Müpa Magazin 2018/2019 évad 1. szám

Ing yenes időszaki kiadvány • XIII. évfolyam, 4. szám, 2018. augusztus—október

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

s ár

zín

lys

kö z

40 el

he

ko rt bb tö

ók

rt

Ba

t

in

m

0m 1p5rogra

www.cafebudapestfest.hu

KEDVES

Közönség!

Fotó:

Jerzy Snopek

A művészetek széles skáláját öleli fel az Európai Hidak 2018 ­— a Baltikum és Lengyelország című rendezvénysorozat a Müpában. A 20. századi műveket felvonultató koncerten az észt Arvo Pärt, a magyar Kodály és két lengyel világklasszis: Szymanowski és Lutosławski művei hangzanak el a félig magyar származású, világhírű Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia előadásában, az orosz Andrej Borejko vezényletével.

A sokszínű programból megtudhatjuk, hogyan használják fel a kortárs divattervezők a hagyományos lett népviselet motívumait — akárcsak magyar kollégáik a különféle tájegységeken honos díszítőelemeket —, hallhatjuk korunk legtöbbet játszott zeneszerzőjének műveit, rácsodálkozhatunk arra, hogyan keveredik sokféle stílus és hangulat a lett és litván zenében, hogyan kapcsolódik össze a litván Mikolajus Konstantinas Čiurlionis alkotásaiban a vizualitás és a zene (a Budapesti Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényli). Megtudhatjuk azt is, hogyan fér meg egymás mellett a városi és falusi kultúra, a múlt és a jövő, az archaikus népi hangszerek és az elektronika számos jellegzetessége a Warsaw Village Band játékában.

Engem, aki még hagyományos vizuális eszközökön nőttem fel, külö­nö­ sen érdekel, hogy országunk függetlensége visszaszerzésének szá­ zadik évfordulóján hogyan mutatja be a nyolcvan videómonitor alkotta installáció a világhírű zongoraművész és kiváló államférfi, Ignacy Jan Paderewski életét, zenei tevékenységét és politikai nézeteit. (Egy magyar folyóiratban néhány hónapja jelent meg válogatás e nagy egyéniség beszédeiből.)

Minden bizonnyal sokakat vonz majd a lengyel jazz négy kiemelkedő reprezentánsát bemutató koncert, a lett zene jellegzetes pengető hang­ szerén, a koklén játszott népdalok zamata, az örökzöld klasszikusok és rockdallamok világa. Hallhatunk majd Bach-szólószonátákat és partitákat Baráti Kristóf és Jakub Jakowicz előadásában, a nagy hegedűművész, Henryk Szeryng születésének centenáriumán, valamint litván jazzt és folklórt ötvöző koncertet is. A fesztivál irodalmi eseménye az a Witold Gombrowicz-est lesz, amelyet Pályi András a háromkötetes Napló és Gombrowicz három drámája alapján állított össze. Kíváncsian várom Gombrowicz mai megítélését a téma magyarországi szakértőjétől.

Mindenkinek szeretettel ajánlom ezt a rendkívül izgalmasnak ígérkező rendezvénysorozatot! ​​​​​​​​​Jerzy Snopek a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

2018. augusztus—október nyitány

30

Fischer Iván

34

Fotó: Raffay Zsófia

Fotó: Stiller Ákos

08 Baráth Emőke

René Barbera

03 Kézfogások

Tartalom

04 A lelki történések filmje 20 Beavatás

36

Horizont

06 Elmerülni az alkotásban 22 Fegyvertársak

38

Elrugaszkodni a földtől 24 Romantikus próféciák 40

EURÓPAI HIDAK 2018 — A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG

„A közönségnek 08 nincs félnivalója” Prelűdök fehér fényre 10 KLASSZIKUS Négy jó barát

Witold, a hazajáró lélek 12 Kvázi kasztrált?

Tájak, titkok, tradíciók 14 Nem! Jaroussky!

JAZZ

26 Hangulat, ritmus, látvány 42 VILÁGZENE

30

Az életigenlés jegyében 32

CAFe BUDAPEST 2018

Eklektikus jelen

18 Tenor a köbön

34

Nyitány

16

Mester és tanítvány

46

KÖNNYŰ

Átszellemülés

48

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

46

Fotó: Shirley Suarez

Fotó: Susana Millman

40

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50.

E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 18 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2018. augusztus 1.

Láng Dorottya

LITERÁRIUM

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

KARC KRITIKAÍRÓ PÁLYÁZAT 2018

A teremtés nagy ténye 52 Dvořákban majd találkozunk Író- és evőeszközök 54

62

Anyagcsere-folyamatok 56 CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Előttünk születik a zene 58 MÜPA CSAK EGY VAN — TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

60

Baán László • Farbaky Péter • Koroknai Edit 64 MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK

Szemelvények zenekritikákból

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

65

HATÁRSÉRTŐK

„Nem vagyok avantgárd alkat”

www.mupa.hu Stratégiai médiapartnerünk:

HULLÁMHOSSZ

MÜPAMOZI

Kultúrdokk

A címlapon: Philippe Jaroussky Címlapfotó: Simon Fowler / Warner Classics

Zakir Hussain

66

RENDHAGYÓ OSZTÁLYKIRÁNDULÁST KÍNÁL SZEPTEMBERTŐL A CSOPA ÉS A MÜPA Tudomány, kultúra, játék és sok-sok izgalom: a Csopa, azaz a Csodák Palotája és a Müpa évadokon átívelő együttműködése az iskoláknak és a családoknak egyaránt tartogat meglepetéseket. A világ legnagyobb interaktív zenedoboza, a több díjjal elismert Müpa Hangjáték 2018 tavaszán a Csopában talált új otthonra, és a két intézmény összefogásának köszönhetően szeptembertől egyedi osztálykirándulás várja az általános iskolás és középiskolás csoportokat. A program keretében a gyerekeknek a Müpában egyórás interaktív zenei élményben lehet részük, majd bebarangolhatják a Csodák Palotája tematikus tereit, kipróbálhatják a zenével kapcsolatos izgalmas játékokat, és részt vehetnek a Játék a hangokkal című látványos előadáson az Öveges teremben.

A tavalyi nagy sikerű debütálás után idén is fellép a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiválján a Recirquel Újcirkusz Társulat. Az évente mintegy kétmillió érdeklődőt vonzó Edinburgh Fringe négyhetes programjában több mint háromszáz előadó közel háromezer előadása szerepel a világ minden tájáról. A skóciai eseménysorozat augusztusi programja során összesen 23 alkalommal látható a társulat hazánkban még bemutatásra váró, a táncművészetet a színházzal és a cirkuszművészettel ötvöző produkciója, a Vági Bence által rendezett My Land című előadás. A hazai nézők először a CAFe Budapesten láthatják a hét világklasszis ukrán artistát felvonultató darabot, amelynek magyarországi premierje október 16-án lesz.

Recirquel: My Land

Fotó: Pályi Zsófia, CAFe Budapest

AZ EDINBURGH FRINGE-EN MUTATJA BE ÚJ PRODUKCIÓJÁT A RECIRQUEL

Fotó: Marco Borggreve

ÚJ TAGOK A KING’S SINGERSBEN

The King's Singers

06

horizont 2018. augusztus–október

Október 17-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál vendégeként a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lép fel minden idők legsikeresebb klasszikus zenei a cappella énekegyüttese, az éppen fél évszázada, 1968-ban alapított King’s Singers, amely Ligeti György és Szőllősy András művei (Nonszensz madrigálok; Fabula Phaedri) után most ismét magyar szerző művét mutatja be: ezúttal Gyöngyösi Levente komponált új darabot a szextett számára. A közelmúltban nyilvánossá vált, hogy a Müpa közönsége számára az őszi esemény nemcsak a magyar ősbemu­ tató miatt lesz különleges, hanem azért is, mert az elmúlt évek felállásában Magyarországon ezúttal lesz utoljára hallható a King’s Singers.

Az együttesben kilenc éve éneklő Timothy Wayne-Wright (kontratenor) és a tizennégy éve King’s Singers-tag Christopher Gabbitas (bariton) hamarosan elbúcsúzik muzsikustársaitól, s helyükre a jövő évtől a 28 éves Edward Button és a 31 esztendős Nick Ashby lép.

Éljük át a találkozást!

Budapesti Fesztiválzenekar 2018–19 Emberi Erőforrások Minisztériuma

d a b a Sz let bér ható kap

www.bfz.hu

Sus Dungo

Négy jó barát Fordulatokban gazdag történelem, a kultúra és a művészet identitásőrző szerepe s a nagyvilág által egyöntetűen elismert muzikalitás: ez mind elmondható hazánkról — és éppígy az Európai Hidak fesztivál idei vendégeiről, Lengyelországról, Litvániáról, Lettországról és Észtországról is.

Ahogyan az is közös történelmi tény, hogy hajdanán ezek a nemzetek egyként a nyugati kultúrkört választották, s utóbb aztán keletről és nyugatról egyaránt érték komoly kihívások és életveszélyes támadások mindannyiukat. Az észtekkel azonos nyelvcsaládba tartozunk, a lengyelekkel több közös uralkodó és néhány szabadságmozgalom emléke, évszázados rokonszenv, valamint egy sokat idézett baráti-borozós mondás kapcsol össze minket, s a litvánok első keresztény fejedelmi hitvese, a majdani Szent Hedvig egykoron Budán látta meg a napvilágot. Az érintkezések tehát figyelemre méltóak, ám a mindentudás elkényelmesítő tévkép­zete helyett inkább csak fokozhatják törekvésünket: többet megtudni Köztes-Európa e rokonsorsú kultúráiról — szeptember második felében éppen a Müpa falai között.

08

európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország 2018. augusztus–október

A függetlenségüktől, sőt államiságuktól is fájdalmasan hosszú időre megfosztott lengyelek és balti nemzetek kultúráinak talán legvonzóbb sajátossága a zene és általában a művészetek fokozott tisztelete. A lengyeleknél így jött létre az egész nemzetet egységbe tömörítő Chopin-kultusz; így lett az 1918-ban kikiáltott 2. Lengyel Köztársaság első miniszterelnöke a zongoravirtuóz IGNACY JAN PADEREWSKI, s így válhatott a 20. század második felében a világ jazzrajongói, a kortárs zene elkötelezettjei, de éppígy a világszínház legfrissebb trendjei­ re kíváncsi közönség számára is valóságos zarándokhellyé Lengyelország. A fesztiválon mindezt programok sora idézi majd elénk: Paderewski alakját éppúgy (Paderewski Remixed), mint WITOLD GOMBROWICZ írói életművét (Literárium Extra, Witold Gombrowicz-est). A lengyel barokk zene

A Baltikum meg a zene összefüggésében lehetetlenség említetlenül hagyni a tényt, hogy a kortárs zene kétségkívül világ-szerte legnépszerűbb élő klasszikusa is a Baltikumból való.

álta­lunk vajmi kevéssé ismert mestereit, Adam Jarzębskit, Marcin Józef Żebrowskit és Grzegorz Gerwazy Gorczyckit csakúgy (A BUDAPESTI FESZTIVÁL­ZENEKAR BAROKK EGYÜTTESÉnek koncertje), mint Szymanowski meg Lutosławski új utakat kereső műveit (PIOTR ANDERSZEWSKI és a SINFONIA VARSOVIA), egy nagy 20. századi hegedűs, a száz éve született Henryk Szeryng emléke­ zetét (BARÁTI KRISTÓF és JAKUB JAKOWICZ Bachkoncertje), s nem mellékesen még a lengyel jazz négy ifjú „zongorahuligánját” is szerephez juttatva (MOŻDŻER, WASILEWSKI, KACZMARCZYK, ORZECHOWSKY „PIANOHOOLIGAN”­).

A Baltikum sem marad el Lengyelország mögött ezen a téren, hiszen ott, és különösen Észtországban még a szovjeturalom bukását is egy „éneklő forradalom” eredményezte: a függetlenedéshez elvezető mozgalmat azokkal az 1987—88-as dalfesztiválokkal megindítva, amelyeken immár nem csupán a nemzeti zenei hagyományokat kívánták ápolni és bemutatni. Litvániában pedig 1990-ben egy zenetudósból és konzervatóriumi professzorból (Vytautas Landsbergis) lett a független állam első elnöke. No és a Baltikum meg a zene összefüggésé­ ben lehetetlenség említetlenül hagyni a tényt, hogy a kortárs zene kétségkívül világszerte legnépszerűbb élő klasszikusa is a Baltikumból való. Az észt ARVO PÄRT ő, s a nyolcvanhárom eszten­-dős komponistát kiállítás éppúgy bemutatja majd (Arvo Pärt, az ismeretlen ismerős), mint ahogy a szerzeményei megszólaltatása nélkül is elkép­zelhetetlen lenne ez a tematikus fesztivál. Így Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia közös koncertje mellett FISCHER IVÁN és a BFZ három hangversenyén is ott szerepelnek majd a Pärt-életmű reprezentatív kompozíciói.

2018 2018

09 16 — 30

2018

09 16 — 30

2018

09 16 — 30

2018

09 16 — 30

2018

09 16

2018

09 19

2018

09 20

PADEREWSKI REMIXED — KIÁLLÍTÁS FESZTIVÁL TÉR

09 21

2018

09 22

ARVO PÄRT, AZ ISMERETLEN ISMERŐS — KIÁLLÍTÁS

2018

09 22

ELŐCSARNOK

„EZ AZ OTTHONOM” A 2014. ÉVI DAL ÉS TÁNC ÜNNEPE LITVÁNIÁBAN — KÉPEKBEN ZÁSZLÓTÉR LETTORSZÁG ÉLŐ NÉPVISELETE — FOTÓKIÁLLÍTÁS ÁTRIUM

KÖZREMŰKÖDIK: PIOTR ANDERSZEWSKI — ZONGORA VEZÉNYEL: ANDREJ BOREJKO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM SUS DUNGO / GOLDEN PARAZYTH FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018

09 21

PETRAS VYŠNIAUSKAS & VERONIKA POVILIONIENE

09 22 09 22

2018

09 23

2018

09 23 09 23

2018

09 24

2018

09 21

2018

09 21 22 24

EURÓPAI HIDAK — SZIMPÓZIUM ELŐADÓTEREM

2018

ARVO PÄRT. 24 PRELŰD EGY FÚGÁHOZ (ARVO PÄRT. 24 PRELÜÜDI ÜHELE FUUGALE; 2002) — FILMVETÍTÉS ELŐADÓTEREM BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SYLVIA SCHWARTZ — SZOPRÁN CANTEMUS VEGYESKAR (KARIGAZGATÓ: SZABÓ SOMA) VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

CANTATA KOKLEEGYÜTTES (MŰVÉSZETI VEZETŐ: ANDA EGLĪTE) DĀRTA ZELMA SKRASTIŅA, LĪGA GRIĶE, KATRĪNA ANNA SKRASTIŅA, MADARA IVANOVSKA, SABĪNE ĀDAMSONE ÁTRIUM

2018

FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

A Fesztiválzenekar e koncertjein Pärt zenéi mel­lett egy másik kortárs baltikumi minimalista, a lett PĒTERIS VASKS egy műve is felhangzik majd, ám a fesztivált máskülönben inkább a maximalizmus fogja jellemezni. A különleges lett pengetős hangszer, a kokle művészeitől (CANTATA KOKLEEGYÜTTES) a litván jazz és népzene kiválóságaiig (PETRAS VYŠNIAUSKAS & VERONIKA POVILIONIENE), a világzene ünnepelt hegedűs-énekesétől, MAARJA NUUTtól a lett népviselet bemutatásáig (A népviselet sorsa Lettországban) ránézésre szinte kiismerhetetlenül változatosnak mutatkozik a fesztivál programja.

Már-már zavarba ejtően, s egyúttal nagyon is illőn e négy ország kulturális gazdagságához.

László Ferenc

HENRYK MIKOŁAJ GÓRECKI RÉSZÉRE (PLEASE FIND — HENRYK MIKOŁAJ GÓRECKI; 2012) — FILMVETÍTÉS ELŐADÓTEREM

SZERYNG 100: BARÁTI KRISTÓF ÉS JAKUB JAKOWICZ BACH SZONÁTÁI ÉS PARTITÁI SZÓLÓHEGEDŰRE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG 4 PIANOS MOŻDŻER, WASILEWSKI, KACZMARCZYK, ORZECHOWSKI „PIANOHOOLIGAN”

FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

09 22

2018

2018

PIOTR ANDERSZEWSKI ÉS A SINFONIA VARSOVIA — NYITÓKONCERT

WARSAW VILLAGE BAND

09 25

2018

09 26

ÁTRIUM ERKI PÄRNOJA: EFTERGLOW ÁTRIUM

100 ÉVE EGYÜTT (100 METŲ KARTU; 2018) — FILMVETÍTÉS ELŐADÓTEREM RIGA VÉDŐI (RĪGAS SARGI; 2007) — FILMVETÍTÉS ELŐADÓTEREM MAARJA NUUT & RUUM: „MUUNDUJA” FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

LITERÁRIUM EXTRA WITOLD GOMBROWICZ-EST A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: PÁLYI ANDRÁS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KORTÁRS EGYÜTTESE KÖZREMŰKÖDIK: PEDRO CARNEIRO — MARIMBA VEZÉNYEL: OLARI ELTS FESZTIVÁL SZÍNHÁZ A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EGYÜTTESE KÖZREMŰKÖDIK: KOVÁCS ÁGNES — SZOPRÁN GAVODI ZOLTÁN — FÉRFIALT SZIGETVÁRI DÁVID — TENOR CSER KRISZTIÁN — BASSZUS KONCERTMESTER ÉS SZÓLÓT JÁTSZIK: LESTÁK BEDŐ ESZTER FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. augusztus–október európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország

09

Prelűdök

fehér fényre

A Baltikumra és Lengyelországra összpontosító idei Európai Hidak fesztivál műsorán többször is felbukkan észt kortársunk, Arvo Pärt művészete. Szerepel egy műve Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia közös hangversenyén, kiállítást is láthatunk róla, de a FISCHER IVÁN vezényelte BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR koncertjén is hallhatjuk zenéjét. Mint ahogyan a lett Pēteris Vasks és a litván művészetet képviselő, különleges 19. századi alkotó, Mikalojus Konstantinas Čiurlionis egy művét is. Három zeneszerző, három különböző világ – egyazon földrajzi régió képviseletében. „Zenémet a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amely minden színt tartalmaz. Ezeket a színeket azonban csak egy prizma képes elkülöníteni és megjeleníthetővé, láthatóvá tenni; egy prizma, amelynek szerepét voltaképpen a hallgató szelleme és figyelme tölti be” — nyilatkozta egy alkalommal művészetéről Arvo Pärt. Az 1935-ben született észt komponista a 20. század végi posztmodern fordulat egyik kiemelkedő alakja. Ismertségét — és vele együtt hosszú időn át némileg ellentmondásos megítélését is — elsősorban végtelenül egyszerű eszköztárból válogató, meditatív stílusának köszönheti. Pärt az 1970-es évek óta többnyire alapvető hangzó elemekből, hármashangzat-felbontásokból, háromdimenziós modellek módjára különböző irányokba elforgatott dallamvonal-töredékekből, vibrálóan harmonikus

10

európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország 2018. augusztus–október

disszonanciákból és ritmikusan változó hosszúságú, szuggesztív szünetekből épít áttetsző, puritán zenei struktúrákat. Műveinek ez a túlvilágian „pormentes” rendje egyre több megrendelőt és szakmai elismerést szerzett számára az évek során.

Bármilyen meghökkentően tartózkodónak, természetes módon beszédszerűnek és mélyen intellektuálisnak bizonyult is azonban Pärt alkotói módszere az utóbbi évtizedek zenei közegé­ben, fények, kontúrok és hangfoltok reflexióival játszó fantáziá­ja valójában szülőföldje, a Baltikum művészeinek körében nem szükségképpen példa nélküli. Bizonyos tekintetben hasonló utat járt be a nála tizenegy évvel fiatalabb, lett Pēteris Vasks is.

Pályafutását vonósjátékosként kezdte, majd Litvániában,

Fotó: Saint Venant

Piotr Anderszewski

SZONÁTÁKAT, PRELÚDIUMOKAT ÉS FÚGÁKAT FESTETT, S KÖZBEN TÁJKÉPEKET ÉS SZÍNPOMPÁS MESÉKET ÖNTÖTT ZENEI FORMÁBA. Vilnius­ban folytatott zeneszerzés-tanulmányokat. Az alea­ torikus (a véletlen elvét a kompozícióba bevonó) szerkesztés iránti érdeklődésről tanúskodó, korai alkotói korszakát köve­ tően fokozatosan alakította ki egyéni stílusát. Műveit kiterjesztett értelemben alkalmazott minimalista technikával párosuló tiszta metszetek jellemzik.

A kontemplatív időkezelés (az időtényező egyfajta felfüggesztése) és a hangzó struktúrák sajátosan vizuális interpretációja (a hallás és látás útján szerezhető élmények összekapcsolása) ugyanakkor egyáltalán nem kizárólag a 20. század végére jellemző jelenség a balti művészetben. Izgalmas 19. századi képviselője ennek a szellemi vonulatnak az 1875-ben született, litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionis is, aki hazája lengyelül beszélő értelmiségének tagjaként egyszerre volt festő, zeneszerző és író. Varsóban és Lipcsében tanult, s művészetében, főképp, ami képzőművészi hagyatékát illeti, a szimbolizmus és az art nouveau stílusjegyei egyaránt fellelhetők. Leginkább gondolatébresztő vonása azonban egy speciális adottságában rejlett: szinesztéziás volt, mégpedig olyan módon, hogy agyában a hangok és a színek érzékelése hozott létre önkéntelen kapcsolatokat. A szinesztéziás készség tulajdonképpen nem szokatlan, az azonban annál inkább, hogy Čiurlionis rövid élete során (harmincöt évesen halt meg) rendkívül tudatosan használta formaképző erőként. Kompozícióinak gyakran természeti képekre utaló címeket adott, míg festményeit zenei kifejezésekkel határozta meg. Szonátákat, prelúdiumokat és fúgákat festett, s közben tájképeket és színpompás meséket öntött zenei formába.

Rákai Zsuzsanna

2018

09 16

2018

09 16 — 30

2018

09 21 22 24

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG PIOTR ANDERSZEWSKI ÉS A SINFONIA VARSOVIA — NYITÓKONCERT VEZÉNYEL: ANDREJ BOREJKO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG ARVO PÄRT, AZ ISMERETLEN ISMERŐS — KIÁLLÍTÁS ELŐCSARNOK

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SYLVIA SCHWARTZ — SZOPRÁN CANTEMUS VEGYESKAR (KARIGAZGATÓ: SZABÓ SOMA) VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország

11

Fotó: Hanne Garthe, Rita Gombrowicz archív

Val-Clair, 1969

Witold, a hazajáró lélek 12

európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország 2018. augusztus–október

WITOLD GOMBROWICZ (1904—1969), az egyik legélőbb és legvitatottabb lengyel klasszikus, az individualista, aki a nemzeti önismeret kulcsfontosságú írója, aki egyszerre volt úgymond lengyel és antilengyel, azaz ki akarta vezetni a lengyelséget a lengyel forma rabságából, és aki vállalta, hogy „én úgy szolgálom a társadalmat, hogy nem szolgálom”.

Földbirtokos családban született, jogot végzett, mégis avantgárd szerzőként vált ismertté, legjelentősebb műveit hazájától távol, emigrációban írta, Dél-Amerikában és Franciaországban, életműve mégis jól kimutatható kölcsönhatásokkal szer­ vesen beépül a modern lengyel irodalomba, a forma nagy teoretikusa volt, miközben felettébb érdekelte a történelem, szenvedélyesen foglalkoztatta a folya­ matok rejtett szerkezete, ám Czesław Miłosz szerint „az emberi fájdalom iránti érzékenysége megóvta attól a tébolytól, ami a struktu­ralizmus bűvöletében fogant irodalmat jellemzi”.

Mrożek hasonlata sem kevésbé találó: neki Gombrowiczról az önmagát operáló sebész jut eszébe. Háromkötetes, értelmiségi bestsellernek számító Naplója első kötetében Gombrowicz beszámol egy ifjúkori kísérletéről, amelyet önmagán végzett. Elhatározta, hogy gyökeresen szakít lengyel mivoltával, csakis a saját életét éli. „De valójában kicsoda az az »én«, akire támaszkodni akartam? Nem a múlt és a jelen alakított-e azzá, aki voltam, nem a lengyel fejlődés következménye voltam-e?” — tette fel magának kérdést. Azaz rá kellett jönnie, hogy csak lengyel determináltságából teremtheti meg a maga sajátos indeterminizmusát. Így lett számára a lengyel „éretlenség” és „elégtelenség” kulcs a forma kérdéséhez, amelyet „az emberek állan­ dóan teremtenek, és soha nem elégedettek

vele”. Végtére is „mind olyanok, mint mi, vagyis az a dolgom, hogy felszínre hozzam a civilizált ember elégtelenségét, melyet a rajta túlnövő kultúrával szemben érez”.

Vagy nem azon fáradozunk egyfolytában, hogy „a mesterségesen felnagyított érettséghez” alkalmazkodjunk, holott épp ez teszi a nagyságot, a méltóságot, a felsőbbrendűséget, a mesterségbeli tudást eleve éretlenné, a mesterséget pedig „örök kontárkodássá”. Így lesz Gombrowicz számára az éretlenség több az érettségnél: „Úgy határozhatnám meg magamat, mint ama lengyel nemest, aki az egyetemes létben azzal találta meg a maga léte értelmét, hogy meglátta a forma (tehát a kultúra) és az élet közt a távolságot” — írja a Naplóban. „Nem arról szólnak a műveim, hogy légy az, ami vagy, hanem hogy játszd el, ami vagy.” Ezt is a Naplóban olvassuk, és tegyük hozzá, hogy maga a Napló jellegzetesen az a mű, amelyben az író tényleg eljátssza azt, ami ő. Vagyis lényege szerint fikció, tele autobiografikus elemekkel.

Ma már ez annál inkább látható, mert Rita Gombrowicz, az özvegy csaknem fél évszázad múltán az író eredeti, személyes naplóját is közzétette Kronosz címmel.

De azért is, mert amúgy a regényei is tele vannak rejtett önéletrajzi utalásokkal, nem beszélve a hagyatékból előkerült drámatöredékről, amely a Történelem címet viseli, és amelyet hosszú ideig az Operett

…kellemetlen alak: mindenre rákérdez, amire nem szeretnénk, hogy rákérdezzen.

első fogalmazványának hittünk. Ebben Witold mezítláb tér vissza családja körébe, és így, mezítlábasként jut be a világpolitika olyan potentátjaihoz, mint az orosz cár vagy a német császár, hogy puszta megjelenésével felkavarja „a mesterségesen felnagyított érettség” hamis világát. Maga a töredék alig több, mint egy kidolgozatlanul maradt teátrális ötlet, mégis többször színre vitték, és nem csupán Lengyelországban, mert az írói atelier sajátos fényét veti a másik három kanonizált Gombrowiczdarabra is, a regényekre is. Mi tagadás, ez a Witold Gombrowicz nevű renitens nemesi sarj, ez a dolgokat mindig fonákjáról meglátó avantgárd performer, aki az életet is, a művészetet is, a történelmet is hamisítatlan theatrum mundinak látja, kellemetlen alak: mindenre rákérdez, amire nem szeretnénk, hogy rákérdezzen. Ráadásul ő maga ezt a vonását húzza meg a legmarkánsabban a több művében fellépő alteregóban, akit nemcsak a Történelem, de a kései regények, a Pornográfia, a Kozmosz is Witoldként léptet színre, de nem nehéz felfedeznünk rokonait a korábbi alkotásokban sem. A Müpa előadásában, amelynek a Napló képezi az alapját, ám a három dráma, az Yvonne, burgundi hercegnő, az Esküvő és az Operett mellett a Gombrowicz-próza egyik-másik alakját is megidézi, ez az alteregó lesz a kalauzunk, hogy kiolvassuk az írói üzenetből a ma is időszerű kérdéseket.

Pályi András

2018

09 24

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG LITERÁRIUM EXTRA WITOLD GOMBROWICZ-EST KÖZREMŰKÖDIK: KÁTAI KINGA, SORBÁN CSABA, SZALONTAI TÜNDE, SZTARENKI PÁL A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: PÁLYI ANDRÁS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM

2018. augusztus–október európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország

13

Fotó: Marco Borggreve

Olari Elts

14

európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország 2018. augusztus–október

Tájak, titkok, tradíciók

Arvo Pärt évtizedek óta tartó óriási sikere némiképp beárnyékolta a 20. és 21. századi észt kortárs zene más alkotóinak munkásságát. Pedig közöttük is akadnak jó néhányan, akik érdemesek a figyelemre, például Tõnu Kõrvits (1969), Erkki-Sven Tüür (1959) vagy egy jóval korábbi generáció képviseletében Eduard Tubin (1905—1982). Az ő izgalmas, egyéni hangú művészetük világában invitál hangulatos „északi sétára” a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Kortárs Együttesének hangversenye, a Baltikum és Lengyelország kultúráját bemutató Európai Hidak 2018 fesztivál programjának részeként. Észtország fővárosa, a Finn-öböl partján elterülő Tallinn a térképen észak—déli irányban Stockholmmal egy magasságban található. Talán az északi vidék hangulatával függ össze, talán mással, mindenesetre az est mindhárom szerzőjének műveit hallgatva úgy érezzük, ezen a zenén erőteljesen nyomot hagyott a táj a maga végtelen horizontjával, délebbre ismeretlen tisztaságával, zord szépségével és titkaival. Titkaik maguk a szerzőknek is lehetnek (az a jó szerző, akinek vannak titkai), hiszen zenéjük személyes, sejtetésekkel teli, és mindig úgy érezzük: ezeknek a daraboknak vannak el nem mondott, de érzékeltetett tartalékaik. És igen: más és más módon, de mindhárom komponista művészete mögött ott a hagyomány megtartó ereje, az újat mondás igényében a folytatás törekvése is.

A tallinni születésű Tõnu Kõrvits 2011-ben keletkezett szimfonikus darabja, a Himnuszok az északi fényhez hagyományos kifejezéssel szimfonikus költeménynek volna nevezhető. Vagy inkább — némi zenetörténeti cél­ zással — szimfonikus vázlatnak. Az utóbbi meghatározással nem véletlenül utaltunk Debussyre és A tengerre (alcíme: trois esquisses symphoniques pour orchestre, három szimfonikus vázlat zenekarra) — Kõrvits költői és látomásos zenéje ugyanis egyfajta újraértelmezett, impresszionista természetpoézis, képzeletet mozgósító karakterekkel és rendkívül színgazdag, pazarlóan találékony hangszereléssel. Ha egyetlen művet kellene megneveznünk zene­történeti előképei között, a La Mert választhatnánk.

Sejtelmes, hűvös, ugyanakkor mégis felemelő muzsika, melynek kozmikusan ki­

táruló terében fázósan, ám csodálkozva bolyongunk, kissé összébb húzva magunkon a kabátot.

Kõrvits neo-impresszionizmusához képest Hiiumaa szigetének szülötte, az ötven­kilenc éves Erkki-Sven Tüür modernebb és disszonánsabb nyelvet beszél. Ardor (= hevület) című marimbaversenye 2001/2002-ben íródott. A műben a háromtételes forma a hagyományra utal, a hangzásvilág és a hangszer lehetőségeinek leleményes kiaknázása azonban az újító szándékot jelzi. A koncert közönségének különleges élményben lehet része, hiszen a világszerte nagy sikerrel koncertező portugál ütőhangszer-játékos, PEDRO CARNEIRO (1975), a londoni Guildhall School of Music and Drama egykori neveltje személyében az a szólista ismerteti meg a budapesti zenekedvelőkkel a művet, akinek a zeneszerző a kompozíciót dedikálta, s aki az ősbemutató szólistája is volt.

A hangversenyen Erkki-Sven Tüür termé­ séből egy másik darabbal is találkozhatunk: a Szenvedély című tétel egy háromrészes zenekari ciklus (az egymásra utaló címeket valahogy így magyaríthatnánk: Akció, Passzió, Illúzió) második darabja, néhány évvel az Ardor előtt, 1993-ban keletkezett, és címéhez illőn szenvedélyes, ugyanakkor az Ardor zenei nyelvénél hagyományosabb hangú alkotás.

Amikor az est harmadik zeneszerzője, Eduard Tubin meglátta a napvilágot, szü­ lőhelye, a kelet-észtországi Torila még az Orosz Birodalom része volt, majd hazája függetlenné vált, a negyvenes években azonban, amikor immár a Szovjetunió

...más és más módon, de mindhárom komponista művészete mögött ott a hagyomány megtartó ereje, az újat mondás igényében a folytatás törekvése is.

kebe­lezte be ismét Észtországot, Tubin Svédországba emigrált, és élete hátralévő részét ott töltötte: svéd állampolgárrá lett és Stockholmban halt meg. Hagyományok iránt fogékony gondolkodásmódját nemcsak az jelzi, hogy élénken foglalkoztatták olyan nagy múltú műfajok, mint a szim­ fónia (e műfajban tíz befejezett alkotást írt), a versenymű vagy a szonáta, de az is, hogy érdeklődött a folklór iránt. Hazájában népdalokat gyűjtött, sőt a harmincas évek végén Kodállyal is személyes ismeretséget kötött, és e találkozás tovább erősítette a népzene iránti elkötelezettségét. Érdekes módon azonban éppen a Budapesti Fesztivál­ zenekar Kortárs Együttesének koncertjén hallható művében, a háromtételes 7. szimfóniában a finálé, egy szenvedélyes, elszánt induló, a schönbergi kompozíciós módszer hatására utalva tizenkét hangú témára épül.

A hangversenyt vezénylő OLARI ELTS (1971) sokfelé megfordult a világban, nagy tapasz­ talatú, sikeres dirigens, aki a magyar zenekedvelőkkel sem először találkozik. Vezette már a Lett Nemzeti Szimfonikusokat, volt első vendégkarmestere a Skót Kamara­zene­ karnak és az Észt Nemzeti Szimfonikus Zene­karnak. Stuttgarttól Birminghamig és Melbourne-től Új-Zélandig számos hangversenyteremben vendégszerepelt siker­rel. Észt muzsikusként bensőségesen ismeri hazája zenéjét, a közönség tehát auten­tikus előadásokra számíthat ezen az estén.

Csengery Kristóf

2018

09 25

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KORTÁRS EGYÜTTESE KÖZREMŰKÖDIK: PEDRO CARNEIRO — MARIMBA VEZÉNYEL: OLARI ELTS FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. augusztus–október európai hidak 2018 — A Baltikum és Lengyelország

15

Fotó: Nagy Attila

EKLEKTIKUS jelen

Magyar Nemzeti Balett

Pēteris Vasks, Andris Dzenītis és Erkki-Sven Tüür, Friedrich Wilhelm Murnau és Karol Beffa, a Magyar Nemzeti Balett és a Recirquel, Ólafur Arnalds és Bernstein, Szentpáli Roland, Vajda János és Binder Károly — no meg a Gyöngyösi Leventét éneklő The King’s Singers.

Közös nevező? Ez mind kortárs művészet, amelynek ott a helye CAFe Budapest műsorán.

A világfalu egyik szegletében, Óbudán összefutottam egy New York-i zeneszerzővel. Bemutató előtt álló kamaraoperájáról társalogtunk, melynek főszereplőjét történelmi magyar személyiségről mintázta. A darab sokféle korszakot idéző zenéjéről beszélve egyszer csak visszakérdezett, hogy engem zenekritikusként mi foglalkoztat leginkább. Azt feleltem, hogy a kortárs zene.

Számára nem volt meglepő, hogy valaki kritikusként jelen idejű dolgok iránt érdeklődik. Azon viszont már elcsodálkozott, hogy nem specializálódtam rokon stílusú alkotókra. Ha azon az óbudai estén lett volna lehetőségünk átlapozni az éppen előttünk álló CAFe Budapest műsorfüzetét, a jogosnak tűnő kérdésre, hogy mire is fókuszálok én, azt felelhettem volna, hogy nagyjából arra, amire ez a fesztivál. A CAFe Budapest ugyanis nem az idealizált jövő, hanem az eklektikus jelen iránt érez elköteleződést. Utóbbi leg­ fontosabb tulajdonsága pedig éppen az, hogy kiismerhetetlenül és zavarba ejtőn sokszínű.

A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR például beszédes, sokértelmű paradoxonban fogalmazta meg a jelen zenéjének egyik markáns vonulatát, s ennek nyomán egy két évvel ezelőtti koncertje a Kortárs romantikusok címet kapta. A közönség vette a lapot, úgyhogy az együttes az idei fesztiválra ugyanezzel a címmel izgalmas, balettet és jazz-ihletésű kompozíciót is felvonultató programmal készül.

16

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

A balti országok kortárs zenéjének utóbbi évtizedekben tapasztalt előretörése és a világszerte megnövekedett érdeklődés olyan szerzők iránt, mint Arvo Pärt, Pēteris Vasks vagy Lepo Sumera, talán azzal is magyarázható, hogy a 20. századi modernitás markáns romantikaellenessége a közönség jelentékeny részében éppen a romantika korának egyik alapérzését, az elvágyódást ébresztette fel. És úgy tűnik, hogy a mai balti zene mintha nem is arra vállalkozna, hogy „tükröt mutasson” a valóságnak, hanem arra, hogy alter­natívát kínáljon vele szemben. A lett Pēteris Vasks csellóra és vonószenekarra írt második concertójának alcíme, Klātbūtne

A CAFe nem az idealizált jövő, hanem az eklektikus jelen iránt érez elköteleződést.

(Jelenlét) látszólag ellentmond mindennek, ám maga a mű már pusztán tágas dimenzióival is egy, a hétköznapi tapasztalástól merőben eltérő jelenlétre invitál. Ez a valóban megindító kompo­ zíció is szerepel a tizenkét éve alapított kiváló kamarazenekar, a SINFONIETTA RĪGA koncertjének műsorán, melyen a lett és az észt kortárs zene több nemzedéke is képviselteti magát. És akiket vonz a balti zene mágikus légköre, azok az izlandi „mágus”, ÓLAFUR ARNALDS világához is könnyen utat találnak. A több hangszeren is kiválóan muzsikáló komponista a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lép fel..

Három, immár klasszikusnak mondható modern koreog­ráfiát láthatunk a MAGYAR NEMZETI BALETTtől, és új produkcióval jelentkezik a RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT. A Nemzeti Balett esetében az új és a klasszikus mozgásformák interferen­ciáját többek között Schubert, Ravel és Arvo Pärt muzsikája erősíti fel, William Forsythe vagy Sharon Eyal koreográfiáit nézve pedig fel sem merülhet az emberben, hogy az inspirációt jelentő zene ne lenne minden ízében kortárs.

2018

10 05

2018

10 09

2018

10 12 13 14

SINFONIETTA RĪGA A CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: KRISTAPS BERGS — CSELLÓ HEIGO ROSIN — MARIMBA VEZÉNYEL: ERKI PEHK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM FRIEDRICH WILHELM MURNAU: DER LETZTE MANN (THE LAST LAUGH) — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ FILMKONCERT KAROL BEFFA ZENÉJÉRE KÖZREMŰKÖDIK: KAROL BEFFA — ZONGORA FILIP PRESSEISEN — ORGONA BUDAPEST SOUND COLLECTIVE VEZÉNYEL: DUBÓCZKY GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

A felújított kópiával vetített, újrakomponált, élőben előadott zenével kísért némafilmek valóságos reneszánszukat élik. Meglepő fordulat ez egy olyan művészeti ág esetében, mely rendkívüli módon technológiafüggő (vagy legalábbis annak tűnik), így bizonyos vonatkozásaiban gyorsabban avul minden másnál. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy nyolc évtizede vagy akár régebben készült alkotások nagyobb döbbenetet váltanak ki, mint digitális trükkökkel megterhelt mai versenytársaik. Idén ősszel Friedrich Wilhelm Murnau Der letzte Mann (Az utolsó ember) című filmje érkezik Buda­pestre, melyhez a francia zeneszerző és zongoraművész, KAROL BEFFA írt új zenét. Újra Budapesten élvezhetjük az ötven éve alapított THE KING’S SINGERS könnyed professzionalizmusát. Évszázadokon átívelő műsorukban a kortárs zenét a maga sokszínűségében tálalják fel — és egy „kortárs klasszikustól”, Gyöngyösi Leventétől is elénekelnek egy számukra komponált új művet.

Molnár Szabolcs

2018

10 12

2018

10 14

2018

10 16 17

MAGYAR NEMZETI BALETT: TRIPLE DANCE — BEMUTATÓ I. WALKING MAD ZENE: ARVO PÄRT, RAVEL FÉNY: ERIK BERGLUND BETANÍTÓ BALETTMESTER: CARL INGER BETANÍTÓ ÉS SZÍNPADRA ÁLLÍTÓ BALETTMESTER: YVAN DUBREUIL PRÓBAVEZETŐ BALETTMESTEREK: KÖVESSY ANGÉLA, SZIRB GYÖRGY LÁTVÁNY, KOREOGRÁFUS: JOHAN INGER II. BEDROOM FOLK ZENE, HANG: ORI LICHTIK FÉNY: THIERRY DREYFUS JELMEZ: REBECCA HYTTING BETANÍTÓ BALETTMESTER: OLIVIA ANCONA PRÓBAVEZETŐ BALETTMESTER: PONGOR ILDIKÓ TÁRSALKOTÓ: GAI BEHAR ALKOTÓ: SHARON EYAL

2018

10 17

III. A TÖKÉLETESSÉG SZÉDÍTŐ EREJE ZENE: SCHUBERT JELMEZ: STEPHEN GALLOWAY BETANÍTÓ BALETTMESTEREK: AMY RAYMOND, AGNES NOLTENIUS PRÓBAVEZETŐ BALETTMESTER: VENEKEI MARIANNA DÍSZLET, FÉNY, KOREOGRÁFUS: WILLIAM FORSYTHE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018

10 21

BARACSKAI JUDIT ÉS BANAI SÁRA DALKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: KOCZKA FERENC — ZONGORA ÜVEGTEREM ÓLAFUR ARNALDS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: MY LAND — BEMUTATÓ KÖZREMŰKÖDIK: RODION DRAHUN, ROMAN KHAFIZOV, SERGII MATERINSKYI, YEVHENIIA OBOLONINA, ANDRII PYSIURA, MYKOLA PYSIURA, ANDRII SPATAR — ARTISTÁK ZENE: SZIRTES EDINA MÓKUS, TERJÉK GÁBOR NÉPZENEI SZAKÉRTŐ: BOTH MIKLÓS FÖLDASZTALTERVEZŐ: TÁRNOK ZSOLT JELMEZ: KASZA EMESE FÉNY: LENZSÉR ATTILA, PETŐ JÓZSEF HANG: TERJÉK GÁBOR CIRKUSZSZAKÉRTŐ: KRISTÓF KRISZTIÁN A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: SCHLECHT ALIZ A KOREOGRÁFUS MUNKATÁRSA: MADAY TÍMEA KINGA RENDEZŐ, KOREOGRÁFUS, LÁTVÁNY: VÁGI BENCE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ KORTÁRS ROMANTIKUSOK 2.0 KÖZREMŰKÖDIK: ROHMANN DITTA — CSELLÓ BINDER KÁROLY — ZONGORA BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR FELEDI PROJECT (KOREOGRÁFUS: FELEDI JÁNOS) VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM THE KING’S SINGERS PATRICK DUNACHIE, TIMOTHY WAYNE-WRIGHT — KONTRATENOR JULIAN GREGORY — TENOR CHRISTOPHER BRUERTON, CHRISTOPHER GABBITAS — BARITON JONATHAN HOWARD — BASSZUS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október CAFe Budapest

17

Sinfonietta Rīga

Kézfogások ÚGY LÁTSZIK, A FESZTIVÁLOK NÉHA ÁTVESZIK AZ EMBEREK SZOKÁSAIT: KEZET FOGNAK. A MÜPÁBAN PÉLDÁUL AZ EURÓPAI HIDAK ÉS AZ EZT NÉHÁNY NAPPAL KÖVETŐ CAFe BUDAPEST BARÁTSÁGOSAN ÖSSZEKAPASZKODIK, SŐT AZ ELŐBBI EGY JELKÉPES STAFÉTÁT IS ÁTAD AZ UTÓBBINAK, HISZEN A CAFe BUDAPEST AZZAL KEZDŐDIK, AMIRŐL AZ IDEI EURÓPAI HIDAK IS NAGYOBBRÉSZT SZÓL: A MAGYARORSZÁGON MINDEDDIG KEVÉS FIGYELEMRE MÉLTATOTT, ÁM SOK KINCSET REJTŐ BALTI KULTÚRA FELFEDEZÉSÉRŐL.

18

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

Míg a 19. század a nagy szimfonikus zenekarok alapításának korszaka volt Európában és a tengeren túl, a 20. és 21. században gomba módra szaporodtak és szaporodnak a kama­ra­zenekarok és a kis zenekarok, amelyeket bizonyos országokban sinfoniet­tának neveznek. Ezek a korlátozott létszámú együttesek csodákra képesek. Mindent tudnak: otthonuk a barokk és a klasszika, ezt mondani sem kell, de a romantikusok szimfóniáit is frissen és mozgékonyan szólaltatják meg — és azt se feledjük, hogy a kis zenekar, az ensemble az elmúlt évtizedek új zenéjének legadekvátabb előadó-apparátusa.

Ez az a hangzó medence, amelyben a kortárs komponisták a legnagyobb előszeretettel lubickolnak.

mését reprezentálja. De nem csupán a lettekét! A program második és harmadik számaként felhangzó két mű lett komponistáktól származik, ám a nyitó- és a záródarab észt alkotók munkája. Ez is kézfogás, a rokon népeké — mint ahogyan az is, hogy a műsorban a misztikumhoz vonzódó, posztmodern lett Pēteris Vasks és a karcosabb kortársi hangzatokat kedvelő, észt Erkki-Sven Tüür, az idősebb korosztályok két nagy­nevű képviselője a fiatalabbakkal osztja meg a műsoridőt: Vasks tanítványa, a lett Andris Dzenītis negyvenéves, észt pályatársa, a hazai tanulmányok után Franciaországban képzett Elis Vesik pedig harminckettő. Korosztályok ésnemzetiségek ilyen érzékeny egyensúlya láttán a koncertlátogató már

BALTI ZENE IDŐSEBBEKTŐL ÉS FIATALABBAKTÓL — BALTI ELŐADÓKKAL. Ilyen medencét hozott létre tizenkét éve Lettország fővárosában harmincegynéhány muzsikus. A SINFONIETTA RĪGA otthonos a régi zenében, játssza a bécsi klasszikusokat, de a legfrissebb stílusoktól sem zárkózik el, sőt maga is ösztönzi ezek fejlődését: minden évben két új kortárs darabot rendel.

Az alapítás óta eltelt évek alatt az együttes a legjobbak közé küzdötte fel magát: koncertjein olyan karmesterek vezényelnek, mint Paavo és Kristjan Järvi, Heinz Holliger, Christoph Poppen vagy Tõnu Kaljuste — és olyan szólisták lépnek fel, mint Monica Groop, Iveta Apkalna, Isabelle Faust, Alina Pogostkina, Baiba Skride, Augustin Dumay, Pekka Kuusisto, Maxim Rysanov, Alexander Sitkovetsky, Jörg Widmann vagy Evelyn Glennie.

Az csak természetes, hogy a CAFe Budapest meghívottjaiként a Sinfonietta Rīga muzsikusai kor­társ műsorral érkeznek Budapestre, és az is, hogy az új zene, amelyet megszólaltatnak, balti szerzők ter-

aligha lepődik meg azon, hogy a hang­ verseny karmestere, az ötvenéves ERKI PEHK és a marimbán közreműködő HEIGO ROSIN észt, a harminckét esztendős csellista, KRISTAPS BERGS — Msztyiszlav Rosztropovics, David Geringas és Heinrich Schiff tanítványa viszont lett, és éppúgy tősgyökeres rīgai, mint a Sinfonietta. Balti zene idősebbektől és fiatalabbaktól — balti előadókkal.

Kecskés M. Júlia

2018

10 05

SINFONIETTA RĪGA A CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: KRISTAPS BERGS — CSELLÓ HEIGO ROSIN — MARIMBA VEZÉNYEL: ERKI PEHK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október CAFe Budapest

19

Réz András

Fotó: Nagy Attila, Müpa

A LELKI TÖRTÉNÉSEK filmje

Erős pszichológiai motívumai és látványvilága miatt vált időtlen klasszikussá Friedrich Wilhelm Murnau 1924-es alkotása, Az utolsó ember, amely egy hotelportás történetén keresztül mesél a társadalmi különbségekről. A némafilmet október 9-én KAROL BEFFA új zenéjével mutatják be a CAFe Budapest fesztiválon. A minden idők tizenkét legjobb filmje közé választott műről és megzenésíthetőségéről Réz Andrással beszélgettünk.

20

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

Mennyiben számít német expresszionista filmnek Az utolsó ember?

A német expresszionizmus egyik nagy leleménye az volt, hogy elkezdtek célirányosan díszleteket építeni, és a kosztümöket is komolyabban vették. Egyre fontosabb szerepet kapott a látvány — a fény-árnyék játékokkal például hihetetlen dolgokat műveltek. Az utolsó ember is erős optikai hatásokkal dolgozik.

Látványterve hibátlanul expresszionista, bár nem annyira szélsőséges, mint amilyen a Doktor Caligari vagy a Nosferatu volt.

Vannak benne visszatérő vizuális „hívószavak” is, például a forgóajtó, amely többször felbukkan. Mivel a húszas évek filmje még némafilm, a karakterek mozgásának felépítése is rendkívül fontos volt. Érdemes figyelni a főszereplő Emil Jannings nehézkes, roggyantott térdű járását, ahogy cipeli életének terheit.

Filmtörténeti szempontból mi a jelentősége, hogyan hatott a későbbi alkotásokra?

Ez az 1924-es film markánsan leképezi a kor kultúrájának fontos művészeti trendjeit. Először is a német expresszionizmust, de a filmtörténet felől nézve izgalmas a műfaja is. Az utolsó ember ugyanis Kammerspielfilm. És ez nem csupán annyit tesz, hogy kamaradrámával van dolgunk. Ez a rövid életű filmműfaj Max Reinhardt színházából eredeztethető, noha a színpadon — a 20. század első évtizedében — a díszletek szerények voltak, és semmiben sem emlékeztettek az expresszionista filmre. Ami azonban fontos volt: a történetek az alsó-középosztályról szóltak, és erős pszichológiai motívumokra épültek.

„...amikor az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmával a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége és a Filmtörténészek Nemzetközi Szövetsége kiválasztotta minden idők tizenkét legjobb filmjét, ez a film is bekerült a válogatásba.”

A filmek hatását nehéz követni. Tény, hogy amikor az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmával a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége és a Filmtörténészek Nemzetközi Szövetsége kiválasztotta minden idők tizenkét legjobb filmjét, ez a film is bekerült a válogatásba. De ez már távoli múlt — hatvan éve történt. A kiválasztott filmek többsége még némafilm volt, és csupán egy készült a háború után.

A korai némafilmekben milyen szerepük volt a kísérő zenéknek?

Eleinte filmzene nem létezett, csak mozizene. Ez azt jelenti, hogy a vetítőtermekben egy-egy zenész, esetleg egy gép­

Karol Beffa kortárs francia-lengyel zeneszerző és zongoraművész 1973-ban született Párizsban. Már gyerekként is tanult zenét, emellett több színházi előadásban és filmben is játszott. Különböző egyetemeken hallgatott történelmet, anglisztikát, filozófiát és matematikát, de elvégezte a Párizsi Konzervatóriumot is. Doktori címet 2003-ban szerzett zenetudományból, disszertációját Ligeti György zongoraetűdjeiről írta.

2013-ban a Victoires de la musique classique-on elnyerte az év zene­ szerzője díjat.

Der letzte Mann

zongora kísérte a filmet. Viszont idővel rájöttek arra, hogy a zene erősen felül tudja írni a jelentést. Ha a zongoristának rossz napja volt, akár tönkre is tehette a filmet. Ezért később a nagy és rendszerint pazar kivitelű filmszínházakba már zenekari árkot építettek, itt adta elő a zenekar a filmekhez pontosan megírt kísérőzenét. Ez komoly változás volt, mert a minőségi mozikban ezután ugyanaz a zene szólt. A német expres�szionista filmeknél ennek már jelentőséget tulajdonítottak.

Mennyiben segítheti a némafilmek értelmezését, ha az eredeti zene helyett kortárs mű kíséri a képeket?

Sokan próbáltak már új zenéket írni régi filmekhez. Fritz Lang 1927-es Metropolisát többen is újrazenélték, például a diszkózene egyik oszlopa, Giorgio Moroder, vagy a Queen együttes.

Ez rengeteg vitát indított el, ahogy Az utolsó ember újrazenésítése is. Izgalmas művészeti kísérlet megnézni, mi származik abból, ha kilencven, száz évvel később megpróbáljuk mai filmzenével értelmezni a látványt. Amikor ilyesmi történik, az mindig nagy esemény. Előfordulhat, hogy ettől élőbb lesz egy némafilm számunkra. Talán a mai néző jobban is hajlandó egy ilyen kivételes eseményen barátkozni a műfajjal.

Forgách Kinga

2018

10 09

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL FRIEDRICH WILHELM MURNAU: DER LETZTE MANN (THE LAST LAUGH) — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ FILMKONCERT KAROL BEFFA ZENÉJÉRE KÖZREMŰKÖDŐK: KAROL BEFFA — ZONGORA FILIP PRESSEISEN — ORGONA BUDAPEST SOUND COLLECTIVE VEZÉNYEL: DUBÓCZKY GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október CAFe Budapest

21

Ólafur Arnalds

22

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

Fotó: Benjamin Hardman

„…a műfaji határok olyanok, mint az országhatárok, ezeket a dolgokat az ember alakította ki, nem természetesek.”

Elmerülni

az alkotásban ÓLAFUR ARNALDS a hardcore, a heavy metal és a progresszív rock világából érkezve kezdett modern klasszikus zenét komponálni, de a műfaji határok soha nem érdekelték. Annál inkább keresi a kreatív flow-élményt.

Izland elszigetelt világ, ráadásul az év jelentős részében természetes módon sötét, így aztán az ott élők kénytelenek kitartóan kreatív tevékenységeket végezni, amelyekkel inspirálják magukat — például megtanulnak világszínvonalon focizni. És mivel a szigetország lakosainak lélekszáma igen csekély, ezért sok ott élő ember lesz író, festő vagy zenész. Ólafur Arnalds (akinek unokanővére, Ólöf Arnalds is jó nevű dalszerző-énekes) például metál- és hardcorezenekarokban kezdte dobos­ként, majd egy német progmetál-együttesnek számítógépen komponált klasszikus zenei betétekkel lépett tovább afelé, amivel világ­hírű lett.

Egy percig sem gondolta azt, hogy ez határátlépés lenne. Mint a Müpa Magazinnak elmondta, már gyerekként is műfaji korlátok nélkül hallgatott zenét. Vagy szerette, amit hallott, vagy nem: „a műfaji határok olyanok, mint az országhatárok, ezeket a dolgokat az ember alakította ki, nem természetesek.” Arnalds így aztán természetes módon lép egyszer az elektronikus tánczene, a minimal tech-house (a Kiasmos projekttel), máskor az alkalmazott filmzene és a tévésorozatok kísérőzenéi felé. „Néha kifejezetten jó, ha megvan az alkotásban az a luxus, hogy egy adott kereten belül kell dolgozni” — mondja az utóbbiról. Bár ez sokszor igaz a saját kompozícióira, a saját alkotói módszereire is. „Szeretek egy keretet létrehozni magam­nak, amelyen belül alkothatok, ez megszabja a kreatív irányt, és segít abban, hogy a projektet következetesen vigyem végig.”

bum még teljesen ösztönösen született: „nem ért semmiféle hatás a műfajból, úgy gondoltam, hogy valamiféle progrockot, posztrockot játszom zongorán, és társítok hozzá egy kis vonós hangszerelést.” Aztán persze ez vált a főcsapássá eddigi életművében, például a szintén modern klasszikus kategóriába sorolt Nils Frahmmal is gyakran alkotnak közösen. „Azt hiszem, szépen kiegészítjük egymást. Ő inkább improvizál, én inkább előre tervező típus vagyok. Leginkább azonban barátok vagyunk, akik szeretnek együtt zenélni.”

Legújabb nagylemezén, az augusztus 24-én megjelenő re:memberön egy STRATUS szoftver-zongora adja a már említett keretet, egy szinte új hangszer, amely önjátszó módon, algoritmusok révén mondja meg a zongorának, milyen hangokat üssön le. „A lemezt a kreatív flow-élmény koncepciója inspirálta. Az, hogy hogyan manipulálja valaki magát, hogy beléphessen egy olyan állapotba, amely lehetővé teheti, hogy az elméje teljesen elmerüljön az alkotás folyamatában.”

Erre az elmerülésre Ólafur Arnalds budapesti koncertjén is biztosan számíthatunk.

Dömötör Endre

2018

Első szólólemeze, a 2007-es Eulogy For Evolution az egyik úttörő volt a kortárs modern klasszikus/neoklasszikus könnyűzenében, de ez az al-

10 14

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL ÓLAFUR ARNALDS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október CAFe Budapest

23

ELRUGASZKODNI ´L A FÖLDTÓ Ukrán cirkuszművészek a világ élvonalából: a Recirquel Újcirkusz Társulat új produkciója a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatkozik be. A My Land érzékeny, személyes témát jár körbe, amikor a szülőföldhöz való viszonyról gondolkodik.

„Az egész a FINA záró gálájával kezdődött tavaly nyáron” — mesél az előadás születésének körülményeiről VÁGI BENCE, a Recirquel Újcirkusz Társulat művészeti vezetője, a My Land rendező-koreo­ gráfusa, aki a vizes vébé látványos fináléját is jegyezte. A legismertebb magyar újcirkusz-társulat kapui akkor megnyíltak, mint mondja, hiszen a kétszáz szereplős műsorba másfél tucat országból érkeztek fellépők. „Köztük sok ukrán cirkuszművész volt, és minél többet beszélgettem velük, annál izgalmasabbnak láttam a világukat.”

Amikor arról kérdezem, milyen az ukrán cirkusz, szemléletes példát említ: „Magyarországon hat éve még kevesen tudták, mi az az újcirkusz; Ukrajna talán még egy lépéssel hátrébb tart, mint mi akkor. Viszont az artisták lenyűgöző technikai tudással bírnak, Kína és Oroszország mellett Ukrajna ma a világ harmadik cirkusznagyhatalma. Artistáik Nyugaton a legjobb társulatokhoz kerülnek, de ott nem érdekes, hogy milyen személyiség áll a teljesítmény mögött.”

Vági Bence olimpikonokhoz hasonlítja a My Land artistáit, akik saját számukban világelsők. „Az kezdett foglalkoztatni, hogy aki ilyen fantasztikus teljesítményre képes, hogyan látja a saját környezetét és a tágabb világot, mit gondol arról a helyről, ahonnan elindult.

Ukrajna megosztott ország, és ezt a képzetet erősítette, amikor elkezdtünk az artisták gyökereivel foglalkozni: nem mindegy, hogy valaki a Krímből, Donyeckből vagy a lengyel határ mellől származik.

Mind más kultúra és gondolkodás, eltérő hagyományvilág.”

De mitől különlegesek az ukrán cirkuszművészek? „A szótárukban nem szerepel a »markíroz« szó: századszor, ezredszer is ugyanolyan intenzitással csinálnak meg minden trükköt, hiába is kérem, hogy ne tegyék. Kapnak egy instrukciót, és azt azonnal átfolyatják a lelkükön. A választott témánk nem könnyű, így akadtak kemény pillanatok is a próbákon. Közös ugyanakkor a közép-európaiságunk, de mivel ők elzártabban élnek, másképp érvényesül.”

A Recirquel előadásaiban mindig meghatározó zenei világ egyik pillérét most BOTH MIKLÓS egyedülálló ukrajnai népzenei gyűjtése jelenti, aki a helyszínen is segített Vági Bencének abban, hogy megértse az itt élők gondolkodását, világlátását. A zenei alapot SZIRTES EDINA MÓKUS világzenei, TERJÉK GÁBOR elektronikus irányból gondolta újra.

24

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

„Kapnak egy instrukciót, és azt azonnal átfolyatják a lelkükön.”

A díszlet központi elemét alkotó, földdel borított asztal rendezőnek és artistának egyaránt komoly kihívás: „Olyan ez, mint egy nagy porond, amelyet azonban a cirkuszban szokatlan anyag, föld takar. A matéria, amit használunk, több szinten bír jelentéssel: amellett, hogy erős szimbólummá válik, a rajta és benne dolgozó művészek testén is nyomot hagy. Pina Bausch a Tavaszi áldozatban felfedezte az ebben rejlő lehetőségeket, mi tovább lépünk, amikor azt is megmutatjuk, a föld alól hogyan tör utat a fény.”

Jászay Tamás

2018

10 16 17

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: MY LAND — BEMUTATÓ KÖZREMŰKÖDIK: RODION DRAHUN, ROMAN KHAFIZOV, SERGII MATERINSKYI, YEVHENIIA OBOLONINA, ANDRII PYSIURA, MYKOLA PYSIURA, ANDRII SPATAR — ARTISTÁK ZENE: SZIRTES EDINA MÓKUS, TERJÉK GÁBOR NÉPZENEI SZAKÉRTŐ: BOTH MIKLÓS FÖLDASZTALTERVEZŐ: TÁRNOK ZSOLT JELMEZ: KASZA EMESE FÉNY: LENZSÉR ATTILA, PETŐ JÓZSEF HANG: TERJÉK GÁBOR CIRKUSZSZAKÉRTŐ: KRISTÓF KRISZTIÁN A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: SCHLECHT ALIZ A KOREOGRÁFUS MUNKATÁRSA: MADAY TÍMEA KINGA RENDEZŐ, KOREOGRÁFUS, LÁTVÁNY: VÁGI BENCE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

My Land

Fotó: Valkai Réka

Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Recirquel: Az Én Földem — bemutató. Zene: Sárik Péter, Both Miklós, díszlet: Tárnok Zsolt, jelmez: Kasza Emese, fény: Lenzsér Attila, Pető József, hang: Terjék Gábor, a rendező munkatársa: Schlecht Aliz, koreográfus: Maday Tímea, rendező: Vági Bence (október 16., 17. FSz). Interjú Vági Bencével, 2 oldal, 2.500 karakter, szerző Jászay Tamás, Fotó: Müpa

2018. augusztus–október CAFe Budapest

25

Hollerung Gábor

„A közönségnek nincs félnivalója” 26

CAFe Budapest 2018. augusztus–október

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

„… A CÍM JÓ HÍVÓSZÓ A KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA IS, AMELYET AZZAL BIZTATUNK, HOGY ÉRTHETŐ ÉS KÖVETHETŐ MŰVEKKEL TALÁLKOZHAT.”

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül 2016 után másodszor jelentkezik a Budafoki Dohnányi Zenekar „kortárs romantikusokat” felvonultató koncerttel, amelyen most Szentpáli Roland Orfeusz-balettje, Vajda János Csellóversenye és Binder Károly Zongoraversenye szólal meg — ráadásul mivel Vajda a premier óta átírta művét, mindhárom előadás egyben ősbemutató is lesz. Hollerung Gábort kérdeztük a koncertről.

Elmondható Önről, hogy a stiláris sokféleség iránt nyitott karmester, hiszen a nagy klasszikusokon kívül a filmzenék és könnyedebb műfajok világába is szívesen kirándul. Hol helyezi el a kortárs klasszikus zenét a saját repertoárjában?

Zenekarommal minden olyan kortárs zenét támogatunk, amely igényesen igyekszik stílusokat ötvözni. Így jött létre két éve a CAFe Budapesten belül az első Kortárs roman­tikusok koncert. Nagyon örülök, hogy folytatódik, mivel szerintem a cím jó hívószó a közönség számára is, amelyet azzal biztatunk, hogy érthető és követhető művekkel találkozhat. Reméljük, sikerül ebből állandó sorozatot kialakítanunk, amelynek keretében évente bemutathatunk majd olyan nagyszabású alkotásokat, amelyek a hétköznapi koncertéletben kevésbé tűzhetők műsorra.

Szerencsésebb-e a szendvicsműsor, amikor két ismert mű közé ékel be az előadó egy kortárs kompozíciót?

Bizonyos szempontból igen, de ennek is van egy határa.

Binder Károly Zongoraversenyét csekélyebb kockázatnak vélhetnénk, mert jazz. Igen ám, de a jazz iránt a klasszikus zene közönségének nem sokkal nagyobb a bizalma.

Egy új balett, amilyen Szentpáli Roland Orfeusza, egy hétköznapi hangverseny műsorán sem dimenziói miatt, sem az anyagi ráfordítás igényei miatt nem találhatna helyet magának. Ebből a szempontból a CAFe missziója nagyon fontos, mi pedig mindehhez azt a hitelünket szeretnénk hozzátenni, amely a Dohnányi Zenekar esetében igen erős: a közönség sohasem fél a koncertjeinken, akkor sem, ha nem ismeri a műsort, mivel soha nem csaptuk be azzal, hogy nem szerethető, amit kap.

Mindhárom mű a Budafoki Dohnányi Zenekar megrendelésére született? Szabad kezet kaptak a komponisták?

Mindhárom művet mi mutatjuk be. Vajda János Csellóversenyét már bemutattuk, de nem sokkal a premier után átírta a darabot. Már a bemutató is hatalmas sikert aratott, így szívügyünknek tartottuk, hogy a revideált változatot is eljátsszuk. Rohmann Ditta adja elő a szólót, aki fantasztikus csellista. A másik két darab nekünk íródott. Nagyon sok művet címeznek nekünk, mivel gyak-

ran előfordul, hogy nemcsak bemutatunk egy-egy új alkotást, hanem többször is előadjuk. Vajdának, Orbánnak, Gyöngyösinek, Szentpálinak, Madarásznak többször is játszottuk már műveit. A komponisták pedig többnyire maguk keresnek meg az ötleteikkel. Szentpáli Roland például egy vázlatot hozott nekem, és magam ajánlottam, hogy balettet formáljon belőle, mivel úgy éreztem, az anyag táncért kiált. Roland örömmel fogadta a javaslatot, mi pedig annak örülünk nagyon, hogy a koreográ­fiát Feledi János készíti. Vajda és Binder is nekünk írta művét, tőlük is több kompozíciót játszottunk már korábban.

Milyen volt a fogadtatása a 2016-os első koncertnek, amely szintén a CAFe Budapest programján belül került megrendezésre, és Orbán György, Dubrovay László, valamint Gyöngyösi Levente egy-egy kompozícióját kínálta?

Ezzel kapcsolatban elég, ha annyit mondok, hogy az Orbánszerenádot előtte is játszottuk, és azóta is előadjuk.

Dubrovay mindhárom zongoraversenyéből lemezt készítettünk azóta, a 2. zongoraversenyből idén rendeztünk egy Megérthető zene-előadást is. Gyöngyösi Levente Istenképe is pazar alkotás, amely az 1956-os eseményekre reflektál. Ez a mű is többször megszólalt már, ami azt mutatja, hogy ezek repertoáron tartható darabok, nem olyanok, amelyek egyszer elhangzanak, s ezzel kipipáltuk őket. Így tud a zene élővé válni. A közönségnek nincs félnivalója, mi pedig olyasmit játszunk, amiben hiszünk.

Tóth Endre

2018

10 17

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL KORTÁRS ROMANTIKUSOK 2.0 KÖZREMŰKÖDIK: ROHMANN DITTA — CSELLÓ BINDER KÁROLY — ZONGORA BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR FELEDI PROJECT (KOREOGRÁFUS: FELEDI JÁNOS) VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október CAFe Budapest

27

Francia barokk és görög mitológia

Fotó: Posztós János, Müpa

Vashegyi György

A mára teljesen elfeledett Charles-Hubert Gervais (1671—1744) műveit soha nem hallhatja a magyar közönség — érdemes tehát megismerkedni Hypermnestre című operájával. A zeneszerző gyermekként XIV. Lajos udvarában nevelkedett: apja a Napkirály öccsének inasa volt. Chartres hercegének muzsikusa lett, egyházi zenét és operákat egyaránt alkotott, utóbbiak között akad két tragédie en musique is, ezek egyike a Joseph de Lafont szövegére komponált Hypermnestre. A mű, melyet 1716-ban az Académie Royale de Musique (a párizsi Opera) színpadán mutattak be, majd ötven éven át újra és újra felújítottak (ilyesmi csak a legnagyobbak, Lully és Rameau operáival történt), a barokk kor sok más zenés színpadi darabjához hasonlóan a görög mitológiából kölcsönzi témáját. Aigüptosz, Egyiptom királya követeli, hogy ötven fia feleségül vehesse ikertestvére, Danaosz ötven leányát (ők a Babits verséből — és Karinthy paródiájából — is ismerős Danaidák). Danaosz látszatra enged az erőszaknak, ám minden lányának egy-egy tőrt ad, megparancsolván, hogy a nászéjszakán szúrják le vőlegényüket. Negyvenkilencen megteszik, Hüpermnésztra kivételével — hozzá vőlegénye, Lünkeusz gyengéd tisztelettel közeledik, s így elnyeri választottja szerelmét. Döntésével a leány kivívja atyja haragját — ez a mitológiai történet kicsúcsosodó konfliktusa. Aki Gervais változatára és a végkifejletre kíváncsi, hallgassa meg az opera modern kori bemutatóját VASHEGYI GYÖRGY vezényletével, a PURCELL KÓRUS és az ORFEO ZENEKAR, valamint a kiváló nemzetközi énekesgárda előadásában.

2018

09 18

Ligeti, Bartók, Dohnányi

28

klasszikus 2018. augusztus–október

Hamar Zsolt

Fotó: MNF, Berényi Gyula

A magyar hangversenyélet szép hagyománya, hogy a NEMZETI FILHARMONIKUSOK minden ősszel Bartók haláláról megemlékezve — az évforduló vigíliáján — tartják évadnyitó hangversenyüket. Az utóbbi években gyakran halljuk ezeken az estéken Bartókon kívül más zeneszerzők műveit is — még az esztétikának sem kell feltétlenül bartókinak lennie. A lényeg a megkérdőjelezhetetlen minőség — és persze az, hogy ez az alkalom a magyar zene ünnepe legyen. Idén HAMAR ZSOLT mindjárt a nyitódarabbal újít: Ligeti György zenéje talán még soha nem szólalt meg az évadnyitó koncerteken. Pedig a fiatalkori (1951-es) Concert Românesc a maga román folklórmatériát feldolgozó négy tételével valóságos hűségnyilatkozat a bartóki eszmék mellett — ráadásul a darab közérthető és hatásos (ennek ellenére az ötvenes években Magyarországon letiltották). Bartók 1. zongoraversenye ebben a kontextusban igazi felfedezés, hiszen a zeneszerző három billentyűs versenyműve közül a legvadabb, legnyersebb hangzatokat sorakoztatja fel, sok ütőhangszeres effektussal — és bizonyára felfedezés lesz a nagyszerű ifjú szólista, RÁNKI FÜLÖP előadását hallgatni. Dohnányi 1944-ben komponált (de az ötvenes években átdolgozott) 2. szimfóniája, ez a romantikus hagyományban gyökerező, de sok tekintetben eredeti, nagy formátumú mű szórványos megszólalásai ellenére a magyar hangversenyélet egyik adóssága — öröm, hogy a Nemzeti Filharmonikusok újra megszólaltatják.

GERVAIS: HYPERMNESTRE AZ OPERA ELSŐ ELŐADÁSA A 18. SZÁZAD ÓTA HYPERMNESTRE — KATHERINE WATSON LYNCÉE — MATHIAS VIDAL DANAÜS — THOMAS DOLIÉ ISIS — JULIETTE MARS L’ÉGYPTIENNE / UNE NAÏADE / UNE ARGIENNE / UNE CORYPHÉE / UNE BERGÈRE — CHANTAL SANTON-JEFFERY UN ÉGYPTIEN / LE GRAND-PRÊTRE D’ISIS / UN CORYPHÉE / UN BERGER — MANUEL NUNEZ-CAMELINO LE NIL / ARCAS / L’OMBRE DE GÉLANOR — PHILIPPE-NICOLAS MARTIN KÖZREMŰKÖDIK: PURCELL KÓRUS, ORFEO ZENEKAR (KORHŰ HANGSZEREKEN) KONCERTMESTER: SIMON STANDAGE VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018

09 25

NEMZETI FILHARMONIKUSOK 20. SZÁZADI MAGYAR ZENE KÖZREMŰKÖDIK: RÁNKI FÜLÖP — ZONGORA VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Egy város zenéi

Nemzetek és kultúrák kavalkádja

Fotó: M. Goldman

Alexander Zemtsov

Mondok egy városnevet — társíts hozzá zeneszerzőket és műveket!

Sok várossal lehet ezt nagyszerűen játszani: Lipcse, Velence, Párizs, New York, Varsó… De legelőször talán mégis Bécset említhetjük: hányféle alkotói egyéniség, hányféle stílus, hány nagy mű bemutatója kapcsolódik ehhez a városhoz Haydntól Beethovenen át Schubertig, Johann Strausstól Mahleren át Webernig! A zenekart 2011 óta vezető BOGÁNYI TIBOR vezényletével a PANNON FILHARMONIKUSOK három, Bécshez kapcsolható zeneszerző életművének egy-egy jelentős pillanatát sorakoztatja fel. Schönberg 2. kamaraszimfóniája — amelyet nem sokkal a zenetörténeti jelentőségű 1. kamaraszimfónia után, 1906-ban kezdett írni, de csak 1939-ben fejezett be — a maga korában modern zene volt, mai hallgatója azonban csodálkozva nyugtázza, milyen dallamos, színgazdag, könnyen befogadható és beszédes muzsika ez jelenkori hallásunk számára. Mikor az osztrák hegedűs, BENJAMIN SCHMID és az orosz brácsás, ALEXANDER ZEMTSOV hangszerén felcsendül az Esz-dúr sinfonia concertante, talán eszünkbe jut, hogy Mozart ezt a művét — a műfaj legszebb remekét — nem Bécsben, hanem Párizsból Salzburgba hazatérvén komponálta, de hát Mozart legalább annyira jelenti mindnyájunknak Bécset, mint Salzburgot… Schubert 9. szimfóniája mindenestől a város szülötte — sőt a Bécs környéki települések vidékies kedélyét is felidézi a maga népies tánc- és indulókaraktereivel.

09 28

Szergej Krilov

PANNON FILHARMONIKUSOK BÉCSI IKONOK KÖZREMŰKÖDIK: BENJAMIN SCHMID — HEGEDŰ ALEXANDER ZEMTSOV — BRÁCSA VEZÉNYEL: BOGÁNYI TIBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Mary Slepkova

2018

A boszorkányos virtuozitású, rendkívüli szuggesztivitással játszó hegedűs, SZERGEJ KRILOV egy moszkvai hegedűkészítő fiaként született 1970-ben, ám 1989 óta Olaszországban él (éppen Stradivari városában, Cremonában!) — és a svájci Lugano zeneművészeti egyetemén tanít. 2008-ban ő lett a vezető karmestere a Saulius Sondeckis által 1960-ban alapított LITVÁN KAMARAZENEKARnak. Közös fellépésük műsora sem ragad le egyetlen országnál: a bevezető műsorszám a litván Arvydas Malcys hegedűre és zenekarra komponált Tejút című alkotása, ezt követően azonban a lett kortárs zene világhírű képviselője, Pēteris Vasks Hegedűversenyét adja elő Krilov. A vendéglátó ország zeneszerzői közül az egyik legnagyobb kap szót: Bartók sorozata, a Román népi táncok egyszerre reprezentálja a szerző személye által a magyar zenét és a benne feldolgozott dallamok révén a szomszédos Románia folklórjának Bartók számára oly becses inspirációját.

S ha ennyi változatosság nem lenne elég, a műsor befejező száma az amerikai (de ukrán zsidó ősöktől származó) Leonard Bernstein 1954-ben komponált, öttételes Szerenádja, a hegedűversenynek és a filozófiai traktátusnak ez a különleges szépségű keveréke, amelyben a zeneszerző a görög Platón híres dialógusa, A lakoma egyes szereplőit mintázza meg — minden tételben valaki mást. Országok és kultúrák között cikázva a fél világot bejárjuk egyetlen koncert két órája alatt…

Kecskés M. Júlia

2018

10 02

SZERGEJ KRILOV ÉS A LITVÁN KAMARAZENEKAR VEZÉNYEL ÉS HEGEDŰN KÖZREMŰKÖDIK: SZERGEJ KRILOV BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október klasszikus

29

Philippe Jaroussky

Kvázi kasztrált?

NEM!

Fotó: Simon Fowler / Warner Classics

Jaroussky!

30

klasszikus 2018. augusztus–október

Nem kétnemű és nem operálták meg, de lehet, hogy kicsit megmaradt gyereknek — hangsúlyozza szinte minden nyilatkozatában a francia kontratenorfenomén, PHILIPPE JAROUSSKY. Annak idején hegedülni tanult, de előfordult az is, hogy énekével Callast utánozgatta. Aztán egy kontratenorkoncert kapcsán kiderült: ez az ő útja, ezen kell járnia. S bár zeneileg készen állt e speciális repertoár megszólaltatására, évek hosszú sorára volt szükség a megfelelő technika elsajátításához.

Az 1999-ben feltűnt énekes már egy évvel később rendszeresen játszott a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben Händel-, Vivaldi- és Scarlatti-darabokban, 2008-ban övé lett Franciaországban „Az év albuma” díj. „Gyönyörű, ahogy frazeál, finom előadása, érzékenysége mélyen megérinti a hallgatót” — mondta róla Cecilia Bartoli.

Azt mondta egy interjúban, hogy soha, egyetlen kontratenor sem lenne képes a teljes kasztrált-repertoárt birtokolni, mivel ezeket a műveket egyénekre, mindig egy bizonyos kasztráltra írták, az ő személyes adottságait, hangfekvését, alkatát figyelembe véve. Ám éppen Händel kasztráltakat énekeltetett a mostani koncerten is megidézett operáiban.

Nincs ebben ellentmondás?

A kasztráltak éneke sokkal átütőbb volt, mint amilyen a miénk valaha is lehet. A sebészeti beavatkozás következtében hatalmas mellkasuk, kicsi hangszalagjaik voltak, képesek voltak egy-két percig is kitartani a hangot levegővétel nélkül. Händel zenéje azonban ennél több, talán Mozarthoz hasonlítható: nemcsak virtuóz, de egyben nagyon lágy, „édes” dallamokat írt.

Ezeket a „mozartos” Händel-áriákat mégiscsak kasztráltak énekelték annak idején, tehát valamilyen hasonlóságnak lennie kell Ön és az akkori sztárok, mondjuk (esetleg) Farinelli között!

Sosem jutna eszembe magamat Farinellihez hasonlítani — de máshoz sem azok közül a művészek közül. És higgye el, ez nem szerénység vagy éppen álszerénység. Ha már a párhuzamokat keressük, akkor inkább Händel egyik kedvencét, Giovanni Carestinit említeném. Csodálatos énekes volt, sokat kutat­tam utána könyvtárakban is. Hangterjedelme az „erős és egyér­telmű szopránból” később „az egyik legszebb, legerő­ teljesebb és legmélyebb altba váltott” — olvasható például Charles Burney naplójában.

Melyik kontratenor kollégájával énekelné szívesen ennek a koncertnek a műsorát, ha most nem BARÁTH EMŐKE lenne a partnere?

Nem véletlenül énekelek egy hölggyel, hiszen ez egy sajá­tos műsor, érdekes operadialógusokkal, szerelmi duettekkel.

Ami magát a technikai részt illeti, ezek az áriák talán leg­ inkább Christophe Dumaux-nak fekszenek… Ám a folyamat ellen­kező irányú volt: először született meg az Emőkével közös koncert gondolata, utána válogattunk hozzá műsort.

…ez egy sajátos műsor, érdekes operadialógusokkal, szerelmi duettekkel.

„Minden énekes, aki nemzetközi karriert csinál, azért teheti, mert valaki meglátja benne a lehetőséget, és segíti. Alan Curtisnek megtetszett a hangom, belehallott valamit” — foglalta össze lakonikus tömörséggel nem hétköznapi karrierjének kezdetét Baráth Emőke. A Zeneakadémián folytatott tanulmányai mellett színpadi mozgásrutinját élesben, munka közben szerezte meg. Az első megkeresések Firenzében érték, ahol Erasmus-ösztöndíjjal képezte tovább magát. A Junior Prima díjas énekesnő, aki Franciaországban már ismertebb, mint itthon, 2011-ben I. díjat és közönségdíjat nyert a II. Pietro Antonio Cesti barokk operaversenyen Innsbruckban. Pályáját olyan meghatározó muzsikusegyéniségek is irányították, mint William Christie, Emmanuelle Haïm és Jordi Savall. Nagyon sokat köszönhet Vashegyi Györgynek, a régizene legelhivatottabb magyarországi művelőjének.

Néhány éve rendszeresen együtt dolgozik Philippe Jarousskyval, több közös hangfelvételük is kapható. Idén írt alá exkluzív szerződést a Warner Classics égisze alatt működő Erato kiadóval. Első szólóalbuma 2019-re várható — ezen velencei barokk szerzők darabjai szólalnak majd meg.

Megállapította, hogy szeret ugyanazokkal az emberekkel dolgozni időről időre, hogy művészi teljesítményében el tudjon érni egy garantált magas, kiegyensúlyozott szín­vonalat.

Hogyan találkozott Emőkével és tervez-e még további együttműködést vele?

Három éve hallottam először Partenopét énekelni, nagyon megtetszett. Ő szoprán és alt együtt, minőségi magas hangokkal, mezzo színekkel. Szeretem az ilyen énekeseket: mindig figyel, s bár sokat énekel, mindig tudja, mit bír a hangja, amely erőteljes, intenzív, jól karbantartott. Szellemileg is nagyszerű művész, keményen és sokat dolgozik. Mindig újabb és újabb célokat tűz ki maga elé. Sokat dolgoztunk együtt, és remélem, sok közös projektünk lesz még.

Saját együttese van, az ENSEMBLE ARTASERSE. Amikor összeállít egy-egy programot, közösen dolgoznak rajta, vagy Ön egyedül dönt? Általában magam választom ki a zenéket, ez különös örömöt jelent számomra. A mostani ebből a szempontból kivételes eset, hiszen Emőkével természetesen közösen válogattunk.

Különös, nagy műsor ez, Párizsban énekeltük először. Gyönyörű, lassú áriák is vannak benne, többek között a kedvencem, Ariodante áriája, amelyet annak idején Händel éppen Carestini­ nek írt. Ön orosz felmenőkkel rendelkezik.

Bár nem beszélem a nyelvet, egészen különlegesen érzem magam orosz környezetben. Sajnos még sohasem volt alkalmam oroszul énekelni. Önnek bőséges tapasztalata van már a Müpával kapcsolatban. Mennyire tartja megfelelőnek akusztikailag a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet régizenei előadásokra?

Nagyon jó! Ilyenkor a túlságosan száraz akusztika rendszerint nehezíti a dolgunkat, a Müpa azonban nem ilyen. Nagyon kellemes itt énekelni.

Tóth Anna 2018

09 13

BARÁTH EMŐKE, PHILIPPE JAROUSSKY ÉS AZ ENSEMBLE ARTASERSE KÖZREMŰKÖDIK: BARÁTH EMŐKE — SZOPRÁN PHILIPPE JAROUSSKY — KONTRATENOR ENSEMBLE ARTASERSE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október klasszikus

31

A magyar muzsikusok nagyszerű eredményeket felmutató új nemzedéke játssza a darabokat. Az estet MADARAS GERGELY (1984) vezényli, aki egyre nagyobb ismertségnek örvend.

A buda­pesti Zeneakadémián fuvolásként Prőhle Henriknél végzett tanulmányai után a bécsi Zeneakadémián kapta meg karmesteri diplomáját. Olyan művészek mesterkurzusain vett részt, mint Mark Elder, Herbert Blomstedt, David Zinman, Mariss Jansons vagy Colin Davis.

Világszerte koncertezik, éveken át volt Pierre

AZ ÉLETIGENLÉS JEGYÉBEN A FELFEDEZÉSEK CÍMŰ SOROZAT ÚJ HANGVERSENYÉN CSUPA OLYAN MŰ SZÓLAL MEG, AMELYRE A KÖNNYEDSÉG, AZ ÉRZÉKI SZÉPSÉG, A VIRTUOZITÁS JELLEMZŐ. FELFEDEZHETJÜK MAGUNKNAK HONEGGER, MILHAUD ÉS POULENC NÁLUNK KEVÉSSÉ ISMERT KORTÁRSÁT, JACQUES IBERT-T — ÉS PERSZE IZGALMAS FUVOLAVERSENYÉNEK ELŐADÓJÁT, AHOGYAN A MŰSORON SZEREPLŐ MOZARTZONGORAVERSENY (C-DÚR, K. 503) SZÓLISTÁJÁT IS.

32

klasszikus 2018. augusztus–október

Boulez asszisztense. 2013-tól a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója, 2014 óta a szombathelyi SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR vezető karmestere, 2018 februárjától a Liège-i Királyi Filharmonikusok zeneigazgatói posztját tölti be, pár hónapja pedig arról adott hírt a sajtó, hogy beugrással a gyengélkedő Zubin Mehtát helyettesítette a firenzei Maggio Musicale egyik hangversenyén. Aki csak egyszer is hallotta vezényelni, nem felejti el, hiszen produkcióit kirobbanó energia, kérlelhetetlen igényesség és mindent átható szug­gesztivitás jellemzi. A mostani hangversenyen Dvořák elbájoló szépségű, színekben és népies fordulatokban gazdag 8. szimfóniájában (op. 88) áll önállóan zenekara elé.

Fontos a zenebarátok emlékezetébe idéznünk: másfél évtizeddel ezelőtt Madaras Gergely és felesége, GYŐRI NOÉMI (1983) fuvolaművész együtt, szinte még az iskolapadban ülve hozta létre az Óbudai Társaskörben kortárs zenei sorozatát, az Ifjúsági Kortárs Zenei Esteket.

Az IKZE programjain a fiatal magyar zeneszerző-generáció mára derékhadnak számító képviselőit mutatták be Bella Mátétól Tornyai Péterig. A fesztivál egyik célja volt zenészek olyan csoportjának kialakítása, amely a későbbiekben is képviselni tudja saját nemzedékét.

Madaras és Győri díjakat és ösztöndíjakat szerezve külföldön — főként Nagy-Britanniában — folytatták magasabb képzésüket. Madaras pályát módosítva karmesterként tért vissza Magyarországra, a szintén Prőhle Henriknél diplomázott Győri Noémi megmaradt hangszerénél, hogy szólistaként rangosabbnál rangosabb zenekarokkal dolgozzék. Emellett Angliában, Amerikában, Franciaországban vezetett

A magyar muzsikusok nagyszerű eredményeket felmutató új nemzedéke játssza a darabokat. kurzusokat, átiratokat készít. Londonban The Classical Flute and Guitar Project címmel doktori értekezésén dolgozik.

Fotó: Emmer László

Nyáron a nyugat-magyarországi Bozsokon tanított. A műemlék kastélyban életre hívott zenei tábor erős kapocs a hajdani IKZE és az IYS (International Young Soloists) nemzetközi szervezetének szellemisége között. Az IYS spiritus rectora BALOG ALEXANDRA (1994), aki több sikeres versenyszereplés után 2017-ben fölényesen nyerte a Grazban rendezett Nemzetközi Bartók Zongoraversenyt. Nyolcévesen kezdte zongora­ tanulmányait, tizenegy évesen csellózni is elkezdett, majd a Bartók Konzervatóriumban belekóstolt a zeneszerzés művészetébe is.

Londoni tanulmányai után létrehozta a Bozsoki Nemzetközi Zenei Tábort és Fesztivált. Az itt tapasztaltak hívták életreaz IYS nemzetközi zenekarát, az IYSO-t (International Young Soloists' Orchestra). Mint egy interjúban elmondta: „Az IYSO koncepciója az, hogy tagjai szerte a világban tanulnak és koncerteznek, és évente egy-két alkalommal állnak össze nagyzenekari formációvá. A szólista a zenekar tagjaiból lép elő minden egyes műsor esetén. Így egyszerre tud fejlődni a szólókarrier és a zenekari tapasztalat, hiszen a szólista mellett minden esetben ott áll a zenekar, amely biztos pontot, stabil hátteret jelent.”

Albert Mária 2018

09 30

FELFEDEZÉSEK MADARAS GERGELY ÉS A SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: BALOG ALEXANDRA — ZONGORA GYŐRI NOÉMI — FUVOLA VEZÉNYEL: MADARAS GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október klasszikus Győri Noémi

33

Tenor

a köbön

A három tenor annak idején zenetörténetet írt: olyanokkal is megszerettették az operát, akik korábban kevéssé ismerték a műfajt. A legendás sztárok, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo és José Carreras példája nyomán most az új nemzedék három kiváló képviselője egyesíti erejét, hogy Tenor3 című programjuk keretében a legnépszerűbb áriákkal szórakoztassák a közönséget.

A három fellépő közül a texasi születésű RENÉ BARBERA nemzedéke egyik legizgalmasabb tagjának számít. A fiatal énekes Rossini Olasz nő Algírban című operájának Lindorójaként mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, és a kritikák egyöntetűen dicsérték könnyed előadásmódját, „régimódi melegségét” és kifejező muzikalitását. A jelenleg Berlinben élő művészről tudni lehet, hogy lelkes kosárlabda-szurkoló, jól beszél olaszul és spanyolul, kedveli a mediterrán konyhát, a technikai újdonságokat, motoron jár, és szeret divatosan öltözködni. A mosolygós bel canto tenorhoz kiválóan illik majd a Rossini, Donizetti, Verdi és Puccini operáinak részleteiből összeállított műsor, hiszen legnagyobb sikereit olyan szerepekben aratta, mint Almaviva gróf A sevillai borbélyban, Alfredo a Traviatában, Tonio Az ezred lányában, vagy Rodrigo Rossini operájában, A tó asszonyában.

A jelenleg Berlinben élő művészről tudni lehet, hogy lelkes kosárlabda-szurkoló, jól beszél olaszul és spanyolul, kedveli a mediterrán konyhát, a technikai újdonságokat, motoron jár, és szeret divatosan öltözködni.

34

klasszikus 2018. augusztus–október

René Barbera

Fotó: Matilde Fasse

Maxim Mironov

Az est másik fellépőjét, az orosz MAXIM MIRONOVot napjaink egyik legjobb bel canto tenorjának tartják. A tulai szüle­ tésű fia­talember Moszkvában szerzett diplomát, és 2002-ben ott lépett először színpadra Grétry Nagy Péter című operájában. Karrierje azután indult be igazán, hogy Németországban megnyerte a Neue Stimmen (Új hangok) versenyt. Az idei szezonban fellép többek között a Hamupipőké­ ben a bécsi Staatsoperben, az Orfeo és Euridikében a Los Angeles Operában, és A tó asszonyában az Opera Royal de Wallonie-ban. Számos lemez­felvételt készí­tett már, első szólóalbuma, La Ricordanza pedig 2017-ben jelent meg, és Bellini életén kalauzolja végig a hallgatót a komponista vokális kamarazenéje és elbeszélő részletek segítségével.

2018

10 01

Fotó: Victor Santiago

A harmadik művész, a trevisói születésű FABIO SARTORI Velencében tanult, és az ottani La Fenice operaházban debütált 1996-ban a Bohéméletben, Rodolfóként.

Pályája során számos Verdi-darabban lépett fel, a Macbethtől a Don Carloson, az Attilán, a Luisa Milleren, a Simon Boccanegrán és A két Foscarin át az Aidáig, énekelte az olasz komponista Requiem­ jének tenor szólamát is. Emellett hallhatta már a közönség többek között Kalafként a Turandotban, Pinkertonként a Pillangókisasszonyban, Cavaradossiként a Toscában, vagy Canióként a Bajazzókban. Rendszeresen visszatérő vendége a milánói Scala, a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a Veronai Aréna előadásainak.

Mörk Leonóra

TENOR3 — RENÉ BARBERA, MAXIM MIRONOV, FABIO SARTORI KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA VEZÉNYEL: ANDRIJ JURKEVICS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fabio Sartori

2018. augusztus–október klasszikus

35

eavatás

Liszt Ferenc nevének hallatán elsősorban a zongora billentyűire asszociálunk, és nem feltétlenül az orgona jut róla eszünkbe. De aki úgy érzi, hogy keveset tud Liszt és a hangszerek királynője kapcsolatáról, az október 3-án, az Orgona-sztorik soron következő koncertjén FASSANG LÁSZLÓ és MÁCSAI PÁL segítségével bennfentessé válhat. „Régóta foglalkoztatott az a gondolat, hogyan lehetne a közönséget kicsit jobban beavatni a színfalak mögötti folyamatokba — ez alatt a hangszer működését, történetét, a szerzők életét és a sokszor bonyodalmas, már-már bulvárba is beillő történeteik bemutatását értem” — nyilatkozta Fassang László egy 2012-es interjújában. És valóban: aki eljutott már a 2009 óta nagyjából évente jelentkező formabontó orgonakoncertek egyikére, biztosan nyitottabb füllel hallgatja a műveket, mint azelőtt, hiszen Fassang bravúros orgonajátéka mellett Mácsai Pál olyan szenvedéllyel mesél a zeneszerzőkről, alkotói folyamatokról, botrányokról és más pletykákról, hogy úgy érezhetjük, magunk is jelen voltunk az adott mű premierjén és kapcsolatba kerültünk a komponistával.

36

klasszikus 2018. augusztus–október

Az Orgona-sztorik magukkal ragadják a laikust és a vájtfülűt egy­ aránt, sőt az egyébként szinte zenei mindenevőnek mondható Mácsai maga is gyakran az orgonát nem igazán ismerő közönséget képviseli, hiszen bármit megkérdez Fassangtól, amit talán mi sem értünk, a pódiumon történő spontán akciók pedig igazi frissességet adnak az előadásnak. Annak érdekében, hogy a kulisszák mögé lássunk, a különböző izgalmas történetek felkutatását és a szöveg­ könyv elkészítését 2012 óta Szabó Balázs orgonaművész végzi. Ő korabeli forrásokból kiindulva írja meg a szöveget a kiválasztott művek köré, és a történeteket illusztráló képeket válogat össze az esthez. Ezt követően „megkezdődik a közös munka Mácsai Pállal — az ő javaslatai alapján rövidítünk, csiszolunk a szövegen.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fassang László

MÁCSAI MAGA IS GYAKRAN AZ ORGONÁT NEM IGAZÁN ISMERŐ KÖZÖNSÉGET KÉPVISELI, HISZEN BÁRMIT MEGKÉRDEZ FASSANGTÓL, AMIT TALÁN MI SEM ÉRTÜNK…

C

M

Y

CM

MY

Ezzel párhuzamosan választjuk ki a képeket és a bejátszásokat, amelyeken szinte az utolsó pillanatig variálunk, mert egyfolytában jönnek az újabb és újabb ötletek, hogy ide jó lenne az a kép, vagy ezt az orgonát is meg kellene mutatni.”

CY

CMY

K

Volt már szó az elmúlt években Bachról és kortársairól, a Hammond-orgonáról és a moziorgonáról, Ligetiről, Lisztről és most — hét év után — ismét Liszt Ferencre esett a választás, akinek orgonajátékáról George Sand a következőképpen számolt be: „A legemlékezetesebb kirándulás a fribourg-i volt, ahol Liszt meg akarta tekinteni az újonnan felállított Mooser-orgonát a Szent Miklós-templomban. A hatalmas hangszer 63 regisztert és 4000 sípot számlált. Liszt leült az orgonához, s hosszú improvizációba kezdett Mozart Requiemjének Dies Irae-jére.

A templomot betöltötte a zengő muzsika, s egyszeriben teljes pompájában állt előttük a hangszer. Az orgona hirtelen kilehelte a lelkét Liszt kezei alatt. Megkondult a vecsernyére hívó harang. Az orgonafújtatót taposó sekrestyést maga Mozart sem tudta volna rávenni, hogy késleltesse a rituálét. Meg tudtam volna verni…”

Tóth Endre

2018

10 03

ORGONA-SZTORIK VIII. LISZT VÁLOGATOTT ORGONAMŰVEI KÖZREMŰKÖDIK: FASSANG LÁSZLÓ — ORGONA MÁCSAI PÁL — SZÍNMŰVÉSZ ALKOTÓ: SZABÓ BALÁZS — SZÖVEGÍRÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

www.infostart.hu 2018. augusztus–október klasszikus

37

Fegyvertársak Liszt Ferenc és Richard Wagner műveit alighanem a GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR hangversenyén is úgy hallgatjuk majd, mint legtöbbször: a 19. századi zene legnépszerűbb slágereiként.

Holott e darabokkal találkozva arra is gondolhatnánk, hogy a két zeneszerző minden idők legnagyobb modernjei közül való: az egyik a szimfonikus zene és a zongoramuzsika arculatát változtatta meg gyökeresen, a másik a hagyományos operai esztétikát elvetve hozta létre a zenedráma műfaját. Nem elhanyagolható tény, hogy barátok is voltak, sőt életük alkonyán mint vő és após, rokonokká is váltak, közös leszármazottakkal.

Liszt és Wagner kapcsolata valószínűleg az egyik legkülönlegesebb alkotói barátság a zenetörténetben. Egyet akartak, új műfajokat teremtve és közösen küzdve a forradalmi esztétikai elvekért — ugyanakkor emberi tulajdonságaik, sőt néha elveik is ellentétben álltak egymással. Liszt életében meghatározó szerepet játszott a keresztény hit, Wagner számára hasonlóan döntő fontossággal bírt a germán mitológia. Liszt maga volt a segítőkészség és áldozatkész nagyvonalúság, míg Wagner önzéséről történetek sokaságát őrzi az emlékezet.

Lisztet az alázat művészeként ismerjük, Wagner­től nem volt idegen a dölyf. 1870-ben a harminchárom éves Cosima Liszt, a zeneszerző lánya elvált első férjétől, apja tanítvá-

38

klasszikus 2018. augusztus–október

nyától és lelkes hívétől, Hans von Bülow-tól, hogy házasságot kössön a nála huszonnégy évvel idősebb Wagnerrel. Liszt számára időbe telt, amíg fel tudta dolgozni ezt a fordulatot, és újra helyreállt a harmónia a két barát között. Az idős Liszt előremutató modernségét azonban Richard és Cosima már nem tudta megérteni, sőt furcsálkodva fogadta. Szinte jelképes a tény: Liszt 1886 júliusának végén úgy halt meg Bayreuthban vendégeskedve, hogy az ünnepi játékokkal elfoglalt Cosima — akkor már három éve Wagner özvegye — megpróbálta eltitkolni a fesztivál illusztris közönsége előtt édesapja elhunytát, attól tartva, hogy a gyász megzavarja a Wagner-előadások emelkedett hangulatát.

Ránki Dezső

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

EGYET AKARTAK, ÚJ MŰFAJOKAT TEREMTVE ÉS KÖZÖSEN KÜZDVE A FORRADALMI ESZTÉTIKAI ELVEKÉRT…

A mai zenehallgató számára persze mindennél fontosabb Liszt és Wagner zenéjének eszmei rokonsága. A Győri Filharmonikusok műsorán megszólaló művek közül a Lamartine verse nyomán keletkezett szimfonikus költemény, a Les Préludes a transzcendencia eszméjét formálja át zenei hangokká, az A-dúr zongoraverseny a tematikus egység szellemében, egyetlen összefüggő folyamatként megalkotott versenymű nagyszerű példája. Wagner szimfonikus operarészletei, A nürnbergi mesterdalnokok előjátéka, a Tannhäuser-nyitány vagy A walkürök lovaglása pedig bízvást tekinthetők rövid szimfonikus költeményeknek, hiszen a nyitányok tömören magukba sűrítik az operák legfontosabb gondolatait, a zenekari zenedrámarészlet pedig éppen olyan festőien és fantáziadúsan ábrázoló szellemű, mint Liszt bármelyik szimfonikus műve.

A Győri Filharmonikus Zenekar egyformán büszke arra, hogy fél évszázada, 1968-ban vált hivatásos együttessé, no meg arra, hogy annak a városnak a képviseletében muzsikál, amely a 19. század legnagyobb karmesterét, az 1843-ban született korszakos Wagnerinterpretátort, Richter Jánost (Hans Richtert) adta a világnak. Az ő édesapja, Richter Antal

alapította 1846-ban a mai Győri Filharmoni­ kusok elődjét. Az est karmestere, BERKES KÁLMÁN vérbeli all round muzsikus: virtuóz és érzékeny klarinétosként, fúvósegyüttesvezetőként, versenyművek szólistájaként egyaránt sokszor hallhattuk, legendás tagja volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zene­ karának és a Budapesti Fesztiválzenekarnak, 1992 óta tanára és zenekarvezetője a tokiói Musashino Zeneakadémiának. A Győri Fil­har­ monikusok élén 2009 óta dolgozik karmesterként hatalmas lelkesedéssel és nagy igényes­ séggel. RÁNKI DEZSŐ korunk egyik legelhivatottabb Liszt-játékosa, aki nemcsak a zeneszerző alkotásaihoz szükséges technikai perfekciót nyújtja magasrendű előadásaiban, de azt a gondolatgazdagságot és elmélyültséget is, amely a Liszt-művek hiteles megszólaltatásának a hangszeres teljesítményhez hasonlóan nélkülözhetetlen feltétele.

Csengery Kristóf

2018

10 25

RÁNKI DEZSŐ ÉS A GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: RÁNKI DEZSŐ — ZONGORA VEZÉNYEL: BERKES KÁLMÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október klasszikus

39

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar

40

klasszikus 2018. augusztus–október

Romantikus

próféciák

Az utóbbi néhány évben, üdítő színfoltként Mendelssohn is hangsúlyosan jelen van VASHEGYI GYÖRGY és az általa vezetett két együttes, a korabeli hangszereken játszó ORFEO ZENEKAR és a PURCELL KÓRUS életében. Októberben a nagyszabású remekművet, az Éliás oratóriumot szólaltatják meg a Bartók Béla Nemzeti Hang­ versenyteremben.

Mendelssohn már-már hihetetlenül sokoldalú és izgalmas figurája a zenetörténetnek, és nem csak azért, mert családjában a zsidó­ság és a keresztény hagyomány találkozott, vagy mert legalább olyan szépen festett és rajzolt, mint amilyen műveket komponált.

Stílusa is legalább ennyire színes. A közmegegyezés szerint Bach és Händel oratóriumai jelentették számára a mintát az Illés próféta ószövetségi történetét zenébe foglaló Éliás megírásakor, ugyanakkor a művet olyan romantikus hevület jellemzi, amely szinte beszippantja a hallgatót.

Itt van mindjárt az invokáció: semmi nyitány, semmi felvezetés, in medias res maga a címszereplő nyitja az oratóriumot, mellesleg Schubert A Halál és a lányka című dalának halálmotívumával.

A nagy barokk mesterek opusai mellett a ma méltatlanul keveset játszott Philipp Emanuel Bach ószövetségi történeteket feldolgozó oratóriumaival is rokon az 1846-ban, a Birminghami Fesztiválon bemutatott Éliás — amely Haydn Évszakok és A teremtés című orató­riumaihoz hasonlóan egyszerre két nyelven készült el.

Mendelssohn azonban nemcsak visszanyúl és utal, hanem — nyilván akaratlanul — előlegez is, hiszen a vallásos lelkülettel átfűtött prófétai tónus Brahms Német rekviemjében és Wagner istenzenéiben is visszhangzik; Mendelssohn mesteri kézzel színezi ki, teszi élővé a történetet, rendkívüli leleménnyel kombinálva az előadóapparátus nyújtotta lehetőségeket — bizonyosan a koncertévad egyik legszebb eseményének lehetünk tanúi ezen az esten.

A közmegegyezés szerint Bach és Händel oratóriumai jelentették számára a mintát az Illés próféta ószövetségi történetét zenébe foglaló Éliás megírásakor, ugyanakkor a művet olyan romantikus hevület jellemzi, amely szinte beszippantja a hallgatót.

A címszerepet éneklő JOCHEN KUPFER ma az egyik legjobb német oratóriuménekes, tanította többek között Theo Adam, Dietrich Fischer-Dieskau és Elisabeth Schwarzkopf is, valamint világhírű karmesterek — például Giuseppe Sinopoli, René Jacobs, Philippe Herreweghe és Trevor Pinnock — vezette produkciókban alakított főszerepet. Tenor honfitársa, SEBASTIAN KOHLHEPP szintén rendkívül keresett művész, idén nyáron debütált a Salzburgi Fesztiválon, a Teodor Currentzis vezényelte Beethoven-Kilencedikben lépett fel.

PASZTIRCSÁK POLINA az utóbbi évek egyik nagy felfedezettje, 2015-ben az ő címszereplésével szólalt meg a Müpában Richard Strauss Daphné című operája, Kocsis Zoltán vezényletével. A szintén bámulatosan tehetséges LÁNG DOROTTYA nemzetközi karrierje is az utóbbi években kezdett meredeken felfelé ívelni, a fiatal mezzoszoprán rangosabbnál rangosabb osztrák és német színházakban, fesztiválokon énekel — de már a Müpában is megcsodálhattuk művészetét, akkor a legendás Helmut Deutsch kísérte.

Várkonyi Tamás 2018

10 26

MENDELSSOHN: ÉLIÁS KÖZREMŰKÖDIK: PASZTIRCSÁK POLINA — SZOPRÁN LÁNG DOROTTYA — MEZZOSZOPRÁN SEBASTIAN KOHLHEPP — TENOR JOCHEN KUPFER — BARITON ORFEO ZENEKAR (HANGVERSENYMESTER PAULIK LÁSZLÓ), PURCELL KÓRUS VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. augusztus–október klasszikus

41

Glenn Miller

Hangulat, ritmus, látvány Három este a jazz legnépszerűbb stílusa, a swing jegyében.

Egy zenekarvezető, egy énekes és egy zeneszerző: Glenn Miller, Josephine Baker és George Gershwin neve egybeforrt az 1930-as és 1940-es évek Amerikájával.

42

jazz 2018. augusztus–október

Olyan népszerű volt, mint előtte soha senki a populáris zenében. Megújította a big band-hangzást, slágereivel — mint az In the Mood (Hangulatban) vagy a Moonlight Serenade (Holdfény szerenád) — millióik szívét hódította meg szerte a világon.

Glenn Miller nagyzenekara három és fél év alatt, 1939 és 1942 között sikerdarabok sokaságával halmozott diadalt diadalra, amikor az Egyesült Államok belépett a világháborúba. A harsonán és hangszerelőként egyaránt jeleskedő Miller ekkor úgy döntött, katonai szolgálatba lép. Új, szolgálati zenekart szervezett, amellyel sorba látogatta a harcoló csapatokat. 1944-ben Angliába tette át a székhelyét, de nem sokkal később Párizs­ba tartó gépével a tenger fölött eltűnt. Mindössze negyvenéves volt. Zenei öröksége azonban túlélte őt, amiből a New Orleans Swingfesztivál első estéjén a magyar tradicionális és swing­mezőny legjobb előadói szólaltatják meg a legnép­ szerűbb számokat.

1944-ben Angliába tette át a székhelyét, de nem sokkal később Párizsba tartó gépével a tenger fölött eltűnt.

Az 1906-ban Saint Louis nyomornegyedében született Josephine Baker énekes-táncost korán a világhír csúcsaira röpítette tehetsége. Született színpadi jelenségként tabukat döntögetett fellépéseivel: egzotikus táncai, leplezetlen érzékisége, tollakból font ruhái óriási sikereket hoztak számára Európában. Ennek hatására 1936-ban Párizsba költözött, ahol kabarékban lépett fel. A világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban, majd később, Amerikába visszatérve, a faji egyenlőség harcosaként küzdött tovább. Életének utolsó szakasza örökbe fogadott gyerekeinek gondozásával telt, a színpadra csak alkalomszerűen tért vissza. Az Európába áttelepült leghíresebb amerikaiként már életében legendává vált. A nevéhez fűződő dalokat a fesztivál második estjén méltó utóda, a francia-amerikai NICOLE ROCHELLE énekesnő szólaltatja meg a BÉNYEI TAMÁS vezette GRAMOPHONIA HOT JAZZ ORCHESTRA és táncosok közreműködésével.

A modern amerikai zeneszerzők között különleges hely illeti meg George Gershwint. Ő volt az első komolyzenei komponista, aki az új amerikai zene, a jazz elemeit beépítette műveibe.

A Rhapsody in Blue és operája, a Porgy és Bess népszerűsége azóta is töretlen. Keletkezésük hátterét, zenei kapcsolatait vilá­gítja meg a fesztivál zárónapján a szerző örökzölddé vált darabjainak megszólaltatásával a trombitán és harsonán egy­ aránt kitűnően játszó SZALÓKY BÉLA külföldi vendégművésszel megerősített együttese.

Turi Gábor

2018

08 24

2018

08 25

2018

08 26

NEW ORLEANS SWINGFESZTIVÁL IN THE MOOD — UTAZÁSOK GLENN MILLERREL KÖZREMŰKÖDIK: KOÓS RÉKA, FEHÉR ADRIENN, TUNYOGI BERNADETT — ÉNEK MOLNÁR GYULA — KLARINÉT, SZAXOFON LÁZÁR ISTVÁN — TROMBITA NAGY IVÁN — HARSONA SZALÓKY BÉLA — TROMBITA, SZÁRNYKÜRT DENNERT ÁRPÁD — KLARINÉT, SZAXOFON GÁSPÁR PÁL — BENDZSÓ PINTÉR PÉTER — ZONGORA CSIKÓS MIKLÓS — NAGYBŐGŐ KOVACSEVICS GÁBOR — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ NEW ORLEANS SWINGFESZTIVÁL „AZ ÉN BABÁM EGY FEKETE NŐ” JOSEPHINE BAKER-EMLÉKEST KÖZREMŰKÖDIK: NICOLE ROCHELLE — ÉNEK, TÁNC BÉNYEI TAMÁS ÉS A GRAMOPHONIA HOT JAZZ ORCHESTRA KAUTZKY ARMAND SZÍNMŰVÉSZ KEEP SWINGING TÁNCCSOPORT HANGSZERELŐ: KORB ATTILA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM NEW ORLEANS SWINGFESZTIVÁL GERSHWIN, A SLÁGERGYÁROS SZALÓKY BÉLA KLASSZIKUS JAZZESTJE KÖZREMŰKÖDIK: SZALÓKY BÉLA — TROMBITA, SZÁRNYKÜRT, HARSONA DENNERT ÁRPÁD — SZAXOFON GYÁRFÁS ISTVÁN — GITÁR LUTZ JÁNOS — BŐGŐ TÁLAS ÁRON — DOB VENDÉG: ROSSANO SPORTIELLO — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. augusztus–október jazz

43

NEM CSAK JAZZ A HÁZBAN

„Azért ám pontosan tudjuk, mi a különbség a között, hogy Jazz in the House és hogy Jazzin’ the House!” — kommentálták az utóbbi címen futó videójukat a LOOP DOCTORS duó alapítói, SZENDŐFI PÉTER és ROMHÁNYI ÁRON. Tudniillik nem mindegy, hogy Jazz a házban vagy Megjazzesíteni a House-t! Szendőfi Péter, a mai ritmusok nagymestere mindig is a jazz felől mozdult a rockos, később a drum’n’bass, jungle, hip-hop és rap ritmusok felé. Az ő egyik szólólemezén volt sztárvendég a basszusgitáros Gary Willis 2005-ben, vele és a billentyűs Romhányival akkor kezdtek el ötletelni, ebből lett a Loop Doctors. A trombitás Fekete-Kovács Kornél is fontos közreműködője eddigi albu­ maik­nak. A duó munkamódszere stúdiózenekarra emlékeztet, de rutinjuk és technikai felkészültségük folytán — Szendőfi májusban Amerikában újra tartott mesterkurzusokat — a fellépéseken úgy tudnak másokkal kiegészülni, mintha világéletükben együtt muzsikáltak volna. Persze ennek a tagok között a személyes együttlét hiányában is állandóan zajló információ­ csere, a technikai eszközök segítségével hosszú és többoldalú próbafolyamat adja meg az alapját. Most a Müpában a jazzrock élő klasszikusát, ERIC MARIENTHALt látják vendégül.

A Kaliforniában felnőtt altszaxofonos kezdőként második meghívását egyenesen Chick Coreától kapta 1986-ban, akivel hat sorlemezt rögzített és két Grammy-díjat szerzett. Azóta bejárta a fél világot saját együttesével, amelynek első lemezén még Corea volt a producer, és több pop, kortárs jazz és film­ zene produkcióval aratott további sikereket. A Loop Doctorshoz hasonlóan Marienthal is szívesen fuzionálja a jazzdallamokat és -improvizációkat a divatos mai lüktetésekkel.

10 04

44

A híres tévés személyiség és író, VÁMOS MIKLÓS hallatlanul sokoldalú ember. A Zenga zének, az Apák könyve és további számtalan sikerkönyv szerzőjének életműsorozatát az Európa Könyvkiadó gondozza. Náray Erika bizonyára megtudakolja majd tőle, milyen módszere van az egy napba bezsúfolható munkaórák számának megtöbbszörözésére, mert a médiában, az irodalomban és a kulturális közéletben olyan sok jelentős dolgot tett le az asztalra, annyi értékes kezdeményezés fű­ ződik a nevéhez, amire nem elég naponta huszonnégy óra.

Vezette az AB OVO könyvkiadót, a Merlin és az IBS színházat, miközben megírt harmincöt könyvet. Pályája kezdetén még egy pol-beat együttesben, a Gerillában is szerepelt. Erre így emlékezett vissza Bródy Jánosról írt könyvének fülszövegében: „Tizennégy évesen kezdtem GITÁROZNI. Hamarosan zenekart alakítottam. Bródy Jánossal ekkortájt ismerkedtem össze.

Elmúltam húsz, amikor különféle okokból (részletek a könyvben) kiszálltam a Gerilla együttesből, mélyen megbántva, csa­ lódottan.” Bizonyára arról is szó esik majd ezen az esten, hogy Vámos mikor vette újra kezébe a hangszert, és talán arról is, hogy nem véletlenül fogadta el a meghívást ebbe a sorozatba, hiszen mindig is vonzódott a jazz és az izgalmas zenék iránt.

NÁRAY ERIKA harmadik évadát kezdi saját maga képére formált jazzklubjában, amelyben persze nem csak beszélgetőpartner.

Régi zenésztársai kíséretében énekével is szórakoztatja a közönséget; BERDISZ TAMÁS dobos együttesében FREI GYÖRGY basszus­gitározik és JUHÁSZ ATTILA zongorázik.

JAZZMŰHELY A LOOP DOCTORS ÉS ERIC MARIENTHAL ROMHÁNYI ÁRON — BILLENTYŰS HANGSZEREK, RAP SZENDŐFI PÉTER — DOB, OCTAPAD KÖZREMŰKÖDIK: ERIC MARIENTHAL — SZAXOFON FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

jazz 2018. augusztus–október

Vámos Miklós

2018

10 25

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: VÁMOS MIKLÓS BOHÉM ÉTTEREM

Fotó: Burger Barna

Fotó: Jazz na Starowce, 2012

Eric Marienthal

2018

ZENGA GITÁR

Fotó: Roberto Cifarelli

Peter Erskine

HÚSZÉVES A BJO Nagy jelentősége volt annak, amikor a magyar jazzélet 1990 után eljutott egy önszerveződő professzionális big band megalakulásáig. A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA húszéves jubileumi koncertje is különleges esemény lesz, amelyen a Weather Report és többek között a Jaco Pastorius big band dobosaként legendássá vált PETER ERSKINE-t látják vendégül. Mi több, a modern mainstream világraszóló híressége, a nálunk is többször megfordult JOE LOVANO szaxofonos is velük fog szólózni.

Nincs olyan jazzlexikon, amelyből ez a két amerikai sztár hiányozhatna, ám ennél is fontosabb, hogy hatvanon túl is abszolút nyitottak új együttműködésekre, és nagyon szeretik a big bandeket. A BJO számára nagy elismerés, hogy mindketten elvál­lalták a vendégszereplést a jubileumon, mert olyan sok meghívást kapnak, hogy tetszésük szerint szelektálhatnak.

Aligha lehet vendégszereplésnek nevezni, hogy az amerikai professzor, Ed Neumeister fogja vezényelni a műsort, melybe saját hangszerelései is bekerültek, hiszen vagy egy évtizede működik együtt a zenekarral, ezt egyébként hivatalos életrajzában is megemlíti (Duke Ellington, Mel Lewis és mások zenekarai mellett). A BJO hosszú pályafutása során — miközben a zenekar törzsgárdája nem változott sokat — rengeteg izgal­ mas lemezen és koncerten kísért különböző szólistákat. Hogy a magyarok közül kit hívtak meg szülinapozni, az nyilván nem véletlen. OLÁH KÁLMÁNnal készült lemezük a Downbeat című szaklapban négy csillagot érdemelt ki, LÁSZLÓ ATTILA pedi­g a tagság nagy részének afféle apafigura, a híres gitáros ugyanis a Jazz Tanszék big bandjét, azelőtt a „jazz konziét” vezet­te óriási lelkesedéssel, így a BJO tagságának nagy része is az ő útmutatásai szerint ismerkedett meg a big band műfaj szépségeivel.

Zipernovszky Kornél 2018

10 27

A MAGAZIN

ÉLETRE KEL.

KELL.

A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA & JOE LOVANO, PETER ERSKINE JOE LOVANO — SZAXOFON PETER ERSKINE — DOB KÖZREMŰKÖDIK: OLÁH KÁLMÁN — ZONGORA LÁSZLÓ ATTILA — GITÁR ED NEUMEISTER — KARMESTER, HANGSZERELŐ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

W W W . H A M U E S G2018.

Y E M A N T. H U augusztus–október jazz

45

Különleges élmény vár a klasszikus indiai zene, az improvizatív és a világzene rajongóira: RHYTHM ENSEMBLE nevű zenekara élén ZAKIR HUSSAIN tárja előttük szélesre a ritmusok birodalmának kapuját.

„Ne akarj mester lenni! Inkább maradj jó diák!” — ez volt az egyik legemlékezetesebb tanítása a „tabla-király” Zakir Hussain édesapjának, Alla Rakhának, aki hároméves korától vezette be kisfiát az indiai zene birodalmába. A kora hajnali órákban kezdődtek a leckék, évekig boncolgatva a motívumok és ritmusok világát. Alla mindent tudott róluk, és azt is tudta, hogy aki „hű magához, és a tudása legjavát adja”, az bátran meg­ nyithatja az indiai zene kapuját a nyugati fúziók előtt. Maga is ezt tette George Harrison és a szitárművész Ravi Shankar társaságában, vagy amikor közös lemezt készített a jazzdobos Buddy Richcsel.

Amikor Zakir Hussain pályafutása elkezdődött, még ismeretlen volt a világzene fogalma, a kulturális nyitottság azonban a legtermészetesebb dolognak számított Mumbaiban. „Hajnalban az indiai zenét és a hindu vallást tanulmányoztam, reggeli után a Koránt olvastam, aztán iskolába mentem, ahol keresztény énekeket tanultunk, utána pedig otthon gyakoroltam a tablámon. És soha nem éreztem azt, hogy az egyik kultúra elzárna a másiktól” — idézte fel egy interjúban.

46

világzene 2018. augusztus–október

Fotó: Susana Millman

&

MESTER

és tanítvány

Zakir Hussain

„Hajnalban az indiai zenét és a hindu vallást tanulmányoztam, reggeli után a Koránt olvastam, aztán iskolába mentem, ahol keresztény énekeket tanultunk, utána pedig otthon gyakoroltam a tablámon.”

A tizenkilenc éves Zakir 1970-ben beteg édesapját helyettesítve kísérte Ravi Shankart New Yorkban — és az az út megváltoztatta az életét. Shankar javaslatára kezdett indiai zenét tanítani a seattle-i Washington Egyetemen, majd San Franciscó­ ba költözött, ahová Ali Akhbar Khan hívta tanárnak. Ott került a hippikorszak legendás rockegyüttese, a Grateful Dead bűvkörébe, melynek dobosa, Mickey Heart bevonta Diga Rhythm Band és Planet Drum nevű együtteseibe. San Franciscóban találkozott az angol jazzgitáros John McLaughlinnal is, akivel 1974-ben megalakították a korszakos jelentőségű Shaktit — nemcsak a nyugati és az india zenei kultúrát kötve össze, hanem az észak-indiai hindusztáni és a dél-indiai karnatikus hagyományt is.

Az utóbbi években a bendzsós Béla Fleckkel és a szaxofonos Charles Lloyddal való együttműködése tűnt ki, a Müpába pedig a legújabb, Zakir Hussain Rhythm Ensemble nevű formációjával érkezik. Ezt két ütős- és egy sarangi-mesterrel alkotja, és mint mondja, koncertről koncertre újjászületik a programjuk. Így hát kilátás csak egy fergeteges ritmusokban és lenyűgöző hangszerszólókban bővelkedő, a hindusztáni zene minden mélységét és szárnyalását magában foglaló koncertre kínálkozik — de bizonyára beérjük ennyivel…

Marton László Távolodó 2018

10 01

ZAKIR HUSSAIN RHYTHM ENSEMBLE ZAKIR HUSSAIN — TABLA SABIR KHAN — SARANGI ANANTHA KRISHNAN — MRIDANGAM NAVIN SHARMA — DHOLAK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. augusztus–október világzene

47

MARK KOZELEK már több mint huszonöt éve színen van,

és első zenekara, a San Franciscó-i Red House Painters 1992-ben megjelent bemutatkozó nagylemezével rögtön kiemelkedőt alkotott. A lassan poroszkáló, csendes, szellős, melankolikus dalok a slowcore stílus egyik alapkövét jelentették, de az akusztikus folkrockos és a hangosabb, alternatív rockos megszólalást is bevető további albumok szintén a kilencvenes évek fontos kiadványai közé tartoznak, ma már jó ideje kultikus lemezek, nagy rajongótáborral. Kozeleknek viszont esze ágában sincs visszatérni ehhez a 2001-ben véget ért periódushoz, nem fogja a manapság népszerű újraalakulási hullámban életre kelteni korábbi együttesét. Ahogyan a Müpa Magazinnak nyilatkozta: „nem foglalkozom azzal, amit általában megtesznek az emberek. A művészet nem erről szól.

Egyedinek lenni, erről szól a művészet. Régi együttesek újra­alakítása könnyű út lehet bizo­nyos emberek számára, de nem nekem. Én minden idegszálammal azzal foglalkozom, ami most történik, nem pedig azzal, hogy negyedszázaddal ezelőtti dalokat adjak elő.”

Kozelek valóban a jelennel törődik, a hol Sun Kil Moon nevű, változó felállású együttese, hol saját neve alatt megjelent történetmesélős dalai a 21. században kezdtek egészen személyesek lenni, és kezdtek egészen hétköznapi dolgokról, mindennapos eseményekről, tegnap megtörtént semmiségekről szólni, de olyan egyedi előadásmódban, amely miatt lehetetlen nem figyelni rájuk.

A személyes ügyek mögött persze gyakran felsejlenek univerzális témák, amelyek hol egy akusztikus gitárral, hol zongorás-ritmusszekciós triófelállással szólalnak meg.

Kozelek az utóbbi években, főleg a nagy nemzetközi sikert elért 2014-es Benji című albuma óta különösen aktív, idén például már kiadott egy szólólemezt saját neve alatt, cím nélkül („azért így, hogy kiemelkedjen”), de novemberben érkezik egy Sun Kil Moon-album is. Emellett az elmúlt években volt rengeteg, más előadóval közös kiadványa, és bármikor feldolgoz másoktól szerzeményeket, akár egy egész nagylemeznyit is („szinte bárkit fel tudok dolgozni úgy, hogy a végeredmény olyan, mintha a saját dalom lenne”), filmekhez készült felvételei mellett pedig néha rövid filmszerepekben is feltűnik.

Mark Kozelek

Mindig morgolódó öregúrnak tűnhet a szomszédból, de ha gitárt vesz a kezébe, átlényegül: a leghétköznapibb dologról is megejtően énekel. Az egyik legjelentősebb kortárs könnyűzenei dalszerző-előadó végre Magyarországon lép fel.

48

könnyű 2018. augusztus–október

„Én minden idegszálammal azzal foglalkozom, ami most történik, nem pedig azzal, hogy negyedszázaddal ezelőtti dalokat adjak elő.”

Leginkább persze saját dalai miatt érdemes hallgatni őt.

Néha (ön)ironikus, néha irónia nélküli, őszinte, nyers, de keserű humort is tartalmazó szerzeményei gyakran motiváló erővel bírnak, és az elmúlás, a sebezhetőség, a veszteség fájdalmas témái mögött arról szólnak, hogy mennyi mindenért érdemes jól élni az életünket.

Dömötör Endre 2018

10 22

MARK KOZELEK (SUN KIL MOON) MARK KOZELEK – ÉNEK, GITÁR RAMON FERMIN – GITÁR CHRIS CONNOLLY – BILLENTYŰS HANGSZEREK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

A Magyar Állami Operaház vidéki vendégszereplése: 22 városban 52 előadás

2018. szeptember – 2019. április

Puccini

BOHÉMÉLET TOSCA TURANDOT

– koncertszerű előadások

PUCCINI ITÁLIÁJA – operagála

SZIMFONIKUS ESTEK AZ OPERA ZENEKARRAL KLASSZIKUS ÉS MODERN – a Magyar Nemzeti Balett műsora

Helyszínek és további információ: www.opera.hu

2018. augusztus–október könnyű

49

Kozma Orsi

Újraélt találkozások

„Zene, az kell!” Ez KOZMA ORSI kedvenc mondata. A másik pedig: „a zene mindenkié!” Mintha a Müpa őrá szabta volna a Találkozások-programsorozatot. Mindig szüksége van zenére, amely mindenkié, ezért mindenkivel meg is lehet szólaltatni. És legyen szó Orsi swinges, jazzes, jazzpopos oldaláról (Cotton Club Singers, Jazz+Az, Kozma Orsi Quartet), popzenei énjéről (a Szakos Krisztiánnal és a Pálinkás Tamással közös szólólemezekről — a Vízjel című legutóbbi, gyönyörű borítójú, 2017-es LP stílusvilága a funky-poptól a rádióbarát tropical house-ig ível a nívós mainstreamben) vagy egyéb számtalan közreműködéséről, mindről elmondható, hogy az eddigi életművet kitevő zene nagy találkozások eredménye. Ezen az esten ekképp nem is lehet másképp: áttekinti szólista pályáját, és újraéli a színpadon a találkozásokat NOVÁK PÉTERrel, SZAKOS KRISZTIÁNnal, a Jazz+Azból DÉS LÁSZLÓval, BEHUMI DÓRIval, VÁCZI ESZTERrel, valamint a Cotton Club Singers vokalistáival, SZŰCS GABIval, ZSÉDÁval és FEHÉR GÁBORral. „Az este keretét az eddigi szóló­ lemezeim dalainak újragondolt, újrahangszerelt változatai adják, a zenei hátteret pedig a Kozma Orsi Quartet zenészei, kiegészülve Fehér Gézával, így a koncert nyomokban jazzt is fog tartalmazni.

A vendégektől se várja senki a megszokott hangzást, például a Jazz+Az-slágerek is újított formában szólalnak majd meg” — mesélte az műsorról az énekesnő.

2018

09 16

50

könnyű 2018. augusztus–október

KOZMA ORSI: TALÁLKOZÁSOK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Ilyen még nem volt

Ilyen koncertet még nem adott a PANNNONIA ALLSTAR SKA ORCHESTRA, azaz a PASO. Pedig eddigi — valószínűleg — több mint ezer koncertjük között volt már csaknem mindenféle.

A huszonkét országot megjárt, világszerte elismert, ska és jamaicai zenéket népszerűsítő hazai formáció ezen az esten egy tizenkét tagú fúvószenekarral egészül ki, de át is adjuk a szót KRSA frontembernek, meséljen ő a vállalásról. „Ez valóban nagy vállalás, mert ilyen még nem volt a karrierünkben. Számunkra is újdonság, szép kihívás. Ismert hazai big bandek (Budapest Jazz Orchestra, Modern Art Orchestra, Honey Valley Big Band és mások) fúvósaiból és a PASO legénységéből áll össze a tizenhét tagú, speciális PASO Big Band, az átdolgozott dalok pedig döntő többségükben a zenekar életművének keresztmetszetét nyújtják, de nem kizárólagosan. Ahogyan nem kizárólagosan swinges lesz a hangszerelés, hiszen a régi-új számok elkanyarodhatnak akár funkos, akár afrobeates, netán balkáni rezes irányokba is.” A PASO persze már indulásától kezdve szeretett nagyokat álmodni és eddig mindig meg is valósította ezeket az elképze­ léseket. Miért éppen az idén ne tenne így, tizenöt évesen! Egy nyurga kamasz — hát persze, hogy nagy álmok megvalósításában éli ki magát.

Dömötör Endre 2018

10 31

PASO BIG BAND BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

PASO Big Band

2018. augusztus–október könnyű

51

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres Sándor

A teremtés nagy ténye

KOVÁCS ANDRÁS FERENC WEÖRES-ESTJE ELÉ

52

literárium 2018. augusztus–október

„Weöres, a teremtés e nagy ténye magyar tény, azaz lényegében csak számunkra nyílik meg, Weöres Sándorhoz magyarnak kell lenni. Ezt nem büszkén mondom, de úgy, mint aki gazdag. Gazdagok vagyunk általa, és gazdagok a gyerekeink is, és a gyerekeink gyereke is gazdag lesz.” Ezekkel a mondatokkal búcsúzott a költőtől Esterházy Péter. Ebben a pár sorban szinte minden szó célba talál.

örökség, hagyomány, nemzedékeket összekötő szótár, ritmusérzék, képzeletvilág, égi tünemény.

Esterházy ekképp az időről, a megformált időről ejt néhány nélkülözhetetlen szót, amelyek ma csakúgy nem számíthatnának érdeklődő odafigyelésre.

Az örök jelen igézetében élő ember menekül az idő varázslatából: mind fantáziáját, mind gondolkodását a virtuális tér uniformizált kereteinek veti alá.

Weöres Sándor mégis és mindig remény, búvópatakként közlekedik az életünkben, felbukkan itt, alámerül ott; gyerekek és felnőttek találkoznak verseiben, ezért aztán a lehető legevidensebb vállalkozásra kerül sor a Müpában, amikor KOVÁCS ANDRÁS FERENC, a kortárs magyar költészet Weöreshöz mérhető játékosa, a magyar nyelv, a költészet legparányibb sejtjéig elkötelezett író válogatásában Weöres Sándort hallgathatunk.

…ÖRÖKSÉG, HAGYOMÁNY, NEMZEDÉKEKET ÖSSZEKÖTŐ SZÓTÁR, RITMUSÉRZÉK, KÉPZELETVILÁG, ÉGI TÜNEMÉNY. A teremtés nagy ténye: korról korra változik a szóhasználat, vannak idők, amikor az emelkedett, a fenséges, a rendkívüli, a kivételes méltó becsben áll.

Mélyre hajló tisztelet illeti meg az alkotó embert, a tehetségével jól sáfárkodót. A mi korunk egyre kevésbé jellemezhető így, a fogyasztói szokások szerint tagolt társadalmakban, a közösségi oldalak Hyde parkjában az úgynevezett tudások a vélemények végteleneként áramlanak, az úgynevezett vélemények a tudások ambíciójával lépnek a nyilvánosság tereibe, a kultúra vertikális állványzata megroppanóban van. A szellem teljesítményeinek elismerése, azon belül az irodalom szerepe mérséklődött — áramvonalas divatláncolatok fonják a kor mintázatát. Weöres Sándor géniuszát ma aligha üdvözölnék oly széleskörűen, és aligha volna egyöntetű az iránta megnyilvánult rajongás. A teremtés nagy tényeiből ma legfeljebb a tények, illetve és másképpen az ál­ hírek ejtenek rabul bennünket.

Esterházy fenti megállapítását kiegészíti és paradox módon mintha szűkítené érvényességi körét azzal, hogy magyar tényről beszél. Ám a paradoxon feloldható, a magyar nyelvnek és médiumának, Weöresnek az egyediségéről tesz bizonyságot, az egyszeriségről, a megismételhetetlenségről vall, és az ebből következő kivételességről, tehát gazdagságról. És arról, hogy mindez nem csupán ajándék, hanem

Nyugodt szívvel mondhatjuk: a teremtés két nagy, magyar ténye ad randevút egymásnak, két nagy kortárs költő lesz a színpadon.

Ritkán érezzük azt — és erre sok okunk van —, hogy magyarnak könnyű vagy jó volna lenni. Weöressel könnyebb ez, ennyivel könnyebb. Más így minden, magyar írónak lenni is más így, megtisztelőbb és nagyobb dolog. Talán az utolsó igazi, nagy nemzeti költő, első az egyenlők közt; akit soha senki nem tudott kisajátítani. Mindenkié ő, minden olvasójáé, és senki másé.

Weöres Sándor egymaga ma is élő bizonyítéka az ember fenségének.

Jánossy Lajos

2018

09 18

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN WEÖRES SÁNDOR KÖZREMŰKÖDŐK: DARVAS FERENC, MÁCSAI PÁL, TENKI RÉKA, NAGY ZSOLT, PARTI NAGY LAJOS, KOVÁCS ANDRÁS FERENC A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: KOVÁCS ANDRÁS FERENC RENDEZŐ: MÁCSAI PÁL SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. augusztus–október

literárium

53

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Cserna-Szabó András

54

literárium 2018. augusztus–október

Íróés evőeszközök „Író vagyok, de elsősorban novellistának tartom magam. De sok dolgot csinálok még, írok gasztronómiai esszét, étteremkritikát, forgatókönyvet, szerkesztek irodalmi folyóiratot (HÉVÍZ), könyvet, tanítok, részt veszek felolvasóesteken. A két fő csapás az irodalom és a gasztronómia, ezeket megpróbálom külön kezelni, de ez nem mindig sikerül” — idézzük CSERNA-SZABÓ ANDRÁSt. Ebben a néhány sorban felsorolásszerűen, ugyanakkor tüzetesen ad számot pályájáról. A fenti szerteágazó, mégis egy kézben tartott, átjárások hálójába fogott írói „birtok”, tudásterület tagoltsága, rétegzettsége önmagában megkülönböztető jelleggel bír, olyan sajátossággal, amely Cserna-Szabót kiemeli és megkülönbözteti kortársai sorában. Mert ha eddigi alkotói életívét felvázoljuk, nem feledkezhetünk meg az irodalomtörténeti tájolás fontosságáról, arról a nézőpontról, amelyből mintegy rálátunk a szövegkörnyezetre, amelyből érkezik.

Cserna egyszerre a hetvenes évek végén megalapozott, úgynevezett prózafordulat természetes leszármazottja és ugyanakkor a kilencvenes években más irányokat kereső, bátran tapogatózó kortárs próza jeles alakja. Miközben tisztában van a tradíció kiemelkedő életműveivel, vállát, alkotói kedvét, áradó fantáziáját kevésbé nyomja azok terhe. A műfajok és a műformák között szabadabban — ezt hangsúlyozza a fenti idézet —, mi több, könnyedebben közlekedik, mint pályatársai. Kevésbé hisz az asztalt beszakító remekművek folytonos időszerűségében, a magyar irodalmat jellemző klasszikus elvárásokban. A szövegeken belül a játékos, ötletszerű húzásoktól nem riad vissza, épp ellenkezőleg, azokra hangsúlyos dramaturgiai elemekként támaszkodik.

Anélkül, hogy komolyabban kimunkált irányokat nyitnánk, figyelemre méltónak látszik megjegyezni, hogy a ’90-es években, a kultúrpolitika nyomása alól felszabadult irodalom, jóllehet, kritikusai fajsúlyvesztéssel szembesítik, valójában jóval szélesebb látómezőbe került, másképpen a szabadság, a megformált élet megannyi lehetősége között nyerhette el önállósult alakját. Nem tűnik istenkísértésnek, ha mindehhez hozzátesszük, hogy a könyv­ kiadás piaci viszonyai, megannyi torzulásuk ellenére, érdekesebb mintázatát jelenítették meg a kortárs irodalomnak, mint a korábbi, központilag eldöntött példányszá-

Végezetül külön fényt érdemel munkamódszere, amely egyben szemléleti jegye is; történeti érdeklődését nagy alázattal szolgálja, akármerre viszik léptei az időben, mondatai mögül nem hiányozhat a kutatás, a könyvtári tanulmányok aranyfedezete. Hogy e szűkre vett széljegyzetből azért a konkrét művek se hiányozzanak: mind a Sömmi című Rózsa Sándor-regénye, mind a Fehér Bélával együtt szerzett Ede a levesben című gasztrotörténeti bédekkere erről tanúskodik.

Jánossy Lajos

Miközben tisztában van a tradíció kiemelkedő életműveivel, vállát, alkotói kedvét, áradó fantáziáját kevésbé nyomja azok terhe. mok garantálta keretek. A sikeresség ekképp többkarú mérlegeken dől el.

Cserna-Szabó ebből a szempontból is kiállja a próbát, nem csupán eredetileg értett epikai szövegei, hanem gasztronómiai jártassága, szuverén próza- és pörköltízlése is az olvasók kedvére való.

2018

10 29

LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN CSERNA-SZABÓ ANDRÁS-EST KÖZREMŰKÖDIK: VÍG MIHÁLY, TANKÓ ERIKA, MÉSZÁROS MÁTÉ SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR MŰSORVEZETŐ-HÁZIGAZDA: JÁNOSSY LAJOS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF ÜVEGTEREM

2018. augusztus–október

literárium

55

A nagy zabálás

ANYAGCSERE-FOLYAMATOK Eszem-iszom címmel új sorozatot indít útjára a Müpamozi, mégpedig művészet a művészetben jelleggel. Nem, ezúttal nem a „film a filmben” jelenségével találkozunk, mint Wim Wendersnél nemegyszer: esetünkben a konyhaművészet válik a válogatás darabjainak fontos, visszatérő motívumává.

A sütés-főzés is művészet? Manapság — a tökélyre fejlesztett tudású versenyzőket felvonultató televíziós konyhai vetélkedők korá­ban — sokan úgy vélik, igen. Nem úgy van az, hogy csak beledobálunk mindent a fazékba, és majd lesz, ami lesz. Gondosan megválasztjuk az alapanyagokat, ügyelve a minőségre, főzés (vagy sütés) közben az arányokra, a hőmérsékletre. Odafigyelünk minden apró részletre. A harmóniára. Akárcsak a filmekben. Remek dolog tehát, hogy a Müpamozi új sorozata úgynevezett gasztrofilmeket mutat be. De legyünk óvatosak: azért a tálalás nem éppen a legszokványosabb. A sorozat első két darabja A nagy zabálás (Marco Ferreri, 1973) és A szabadság fantomja (Luis Buñuel, 1974).

Nem árt tisztázni: ezekben az opusokban a szakácsművészet, az evés-ivás — ugyan ki lepődne meg ezen? — túlmutat önmagán: jelkép, melynek segítségével a korról, a világról mondja el gondolatait az alkotó.

Négy férfi, négy igazán megbecsült, tisztes polgár (Marcello Mastroianni, Ugo Tognazzi, Philippe Noiret és Michel Piccoli), négy barát úgy dönt, hogy egy hétvégét együtt töltenek egyikük vidéki házában, és rendeznek egy amolyan jófajta lakomát. Alaposan felkészülnek, jó időre előre elrendezik teendőiket, hogy az élvezetekben semmi ne zavarhassa meg őket. A nyugat-európai fogyasztói

56

müpamozi 2018. augusztus–október

társadalom éppen virágkorának kezdeténél tart, 1973-ban járunk, a háború sokkja ezen a tájon (1968 sok szempontból felszabadító hatásának köszönhetően is) már múlóban, a nagyobb gazdasági válságok kora pedig még nem köszöntött be. Miért is ne tehetnék meg, hogy kissé élvezzék is az életüket, amikor amúgy a hétköznapokban mindannyian a társadalom úgynevezett hasznos tagjai?

Egyszóval megérkeznek, és megérkezik az első ételszállítmány is — nekifognak tehát a lakomának. Bőségesen esznek, de nem mondható, hogy az elején nem visszafogottan. Arra téved egy iskolai osztály, és a tanítónő Andrea (Andréa Ferréol) úgy dönt, hogy a férfiakkal marad. Marcello kívánságára az élvezetek fokozása céljából prostituáltakat is hívnak, ami természetesen kiváló ürügy a további fogyasztásra. Ám a lányok nem bírják az egyre féktelenebbé váló lakomázást, elmenekülnek, s végül a négy férfi mellett, akiknek teste a habzsolás következtében fokozatosan felmondja a szolgálatot, csak Andrea tart ki. A végére ráadásul ő marad egyedül — ugyanis mind a négy férfi meghal.

Ferrerinek a fogyasztói társadalom kilátástalanságát, az évezredes európai civilizáció fölbomlását, az ember önmagából való kivetkőzését igen drámai, egyben szatirikus, nagyon durva, ugyan-

Fotó: Entertainment Pictures / Alamy Stock Photo

A szabadság fantomja

A RENDEZŐT KOMOLY POLITIKAI TÁMADÁSOK IS ÉRTÉK, MONDVÁN, HOGY OLASZ LÉTÉRE ÍZLÉSTELEN FÖRMEDVÉNYÉVEL SEMMI EGYÉB CÉLJA NEM VOLT, MINT AZ, HOGY A FRANCIA TÁRSADALMAT LEJÁRASSA. akkor mégis mulatságos módon ábrázoló alkotása az 1973-as cannes-i filmfesztivál, sőt általánosságban Cannes történetének egyik legnagyobb botrányát okozta. Füttykoncert, távozó nézők, feldühödött tömeg, igazi lincshangulat. A rendezőt komoly politikai támadások is érték, mondván: olasz létére ízléstelen förmedvényével semmi egyéb célja nem volt, mint az, hogy a francia társadalmat lejárassa. De idővel, ahogyan jelentős alkotások esetében ez jobb esetben történni szokott, egyre kedvezőbbé vált a kritika, és a filmet a nézők is befogadták. Ma már — talán — annyi­ ra nem is sokkoló A nagy zabálás, bár ezt ki-ki maga döntse el, de éppen azért, mivel jelentős alkotás, még mindig van aktuálisnak is tekinthető mondanivalója.

Luis Buñuelről kijelenteni, hogy a szürrealista film nagymestere, annyira közhely, hogy már-már szégyenszámba megy. Noha alkotói pályáján voltak kitérői, utolsói filmjeivel mintegy visszakanyarodik a kezdetekhez. A Müpamozi sorozatában közönség elé kerülő filmje, A szabadság fantomja pedig az utolsó előtti alkotása.

Nem könnyű bármit is mondani róla, hiszen a film története az, hogy nincs története. A cselekmény eleje a napóleoni háborúk utáni restaurált spanyol királyságban játszódik, de igen gyorsan eljutunk

a film jelen idejébe: olyan történeteken keresztül, amelyek semmiféle logikai összefüggésben nem állnak egymással — néha azonban még egy-egy epizódon belül is fölösleges bármiféle logikát keresni.

Micsoda szerencse, hogy a szürrealizmus nem a logika kereséséről szól! (Ne feledjük, ifjúkorában Buñuel szoros barátságot kötött Salvador Dalíval.) A fergeteges, abszurd történeteket csupán az köti össze, hogy egy-egy jelenet szereplője minden esetben átmegy a következő történetbe.

De hol van itt a gasztronómia? A kérdés jogosnak tűnhet, ám csak ha olyasvalaki teszi fel, aki még nem látta a filmet. A film egyik leg­emlékezetesebb jelenete a lakomáról szól. Pontosabban az étkezéshez, még pontosabban az anyagcseréhez kapcsolódó társadalmi konvenciókról. Nem volna helyes, ha az ajánló szerzője lelőné a poént, de tényleg: miért is van az, hogy étkezni jobb esetben társa­ságban szokás, ám — tisztesség ne essék szólván — üríteni mindenki egymaga szokott?

Mesés Péter 2018

10 01 15

MÜPAMOZI ESZEM-ISZOM — GASZTROFILMEK A NAGY ZABÁLÁS; A SZABADSÁG FANTOMJA HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2018. augusztus–október müpamozi

57

ELŐTTÜNK SZÜLETIK A ZENE

Fotó: Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán

Pomádé király új ruhája, 2012

AJÁNLÓNKBAN EGYMÁS MELLETT SZEREPEL A LEGISMERTEBB MAGYAR GYERMEKOPERA ÉS A NÉPI HANGSZEREKET BEMUTATÓ SOROZAT. AZ OK A HASONLÓ ALKOTÓI SZÁNDÉK, AMELY ARRA ÖSSZPONTOSÍT, HOGY A ZENE ÉLŐ ÉS JELEN IDEJŰ MŰVÉSZET. 58

családi és ifjúsági programok 2018. augusztus–október

Szeptember 30-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem tágas divatszalonná változik: Pomádé király kinyitja trónterme kapuit, ám akinek éles szeme van, megláthatja, hogy „a király meztelen”. Andersen klasszikus meséjén alapul Ránki György előbb a rádió számára írt, majd színpadra álmodott meseoperája, a Pomádé király új ruhája.

A Müpa számára készülő új produkció rendezője, TORONYKŐY ATTILA többedszer találkozik az anyaggal. „2008-ban Kovalik Balázs, az Operaház akkori művészeti vezetője kért fel, hogy rendezzem meg a Pomádét a leengedett vasfüggöny előtt, a felemelt zenekari árok területén. A színpadon már álltak az esti előadás díszletei, a mi tizenkét fős zenekarra és kevés díszletre kitalált produkciónk gyorsan építhető és bontható volt. Minden ötlet és megoldás ebből a kötöttségből következett, de a közösen megtalált forma jó hangulatú előadást szült.” Olyannyira, hogy azóta az Operaház többször elővette a produkciót, a rendező pedig Veszprémben és Szegeden is színre vitte a darabot.

Toronykőy Attila szerint azonban gyak­ rabban is műsorra tűzhetnék a művet: „A színigazgatók unásig ismert gyerekdarabokban gondolkodnak, pedig Ránki műve megérdemelné, hogy több emberhez eljusson. Ez az opera kifejezetten dallamos, jól hangszerelt munka, aminek a melódiái azonnal bekúsznak a gyerekek fülébe. Remek a darab drama­turgiája, jók a szituációk, bájos a humora. Méltatlanul kevésszer játszott operánk, ezért is nagy öröm, hogy most ezernél is többen hallhatják a Müpában.”

Az operaházi előadás emlékezetes pillanata volt, amikor Pomádé levonult a nézőtérre. „Ezt a ziccert nem lehet kihagyni, amikor a király megmutatja az új ruháját; eleve a zene követeli ezt, hiszen vonulós, nagy csinnadrattáról van szó, amikor a nézők, vagyis a nép tagjai közé lép az uralkodó.

Egyébként a zenészek is Pomádé udvartartásához tartoznak majd, igyekszünk elmosni a színpad és a nézőtér közti határokat.”

De milyen az ideális Pomádé? „Ez buffo szerep, nekem Gregor Jóska az ideális Pomádé.

A király szeret enni, nem baj, ha az énekesen van némi súlyfölösleg, és muszáj, hogy alakítójának jó humorérzéke legyen. Fontos az is, hogy amikor kiderül, hogy nincs rajta ruha, megsajnáljam, annak ellenére, hogy korábban zsarnokként viselkedett. A mostani előadás Pomádéja, Gábor Géza mindenben megfelel az elképzelésemnek.”

„A gyerekek közül sokan hiszik, hogy a zene instant, »kész« dolog, pedig fontos volna, hogy lássák, ahogyan a zenészek létrehozzák.”

Látványos előadásra számíthatunk, amelyben kulcsszerep jut annak, hogy a gyerekek lássák, hogyan születik a zene. „Fiataloknak szóló előadásokban mindig szeretem megmutatni, hogy a zene él. A gyerekek közül sokan hiszik, hogy a zene instant, »kész« dolog, pedig fontos volna, hogy lássák, ahogyan a zenészek létrehozzák. A zene itt a szemük előtt születik: látják, hogyan nyomkodják a billentyűket, hogyan húzzák a vonót, és így tovább.”

Ettől a rendezői krédótól nem esnek távol az Üvegteremben futó Hang-szer-szám sorozat magyar népi hangszereket bemutató darabjai. Szeptember 22-én a vonósokra, október 20-án a cimbalomra fókuszál a sorozat, melynek műsorvezetője a sokoldalú művész, a néptáncos, koreográfus, néptáncpedagógus FARKAS ZOLTÁN BATYU. „Ebben a sorozatban időutazásra hívjuk a gyerekeket: megmutatjuk, hogy a hagyományos népzene elemei más műfajokban is visszatérhetnek, Kodály és Bartók feldolgozásaitól a jazzig. Minden alkalommal különleges hangzásokkal, meglepő környezettel ismerkednek, és rájönnek, mi mindent lehet kezdeni a népzenével.”

Amikor arról kérdezem, hogy gyerekekkel vagy felnőttekkel könnyebb megszerettetni a népzenét, azt mondja: „Élvezem azokat a pedagógiai helyzeteket, amikor mindkét generáció jelen van, és meg kell találnom hozzájuk a kulcsot. Ha ez megvan, tudok velük ritmust tapsoltatni, felállítom őket, megérzik, hogy néz ki mindez lábon, és tessék, máris itt egy tánclépés.”

Ezeken a délelőttökön az ismeretátadásnak és az interakciónak is fontos szerep jut: „A hangszerről, kialakulásáról, egy-egy tájegységgel való kapcsolatáról érdekes történetekkel szolgálunk, és mutatok egyegy táncot is, hiszen a népzenénk hetven százaléka tánczene” — teszi hozzá Farkas Zoltán Batyu.

A vonósokat bemutató eseményen Mihók Attila és barátai húzzák a talpalávalót, akiket az erdélyi népzene leghitelesebb előadóiként tartanak számon, különös te­ kintettel a gyimesi és csíki muzsikára.

Októberben a cimbalom mögött Lukács Miklós áll, aki a komponált zene, a jazz, az improvizáció és a népzene terén egy­ aránt meghatározó művész. És hogy mit tanulhatnak ebből a fiatalok? „Ha valóban odafigyelnek a zenére, rájönnek, hogy mennyi átjárás és játék van benne. Van egy dallam, amelyet elvihetek másfelé, attól függően, hogy kivel muzsikálok, vagy hogy milyen kedvem van. Mert nemcsak kész dolgokat lehet lejátszani, hanem abban a pillanatban is meg kell élni és létre lehet hozni a zenét.”

Jászay Tamás

2018

09 22

2018

09 30

2018

10 20

HANG-SZER-SZÁM MAGYAR NÉPI HANGSZEREK — VONÓSOK KÖZREMŰKÖDIK: MIHÓK ATTILA ÉS BARÁTAI MŰSORVEZETŐ: FARKAS ZOLTÁN BATYU ÜVEGTEREM MATINÉKONCERTEK RÁNKI: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA GYERMEKOPERA KÖZREMŰKÖDIK: POMÁDÉ — GÁBOR GÉZA GARDA ROBERTO — VÁGHELYI GÁBOR NYÁRSATNYELT TÓBIÁS — CSEH ANTAL DANI — HORVÁTH ISTVÁN BÉNI — ERDŐS ATTILA DZSUFI — RÁCZ RITA SINFONIETTA ERUDITA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: TÖTÖS KRISZTINA) DISCANTUS ÉNEKEGYÜTTES (MŰVÉSZETI VEZETŐ: MÉSZÁROS PÉTER) SZÖVEGÉT ANDERSEN MESÉJE NYOMÁN ÍRTA: KÁROLYI AMY RENDEZŐ: TORONYKŐY ATTILA VEZÉNYEL: OBERFRANK PÉTER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM HANG-SZER-SZÁM MAGYAR NÉPI HANGSZEREK — A CIMBALOM KÖZREMŰKÖDIK: LUKÁCS MIKLÓS ÉS BARÁTAI MŰSORVEZETŐ: FARKAS ZOLTÁN BATYU ÜVEGTEREM

2018. augusztus–október családi és ifjúsági programok

59

KULTÚRDOKK A hamburgi Elbphilharmonie

60 Müpa csak egy van

2018. augusztus—október

Anya csak egy van, tartja félig tréfásan, félig komolyan a sokat idézett mondás. Mi, magyarok immár tizenhárom éve úgy érezzük: Müpa csak egy van. Öröm azonban arra gondolni, hogy akadnak a Komor Marcell utcai intézményhez hasonlók Európa néhány nagyvárosában — olyan komplex kulturális központok, amelyeknek céljai hasonlítanak a Müpa céljaihoz, s amelyekkel lehet és érdemes is együttműködni. Ezeket igyekszünk bemutatni új sorozatunkban.

Európa legújabb, 2017 januárjában megnyitott hangversenyközpontjának elhúzódó építkezése és drasztikusan elszálló költségei sokak szerint a látványberuházások kudarcának szimbólumává avatta az Elbphil­harmonie szoborszerű, impozáns, az Elba habjaiból kiemelkedő tömbjét. Egy évvel a megnyitó ünnepség után már városszerte így becézik: az Elphi.

A közszájon forgó elnevezés egyszerre utal az épület speciális elhelyezkedésére és rendkívüli csáberejére. A sok apró szigetből és csatornából álló régi hamburgi kikötő egyik szigetét szinte teljes egészében elfoglaló komplexumot sokan már nem dagadó vitorlákkal kihajózó fregattnak látják, hanem a tündérek és sellők (die Elfen) nemzetségének képviselőjét tisztelik és félik benne.

Christoph Lieben-Seutter, a „ház” igazgatója, intendánsa nem is feltétlenül örül ennek, hiszen a név azt sugallja, hogy sokak számára egyelőre maga az épület az attrakció, s nem az, ami benne zajlik.

felelt, s az ő irányítása alatt került sor a Konzerthaus átfogó építészeti rekonstrukciójára is.

2007-ben fogadta el a hamburgi Laeiszhalle igazgatói kinevezését, ezzel együtt az egyelőre csak makettként létező Elbphilharmonie művészeti koncepciójának kidolgozásával is őt bízták meg. Az ismert körülmények miatt Christoph Lieben-Seutter és csapata tíz éven át dolgozhatott a tartalmi koncepció kialakításán. A nyitókoncert dátumának bizonytalansága nyilván nem könnyítette meg a szerződtetési tárgyalásokat, de ügyes diplomáciával ezt a nehéz­ séget is kezelni tudták.

Akik nem ismerik a hamburgi zeneélet tradícióját, talán meglepődnek azon, hogy nem született hamburgit bíznak meg azzal, hogy olyan intézményeket felügyeljen, melyek a világ más tájain egymás riválisai lennének. A Hamburg belvárosában, a Brahms téren

…az érdeklődés tízszer nagyobb, mint a kínálat — nem hónapokra, hanem egy teljes évadra írhatnák ki, hogy „telt ház” Az első év fantasztikus látogatói számokat produkált Hamburgban, ami arra biztosan jó volt, hogy kifogja az ellendrukkerek vitorlájából a szelet. „A futball világában gyakran mondják, hogy a második év mindig nehezebb, mint az első” — vetette fel egy riporter a koncertterem megnyitójának első évfordulóján. Lieben-Seutter ettől nem fél, ugyanakkor tudja, hogy a lelkesedés hőfoka idővel csökkenni fog. Jelenleg azonban éppen az ellenkezője okoz problémát: az érdeklődés tízszer nagyobb, mint a kínálat — nem hónapokra, hanem egy teljes évadra írhatnák ki, hogy „telt ház”, így az igazi zenebarátok közül sokan nem jutnak el az általuk meghallgatni vágyott koncertre, ráadásul az extrakereslet nagyon felhajtotta a jegyárakat. Nem könnyű megfelelni annak a kettős követelménynek sem, hogy az Elbphilharmonie legyen a város szimbóluma, s Hamburgot kulturális vonzereje révén is a világvárosok sorába emelje, ugyanakkor maximálisan szolgálja ki a helyi igényeket is.

Lieben-Seutter bízik abban, hogy két-három év elteltével egész­ séges egyensúlyviszonyok alakulnak ki.

A bécsi illetőségű Lieben-Seutter az európai színtér egyik legnagyobb rutinnal rendelkező, legelismertebb intendánsa. Karrierjét szülővárosában kezdte, a Konzerthaus ügyvezető igazgatójaként személyzeti ügyeket koordinált, felügyelte a költségvetést, jellemzően gyakorlatias, s nem művészi feladatokat oldott meg. 1993— 1996-ban a Zürichi Operához szerződött, majd visszatért Bécsbe, ahol közel egy évtizeden át állt a Konzerthaus és a Wien Modern Fesztivál élén, évente négyszáznál több esemény lebonyolításáért

található Laeiszhalle 1908-ban nyílt meg, a historikus stílusban épült koncertteremben egy kétezer ülőhelyes nagyterem és hatszáznegyven fős kisterem áll a zene szolgálatában. Kiváló akusztikájú, a budapesti Zeneakadémiára emlékeztető, de annál tágasabb, elegáns nagyterme legendás koncerteknek biztosított és biztosít ma is helyet. Magas színvonalon képes kiszolgálni a nagyjából 1,8 milliós város zenei igényeit. „Kell nekünk még egy koncertterem?” — tették fel sokan a számunkra is ismerős kérdést, mely Budapesten mára eldőlt, Hamburgban pedig senki sem gondolja komolyan, hogy nem hasonló módon fog eldőlni.

Az Elbphilharmonie 2019 nyaráig feltöltött, a Laeiszhalléval közös platformon olvasható programja jól tükrözi, hogy a hangversenyélet valóban globalizálódott, nagyjából ugyanazok a visszajáró vendégek Hamburgban, mint Budapesten. Itt is gyakoriak a jazzkoncertek, bőséges a baba- és gyerekfoglalkozások kínálata, és a hamburgiak is úgy gondolják, hogy a „művészet megszentelt csarnokában” van helye a világzenének és a könnyebb műfajoknak.

De azért akadnak különbségek is. Hamburgban például egyelőre óvatosan kezelik az opera műfaját, kevesebb saját produkciót hoznak létre, és inkább koncertszerű, s nem szcenírozott formákban gondolkoznak. Ugyanakkor élen járnak a filmzeneprojektekben, és olyan sok kortárs zenei eseményt kínálnak, hogy a stílusok, műfajok szerinti programkeresőben érdemes volt létrehozni a Neue Musik kategóriát.

Molnár Szabolcs

2018. augusztus—október Müpa csak egy van

61

Karc

kritikaíró

Fodor Ágnes

Fotó: Posztós János, Müpa

pályázat 2018

62

KARC kritikapályázat 2018. augusztus—október

A tavalyi első alkalmat követően a Müpa a 2017/2018-as évadban másodszor is meghirdette a Karc kritikaíró pályázatot. A jelentkezők — akik nem lehettek idősebbek harminc­ évesnél — a Müpa 2017/2018-as évadának produkciói közül választhatták ki azokat, amelyekről kritikát kellett írniuk, legfeljebb 6000 karakter terjedelemben. A beérkezett pályaműveket hattagú bírálóbizottság értékelte Radnóti Sándor esztéta elnökletével.

A zsűriben Bóka Gábor, az Opera-Világ újságírója, Dömötör Endre, a Recorder popzenei magazin szerkesztője, Mörk Leonóra, az ELLE magazin vezető szerkesztője, Weyer Balázs, a Hangvető Zene Terjesztő Társulás egyik igazgatója, valamint Zipernovszky Kornél újság­író foglalt helyet. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2018. június 8-án, a Budapesti Wagner-napok keretében került sor. A díjakat Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója adta át.

I. helyezést Fodor Ágnes (Dvořákban majd találkozunk — előzékenységi (hang)verseny a Müpában), II. helyezést Gerencsér Anna (Feltámadásra hangolva), III. helyezést Horváth Dávid (Teremtés) ért el, a Müpa weboldalán leadott szavazatok alapján a közönségdíjat Nagy Klára (Élet-leckék az óceánon túlról) nyerte. A Müpa Magazin, akárcsak tavaly, idén is közli a győztes kritikát.

Dvořákban majd találkozunk — előzékenységi (hang)verseny a Müpában A szóló „én-” és a trió „mi-” tudata között van egy állapot, amit nyugodt szívvel nevezhetnénk klasszikus zenei fekete lyuknak. Két nagyágyú együttműködése hajlamos ugyanis az „én úgyis nagyobb sztár vagyok” típusú iszapbirkózás jelenségébe fulladni. A 2018. április 27-i Müpa nagy­ koncert azonban meglepő módon az ellenkező — előzékenységi — végletet érte el és zuhant is le a széléről.

tapssal renitenskedő Várdai-függő­ket is csak pár arisztokratikus intéssel fojtotta el, hogy aztán a közönséget pásztázva akadályozza meg a hasonló fellángolásokat. Valljuk be, örültünk ennek a figyelemnek, ahogy azt sem bántuk volna, ha mi kerülünk a sűrűn ölelgetett Stradivari-cselló helyébe. Várdai ugyanis igen imponáló jelenség, a megtestesült „je ne sais quoi”, aki igazán a színpadon válik irgalmatlanul vonzóvá.

Mindent összegezve az est tapasztalatai a következőkkel írhatók le: Kobajasi előzékeny volt Várdaival szemben. Várdai előzékeny volt a zenekarral szemben. A zenekar előzékeny volt Kobajasival szemben. Kobajasi és Várdai előzékenyek voltak Dvořákkal szemben. A „körbecsukó” versenyt azonban egyértelműen a közönség nyerte, tekintve, hogy ők mindenkivel előzékenyen viselkedtek.

Kobajasi Kenicsiró és Várdai István Dvořákban szerveztek randevút, csinosan megterítve a Magyar Rádió Szimfonikus Zene­ karával. Kobajasi — akinek vérbeli Don Juanként minden fontosabb magyar zenekar „megvolt” már — ezúttal a lassan stabil világhírnévre szert tevő Várdainak volt rendkívül hálás. A koncertet — vélhetően, mert Várdai a két elhangzó mű közül csupán az elsőben, Dvořák h-moll gordonkaversenyében szerepelt — Kobajasi Kenicsiró és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának estjeként hirdették meg. A csellistát azonban nem kellett félteni, így is rendkívül sikeresen épített ki „Várdai-függést” a közönségben. Dvořák Amerikában megélt és a darabot is átjáró híres honvágya Várdai játékában forró őrületté fajult, hogy hallgatóit kába, zenei füsttől elnehezedett szívvel a székükhöz szögezze. A Müpa teljes közönsége hálás lehetett neki, a gordonkaművész ugyanis a romantikától kissé idegen módon a vibrátóba való belefulladás helyett egy pontos, tisztán zengő, feszes és néhol csípős játékstílust választott.

Utóbbi, szikár hangzásával Dvořákhoz hűen nem egy szofisztikált zeneideállal, hanem egy karakteres és néhol népies önazonossággal bírt.

A szünetet követően a gordonkaművész olyan látványosan nyerte meg az előzékenységi versenyt, hogy többet vissza sem tért a színpadra. Minthogy az előzékenység nem vész el, csak átalakul, a japán karmester ezúttal Dvořákot célba véve kezdett bele az est második darabjába, a 8. szimfóniába. Kobajasi már rögtön az első pár hang során lekapta a fedőt az addig katonás rendben és nagy nyomás alatt fortyogó zenészekről. A hangok felcsaptak, a zene kifutott. A hallgatóság bizonyára akkor járt volna a legjobban, ha esernyőt is hoz magával, a színpad irányából ugyanis jelentős tempóesések, rézfúvós keresztszél és tomboló hangulati viharok érkeztek.

Akadt egyvalaki azonban, aki kilógott ebből a sorból: Dvořák maga. Ő ugyanis nem költözött Bécsbe, amikor az amúgy jó szándékú Brahms oda szánta, nem adta el kiadójának a műveit áron alul, és nem hagyta, hogy barátja, a csellista Hanuš Wihan átírja a gordonkaverseny végét.

Identitásának és zenéjének lényegét pont az adta, hogy a számára fontos kérdésekben egyáltalán nem volt kedves és előzékeny. Helyette nagyon tudatosan, nagyon forrón, nagyon hűségesen és nagyon dacosan cseh volt.

Mindeközben a zenekar és az előzékenységben verhetetlen Kobajasi halk kíséretükkel azon voltak, hogy kárpótolják Várdait a koncert címéből való kimaradásáért.

A csellista válaszul úgy alakította át „mintha itt sem lennénk” életérzésüket kollektív bújócskává, hogy egyszerre vált a zenekar szerves részévé, és interpretálta a művet elsősorban szerelemből, önmaga számára, elméjében mélyen elbújva a közönség kíváncsi szemei elől. Az első tétel utáni átmeneti csöndben az elvonási tünetek miatt

A japán mester több évtizednyi Dvořák-rutinja nem feltétlenül tett jót a darab inter­ pretációjának, úgy tűnt ugyanis, mintha csak előkapta volna a közönségsiker jól begyakorolt receptjét. Miközben az első három tétel kicsattanóan szaladgált a hallgatóság körül, beleülve olykor valaki ölébe, a zenekar könnyed, izomlázmentes, kromatikus lépcsőzésekben mutatta meg, hogy Kobajasi valamivel hang előtt érkező ütései sem billenthetik ki. A három kezdő tétel kissé öncélúan kizárólag a negyedik tétel felvezetését szolgálta, érezhetően ez utóbbi volt ugyanis monumentalitásából fakadóan a karmester hazai pályája. Ő — vélhetően az uralkodó rézfúvósok miatt — láthatóan feljogosítva érezte magát arra, hogy katapultálja a hangzást az űrbe. Valahányszor a Müpa plafonjára mutatott, a hangszeresek előzékenyen mindent meg is tettek az ügy érdekében. Kobajasi Dvořák-interpretációja a zeneszerző szofisztikált és vadromantika között elhelyezkedő világát üressé és mutatóssá tette, minthogy jellemzően a két véglet egyikében tartózkodott.

Míg ez Várdainál mély fájdalommá, addig Kobajasinál alaposan megrágott, precízen felépített, kellően monumentális „romantikáskodássá” (de)formálódott. A japán karnagy csupa jó szándékkal és túlzó előzékenységgel behelyezte Dvořákot egy csinos babaházba, hogy miközben a kint állók megcsodálják, ő ál-idilli körülmények között cupcake-eket kóstolgasson. És bár akadtak zeneszerzők a történelem folyamán — például Mozart vagy Beethoven —, akik jó eséllyel élvezték volna ezt az életstílust, Dvořák soha nem volt ilyen lelki alkat. Mai kifejezéssel élve: #pleasesave­ dvorakfromthecupcakelife A hasonlóan alapos, de lényegükben megtévelyedett interpretációk elkerülése érdekében pedig talán érdemes tisztáznunk: ha cupcake-hez vásárolunk, soha nem fogunk cseh sört főzni.

Az is finom, csak egy másik recept…

Fodor Ágnes

2018. augusztus—október KARC kritikapályázat

63

BAÁN LÁSZLÓ

Baán László

a Szépművészeti Múzeum főigazgatója „Időnként megjelensz, de olyan közvetlenül, mintha belülről jönnél…” — írta Hamvas Béla WEÖRES SÁNDORnak. Nekem éppen ilyen érzés Weöres és MÁCSAI PÁL: mintha „belülről” jönnének, éppen nekem üzenve. Ez a megszólítottság, rokonlelkűség nemcsak meg­ nyugtatóan ismerős, hanem fel is villanyoz. Hiszen: „Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat / s aki feléje fordul, egy percig benne éghet.” Tudjuk persze, egy perc gyakran nem elég. Több kell, mondjuk egy egész este a Müpában: megperzseltetni magunkat az örökléttel, elkalandozni a teljesség felé. Ha Mácsai Pálra bízzuk magunkat, készülhetünk rá, hogy a teljesség igénye puszta szavalatok helyett élő versszínházat teremt.

A hangzó olvasat annyira friss lesz, mintha minden szó éppen akkor születne — költői játék­ból, fantáziából, harmóniából, Weöres-féle időtlenségben: „Mit málló kőre nem bízol: / mintázd meg levegőből / Van néha olyan pillanat / mely kilóg az időből”.

2018

09 18

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN WEÖRES SÁNDOR KÖZREMŰKÖDŐK: DARVAS FERENC, MÁCSAI PÁL, TENKI RÉKA, NAGY ZSOLT, PARTI NAGY LAJOS, KOVÁCS ANDRÁS FERENC A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: KOVÁCS ANDRÁS FERENC RENDEZŐ: MÁCSAI PÁL SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

FARBAKY PÉTER

a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója

2018

09 22

EURÓPAI HIDAK 2018: A BALTIKUM ÉS LENGYELORSZÁG SZERYNG 100: BARÁTI KRISTÓF ÉS JAKUB JAKOWICZ BACH SZONÁTÁI ÉS PARTITÁI SZÓLÓHEGEDŰRE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ Farbaky Péter

Fotó: Tihanyi Bence

Az utóbbi években a Budapesti Történeti Múzeum és az én életem is összefonódott Krakkóval: testvérmúzeumunkkal közös kiállítást hoztunk létre a két város középkoráról. Most kiváló hegedűművészünk, BARÁTI KRISTÓF, akinek tavaly a Müpában nagy sikerű zenekari koncertjét hallgattam, a varsói Chopin Zenei Egyetem tanárával, JAKUB JAKOWICZcsal fogott össze, hogy a hangok hídjával kössék össze a két baráti országot, Szeryng varázslatos Bach-játékát felidézve. A Varsóban szül­etett Henryk Szeryng sok szállal kapcsolódott a magyar hegedűiskolához. Auer Lipót tanítványánál kezdett hegedülni, majd Berlinben Flesch Károlynál tanult, végül Párizsban fejezte be tanulmányait. 1954-ben Arthur Rubinsteinnel való találkozása indította el világkarrierjét. Örömmel várom és ajánlom a lengyel—magyar kulturális kapcsolatok legújabb élményét — ezúttal zenében.

KOROKNAI EDIT

a Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) ügyvezetője Több szálon is kapcsolódott, kapcsolódik a tizenöt éves PASO a debreceni MODEM-hez: az idei múzeumok éjszakáján fergeteges koncertet adott a csapat a művészeti központ belső kertjében, ugyanakkor nem egy dalszövegük (köztük a Lakótelep) egy még elméletben formálódó jövő évi kiállításunkhoz is köthető. Nemcsak a zenéjüket és egyes dalszövegeiket, de a zenekar stílusát, öltözékét is kedvelem, és kifejezetten rokonszenves számomra, hogy gyerekeknek is koncerteztek már. Egy-egy fellépésükön olyan hangulat uralkodik, amit írásban nehéz visszaadni, ahhoz ott kell lenni személyesen. Annak is, aki esetleg csak a kamasz gyereke által hallgatott sláger alapján alkot első, nem feltétlenül ottlétre ösztönző véleményt. Élőben egészen más. Több felállásban láttam eddig színpadon a PASO-t, de a big band formációval vélhetően minden eddigit felülmúlnak majd: a swinges átdolgozások, a big band hangszerelés, ha esetleg egy kis jazzes hangzás is feltűnik, egészen biztosan szétrobbantja a teret.

Koroknai Edit

64

hullámhossz 2018. augusztus–október

2018

10 31

PASO BIG BAND BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Wagner: Trisztán és Izolda (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. június 7. Művészeti vezető és karmester: Fischer Ádám. Szereplők: Trisztán — Peter Seiffert, Izolda — Allison Oakes, Marke király — Matti Salminen, Kurwenal — Boaz Daniel, Melot — Neal Cooper, Brangäne — Schöck Atala, Pásztor — Megyesi Zoltán, Kormányos — Haja Zsolt, Fiatal hajós — Horváth István.Közreműködött a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar férfikara, karigazgató: Somos Csaba. Díszlet: Maurizio Balò, jelmez: Marina Luxardo, videografika: Luca Attilii, Fabio Iaquone, világítástervező: Vajda Máté, rendezőasszisztens: Veszprémy Borbála, játékmester: Polgár Etelka, rendező: Cesare Lievi) […] Peter Seiffert a Wagner-énekesek első vonalába tartozik, erről most is számot adott, erős, teherbíró, de mindvégig fényesen, sőt, egyes érzelmi csúcspontokat leszámítva kifejezetten szép színben szóló tenorja képes hosszasan lebilincselni az embert. Az Izoldát beugrással éneklő Allison Oakes is magával ragadó, fényes és kiegyenlített hanggal rendelkezik, kár, hogy szerepformálása kissé egysíkú

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL

Trisztán és Izolda

lett, miközben Izolda gyermekien naiv oldalát jól formálta meg, a karakter további oldalaival adósunk maradt. Szintén nagy élményt nyújtott Matti Salminen, már sokadszorra visszatérve a fesztiválra, Marke szerepében nem csupán még mindig kompakt, meleg fényű, de erős hangját mutatta meg; azzal, ahogyan (akár épp a tökéletes szólamformálás rovására is) kiemelte a király esendőségét, végtelenül emberivé és megrázó erejűvé tette alakját.

FIDELIO, 2018. JÚNIUS 12.

Kondor Kata

King Crimson — Uncertain times (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. június 29.)

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

[…] A dobosok mellett elsősorban Tony Levin színpadi jelenléte volt erős, bár még így sem lehetett kétségünk afelől, hogy a King Crimson titkának a kulcsa kizárólag a 73 éves Robert Fripp kezében van, aki szokásához híven szerényen, a színpad szélén ülve, fejhallgatóval a fején gitározgatott, miközben úgy figyelte a többieket, ahogy egy bölcs órásmester az idő múlását. Néha el is mosolyodott.

Melody Gardot

Melody Gardot

A kétrészes, mintegy háromórás koncerten a progresszív rock éra darabjai (pontosabban, azok 2018-as változatai) voltak túlsúlyban. Frippék olyan klasszikusokat is eljátszottak, mint a Red, az Island, a Cirkus, a Starless, a Lizard, sőt egy kivételével az 1969-es In the Court of the Crimson King című lemez összes dalát is meghallgathattuk — a két korábbi King Crimson-fellépést is beleértve sem túlzás, hogy sokan több mint negyven éve vártak erre.

MAGYAR NARANCS, 2018. JÚLIUS 5.

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. július 5.)

— legát — King Crimison

Fotó: Posztos János, Müpa

[…] Gardot előadásmódja és az egész koncert látványvilágának, hangulatának megkomponálása rendkívül precíz, letisztult, intelligens és meditatív. […] A Gardot által kedvelt lassúbb bossa nova ritmusok nyilván nem alkalmasak harsány bulihangulat előidézésére, de a belső ritmusból kialakul az a sajátos előadásmód, ami végül mégsem válik monotonná vagy unalmassá, sőt fenntart valamiféle kellemes izgalmat, olykor drámai erőt is mutat. Ahogy telik a másfél óra, kiderül, hogy Gardot nem egy új Diana Krall vagy Norah Jones, ki tud mozdulni a hangszer mögül, és bár nem személyes vagy túlzottan közvetlen, de kommunikatív és olykor vicces is.

REVIZOR, 2018. JÚLIUS 10.

Oroszlán Anikó

2018. augusztus—október mélyvíz, csak úszóknak

65

Fotó: Dömölky Dániel

MÁCSAI PÁL sokoldalúsága legendás: az Örkény Színház igazgatója ősszel a Vers-estek a Müpában Weöresösszeállításának rendezőjeként és színészeként, továbbá az Orgona-sztorik állandó műsorvezetőjeként is fellép.

„NEM VAGYOK AVANTGÁRD ALKAT”

Mácsai Pál

Tiszteli vagy inkább megsérti a határokat?

Is-is. Például gimnazistaként szorgalmasan készültem az orvosi egyetemre, de negyedikre iskolakerülő lettem, mert csak a Pinceszínház érdekelt. Az érettségimet annak köszönhetem, hogy felvettek a Színművészetire. Ez a családi és iskolai kontúrok átlépése, állt is a bál. Vagy amikor úgy döntöttünk, hogy a Madách Kamarából egy más profilú színházat csinálunk, az is valaminek a tudomásul nem vétele volt. Művészileg nem vagyok avantgárd alkat, de előre leosztott helyzetekkel szemben nem vagyok elfogadó.

A határok ilyetén rugalmas kezelése mennyiben otthoni örökség? Édesapám, aki festőművész volt, negyven körül abbahagyta egy időre, mert elégedetlen volt önmagával. Zavarta a biztonság, a „már ismert”. Időt szánt arra, hogy felépítse azt a stílust, amely csak az övé. És attól fogva nem is érdekelte, hogy mit várnának tőle mások. Az ilyesmi minta.

Volt olyan forgatókönyv, hogy nem azzal foglalkozik, amivel ma?

Persze, párszor éreztem, hogy nincs a színházban keresnivalóm, de aztán valahogy mindig jöttek sikerek, és azokkal a minimális önbizalom. Nagyon sokat tanultam a pályámon, természetesen a kudarcokból, és remélem, hogy ez a folyamat nem ért véget.

Van hova fejlődni.

Rendez, játszik tévében és színházban, igazgat. Szeret ilyen sok dolgot csinálni?

Sajnos igen. Szétforgácsolódhat az ember, de amivel foglalkozom, azért mind egy családba tartozik, egy felület: a rendezés, színjátszás, társulatvezetés évszázadok óta kikövezett út, bennem is jól megférnek egymással.

A Müpa Orgona-sztorik sorozatának állandó vendége. Hogyan került ide?

Fassang László megkérdezte, volna-e kedvem hozzá. Olyan narrátort akart, aki nemcsak elmondja a szöveget, de élvezi is az ismeretterjesztést. Szerintem többet tanulok belőle, mint a nézők.

Gyerekkori élményem Leonard Bernstein zenei ismeretterjesztő, műfajteremtő sorozata. Persze én itt közvetítő vagyok, nem szerző: nem én írom, csak stilárisan nyúlok a szöveghez, és a lényeg a zene.

Szeptember közepén színészként és rendezőként is köszöntjük: a Vers-estek a Müpában sorozatban ezúttal Weöres Sándor következik, akinek a szövegeiből Kovács András Ferenc válogat.

A költő melyik arcát látjuk majd?

A groteszk, ironikus profilját. Nagy költők, ha közel engednek magukhoz, halkan azt mondják, hogy a huszadik század második felében Weöres volt köztük a legnagyobb. Én például azért is nem rendeztem még színdarabját, mert túlságosan szeretem, és nem vagyok képes arra a hűvösségre, amellyel rá kellene látni. Ennek az estnek az lesz a különlegessége, hogy a három színész: Tenki Réka, Nagy Zsolt és jómagam mellett Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc is olvas majd verseket. Mindig mágikus dolog egy költőt olvasni hallani, de más meglepetéseket is tervezek, ha már egyszer élő költők társaságában leszünk.

Jászay Tamás 2018

09 18

2018

...előre leosztott helyzetekkel szemben nem vagyok elfogadó....

66

határsértők 2018. augusztus–október

10 03

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN WEÖRES SÁNDOR KÖZREMŰKÖDŐK: DARVAS FERENC, MÁCSAI PÁL, TENKI RÉKA, NAGY ZSOLT, PARTI NAGY LAJOS, KOVÁCS ANDRÁS FERENC A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: KOVÁCS ANDRÁS FERENC RENDEZŐ: MÁCSAI PÁL SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ ORGONA-SZTORIK VIII. LISZT VÁLOGATOTT ORGONAMŰVEI KÖZREMŰKÖDIK: FASSANG LÁSZLÓ — ORGONA MÁCSAI PÁL — SZÍNMŰVÉSZ SZABÓ BALÁZS — SZÖVEGÍRÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

A Magyar Állami Operaház a Freelusion közreműködésével bemutatja

Carl Orff

Carmina Burana Szcenikus kantáta újragondolva, eredeti nyelven, magyar és angol felirattal

Koncepció  Zászkaliczky Ágnes, Könnyű Attila, Bogányi Tibor Művészeti vezető  Zászkaliczky Ágnes, Bogányi Tibor Karmester, rendező  Bogányi Tibor 3D vizuális látványvetítés  Freelusion Koreográfus, vizuális látványtervező  Papp Tímea Vezető grafikus  Herczeg Ádám Jelmeztervező  Szelei Mónika Megbízott karigazgató  Csiki Gábor Bemutató



2018. szeptember 22., Erkel Színház

További előadások



2018. szeptember 23., október 3., 4., 5., 6., 7.

A produkció a Schott Music GmbH & Co. engedélyével jött létre.

Médiapartner:

www.opera.hu | www.facebook.com/Operahaz Az Operaház felújítás miatt 2019-ig zárva tart. Előadásainkat az Erkel Színházban tekinthetik meg. Budapest, II. János Pál pápa tér 30.

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu