Müpa Magazin 2018/2019 évad 2. szám by Müpa Budapest

Ingyenes időszaki kiadvány • XIII. évfolyam, 5. szám, 2018. november—december

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

Müpa-élmény 360 fokban

Látogasson el egyedülálló házbemutató VR-túránkra!

mupa.hu

KEDVES

Mihályi Gábor

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Közönség! Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy Európa egyik legelismertebb kulturális intézménye, a Müpa idén a Magyar Állami Népi Együttest választotta az évad együttesének. Ez a rangos elismerés újabb visszaigazolása annak a magas színvonalú művészi munkának, amely ezt a lassan hét évtizede működő, számos díjban, kitüntetésben részesült együttest hitem szerint jellemzi. Jöjjenek hát a Fesztivál Színházba Liszt-mozaikok című előadásunkra, melyben ezúttal is a magyar és európai zeneművészet halhatatlanjai között kerestünk és találtunk ihletforrást, alkotói és előadói lehetőséget a megmutatkozásra. Liszt Ferenc korszakalkotó életművének tük rében nemcsak a géniuszt kívánjuk láttatni, hanem önmagunkat is, ahogy azt tettük korábban Bartók Béla (Labirintus) és Kodály Zoltán (Tánckánon) esetében is. Ezúttal sem csupán a tiszteletadás szándéka vezetett bennünket, hanem az a meggyőződés, hogy Liszt zeneszerzői munkásságának, virtuóz előadói tehetségének korunk számára is van érvényes üzenete. Karácsony előtt pedig egy igazi családi programra, a Csodaváró betlehemesre invitáljuk önöket a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Egy mézillatú, csilingelős, gyertyafényes estére, ahol közösen élhetjük át az adventi időszak várakozásának örömét, a karácsonyi készülődés izgalmát. A Magyar Állami Népi Együttes művészei számára már most advent van, készülődés, és egyre izgatottabb várakozás a találkozásra. Hogy felgördüljön a függöny, kigyulladjanak a fények és megszólaljanak Liszt rapszódiái, kórusművei, vagy a Csárdás macabre. Toporzékoljanak a szánhúzó lovak, szálljanak a hógolyók, ragyogjanak a karácsonyfák, énekeljen az angyalok kórusa… Mi, ígérem, ott leszünk, jöjjenek önök is! Találkozzunk a nézőtéren! Mihályi Gábor együttesvezető Magyar Állami Népi Együttes

2018. november—december nyitány

16 Pallavi Mahidhara

Foto: Németh András Péter

Fotó: Sim Canetty-Clarke John Eliot Gardiner

Fotó: Jan Botha and Kirill Bashkirov

Várdai István

VILÁGZENE 03 Csodagyerekből csodafelnőtt 22 Afrikán innen és túl Tartalom 04 „Ez az ember lángész!” 24 A sivatag friss pora Horizont 06 A zene nagy családja 28 Békét teremteni KLASSZIKUS Valaki, aki örökre KÖNNYŰ Hiszi vagy sem 08 megváltoztatja Egy átkozott csoda 14 az életedet 30 Óvni és szeretni egymást Icipici zongoraverseny 16 JAZZ

Nyitány

40 41 42

LITERÁRIUM

Mint két testvér

18 Cirkusz az egész

Légy innovatív!

20 Négyszeres mennydörgés

34 Felgyorsult szívverés 50

Sorsfordító magyarok 48

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

30 Fotó: Olya Runyova

Fotó: Nicolas Mignani

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50. E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 18 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2018. október 4.

Anaïs Gaudemard

MÜPAMOZI

Vadak és szelídek CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK

52 Szemelvények zenekritikákból

Csodaváró betlehemes 54 Te vagy a zsánerem!

A címlapon: Gyenyisz Macujev Címlapfotó: Eugene Voensky

Teodor Currentzis

TEDxDANUBIA 2018

Mi lenne, ha más szemmel néznénk a világot? 58 MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

A zene városa – Philharmonie de Paris 60

www.mupa.hu

Stratégiai médiapartnereink:

HULLÁMHOSSZ

Dr. Persányi Miklós • Gajdos László • Siptár Dávid

HATÁRSÉRTŐK

„Kiengedem magamból a dzsinnt” 66

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kálmán Imre Operettgála a Moszkvai Nagyszínházban

KÁLMÁN IMRE OPERETTGÁLA A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZBAN 2018. szeptember 9-én a moszkvai Bolsoj színpadán magyar és orosz sztárelőadók részvételével nagy sikerű operettgála idézte fel a világhírű zeneszerző, Kálmán Imre művészetét. Az est műso�rán az „operettkirály” életművének legismertebb slágerei szerepeltek. A szólisták között pódiumra lépett Rost Andrea, Jelena Guszeva, Alekszej Nyekludov, Anatolij Fokanov, Boncsér Gergely, Andreas Schager és Baráti Kristóf hegedűművész. Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Orosz Kulturális Minisz térium, a Müpa, a Moszkvai Magyar Nagykövetség, a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet és a Roszkoncert rendezvényszervező iroda közös szervezésében valósult meg. A Káel Csaba által rendezett előadáson a Russzkaja Filarmonyiját, Moszkva szimfonikus zenekarát a világ vezető zenekarainak, fesztiváljainak és operaházai nak rendszeres vendége, Mihail Jurovszkij vezényelte. A művészeket álló ovációval ünnepelte a közönség, az estet személyesen tisztelte meg jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, „a magyar operett nagykövete” is.

Az operettgálát megelőzően az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az orosz kulturális tárca tárcaközi keretmegállapodást írt alá a 2020-ig tartó kulturális együttműködésről, amelynek célja a kapcsolatok szélesítése, elsősorban a rendezvények, így a novemberben esedékes szentpétervári fesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál vonatkozásában. Utóbbi kiemelt témája az orosz zene és az orosz balett lesz.

Fotó: Posztos János, Müpa

DECEMBERBEN ISMÉT MEGNYÍLIK A KULTÚR KÜLTÉR

Kultúr Kültér

Immáron harmadik éve várja különleges családi programokkal, valódi jégpályával és forró innivalóval a karácsonyi hangulatra vágyókat és a kültéri események szerelmeseit a Müpa Kultúr Kültér. A népszerű ünnepi programhelyszín december elején nyílik, és a Müpa Sátorban újcirkusz-produkciókat és zenei programokat is kínál gyerekeknek és felnőtteknek. A helyszín részletes programja a mupa.hu oldalon olvasható.

„AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT” – INNOVATÍV CSÚCSMÁRKA KAPCSOLÓDOTT A MÜPÁHOZ Októberben stratégiai megállapodást kötött a Lexus autómárka és a Müpa. Az élenjáró technológiai megoldásairól híres, prémium kategóriás japán autógyártó és az egyedülállóan sokszínű programkínálatot nyújtó előadóművészeti intézmény többrétű együttműködést indít. A két márka az innovatív közös projektek megvalósítása mellett kiemelt ügyfelei számára részvételi lehetőséget biztosít inspiratív aktivitásokban, valamint a Lexus prémium szolgáltatásokat nyújt a Müpa által meghívott világsztároknak. A két márka összefogásában megvalósuló programokról a mupa.hu honlapon lehet tájékozódni.

horizont 2018. november—december

KÖZVETLEN DIÁKJÁRATOT INDÍTOTT A MÜPA ÉS A BKK Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Müpa, amelynek keretében különjárattal érkeznek az iskolások a Müpába. Az első gyerekcsoportot, illetve velük tartó tanáraikat szállító busz október 1-jén, a zene világnapján gördült be az intézmény elé. A délelőtti koncerten a Tóth Aladár Zeneiskola hazai és nemzetközi versenyeken győztes fiataljai és az iskola együttesei léptek színpadra izgalmasabbnál izgalmasabb klasszikus zenei és a jazzdarabokkal. A BKK és a Müpa közös programjában az ősz folyamán további négy alkalommal utazhatnak majd a különjárattal a Müpa partneriskola-programjában részt vevő intézmények kisdiákjai.

ÚJ LEXUS ES 300h MERÉSZ, PROVOKATÍV MEGJELENÉSÉVEL AZ ÚJ LEXUS ES FELÜLMÚLJA A SZEDÁNOKRÓL ALKOTOTT ELVÁRÁSOKAT. A KUPÉS VONALVEZETÉSŰ LUXUSSZEDÁN OLYAN ÚJGENERÁCIÓS ÖNTÖLTŐ HIBRID TECHNOLÓGIÁT REJT, MELY KÉPES A VÁROSI KÖRNYEZETBEN AKÁR ZÉRÓ EMISSZIÓVAL HALADNI. AZ ÚJ ES EGY KIVÉTELES AUTÓ, AMELYBEN EGYESÜL AZ ELEGANCIA ÉS A KÉNYELEM.

DECEMBERTŐL MÁRKAKERESKEDÉSEINKBEN.

WWW.LEXUS.HU/ES facebook.com / lexushungary

A képen látható gépkocsi illusztráció. A Lexus ES 300h kombinált üzemanyag-fogyasztása 4,7 l/100km; kombinált CO2-kibocsátása: 106 g/km. További részletek a www.lexus.hu oldalon.

Sir John Eliot Gardiner

klasszikus 2018. novemberâ&#x20AC;&#x201D;december

Fotó: Sim Canetty-Clarke

Hiszi vagy sem GIUSEPPE VERDI, A HÍVŐ HITETLEN: EGY BRIGANTI REQUIEMET KOMPONÁL

„Tudta, hogy a hit a szív fenntartója. A munkásoknak a földeken, a boldogtalanoknak, a megszomorítottaknak a környezetében példaként kínálta magát, hivalkodás nélkül, alázattal, szigorúan, hogy hasznára legyen a lelkiismeretüknek. S itt meg kell állnom a vizsgálódásban, ha továbbmennék, az messzire elvinne a lélektani kutatás tekervényeibe, ahol nagyszerű zsenije semmit sem veszíthet, de én magam, félek, eltévednék. Eszmei, erkölcsi és társadalmi értelemben nagy keresztény volt. Ám vigyázzunk, hogy ne mutassuk őt katolikusnak, mert a szó politikai és szigorúan teológiai értelmében semmi sem lenne távolabb az igazságtól, mint ez.”

2018. november—december klasszikus

Verdit kevéssel a halála után jellemezte ekképp Arrigo Boito, szembetűnő óvatossággal kezelve csodált pálya- és munkatársának a tételes vallásossághoz fűződő, legalábbis roppant árnyalt viszonyát. Verdi büszkén vallotta magát a felvilágosodott és liberális 19. század gyermekének, ifjú- és férfikora pedig az itáliai egyesülés és a nemzetvallás hősi korszakában telt. Így hát nem csoda, hogy élete során többé-kevésbé nyíltan szembekerült az egy séges Olaszország létrejöttét gátoló pápai állammal, de éppígy a katolikus egyház dogmáival is. Szabad szellem volt, s ebből nem is csinált titkot, meghökkentve, sőt fölháborítva olykor még legközelebbi hozzátartozóit is. Erről tanúskodik második feleségének, Giuseppina Strepponinak az a levele, melyben többek közt így fakadt ki férje ellen: „Mindenki egyetért abban, hogy a lángész isteni adománya lakozik benne; ő maga a becsület, minden nemes és finom érzést megért és átérez, s mindezzel együtt ez a briganti megengedi magának, hogy — nem mondanám, hogy istentagadó, de az biztos, hogy ne valami nagy hívő legyen, és mindezt olyan nyugodt megátalkodottsággal teszi, hogy az embernek kedve támadna, hogy megüsse.” Csakhogy Verdi ugyanakkor mintha a tételes vallásosság gyakorlása nélkül is jó kereszténynek bizonyult volna, amint azt a férje jellemén kitartóan morfondírozó Strepponi asszony is elismerte: „Vannak olyan mélyen erényes jellemek, akiknek szükségük van rá, hogy higgyenek Istenben; vannak mások, nem kevésbé tökéletesek, akik nagyon jól megvannak azzal, hogy nem hisznek semmiben, miközben a szigorú erkölcsösség minden szabályát betartják. Manzoni és Verdi... Ezen a két emberen valóban töprengenem kell.” Érdekes módon a romantika korának legnépszerűbb, legtöbbet játszott Requieme mégis épp e két különleges férfiú személyéhez kapcsolódik. Hiszen Verdi végül épp a nagy olasz író, Alessandro Manzoni gróf emlékezetére egészítette ki és fejezte be azt a gyász misét, amelynek első részleteit még — egy újabb hitetlen hívő! — Rossini halálát követően kezdte komponálni. 1868-ban először még egy olyan Requiem megalkotásáról volt szó, amelynek egyes tételeit különböző itáliai mesterek készítik el. A sokszerzőjű mű bemutatója akkor — félreértések és sértődések közepette — elmaradt (e különleges kompozíció majd csak az 1980-as években hangzott fel), ám Verdi a maga Libera me tételét idővel teljes Requiemmé bővítette. Rakoncát nem ismerő, de mély személyes hitét csodálatos összhangba hozva a tételes vallás sok évszázados hagyományával.

„egyházi ruhába bújtatott opera” Az 1874 májusában, Manzoni halálának első évfordulóján bemutatott Requiem azután más módon is a hitek és elkötelezettségek ütközőpontjává vált. „A legjobb semmit sem mondani róla” — rögzítette például Cosima Wagner bálványozott férje ítéletét, míg a Cosima mellől ekkorra már kihullott, de még mindig Wagner-hívő Hans von Bülow dühödt kritikájában ott szerepelt a Requiemet azóta is váltig kísérő megfogalmazás: „egyházi ruhába bújtatott opera”. Brahms azonban már ekkor leszamarazta Bülow-t, aki néhány év elteltével maga is belátta tévedését, s 1892-ben töredelmes levélben vallotta meg a „fényes maestró”-nak, hogy annak idején „elméjét elvakította a fanatizmus, az ultrawagneriánus köd”. „A vezénylés pillanataiban keresztény vagyok, igen. Kulturálisan, igen. Teológiailag és a doktrinák szerint — nem.” Ez az idézet immár a november 2-i Requiem-előadás karmesterétől, SIR JOHN ELIOT GARDINERtől való, aki ilyesformán Verdihez meglepően hasonlatos módon közeledik a hit dolgaihoz. A historikus előadói mozgalom (nagy)apafigurája, annyi emlékezetes Bach-, Händel-, Mozart-produkció mellett sokszor bizonyította már azt is, hogy a 19. század világában ugyancsak meghitt otthonossággal mozog. Harmadik saját alapítású együttese, az 1989-ben életre hívott FORRADALOM ÉS ROMANTIKA ZENEKARA és annak egész működése is ezt a tényt igazolja, s persze a Gardiner-brand legelső büszkesége, az 1964ben megalapított MONTEVERDI KÓRUS is hitellel lép át a romantika korába. Ők együtt, akárcsak 2012-ben, a Missa solemnis emlékezetes Müpa-beli megszólaltatásával, alighanem most is diadalmasan szerepelnek majd — mégiscsak megvallva legszemélyesebb hitüket. László Ferenc

2018

11 02

klasszikus 2018. november—december

SIR JOHN ELIOT GARDINER, A FORRADALOM ÉS ROMANTIKA ZENEKARA ÉS A MONTEVERDI KÓRUS KÖZREMŰKÖDIK: CORINNE WINTERS — SZOPRÁN ANN HALLENBERG — MEZZOSZOPRÁN EDGARAS MONTVIDAS — TENOR GIANLUCA BURATTO — BASSZUS VEZÉNYEL: SIR JOHN ELIOT GARDINER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

A Giacomo Puccini

Nyugat lánya

La fanciulla del West

Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal David Belasco The Girl of the Golden West című drámája alapján a szövegkönyvet írta Rendező  Vaszilij Barkhatov Díszlettervező  Zinovy Margolin Jelmeztervező  Olga Shaishmelashvili Világítástervező  Alexander Sivaev Karmester



Kocsár Balázs

Bemutató



2018. december 1., Erkel Színház

További előadások



Guelfo Civinini, Carlo Zangarini

2018. december 4., 6., 9., 13., 16., 2019. május 22., 24., Erkel Színház

Médiapartner:

opera.hu | facebook.com/Operahaz Az Operaház felújítás miatt 2019-ig zárva tart. Előadásainkat az Erkel Színházban tekinthetik meg.

Budapest, II. János Pál pápa tér 30.

2018. november—december klasszikus

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Kocsis Zoltán

Két esztendeje hunyt el Kocsis Zoltán. A NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR idén is hangversennyel emlékezik meg hajdani fő-zeneigazgatójáról, aki közel két évtizeden át állt az általa újjászervezett együttes élén. A jelenlegi zeneigazgató, HAMAR ZSOLT által vezényelt koncert valamennyi műsorszáma utal Kocsis Zoltán személyére, művészi pályafutására vagy éppen muzsikusi értékrendjére. Amikor Chopin f-moll zongoraversenyét hallgatjuk a Virtuózok című televíziós tehetségkutató felfedezettje, a tizenöt éves BOROS MISI előadásában, eszünkbe juthat, hogy Kocsis Zoltán is igen korán vált ismertté az ország nyilvánossága előtt: 1970-ben, tizennyolc évesen nyerte meg a Magyar Rádió Beethoven Zongoraversenyét. Amikor pedig a Nagy-Britanniában élő zeneszerző, Antal Mária művével ismerkedünk — Az áramlat című zenekari darabot Csíkszentmihályi Mihály könyve ihlette —, feleleveníthetjük emlékeinket a kortárs zenét szívesen propagáló Kocsis Zoltánról, s arról a John Cage-től Szokolay Sándorig ívelő spektrumról, amely e téren tapasztalt nyitottságát jellemezte. Az sem véletlen, hogy Rachmaninov zárja a műsort, hiszen Bartók, Debussy, Richard Strauss mellett az orosz utóromantikus Kocsis egyik nagy favoritja volt, akinek magyarországi megismertetéséért sokat tett, s a Harangok különösen illik az alkalomhoz, hiszen utolsó tétele a gyász kifejezője. A hangverseny előtt a Müpa dokumentumfilmmel idézi fel Kocsis Zoltán Bartók-interpretációit. 2018

11 06

BARTÓK SZÍNPADI MŰVEI KOCSIS ZOLTÁN VEZÉNYLETÉVEL — A MÜPA DOKUMENTUMFILMJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KOCSIS ZOLTÁN-EMLÉKKONCERT KÖZREMŰKÖDIK: BALGA GABRIELLA — SZOPRÁN N. N. — TENOR ANATOLIJ FOKANOV — BARITON BOROS MISI — ZONGORA NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

klasszikus 2018. november—december

Ezért épült a Müpa Elismerésre méltó az a tudatosság és igényesség, amellyel a MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA programjait az együttes menedzsmentje kialakítja. A zenekar Kovács János vezényelte novemberi estje ennek a koncepciózus gondolkodásnak újabb szép példája. Francia imák címmel a Rádiózenekar két Te Deumot állít egymás mellé: a barokk Jean-Baptiste Lully és a romantikus Hector Berlioz művét. A Te Deum a katolikus liturgia dicsőítő éneke, hangvételét és tartalmát magasztalás és ujjongás jellemzi. Ennek megfelelően a két most felhangzó megzenésítés is a rendkívüli hangzásigény és a pompa jegyében fogant. Igaz ez Lully 1677-ben keletkezett műve esetében is, de a monumentális hangzásarányok különösen Berlioz 1849-ben született Te Deumát jellemzik — utóbbi megszólaltatásában az öt énekes szólista: FEKETE ATTILA, SZILI GABRIELLA, SZIGETVÁRI DÁVID, GÁL JÓZSEF, THOMÁŠ̌ Š̌ELC, az orgonán közreműködő DINYÉS SOMA, valamint a MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA és GYERMEKKÓRUSA mellett még öt további vendégénekkar működik közre. Olyan hangzást élvezhetünk majd Berlioz Te Deumában, amelyről elmondhatjuk: többek közt éppen azért épült meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, hogy ilyen művek méltó helyszínen szólalhassanak meg! A Lully-műhöz kapcsolódó szomorú életrajzi tény, hogy a darab keletkezése után egy évtizeddel a zeneszerző e műve előadásakor okozott hosszú vezénylő pálcájával olyan sebet a lábfején, mely elüszkösödve halálához vezetett.

Kovács János

Fotó: Horváth Marcell

A megemlékezés órái

2018

11 08

FRANCIA IMÁK KÖZREMŰKÖDIK: FEKETE ATTILA, SZILI GABRIELLA, SZIGETVÁRI DÁVID, GÁL JÓZSEF, THOMÁŠ ŠELC — ÉNEK DINYÉS SOMA — ORGONA A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSA (KARIGAZGATÓ: MATOS LÁSZLÓ) KODÁLY KÓRUS DEBRECEN (KARIGAZGATÓ: SZABÓ SIPOS MÁTÉ) HONVÉD FÉRFIKAR (KARIGAZGATÓ STRAUSZ KÁLMÁN) A BOLGÁR NEMZETI RÁDIÓ GYERMEKKARA (KARIGAZGATÓ: VENECIA KARAMAZOVA) AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA GYERMEKKARA (KARIGAZGATÓ: SZEBELLÉDI VALÉRIA) A MARCZIBÁNYI TÉRI KODÁLY ISKOLA GYERMEKKARA (KARIGAZGATÓ: ŐRI CSILLA) VEZÉNYEL: KOVÁCS JÁNOS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Zenetörténeti találka

Együtt vagy egyedül?

