap ehhez támogatást a többiektől.” Az ilyen különleges alkalmak, mint ez, távlati célt is szolgálnak: az ifjú szívek elcsábítását. „A karvezetőtől egy áramkör indul, amely a kórustagokon keresztül a nézőkben ér véget, és amikor ez a ciklus jól működik, a közönség boldog. Itt több lehetséges változat van. Ha a kórustagnak lelki gyönyörűséget okoz az éneklés, az jó. Ha a néző is élvezi, még jobb. És ha a néző úgy érzi, hogy neki is ott lenne a helye a kórusban, akkor mi győztünk!” Jászay Tamás 2018

03 04

Március első vasárnapján nemcsak azokat várják a Fesztivál Színházba, akik már kipróbálták a virtuális játékot. A méltán népszerű Műhelykoncertek sorozat következő darabja A szerelmes királynő, amely Purcell operáját követve Dido karthágói királynő és az őt elhagyó trójai herceg, Aeneas történetét foglalja össze közérthető és szórakoztató formában. Az előadás karnagya, DINYA DÁVID nagy gyakorlattal rendelkezik a gyerekek megszólításában, hiszen régóta szervez hangszerbemutatókat és zenés műismertetőket. De vajon milyen a gyerekek számára ideális zenemű? „Hangos, rövid és gyors” — mondja nevetve Dinya Dávid. Persze minden tálalás kérdése, teszi hozzá: meglepte, amikor kiderült, hogy a moll akkordok mellett akár a dodekafon zene is lenyűgözi a gyerekeket. Purcell esetében persze szó sincs erről: „Az a mi »specialitásunk«, hogy dramatizált formában, könnyed hangvételben, humorba

2018

03 25

RÉGIZENE FESZTIVÁL — MATINÉKONCERTEK A SZERELMES KIRÁLYNŐ PURCELL: DIDO ÉS AENEAS KÖZREMŰKÖDIK: DIDO — VÖLNER ESZTER AENEAS — HERCZEG MÁTÉ BELINDA — ZEMLÉNYI ESZTER MÁSODIK HÖLGY — BOJTOS LUCA VARÁZSLÓ — KISS DIÁNA IVETT ELSŐ BOSZORKÁNY — SZUROMI BORBÁLA MÁSODIK BOSZORKÁNY— THURNAY VIOLA SIMPLICISSIMUS KAMARAEGYÜTTES DISCANTUS ÉNEKEGYÜTTES (MŰVÉSZETI VEZETŐ: MÉSZÁROS PÉTER) COINCIDANCE TÁNCTÁRSULAT ALKOTÓ: PINTÉR GÁBOR — RENDEZŐ GYULAI JÚLIA — KOREOGRÁFUS VEZÉNYEL: DINYA DÁVID FESZTIVÁL SZÍNHÁZ MATINÉKONCERTEK SZENVEDÉLYEM: A KÓRUS — SZABÓ DÉNES KÖZREMŰKÖDIK: A NYÍREGYHÁZI CANTEMUS KÓRUS VEZÉNYEL: SZABÓ DÉNES, SZABÓ SOMA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. március—április családi és ifjúsági programok

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

dr. Letanóczky Lotti

„A

MÜPA nagykövetének

érzem magam” 62

kulissza 2018. március—április

Egy protokollvezető sokszor szembesül váratlan helyzetekkel, amelyeket elegánsan kell megoldania. Az ő feladata a meghatározó, véleményformáló vendégekkel való kapcsolattartás is, amelyhez nemcsak jó emberismeretre, de empátiára is szüksége van. Minderről dr. Letanóczky Lottival, a Müpa protokollfőnökével beszélgettünk, aki szerint a protokollesemények sikerének titka az alapos felkészülés. Melyek a legfontosabb képességek és ismeretek, amelyekkel egy protokollfőnöknek rendelkeznie kell ahhoz, hogy bírja ezt a sok feszültséggel járó munkát? Nemcsak a szigorúan vett állami, diplomáciai protokoll ismerete fontos, hanem ismerni kell a művészvilág és a Müpa protokolláris sajátosságait is, s ez sok kreativitást és nyitottságot követel a munkám során. A szaktudás mellett fontos a vendég szeretete, a jó ízlés és az igényesség is. Kiemelném még a rugalmasságot és az empátiát, hiszen a legjobban megkoreografált eseményen is könnyen előfordulhatnak meglepetések, nem várt helyzetek, amelyek megoldásához nemcsak protokollismeretekre, hanem jó emberismeretre és problémamegoldó képességre is szükség van. Hiába tervezi meg az ember nagy körültekintéssel a progra mot, sok esetben a pillanat dönti el, hogy mi történik, amihez elegánsan alkalmazkodunk.

nyomást szereznek először, hiszen utána már nehéz korrigálni. Így én is a Müpa nagykövetének érzem magam, ami, tudom, minden egyes munkatársról külön-külön elmondható, de talán a protokollfőnök esetében hatványozottan fontos ez a szerep, hiszen sok vendéggel kerülök kapcsolatba napi szinten. A viselkedési normarendszer, a protokoll hogyan segíti a hatékony kapcsolatépítést? Hogyan lehet a tipikus helyzetekre vonatkozó tanult szabályokat a gyakorlatban sikerrel alkalmazni? Annak ellenére, hogy a protokoll éppen az emberek közötti inter akciók, a hivatalos kapcsolattartás szabályozását célozza, valójában kevés a „tipikus” eset. A szokásjog csak az érintkezések keretét adja meg – abban feltétlenül segít, hogy még véletlenül se okozzunk kellemetlenséget, rossz érzést a vendégnek –, de az már az adott személy józan ítélőképességén múlik, hogy ezt hogyan ül-

„…munkám fontos feltétele annak, hogy a közönség azon része, amellyel naponta dolgozom, jól érezze magát a Müpában, visszatérjen hozzánk, és jó hírünket a nálunk szerzett élményekkel gazdagodva továbbvigye…” Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a mindennapokban? Hogyan tudja megőrizni a nyugalmát váratlan helyzetekben? Én is folyamatosan tanulok, de azt hiszem, most már rendelkezem annyi külföldi és itthoni diplomáciai és protokolltapasztalattal, hogy kevés helyzet hoz zavarba. Sokat segít, hogy a kollégákkal jó az együttműködés. Ők is tudják: munkám fontos feltétele annak, hogy a közönség azon része, amellyel naponta dolgozom, jól érezze magát a Müpában, visszatérjen hozzánk, és jó hírünket a nálunk szerzett élményekkel gazdagodva továbbvigye – mind Magyar országon, mind külföldön –, hiszen protokollvendégeink sokszor jelentős véleményformálók. A kultúra kiváló lehetőséget nyújt a kapcsolatteremtésre, és ezt igyekszünk maximálisan kihasználni. Mennyiben más a Müpában végezni diplomáciai feladatokat, mint egy átlagos intézménynél? A protokollfőnök munkája mindenütt sokrétű. Fontos, hogy higgyek a Müpa missziójában, ami azért sem nehéz, mert mára Európa és a világ egyik legrangosabb előadó-művészeti központjaként tar tanak számon minket. Tudom, szubjektív vagyok, de számomra a Müpa olyan „hungarikum”, amelyre igazán büszkék lehetünk, s anélkül nem is lennék hiteles, ha nem tudnék hinni abban, amit képviselek. A protokollfőnök sokszor az első ember, akivel a felső vezetőink vendégei találkoznak, így meghatározó, hogy milyen be-

teti át a gyakorlatba. Ebből a szempontból talán hasznomra van, hogy jogot végeztem, ahol az elmélet és a gyakorlat között a tapasztalat és a rutin a kapocs – no meg a már korábban említett kreativitás. Előfordulnak olyan esetek, amikor improvizálnia kell, vagy minden váratlan helyzetre van forgatókönyve? Az alapos felkészülés egy-egy eseményre azt is jelenti, hogy hatalmas „problémák” nem szoktak adódni a munkám során. De ez abból a hozzáállásomból is fakad, hogy a vendégek szempontjából a nekem kis probléma nekik nagynak tűnhet, így minden hibát a legjobb tudásom szerint próbálok elkerülni, és az élethelyzeteket elegánsan megoldani. A kevésbé lényegesnek tűnő részletekre is különös tekintettel igyekszünk ügyelni. Külföldi produkció esetén például a művészeket és adott esetben a koncertre ellátogató nagyköve tet is megtiszteljük azzal, hogy az előadás napján országuk zászlaját felvonjuk az épület előtt. Talán ez nem mindenkinek tűnik fel, de volt olyan nagykövet, akinek ez annyira jól esett, hogy még aznap este, előadás után felhívott, hogy ezt megköszönhesse. Mindenre igyekszünk figyelni, ugyanis mindennek jelzésértéke van: a megjelenésnek, a viselkedésnek, a pontosságnak, a felkészültségnek. Forgách Kinga

2018. március—április kulissza

PINTÉR KATALIN

Fotó: Gerbeaud Gasztronómia Kft

Gerbeaud Gasztronómia Kft., tulajdonos, ügyvezető

Pintér Katalin

Hét év után hallhatjuk ismét Budapesten Dianne Reevest, a kortárs jazz egyik legfontosabb, legizgalmasabb előadóját. Az életöröm énekesnőjének is szokták nevezni őt. Mondhatnánk, könnyű dolga volt, hiszen génjeiben hordozta, hordozza a zene, az éneklés, a jazz szeretetét, miután családja minden tagja kapcsolatban állt a zenével: vagy énekesként, vagy hang�szeres előadóművészként. Elismertségét, tehetségét bizonyítja öt Grammy-díja is. Nagyszerű muzsikustársakkal érkezik Budapestre, akik egyébként állandó partnerei. Újdonságokat hoz: az elmúlt ősszel megjelent albuma magyarországi bemutatójának lehetünk tanúi a Müpában. Hét évet vártunk erre az újabb személyes találkozásra: a magam részéről biztos vagyok benne, hogy megérte. Nagy érdeklődéssel várom koncertjét.

2018

03 19

JAZZLEGENDÁK DIANNE REEVES DIANNE REEVES — ÉNEK PETER MARTIN — ZONGORA ROMERO LUBAMBO — GITÁR REGINALD VEAL — BŐGŐ TERREON GULLY — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

AUGUSZT JÓZSEF Cukrászmester

Közeleg a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a húsvét. Jézus Krisztus szenvedéstörténete és kereszthalála minden korban elgondolkoztatta és inspirálta a művészeket. Barthold Heinrich Brockes hamburgi költő szövegkönyve az 1700-as években olyan népszerű volt, hogy a kor minden jelentős zeneszerzőjét megihlette, köztük Bachot, Händelt és Telemannt is. Bachnak két passiójában is kimutatható a Brockes-szöveg hatása. Händel passióját két évvel ezelőtt hallhattuk a Müpában, a Capella Savaria és a Magyar Rádió énekkarának varázslatos előadásában. Telemann műve nekem keményebbnek tűnik Händel vagy Bach muzsikájánál, de már csak ezért is, az azonosságok és különbségek felfedezése végett várom nagyon kíváncsian ezt a tavaszi koncertet. Biztos vagyok benne, hogy nagy élmény lesz mindenkinek! 2018

03 22

Auguszt József

KELÉNYI SZAMOS GABRIELLA tulajdonos, Szamos Marcipán Kft.

Aki tud örömöt adni — ahogy a Szamos a maga sok finomságával —, az talán még befogadóbb az örömmel szemben. Nekem a komolyzene, amit nagyon szeretek, igazi örömforrás. Ezt az érzést fokozza tovább, ha az élmény a Müpához kapcsolódik — ehhez a minden alkalommal új arcát mutató, barátságos, ám elegáns intézményhez. Magas színvonalú rendezvényeivel a Müpa épületként és koncertteremként is vonzó és befogadó. Mindig úgy érzem, hogy amit ott hallok, nekem és értem szól. Liszt oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája e modern falak között különleges zenei csemegének ígérkezik. A régi történet, melynek megzenésítését a Wartburg várában található, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló freskók ihlették, a modern ember számára is üzenettel bír. Ezt ma úgy nevezném: a mások iránti érzékenység, vagy empátia. Tudom, hogy Liszt műve, ahogy nekem, sokaknak szerez majd örömöt. 2018

03 30

Kelényi Szamos Gabriella

hullámhossz 2018. március—április

LISZT: SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: KELE BRIGITTA — ÉNEK NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Éljük át a találkozást!

Budapesti Fesztiválzenekar

tek Bérle 9-től s áprili

2018–2019 Emberi Erőforrások Minisztériuma

WWW.BFZ.HU

Földes László — Hobo

„AMIT CSINÁLOK, FONTOSABB NÁLAM” A költészet napjának előestéjén, április 10-én a Literárium Extra vendége egy legendás határsértő, FÖLDES LÁSZLÓ – HOBO. Mesterekről, kacérságról, József Attiláról beszélgettünk. A határsértés mennyiben határozza meg a pályáját? Mivel 1969-ben és 1972-ben is elvették az útlevelemet, 1976-ig nem is lehettem más! (nevet) Tudom, mire utal: én a szöveg, az irodalom felől érkeztem a zenéhez. Amikor Dylan, Jagger vagy Lennon dalszövegeit olvastam, rájöttem, hogy az a zene, amely megőrjít, szövegként is mély. Sebő Feri meg a Kex együttes József Attila-dalai is kellettek, hogy megértsem a zene és a költészet egylényegűségét. A Hobo Blues Band koncertjein az első pillanattól fogva szerepeltek versek. Nem mondtam be a címeket, így sokan hitték, hogy a Ginsberg- vagy Faludy-idézetek az én szövegeim. Az igazi felismerést egy kapos vári fellépés hozta el: az öltözőben újra át-

A vers mintha ima lenne, amelyet azért mond el az ember, mert szüksége van rá.

határsértők 2018. március—április

néztem József Attilától a Tanításokat, és tudtam, hogy önálló estet kell létrehoznom. Bár nem akart színész lenni, olyan rendezőkkel dolgozott, mint Ascher Tamás, Jordán Tamás vagy Vidnyánszky Attila. Vidnyánszky szerint engem nem lehet rendezni, és igaza van. Nem tudok mást adni, csak magamat. Ezek a kiváló rendezők létrehozták azt a környezetet, amelyben működni tudok. Nem vagyok színész, mert csak azt mondom el, amihez személyesen van közöm. Adyt például azért választom, mert ma is döbbenetesen érvényes. A rendezőkre visszatérve: ők csak azt mondták meg nekem, hogy mit ne tegyek. Amikor Eörsi Pista betiltott verseit mondtam, Ascher azt kérte, hogy ne túrjak a hajamba, mert az „kacér”. (nevet) Van olyan József Attila-vers, amelyet sok százszor elmondott már. Hogyan lehet mindig érvényesen megszólaltatni ezeket a sorokat? Van, akinek az a feladata, hogy a mesterei től kapott tudást megköszönje és továbbadja. Szerencsés vagyok, hogy én a sajáto-

mat is hozzátehetem az adományhoz. A mestereim iránti csodálat miatt érzem úgy, hogy amit csinálok, fontosabb nálam. Ez szolgálat, nem rutin. A vers mintha ima lenne, amelyet azért mond el az ember, mert szüksége van rá. Jordán figyelmeztetett, hogy ne foglalkozzam azzal, milyen kedvem van aznap: a versek elmondatják magukat. Igaza volt, ezek a szövegek magukba szívják az embert. Számomra a világ legnehezebb verse a Kései sirató, amelyet eddig 444 alkalommal mondtam el. Vidnyánszky kérte, hogy az előadásunkban markoljak a színpadon lévő földkupacba, szórjam egy láthatatlan koporsóra, és csak akkor kezdjem el a verset, amikor meg tudok szólalni. Így is csinálom, és működik. Nem mondom fel a verset, hanem kitépem magamból, ami fájdalommal jár. Ha azt kérdezi, hogyan lehet ezt megtenni újra és újra, nem tudom… Csak azt, hogy nincs benne álság. Jászay Tamás 2018

04 10

LITERÁRIUM EXTRA — A KÖLTÉSZET NAPJA HOBO: LÁTNOKOK, KÖLTŐK, CSAVARGÓK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Vigye haza az élményt! Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu

Élmény! Minden tekintetben.

Wagner:

Trisztán és Izolda 2018. június 7., 13., 16. / 16.00

Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám Közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Férfikara

mupa.hu