Fotó: Stiller Ákos

Fischer Iván

FISCHER IVÁN sokszor tanúságot tett már arról, hogy mélyebben és erő-

sebben érdeklődik Antonín Dvořák zenéje iránt, mint karmester-pályatársainak legtöbbje. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR november végi koncertjén a zeneszerző két ritkán hallható műve (cisz-moll legenda, op. 59/6; 6. szimfónia, op. 60) mellett egy népszerű Szláv tánc is elhangzik (No. 5, op. 46/5), sőt a Fesztiválzenekar, mint azt az utóbbi években már többször tapasztalhattuk, a szimfonikus együttesek sorában a világon egyedülálló módon, kórussá is átlényegül, hogy megszólaltassa az Elhagyatva (op. 29/4) című vegyes kari művet. Kodály hazájában nem is lehetne szebben hitet tenni az éneklés mindennél fontosabb kulturális és léleknemesítő funkciójáról, mint úgy, hogy egy zenekar tagjai pár percre leteszik hangszereiket, és a torkukban lévő, legsajátabb instrumentumukat szólaltatják meg! Nemcsak Dvořáké ez a műsor: Fischer Iván találkát szervezett a nagy cseh zeneszerző és a nagy bécsi klasszikus között, műsorra tűzve Beethoven C-dúr zongoraversenyét (op. 15). A versenymű szólistája az utóbbi évek hazai zeneéletének egyik leg nagyobb felfedezése, a nemzetközi versenyeken sikereket arató, szuggesztív és virtuóz FEJÉRVÁRI ZOLTÁN. Mind Dvořák, mind Beethoven ez alkalommal megszólaló műveiben jelen van az erő, az indulat, de a lágyság is — bízhatunk benne, hogy a két szerző jól szót ért majd egymással ezen a három estén. 11 20 21 22

Clara-Jumi Kang

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: FEJÉRVÁRI ZOLTÁN — ZONGORA VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Marco Borggreve

2018

Gustav Mahler 9. szimfóniája rendszerint gondot okoz a karmestereknek. Ezúttal nem a megszólaltatás nehézségeire gondolunk, bár a Kilencedik kétségkívül rendkívül kényes alkotás: hangzásigényével, technikai követelményeivel és költői tartalmainak méltó kifejezésével egyaránt hatalmas feladatot ró minden zenekarra, amely megszólaltatására vállalkozik. Az is problematikus azonban, hogyan hangozzék fel a hangversenyen. Egymagában? Ez méltó és a szimfónia súlyához-jelentőségéhez illő gondolat, ám akkor a koncert egy kissé talán túl rövid lenne: másfél óra, szünet nélkül. Vagy más művel — netán művekkel — együtt? Igen ám, de mi az, ami tökéletességében méltó Mahler utolsó befejezett szimfóniájához, és elég rövid is ahhoz, hogy kiegészíthesse? KELLER ANDRÁS az utóbbi lehetőséget választotta: nem egymagában vezényli el a CONCERTO BUDAPEST hang versenyén a Kilencediket, hanem Mendelssohn Hegedűversenyével (op. 64), az éteri tisztaság egy másik megjelenési formájával. Bevezetőül pedig Mozart Három német táncát (K. 605) halljuk — ezek is tökéletesen illenek ide, hiszen Mahlert egész pályáján végig kísérte a Ländler, a német-osztrák népies tánc, amely kedélyes hangütésével a Kilencedik második tételében is meghatározó. A koncert szólistája dél-koreai származású német muzsikus: a harmincegy éves CLARA-JUMI KANG a New York-i Juilliard School of Music falai között és a berlini Hanns Eisler Főiskolán tanult, számos nemzetközi verseny győztese. Kecskés M. Júlia

2018

12 16

CONCERTO BUDAPEST KÖZREMŰKÖDIK: CLARA-JUMI KANG VEZÉNYEL: KELLER ANDRÁS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

Cser Krisztián

Egy átkozott csoda

„Minden gyermekem közül a Fidelio járt a legtöbb szülési fáj dalommal” — ha hihetünk a kortársi beszámolóknak, ezt mondta kevéssel a halála előtt Ludwig van Beethoven, s jóllehet, a géniuszi műjegyzék köztudottan tele van nehezen fogant és hosszú vajúdás eredményeként napvilágot látott kompozíciókkal, a megfogalmazás mégsem tekinthető túlzásnak. A Fidelio keletkezéstörténete ugyanis valóságos regény, méghozzá a mozgalmas és fordulatos fajtából. Három változat három bemutatóval, különböző nyitányok és címváltozatok, váltott librettisták, no és természetesen a színház körüli elmaradhatatlan perpatvarok, cenzurális beavatkozások és szerzői csalódások szegélyezték Beethoven egyetlen operájának útját a közönség meg a zenetörténet felé vezető úton.

klasszikus 2018. november—december

Fotó: Herman Péter

Operát tervezett komponálni Shakespeare Macbeth jéből, sőt Romulus és Remus antik regéjéből is, ám Beethoven végül mégis „egyoperás” szerző maradt. A Fidelio azonban minden szempontból több mint csak egy opera.

A Florestan szerepében közönség elé lépő tenor, Eugene Amesmann Tirolban született és a bécsi Zene akadémián folytatta tanulmányait. 2003 és 2007 között a bécsi Volksoper tagja volt. Az opera mellett az operett műfajában is aktív, rendszeresen fellép osztrák operaházakban és Ausztria-szerte hang versenyezik, de vendégszerepelt Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Liechtensteinben, Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban (Los Angeles, San Diego) is. Rocco alakítója, az ame rikai basszus, James Moellenhoff a Missouri Állam beli St. Louis szülötte. Az Austini Operában Sarastro szerepében debütált. Vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, valamint Németország számos operaházában. Működésének súlypontja a Wagner-repertoár, de énekli Mozarttól Verdin át Muszorgszkijig az operairodalom más jelentős bas� szusszerepeit is.

...a szabadságvágy, no meg az emberi társaságba és a szeretetbe vetett hit manifesztuma...

Így hát nem meglepő, hogy az első, majd a második változat Theater an der Wienbeli bemutatója (1805 őszén, illetve 1806 tavaszán) egyaránt kellemetlen emlékeket hagyott maga után az előadók többségének emlékezetében csakúgy, mint Beethoven gorombaságig érzékeny lelkében. „A sógorom soha nem írt volna ilyen átkozott képtelenséget!” — háborgott pél dául az operatörténet legelső Pizarrója, bizonyos Sebastian Meyer, akinek posztumusz sógora nem más, mint Mozart volt. (Átkozódásaihoz utóbb többen is csatlakoztak az opera előadás-történetének első évtizedeiben.) Míg maga a komponista ekképp panaszkodott 1806-ban a slampos zenekari teljesítmény hallatán: „Elmegy minden kedvem attól, hogy bármit is írjak, amikor így hallom a zenémet.” C

Az 1814-es esztendő azután végre meghozta a — talán már nem is remélt — sikert a Fidelio végső változatának, amely azóta mindmáig megkerülhetetlen, nagyszerű és csodálatosan problematikus darabja az operarepertoárnak. És egyszersmind sokkal több is annál: a szabadságvágy, no meg az emberi társaságba és a szeretetbe vetett hit manifesztuma, amely hétköznapi bérleti előadásokon és világtörténelmi fordulópontokon egyként megindítja az amúgy mégoly cinikus hallgatókat is. Y

CMY

Borítékolhatóan így lesz ez november első szombatján is, amikor HOLLERUNG GÁBOR zenei irányításával és GÁBOR SYLVIE rendezésében teljes Fidelio-élmény ígérkezik, válogatott és nemzetközi előadói gárdával. SZABÓKI TÜNDE ismeretesen kiváló Leonórája oldalán ilyesformán osztrák Florestant fogunk találni, EUGENE AMESMANN személyében, a keresett basszista, JAMES MOELLENHOFF pedig Amerikából érkezik majd Rocco főfoglár szólamába és szerepébe. László Ferenc

2018

11 03

BEETHOVEN: FIDELIO DON FERNANDO — CSER PÉTER DON PIZARRO — CSER KRISZTIÁN FLORESTAN — EUGENE AMESMANN LEONORA — SZABÓKI TÜNDE ROCCO — JAMES MOELLENHOFF MARCELLINA — SÁFÁR ORSOLYA JAQUINO — SZEREKOVÁN JÁNOS ELSŐ FOGOLY — CSELÓCZKI TAMÁS MÁSODIK FOGOLY — KONKOLY BALÁZS KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ FÉRFIKARA (KARIGAZGATÓ: CSÍKI GÁBOR) BUDAPESTI AKADÉMIAI KÓRUSTÁRSASÁG CANTEMUS VEGYESKAR (KARIGAZGATÓ: SZABÓ SOMA) BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR DÍSZLET, JELMEZ: ÁRVA NÓRA RENDEZŐ: GÁBOR SYLVIE KOREOGRÁFUS: VIDA GÁBOR VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

www.infostart.hu 2018. november—december klasszikus

Icipici zongoraverseny Jó humora volt az öreg Brahmsnak: nem átallotta „icipici zongoraverseny”-nek nevezni ötvenperces B-dúr zongoraversenyét. Az ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR estjén azonban egy másik szokatlan arányú remekművet is hallhatunk: Beethoven Hegedűversenyét, amelynek első tétele majdnem olyan hosszú, mint a másik kettő együtt. Az izgalmas zenei kalandokra mindig fogékony együttessel három nagyszerű fiatal művész vállalkozott a szép élményeket ígérő műsor megszólaltatására.

Az est karmestere FARKAS RÓBERT, akinek nevét az utóbbi időben gyakrabban hallhattuk. Korábban csak azért nem, mert éveken át Berlinben tanult és dolgozott, többek között a nagy hírű Berlini Állami Opera korrepetitoraként és zenei asszisztenseként. Nem éppen a legkönnyebb és legtöbbet játszott darabok előkészítését bízták rá, de az 1982-ben Ózdon született muzsikus kitűnően helytállt. A német fővárosban hozta össze a sors Fischer Ivánnal, aki mellett rendszeresen dolgozik. Vállalkozó kedvét jól mutatja, hogy ő vezényelte a Nemzeti Filharmonikusok élén, Kocsis Zoltán emlékének szentelt koncerten Busoni monumentális, több mint egyórás, férfikart is foglalkoztató zongoraversenyét — egy másik különleges méretű versenyművet.

klasszikus 2018. november—december

Brahms csodálatos zenéjét PALLAVI MAHIDHARA szólójával élvezhetjük; az indiai-amerikai muzsikus a philadelphiai Curtis Intézet után Berlin ben és Madridban tökéletesítette tudását, a 2019/2020-as évadban pedig Schiff András fiatalokat felkaroló sorozatában vesz részt. Ez az első alkalom, hogy ezt a kompozíciót játssza. „Izgatottan várom, hogy megszólaltathassam Brahms B-dúr zongoraversenyét Budapesten — abban a városban, ahol maga a zeneszerző mutatta be ezt a fenséges darabot. Számomra ez a mű a zongorairodalom egyik legjelentősebb alkotása; megtiszteltetés és öröm, hogy a Danubia Zenekar és Farkas Róbert társaságában adhatom elő” — nyilatkozta a Müpa Magazinnak Pallavi Mahidhara.

Fotó: Gela Megrelidze

Farkas Róbert

Beethoven sem ment a szomszédba némi humorért.

Bár megszoktuk, hogy Beethoven szinte minden művében tartogat valami meghökkentőt, a Hegedűverseny talán az egyik legizgalmasabb ebből a szempontból. Üstdobütésekkel kezdődik, a hegedű addig mellőzött, elképesztő magas regisztereit is kihasználja, a szólista pedig mintha improvizálva bejátszaná magát, mielőtt az igazi témát megszólaltatja. (Beethoven sem ment a szomszédba némi humorért.) A mű előadás-története fiatalokhoz és még fiatalabbakhoz kötődik: egy huszonhat éves osztrák művész, Franz Clement mutatta be Bécsben, 1806-ban, hogy aztán a feledés homályából egy köpcsényi születésű, tizenhárom éves fiú, bizonyos Joachim József vezesse ki Londonban, Mendelssohn vezényletével, és tegye a repertoár örökzöld darabjává. A nagy szerű szólista, MOHAMED HIBER, akit a Müpában hallhatunk, életkorban két elődje között helyezkedik el, huszonhárom esztendős, de tehetségére már a nagyok is felfigyeltek: 2018-ban Anne-Sophie Mutter partnereként lépett fel, Daniel Barenboim meghívására régóta szólamvezetője a közel-keleti fiatalokból álló, kitűnő West-Eastern Divan Zenekarnak, de koncertezett Lorin Maazel, Schiff András és Neeme Järvi vezényletével is. „Örülök, hogy előadhatom Budapesten egyik legkedvesebb hegedűversenyemet. Szeretem Beethoven harmóniáit, azt a kifinomultságot, amellyel a műben a szólista és a zenekar váltja egymást — a hegedűsnek valóban nagyon figyelnie kell a kísérőkre, mintha kamarazenélnénk. Legfőbb célom, hogy közvetítsem a közönség számára azt a nyugodt boldogságot, amelyet mindig érzek, amikor ezt a gyönyörű művet játszom — annak ellenére, hogy jócskán akadnak benne technikai nehézségek, kiváltképp a nyitótételben, amely bőven tartalmaz arpeggiókat és skálákat” — vallott Beethoven Hegedűversenyéről Mohamed Hiber. Várkonyi Tamás

2018

11 04

FELFEDEZÉSEK FARKAS RÓBERT ÉS AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: MOHAMED HIBER — HEGEDŰ PALLAVI MAHIDHARA — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

Várdai István

…A KÖZÖS NEVEZŐ ALIGHA LEHET MÁS, MINT A MAGYAR KAMARAZENEI ISKOLA WEINER LEÓ NEVÉVEL FÉMJELZETT, NAGY HAGYOMÁNYA…

A magyar zongoraművészetben nem a Kocsis Zoltán—Ránki Dezső—Schiff András triász megjelenése idézett elő első ízben paradigmaváltást: hasonló tehetségcunamit tapasztalt a zenésztársadalom az ötvenes években, amikor Hernádi Lajos három növendéke, Vásáry Tamás, Balásfai Attila és Frankl Péter ismertté vált. Közülük Balásfai később pedagógus lett:

MINT két TESTVÉR Egy harminchárom éves csellista és egy nyolcvanhárom éves zongoraművész. Magától értődik, hogy teljes harmóniában képesek együttműködni? A kérdésre sokan válaszolnak igennel, hiszen a zene, kiváltképp a klasszikus repertoár, semlegesíti a generációs különbségeket, felszámolva a határokat művész és művész között. Mások viszont úgy vélik, ez mégsem ilyen egyszerű, két muzsikus egymásra találása (különösen, ha fél évszázad választja el őket egymástól) szerencse dolga – és néha titka is van. VÁRDAI ISTVÁN és FRANKL PÉTER duója esetében valóban van titok, kettő is, és mindkettő pontosan megfogalmazható.

klasszikus 2018. november—december

a Zeneakadémián tanított, Vásáry és Frankl azonban külföldön letelepedve nemzetközi karriert futott be. Frankl Péter — számos ötvenes évekbeli versenygyőzelem után — 1962-ben mutatkozott be Londonban. Pár évvel később már a Clevelandi Zenekar szólistájaként, Széll György vezényletével zongorázott New Yorkban, s ettől kezdve karrierje megállíthatatlanul ívelt felfelé. Pályája során olyan zenekarokkal lépett fel, mint a Chicagói, a Bostoni, a Berlini, a Londoni Filharmonikusok, a Lipcsei Gewandhaus és az Amszterdami Concertgebouw Zenekara, valamint az Orchestre de Paris, olyan karmesterek társaságában, mint Claudio Abbado, Vladimir Ashkenazy, Riccardo Muti, Solti György vagy Lorin Maazel. Munkásságának emlékezetes fejezete volt szonátapárosa Pauk Györggyel és a Pauk— Frankl—Kirshbaum Trió, amelyben a két magyar művész Ralph Kirshbaum amerikai csellistával szövetkezett: mindkét együttműködés évtizedeken át tartott, mint ahogyan évtizedeken át tanított Frankl a Yale Egyetemen is, ahonnan 2017-ben vonult nyugalomba. A pécsi születésű Várdai István párhuzamosan látogatta a budapesti Zeneakadémián Mező László és a bécsi testvér intézményben Reinhard Latzko óráit. Hasonlóan fontos szerepet játszott művészi formálódásának éveiben a németországi Taunusban működő Kronberg Akadémia, „a csellisták Mekkája”, ahol előbb növendék volt, később az intézmény tanára. Ugyanez történt a bécsi Universität für Musik und darstellende Kunst esetében, ahol idén ősztől Várdai Heinrich Schiff utóda-

ként a csellótanszék vezetője. Várdai István lankadatlan munkával építette fel hangszeres tudását és előadói egyéniségét, amelyre fokozatosan figyelt fel a zeneélet, elsősorban versenygyőzelmei hatására. Utóbbiakból bőven akadt pályáján: harmadik díj a 2007-es moszkvai Csajkovszkij Versenyen, első díj a 2008-as genfi Nemzetközi Zenei Versenyen, és szintén első díj 2014-ben, az ARD müncheni Nemzetközi Csellóversenyén. Várdai életében is kiemelkedő fontosságú a kamarazene: többek közt olyan partnerekkel játszik, mint Baráti Kristóf (akivel közösen vezetik a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált) és Várjon Dénes. A csellóművész, aki jelenleg egy magángyűjtő által rendelkezésére bocsátott Stradivari hangszeren muzsikál (azon a csellón, amelyet egykor Jacqueline du Pré szólaltatott meg), a Bachtrack felmérése szerint 2016-ban a világ legkeresettebb gordonkaművésze volt. Várdai és Frankl korábban is koncertezett közösen, sőt Beethoven összes csellóművét is megszólaltatták már együtt. Most a zeneszerző összes cselló—zongora szonátáját adják elő. Beethoven volt a zenetörténetben az a zeneszerző, aki látványosan egyenrangúsította a csellót, amely korábban, a barokkban continuo-hangszerként túlnyomórészt kísérő feladatokat láthatott el, majd Haydn zongoratrióiban kezdett önállósulni. Beethoven öt cselló—zongora szonátájának nagyformátumú, szuverén gordonkaszólamaival végképp és visszavonhatatlanul megtörtént az emancipáció. Rendkívül hálás művek ezek, gazdag hangzással, sok érzelemmel és indulattal — és persze a virtuóz hangszerjáték és a kamarazenei kérdezz—felelek számtalan pompás lehetőségével. Aki már hallotta Várdait és Franklt együtt játszani, aligha felejti el közös muzsikálásuk intenzitását, közvetlenségét, játékosságát, elmélyült líráját és a karakterizálásban megnyilvánuló kifogyhatatlan leleményt. Ami a generációkat illeti, látszólag nagyapa és unoka muzsikál együtt, mégis úgy játszanak, mint két testvér, olyan felszabadultan labdázva a gondolatokkal. Hogy mindennek mi a titka? Ahogy már a bevezető is előlegezte, kettő biztosan megemlíthető — s egyik sem belemagyarázás. Fél évszázad korkülönbséggel akkor tud két muzsikus így együtt játszani, ha az idősebb sértetlenül megőrizte szellemének fiatalságát, a fiatalabb pedig máris magában hordoz valamit az idős muzsikusok bölcsességéből. Aki ismeri Frankl játékának nyolcvanon túl is kamaszosan hetyke, pajkos humorát, s aki tanúja volt már Várdai kivételesen elmélyült, kontemplatív hangszeres töprengéseinek, tudja, hogy e különleges feltételek mindkettejük esetében adottak. És a másik titok? Ez a közös nevező aligha lehet más, mint a magyar kamarazenei iskola Weiner Leó nevével fémjelzett, nagy hagyománya, amelynek szellemét Frankl közvetlenül a meghatározó mester hajdani óráin, Várdai pedig egykori Weinernövendék tanára, Mező László közvetítésével szívta magába. Csengery Kristóf

2018

11 10

BEETHOVEN CSELLÓ-ZONGORA SZONÁTÁI VÁRDAI ISTVÁN — CSELLÓ FRANKL PÉTER — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

Fotó: Marco Borggreve

A Quatuor Arod

Légy

innovatív!

VONÓSNÉGYES, HÁRFA, ZONGORATRIÓ, BARITON, CSELLÓ, HARSONA — AZ IMMÁR MEGSZOKOTT MÓDON HÉTVÉGI FESZTIVÁLKÉNT JELENTKEZŐ, HÁROMNAPOS RISING STARS KONCERTSOROZAT EGYIK LEGFŐBB ÉLMÉNYE MINDEN BIZONNYAL A SOKSZÍNŰSÉG. PERSZE EHHEZ MÁS ÉLMÉNYEK IS CSATLAKOZNAK: SZUGGESZTIVITÁS, ELŐADÓI LELEMÉNY, ÍZLÉS ÉS VIRTUOZITÁS. MERT EZ A HÁROM NAP A MÜPÁBAN A FIATAL TEHETSÉGEK ÜNNEPE — ÉS AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉ. A Rising Stars az 1991 óta működő Európai Hangversenytermek Szervezete (European Concert Hall Organization) hangverseny sorozata, amelynek megtervezésében és lebonyolításában az ECHO büszke tagjaként a Müpa is részt vesz. Minden hangversenyterem jelöl egy fiatal művészt, aki aztán műsorával végigjárja Európa legfontosabb koncerttermeit, rövid idő alatt népes közönségnek mutatva meg tudását. A sorozat szervezői abban is bíznak, hogy a fiatal művészek segítenek szélesre tárni a hangverseny

klasszikus 2018. november—december

termek ajtaját, és tudásukkal-szemléletükkel sok új érdeklődőt vonzanak a nézőterekre: olyan elfogulatlan zenehallgatókat, akik számára érték az eredetiség és a kötöttségeket mellőző, kreatív gondolkodásmód. Fontos tisztán látni, hogy a Rising Stars nem tehetségkutató. Ezek jelentőségét sem lebecsülve kell hangsúlyozni, hogy ebben a sorozatban nem olyan muzsikusok lépnek fel, akik felfedezésre várnak, hanem olyanok, akik már sokszor és sokféle módon, jelentős fórumokon bizonyítottak: meghatározó versenygyőzelmek, fontos koncertek, sőt akár lemezfelvételek is állnak mögöttük. Az ő karrierjüket nem beindítani kell: az előadóművész-csillagokat abban segítik Európa legfontosabb koncerttermei, hogy röppályájukon új kozmikus sebességfokozatba kapcsolhassanak. Csupán két példa: az idei Rising Stars egyik kiválósága, az első nap délutáni hangversenyén fellépő, francia illetőségű QUATUOR AROD a közelmúltban jelentetett meg rendkívül elismerő visszhangot kiváltó Mendelssohn-lemezt egy világcégnél, a záró nap délutánján hallható csellista, a perzsa származású, de már Ausztriában született KIAN SOLTANI pedig szintén a közelmúltban, egy másik patinás világcég művészeként készített felvételeket Schubert, Schumann és a perzsa Reza Vali műveiből, nemrég pedig korunk egyik legnagyobb zeneművésze, Daniel Barenboim partnereként muzsikált ugyanezen lemezcég új CD-jén Mozart zongoranégyeseiben. A Rising Stars koncertek résztvevői tehát már letettek valamit az asztalra, nem is keveset. És hogy hová szeretné eljuttatni őket az ECHO menedzsmentje? Ezt is konkrét példán mutathatjuk be: 2013 áprilisában még fiatal előadóként, a Fesztivál Színház Rising Stars-koncertjén zongorázott Sosztakovicsot és Beethovent az akkor huszonhat éves Igor Levit, 2019 januárjában azonban már a Bécsi Filharmonikusok és Michael Tilson Thomas társaságában tér vissza a Müpa falai közé, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hang versenyteremben lépjen fel, korunk nemzetközi zongoraművész- mezőnyének egyik legkiválóbbjaként. Ahhoz, hogy valaki a Rising Stars-koncertek kiválasztott művésze legyen, az eddigi koncertek tapasztalatai szerint nem elég a nagy tehetség és a kiemelkedő teljesítmény, sőt a már elért jelentős eredmények sem feltétlenül garantálják a jelölést és meghívást. Több kell: olyan nyitottság, újító szellem, leleményesség, amely nem mindenkinek adatik meg. E nélkül is lehet valaki nagy művész — a hagyományos fajtából. A Rising Stars jelöltjei viszont olyan muzsikusok, akiket megérint a teremtés lehetősége, akik szívesen elhagyják a járt utat a járatlanért. Ezért is következetesen érvényesülő alapelv, hogy ezeken a koncerteken mindig elhangzik egy kortárs bemutató: olyan mű, amely az ECHO felkérése nyomán született, s amellyel a muzsikus, aki megszólaltatja, végigturnézza Európa nagy koncerttermeit, mintegy promóciót szolgáltatva a kortárs zenének. Az idei koncerteken a francia Benjamin Attahir,

Fotó: Kaupo Kikkas

...az előadóművész-csillagokat abban segítik Európa legfontosabb koncerttermei, hogy röppályájukon új kozmikus sebességfokozatba kapcsolhassanak. Peter Moore

a szintén francia Camille Pépin, a svéd Andrea Tarrodi, a katalán Raquel García-Tomás, az osztrák David Helbock és a brit Roxanna Panufnik új opusai szólalnak meg. A zeneszerzők kiválasztásában is érvényesül a konvenciókat felülvizsgáló szemlélet: a hat komponistából négy hölgy, az osztrák szerző pedig nem a klasszikus muzsika, hanem a jazz világából érkezik. Mit jelent még az említett újító szellem? Például a problémamegoldó kreativitást. Nincs elegendő mű az ifjú muzsikus hangszerének repertoárján? Ha így áll a dolog, a második hangversenyen fellépő francia hárfás, ANAÏS GAUDEMARD akár arra is szívesen vállalkozik, hogy Smetana szimfonikus zenekari művét, a Moldvát szólaltassa meg légies hangzású instrumentumán — zongorakíséret nélkül, hiszen a teljes koncertet így abszolválja. Ennél már csak azt tarthatjuk merészebb ötletnek, amely az ifjú brit harsonás, a Londoni Szimfonikusok ifjú büszkesége, PETER MOORE nevéhez fűződik: hangversenyén Gershwin dalait, sőt Brahms bibliai szövegekre komponált Négy komoly énekét is eljátssza. Kecskés M. Júlia 2018

11 23

2018

11 23

2018

11 24

RISING STARS QUATUOR AROD JORDAN VICTORIA, ALEXANDRE VU — HEGEDŰ TANGUY PARISOT — BRÁCSA SAMY RACHID — CSELLÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RISING STARS ANAÏS GAUDEMARD FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RISING STARS AMATIS TRIO LEA HAUSMANN — HEGEDŰ SAMUEL SHEPHERD — CSELLÓ MENGJIE HAN — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

11 24

RISING STARS JOSEP-RAMON OLIVÉ — BARITON KÖZREMŰKÖDIK: IAN TINDALE — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018

RISING STARS KIAN SOLTANI — CSELLÓ

2018

11 24

2018

11 24

KÖZREMŰKÖDIK: AARON PILSAN — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RISING STARS PETER MOORE — HARSONA KÖZREMŰKÖDIK: JAMES BAILLIEU — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. november—december klasszikus

Gyenyisz Macujev

CSODA

gyerekből felnőtt

GYENYISZ MACUJEV A KILENCVENES ÉVEK VÉGE ÓTA VISSZATÉRŐ VENDÉG BUDAPESTEN, ÉPP EZÉRT NEM MONDHATÓ VÉLETLENNEK AZ ŐT ÉRT MEGTISZTELTETÉS, MELYNEK ÉRTELMÉBEN A MÜPA 2018/2019-ES KONCERTSZEZONJÁBAN AZ ÉVAD MŰVÉSZEKÉNT HÁROMSZOR IS SZEREPELHET A BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREMBEN: SZÓLÓESTEN, ZONGORAVERSENNYEL ÉS KAMARAZENÉSZKÉNT.

klasszikus 2018. november—december

Fotó: Eugene Evtukhov

„A KLASSZIKUS ZENE A FELESÉGEM, A JAZZ PEDIG A SZERETŐM, ÉS NAGYON NEHÉZ VÁLASZTANI.”

Mondják, a tehetség isteni ajándék, Macujev életrajzát olvasgatva pedig akár azt is gondolhatjuk, könnyű neki: muzsikusszülők, otthon a csapból is Rachmaninov folyt, nyilvánvaló hát, hogy egy hároméves gyermek valahol Szibéria szélén (Irkutszkban) egyszer csak visszapötyög a zongorán hallás után egy dallamot, amit előtte a tévében hallott. Egyértelmű: csodagyerek. Mindez azonban nem elég, hiszen nem minden csodagyerekből lesz csodafelnőtt, és nem minden muzsikusszülő gyermeke lesz a szüleinél is tehetségesebb és ismertebb. Tudnánk ellenpéldákat sorolni szép számmal. Állítólag Edison mondta, hogy a gé niusz valójában mindössze egy százalék inspiráció és kilencvenkilenc százalék verejték. Ráadásul kell egy adag szerencse is: megfelelő emberekkel a megfelelő időben és helyen lenni: például 1993-ban a Délafrikai Köztársaságban egy nemzetközi versenyen, majd öt évvel később a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen.

Aztán persze az sem árt, ha a művészből brandet is lehet építeni, megmutatni, hogy mitől különleges, és Macujevnél ilyesmiből sincs hiány: Horowitzéhoz hasonlítgatják virtuóz játékát, két csonttörés ellenére a mai napig focizik és jégkorongozik, időnként pedig jazzt játszik: „A klasszikus zene a feleségem, a jazz pedig a szeretőm, és nagyon nehéz választani. De a színpadi improvizációhoz nagyon hasznos a jazz” — vallja az orosz zongorafenomén, aki persze főleg hazája romantikus repertoárjában mozog a leginkább otthonosan.

fokos Bajkál-tóba. De természetesen erőt merít a magyar közönségből is, amelynek szerinte „egészen különös érzéke van a klasszikus zenéhez”. Talán nem okozunk neki csalódást november 26-i szólóestjén sem, amelynek műsora nem annyira horowitzian virtuóz, mint inkább richterien elmélkedő: két Beethoven-szonáta (a Vihar és az op. 110), egy Rachmaninov-prelűd (tegyük hozzá: Richter legkedvesebb rá adásszáma), és egy -etűd, majd Csajkovszkij ritkán hallható szonátája. Macujevtől egészen szokatlan műsor.

A Müpának videointerjúban nyilatkozta korábban, hogy sosem gondolkozik azon, hogy épp lírai vagy erőteljes darabot játszik, mivel ezek kéz a kézben járnak, hiszen Domingo is azt mesélte neki, hogy „sem a művészet, sem a klasszikus zene nem létezik erő vagy energia nélkül”. Macujev pedig hozzáteszi, hogy amiből igazán erőt tud gyűjteni, az az, amikor egy jó orosz szauna után beugrik a legfeljebb nyolc

A művész a már említett interjúban leszögezte: „Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy hol szeretnék lenni 20—25 év múlva, akkor az a válaszom, hogy a pódiumon.” Hát persze, hol is máshol? — bólogatunk megértőn. Tóth Endre 2018

11 26

GYENYISZ MACUJEV ZONGORAESTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

FotĂł: Roberto Ricci

Leo Nucci

klasszikus 2018. novemberâ&#x20AC;&#x201D;december

A Velencének szánt, ám Rómában, 1844-ben bemutatott A két Foscari című operáját Verdi lord Byron drámája alapján, a mintegy tíz Verdi-librettót jegyző Francesco Maria Piave szövegkönyvére írta. A komponista ezúttal sem állította könnyű feladat elé szerzőtársát, jóllehet, első észrevétele sokat sejtetett: „Szép téma, finom és pátosszal teli.” Hamar rájött azonban, hogy mindez önmagában nem elegendő: „Úgy veszem észre, hogy a darabban nincs meg az a színpadi ragyogás, amely egy operához szükséges” — írta Piavénak —, „úgyhogy törd a fejed és igyekezz valami hatásosat találni, különösen az első felvonásban.”

„Ez az ember lángész” A középkori történetet feldolgozó, romantikus Byron-tragédia öt felvonásos, veretes stílusú dialógusok sora, amelyben vádaskodások, patetikus érvelések követik egymást — monoton búskomorságban. Verdire azonban, akinek a velencei cenzorok két operatervét is visszautasították — A két Foscarit történetesen politikai okokból —, a kudarc mellett fényűző ragyogásával is hatott a gazdag köztársaság, amit bele is szeretett volna komponálni új operájába.

Ivan Repušić

Fotó: Lisa Hinder

Ezt nyilatkozta Donizetti A két Foscari meghallgatása után. A darab elejétől végig feszültséggel teli, izgalmas és érdekes, szépségét első hallásra is visszaidézhető dallamok, egyedülállóan megkomponált kórusjelenetek határozzák meg. A ritkán játszott operában megjelenik a Verdi védjegyének is tekinthető baritonszerep, a legendás apafigurák egyike. És ha igaz, hogy senki nem tudott úgy zsákolni, mint Michael Jordan, golfütő lengetésében nem volt párja Tiger Woodsnak, utánozhatatlan volt Paul Newman mosolya és a tűsarkú cipőben járás királynője Marilyn Monroe volt, akkor a Müpa közönsége ezúttal az apa-baritonok fejedelmét köszöntheti a dózse szerepét éneklő világsztárban, Leo Nucciban.

2018. november—december klasszikus

Jacopo Foscarit igaztalanul vádolják gyilkossággal, a Tízek Tanácsa halálra ítéli, miközben felesége, Lucrezia hiába kér segítséget a dózsétól, mivel a hivatali kötelezettség a görög drámákban honos vívódások mintájára felülemelkedik az apai érzéseken. Végül a fiú kivégzése, az apa halála és más konfliktusok számos további ponton tették szükségessé, hogy Verdi szövegmódosítást kérjen. Az első felvonásba Piave beleírt néhány kiagyalt fordulatot, mintegy „pótolva” a drámából hiányzó váratlan epizódokat, a cselekmény azonban ugyanabban a mederben folyik tovább. Megváltoztatták viszont a hangulatot, helyet adva Jacopo Foscari három, és felesége, Lucrezia Contarini két gyönyörű áriájának. A felvonás végén a kétségbeesett feleség könyörög apósának, Francesco Foscari dózsénak egy megindító duettben — s anélkül, hogy beállnánk a darabot szinte csak más Verdioperákkal (Ernani, Aida, Simon Boccanegra, Don Carlos) összehasonlítva elemzők sorába, nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a Traviata híres Violetta—Germont kettősével. A második felvonásban, Jacopo újabb három csodálatos tenor áriája után a harmadik felvonás a sebzett oroszlánra, az apaként és államférfiként is elbukó, végül holtan összerogyó dózséra összpontosít, akinek súlyos áriája („Questa dunque è l’iniqua mercede” — „Ez hát a kegyetlen jutalom”) jelenti az opera csúcspontját.

…egyéni kálváriák drámai szövedéke, finoman árnyalt zenei színezéssel…

Piave remek tolla teremtett helyet a harmadik felvonásban látható naplementének is, „ami olyan szép”, s így született a Francesco halálát kísérő „finálé harangszóval” (ami Muszorgszkijnak is mintául szolgálhatott Borisz halálához).

A Müncheni Rádió Zenekara

klasszikus 2018. november—december

Fotó: Felix Broede

Érdekes módon a levelezés alig tér ki a nézőt azonnal magával ragadó, egyedülállóan megszerkesztett nyitó kórusra, amelyben Verdi briliáns zenei eszközökkel ábrázolja a Tízek Tanácsa

engesztelhetetlenségét, tagjainak uniformizált értékrendjét, az ítélethozatal diadalittasságát. (S bár a testületnek, azaz a kórusnak fontos szerepe van az operában, a mű mégsem kórusopera, hanem egyéni kálváriák drámai szövedéke, finoman árnyalt zenei színezéssel.) Ahányszor belép egy törvényőr, a téma ugyanúgy, kérlelhetetlenül ismétlődik. A ¾-es ütem táncossága a negédesen díszített dallamokkal mintha kari kírozná a könyörtelen lépteket. A Jacopo elleni ítéletet egy elszabadult vivacissimo tánccal ünneplik. „Tudja meg a világ! Hatalmas Velence!” Az opera egyik legfőbb újítása a három főszereplőt és a Tízek Tanácsát jelképező, visszatérő hangszeres motívumokban rejlik, amelyek a kórusban vokálisan is megjelennek. Ezek a motívumok nincsenek wagneri mívességgel kidolgozva, inkább útjelzőként szolgálnak a cselekmény előrehaladtával, utalva egyben arra is, hogy a drámai helyzet változatlan. A hangszerelés egyébként lényegesen könnyedebb a korábbi művekhez képest; jellegzetes színt ad az ütősök meghatározó szerepe, az előjátékokban a vokális ihletésű dallamokat intonáló klarinét- és fuvolaszólók sora, a fagottok használata az opera melankolikus árnyalatainak megfestésére. Az opera különleges színei és újításai természetesen csak jól kiválasztott szereplőgárda közreműködésével érvényesülhetnek. A Müpában fellépő kínai szoprán, GUANQUN YU fiatal kora ellenére több Verdi-szerepben aratott már sikert, köztük A két Foscarival gyakran rokonított Simon Boccanegra Ameliájával és Lucrezia Contarinivel is. A szicíliai tenort, IVAN MAGRÌT a milánói konzervatórium elvégzése után maga Luciano Pavarotti tanította, aminek jelentős szerepe volt a nagy belcanto-hősök, a Traviata Alfred Germont-ja és Jacopo Foscari megformálásával aratott figyelemreméltó sikereiben. A kérlelhetetlen Jacopo Loredanót alakító, jelentős nemzetközi hírnévnek örvendő SEBESTYÉN MIKLÓS A trubadúrban, az Aidában és a Rigolettóban került közel a nagy Verdi-basszusszerepek világához. A koncertszerű előadás lehetővé teszi, hogy a közönség a páratlanul szép muzsikára és a kiváló külföldi előadógárdában fellépő Leo Nuccira figyeljen. Az élettől távolodó, magányos, reszkető kezű, megrendítő drámai erőt sugárzó Francesco Foscari szerepét éneklő Nuccit „minden idők legjelentősebb Rigolettójának” nevezte a sajtó: pályája során mintegy félezerszer köszöntötte standing ovation a tragikus sorsú udvari bolond lenyűgöző interpretációjáért. A gyönyörű hangú Verdibaritonról így kezdte kritikáját az Opera Chic egy Scala-előadás után: „A két Foscari? Elég egy is, ha az Leo Nucci”. Tóth Anna

2018

11 27

VERDI: A KÉT FOSCARI A FŐBB SZEREPEKBEN: LUCREZIA CONTARINI — GUANQUN YU JACOPO FOSCARI — IVAN MAGRÌ FRANCESCO FOSCARI — LEO NUCCI JACOBO LOREDANO — SEBESTYÉN MIKLÓS PISANA — FODOR BERNADETT BARBARIGO — HORVÁTH ISTVÁN KÖZREMŰKÖDIK: A MÜNCHENI RÁDIÓ ZENEKARA A BAJOR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: HOWARD ARMAN) VEZÉNYEL: IVAN REPUŠIĆ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

A Cantemus Kórus

A ZENE NAGY

CSALÁDJA

A karácsonyi időszak a meghittség, az elmélyülés ideje, ilyenkor sokkal több időt töltünk akár tágabb családi körben is. A Müpa adventi kóruskoncertjein két családi hagyományra épülő iskola együttesei bizonyítják: a muzsika a vérrokonsághoz hasonlóan szoros köteléket is képes létrehozni. Ismét a kórusmuzsikáé lesz a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiuma a karácsonyi időszakban: az ünnep előtti elmélyülésre az emberi hang és az orgonaszó különösen alkalmas. December elején a nyíregyházi CANTEMUS KÓRUS ad koncertet TÓKA ÁGOSTON orgonakíséretével, a hónap közepén a KODÁLY ZOLTÁN MAGYAR KÓRUSISKOLA énekkarai lépnek színre, a hangszerek királynőjét pedig MONIKA MELCOVÁ szólaltatja meg. A nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola kórusaiból kinőtt önálló intézmény, a Cantemus Kórus kisebb-nagyobb együtteseivel a kezdetektől SZABÓ DÉNES Kossuth-díjas karnagy nevéhez köthető. A kiváló zenepedagógust joggal nevezik a kóruscsalád atyjának is: személye, elhivatottsága, a kodályi alapelvekbe vetett hite kulcsszerepet játszott abban az immár több évtizedes sikertörténetben, amely a Cantemus Kórusnak mind több részét, a decemberi koncerten fellépő CANTEMUS

klasszikus 2018. november—december

VEGYESKARt, CANTEMUS IFJÚSÁGI VEGYESKARt, CANTEMUS GYERMEKKÓRUSt, FIÚKÓRUSt és a PRO MUSICA LEÁNYKARt is

jellemzi. És a hagyomány nem szakad meg: az együtteseket az alapító mellett fia, SZABÓ SOMA vezényli az esten, melynek műsora a zenetörténetnek jóformán egészét felöleli; egymás mellé kerül egy Gabrieli-motetta és a kortárs amerikai zeneszerző, Morten Lauridsen O Magnum Mysterium című karácsonyi kompozíciója, és felhangzik Britten Missa brevise is. Szintén a kodályi szellemiség hívta életre a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát, melynek létrejötte mögött egy másik zenészfamília működése áll, a Sapszon-család valamennyi tagját nehéz is volna lajstromozni, az iskola művészeti vezetőjét, SAPSZON FERENCet azonban aligha kell a zenekedvelők számára bemutatni, hiszen a keze alatt működő kórusok az évek alatt hazai és nemzetközi versenyek díjait hozták el,

Fotó: Nagy Attila, Müpa

…AZ ÜNNEP ELŐTTI ELMÉLYÜLÉSRE AZ EMBERI HANG ÉS AZ ORGONASZÓ KÜLÖNÖSEN ALKALMAS. és számos emlékezetes koncertet adtak. A három énekkar — a GAUDETE GYERMEKKAR, a LAUDATE LEÁNYKAR és az EXSULTATE FIÚVEGYESKAR — főleg magyar szerzők műveivel készül az adventi hangversenyre, melyen természetesen az iskola névadójának, Kodály Zoltánnak is több műve elhangzik majd, a műsor zárásaként pedig a kórusok együttesen éneklik el a komponista Magyar miséjének Gloria tételét, ily módon is közzétéve a karácsonyi örömhírt. A szlovák születésű, de Európa és a világ számos pontján ismert MONIKA MELCOVÁ hangszerének alapos ismeretét Bécsben és Párizsban sajátította el, míg Lyonban improvizációt tanult. Franciaország mellett Japán a másik ország, amely különösen fontos szerepet töltött be pályája során: 2002 óta tanít és lép fel rendszeresen a szigetországban. A legjelentősebb orgonák állandó vendége most a Müpa csodás hangszeréhez ül le, hogy francia és német barokk darabokkal emelje fel a szívünket, s így a zene nagy családjában várhassuk karácsony ünnepét. Kondor Kata

2018

12 03

2018

12 12

A CANTEMUS KÓRUS ADVENTI KONCERTJE CANTEMUS GYERMEKKAR, PRO MUSICA LEÁNYKAR, CANTEMUS VEGYESKAR, CANTEMUS IFJÚSÁGI VEGYESKAR, CANTEMUS FIÚKÓRUS KÖZREMŰKÖDIK: TÓKA ÁGOSTON — ORGONA VEZÉNYEL: SZABÓ DÉNES, SZABÓ SOMA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KARÁCSONYI ORGONAKONCERT MONIKA MELCOVÁ ÉS A KODÁLY ZOLTÁN MAGYAR KÓRUSISKOLA GAUDETE, LAUDATE ÉS EXSULTATE KÓRUSAI MONIKA MELCOVÁ — ORGONA VEZÉNYEL: DOMÁNY RITA, SAPSZON BORBÁLA, TÓTH MÁRTON BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december klasszikus

Valaki, aki örökre megváltoztatja az életedet „Állj félre, Simon Rattle: TEODOR CURRENTZIS az a maestro, akiről mindenki beszél” — ezzel a címmel jelent meg 2018 nyarán a The Times portréja napjaink klasszikus zenei életének egyik legkarizmatikusabb szereplőjéről, aki gondolatébresztő és gyakran provokatív előadásaival egyre nagyobb figyelmet követel magának. Teodor Currentzis a világon egyedülálló módon hozta létre saját együttesét, a MUSICAETERNA OF PERM OPERA zenekart és kórust, amely Novoszibirszkből indulva vált néhány év alatt világviszonylatban is meghatározó zenei műhellyé. Velük lép színpadra december 4-én a Müpában, ahol Mahler 4. szimfóniáját és A fiú csodakürtje gyűjtemény dalait adják elő.

2004-ben Teodor Currentzis Szibéria több mint negyven zeneiskolájából toborzott tagokat újonnan induló zenekarába, a mai music Aeterna of Perm Operába. Személyesen látogatott el az intézményekbe, ahol olyan zenészeket keresett, akik amellett, hogy kiváló technikával játszanak, igazán nyitott szívűek és nyitott szelleműek. Az együttes alapításakor Currentzis a novoszibirszki operaház zeneigazgatójaként működött, majd 2011-ben került a helyi operaház és balettszínház művészeti vezetőjeként Permbe, ahová — csaknem 2000 kilométert utazva — követték őt a musicAeterna of Perm Opera zenészei is. A Szovjetunióban még zárt városként működő Perm Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera hihetetlenül koncentrált és intenzív közös munkájának eredményeként páratlan zenei központtá fejlődött. (Currentzisről gyakran mondják, hogy minden zenészéből kihozza a maximumot — és annál még egy kicsit többet is.) Turnéiknak köszönhetően ebbe a nem mindennapi munkába szerencsére azok is betekintést nyerhetnek, akik nem elég őrültek ahhoz, hogy egy koncertélmény kedvéért Permig utazzanak.

klasszikus 2018. november—december

Teodor Currentzis

2018-ig Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera olyan helyszíneken tették már le a névjegyüket, mint a BBC Proms vagy a Salzburgi Fesztivál, ahol hatalmas sikerrel adták elő Beethoven valamennyi szimfóniáját. A 2016/2017-es évadban Currentzis a bécsi Konzerthaus rezidens művészeként saját együttese mellett a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Camerata Salzburg élén is debütált. Repertoárjának változatosságát jelzi, hogy Purcell Dido és Aeneasa vagy A Rajna kincse éppolyan közel állnak hozzá, mint Csajkovszkij nemrég lemezre vett Patetikus szimfóniája vagy Berio Coro című ikonikus műve. Idén télen Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera Madrid, Milánó és München után érkezik színtiszta Mahlerműsorával Budapestre. Úgy tűnik, Mahler ebben az évadban kitüntetett figyelmet kap a karmestertől, aki a 4. szimfóniát a Dél-német Rádió Szimfonikus Zenekarának (SWR) frissen kinevezett vezető karmestereként is többször vezényli majd. A Glenn Gould és Kurt Cobain ötvözeteként is emlegetett Currentzis és zenekara a közelmúltban számos, szinte már istenítő kritikát kapott. Rendkívüli pénz-, idő- és energiabefektetéssel készült Mozart-operafelvételeikről James Rhodes a Guardian hasábjain például egyenesen azt állította, hogy „határozott elképzelésükkel, energiájukkal és arcul csapó erejükkel újradefiniálták a zenét”. „Felfedeztem valakit, aki örökre megváltoztatta az életemet” — írta ugyanő a karmesterről 2016-ban. Előadásaik kapcsán többen kirob banó feszültségről és felvillanyozó erőről beszélnek, míg mások játékuk transzparens részleteit, tisztaságát és mélységét emelik ki. Currentzis deklarált missziója, hogy a klasszikus zenét napjaink releváns és érthető művészi nyelvévé tegye. Szeretné felfedezni és koncertjein a közönségnek is megmutatni, mitől lehettek a ma igazán nagyra tartott remekművek — Mozart operái, Beethoven szimfóniái, Mahler vagy épp Sosztakovics darabjai — a saját korukban annyira megrázóak és nagy hatásúak. Vallja, hogy „a zene jövője a közönség intellektuális evolúciójában rejlik”, és ennek érdekében folyamatosan azon dolgozik, hogy a közönség ne csak passzív hallgatóság legyen, hanem értő befogadója és valódi részese az előadásnak.

A musicAeterna a Permi Állami Opera és Balettszínház rezidens zenekara és kórusa. 2018

12 04

Fotó: Nina Vorobyova

„Meg fogom menteni a klasszikus zenét. Adjanak nekem öt vagy tíz évet. És meglátják.”

Teodor Currentzis határozottsága, magabiztossága és szerénykedéstől mentes küldetéstudata ugyanakkor sokak számára nagy zolásnak is tűnhet. 2005-ben például a következő jóslattal állt elő: „Meg fogom menteni a klasszikus zenét. Adjanak nekem öt vagy tíz évet. És meglátják.” Ekkor még megoszlottak a vélemények arról, hogy tényleg kiemelkedő tehetséggel állunk-e szemben vagy egy szélhámossal, mára azonban nem férhet kétség ahhoz, hogy — akár szeretjük őt, akár nem — Currentzis nem hétköznapi tehetség. Show-elemeket sem nélkülöző, elképesztő színpadi jelenlétével minden zenészétől megköveteli, hogy szívét-lelkét beletegye az előadásba. Mindannyiunkhoz, zenészekhez és a közönség soraiban ülőkhöz, előadókhoz és befogadókhoz egyaránt szólhat jó tanácsa: „Ha meg akarod találni az ajtót az örökkévaló felé, itt és most kell jelen lenned.” Belinszky Anna

TEODOR CURRENTZIS ÉS A MUSICAETERNA OF PERM OPERA KÖZREMŰKÖDIK: PAULA MURRIHY, JEANINE DE BIQUE — SZOPRÁN FLORIAN BOESCH — BARITON VEZÉNYEL: TEODOR CURRENTZIS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTERE

2018. november—december klasszikus

Humor a (komoly)zenében? Nem szentségtörés, ha a megfelelő színvonalon művelik, márpedig a Mnozil Brass tagjainak zenei felkészültsége megkérdőjelezhetetlen: az alapító tagok a híres bécsi konzervatóriumban szerezték képesítésüket. A belvárosi Mnozil pinceklubban játszó trombitások, harsonások és tubások 1992-ben döntöttek úgy, hogy közös vállalkozásba kezdenek. Akkor még nem sejtették, hogy bravúros hangszertudásukon, stílusismeretükön és sokféle zenére kiterjedő érdeklődésükön kívül humorérzékük lesz az a kovász, amely egyedivé és ezáltal világhírűvé érleli produkcióikat.

CIRKUSZ AZ EGÉSZ

Rézfúvós együttes? Formális, hivatalos meghatározás. Rezesbanda? Laza képzetet keltő elnevezés. A Mnozil Brass mindkettő és egyik sem: a zene és a színpadi játék sajátos elegyét megteremtő osztrák szeptett egyedülálló jelenség napjaink koncertéletében.

A Mnozil Brass tagjai — köztük 2005 óta a magyar Kiss Zoltán harsonás — nemcsak hangszeres jártasságuknak és komédiázó képességüknek, hanem a világot ironikus nézőpontból szemlélő látásmódjuknak is köszönhetik sikereiket. Nagy tudatossággal szerkesztett műsoraik jóval többek egyszerű paródiáknál: a kiválasztott zenedarabokat gyakran kifordítva, áthangszerelve, új megvilágításba helyezve, lehengerlő hangszertudással és össz játékkal szólaltatják meg. Klasszikus zene, jazz, popdalok, osztrák slágerek és népi dallamok egyaránt szerepelnek repertoárjukban, természetesen kiindulópontként, mert a lényeg a sokszor abszurdba hajló, zeneiségével ellenállhatatlan hatást keltő előadásmód, amelyben — a humor további forrásaként — nemcsak hangszereiket, hanem énekhangjukat is előszeretettel használják. Korábbi műsoraikkal, mint a Smoke (Füst), a Ragazzi (Fiúk), a Seven (Hét), a Das Trojanische Boot (A trójai hajó) több kontinenst bejártak, és aligha kerülheti el sorsát legújabb, Cirque, azaz Cirkusz című összeállításuk sem, amely négy előadásból álló turné keretében érkezik a Müpába. Az előzetes minden korábbinál látványosabb produkciót ígér: a cirkusz világunk és életünk művészi metaforájaként sokrétű mondanivaló hordozására alkalmas. A díszlet ezúttal is minimális, néhány szék csupán, de a jelmezek annál színesebbek, a manézs légkörét idézik. A Mnozil Brass negyedszázad után is kifogyhatatlan a humoros és abszurd ötletekből. Mint ars poeticájukban kifejtik, bátran vállalják a ki hívásokat, számukra nincsenek elérhetetlenül magas hangok, forró ajkak és alulmúlhatatlan zenék. Amiről most a Müpa közönsége is meggyőződhet. Turi Gábor 2018

11 05

jazz 2018. november—december

JAZZLEGENDÁK MNOZIL BRASS: CIRQUE THOMAS GANSCH, ROBERT ROTHER, ROMAN RINDBERGER — TROMBITA LEONHARD PAUL — HARSONA, BASSZUSTROMBITA GERHARD FÜSL, KISS ZOLTÁN — HARSONA WILFRIED BRANDSTÖTTER — TUBA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Mnozil Brass

…a kiválasztott zenedarabokat gyakran kifordítva, áthangszerelve, új megvilágításba helyezve, lehengerlő hangszertudással és összjátékkal szólaltatják meg. 2018. november—december jazz

Stanley Jordan

jazz 2018. novemberâ&#x20AC;&#x201D;december

Négyszeres mennydörgés AKIK MÁR HALLOTTÁK HORVÁTH KORNÉLT ÉS DÖRNYEI GÁBORT DÖRÖGNI A MÜPÁBAN, FANTASZTIKUS DOBPÁRBAJT ÉLVEZHETTEK, DE EZ A KVARTETT, ÉLÉN A VILÁGSZERTE ELISMERT GITÁROSSAL, STANLEY JORDANNEL, NÉGY VILLÁMKEZŰ VIRTUÓZT HOZ ÖSSZE A LENDÜLETES, LATINOS, JAZZES ZENE JEGYÉBEN.

A négy híres muzsikust egybe fogó produkciót lehetne HUNdörgésnek is hívni, a mennydörgés angol megfelelőjéből származtatva ugyanis a Horváth Kornél—Dörnyei Gábor duó a tHUNder nevet használja. Hozzájuk csatlakozik két nem kevésbé elképesztő muzsikus, egy Amerikából és egy Chiléből, de már az utóbbi is Amerikában dolgozik a legtöbbet. A Kossuth-díjas Horváth Kornél ütőhangszeres rengeteg elismerést begyűjtött: 2016-ban a Rhythm nevű brit szaklap a legjobb ütősnek választotta. A szélesebb magyar közönség a Trio Stendhal ritmusfelelőseként ismerte meg, láthatta Zorán vagy Tátrai Tibor mellett, de közben hangszerparkját és kezének a láthatónál sokkal gyorsabb mozgását is továbbfejlesztette. Dörnyei Gábor dobos,

…Stanley Jordannel, „a gitározás Michael Jordanjével”…

aki több mint tíz éve társa ebben a duóban, jó ideje Londonban él, rengeteg felkérése van stúdiómuzsikusként, koncertekre, mesterkurzusokra és szakmai vásárokra. A duón kívül az is összeköti Horváthtal, hogy versengenek érte a hangszergyártók, hiszen mindketten minden stílusban otthon vannak. Dörnyei, aki dobtanszékvezetőként is működik az Atlanti-óceán mindkét partján, két éve kezdett dolgozni a világhírű Stanley Jordannel, „a gitározás Michael Jordanjével” (Wall Street Journal). Az új produkció turnéja három földrészt érint. Jordan a gitárjáték igazi megújítója, touch tapping technikájának harminc éve az egész világon csodájára járnak. Miután nem folytathatta tanulmányait első hangszerén, a zongorán, megpróbálta a többszólamúságot a gitárra átvinni, kolosszális sikerrel, bár az újítás nem minden tanárának volt kedvére… Játék közben gitárjának — a szokásostól eltérően hangolt — húrjait nemcsak pengeti, hanem az érintők előtt lefogva, majd azonnal felengedve azokat pengetés nélkül is meg tudja szólaltatni, ennek neve a touch tapping. Így viszont két kézzel külön dallamot tud egy-

szerre játszani, mert a pengető, a jobb keze is felszabadul. Egy videón azt is megmutatja, hogy Bach egyik kétszólamú invencióját ezzel a technikával is le lehet játszani. De Jordan szerényen azt mondja, hogy ez nem váltja fel a hagyományos gitárjátékot, csak színesíti — ő mindenesetre rengeteg érdekes lemezt adott ki saját zenekara élén. Jordan, aki egy gitárversenyt is komponált, újabban CHRISTIAN GÁLVEZ bas�szusgitárossal turnézik. A másik három muzsikushoz bízvást mérhető virtuóz, aki szintén komponál klasszikus hangszerelésre és sokfelé hívják tanítani, Stanley Clarkekal és Billy Cobhammel játszik egy ligában. Triójával nemrég a Blue Note-ban készített koncertlemezt. Zipernovszky Kornél

2018

11 17

MEETING STANLEY JORDAN CHRISTIAN GALVEZ, HORVÁTH KORNÉL, DÖRNYEI GÁBOR KÖZREMŰKÖDIK: STANLEY JORDAN — GITÁR CHRISTIAN GALVEZ — BASSZUSGITÁR HORVÁTH KORNÉL — ÜTŐHANGSZEREK DÖRNYEI GÁBOR — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december jazz

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Nádasdy Ádám

NÁRAY ERIKA Jazzrajongók-sorozatának népszerűsége három pil-

Reneszánsz ember

léren nyugszik: egyrészt a népszerű színésznő kiváló énekesnő is, akinek különleges érzéke van a jazz-örökzöldek megszólaltatásához — ebben nagy segítségére van a Jazzrajongók állandó zenekara, a dobos BERDISZ TAMÁS triója, melyben FREY GYÖRGY bőgőzik és JUHÁSZ ATTILA zongorázik. Másrészt a színésznő minden műsorába olyan vendéget hív, aki mindenfajta témáról, így a jazzről is eredeti és szellemes gondolatokat oszt meg a hallgatósággal. Végül: maguk a kérdések is jól irányzottak: a vendég habitusának és ízlésének ismeretlen oldalait próbálják megvilágítani. Telitalálatnak ígérkezik a Jazzrajongók legközelebbi műsora is, hiszen Nádasdy Ádám költő, nyelvész, egyetemi tanár látogat el a Bohém Étterembe. Igazi 21. századi reneszánsz ember: az angolszakosok generációi kedves tanárukat tisztelik benne; a rádióhallgatók és az újságolvasók könnyed hangon megírt nyelvészeti „háromperceseit” falják; a vájt fülűek verseit, illetve egyre szaporodó műfordításait olvassák — két éve neki köszönhetően van Babits után új magyar nyelvű Isteni színjátékunk. De hogy a zenészcsaládból származó költő/tudós hogyan vélekedik Louis Armstrong műfajáról, azt csak Náray Erika műsorából tudhatjuk meg. 2018

11 22

jazz 2018. november—december

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: NÁDASDY ÁDÁM BOHÉM ÉTTEREM

Babos – da capo al fine

Az idén április 12-én, hatvannyolc évesen elhunyt Babos Gyula évtizedeken át Magyarország egyik vezető jazzgitárosa volt, aki fiatalabb zenészek generációit nevelte színpadképes művésszé, így természetes, hogy az emlékkoncerten megidézett Baboszenekarokban a gitárosok lesznek a főszereplők — szinte mindegyikük elmondhatja magáról, hogy egykor Babos-tanítvány volt, és stílusával, ízlésével, habitusával beleillik egyik vagy másik régi Babos-együttesbe. A RÁKFOGÓban például BÉCSY BENCE, a BDSZ COLLECTIONben LAMM DÁVID gitározik majd.

Fotó: Mernyó Ferenc

Babos Gyula

Egy Babos-emlékkoncert a zene ünnepe. Alighanem ez a megfontolás vezette a szervezőket, amikor szünet- és csendmentes előadásban gondolkoztak. A megszólaló együttesek rövid, jellemzően kétszámos műsorait hangszerszólók vagy kamarajazzetűdök vezetik át a következő fellépő műsorához. Az est zenei irányítója FEKETE-KOVÁCS KORNÉL trombitás/zenekarvezető lesz, aki a műsorban elhangzó számokat hangszereli, valamint a kilenc tervezett formációból háromban előadóként is részt vesz. A FINE: „My Claire” című zárószámban KATONA KLÁRI, Babos Gyula özvegye saját szavaival, valamint Fekete-Kovács Kornél és GŐZ LÁSZLÓ zenei közreműködésével búcsúzik társától. 2018

12 04

BABOS — DA CAPO AL FINE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Egy „belga” a Bohém Étteremben A Müpa népszerű beszélgetős koncertsorozata, a Jazzrajongók háziasszonya, NÁRAY ERIKA mostanában az opera világában leli meg csevegő partnereit: novemberben a rendkívül muzikális költő/nyelvész/műfordító Nádasdy Ádámot hívta vendégségbe, akinek édesapja, Nádasdy Kálmán az 1960-as években az Operaházat igazgatta. Decemberben Náray nem mást köszönt műsorában, mint SZINETÁR MIKLÓS Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendezőt — aki 2002 és 2005 között az Operaház főigazgatója volt, s 2000 óta az Operaház örökös tagja. Nyilván sokan találgatják előre, mi mindent mond majd Szinetár a jazzről, annyi azonban biztos, hogy életszemléletében és színházi ars poeticájában több olyan elem is van, ami akár egy jazzmuzsikus hitvallásában is szerepelhetne. Egyik interjújában például úgy fogalmazott, hogy színházi rendezőként a „belgák” közé tartozik: olyasvalaki, aki a művészi sokféleség elfogadásának híve. Ugyanakkor idegenkedik mindentől, ami kötelező érvényű és sematikus. Ezt akár egy jazzmuzsikus is nyilatkozhatta volna… Szinetár arra törekszik, hogy életművét se a „modernek”, se a „maradiak” fiókjába ne lehessen belegyömöszölni. Nyolcvanhat évesen, hatvanöt évi rendezői tapasztalattal a háta mögött is munkaterveket sző. A víg özvegy megrendezésén töpreng: egy olyan darabén, mely „a büszke és nemes felelőtlenségről szól, arról, hogy az élet szép.” A jazz ugyanezt a felelőtlenséget hirdeti a stílusok sokféleségében, sőt még a világfájdalmas bluesokban is. Máté J. György

Szinetár Miklós

2018

11 20

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: SZINETÁR MIKLÓS BOHÉM ÉTTEREM

2018. november—december jazz

ROKON LELKEK

Meszecsinka

Dupla W című új sorozatunkban egy hazai és egy külföldi együttes alkot párost, a köztük lévő rokonság alapján. Ala pulhat ez a gyökereken, a hangoltságon, a stíluson, a szelle miségen vagy bármi máson, de mindig arra mutat rá, hogy a zene nem tűri a határokat. A mi zenénk egyben a világ zenéje, és a világ zenéje a mi zenénk. A MESZECSINKA és a török GAYE SU AKYOL esetében a népzene és a pszichedelikus rock kapcsolatából ered a közös „hívószó”, arról nem beszélve, hogy egy-egy szuggesztív személyiségű énekesnő áll mindkét együttes élén. Gaye Su Akyol a nagy török dívák hatására kezdett énekelni, de az anatóliai rockzene és a nyugati alternatív színtér is befolyással volt rá. 2013-ban debütált, három évvel későbbi albuma, a Hologram Ĭmparatorluğu pedig már nemzetközi szenzációt keltett, pszichedelikus etno-rockjával magasan szárnyalva a keleti és a nyugati kultúra határai felett.

Miért tekintik hungarikumnak a „világraszóló” cimbalmot és tárogatót, ha ősi formájukban már az ókori Keleten is használták őket? Hogyan fonódott össze történetük a szabadságharcok történetével? Miként korszerűsítette az instrumentumokat Schunda Vencel József hangszerkészítő mester? Mivel magyarázható, hogy Kodály Zoltán csak cimbalomra írt műveket, a tárogatót mellőzte? Mi vezetett az utóbbi évtizedek cimbalom- és tárogatóreneszánszához? Kik voltak a kulcsfigurái? — és sorolhatnánk a kérdéseket tovább… Nagy szerencse, hogy abban a hangszerbemutató beszélgetésben, melyre november 18-án délután a Müpa zászlóterében kerül sor, minden kiderülhet e két újra hallatlanul népszerű hangszerről. Aztán este a Fesztivál Színházban legrangosabb szólistáink — és azok együttesei — mutatják meg, hogy mi fán terem a magával ragadó cimbalom- és tárogatómuzsika. Az előbbire BALOGH KÁLMÁN, illetve a közelmúltban Cimbalom Brothers címmel közös albumot készítő LISZTES JENŐ és UNGER BALÁZS a garancia, míg SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS és GERA ATTILA a tárogatóért felel, elsőrangú kíséretük pedig PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA, illetve a gitáros-tamburás UNGER GERGŐ és a nagybőgős LISZTES LÁSZLÓ dolga.

A Meszecsinka története 2008-ban indult, a Fókatelep együttesben éneklő OLÁH ANNAMARI és a billentyűs BILJARSZKI EMIL alkalmi duójaként. Hamarosan állandósult a párosuk, és új tagokat kezdtek toborozni — így született meg a Meszecsinka, melynek mélyen felkavaró Álomban ébren albuma méltán nyert idén Fonogram-díjat a magyar nép- és világzene kategóriában. 2018

11 04

DUPLA W GAYE SU AKYOL / MESZECSINKA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Pál István Szalonna

2018

11 18

VILÁGRASZÓLÓ A CIMBALOM ÉS A TÁROGATÓ — HANGSZERBEMUTATÓ ÉS BESZÉLGETÉS ZÁSZLÓTÉR CIMBALOM ÉS TÁROGATÓ — KONCERT KÖZREMŰKÖDIK: BALOGH KÁLMÁN, LISZTES JENŐ, UNGER BALÁZS — CIMBALOM SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS, GERA ATTILA — TÁROGATÓ PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA UNGER GERGŐ — GITÁR, KOBOZ, TAMBURA LISZTES LÁSZLÓ — NAGYBŐGŐ, BASSZUSGITÁR SZERKESZTŐ: LIBER ENDRE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

világzene 2018. november—december

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fotó: Raffay Zsófi

KÉT MAGYAR HANGSZER

AZ ÉSZAKI VILÁGZENE CSILLAGA

Fotó: Ruudu Rahumaru

VÁROSI GÖRÖG ZENÉK

Mari Kalkun

Felléphet szólóban vagy zenekari kísérettel, egy apró színházban vagy fesztiválokra szabott hatalmas színpadon, az észt MARI KALKUN leveszi lábáról közönségét. Átszellemült éneke és varázslatos hangulatú kompozíciói egyaránt kötődnek az archaikus észt népzenéhez és a kortárs költészethez, a feledésbe merülő nyelvekhez és a távoli kultúrákhoz, a folkos és az atmoszferikus hangvételhez, a természethez és személyes élményeihez, de bármerre fordul, bámulatos hitelességgel és közvetlenséggel szólal meg. Az északi világzenében ő testesíti meg legékesebben a „dalszerző énekes” fogalmát, megtoldva azzal, hogy éppolyan könnyedén kíséri magát gitáron, mint kantelén, harmonikán, citerán vagy zongorán.

Ötcsillagos kritikák a legrangosabb világzenei szaklapokban, a német lemezkritikusok 2018-as díja, az európai világzenei rádiók sikerlistájának első helye — és folytathatnánk tovább, ha bizonyításra szorulna: az európai világ zenében 2018-ban a ciprusi MONSIEUR DOUMANI együttes Angathin című albuma volt az egyik legnagyobb szenzáció. És ezt csak súlyosbítja az a körülmény, hogy befolyásos ügynökségek nélkül és a trendi irányzatokra fittyet hányva jutott a csúcsra ez a különleges trió. 2011-ben, amikor pályafutása indult, feldolgozott népzenét játszott, de ma már inkább a saját szerzeményeire épít. Amit hallunk tőle, az szépen belesimul a városi görög zenék — különösen a kortárs rebetiko — irányzatába, de hangszerelése és nyitottsága egészen sajátossá teszi. ANGELOS IONAS akusztikus gitáron, ANTONIS ANTONIOU (a buzukiféle) tzourason, DEMETRIS YIASEMIDES pedig harsonán játszik, mégpedig úgy, hogy rögtön kitűnjön, a görög és ciprusi népzenék mellett a rock és a jazz is komoly befolyással volt rájuk. Másfelől éppilyen mélyen hatott dalaikra a megosztott ciprusi társadalom kiélezett politikai és gazdasági helyzete — erre utal új lemezük címe is, mely „tüskét” jelent magyarul. Marton László Távolodó

Mari Kalkun Tallinnban és Helsinkiben végezte zeneakadémiai tanulmányait. Finnországhoz kapcsolódott harmadik albumának megjelenése is, melyet Tii Ilo címmel finn és ausztrál muzsikusokkal készített, és Budapesten is bemutatott 2015-ben. Azóta épp elég idő telt el ahhoz, hogy „örökzöldjei” mellett újabb szerzeményekre is számíthassanak rajongói. 11 28

ESTONIA100: MARI KALKUN DUÓ ÜVEGTEREM

Monsieur Doumani

2018

12 09

MONSIEUR DOUMANI FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. november—december világzene

Fotó: Panayiotis Mina

2018

AFRIKÁN INNEN ÉS TÚL

Nyugat-Afrika és a partvidékétől ötszáz kilométerre eső Zöldfoki-szigetek történelme szorosan összefonódott az elmúlt fél évezredben. A lakatlan szigeteket 1455-ben fedezték fel a portugálok, lakossága az odahurcolt afrikai rabszolgák és a portugál telepesek leszármazottaiból alakult ki. Ám aki tehette, a száraz ság és a munkanélküliség elől az óceánon túlra menekült, így azoknak, akik ma zöld-fokinak vallják magukat, csupán az egy harmada él ott. Az elvágyódás keserédes hangulatát és a szét szakadt családok szomorúságát tükrözi a szigetvilág legismertebb irányzata, a portugál fadó rokonságába tartozó morna is. De az afrikai gyökerű funana és a latin befolyású coladeira is népszerű — és valamennyit egyforma hitelességgel képviseli NANCY

VIEIRA.

Nancy Bissau-Guineában született 1975-ben, de a Zöld-foki-szigeteken nőtt fel, míg a nyolcvanas évek végén Lisszabonba nem költözött. Egyetemi tanulmányai közepette megnyert egy dalversenyt, és ez nemcsak első lemeze (Nôs Raça) megjelenését eredményezte, de azon döntését is, hogy a továbbiakban énekes ambícióit helyezze előtérbe. Azóta négy albumot készített — az utolsót 2018-ban Manhã Florida címmel —, olyan rangos zöld-foki szerzők dalaival, mint Teofilo Chantre és Eugenio Tavares. Nancy mindent tud a zöld-foki muzsikákról, a hangja ragyogó, ráadásul felsorakoztak mögötte Cesária Évora szerzői és zenészei is, ugyanakkor megvan a maga külön bejáratú — a latin popzene felé is nyitott — világa, még ha (Évorához hasonlóan) mezítláb is énekel…

…azoknak, akik ma zöld-fokinak vallják magukat, csupán az egyharmada él ott.

Nancy Vieira

A Zöld-foki-szigetek és Mali legrangosabb előadói közül jó páran megfordultak már a Müpában. A zöldfoki morna nagyköveteként többször is itt járt Cesária Évora, a varázslatos mali muzsikát pedig többek közt Salif Keïta és Rokia Traoré népszerűsítette. Így rendkívül magasra került a mérce, de most „felülemelkedhetünk” rajta, elvégre egyszerre két csillagot akaszthatunk le arról az égtájról. 40

világzene 2018. november—december

Míg Nancy már vagy tíz éve a világzene élvonalába tartozik, a mali DJÉNÉBA & FOUSCO ebben az évben emelkedett a nyugat-afrikai tánczene csúcsára. Más kérdés, hogy a francia Afrocolor fesztiválra úgy is meghívást kaptak, hogy még nem volt semmilyen felvételük. De aztán lecsapott rájuk a 438 Productions, és két év munka után napvilágot látott az elképesztő sikerű Kayeba Khasso című albumuk. Ezen éppolyan lenyűgöző a mali tradíció több évszázados mágiája, mint a legfrissebb afro-rock vagy -reggae, nem véletlen, hogy 2018 tavaszán ez a korong állt az európai világzenei rádiósok listájának élén. Ahogy az sem, hogy az év legnagyobb afrikai szenzációját ígéri a Müpában. Marton László Távolodó 2018

11 28

TÖBB MINT AFRIKA! — NANCY VIEIRA; DJÉNÉBA & FOUSCO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Vittorio Catti

A sivatag friss pora

Bombino

Az észak- és nyugat-afrikai tuaregeket büszke és fegyelmezett harcosként tartják számon. 1962-ben — miután Mali elnyerte függetlenségét — Maliban, Algériában és Nigerben szétszóródott törzseik fegyvert fogtak, hogy saját államot alapítsanak, de felkelésüket hamar leverte a mali kormány. 1990-ben újabb harcok kezdődtek, melyek az 1995-ös békeszerződéssel zárultak, de a kívánt autonómia híján 2007-ben és 2012-ben újabb zendülések törtek ki, utóbb Azawad függetlenségéért. Persze, egy apró dióhéjba korántsem sűríthető bele a tuaregek küzdelme és szenvedése, melyet csak fokozott a pokoli aszály. De arra magyarázattal szolgál, hogy az elmúlt évtizedekben miért teltek meg az algériai és nigériai menekülttáborok. Az 1980-ban Nigerben született Omara „BOMBINO” Moctar az 1990-es zendülést követően kényszerült családjával Algériába. Tizenkét éves volt, amikor odalátogató bátyjai a táborban hagyták gitárjukat — elindítva ezzel Bombino pályafutását. Hallás után, autodidaktaként utánozta a kedvenceit. Egyik fő élménye a mali „sivatagi” blues volt, melynek a Tinariwen együttes volt a legrangosabb képviselője. De lelkesedett a nyugati rockzenekarokért is, Jimi Hendrix és Mark Knopfler ugyancsak példaként szolgált számára. A kilencvenes évek közepén így került Haja Bebe bandá-

...a mali sivatagi blues és a nyugati garázsrock...

jába, aki — az olasz bambino nyomán — a Bombino becenevet ragasztotta rá. Az algériai évek után Bombino Tripoli közelében pásztorkodott, de az volt az álma, hogy zenekarával érvényesülhessen. Ahhoz azonban nyugati kapcsolatok kellettek, hogy egy tuareg banda a helyi menyegzőkön túl is szerepelhessen. Bombinóra a seattle-i Sublime Frequencies kiadó figyelt fel először, mely neki szentelte a Guitars From Agadez sorozata második kiadványát. A 2007-es zendülést követően azonban a kormány fegyveresként tekintett a gitárosokra, így Bombino egy újabb — ezúttal Burkina Faso-i — száműzetésre kényszerült. Három év kellett, hogy visszatérhessen Agadezbe. Közben, szerencsére, meghallotta kazettáját Ron Wyman, aki Agadez — zene és zendülés címmel dokumentumfilmet forgatott. Jelentős szerepet kínált benne Bombinónak is, sőt arra is rávette, hogy a filmstúdióban felvegye első szólóalbumát. A 2011-ben megjelenő Agadez egy

csapásra befutott, és Bombinót a sivatagi blues fénylő csillagává tette. Kiugró sikere a Black Keys gitáros-énekese, Dan Auerbach figyelmét is felkeltette: elvállalta a következő Bombino-album produceri teendőit. 2013-ban így jelent meg a számos világzenei lista élén pörgő Nomad, amelyet nemzetközi turné követett. Abban az évben Bombino olyan megasztárok vendégeként lépett fel, mint Robert Plant, Amadou & Mariam és a Gogol Bordello. És azóta megállás nélkül… 2016-ban Azel, idén pedig Deran címmel készített újabb albumot. Ennek a turnéján fogja a mali sivatagi blues és a nyugati garázsrock híveit elbűvölni, négytagú zenekarával, első magyarországi koncertjén. F.D.J. 2018

12 21

BOMBINO KÖZREMŰKÖDIK: GOUMOUR ALMOCTAR AKA BOMBINO — GITÁR, ÉNEK YOUBA DIA — BASSZUSGITÁR ILLIAS MOHAMED — GITÁR, KALABAS, HÁTTÉRÉNEK COREY WILHELM — ÜTŐHANGSZEREK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. november—december világzene

Békét teremteni Mindez világ örvendezzen! címmel karácsonyi koncertre készül SZALÓKI ÁGI. Mennyiben tér majd el ez a műsor a korábbi karácsonyi összeállításaitól? – többek közt erről kérdeztük.

Roskadoznak a polcok a karácsonyi lemezektől. Lehet még újat mondani ebben a műfajban? Számodra mi jelentett inspirációt, és a korábbi karácsonyi koncertjeidtől mennyiben tér el az idei? Sem újat mondani, sem mutatni nem áll szándékomban, egyedül az vezérel, hogy a karácsonyhoz és a helyszínhez méltó módon ünnepeljünk. A decemberi koncertem exkluzív lesz. Az elhangzó összeállítás nem jelent meg lemezen, csak azok hallhatják, akik eljönnek. Számtalan csodálatos karácsonyi lemezt ismerek, népzeneit, világzeneit, klasszikus zeneit — a karácsony hihetetlenül gazdag zenei kincsekben. Ez a zenei gazdagság is inspirál a koncertre való felkészülésben. A 2012-ben megjelent Öröme az égnek, ünnepe a Földnek című lemezemen klasszikus karácsonyi énekek és népdalok jazzes átiratai hallhatók. Az idei koncert hagyományosabb lesz: a közönség autentikus népzenét hallhat népi hangsze reken, és régizenei darabokat lanton és viola da gambán. Természetesen az énekhang is hangsúlyos szerepet kap: több énekes szólista működik közre, és CSER ÁDÁM vezényletével a VICTORIA KAMARAKÓRUS is. Mi alapján választottad ki a közreműködőket, milyen élmények kötnek hozzájuk? Két évvel ezelőtt találkoztam BODROGI ÉVA szopránénekesnővel, akivel a régizene és a népzene közötti kapcsolatokat keressük közös koncertjeinken. Virágénekekre fűztük fel az egyik, és karácsonyi énekekre a másik műsorunkat. Ezek a koncertek, az együtténeklés jó élménye és a régizene felfedezésének öröme megerősített abban, hogy érdemes folytatni a közös munkát. BOGNÁR SZILVI népdalénekeshez régi jó barátság fűz, mely a Szájról szájra együttesben erősödött meg. Örülök, hogy eljön a Kanadában élő KISS NOÉMI szopránénekesnő is, aki Bodrogi Évához hasonlóan Nancy Argenta tanítványaként diplomázott Londonban. Noémi rendszeresen koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekarral, mielőtt Kanadába költözött. Ritka alka-

világzene 2018. november—december

Szalóki Ági

lom, hogy a magyar közönség hallhatja őt. BOLYA MÁTYÁSt szinte gyerekkorom óta ismerem, és munkáit évek óta figyelemmel kísérem. A műsor szerkesztésében, rendezésében ő a legnagyobb támaszom. Régi álmom, hogy Cser Ádámmal és kórusával együtt dolgozzam. Szép ajándék, hogy ez éppen a Müpában válhat valóra.

„Az elhangzó összeállítás nem jelent meg lemezen, csak azok hallhatják, akik eljönnek.”

A régi idők és napjaink karácsonyában megragadható-e valami örök érvényű, ami egy ilyen koncert üzeneteként is szolgálhat? Az egyéni érdekek erőteljes képviseletének visszaszorítása, az empátia képes összhangot és békét teremteni. Ebben nagyon hiszek, és december 27-én minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ez az üzenet igaz legyen. Marton László Távolodó

2018

12 27

MINDEZ VILÁG ÖRVENDEZZEN! SZALÓKI ÁGI KARÁCSONYI KONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: BOGNÁR SZILVIA, BODROGI ÉVA, KISS NOÉMI — ÉNEK BOLYA MÁTYÁS — KOBOZ, CITERA SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS — DUDA, FURULYA DAVIDOVICS IGOR — LANT SZÁSZVÁROSI SÁNDOR — VIOLA DA GAMBA VICTORIA KAMARAKÓRUS (VEZÉNYEL: CSER ÁDÁM) BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december világzene

könnyű 2018. november—december

Fotó: Emma Tillman

Father John Misty

Óvni és szeretni egymást

FATHER JOHN MISTY a 2010-es évek egyik legfontosabb dalszerzőelőadója, az egyik legmeghatározóbb mai hang a gitáros popzenében. Erre a szintre azonban csak egy felfelé vezető, de nagyon kanyargós úton jutott el.

Az 1981-es születésű Josh Tillman több zenekar és még több szólólemez után az előző évtized végén bekerült a korszak egyik legünnepeltebb folkos-pszichedelikus rockzenekarába, a Fleet Foxesba — dobosként. Sokak számára hosszú befutási kísérletek után nyilván ez lenne a csúcs: az egyik legelismertebb zenekarral járni a világot. Tillman számára azonban ez csak az utolsó lépcsőfok volt az igazi siker kezdetéhez — és ez az igazi csúcs az idei God’s Favorite Customer című lemezén is tart még, szerencse, hogy ennek turnéján végre Magyarországon is láthatjuk.

…dalainak témái a dekadens életvitelből való szabadulástól eljutottak a sok keserv után meglelt egyszerű boldogságok megénekléséig…

Egy posztrockzenekar, a Saxon Shore dobosaként 2003-ban rögzített először lemezt, de még abban az évben kiadta saját debütáló albumát is J. Tillman név alatt, hogy aztán gyorsan önállósítsa magát — bár később is gyakran és szívesen zenélt végig egy-egy turnét mások kísérőjeként. A folkos, többnyire csupasz, sőt csontig ható és önmagával is kíméletlenül őszinte J. Tillman-albumok eleinte egészen apró kiadóknál jelentek meg, de a 2009-es Vacilando Territory Blues már a jó nevű Bella Union lemezcégnél, és a hallhatóan nagyobb büdzsé jót tett a felvételeknek, a befutás azonban ekkor még a következő LP-kkel is távoli cél maradt. Pedig Tillman ekkoriban működött párhuzamosan a Fleet Foxes dobosaként — ami persze talán inkább hátráltatta is ezt a folyamatot. Mindenesetre miután kilépett a népszerű zenekarból, határozott elképzeléssel vágott bele szólókarrierje második fejezetébe. A kilépés persze olyan szempontból nem volt túlzottan bátor elhatározás, hogy a döntés meghozatalakor már tudhatta, a Fleet Foxes hamarosan amúgy is hosszú évekre le fog állni — no meg azt is alighanem pontosan érezte, hogy az utóbbi időben jobbak lettek a dalai. A korszakváltást egy új alteregó bevezetésével nyomatékosította: az egyházi asszociációt keltő Father John Misty (John Misty atya) név erősen vallásos neveltetésének adott enyhe fricskát. A 2012-től ezen a néven kiadott albumok már jóval jelentősebb figyelmet keltettek, főleg a 2015-ös I Love You, Honeybear című album, amelyet a kritikusok világszerte az év legjobb lemezei közé soroltak. A gitár helyett eddigre a zongora lett a fő hangszere, a megszólalás pedig a hetvenes évek eleji, lágy hangszerelést kedvelő zongorista dalszerző-előadók (Elton John, Randy Newman) zenéjével mutatott rokonságot. Father John ironikus, fapofa humorú dalainak témái a dekadens életvitelből való szabadulástól eljutottak a sok keserv után meglelt egyszerű boldogságok megénekléséig, amit aztán hol erősebben személyes, hol a nagyvilágba kitekintő lemezeken élvezhetünk. De ma már, amikor társadalomkritikus, akkor is a szeretethez jut el: „amikor megfeledkezünk arról, hogy óvnunk és szeretnünk kell egymást, akkor a világ valóban azzá a groteszk komédiává válik, amelynek manapság naponta látjuk. De van más választásunk is: az, hogy nem feledkezünk meg erről.” Dömötör Endre 2018

11 14

FATHER JOHN MISTY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december könnyű

HISTORIA DE LA CUMBIA

Los Orangutanes

A cumbia Kolumbia karibi partvidékéről eredő műfaj, eredetileg népzenei ritmus és táncstílus, amely a 17. századtól formálódik és terjed, és miután afrikai és európai zenei hatások is érték, az 1940-es évektől indult igazán burjánzásnak. A nyolcvanas évek végétől (amikor helyi zenészek elkezdték megmenteni az ötvenes évekbeli zenei kincseket) világszerte is egyre nagyobb figyelmet vált ki, és ahogy végigterjedt egész LatinAmerikában, úgy nőttek ki sorban az újabb mellékágai ennek a túlfűtött, ritmusorientált,fúvós hangzásokban dús, harmónia gazdag tánczenének. A latin zene rajongóin kívül sokat tettek az ismertségéért olyan crossover előadók, mint Sergent Garcia, vagy olyan filmek, mint Roberto Rodriguez Vérfagyasztója. A műfaj egyik nagy hazai rajongója, ÉLŐ MÁRTON (Irie Maffia, Sena, RedRed) is részben az utóbbi kapcsán szeretett bele, de annyira, hogy kilenc másik zenésztársával (akik között akad perui, uruguayi zenész, Irie Maffia-, PASO-, Soulclap-, Fran Palermo-, Anselmo Crew-, Besh O droM-, Ladánybene 27- vagy épp Zuboly-tag is) 2017-ben életre keltette az első magyar, de a régióban is unikumnak számító cumbiazenekart, a LOS ORANGUTANESt. A novemberi Müpa-bemutatkozáson a mára tizenegy főssé dagadt allstar-zenekar ráadásul kiegészül egy nyolcfős extra fúvószenekarral és így mutatják be a műfaj történetét. „A felkérés kapcsán merült fel egy olyan, színháztermekbe való előadás felépítése, amely az alapvetően tánczenei produkciót egy komolyabb, színházi kontextusba helyezi. Az egész estés előadás a zenei gerinc mellett egy prózai vonalat is tartalmaz, és a cumbia legrégebbi, 17—18. századi változatától kiindulva jut el a műfaj ma ismert több tucat verziójáig.” 2018

11 22

LOS ORANGUTANES — HISTORIA DE LA CUMBIA KÖZREMŰKÖDIK: IVAN TABEIRA — ÉNEK ÁRKOSI SZABOLCS — ÉNEK, TANGÓHARMONIKA, CHARANGO ALEX TORRES — GITÁR, VOKÁL BOGNÁR SZABOLCS — BILLENTYŰK ÉLŐ MÁRTON — HARSONA MEGGYES ÁDÁM — TROMBITA SAJÓ DÁNIEL — TROMBITA PÁSZTOR ÁKOS — SZAXOFON, FUVOLA HERR ATTILA — BASSZUSGITÁR KRECSMÁRY ZSOLT — DOB SZARVAS DÁVID, TAKÁCS MÁRTON — ÜTŐHANGSZEREK VENDÉGEK: SHANGO DELY, MARIO OCHOA, NART FÚVÓSOK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ könnyű 2018. november—december

KULTÚRÁK ÖSSZEBÉKÍTÉSE Izrael megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából az egyik legismertebb izraeli énekesnő, YASMIN LEVY érkezik a Müpába. Izrael zenéjét ma egyfajta „modern berendezkedésű sokszínűség” jellemzi. Nagyon széles merítésből keverednek az országban népszerű műfajok és stílusok, ráadásul a népzenei gyökerű világzene és az aktuális popzene is szokatlanul nagy átfedést mutat. A kelet-európai zsidóság tradicionális klezmerzenéje, a legismertebb zsidó zenei stílus Izraelben manapság kevésbé határozza meg a főcsapást, helyette inkább az etióp zsidók eklektikus zenéje, a jemenita pop, a marokkói zsidók gharnatija, az ottomán birodalmi, perzsa-arab hatás szivárog be sok produkcióba, vagy ott van a Malabi Tropical karibi-tengerparti öszvér bulizenéje, Shefita közel-keleti eklektipopja és persze a jeruzsálemi születésű spanyol-zsidó Yasmin Levy ladino dalai. Levy az ibériai félszigeten élt szefárd zsidók leszármazottja, apja, Yitzhak Levy ugyan már Törökországban született, de a szefárdok nyelve, a kihalófélben lévő ladino szakértője volt, lánya pedig énekesként őrzi a hagyományt. A hatalmas hangú Yasmin Levy a tradicionális ladino dalokat andalúz flamencóval (néha tangóval) és perzsa zenei hagyományokkal elegyíti. 2000-es indulása és 2004-es befutása óta (a rangos fRoots folkmagazin az első lemeze után „az év felfedezettjének” nevezte) kiadott még több mint féltucat remek albumot, és sokakkal működött együtt. Kultúrakeresztező, rendkívül érzelmesen előadott dalai filmzeneként is helytállnak, de persze élőben az igaziak, ahogyan szívmelengetően összebékülnek bennük a különböző kultúrák.

Yasmin Levy

2018

12 03

YASMIN LEVY YASMIN LEVY — ÉNEK ISHAY AMIR — ÜTŐHANGSZEREK YECHIEL HASSON — GITÁR NADAV BITON — ZONGORA, BILLENTYŰS HANGSZEREK AMIR SHAHSAR — FÚVÓS HANGSZEREK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Tátrai Band

TÁTRAI TIBOR számtalan fontos, de lemezig nem jutó formáció

(Kárpátia, Tűzkerék, Juventus, Olympia stb.) és több meghatározó magyar lemez (Generál: Zenegép, Hobo Blues Band: Vadászat) után — kis rábeszélésre — alakította meg saját zenekarát, a TÁTRAI BANDet amely egy 1987-es lemez (Szerencsekerék) után véglegesült az egykori olympiás, generálos baráttal, HORVÁTH CHARLIE-val a mikrofon és az Eastből érkező PÁLVÖLGYI GÉZA dalszerzőtárssal a billentyűk mögött. Az 1989-es Illúziók nélkül LP még az összekovácsolódás lemeze volt, de aztán hamar a kilencvenes évek meghatározó poprockzenekara lettek. Kifinomult, technikailag tökéletes, sokszínű zenével, popos, rockos, soulos, bluesos hatásokkal, az évtized nagy slágereivel (New York, New York, A küszöbön túl, Titkos szerelem stb.), számos remek albummal (A küszöbön túl — 1991, Kísértés — 1992). A kilencvenes évekbeli hajszás sikerszéria után aztán a pihenés évei következtek, de Tátraiék 2009-ben megünnepelték a húszéves fennállást, és azóta újra rendszeresen koncerteznek. A Müpa nagytermében azonban eddig még nem léptek fel, pedig ez a szofisztikált zene nagyon is való oda, így a decemberi koncert a zenekar életében is különleges lesz. Tátrai Tibor alapító mesél arról, hogy mi várható: „természetesen nagyon készülünk, és az évek során beállt koncertműsorunkat át is alakítjuk picit. Részben azzal, hogy én is hozok és Géza is hoz egy-egy új számot a programba, részben pedig azzal, hogy visszamegyünk a zenekar kezdetéig, és felhozunk a felszínre néhány ritkán játszott gyöngyöt. Fellazítjuk a megszokott struktúrákat, és frissítünk a megszólalásunkon.” 2018

12 17

Az ERIK SUMO BAND TÖVISHÁZI AMBRUS (Amorf Ördögök, Péterfy Bori & Love Band, The Gomb stb.) szólóprojektjeként indult (My Rocky Mountain — 2005), és a kiemelkedő start után hamar nagyon sikeres zenekar lett belőle remek albumokkal (The Trouble Soup — 2009, The Ice Tower — 2011). Az együttes Európában is sokat koncertezett, majd 2012-ben függesztette fel működését, ám azóta bizonyos időközönként visszatér. Nagyon jó hír, hogy Tövisházi egy jövőre megjelenő Erik Sumo-anyagon dolgozik, így az idei két koncert után a szilveszterhez közeli harmadiknak extra apropója is van, de át is adjuk a szót neki: „Idén két koncertje volt az Erik Sumo Bandnek és mindkettő elővételben teltházas lett, a rajongók folyton kérdezték, hogy mikor lesz még. Úgyhogy ez egyfajta pótlás is azoknak, akik lemaradtak az eddigiekről, ugyanakkor előfutára a jövőre megjelenő új Erik Sumo-lemeznek. Nyolc év után ez lesz az első friss album, és ez most a 2005-ös bemutatkozó, még általam egyedül készített My Rocky Mountainhez hasonlóan szerzői, produceri lemez lesz, sounddesignos megszólalás jellemzi, de persze zenekartagok is közreműködnek rajta több számban. A december végi koncert tehát ennek is a felvezetője, motívumok biztosan elhangzanak majd a készülő anyagból, ezen felül pedig a formáció tizenhárom évét felölelő, retro spektív műsor várható, az Erik Sumo Band klasszikus frontvonalával, Kiss Erzsivel és Harcsa Veronikával, akikkel a legtöbb koncertet adtuk itthon és főleg külföldön. Szóval az említett első lemeztől a zenekari közös albumokon át a Liza, a rókatündér filmzenémmel és a készülő dalokkal kiegészülve széles repertoár fog megszólalni.” Dömötör Endre

Erik Sumo

Fotó: Bóna Márk

ÚJ DALOK ÉS RÉGI GYÖNGYSZEMEK

RETROSPEKTÍV ÉS ELŐRETEKINTŐ

TÁTRAI BAND TÁTRAI TIBOR — GITÁR HORVÁTH CHARLIE — ÉNEK PÁLVÖLGYI GÉZA — BILLENTYŰS HANGSZEREK SOLTI JÁNOS — DOB HORVÁTH KORNÉL — ÜTŐHANGSZEREK GLASER PÉTER — BASSZUSGITÁR CSISZÁR PÉTER — SZAXOFON, BILLENTYŰS HANGSZEREK CZEROVSZKY HENI, VINCZE-FEKETE VERA — VOKÁL BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018

12 29

ERIK SUMO BAND BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december könnyű

Sorsfordító

magyarok

Két költő. Az egyik a romantika, a másik az avantgárd képviselője. Ám szerepükben és hatásukban, mi több, attitűdjükben közös a kor szelleme iránti hallatlan fogékonyság; az, hogy a Zeitgeist, a korszellem szavát nem csupán meghallják, hanem alakítják is. Vörösmarty Mihály a nemzet felemelkedésében hisz, Kassák Lajost egy nemzetek feletti, egyenlőségen alapuló közösség reménye élteti.

Vörösmarty Mihály

literárium 2018. november—december

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Száz-százötven éve keletkezett, és a kulturális közösség hagyományformáló önértése által az irodalomkönyvekben és a könyvespolcokon méltó besorolást nyert szövegekkel párbeszédbe lépni nem magától értődő, hanem munkaigényes, egyben elmaradhatatlan vállalkozás. A tradíció főáramába tartozó prózákat, verseket és es�széket reflexiók és tanulmányok könyvtárnyi irodalma öleli át. A Vers-estek a Müpában következő két eseménye alkalmával, Karafiáth Orsolya Vörösmarty- és Aczél Géza Kassák-válogatásában minden esély adott arra, hogy a szerkesztők pontos, a saját alkotói-olvasói tapasztalatukra és az említett értelmezői irodalom ismeretére támaszkodó arányérzék birtokában formálhassák meg az általuk kiválasztott író arcképét. A Müpában tehát Aczél Géza Kassák-szövegmontázsát és Karafiáth Orsolya Vörösmarty-összeállítását élvezhetik a nézők. Ha lehet ilyet mondani, a műveken keresztül két egymástól gyökeresen eltérő életúttal ismerkedhetnek meg. A 19. századi magyar nemzettudat ébredésének egyik vezéralakja, majd az elbukott szabadságharc után keserűen és tépelődően magába forduló, kisnemesi családból származó Vörösmarty és a kovácsműhelyből magát a szellem világába felküzdő, a századfordulón

Kassák Lajos

a demokratikus eszme művészi formákat ösztönző iránymutatásától inspirált, majd az ideológiai-politikai direktívákban meghasonlott Kassák a modern Európa és a felé törekvő magyar progresszió két, világképileg markánsan elkülöníthető oldalán állnak. „Akik fiatal korukban könyveket, dogmákat és üdvösségetígérő frázisokat ettek magukba, azoknak sokkal könnyebb lehet a helyzetük. Nekem mindent most és a magam eszközeivel kell kibontanom a burkából. Néha szomorúság vesz rajtam erőt. Néha attól tartok, nem lesz elég időm ahhoz, hogy hazaérkezzek magamhoz, ahogy a szerencsés vándor egyszer szerencsésen hazaérkezik” — írja Kassák az Egy ember életében. „A művelt nemesifjak számára kötelező klasszikus műveltség mellett már diákkorában ismerkedik a korszerű irodalommal: a felvilágosodással és a bontakozó romantikával. Előbb a német romantika túlzásai ragadják el, de azután megismerkedik Shakespearerel és vele együtt a felnövekvő francia romantikával. Felser dült ifjúként a gazdag és művelt Perczel családnál nevelősködik” — írja Hegedüs Géza Vörösmartyról.

Mindketten feltétlen elkötelezettjei a művészi aktivitásnak. Vörösmarty pályája utolsó szakaszában a személyiség súlyos krízise hívja elő azokat a magaslati levegőjű, világirodalmi rangú verseket, amelyeket a közönség jelentős része ismer. Kassák, jóllehet, nincs csalódások híján, pályája tudatosan szerkesztett, mondhatnánk: konstruált. A két nagy akaró és álmodó legalábbis metaforikusan mégis rokon. Kassák a Ma és Tett című korszakos folyóiratok alapítója, Vörösmarty a nagy jelentőségű Kisfaludy Társaság kezdeményezője és az Athenaeum szerkesztője. Kassák a korabeli költészet nyelvének és szerkezetének konstruktivista felforgatója, Vörösmarty látomásos képeivel forgatja fel a korabeli költészetet. Aczél Géza összeállítása azért is különösen izgalmas számunkra, mert a szerző lírai életútja mellett párhuzamosan fut irodalomtörténészi és szerkesztői pályaíve, amelyeknek Kassák kitüntetett állomása; Aczél ismételten kutatta, monográfiát írt róla, kevés avatottabb ismerője van, mint ő. Karafiáth Orsolya immáron két évtizedre visszanyúló költői munkásságából, annak megannyi erénye mellett kiemelhető, hogy remek a hallása, több regiszteren képes megszólalni, a szerepversek sem idegenek tőle, ahogyan fogékonysága is élénk a különböző stíluskorszakok iránt.

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

A két nagy akaró és álmodó legalábbis metaforikusan mégis rokon.

Nietzsche legendás észrevétele szerint minden filozófus a saját életrajzát írja. A bon mot horizontja tovább tágítható, a várható Vers-estekre nézve feltétlenül. A saját Kassák- és Vörösmarty-kép szubjektív tükör is, amelyben Aczél Géza és Karafiáth Orsolya visszanéz ránk. Jánossy Lajos 2018

11 12

2018

12 14

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA A MŰSORT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KARAFIÁTH ORSOLYA KÖZREMŰKÖDIK: ÁCS ESZTER, BLASKÓ PÉTER, KARAFIÁTH ORSOLYA, KATONA KINGA, RUBOLD ÖDÖN, SÖPTEI ANDREA RENDEZŐ: RUBOLD ÖDÖN SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ VERS-ESTEK A MÜPÁBAN KASSÁK LAJOS KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA A MŰSORT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ACZÉL GÉZA RENDEZŐ: GOTHÁR PÉTER SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM

2018. november—december

literárium

Fotó: Csoszó Gabriella

Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László

Felgyorsult szívverés Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estje igazi unikális produkció: egyszerre kínál izgalmas szellemi kalandot és felhőtlen szórakozást. A két sokoldalú, kreatív, alkotóereje teljében levő, méltán népszerű művész a Rájátszás című irodalmi koncertsorozatban talált egymásra. Ebben a rendhagyó projektben az ötletgazdák a kortárs irodalom és az arra fogékony, jól ismert könnyűzenészek színpadi párbeszédére, a két művészeti ág együttes jelenlétére tettek rendkívül sikeres kísérletet. A versmegzenésítések, irodalmi koncertek során létrejött koincidenciák ösztönözték arra a művészeket, hogy a kalandot párokban folytassák tovább. A Müpa ezekből az időközben kiforrott páros előadásokból a Literárium Extra keretében a közeljövőben a tervek szerint hármat is bemutat — elsőként a vonzóan rejtélyes című greCSÓKOLlár erre az alkalomra átdolgozott, felfrissített műsorát. A dalszerző, szövegíró, frontember (Kistehén) és a sokkötetes író, színpadi szerző közös estje kötelező program

literárium 2018. november—december

mindenkinek, aki meg kíván győződni arról, hogy az igényes, magas nívójú kortárs művészet is lehet magával ragadóan élvezetes és szórakoztató. A Szív, ha üt, magyar! két nagyszerű alkotó és kiváló előadói képességekkel rendelkező színpadi ember közös gondolkodásának, párbeszédének feszesre komponált, ám számos rögtönzéssel, spontaneitással teli műsora barátságról, szerelmekről, szeretőkről, maradásról és menekülésről, reményről és lemondásról, elindulásról és megérkezésről, otthonról és otthontalanságról. Régi történetek, forró esték, adomák és legendák közös dalokban és új novellákban elbeszélve — hozzánk és rólunk szóló történet mindahány. A zenés kalandozás különlegessége, hogy a hazai underground egyik legsokoldalúbb szereplője, a néhány éve remek novelláskötetet is kiadott KollárKlemencz László prózaíróként, a párat-

lanul népes olvasótáborral rendelkező Grecsó Krisztián pedig zenészként és dalszerzőként is bemutatkozik. Teszik mindezt mindennemű művészi allűröktől mentes, végtelenül vonzó, személyes hangnemben, miközben elmosódnak a műfaji különbségek, s a zenei, az előadói és az irodalmi megszólalás egymásban oldódik fel. S miközben hallgatjuk őket, azt tapasztaljuk, nekünk is felgyorsul a szívverésünk, akárcsak nekik ott fönt, a színpadon. Keresztury Tibor 2018

11 19

LITERÁRIUM EXTRA SZÍV, HA ÜT, MAGYAR! greCSÓKOLlár 2.0 GRECSÓ KRISZTIÁN ÉS KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ ZENÉS IRODALMI ESTJE KÖZREMŰKÖDIK: PETRUSKA — GITÁR VAJDOVICH ÁRPÁD — BŐGŐ MÁKÓ KATÓ — ÜTŐHANGSZEREK RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2018. novemberâ&#x20AC;&#x201D;december

literĂĄrium

VADAK ÉS SZELÍDEK Az élet értelme

Folytatódik a Müpamozi gasztro-sorozata, ezúttal négy alkotással. Eszem-iszom a filmvásznon. Az olvasó, akit már az elején óvatosságra intettünk, most is jól teszi, ha gyanakszik. A tálalás továbbra sem szokványos, a művek pedig végképp nem kizárólag az ínycsiklandó falatokról szólnak, mindig van valamilyen rejtett csavar, mögöttes tartalom. Ha valamit, akkor a Monty Python társaságát tényleg nem kell bemutatni senkinek. Legalábbis azoknak nem, akik szeretik és értik, élvezik a legendás angol humoristacsoport filmjeit. A Terry Jones és Terry Gilliam páros által jegyzett Az élet értelme című alkotás (1983) a társulat utolsó nagyjátékfilmje. Nagyjátékfilm, de nem igazán van története. A társulatot ismerőket és kedvelőket (ki ne ismerné őket, és aki ismeri, ki ne kedvelné őket?) ez persze aligha lepi meg, hiszen nyilván jól ismerik a Flying Circust, amellyel hír nevet szereztek. Nos, nem hazudtolják meg önmagukat, Az élet értelme olyan, mintha egy hosszabb Flying Circus-műsor lenne, szkeccsek egymással nem éppen összefüggő sorozata. Vagyis dehogynem, nagyon is összefüggő, hiszen mi másra is keresnék a választ, mint arra, hogy a születéstől a halálig mi az élet értelme? De akármennyire égetőnek tűnik is ez a kérdés, választ azért ettől a cikktől ne reméljenek. Egyet azért mégis elárulhatok, ha már gasztrofilmként említjük itt a művet. A táplálkozás, mint tudjuk, az élet elengedhetetlen része, bizonyos értelemben akár az értelme is lehet. Vannak azonban perspektívák, amelyekből viszonylag ritkán tekintünk az evésre. Nem mondok többet, de aki esetleg nem látta volna még a filmet, készüljön fel! Persze az, hogy Az élet értelme a Monty Python utolsó nagyjátékfilmje, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alkotók ne készítettek volna többé filmet. Itt van mindjárt következő filmünk, a Brazil (1985), amelyet szintén Terry Gilliam rendezett. Nehéz lenne műfajilag egyértelműen besorolni bárhová is, annyira átszövik a drámai, vígjátéki, szatirikus elemek, mindenesetre az bizonyos, hogy valamikor a 20. században játszódik egy nyugati kultúrkörhöz tartozó nagyvárosban (bármennyire is ezt sugallná a cím, nem Brazíliában). Sivár, műanyag világban (gasztronómiai szemszögből nézve a luxuséttermek kínálata is csupán egyfajta műanyag, bár

müpamozi 2018. november—december

szép elnevezésekkel takarva), ahol minden automatizáltan zajlik, mindent elönt a hazug propaganda, minden és mindenki fölött őrködik a rendszer kontrollja, csak éppen maga a rendszer olyan, hogy el is romlik benne, ami csak elromolhat. Márpedig egy elvileg szigorúan automatizmusok szerint működni hivatott világban egyáltalán nem jó, ha az a bizonyos porszem minduntalan belekerül a gépezetbe. Nem meglepő, hogy a Brazil társadalomkritikai disztópiája mindmáig érvényesnek hat.

Brazil

Babette lakomája

A vadak között kapjon végre helyet a szelíd is, Gabriel Axel filmje, a Babette lakomája (1987). Babett a párizsi kommün zűrzavaros időszakában elveszti férjét és fiát, elhagyja az országot, és valahogy egy kicsi dán faluba keveredik, ahol a lelkipásztor két lányánál, Filippánál és Martinénél talál házvezetőként munkát. Puritán, lutheránus világ ez. S noha a két vénkisasszony életében megjelent már a kísértés egy francia hőstenor, illetve egy jóképű katonatiszt személyében, sikeresen ellenálltak. Babett másféle módon jelent kísértést. Hosszú-hosszú ideig maga is önmegtartóztató, kényszerűen puritán életet élt, ám egyszer csak nagyobb pénz összeghez jut, és elhatározza: igazi párizsi lakomával vendégeli meg befogadóit, jóakaróit és munkaadóit.

…egy elvileg szigorúan automatizmusok szerint működni hivatott világban egyáltalán nem jó, ha az a bizonyos porszem minduntalan belekerül a gépezetbe. A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője

Térjünk vissza a vadakhoz. Ha valaki, hát az egykor festészetet tanult Peter Greenaway igazán vad, mindenesetre igazi filmes fenegyerek. Filmjeiben gyakran étkeznek, nem mentes ettől természetesen A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (1989) sem. A tolvaj, azaz Albert Spica hamisítatlan maffiózó, aki tulajdonosa egy előkelő luxusétteremnek, amelyben a kiváló szakács, Richard tálalja fel minden este a konyhaművészet igazi remekeit. Spica azt hiszi magáról, hogy kifinomult ízlésű úriember, pedig nem az. Egy igazi ősbunkó, ellentétben a feleségével, akinek tényleg van ízlése, így nem csoda, hogy a fényűzés és tivornyázás elől menekülve előbb-utóbb kiköt a csendes, művelt könyvkereskedő karjaiban. Önmagában ez talán nem is lenne annyira újszerű és érdekes, még ha nem is mindennapi, de azért valószínűleg nem túlságosan ritka az efféle eset a gengszterek köreiben. De nehéz lenne nem észrevenni, hogy minden szereplő egyfajta metafora, maga az étterem pedig a nyolcvanas évek társadalmának leképezése. Ha újra megnézzük ezt a filmet, immár a 21. század második évtizedében, gondoljunk akármit is hatalmasokról és kiszolgáltatottakról, fényűző lakomákról, újfent megállapíthatjuk, hogy embert enni, bármilyen gusztusosan tálalják is, nem éppen felemelő. Mesés Péter 2018

11 05 19 — 12 03 17

MÜPAMOZI ESZEM-ISZOM — GASZTROFILMEK AZ ÉLET ÉRTELME, BRAZIL, BABETTE LAKOMÁJA, A SZAKÁCS, A TOLVAJ, A FELESÉG ÉS A SZERETŐJE HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2018. november—december müpamozi

CSODAVÁRÓ BETLEHEMES „Ha visszagondolok ifjúkoromra és felidézem azt az időt, amikor a gyermekeim még kicsit voltak, vagy rápillantok unokáimra, egyértelmű számomra, hogy a karácsony a maga varázslatosságával a legszebb ünnepünk az évben — magyarázza a rendező-koreográfus MIHÁLYI GÁBOR. — Akkor is csodákkal teli nap, ha valaki a kis Jézus születését várja, és akkor is az, ha a karácsonyfa csillogó fényeit. A Csodaváró betlehemes hét képben mesél tánccal, zenével, énekkel és a szokások felidézésével az ünnepről, ezt azonban úgy teszi, hogy a jelen digitális világában élő gyerekek számára is átélhető legyen ez a csodavilág.”

EZZEL A CÍMMEL TARTJA DECEMBER 21-ÉN ÉS 22-ÉN A BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREMBEN ÚJ BEMUTATÓJÁT A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES. AZ ÉVAD EGYÜTTESE CÍMMEL ELISMERT TÁRSULAT LEGFRISSEBB — A SZENTESTE NAPJÁT, A KARÁCSONY VIGÍLIÁJÁT, A VÁRAKOZÁS ÖRÖMÉT ÉS IZGALMÁT BEMUTATÓ — PRODUKCIÓJA NÉPI JÁTÉKOKBÓL, SZOKÁSOKBÓL, A JÉZUS SZÜLETÉSÉT ÜDVÖZLŐ KERESZTÉNY TRADÍCIÓBÓL, VALAMINT AZ E NAPHOZ KÖTHETŐ MESÉS TÖRTÉNETEKBŐL ÉPÜL FEL. 54

családi és ifjúsági programok 2018. november—december

E csodavilág megteremtésében a rendező-koreográfusnak nagy segítséget nyújt a dramaturg feladatait végző KOCSIS ROZI, aki a Győri Vaskakas Bábszínház igazgatójaként jelentős tapasztalatokkal rendelkezik gyermek- és családi előadások színpadra állításában. Hiszen a Magyar Állami Népi Együttes előadása — legalábbis az alkotók szándékai szerint — ízig-vérig családi program. Ezt hivatottak hangsúlyozni MICHAC GÁBOR jelmezei és CZIEGLER BALÁZS díszletei: a monumentális és folyton átváltozó színpadon nemcsak szánkózni, korcsolyázni és sütnifőzni lehet, hanem várni a betlehemet hozó pásztorokat is. Ezen a színpadon — miként Mihályi megfogalmazta — „képletesen olyan hideg van hajnalban, hogy még a szánhúzó lovak is megbokrosodnak, de közben odabújhatunk az éneklő kemence mellé is.”

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Magyar Állami Népi Együttes

„A Csodaváró betlehemes hét képben mesél tánccal, zenével, énekkel és a szokások felidézésével az ünnepről, ezt azonban úgy teszi, hogy a jelen digitális világában élő gyerekek számára is átélhető legyen ez a csodavilág.” A produkció zenei felelőse a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, PÁL ISTVÁN SZALONNA, aki ezúttal új oldaláról mutatkozik be, hiszen eddigi munkáitól eltérően ezúttal nem népzenéket szerkeszt egybe, hanem átiratokat és új saját szerzeményeket ír az előadáshoz. Ami pedig a táncot illeti — hiszen a Csodaváró betlehemes alapvetően mégiscsak táncszínházi előadás —, Mihályi Gábor koreográfus partnerei KOCSIS ENIKŐ és FITOS DEZSŐ. „Úgy látom, pontosan ugyanúgy lubickolnak a feladatban, mint én. Nagy a vidámság a próbateremben: a Magyar Állami Népi Együttes táncosai is rendkívül élvezik a munkát. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a Csodaváró betlehemesre készülünk.” Jávorszky Béla Szilárd

2018

12 21 22

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: CSODAVÁRÓ BETLEHEMES ELŐADJA: A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES TÁNCKARA ÉS ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK A BUDAPESTI ÉNEKES ISKOLA KÓRUSA MŰVÉSZETI VEZETŐ: BUBNÓ TAMÁS, MEZEI JÁNOS ZENEI SZERKESZTŐ, ZENESZERZŐ: PÁL ISTVÁN SZALONNA KOREOGRÁFUSOK: KOCSIS ENIKŐ, FITOS DEZSŐ, MIHÁLYI GÁBOR JELMEZ: MICHAC GÁBOR DÍSZLET: CZIEGLER BALÁZS ANIMÁCIÓ: VARGA VINCE FÉNY: VIDA ZOLTÁN DRAMATURG: KOCSIS ROZI ZENEKARVEZETŐ: RADICS FERENC TÁNCKARVEZETŐ: KÖKÉNY RICHÁRD TÁNCKARI ASSZISZTENSEK: BORBÉLY BEATRIX, JÁVOR KATALIN, ÁGFALVI GYÖRGY MŰVÉSZETI VEZETŐ: PÁL ISTVÁN SZALONNA RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS, EGYÜTTESVEZETŐ: MIHÁLYI GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2018. november—december családi és ifjúsági programok

TE VAGY

a zsánerem!

A Müpa sokat tesz azért, hogy a következő évtizedek közönsége ne csak hallgassa, hanem értse is a muzsikát. A téli programok közül a rockopera és az opera műfajának leendő rajongóira fókuszálunk.

SZIRTES TAMÁS, a Madách Színház igazgatója, a magyar

országi zenés színházi műfaj egyik legprominensebb képvi selője november 4-én délelőtt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben különleges előadásra hívja a fiatalokat. A Madáchban nagy sikerrel bemutatott Rocksuli című musical szcenírozott részletei lesznek a segítségére abban, hogy a nézőknek legnagyobb szenvedélyéről meséljen. Vajon rockernek kell lennem ahhoz, hogy élvezzem a Rocksuli zenéjét? „Nem feltétlenül, de tény, hogy a rock a mai napig a legjobb zenei stílus, amit a világtörténelem során feltaláltunk. Van benne valami elementáris és ellenállhatatlan, emellett nagyon könnyen magához vonz mindenkit, életkortól függetlenül” – avat be a rendező. Az idén hetven éves Andrew Lloyd Webber műhelyéből 2015-ben kikerült Rocksuli a hasonló című, 2003-as film zenés színházi remake-je, amely a Broadway és a West End után Európában először Magyarországon látható. „Ne feledje, hogy Webber pályája elején rockmusicalek szerző jeként írta be a nevét a zene nagykönyvébe, gondoljon csak a máig népszerű Jézus Krisztus Szupersztárra vagy a József és a színes szélesvásznú álomkabátra! A Rocksuli azért is áll közel a szívemhez, mert a szerző visszatér a kezdetekhez: ugyanazzal a csillogó zsenialitással komponálja a rockszámokat, mint annak idején” – mondja Szirtes Tamás.

Szirtes Tamás

Fotó: Berecz Valter

A darab sztorija szerint egy adósságokkal küzdő, levitézlett rocker helyettes tanárként tűnik fel egy elitiskola életében, ahol a srácoknak egészen mást kezd tanítani, mint ami ebben a közegben megszokott... A rendező elárulja, hogy a Rocksuli távolról sem csupán gyerekdarab, hiszen van benne felnőtteknek szóló üzenet is. Erről és az előadás más kulisszatitkairól is szó lesz a Müpa matinékoncertjén.

családi és ifjúsági programok 2018. november—december

Szirtes Tamás nem először dolgozik gyerekekkel a színpadon, és amikor a közös munkáról kérdezem, lelkesen mesél: „Mindegyik együttműködésünk élvezetes és tanulságos: hallatlanul intelligens, munkabíró, kíváncsi fiatal emberekkel ismerkedtem meg. Ez csupa olyan tulajdonság és készség, aminek a való életben és a művészetben egyaránt nagy hasznát veszik. A Madách művészei kedvesek és türelmesek a gyerekekkel, és jó látni, hogy a főszereplők személyes viszonyt alakítottak ki a fiatalokkal. Fontos, hogy a gyerekek nálunk találkoznak először a színház műfajával és intézményével: a munka során ennek a megismertetésére is odafigyelünk.”

Banai Sára

Valami különlegeset akar megmutatni a gyerekeknek BANAI SÁRA operaénekesnő is, aki a Müpa nemrég útnak indult új interaktív sorozata, az Operatúra idegenvezetője. „A gyerekek többsége nem találkozik élőben az opera műfajával, ezért úgy kell nekik felvezetni, hogy az első találkozás ne riassza, hanem éppenséggel kíváncsivá tegye őket.” – mondja a beavató műfajban már korábban jártasságot szerzett Banai Sára, amikor motivációjáról kérdezem.

A műfaj sikerének egyik titka a személyre szabottság. „Más hogy közelítek egy egyházi iskolából érkező csoporthoz, amelynek tagjai heti háromszor karénekre járnak, vagyis van viszonyuk a klasszikus zenéhez, mint egy sportolókból álló, kamaszodó fiúosztályhoz.” Banai Sára hisz abban, hogy a gyerekekhez a saját világuk eszközein keresztül lehet közel vinni több száz éves dallamokat. „Egy mai iskolás számára teljesen természetes egy igényes számítógépes prezentáció, ezért ezzel kezdek. Aztán mutatok pár olyan, jól ismert reklámot, amelyben operaslágerek tűnnek fel, akkor jön az első rácsodálkozás. És van egy pont, amikor az okostelefonomról bejátszom a zenekari kíséretet, és elénekelek egy áriát.” Nyilván nem mindegy, kivel kezdi az ember az ismerkedést: „Mozart mindig jó, de Rossini is játékos, kedves, zeneileg sem megterhelő a fiataloknak. De fontos az is, hogy lássák, van átjárás az ő slágereik és a komolyzene között. Ha például egy Ocho Macho számon megmutatom, hogy az egyszerű, ismétlődő kíséret milyen remekül működik, majd eléneklem Purcelltől a Dido búcsúját, akkor közösen ismerjük fel, hogy hasonló eszközökkel micsoda drámát lehet írni.” Az Operatúrán az interakció meghatározó jelentőségű. Banai Sára beszélget, kérdez, meg persze örömmel válaszol a mégoly zavarba ejtő kérdésekre is: egyik kedvence az az eset, amikor arról faggatta egy csoport, hogy a szomszédok szoktak-e szólni, amikor gyakorol. „Ha sikerül őket rávennem, hogy elgondolkodjanak valamin, akkor a téma máris közelebb került hozzájuk.” Jászay Tamás

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Vajon van ideális korosztály az operával történő barátkozáshoz? Az énekesnő szerint minél kisebbek a program résztvevői, annál jobbak náluk a zsáner esélyei: „Természetesen sosem késő: a kamasz korosztállyal talán nehezebb, de őket is meg lehet szólítani. A célközönség olykor egészen meglep: volt, hogy nyolc év körüli gyerekeknek énekeltem Cherubin áriáját a Figaro házas ságából, és arra kértem őket, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el, miről is szól ez a zene. Hiszi vagy sem, tökéletesen összefoglalták a lényeget.”

2018

11 04

2018

11 10 28 — 12 12

MATINÉKONCERTEK SZENVEDÉLYEM: A ZENÉS SZÍNHÁZ — SZIRTES TAMÁS KÖZREMŰKÖDŐK: A MADÁCH SZÍNHÁZ MŰVÉSZEI, KÓRUSA ÉS ZENEKARA: FORDÍTÓ: BÁRÁNY FERENC, PULLER ISTVÁN DÍSZLET: RÓZSA ISTVÁN JELMEZ: ROMÁNYI NÓRA ZENEI VEZETŐ: KOCSÁK TIBOR KOREOGRÁFUS: TIHANYI ÁKOS ANIMÁCIÓ: VÍZVÁRDI ANDRÁS SZCENIKUS: SZŰCSBORUS JÁNOS KOREOGRÁFUSASSZISZTENS: MOLNÁR FERENC BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM OPERATÚRA OPERABEAVATÓ ISKOLAI CSOPORTOK SZÁMÁRA KÖZREMŰKÖDIK: BANAI SÁRA — MEZZOSZOPRÁN ELŐADÓTEREM

2018. november—december családi és ifjúsági programok

MI LENNE, HA MÁS SZEMMEL NÉZNÉNK A VILÁGOT?

A TEDxDanubiának 2018-ban is a Müpa ad otthont. Ízelítőnkben az idei témák mellett arra is fény derül, miért nevezik az eseményt tudományos színháznak.

TEDx Danubia 2018. november—december

A TED konferenciákról és a TED videókról már hazánkban is nagyon sokan hallottak, hiszen az ismeretterjesztő tartalmú és szórakoztató hangvételű rövid videókat itthon is több millióan nézik évről évre. Ezekből az előadásokból inspirálódhat vagy közvetlenül profitálhat is az, aki egy-egy tudományos felfedezést, életjavító gondolatot megismer belőlük. A TED széles témaválasztékával és formabontó előadásaival került a világ köztudatába, hiszen a TED (a Technology, Entertainment és Design szavak kezdőbetűiből) egyben öleli fel a tudomány és a művészetek legújabb területeit, és a legfeljebb 18 perces előadások elsősorban nem a szakmai közönségnek, hanem azoknak a világra nyitott, érdeklődő embereknek szólnak, akiket érdekel a fejlődés és vonzanak a megosztásra érdemes gondolatok.

A TED hazánkban is jelen van, ráadásul élő eseményekkel. Legnagyobb magyar országi független rendezvényét, a TEDx�Danubiát 2010 óta rendezik meg. Az egész napos esemény inkább nevezhető tudományos színháznak, mint hagyományos konferenciának, programjában kurátorok által összeállított színpadi produkciók követik egymást az ismeretterjesztés és a művészetek világából, valamint mindennapi témákról. Az előadások között virtuóz zenészek és színpadi mozgásművészek lépnek közönség elé. A műsorblokkok közötti szünetekben meglepetésprogramok várják a résztvevőket, akik egymással is megoszthatják gondolataikat. Ezt a napot a saját inspirálódásunkra, feltöltődésünkre és újdonságok iránti érdeklődésünk élénkítésére szánhatjuk.

A főszerepet a megosztásra érdemes gondolatok kapják: a TEDxDanubia színpadára olyan előadók léphetnek, akik hitelesen képviselnek valós, hosszútávra szóló értékeket. Papp Péter, a szervezési hátteret biztosító nonprofit szervezet tulajdonosa szerint elsődleges cél megtalálni és reflektorfénybe állítani azokat az embereket, akik jó célok érdekében küzdenek Magyarországon. Elmondta, „Fájón hiányzik ma Magyarországon a párbeszédkultúra. Van egyfajta ingerültség a társadalomban, amely nem szűnik meg, amíg mindenről pro és kontra gondolkodunk. A mi előadóink abban segítenek, hogy jól érezzük magunkat itthon.”

A sorozatnak idén már második éve a Müpa ad otthont. Az intézmény örömmel fogadta be a rendezvényt, amely a nagy érdeklődésnek köszönhetően kinőtte korábbi helyszínét. Káel Csaba vezérigazgató szerint „a rendezvény céljai jól illenek az intézmény missziójába. A Müpa inspiráló események mentén, élményről élményre kommunikál minden generációval. A TED lényegét jelentő élményközpontú, kreatív és innovatív kommunikáció nagyon közel áll ahhoz, ahogyan a Müpa működik: az itt bemutatott produkciók sokszor felkavarnak, provokálnak vagy lenyűgöznek, mindig erős állításokkal és még erősebb kérdésekkel operálnak.”

A TEDxDanubia licenc tulajdonosa, a program alapítója és kurátora, Mányai Csaba elmondja a témaválasztásról: „A nap témáját sosem éles kérdésfeltevésként, inkább kontextusként, üres vászonként kell érteni. Ezen rajzolódnak ki az előadók életszerű válaszai, ahogy ugyanarra a kérdésre számtalan különböző megoldást kínálnak. Hiszen a »mi lenne, ha« egy egyszerű, ám hatalmas erejű kérdés, amely akár világokat is képes lehet megmozdítani. Ízleljük meg egy percre, és megértjük, hogy általa új dolgokat fedezhetünk fel, ébren tarthatjuk kíváncsiságunkat, felülemelkedhetünk nézeteltéréseinken, és a dolgok végére járhatunk. Feltéve, ha a kérdőjelet valóban kitesszük, igényt formálunk környezetünk valódi megértésére, és hajlandók vagyunk a dolgok mögé tekinteni.”

A több mint ezer fő részvételére számító rendezvény nem jöhetne létre a háttérben álló, száznál is több mecénás — többnyire felsővezetők és cégtulajdonosok — nélkül, akik saját forrásaikból és kapcsolatrendszerükkel évről évre támogatják a kezdeményezést, és elkötelezettek a hosszú távú célkitűzések mellett.

…a legfeljebb 18 perces előadások elsősorban nem a szakmai közönségnek, hanem azoknak a világra nyitott, érdeklődő embereknek szólnak, akiket érdekel a fejlődés és vonzanak a megosztásra érdemes gondolatok.

Az idei rendezvényre a szervezők újításokkal készülnek. A szokásos TEDx előadásokon túl kiscsoportos, a közösséget is bevonó beszélgetések is zajlanak, jól ismert vendégek közreműködésével. Újdonságként a Müpán kívülről, élőben jelentkeznek be fiatalok, így lesz mód összehasonlítani, mit gondol ugyanarról a kérdésről egy tinédzser és egy döntéshozó. „Az előadások személyes élményeken keresztül mutatják be, ami szerintük a legaktuálisabb, legfontosabb a saját buborékunkon túl. Így válik az egész nap élménnyé, így lesz több előadások egymásutánjánál” — mondja Mányai Csaba. Zarándy Katalin

2018

11 13

TEDxDANUBIA KONFERENCIA MÜPA

2018. november—december TEDx Danubia

A ZENE VÁROSA

– Philharmonie de Paris Ma már nagyon nehéz visszagondolva felidézni, milyen is volt Magyarországon a kulturális élet a Müpa előtt, hiszen az intézmény oly sok funkciót lát el. Alig pár év alatt hasonlóan pótolhatatlanná vált a franciák számára a Philharmonie de Paris, amely szintén rendkívül sokszínű, sok érdeklődőt vonzó kulturális központ. Müpa csak egy van című új sorozatunkban — a hamburgi ElbPhilharmonie után — ezúttal a párizsi „zenevárost” mutatjuk be.

60 Müpa csak egy van

2018. november—december

Fotó: William Beaucardet

Philharmonie de Paris

Még csak három éve, hogy megnyílt Párizs legfejlettebb és legimpozánsabb zenei központja, a Philharmonie de Paris, de nem kérdés, hogy mostanra máris Franciaország egyik legjelentősebb kulturális intézményévé nőtte ki magát. Megépülésére igen sokat kellett várni, hiszen az eredeti tervekhez képest mintegy húsz évvel később készült el. A 2015. január 14-én tartott megnyitó ennek ellenére sajnos mégsem szólhatott csupán a várakozás izgalmáról és az örömről. Az ünnepség ugyanis alig egy héttel a világot megrázó Charlie Hebdo-merénylet után zajlott le, így sokkal inkább a gyász és az emlékezés került az esemény középpontjába. Az Orchestre de Paris aznap Paavo Järvi vezényletével Gabriel Fauré Requiemjét szólaltatta meg.

lió eurót költöttek, ugyanakkor kétségtelenül éppen erre az intézményre volt szükség ahhoz, hogy teljessé váljék a város zenére szakosodott negyede. És bár szigorúan véve financiális szempontból talán lassan fog megtérülni a ráfordítás, már most látszik, hogy a kulturális haszna révén bőven megérte a befektetés. Ha pusztán a számokat nézzük, a létesítmény akkor is lenyűgöző: 2 orgona, 3603 nézőtéri férőhely, 18 próbaterem, 5 állandó zenekar, 1 múzeum, 1 médiatár, 24 tanterem, 5000 hangszer és 34000 alumínium madár kapott helyet benne. Az új épület, amely a Christian de Portzamparc által tervezett, 1995 óta működő Cité de la Musique mellé került, Jean Nouvel egyedi tervei szerint készült el. Fontos azonban megemlíteni, hogy a két épület együtteséből megszüle-

geteg oktatási programmal segítik a zenei tudatosság fejlesztését. Utóbbit az is meggyőzően jelzi, hogy az épületben jó néhány tanterem is helyet kapott, amelyekben rendszeresen tartanak interaktív zenei műhelyeket és iskolásoknak szóló foglalkozásokat is. Az épületben nem mellékesen három koncertterem is van: a Grande salle (nagyterem), a Salle des concerts (koncertterem), és az Amphithéâtre (amfiteátrum). A legkülönlegesebb ezek közül a 2400 férőhelyes nagyterem, amelynek kialakításakor a Berlini Filharmónia koncerttermének elrendezését vették alapul, így lenyűgöző lett az akusztikája. A grandiózus csarnok 2016 óta a kilencvenévesen elhunyt, nagy francia zeneszerző és karmester, Pierre Boulez nevét viseli. Az intézményhez

…a fő cél a kezdetektől a zene demokratizálása volt: szeretnék kitágítani azoknak a körét, akik hozzáférhetnek a minőségi zenéhez, valamint igyekeznek továbbadni a fiataloknak a világ zenei örökségét. A szomorú nyitány után azonban a kulturális központ elkezdte betölteni azt a szerepet, amelyet mindig is szántak neki: a zenei nevelést, a sokszínű szórakoztatást, a nemzetközi zenei élettel való kapcsolatteremtést. Pillanatok alatt a Cité de la Musique, azaz Párizs zenei városrészének szíve és motorja lett. És mivel a Müpához hasonlóan ez az intézmény is nyitott a klasszikus zene mellett más műfajokra is, így hamar megtalálta közönségét. Már a kezdetektől olyan zenészek fordultak meg termeiben, mint Philip Glass, Bryce Dessner, Steve Reich és John Cale, a The Velvet Underground alapító tagja. Talán mondani sem kell, hogy a Philharmonie de Paris hatalmas beruházás volt, nem véletlen, hogy ennyire sokat kellett várni rá. A monumentális építményre közel 170 mil-

tő „álomváros” nemcsak zenei események megrendezésére alkalmas. A látogatók sétálgathatnak a Parc de la Villette fákkal beültetett ösvényein, elmehetnek az igazi hangszer-különlegességeket felvonultató zenemúzeumba, különböző műhelyeken és családi programokon vehetnek részt, megnézhetik az időszaki kiállításokat — de akár a párizsi panorámát is megcsodálhatják az épület tetejéről. A Philharmonie de Paris missziója azonban nemcsak a szórakoztatás, a fő cél a kezdetektől a zene demokratizálása volt: szeretnék kitágítani azoknak a körét, akik hozzáférhetnek a minőségi zenéhez, valamint igyekeznek továbbadni a fiataloknak a világ zenei örökségét. Éppen ezért hisznek a műfaji sokszínűségben, fontosnak tartják a kortárs zene népszerűsítését, és ren-

egyébként több zenekar is tartozik, az egyik például a Charles Munch által alapított Orchestre de Paris. De állandó fellépő többek között a Chœur de l’Orchestre de Paris, az Orchestre national d’Île-de-France, az Ensemble InterContemporain vagy az Orchestre de Chambre de Paris is. A Philharmonie de Paris tudatosan törekszik arra, hogy az általa kínált programok változatosak és sokszínűek legyenek. A Müpához hasonlóan itt is számtalan fesztivált és tematikus hétvégét rendeznek. Az idei évad is — immár hagyományos módon — kellően eklektikus lesz Párizsban. Például kiemelt szerep jut majd a százötven éve elhunyt Hector Berlioz munkásságának, ugyanakkor középpontban áll majd a japán zene, a filmzene és a modern zene is. Forgách Kinga

2018. november—december Müpa csak egy van

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! – SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL Európai Hidak 2018: A Baltikum és Lengyelország – Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia […] Karol Szymanowski éppen annyi idős volt a 4. szimfónia megírásakor, mint a műformájában, karakterében sokkal inkább versenyműre emlékeztető darab szólistája, Piotr Anderszewski most. Hogy ez számíthat egy ilyen nagyszerű, a kapitális nehéz ségeivel együtt játszi könnyedségű előadás megszületésében, akkor jutott eszembe, amikor tudatosítani akartam magamban, hogy megjegyezzem, kotta nélkül zongorázik-e Anderszewski. A tudatosítás szándékára még emlékszem, de hogy volt-e kotta, arra már nem; valószínűleg azért, mert a lendület és a kezdésként gyönyörűen megragadott rahmanyinovi hangszín egyes bartóki hatásokkal kombinálva minden más, innen lényegtelennek tűnő részletet kisöpört a fejemből. Anderszewski nagy kedvenc Magyarországon, nekem különösen szimpatikus a „srác”-karakter, hogy tud és mer egészen más lenni, mint a lobogó hajú művészek; most is egy dzsekiszabású zakót viselt „pingvin” helyett. Szóval bizonyosan számít a szerző és előadó egymást metsző életkora, hogy Szymanowski eklektikus, olykor bombasztikus nyelvezete megértésre, így autentikus előadóra talált, aki — fontos szempont — képes is eljátszani ezt a töménytelen mennyiségű hangot, aki széles dinamikai skálán mozog, aki a második tétel kezdetét páraszerű akkordfelbontásokig fojtja vissza, majd attacca juttatja el a következő tétel balett jellegű, sűrű zenéjéig a meghúzott ívet […]

Baráth Emőke és Philippe Jaroussky

Baráth Emőke, Philippe Jaroussky és az Ensemble Artaserse (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. szeptember 13.) […] A műsor, amelyet főként Jaroussky állított össze, egyfajta pasticcio volt: gondos válogatás Händel-operák (legnagyobbrészt az Ariodante) részleteiből, valamint az op. 6-os Concerto grossókból. Mindennek eredményeként tipikus barokk szerelmi történet bontakozott ki előttünk. Az áriák és duettek hangvétele az ujjongó öröm, a csalódottság, a féltékenység, a düh és végül a megbékélés érzelmi skáláját járta be, vonzó ívet alkotva és koherens egész benyomását keltve. […]

ÉLET ÉS IRODALOM, 2018. SZEPTEMBER 21. Végső Zoltán

[…] Bár Jaroussky sajnos megfázással küzdött és ismételten bajlódott egyes magas hangokkal, az előadás mégis fantasztikusan sikerült. Emlékezetesen édes tónusa makulátlanul csengett, rendkívül kifejező, virtuóz énekstílusa mindvégig lebilincselően hatott a közönségre, különösen a lírai darabokban, leginkább pedig a megrendítően tolmácsolt Scherza infida megszólaltatásakor. […] […] Baráth Emőkét a régi zene kiemelkedő előadójaként ismeri a magyar közönség. Jaroussky partnereként csodá latosan helytállt, hangja valamennyi regiszterben figyelemreméltó szépséggel szólalt meg, koloratúrái minden erőfeszítéstől mentesen csillogtak. Éneklésének érzékenysége leginkább a hangverseny második felében keltett mély benyomást: a Se pietà fejedelmi és megrendítő hatással, a Scoglio d’immota fronte energikusan és ujjongva szólalt meg előadásában. […] BACHTRACK, 2018. SZEPTEMBER 15. Gyárfás Orsolya

mélyvíz, csak úszóknak 2018. november—december

Fotó: Posztos János, Müpa

Fotó: Nagy Attila, Müpa

(Vezényelt: Andrej Borejko. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. szeptember 16.)

Piotr Anderszewski

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Arvo Pärt zeneszerző és Fischer Iván karmester a Müpában, 2018. szeptember 21.

Európai Hidak 2018: A Baltikum és Lengyelország – Budapesti Fesztiválzenekar (Vezényelt: Fischer Iván, közreműködött: Sylvia Schwartz — szoprán, Cantemus Vegyeskar, karigazgató Szabó Soma. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. szeptember 21.) […] A koncert minden tekintetben Pärt Te Deumával ért a csúcsára. Az ambroziánus himnusz eme feldolgozása az észt zeneszerző minimalista esztétikájának, illetve a tintinnabulitechnikának is kiváló példája: a Te Deum vonószenekarral, szélhárfával, preparált zongorával, illetve férfi-, női- és vegyes karral szólal meg. A mű harmóniai bázisát a D hang jelenti, ezen kívül egy sűrűn visszatérő ritmikus mintázat teremt koherenciát a mintegy 35 percen át szabadon áramló szakrális alkotásban. A helyenként többfelé osztott vonósok játékában ezúttal sok múlott a muzsikusok egyéni kiválóságán — különösen ami a brácsákat és a csellókat illeti —, az előadás nagyszerűségének garanciája viszont Fischer Iván volt. Kifejező, impulzív instrukciókat kapott tőle a Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma), akik a csúcspontokon — akár a férfi-, akár a női kar csúcspontjain — lenyűgöző tisztasággal és erővel szóltak (például a „Tu ad dexteram” szövegrésznél). A végén Arvo Pärtet is színpadra szólították. Ő legtöbbször csukott szemmel hallgatta a saját művét, mintha nem is a sajátja volna. Így fogadta a neki járó ünneplést is. REVIZOR, 2018. SZEPTEMBER 27. Csabai Máté

2018. november—december a müpa a weben

Fotó: Kovács Attila, MTI

Dr. Persányi Miklós

DR. PERSÁNYI MIKLÓS

A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója Persze, hogy irigy vagyok az öreg Macujevre — no nem a Müpában idén másodszor muzsikáló gyermekének tehetsége miatt. Hanem, mert olyasmit adhatott a fiának, amit én a magam állatos szakmájával nyilván nem tudtam adni a sajátjaimnak, bármennyi remek állatkerti koncertre cipeltem is őket magammal. Gyenyiszkában zongoraművész apja hároméves korában fedezte fel a leendő virtuózt, és rögvest elkezdte tanítani. Előttem a zenei pálya már hétévesen bezárult, hiába hegedült egyik nagyanyám gyönyörűen, és dolgozott édesanyám énekesként a születésem előtt, én inkább focizni jártam a szolfézsórák helyett. Így aztán nem kaphatott tőlem magas zenei kultúrát három gyermekem. Egyiküknek köszönhetően mégis gyakori a zongoraszó otthon, és a jeles koncertekre is együtt járunk. GYENYISZ MACUJEVénél is így lesz, hiszen ez az egyik legfontosabb idei zongora-csemege, a világ egyik legsokoldalúbb szólistájával. Ezen az esten a romantikáé a terep: két nehéz Beethoven-darab, és persze két orosz is: Csajkovszkij és Rachmaninov ritkán hallható művei. 2018

11 26

GYENYISZ MACUJEV ZONGORAESTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

GAJDOS LÁSZLÓ

A Nyíregyházi Állatpark igazgatója Nyíregyházi lokálpatrióta lévén, talán természetes, hogy városunk híres kórusa, a Cantemus adventi koncertjét szeretném a nagyérdemű figyelmébe ajánlani. Lányaim a nyíregyházi zenetagozatos Kodály Zoltán Általános Iskolában tanultak. Így lehettem az iskola világhírű CANTEMUS KÓRUS CSALÁDjának vendége tizenegy éven át. A karácsony előtti hangversenysorozat mindig túltett valamennyi zenei rendezvényen: a várakozás időszakának meghitt hangulatot adnak az énekesek. Most is jönnek majd az Ave Mariák, az Angyalok és pásztorok, a Csendes éj… és nagyon remélem, hogy ez alkalommal is bizsergető élményt jelentenek mindenkinek Britten karácsonyi énekei. Feledhetetlen este lesz a jövő tavasszal Párizsban és Hamburgban, majd a New York-i Carnegie Hallban is a magyar kórusmuzsikát népszerűsítő Cantemus 2018-as adventi koncertje a Müpában! 2018

12 03

Siptár Dávid

Gajdos László

SIPTÁR DÁVID

A Pécsi Állatkert igazgatója

Fotó: Kalmár Lajos

Az életben a legtöbb dolog jóval több annál, aminek első pillantásra látszik. Egy állatkert nemcsak látványosság, hanem a fajok fennmaradását, a természet értékeinek bemutatását és generációk oktatását segítő intézmény is. Egy gitár is több egyszerű hangszernél. Virtuóz előadó kezében a hallgatóságot pozitív értelemben sokkolja, kiszakítja térből, időből, teljes elméjét leköti, és olyan élménnyel ajándékozza meg, amely egyszeri és megismételhetetlen. Zenei ízlésem sokrétű, de a jazz improvizatív, meglepetésekkel teli stílusa az, amely leginkább kikapcsol. STANLEY JORDAN játéka elmének és léleknek egyaránt különleges ajándék. Azt hiszem, a saját stílusában ő talán tényleg kihozza a gitárból mindazt, ami benne van. Külön öröm, hogy a hazai jazz meghatározó művészeivel hívja olyan utazásra a közönséget, amit évente legalább egyszer meg kell tapasztalni.

hullámhossz 2018. november—december

2018

11 17

2018. augusztus—október mélyvíz, csak úszóknak

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

„ KIENGEDEM MAGAMBÓL

A DZSINNT”

Tátrai Tibor

Nem összegez, de nem is tekint a jövőbe a kereken ötven éve gitárjával a színpadon álló TÁTRAI TIBOR: csak a most létezik a számára. Csillagállások és rossz hangok mellett az unokákról is beszélt a legendásan sokoldalú művész. Kemény rock, blues, flamenco: csak néhány sok „otthona” közül. Az ember magának választ stílust, vagy a stílus választja őt? Kezdetben volt a rock’n’roll, aztán jött a többi stílus. Amikor zenélni kezdtem, az amerikai jazzvilág populárisabb irányt vett, és ez nálunk is azonnal hatott. Egy példa: Radics Bélánál még „hagyományos” Hendrix szólt, de rögtön megjelent Miles Davis, a Weather Report... Meg hát mindenféle rockbulin játszottam, és ettől nyitott maradtam. Különleges kor volt: a jazz-zenészek belecsúsztak a rockba, és fordítva. Az átjárásokra a legjobb példa talán a Gitár Trió esete, ahol a legkülönbözőbb stílusok fértek meg békében. Az egyes stílusok hogyan épültek egymásra? Autodidakta zenész vagyok, és olyan utat jártam be, mint amilyet egy zeneiskolás növendék. Kezdjük a lá pentatonnal, aztán kiderül, hogy működünk dúrban is. Pár harmóniát még hozzácsal az ember, és rájön, hogy mind a tizenkét hangot használja. Van egy mondás, miszerint nincs rossz hang, csak jókor kell megfogni. Ilyen egyszerű az egész. Számos legendás formációban játszott. Nyughatatlan természet? Fiatal koromban még szigorúan vették azt, hogy egy ember csak egy zenekarhoz tartozhat. De ha sokszor nyomtuk ugyanazt a műsort, unatkoztam, így mindenbe belenyúltam. Vannak pillanatok, amikor minden összeáll, és egymást húzza fel az összes zenész.

...nincs rossz hang, csak jókor kell megfogni. 66

határsértők 2018. november—december

Ilyen volt a Tátrai Band születése is: Dorozsmai Peti stúdiójában Pálvölgyi Géza megfogott pár harmóniát, Peti rákopogott pár ritmust, Charlie énekelt, én gitároztam. Felvettük, és ez lett a Take it easy baby. Tudtuk, hogy most született valami, aminek van helye a palettán. Ráadásul időtálló módon: egykori rajongóiból mára apák, sőt nagyapák lettek. Ne is mondja: a Petőfi Zenei Díj átadásakor jöttem össze az Ivan & the Parazol nevű fiatal csapattal, akik nagyon ismerik a régi magyar zenészeket. Megcsináltuk együtt A vadászok gyülekezőjét, amitől felrobbant a próbaterem. Szóval az unokáimmal muzsikálok együtt, és ez marhajó! Lényegtelen az életkor, ha megvan az emberben az erő: felmegyek a színpadra, kiengedem magamból a dzsinnt, és arra bárki szívesen eljön, életkortól függetlenül. A Müpa-beli koncert összegzés lesz? Vagy egy új szakasz nyitánya? A Tátrai Band régi, népszerű nótái vagy koncerten ritkán hallható slágerei mellett készülünk vadonatúj darabokkal is. Ami az ös�szegzést illeti, tiltakozom: ez itt a most! Nem nézek előre sem, mindig arra koncentrálok, ami most van. Nálam az első villanás működteti a dolgokat, és ezt nem is bántam meg az elmúlt öt évtizedben. Jászay Tamás

2018

12 17

TÁTRAI BAND BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram