Müpa Magazin 2018/2019 évad 3. szám by Müpa Budapest

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y • X I V. é v f o l y a m , 1 . s z á m , 2 0 1 9. j a n u á r —f e b r u á r

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

ÚJ LEXUS ES 300h MERÉSZ, PROVOKATÍV MEGJELENÉSÉVEL AZ ÚJ LEXUS ES FELÜLMÚLJA A SZEDÁNOKRÓL ALKOTOTT ELVÁRÁSOKAT. A KUPÉS VONALVEZETÉSŰ LUXUSSZEDÁN OLYAN ÚJGENERÁCIÓS ÖNTÖLTŐ HIBRID TECHNOLÓGIÁT REJT, MELY KÉPES A VÁROSI KÖRNYEZETBEN AKÁR ZÉRÓ EMISSZIÓVAL HALADNI. AZ ÚJ LEXUS ES EGY KIVÉTELES AUTÓ, AMELYBEN EGYESÜL AZ ELEGANCIA ÉS A KÉNYELEM.

DECEMBERTŐL MÁRKAKERESKEDÉSEINKBEN.

WWW.LEXUS.HU/ES FACEBOOK . COM / LEXUSHUNGARY

A képen látható gépkocsi illusztráció. A Lexus ES 300h NEDC szerinti kombinált üzemanyagfogyasztása 4,7 l/100 km, kombinált CO2 kibocsátása 106 g/km. A WLTP szerinti kombinált üzemanyagfogyasztása 5,2–5,8 l/100 km, kombinált CO2 kibocsátása 119,5–132 g/km. További részletek a www.lexus.hu oldalon.

KEDVES

Közönség!

Xu Zhong

Soha nem jártam Magyarországon. Többek között ezért is nagy öröm számomra, hogy Budapesten én vezényelhetem A mosoly országát, azt az előadást, amelynek kínai bemutatója Káel Csaba rendezésében november végén Sanghajban hatalmas közönségsikert aratott. Kelet és nyugat találkozik itt egy olyan darabban, amelynek történetében fontos kínai szál vonul végig, talán ezért is lesz érdekes, hogy személyemben kínai karmester vezényli majd Budapesten ezt a művet. Ugyanakkor a két kultúra találkozását is képviselem, hiszen tanulmányaimat Párizsban folytattam, több mint tizennyolc éven át éltem Európában, manapság pedig vezényelek minden kontinensen. Nagyon szeretem a kultúrák keveredését, sőt a könnyedségnek és a drámaiságnak azt a találkozását is, amely a bécsi operettben megvalósul. Lehár zenéjét persze messzemenően tiszteletben tartjuk, miközben a stílus, a dinamika, a tempók árnyalatnyi változásai talán meglepetést okozhatnak. Az operettet nálunk gyakran könnyű operának nevezik, pedig ezek a darabok csak bizonyos tekintetben könnyűek, az énekhang szempontjából például egyáltalán nem azok. A karmester számára ez alkalommal külön vonzerő és ki hívás, hogy a Lehár által támasztott igényeknek hogyan felelnek meg a színpadon egymással találkozó, eltérő hagyományokkal rendelkező ázsiai és európai énekesek. Egy szó mint száz: nagy izgalommal és várakozással tekintek a februári budapesti bemutató elé, amelyen, őszintén remélem, találkozunk. Xu Zhong karmester, a Shanghai Opera House igazgatója

2019. január—február nyitány

14 Baráti Kristóf

Igor Levit

Nyitány

03 Baseball és hagyomány 22

Tartalom

04 Humor, játék, keleti kolorit 06 Francia kettős

Horizont KLASSZIKUS

Újrateremtés

Vendégségben, vendégekkel

Közös szenvedély

Új korszak kezdetén

Táguló hanguniverzumok

Kölni hangok Fekete öltöny, fehér sportcipő A zene nyelve univerzális? Az orosz csalogány

Fotó: Robbie Lawrence

Fotó: Felix Bröde Fatma Said

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

26 28 30 32 34

JAZZ

Snétbergertől a legfiatalabbakig

VILÁGZENE

Világok vetélkedése

A táncháztól a világzenéig

LITERÁRIUM

Irodalom testközelből 48

Valóság és fikció 36 határán

Decline and Fall

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

30 Fotó: Detlev Schneider

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50. E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 18 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2018. december 5.

Chloé Briot

ÚJCIRKUSZ

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK

Versenyben a világgal 54 Szemelvények zenekritikákból MÜPAMOZI

Más kultúrák – más ízek 56 CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

A teremtő képzelet erejével

A címlapon: Olga Peretyatko Címlapfotó: Daniil Rabovsky

Isabelle Faust

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

A hangversenytermek királya: a Royal Concertgebouw 60

www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

HULLÁMHOSSZ

Hajas László • Zsidró Tamás • Arató Krisztián 64 HATÁRSÉRTŐK

Érzelmek hullámvasútján

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fotó: Huszti István

MILÁNÓBAN MUTATTÁK BE KURTÁG GYÖRGY OPERÁJÁT

Kurtág György

2018. november 15-én, a milánói Scala színpadán zajlott Kurtág György (1926) első és eddig egyetlen operájának ősbemutatója. A zeneszerző 1957-ben, párizsi ösztöndíjasként, nem sokkal a premier után ismerkedett meg Samuel Beckett (1906–1989) A játszma vége című színdarabjával, az abszurd dráma műfajának egyik kulcsművével, amely életre szóló hatást gyakorolt rá. Ennek alapján alkotta meg munkássága eddigi leghosszabb művét, egy kétórás operát. A Fin de partie librettóját a Beckett-dráma eredeti szövegéből formálta meg, az opera nyelve francia. A milánói ősbemutató rendezője Pierre Audi, karmestere Markus Stenz, a Holland Rádió Zenekarának karmestere volt, a díszlet- és jelmezterveket az osztrák Christof Hetzer készítette. A négy énekes szerepben Frode Olsen, Leigh Melrose, Hilary Summers és Leonardo Cortellazzi lépett színpadra. Kurtágot a Salzburgi Ünnepi Játékok akkori intendánsa, Alexander Pereira kérte fel az opera komponálására 2010-ben, s a munka közel egy évtizeden át tartott. A zeneszerzőt egészségi állapota megakadályozta abban, hogy személyesen jelenjen meg az ősbemutatón. Az előadást nagy érdeklődéssel fogadta a nemzetközi muzsikustársadalom és a közönség egyaránt. A mű a milánói Scala és a Holland Nemzeti Opera koprodukciójaként került színre, az alkotást a nemzetközi sajtó nagy elismeréssel méltatta.

November végén mutatták be Sanghajban Lehár Ferenc kései remekművét, A mosoly országát, Káel Csaba rendezésében. A Shanghai Opera House és a Müpa közös produkcióját már csak azért is páratlan érdeklődés övezte, mert az országban most először került színre a mű. A közönség nem szűnő ovációval fogadta az előadást, az első kritikai hangok egyenesen Puccini Turandotjához hasonlítják a darabot, mind a kifinomult zene, mind az európai-ázsiai kapcsolódások miatt. A kínai-magyar együttműködés nyomán született előadás, melyet saját repertoárján tart a Sanghaji Opera, s amely a tervek szerint kínai és európai turnéra indul, 2019. február 1-jén mutatkozik be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Fotó: Kocsi Zsolt

HATALMAS SIKERT ARATOTT LEHÁR NAGYOPERETTJE KÍNÁBAN

A mosoly országa

Fotó: Szikora Zsombor

DÍJAT KAPTAK A MÜPA FUTÓI

horizont 2019. január—február

November 15-én a Müpában tartották meg a Papageno Varázsfutoda Kupa és a „Fut a színház” futóversenyek díjátadóját, ahol a sportos művészeket és a kulturális szférában dolgozó hobbifutókat díjazták. Az idén második alkalommal, kifejezetten művészek számára szervezett Varázsfutoda kupán 11 csapat indult, a színházi dolgozóknak szóló, immáron nyolcadjára elstartolt maratonváltón pedig 28 csapat képviseltette magát, köztük a Müpa két négyes fogata. A Duna-parti intézmény hat év kihagyás után csatlakozott újra a megmérettetéshez a „FITT a helyem!” és „Szeretek FITT lenni!” fantázianevű férfi- és vegyes csapataival. Mindkét együttes harmadik helyen végzett. Az Európában egyedülálló programot az is kiemeli a többi futóverseny közül, hogy a jelentkezési díjakból befolyt összeget jótékony célra, a Bajor Gizi Színészmúzeumnak ajánlják fel a szervezők. Az esemény létrehozóinak reményei szerint a jövőben is egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez az előadó-művészeti szférában dolgozók közül.

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

ÚJRATEREMTÉS Mi mindent jelenthet számunkra az új év? Új kihívásokat, új reményeket, új megpróbáltatásokat, új örömöket… Lehetőséget, hogy számot vessünk a mögöttünk álló idővel, rövid és hosszú távú terveket szőjünk, újrateremtve a rendet hétköznapjainkban. Ebben a belső munkában a szűkebb és tágabb közösségeink éppúgy segíthetnek minket, mint szokásaink, szertartásaink, hagyományaink. Ilyen hagyomány immár több mint egy évtizede a Müpa újévi koncertje, A teremtés ünnepi megszólalása is: FISCHER ÁDÁM ezúttal a legkiválóbb szólisták mellett a DÜSSELDORFI SZIMFONIKUS ZENEKARt és a MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARÁt vezényli.

A teremtés szoprán szólistája, az egyiptomi születésű FATMA SAID nemcsak operaházak és hangversenytermek színpadán aktív, de hazáját képviselve világszerte sokat tesz a kultúra és az oktatás

Fatma Said

klasszikus 2019. január—február

ügyéért is. Amikor épp nem Juan Diego Flórezzel, Rolando Villazón nal vagy más világsztárokkal koncertezik, a táncban találja meg a pihenést és feltöltődést. Rajong Beyoncéért, és sok mindent megadna azért, hogy egyszer együtt vacsorázhasson Mozarttal. Spontán és szenvedélyes művész, akit a színpadon állva mindig az adott pillanat ereje inspirál az éneklésre. Fischer Ádámmal és a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekarral nemrég Mahler 8. szimfóniájának előadásán és felvételén dolgozott együtt. „Nem vagyok az a tipikus operaénekes alkat. Nem hiszek abban, hogy ha valaki az operában szerepel, akkor annak okvetlenül komolynak, elegánsnak és tüchtignek kellene lennie. Emberek vagyunk mind, csak nekem történetesen az a foglalkozásom, hogy operákban

Fotó: Felix Bröde

A teremtés élettel teli zene, amely elképesztő színeivel és fantáziadús hangzásaival azonnal képes magával ragadni hallgatóit. Menny és föld, fény és sötétség, hullámzó tenger, meredek sziklaszirt, titokzatos égitestek, száguldó tigris, üvöltő oroszlán és az első emberpár is megelevenedik Haydn zenei eszközei által a darabban, amely mindenki számára nyitott könyvként jeleníti meg előttünk a világ születését. Fischer Ádám évről évre új részleteket fedez fel és domborít ki előadásain, s ehhez az elmúlt évekhez hasonlóan most is kitűnő előadócsapat áll rendelkezésére.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

énekelek.” Szerény és közvetlen bemutatkozása sokat elárul a klasszikus zene mellett a rockhoz is szoros szálakkal kötődő SEBESTYÉN MIKLÓSról, aki 2012-ben hosszú idő után az első magyar férfi énekesként debütált a New York-i Metropolitan Operában. Sebestyén Polgár László növendékeként több évig Zürichben tanult, majd 2010-ben a bécsi Belvedere Ének versenyen elért sikere indította el a legnagyobb nemzetközi színpadok felé. A világ vezető karmesterei közül Fabio Luisival és Lorin Maazellel éppúgy dolgozott már, mint Riccardo Chaillyval vagy Fischer Ádámmal. A Müpa közönsége korábban többek közt a Budapesti Wagnernapok szólistájaként találkozhatott a magyar basszussal, aki operaszerepei mellett dal- és oratóriuménekesként is rendkívül színes repertoárral bír.

…mindenki számára nyitott könyvként jeleníti meg előttünk a világ születését. Gyakori vendég Budapesten UWE STICKERT, aki 2017-ben Baráth Emőke és Sebestyén Miklós oldalán A teremtés tenorjaként is a Müpa színpadára lépett. Nemrég Vashegyi György vezényletével Telemann Brockes-passiójának szólistájaként hallhatta őt a közönség, de szerepelt a Wagner-napokon is A bolygó hollandi Kormányosaként és A nürnbergi mesterdalnokok Dávidjaként. A német tenor a weimari Liszt Akadémián diplomázott, ahonnan olyan neves operaházakba vezetett az útja, mint a berlini Komische Oper, a nizzai Opera vagy a mannheimi Nationaltheater. Sir Neville Marriner és Daniel Barenboim mellett Fischer Ádámhoz is több közös munka fűzi.

Fischer Ádám a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként nem akármilyen zeneigazgatók örökébe lépett: az együttest 1833-tól három évadon át Felix Mendelssohn-Bartholdy, majd 1850-től 1854-ig Robert Schumann vezette. A zenekar története azonban még ennél is korábbra, egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor udvari együttesként olyan kiváló zeneszerzők dolgoztak vele, mint Georg Friedrich Händel vagy Arcangelo Corelli. A 20. század elején Richard Strauss vezényelte, szólistaként Edwin Fischer és Vladimir Horowitz is játszott a zenekarral. A Düsseldorfi Szimfonikusok különleges módon egyszerre működnek a város szim fonikus zenekaraként és a helyi operaház állandó együtteseként. Egyedülállóan sokat dolgoznak azon, hogy megismertessék és megszerettessék a fiatalokkal a klasszikus zenét, így biztosak lehetünk benne, hogy A teremtés esti előadása mellett a délutáni, fiataloknak szóló programon is szívvel-lélekkel játszanak majd. A délutáni hangversenyen — RÁCZ RITA, MEGYESI ZOLTÁN és CSER KRISZTIÁN közreműködésével — Fischer Ádám az oratórium legizgalmasabb részleteit emeli ki és mutatja be, még közelebb hozva ezzel közönségét A teremtés csodáihoz. Belinszky Anna

2019

01 01

2019

01 01

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK KÖZREMŰKÖDIK: RÁCZ RITA — SZOPRÁN MEGYESI ZOLTÁN — TENOR CSER KRISZTIÁN — BASSZUS DÜSSELDORFI SZIMFONIKUS ZENEKAR MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM ÚJÉVI HANGVERSENY HAYDN: A TEREMTÉS KÖZREMŰKÖDIK: FATMA SAID — SZOPRÁN UWE STICKERT — TENOR SEBESTYÉN MIKLÓS — BARITON DÜSSELDORFI SZIMFONIKUS ZENEKAR MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Műfaji határátlépések Dennis Russell Davies

Az amerikai karmester, DENNIS RUSSELL DAVIES nyitott, vállalkozó szellemű egyéniség: sok mindent vezényel Mozarttól Coplandig, Schuberttől Lou Harrisonig, Wagnertől Arvo Pärtig és Dvořáktól Philip Glassig. Vonzza a jazz is: e területen olyan művészekkel működött együtt, mint Jan Garbarek vagy Keith Jarrett. Azon a koncerten, amelyen a dirigens a NEMZETI FILHARMONIKUSOK vendégeként lép fel, az énekes szólista sem akárki: CHRISTOPH PRÉGARDIEN nemcsak korunk egyik legkeresettebb dalénekese és oratóriumtenorja, de őt sem kell hosszan unszolni, ha kísérletezésről van szó — sokan emlékeznek arra, hogy 2013 márciusában úgy énekelte a Müpában Bach János-passiójának evangélista-szólamát, hogy közben magát az előadást is ő dirigálta… Aligha csodálhatjuk, hogy a két művész együttműködése is különlegességet kínál. Az első részben egy csokor Schubert-dalt hallunk — de hogyan! A vokális szólam hangszeres hátterét a megszokott zongorakíséret helyett ezúttal szimfonikus zenekar adja, a hangszerelők pedig Schubert nagy utódai: Brahms, Webern, Berlioz és Reger. A zongora kíséretes Lied tehát zenekari dallá átlényegülve nemcsak műfajt vált, de zenetörténeti találkozásokra is alkalmat ad. Műfaji határátlépés történik akkor is, amikor a második részben megszólal Wagner Ringje — egyetlen órába sűrítve, szimfonikus zenekaron. Lorin Maazel, a 2014-ben elhunyt karmester készítette a különleges szimfonikus átiratot, amely szavak nélkül kalauzol végig A nibelung gyűrűje legfontosabb témáin, zenei és drámai folyamatán.

2019

01 16

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR A ROMANTIKUS DALTÓL A ROMANTIKUS ZENEDRÁMÁIG KÖZREMŰKÖDIK: CHRISTOPH PRÉGARDIEN — TENOR VEZÉNYEL: DENNIS RUSSELL DAVIES BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Két német romantikus mű fog közre két francia darabot a 19. század végének, illetve a 20. század húszas-harmincas éveinek terméséből a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Richard Strauss– Ravel–Debussy–Wagner- programjában. A karmester olyan művész, aki korábban is sikerrel vendégszerepelt az együttes élén: az olasz felmenőkkel rendelkező, angol ROBIN TICCIATI, aki csodagyerekként kezdte zenei pályafutását, a karmesterséget soha nem tanulta intézményes keretek között, de olyan muzsikusokat nevezhet mentorának, mint Simon Rattle és Colin Davis. A még ma is fiatal — harmincöt éves — dirigenst szoros szálak fűzik a Skót Kamarazenekarhoz, a Glyndebourne-i Fesztiválhoz és a berlini Deutsches Symphonie-Orchester együtteséhez — de a Metropolitanben is sikerrel vendégszerepelt. Budapesti műsorán erőteljesen nyomot hagy az operaműfaj iránti érdeklődése, hiszen Debussy Pelléas és Mélisande-szvitje az azonos című zenés színpadi műből készült, a programot záró Wagner-részlet, a Trisztán és Izoldából a Bevezetés és Izolda szerelmi halála pedig szintén nem véletlenül szólal meg: a Trisztán, mint közismert, fontos szerepet játszott a fiatal Debussy szellemi érlelődésében, s közvetve a Pelléasra is hatást gyakorolt. A kiváló francia zongoraművész, BERTRAND CHAMAYOU, aki az első részben Richard Strauss szimfonikus költeménye, a Don Juan után Ravel G-dúr zongoraversenyét szólaltatja meg, a zene szerző igazi specialistája: pár éve emlékezetesen igényes lemezt jelentetett meg Debussy fiatalabb kortársának összes zongoraművéből.

Robin Ticciati

Fotó: Marco Borggreve

Fotó: Andreas H. Bitesnich

Németek és franciák

2019

01 17 18 19

klasszikus 2019. január—február

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: BERTRAND CHAMAYOU — ZONGORA VEZÉNYEL: ROBIN TICCIATI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Vonósok, ha vezényelnek

Fotó: Wágner Csapó József

Vashegyi György

Ritkán fordul elő, hogy egy zeneszerzői életműben két kompozíció olyan tökéletességgel egészíti ki egymást, mint Joseph Haydn kései termésének két nagy oratóriuma, A teremtés (1796/98) és Az évszakok (1801). Ennek lehetőségét sejthette meg előre a két alkotás szövegírója, a tudós bécsi diplomata, Gottfried van Swieten báró, amikor az első mű sikere után rábeszélte Haydnt a második megírására. A zeneszerző eleinte idegenkedett a skót költő, James Thomson (1700—1748) elbeszélő költeményétől, amelyből természetesen ismét maga van Swieten írta meg a librettót. Végül azonban hosszas húzódozás után kötélnek állt: Az évszakok elkészült és nagy sikert aratott, igaz, ez a siker talán nem volt akkora, mint A teremtés diadalmenete. Mindkét oratórium mögött Händel művészetének ösztönzése áll, de míg A teremtés a Mindenség (s benne természetesen az ember) megalkotását énekli meg, addig Az évszakok az egyszerű nép életét ábrázolja a természet örök körforgásának rendjében. Mint ilyen, pasztorális alkotás (ha A teremtés Haydn „Varázsfuvolája”, akkor Az évszakok a zeneszerző „Pastorale-szimfóniája”), amelyben felerősödik a Haydnra amúgy is jellemző népies megszólalásmód szerepe. VASHEGYI GYÖRGY a PURCELL KÓRUS és az ORFEO ZENEKAR élén nagy tapasztalattal rendelkezik Haydn műveinek megszólaltatásában, s az oratórium szólistái, SZUTRÉLY KATALIN, BERNHARD BERCHTOLD és KOVÁCS ISTVÁN olyan művészek, akik tökéletesen értik és méltón közvetítik a stílus minden szépségét és a mű emelkedett séget sugárzó, egyszersmind a Haydnra oly jellemző alázattal teli mondandóját. 2019

01 22

HAYDN: AZ ÉVSZAKOK KÖZREMŰKÖDIK: SZUTRÉLY KATALIN — SZOPRÁN BERNHARD BERCHTOLD — TENOR MELKOVICS ZOLTÁN — BASSZUS PURCELL KÓRUS ORFEO ZENEKAR KONCERTMESTER: PAULIK LÁSZLÓ VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Egy szimfonikus zenekar túlnyomórészt vonós hangszerekből áll, talán ezzel is magyarázható, hogy a nemzetközi zeneéletben oly sokszor találkozunk jelentős hegedűsökkel vagy csellistákkal, akik pályafutásuk egy pontján vezényelni kezdenek. Nem véletlen ez, és nem is „hűtlenség” az eredeti hangszer iránt — inkább a kiteljesedés vágya. Lássuk be: ha valaki, hát ők, a nagy vonós művészek tudják, hogyan kell a zenekari vonós hangzásnak megszólalnia, milyen a dús és határozott vonóskari forte, hogyan lehet létrehozni a tiszta, átszellemült, salakmentes pianót. Persze mellettük fontos részei az egésznek a fa- és rézfúvósok karcsú vagy éppen vaskos hangjai, melyeket különleges effektusokkal tesz teljessé az ütők vagy a hárfa tónusa is — a zenekar „törzsét” azonban mégiscsak a vonóskar adja. Részben bizonyára ezért is vezényelt Pablo Casals, Yehudi Menuhin, David Ojsztrah, Végh Sándor. A mai magyar karmesterek között is olyan, eredetileg vonós muzsikusokat találunk, mint Csaba Péter vagy Takács-Nagy Gábor. Most korunk egyik leghíresebb hegedűvirtuóza, MAXIM VENGEROV cseréli karmesteri pálcára a vonót a MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR meghívására, a koncert második felében. Szerencsére azonban hangszerét is magával hozza: az első részben Mozart varázslatos tökéletességű Esz-dúr sinfonia concertantéját (K. 364) játssza SZŰCS MÁTÉ társaságában, aki a Berlini Filharmonikusok szólóbrácsása volt, jelenleg pedig a Genfi Zeneakadémia professzora. A szünet után egy hatalmas késő romantikus mű: Bruckner 9. szimfóniája (op. 67) szólal meg Vengerov pálcája alatt. Kecskés M. Júlia

Maxim Vengerov

Fotó: B Ealovega

Az érem másik oldala

2019

02 07

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SZŰCS MÁTÉ — BRÁCSA VEZÉNYEL ÉS HEGEDŰN KÖZREMŰKÖDIK: MAXIM VENGEROV BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Alberto Gazale

Vendégségben, vendégekkel A Müpa megnyitása óta otthont ad operaelőadásoknak: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem rendkívüli akusztikájú tere a jól ismert zeneműveket is különleges élménnyé varázsolja. A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ felújításának évében a két nagy hazai kulturális intézmény kezet nyújt egymásnak, így néhány nagy apparátust igénylő mű, mely máskülönben helyhiány áldozata lenne, a Müpában hangozhat el, koncertszerűen.

klasszikus 2019. január—február

Rendhagyó alkalomhoz rendhagyó szereposztás illik: a januári három előadáson az Opera legjobb muzsikusai közül válogatott, világjáró, haza- vagy visszatérő énekesek, karmesterek közreműködése biztosítja, hogy mindegyik este emlékezetes legyen. A fiatal Wagner már oroszlánkörmeit próbálgatta A bolygó hollandiban: az átok és a szerelem megváltása, valamint a szinte önálló szereplővé váló természeti erők mind a komponista érett korszakának műveit előlegezik. Akárcsak a főszereplő karizmatikus basszbariton alakja, és hogyan is lehetne — ideillő fordulattal élve — hazai vizeken megfelelőbb előadót találni rá a német és olasz hősbariton szerepek tucatjában bizonyító KÁLMÁNDY MIHÁLYnál? Az énekes a közelmúltban a mű címszerepét a Magyar Állami Operaház mellett a Miskolci Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok produkciójában is elénekelte, kiérlelt szerepfelfogása mellett pedig sokoldalúsá-

ga is alakításának előnyére válik, hiszen Wagner darabja újításaival együtt is mélyebben gyökerezik az operai hagyományban, mint későbbi alkotásai, előnyére válik hát, ha olyasvalaki szólaltatja meg, aki az olasz zenekultúrában szerzett tapasztalatait is kamatoztatni tudja. Ezt elmondhatjuk a Sentát éneklő SÜMEGI ESZTERről is, Erzsébet, Elza, sőt az utóbbi időben Sieglinde és a Siegfried Brünnhildéjének elsőrangú megformálója ugyanolyan természetességgel veszi, ha egy este Aida, Leonóra vagy Tosca vár rá — és a Hollandiban is bizonyította már: Wagner-előadása sem nélkülözi az éteri lágyságot. Az est dirigense az előadás harmadik, igazán sokoldalú művésze, a karmesterként, rendezőként, fesztiváligazgatóként, zeneszerzőként és elméletíróként is tevékeny KESSELYÁK GERGELY lesz. A zenetörténet különös játéka, hogy a nagy szerzők legnépszerűbb remekműveinek árnyékában egyes darabjaik viszonylag kevésszer kerülnek színre. Verdi Simon Boccanegráját az Operabase adatai szerint szerint a tavalyi évadban mindös�sze 366-szor játszották, ez kevesebb, mint tizede a Traviata előadásszámának (4162), de még az azt követő Verdi-operák, a Rigoletto (2288) és az Aida (1618) mögött is nagyságrendekkel elmarad. Aki tehát úgy érzi, hogy az utóbbi években lemaradt a darabról, most remek szereposztással pótolhat. A címszerepet az olasz ALBERTO GAZALE énekli majd, akit Budapesten is hallhattak már az operakedvelők: 2010-ben az Opera Májusünnep-fesztiválján énekelte a Nabucco cím szerepét, mellyel jelentős szakmai és közönségsikert vívott ki. Szinte már ritkaságszámba megy, ha olasz nemzetiségű énekest hallhatunk országa valamely kiemelkedő zeneművében, sajnálatos módon az opera szülőhazájának fiai ritka vendégek a nemzetközi zenés színpadokon. Az esten fellépő bariton azonban üdítő kivétel e szabály alól: a milánói Scala, a Bécsi Állami Opera és a moszkvai Bolsoj Színház után most a Müpában is színpadra áll. Még impozánsabb életutat tud felmutatni az est magyar sztár fellépője, az Amelia Grimaldi szerepét éneklő ROST ANDREA. A kiváló magyar szoprán a világ jóformán összes jelentős opera házában énekelt már, és a legnagyobb művészekkel dolgozott együtt. Majd 2013-ban egy merész húzással bővíteni kezdte repertoárját, az addig nagy sikerrel énekelt koloratúrszerepek mellé az olasz és a magyar operairodalom kissé súlyosabb művei is felsorakoztak, Puccini Pillangókisasszonyának és Toscá jának címszerepe, a Bohémélet Mimije, a Bajazzók Neddája és Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának Juditja is művészetét gazdagítja már. A harmadik este igazi különlegességet tartogat az operakedvelők számára: a hányatott sorsú zeneszerző, Goldmark Károly a maga korában páratlanul sikeres, ám azóta méltatlanul keveset játszott alkotását, a Sába királynőjét hallgathatják meg. Az egyszerre egzotikus, mitologikus, ugyanakkor bonyolult lélektani helyzeteket felsorakoztató darab különösen nehéz feladatot ró előadóira. A királynő iránt szerelemre gyulladó és ennek megszállottjává váló ifjú, Asszád és delejes erejű csábítója történetében a kényes énekelnivaló megszólaltatása közben hitelesen kell megjeleníteni a megőrülést és a megőrjítést is; előbbinek feladata a könnyűzene világából érkezett, ám mára sokoldalú és gyakran szélsőséges érzelmeket megkívánó opera

…három különböző, mégis összekapcsolódó hagyomány gyöngyszemei… szerepekben is bizonyító tenoristára, LÁSZLÓ BOLDIZSÁRra vár, míg utóbbit a vérbő mezzószerepek szakértője, GÁL ERIKA kelti életre. Asszád elhagyott menyasszonyát, Szulamitot, a főpap lányát az elmúlt évadban többek között a Porgy és Bess és a Stiffelio szerepeiben színre lépő BAKONYI ANIKÓ énekli majd, míg az est karmestere a magyar (és jóformán az összes többi) zenekultúra avatott tolmácsa, KOVÁCS JÁNOS lesz. Sokszínű ajándékkal érkezik tehát vendégségbe a Magyar Állami Operaház: három különböző, mégis összekapcsolódó hagyomány gyöngyszemeivel. Ki-ki válogasson közülük kedvére! Kondor Kata 2019

01 09

2019

01 10

2019

01 13

OPERAHÁZI ELŐADÁSOK A MÜPÁBAN WAGNER: A BOLYGÓ HOLLANDI A HOLLANDI: KÁLMÁNDY MIHÁLY SENTA: SÜMEGI ESZTER DALAND: PALERDI ANDRÁS ERIK: N. N. MARY: BALATONI ÉVA KORMÁNYOS: HORVÁTH ISTVÁN MAGYAR NYELVŰ FELIRATOK: WELLMANN NÓRA KARIGAZGATÓ: CSIKI GÁBOR VEZÉNYEL: KESSELYÁK GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM OPERAHÁZI ELŐADÁSOK A MÜPÁBAN VERDI: SIMON BOCCANEGRA SIMON BOCCANEGRA: ALBERTO GAZALE AMELIA GRIMALDI: ROST ANDREA JACOPO FIESCO: N. N. GABRIELE ADORNO: BRICKNER SZABOLCS PAOLO ALBIANI: KELEMEN ZOLTÁN PIETRO: BAKONYI MARCELL AZ ÍJÁSZOK KAPITÁNYA: ROSKA DÁNIEL AMELIA KOMORNÁJA: SZEPESSY BEÁTA MAGYAR NYELVŰ FELIRATOK: KARCZAG MÁRTON SZÖVEGKÖNYV: ARRIGO BOITO, FRANCESCO MARIA PIAVE KARIGAZGATÓ: CSIKI GÁBOR VEZÉNYEL: KOCSÁR BALÁZS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM OPERAHÁZI ELŐADÁSOK A MÜPÁBAN GOLDMARK: SÁBA KIRÁLYNŐJE SÁBA KIRÁLYNŐJE: GÁL ERIKA SZULAMIT: BAKONYI ANIKÓ ASSZÁD: LÁSZLÓ BOLDIZSÁR SALAMON KIRÁLY: KELEMEN ZOLTÁN FŐPAP: PALERDI ANDRÁS ASTAROTH: ZAVAROS ESZTER BAAL-HANAN: REZSNYÁK RÓBERT TEMPLOMFELÜGYELŐ: CSERHALMI FERENC MAGYAR NYELVŰ FELIRATOK: ORBÁN ESZTER SZÖVEGKÖNYV: SALOMON HERMANN MOSENTHAL KARIGAZGATÓ: CSIKI GÁBOR VEZÉNYEL: KOVÁCS JÁNOS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

A kamaramuzsikálás, az valami más, az valami több: a zenész interjúk visszatérő, sőt már-már állandónak tekinthető eleme ez a vajmi nehezen szavakba foglalható, ám a közönség számára is mélyen átélhető igazság. S mégis, kár lenne tagadnunk, hogy volt egy-két évtized az ezredforduló táján, amikor a magyar koncertéletben valamelyest alábbszállt a szorosabb értelemben vett kamarazenélés becse. A méltán nevezetes hazai vonósnégyesek persze akkoriban is koncerteztek, a világhírű magyar kamaratradíciót továbbra is ápolták, és néha különlegesen emlékezetes élménnyé vált legendás művészek intim hangversenytermi együttműködése: gondoljunk csak Kocsis Zoltán és Perényi Miklós — lemezről részben máig visszahallgatható — közös fellépéseire a kilencvenes évekből. Valami mégis hiányzott, de hogy egészen pontosan mi is, az voltaképpen csak akkor derült ki, amikor néhány esztendeje végre meglett: a hangversenyélet főszereplőinek elkötelezett, rendszeres és — jobb szó híján — szexepilt sugárzó, együttes kamarazenei jelenléte.

KÖZÖS szenvedély Négy markáns művészegyéniség, négy imponáló világkarrier. BARÁTI KRISTÓF, SZŰCS MÁTÉ, VÁRDAI ISTVÁN és VÁRJON DÉNES Brahms zongorás kvartettjeiben sem a négyesért fog játszani.

Ennek a mára fesztiválok sorát életre hívó és valóságos kamara zenei reneszánszt teremtő fordulatnak alighanem kitüntetett pillanata volt a zongorista Várjon Dénes, a csellista Várdai István és a hegedűs Baráti Kristóf hármas egymásra találása a koncertdobogón. Ez persze ak ár magától értetődő eseménynek is számíthatott volna, ám ez a tény fikarcnyit sem vont le a találkozás tüneményszerűségéből. 2013 márciusában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programján került sor erre az első nyilvános kamaramuzsikálásra, az Urániában, és ahogy azt egy akkori kritika megörökítette: „Emlékezetesen szép este volt, a jelek azt mutatták, hogy a három muzsikus egymásra talált — maradjanak is együtt, és muzsikáljanak minél többet...” A bizonyosan sokak közös vágyát kifejező kritikusi óhaj beteljesült, Baráti, Várdai és Várjon állandósult triója azóta számos alkalommal muzsikált már együtt, s a három, nemzetközileg oly keresett művész mindahány kamarakoncertje a műfaj népszerűségét fokozta. A legidősebb, az ötvenesztendős Várjon Dénes pedig — feleségével, Simon Izabellával közösen — éppúgy egy kamarazenei fesztivál irányítójává lett, akárcsak a negyven betöltéséhez közelítő Baráti és a még mindig csupán harminchárom éves Várdai párosa. A Zeneakadémián rezideáló kamara.hu az egyik, míg a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál a másik említett rendezvénysorozat: egyként változatos programmal, stabil törzsközönséggel meg visszajáró hazai és külföldi művészekkel. És éppen nem mellékesen: a közös kamarazenélés kultuszának öregbítésével, pontosabban épp ellenkezőleg — e kultusz megfiatalításával.

klasszikus 2019. január—február

Fotó: Posztós János, Müpa

Várjon Dénes

A Johannes Brahms mindhárom zongoranégyesének meg szólaltatásával kecsegtető január 11-i koncerten most ráadásul még egy rendkívüli tehetségű hangszeres művész csatlakozik Várjonékhoz a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán. A mélyvonós Szűcs Máté személyében ugyanis a Berlini Filharmonikusok szólóbrácsását és a genfi zeneakadémia professzorát tisztelhetjük, akit a világraszóló német zenekar testületi elöljárója, Knut Weber imigyen méltatott: „Kivételes hangkultúrájával, hangszerének kiváló uralásával, illetve intelligenciával és a játék örömével veti magát bele a közös zenekari játékba, melynek szintjét kiemelkedő művészi és technikai képességeivel emeli tovább.” A negyvenesztendős mélyhegedűs mindemellett ugyancsak tartósan elkötelezettje a kamarazenés műfajoknak — valamint meghitt együttműködő partnere a januári hangverseny másik két vonós fellépőjének. Erről tanúskodik az a néhány hónapja megjelent interjú is, amelyben a brácsát terápiás hangszerként azonosító Szűcs Máté többek közt ezt felelte, amikor muzsikusi álomcsapatáról kérdezték: „Olyan embereket tartok társaimnak, akiknek a zene a szenvedélyük. És ez a szenvedély erősebb, mint a saját életük. Ha magyarokra gondolok, akkor nagyon nehéz dolog döntenem. Várdai Istvánt, Baráti Kristófot biztosan az első helyen említeném.” A közös szenvedély erősségét és hevét ilyesformán már jó előre garantáltnak tekinthetjük, aho gyan az előadói tökéletességet és az élményszerű összhangot is. „Egy jó kamaraegyüttesben,

Egy jó kamaraegyüttesben, " mint minden igazi közösségben, az ember saját magát is újra tudja gondolni"

mint minden igazi közösségben, az ember saját magát is újra tudja gondolni” — fogalmazott a közelmúltban Várjon Dénes, s most Baráti, Szűcs, Várdai és Várjon nagy négyese ezt az értékes lehetőséget ajándék gyanánt számunkra is fölkínálja. László Ferenc

2019

01 11

BRAHMS-ZONGORANÉGYESEK KÖZREMŰKÖDIK: BARÁTI KRISTÓF — HEGEDŰ SZŰCS MÁTÉ — BRÁCSA VÁRDAI ISTVÁN — CSELLÓ VÁRJON DÉNES — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

ÚJ KORSZAK

kezdetén

Egy zenekar életében jelentős változás, ha új karmester veszi át az együttes művészeti vezetését – de a dirigensek számára is vérátömlesztés lehet pályafutásuk egy-egy újabb szakasza, a korábbitól eltérő művészgárda élén. Szellemi otthonváltás, módosuló repertoár, ismeretlen arcok, szokatlan akusztikájú termek, friss tervek és lehetőségek. SIR SIMON RATTLE 2017 őszén látott hozzá a LONDONI SZIMFONIKUS ZENEKAR irányításához – a Müpa közönsége tehát új korszak kezdetén kaphat ízelítőt karmester és zenekar közös munkájából.

klasszikus 2019. január—február

2019. január—február klasszikus

Fotó: Oliver Helbig

Sir Simon Rattle

A karmesterek mozgékony életet élnek: szerződnek és szerződést bontanak, jönnek és mennek. Most mégis korszakról beszélünk. Nem túlzás ez? Aligha, hiszen az idén 64 éves, liverpooli születésű Sir Simon Rattle eddigi pályafutása során meglehetősen hosszú időket töltött egyegy együttes élén, és ami fontosabb: élete két legjelentősebb állomásán (nem is volt sokkal több!) valóban korszakot alkotott és formált. A Bournemouth-i Szimfonikus zenekarnál töltött tanulóévei után már huszonöt évesen, 1980-ban a Birminghami Városi Szimfonikusoknál találja magát — és szinte közhely leírni, hogy ezt a korábban „futottak még” kategóriában számon tartott együttest radikálisan újjászüli, európai rangon jegyzett, jelentős zenekarrá fejleszti. Hűséges is hozzájuk: közel két évtizedet tölt Birminghamben, s ez alatt minden téren csodát művel. Rattle és Birmingham mára a 20. század második felének egyik zenei legendája — csak éppen ez a legenda igaz.

gának kapcsolatát, olyan demokratikus, a közönséggel együttműködő, a zenehallgatókat jó értelemben nevelő művészetszemléletet honosítva meg, amely párját ritkítja. Amikor tehát a Londoniak keblükre ölelték a két évtized után hazatérő művészt, tudták, hogy ők is sok újdonságra számíthatnak. És valóban: a meglehetősen fiatal, „mind össze” 115 éves zenekar, amelyet 1904-ben Sir Henry Wood alapított, s amelynek élén többnyire a legjelentősebb muzsikusok álltak (csupán az utolsó ötven évben: André Previn, Claudio Abbado, Michael Tilson Thomas, Colin Davis, Valerij Gergijev), Sir Simonnal folytatott együttműködésének kezdetén máris izgalmas új vállalkozásokba cseppent: új hangversenyteremért folytatott küzdelem, olcsójegyes koncertek fiataloknak, Stockhausen-előadás a Tate Gallery kiállítóterében. De egy ilyen „fiatal” zenekar bírja az iramot — és Sir Simon Rattle-lel csak az induljon közös utazásra,

…Sir Simon Rattle-lel csak az induljon közös utazásra, aki tud vele lépést tartani. Berlini időszaka a Filharmonikusok élén 2002-ben kezdődik és 2017-ben ér véget — tehát itt sem tölt éppen rövid időt. Azt hihetnénk, a Filharmonikusok nem olyan művészi közösség, amelyet át lehet, vagy át kell formálni. Pedig ez történt: már Herbert von Karajant követően Claudio Abbado is átalakította a zenekar imázsát, a szoborszerű karmester-idol művészete után sokkal emberközelibb zenélési stílust honosítva meg. Rattle azonban Abbadón is túltett, seregnyi olyan újításával, amely részben a Berlini Filharmonikusok műsorpolitikáját változtatta meg, részben szorosabbra fűzte a zenekar és a város lakossá-

klasszikus 2019. január—február

aki tud vele lépést tartani. Egyébként persze tudták ők jól, kire bízzák magukat: bár meglepő, de igaz, hogy Rattle már 1977-ben, huszonkét évesen is vezényelte a Londoni Szimfonikusok együttesét, és később is megfordult náluk — 2012 nyarán például együtt nyitották meg a londoni Olimpiát. Ami az együttest illeti, szerencsére a Müpa közönsége többször is találkozhatott ezzel a kivételes zenekarral. Mindjárt az épület történetének kezdetén, 2005 nyarán a Londoni Szimfonikusok Sir John Eliot Gardiner vezényletével adtak elő fergetegesen két Beethoven-szimfóniát, de ké-

sőbb is jártak itt Sir Colin Davis vezényletével (és Mitsuko Uchida társaságában), sőt a fiatal Daniel Harding is vezényelte őket a Müpa falai között. Nagyon különböző koncertek voltak ezek, de összekötötte őket a szellemi elegancia, a zenélésből áradó természetesség és ugyanakkor a kérlelhetetlen igényesség, a maximalizmus szelleme, amely a Londoni Szimfonikusok játékát uralja. Mostani műsoruk első számában nyilvánvalóan a magyar közönség előtt tisztelegnek Bartók egyik különlegesen szuggesztív műve, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára megszólaltatásával. Rattle köztudottan a 20. századi zene egyik legavatottabb tolmácsa, Bartókot is hallottunk már tőle Budapesten, most tehát érdeklődve várjuk, hogyan teremti újjá a komponista kettéosztott zenekarának izgalmas sztereofóniáját, hogyan válnak keze alatt plasztikussá a Zene nyitó tételének bachi ihletésű, szövevényes kontrapunktikus dallamai. Bartók Zenéje erőteljes, sok részletében (így például a scherzo ütemeiben) nyers indulatú, sok éles hangsúllyal központozott, ám mégis áttört faktúrájú zene, hiszen itt döntő fontosságú a szólamok szövedékének átvilágítása. Ehhez képest a szünet után megszólaló Bruckner-szimfónia, a Hatodik a maga sok tömbszerű hangzású harmóniájával, a zenekar súlyos és zengő megszólalásmódjával, a gesztusok romantikus pátoszával, és persze a tételek monumentális arányaival alapvetően más világ. De hát éppen ez ennek a műsornak a legvonzóbb mozzanata — az, hogy a két mű két eltérő világot állít a hallgató elé, és a zenekar számára is megteremti a lehetőséget, hogy e két radikálisan különböző világ bemutatásakor két teljesen eltérő profilját villantsa fel. Csengery Kristóf

2019

01 14

SIR SIMON RATTLE ÉS A LONDONI SZIMFONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: SIR SIMON RATTLE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

TÁGULÓ

HANGUNIVERZUMOK

Átlátszó Hang 2019

Sokak szerint azt a zenét lehet kortársnak nevezni, amely valamilyen lényeges elemet ragad meg és fejez ki saját korából. Fájdalom azonban, hogy erre csak az eljövendő generációknak lesz rálátásuk. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha néhány évtized múlva GEORG FRIEDRICH HAAS és NILS FRAHM nevét egy lapon emlegetnék. Egy olasz zenei magazin, a Classic Voice 2016 végén száznál több kortárs zenével foglalkozó zenetudóst, karmestert, kritikust és impresszáriót keresett meg azzal az „egyszerű” kéréssel, hogy nevezzék meg a 21. század első évtizedében bemutatott legfontosabb zeneműveket. Mindenki szabadon állíthatta össze a maga, legfeljebb tíz kompozícióból álló listáját, az ös�szesített eredményt a lap 2017. januári számában jelentették meg. A szavazatok alapján az osztrák Georg Friedrich Haas 2000-ben bemutatott in vain című darabja lett az első. Természetesen a Classic Voice listáját ugyanúgy nem kell véresen komolyan venni, mint bármely más listát, mely a művészi teljesítményt próbálja meg valamilyen szempont alapján rangsorolni. Ugyanakkor az mégis figyelemre méltó, hogy Haas tizenkét különböző darabja kapott szavazatot, a legtöbbet természetesen az in vain (huszonnégy szavazattal), míg a lista második helyezettjeire (Simon Steen-Andersen: Zongoraverseny; Stefan Prins: Generation Kill; Kaija Saariaho: L’amour de loin) „csak” tizenhárom-tizenhárom szavazat érkezett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára ismét egy Haas-darab került, a 2010-ben bemutatott Limited Approximations. Mivel ugyanannak az alkotónak több művére is érkeztek szavazatok, így kialakíthattak egy komponistákat rangsoroló listát is, melyen nem meglepő módon Haas végzett az első helyen. Győzelmét senki sem veszélyeztette, a mezőny a második

klasszikus / könnyű 2019. január—február

Dubóczky Gergely

Nils Frahm

pozíciótól vált sűrűbbé. Úgy tűnik tehát, hogy valamiféle konszenzus övezi azt a rövid, összefoglaló jellemzést, melyet a listát közlő lap is citált: Haas az a zeneszerző, aki képes volt szintetizálni az európai avantgárd örökségét és saját szubjektív, látomásos művészi világát. S ezt a szintézist az in vain maradéktalanul reprezentálja. A darabbal idehaza 2006-ban, a Budapesti Őszi Fesztivál egyik koncertjén találkozhattunk, a művet egészen különleges körülmények között a Klangforum Wien adta elő, hazai muzsikusokból álló együttes azonban máig nem vállalkozott megszólaltatására. Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon a BUDAPEST SOUND COLLECTIVE, DUBÓCZKY GERGELY vezényletével tehát a mű hazai interpretációtörténetének döntő lépésére vállalkozik. A bő egyórás, rendkívül komplex hangolási szisztémájú, speciá lis hangközrelációkban elgondolt kompozíció egykoron direkt társadalompolitikai üzenetet és kritikát is hordozott, s Haas kritikai attitűdje mit sem enyhült az elmúlt közel két évtizedben. A zeneszerző odahaza mindmáig a politikai-kulturális elit kényelmetlen figurájának számít. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nemcsak a zenei avantgárd örökségét viszi tovább, hanem annak a kritikai szellemnek a hagyományát is, melyet olyan alkotókhoz köthetünk, mint Thomas Bernhard vagy Elfriede Jelinek. Ha szemrevételeznénk Haas kompozícióinak hangszíntérképét, valamiféle optikai, fény- és színelméleti traktátus illusztrációjának vélnénk. Elsőre nem biztos, hogy érzéki hatásra törekvő képnek látnánk. Haas valóban „mikroszkóppal” vizsgálja, kutatja a hangok egymáshoz való viszonyát, darabjai olyan finom különbségtételeket, distinkciókat követelnek hallgatótól és előadótól, melyekre kevés példát találunk. A Berlinben élő Nils Frahm muzikalitását döntően befolyásolta, hogy gyermekkorát a klasszikus és a kortárs zene közvetlen közelségében töltötte, s szenvedélyévé a zongora vált. Ő is, miként az utóbbi évtizedekben oly sokan (működjenek a zene bármely területén), a legújabb technológiáktól reméli a hangzás és a kifejezés lehetőségeinek gazdagodását. Ugyanazzal a szenvedéllyel kutatja a zongora legkülönbözőbb típusaiban és a zongorahangzás átalakításában, kibővítésében rejlő kompozíciós potenciált, miként azt Haas teszi a maga területén. S az ember arra lesz figyelmes, hogy Nils Frahm hipnotikus hangképei gyakran Georg Friedrich Haas világára rezonálnak. 2015-ben Frahm két nagy zenei esemény — a BBC Proms és a Montreux Jazz Fesztivál — sztárfellépője volt. Megtekintve e két hangversenyt, nehézkesnek tűnik az ott hallottakat a pop, a jazz vagy az alternatív zene kategóriái mentén jellemezni — ugyanis minden mozzanatában kortárs, mai zene volt. Amikor a Sydney Operában lépett fel, egy interjújában úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb az inspiráció, hogy valami megszólaljon az emberben; ám hogy ezt milyen technikával hozza felszínre, az már másodlagos kérdés. E gondolattal Haas minden bizonnyal maximálisan egyetértene. Frahm a budapesti fellépéseire 2018 januárjában kiadott All Melody című lemezének anyagát hozza el, melyet két év koncentrált munkájával, a világot jelentő koncertszínpadoktól visszavonultan hozott létre. Molnár Szabolcs

...AZ EMBER ARRA LESZ FIGYELMES, HOGY NILS FRAHM HIPNOTIKUS HANGKÉPEI GYAKRAN GEORG FRIEDRICH HAAS VILÁGÁRA REZONÁLNAK.

2019

01 15

2019

02 04 05

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL GEORG FRIEDRICH HAAS: IN VAIN KÖZREMŰKÖDIK: BUDAPEST SOUND COLLECTIVE VEZÉNYEL: DUBÓCZKY GERGELY FESZTIVÁL SZÍNHÁZ NILS FRAHM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus / könnyű

klasszikus 2019. január—február

BASEBALL és hagyomány 1985-öt írunk, több százan a szabadtéri színpadon, majdnem tízezren a nézőtéren, Mahler-mű szól, az Ezrek szimfóniája , a Los Angeles-i Filharmonikusokat MICHAEL TILSON THOMAS vezényli. A gigantikus mű egyórás második részének lehelet-halk kezdetén helikopter lehetetleníti el az előadást a Hollywood Bowlban. Az akkor negyvenegy éves dirigens pedig fogja magát, és kiviharzik a színpadról.

Fotó: Art Streiber

Michael Tilson Thomas

A koncert csak jó fél óra múltán folytatódott, és mint később kiderült — mert a légügyi hatóságok kénytelenek voltak reagálni —, egy rendőrségi helikopter járt arra, amely épp egy gyanúsítottat üldözött. A már akkor is nemzetközi hírű, de egyelőre főleg amerikai zenekarokat vezénylő Michael Tilson Thomasnak nem maradt más választása, mint a mű megszakítása, hiszen másképp nem tudott volna hű maradni művészi elveihez. „Minden előadást nagyon komolyan veszek. Nem tudhatom, ki van jelen, ki szívja magába a zenét, és mi lesz a hallott zene, az élmény sorsa az életében” — mondta magyar felirattal is nézhető TED-előadásában. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az amerikai karmester a közönségnek él, hiszen a pódiumon kívül több fórumon, tévéműsorban, ismeretterjesztő sorozatban is megszólította már a zenehallgatók tömegeit, akárcsak egykori mentora, Leonard Bernstein. Nagyapja, az Ukrajnából érkezett Boris Tomashefsky a manhattani jiddis színház ünnepelt sztárjai közé tartozott a 20. század első évtizedeiben, apja a Broadway világában dolgozott ügyelőként, ő maga csodagyerekként tűnt fel. Vérében volt az előadó-művészet, de nemcsak hangokkal, hanem szavakkal is közvetlen stílusban szól hallgatóságához. Egyszer New Yorkban hazafelé menet baseballozó fiatalokra lett figyelmes, akik közül az ütő játékos a Kis éji zene híres főtémáját üvöltve ünnepelte saját sikeres megmozdulását. „Mint látják,

2019. január—február klasszikus

a klasszikus zene töretlen, élő hagyomány, több ezer éves múlttal, amelynek — akár tudunk róla, akár nem — mi is részesei vagyunk!” — vallja a San Franciscó-i Szimfonikusoktól 2020-ban, huszonöt év után megváló Michael Tilson Thomas.

Igor Levit

…az amerikai karmester a közönségnek él… A Müpában éppen azt a zenekart fogja vezényelni, amelyet az európai zenei hagyomány egyik letéteményesének szokás nevezni. A BÉCSI FILHARMONIKUSOK hangzását könyvtárnyi irodalom elemezte és csodálta, köztük akusztikai jelenségeket vizsgáló tudományos kötetek is. A titok nyitját egyesek a hangszerekben, illetve a játékstílusban vélték felfedezni; külön tanulmányok szólnak a fúvós hangszerek felhanggazdagságáról, valamint az sem mellékes, hogy az Osztrák Nemzeti Bank négy Stradivari-hegedűt kölcsönöz a zenekarnak. Talán a hagyományhoz való ragaszkodás része, hogy a világhírű együttes rendkívül lassan reagál a kor társadalmi elvárásaira, az első állandó női tag — Lelkes Anna magyar hárfaművész személyében — 1997-ben jelent meg, a létszámnak ma is mind össze hat százalékát alkotják a nők, ami a legkisebb arány a világ vezető zenekari között. Bérletes hangversenyein többnyire a bécsi klasszikusok és a 19. század zeneszerzőinek alkotásai szerepelnek, de Michael Tilson Thomas az amerikai zene nagyköveteként a Müpában hazájának egyik emblematikus szerzőjétől is vezényel egy izgalmas kompozíciót — ez is hozzátartozik művészi hitvallásához. Charles Ives zenéjét csak halála után kezdték játszani, ő maga harminc éven át jól jövedelmező biztosítási társaságot vezetett, és csak szabadidejében komponált. Ma már úgy tekintenek rá, mint az első nemzetközi hírű és egyéni hangú amerikai zeneszerzőre, akinek senkiéhez sem hasonlítható, a templomi énekek és az utcai felvonulás katonazenekarának hangzását is ötvöző stílusa az európai zenére is hatott. Az 1913-ban befejezett, gyermekkori zenei élményekből építkező New England-i ünnepek négy tétele közül azt hallhatjuk, amely a polgárháború áldozataira sírok feldíszítésével emlékező ünnep, a Háborús hősök emléknapja, a Decoration Day címet viseli. A vonósok — talán az emlékek ébredését szimbolizáló — meditatív bevezetése után már ott is vagyunk abban a városban, ahol a fiatal Ives felnőtt, és ahol apja fúvószenekarát hallotta masírozni a város főteréről a temetőbe. A különleges hangzásvilágú mű, amelynek szerkezete talán a kollázstechnikára hasonlít leg inkább, jól mutatja, mennyire méltatlan, hogy keveset halljuk ennek az amerikai zseninek a zenéjét. Ives bevezetőül elhangzó műve és az est második felét kitöltő Brahms-opus, a 2. szimfónia között a koncert szólistájaként, Beethoven c-moll zongoraversenyében rendkívüli művészt üdvözölhetünk: a Nyizsnyij Novgorodban született IGOR LEVIT

klasszikus 2019. január—február

hétévesen költözött családjával Németországba, de később a salzburgi Mozarteumban is tanult. Nem túlzás azt állítani, hogy a Beethoven-zene megszólaltatására született, ez az életmű áll érdeklődésének középpontjában; nem véletlen, hogy 2017-ben ő kapta meg a zeneszerző szülővárosában a rangos Beethoven-gyűrűt. A budapesti közönség hallhatta már a Fesztiválzenekar szólistájaként is, öt évvel ezelőtt, 2013 áprilisában pedig az akkor huszonhat éves muzsikus emlékezetes koncertet adott az Európai Hangversenytermek Szerve-

Müpa Rádió

Élmény minden pillanatban.

Fotó: Robbie Lawrence

Hallgassa a Müpa Easy és Müpa Symphony csatornákat a mupa.hu-n vagy okostelefonon!

zete Rising Stars sorozatában, a Fesztivál Színház falai között. Diszkográfiájában Beethoven kései szonátái és Diabelli-változatai mellett Bach Goldberg-variációit is megtaláljuk. Ez a felsorolás is azt mutatja, hogy szereti a különleges próbatételeket. Várkonyi Tamás 2019

01 21

IGOR LEVIT ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK KÖZREMŰKÖDIK: IGOR LEVIT — ZONGORA VEZÉNYEL: MICHAEL TILSON THOMAS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

mupa.hu

2019. január—február klasszikus

HUMOR, JÁTÉK, KELETI KOLORIT ...és dallamgazdagság — azaz A mosoly országa, a bécsi arisztokrata lány és a kínai diplomata szerelmének romantikus meséje. Lehár Ferenc 1929-ben bemutatott operettje hamar a műfaj toplistájára került, és máig nem veszített népszerűségéből. Gyakran és sokféleképpen állítják színpadra, mindenki a maga elképzelése szerint fogalmazza meg a mű lényegét és választja ki azokat az eszközöket, amelyekkel azt megjeleníti. A Müpa Sanghajban és Budapesten is színre kerülő előadását KÁEL CSABA rendezi, a női főszerepet mindkét helyen KARINE BABAJANYAN énekli. Hangsúlyos eleme az előadás koncepciójának, hogy az európai szerepeket európaiak éneklik, a kínaiakat pedig ázsiaiak. Ez a zene vagy a látvány szempontjából lényeges? — kérdeztem Káel Csaba rendezőt, a Müpa vezérigazgatóját. Ez két kultúra találkozása — és ezt a néző akkor hiszi el jobban, ha látja is. Mert valóban két kultúrából érkeznek a Müpába az énekesek, de tudni kell, hogy a kínaiak is Európában tanultak. Felismerhető még az alaphangjuk, de Bécsben, Németországban vagy másutt európai hangképzésben részesültek. Ám ahogy Mi a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, annak megvan a maga bája. Kínaias és nagyon jó hallgatni. És ott van a talán leghíresebb operettdallam, a Szu Csong által énekelt Vágyom egy nő után — egészen más a színezete, ha egy kínai énekli, ahogy a búcsúduettnél is fontos szerepe van annak, hogy ketten két kultúrából érkeztek. Ezen kívül milyen szempontok szerint kerültek az énekesek a produkcióba? Természetesen a legjobbakat kerestük. Nem volt elég, hogy valaki kínai, jól is kell beszélnie németül a darabban megszólaló terjedelmes prózai részek miatt. Ilyen énekesekből nem túl bő a merítés… Az egész szöveg felhangzik az előadásban, vagy rövidítve halljuk? Megpróbáltuk felpörgetni a történetmesélést, hogy az előadás minél tempósabb legyen, ezért húzni kellett.

klasszikus 2019. január—február

Igaz lehet erre a produkcióra, amit a Müpa Wagner-előadásai kapcsán emlegetnek, nevezetesen, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a vizuális elemek korlátozott megvalósíthatósága több odafigyelést, nagyobb koncentrációt enged a zenének? A zene akkor kifejező, ha szituációba kerül az énekes. Azaz ha nem „énekel”, hanem a helyzet adta színjátszáson keresztül, énekes hangon fejezi ki magát. Ilyenkor élvezi a közönség a darabot, hiszen nem arra figyel, hogy valaki énekel a színpadon, hanem hogy a szereplők érzelmei, az ő pszichológiai állapotuk jelenik meg, mégpedig a prózához képest többletet kínáló dimenzióban. Sok operát rendezett már. És operettet? Elsősorban operákkal foglalkozom, de két éve rendeztem a Müpában Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjét, szeptemberben pedig egy operettgálát a moszkvai Bolsojban. Érdekel a műfaj, amennyiben operai eszközökkel van megjelenítve. Vagyis kiváló, nagy zenekarral és olyan hangokkal, amilyeneket ezek az egyébként nagyon nehéz szerepek megkívánnak. Egyetért tehát azzal, hogy az ezüstkorszak nagy operettjei technikailag, követelmény szempontjából felérnek egy operával? Teljes mértékben. A mosoly országa az egyik legnehezebb zenés színpadi mű: Lisának például, szoprán-szemszögből nézve, nagyon figyelemreméltó énekelnivaló jut. Ebbe a koncepcióba simul a szerepet megformáló Karine Babajanyan felkérése is, hiszen az örmény származású, kiváló szoprán repertoárjában elvétve találni operettszerepet.

Azon kívül, hogy pályám elején énekeltem egyszer Galwanit A víg özvegyben, szinte kizárólag operákat éneklek — mondja Karine Babajanyan. — Igazi operett-debütálásom tehát A mosoly országában esedékes. Nagyon örülök ennek, mert sajnálom, hogy hajlamosak túl gyorsan beskatulyázni az előadókat: ez opera-, az meg operetténekes. Sokan lenézik az operettet, mivel túl egyszerűnek, túl könnyednek tartják. Mi erről a véleménye? Szó sincs ilyesmiről! Ez sokkal nehezebb feladat, mint ahogyan általában képzelik: nagyon sok tapasztalatot feltételez mind énektechnikailag, mind előadó-művészeti szempontból. Amikor először áttanulmányoztam Lisa szólamát, az volt a benyomásom, hogy Tosca húga köszön vissza a kottából… Ha nem ismerné A mosoly országa hátterét, gondolná, hogy a zene magyar kötődésű? Feltétlenül! Bizonyos részeiben teljesen tisztán megjelenik a magyar népzene.

Éppen most Minnie-t is énekel A Nyugat lányában. Ő erős női karakter, ahogyan Lisa is az. Vonzódik az ilyen személyiségekhez? Számomra Minnie a legerősebb, mivel végsőkig harcol a szerelméért. Ezzel szemben Lisa hamar feladja, emiatt az ő karaktere a darabban egyszerűen nem teljes. Ismeri azokat az énekeseket, énekesnőket, akikkel együtt dolgozik Budapesten? Nagy örömömre YITIAN LUANt ismerem, aki Mi szerepét énekli. Kínában, Pekingben ismerkedtünk meg, amikor egy Álarcosbálprodukcióban együtt énekeltünk. FRANZ TSCHERNÉt és FRANZ GÜRTELSCHMIEdet is ismerem személyesen, de ez lesz az első színpadi találkozásunk. Többször vendégszerepelt már Magyarországon. Milyen tapasztalatokat szerzett nálunk? Minden alkalommal elbűvöl a magyar zenekarok hangzása… ezt nem tudom pontosan leírni… gondolom, a temperamentum és professzionalitás találkozása ez. És a forrószívű közönség, a hatalmas tapsok! Tóth Anna

Fotó: Karsay Katalin

Érdekesnek tartom, hogy párhuzamosan énekel Puccinit és Lehárt — a két zeneszerző többször is találkozott, sőt egy kis rivalizálás is volt kettejük között: ki ír szebb távol-keleti dallamokat? Puccini a Pillangókisasszonyban vagy Lehár A mosoly országában? Sok-sok Cso-cso-szán-interpretáció tapasztalatával a tarsolyában hogyan vélekedik erről? Mindkét darabban felfedezhető a két kultúra közötti konfliktus: Puccini esetében az amerikai és a japán, Lehárnál az osztrák és a kínai kultúra között. Ezek nyomasztják, ezek miatt szenved mindkét főszereplő. Egyébként a Pillangókisasszony jelenti számomra az operatörténet legtragikusabb és legmélyebb figuráját. Ugyanezt persze nem mondhatom el Lisáról: ő Lichtenfels gróf elkényeztetett lánya.

Karine Babajanyan

2019

02 01 02

LEHÁR: A MOSOLY ORSZÁGA A FŐBB SZEREPEKBEN: SZU CSONG HERCEG — N. N. LISA LICHTENFELS — KARINE BABAJANYAN GUSTAV VON POTTENSTEIN-HATFALUDY GRÓF — FRANZ GÜRTELSCHMIED MI, SZU-CSONG HÚGA — YITIAN LUAN CSANG BÁCSI — XIAO RUI FŐEUNUCH — FRANZ TSCHERNE FERDINAND LICHTENFELS GRÓF, LIZA APJA — ERNYEY BÉLA HARDEGG BÁRÓNŐ — NÁRAY ERIKA VALI, A LÁNYA — BÓDI BARBARA KÖZREMŰKÖDIK: A PÉCSI BALETT A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ÉNEK- ÉS ZENEKARA VEZÉNYEL: XU ZHONG NÉMET DALSZÖVEGEK: LUDWIG HERZER, FRITZ LÖHNER MAGYAR DALSZÖVEGEK (FELIRAT): HARSÁNYI ZSOLT DRAMATURG, MAGYAR SZÖVEG (FELIRAT): BÖHM GYÖRGY NÉMET SZÖVEG: SOMOGYI DÓRA JULIANNA (VICTOR LEON, LUDWIG HERZER ÉS FRITZ LÖHNER LIBRETTÓJA ÉS BÖHM GYÖRGY ÁTDOLGOZÁSA ALAPJÁN) NÉMET DRAMATURG: MARTIN HARBAUER DÍSZLETTERVEZŐ: SZENDRÉNYI ÉVA JELMEZTERVEZŐ: PAN JIANHUA KOREOGRÁFUS: VINCZE BALÁZS JÁTÉKMESTER: GÁBOR SYLVIE RENDEZŐ: KÁEL CSABA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Francia kettős Ismét maraton a Müpában – Debussy és Ravel műveiből „Ne túl sokat, és mindig csak a megfelelő szellemben” — CLAUDE DEBUSSY kompozíciós ars poeticáját MAURICE RAVEL is teljes mértékben osztotta. A francia zenei gloire ragyogásához mindkét kortárs alkotó meghatározó mértékben járult hozzá.

Nem a kompozíciók számával — hiszen mindketten takarékos életművet alkottak —, hanem választékosságukkal, újító jellegzetességeikkel. A közös alapelv ellenére is eltérő ösvényen jártak — és nem csak azért, mert Ravel tizenhárom évvel fiatalabb volt pályatársánál. A különbség személyiségükből eredt, noha az életrajzok olvasója számos rokon vonást is felfedezhet. Mindketten rendkívüli pianista tehetséggel indultak a zenei pályán, egyikük sem tisztelte a tekintélyt, skrupulusok nélkül szembefordultak tanáraikkal. Távolságtartón szemlélték, de elemezték a wagneri zenei világot (fiatalon Debussy köztudottan lelkesedett a Trisztánért, amely nélkül a Pelléas sem születhetett volna meg), kifinomult ízléssel öltözködtek, és nem keveset költöttek régiségekre, metszetekre, apró csecsebecsékre. Debussy csak látogatta a századfordulós párizsi művészvilág Les Apaches („Huligánok”) elnevezésű körét, Ravel azonban tagja is volt e csoportosulásnak. A 19. és 20. század fordulóján mindketten aktív szereplőként vettek részt a friss irodalmi, képzőművészeti izmusok alakításában. E két nagyság a Müpa és a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR 2019. február 3-án lezajló, sorrendben tizenkettedik zeneszerző-maratonjának hőse. Érzéki, ínyenc egyéniség volt Debussy is, Ravel is: zenéjük a választékosság, a soha korábban ki nem próbált, eredeti ötletek hedonizmusának bátor képviselője. A hullámok moraja, a szökőkút vízcseppjeinek csobbanása, a szélben zizzenő levelek, az egzotikus kultúrák hangjai, a tündérmesék mindkettejüket elragadták. Míg Debussyt az 1889-es párizsi világkiállításon vendégszereplő jávai gamelán zenekar hangzása ejtette rabul, Ravelt szülőföldje, az alsópireneusi baszk tengerpart és a közeli spanyol vidék tradíciója ihlette meg számos művében. És ne feledjük: mindkettejüket vonzotta a görög és francia múlt: a fuvolázó faun alakja, Daphnisz és Chloé meséje éppúgy, mint Couperin vagy Rameau barokk eleganciája. A korai zongoratanulmányok egyiküket sem bilincselték le, a cél a komponálás volt, új harmóniákkal, a kor francia festőitől ismert kevert tónusokkal és a hagyományok kötöttségeit feloldó, szabad

klasszikus 2019. január—február

formákban. A kamaraműfajokban — dalok, vonósnégyesek, prelűdök — éppoly maradandó életművet hagytak hátra, mint a szimfonikus alkotások, versenyművek területén. A színpad és a mozgás iránti érdeklődésük is rokon: mindketten komponáltak a századfordulós Párizsban nagy sikerrel működő Orosz Balett számára. Az orosz zenéhez is mindketten vonzódtak: Debussy még szinte kamaszként házi muzsikusként szolgált annál a Nagyezsda von Mecknél, aki Csajkovszkij mecénása volt — akár találkozhatott is a két zeneszerző, de ez valószínűleg nem történt meg. Ravelnek (Stravinsky jó barátjának) pedig egyik legnagyobb sikere volt az a zenekari hangszerelés, amelyet Muszorgszkij híres zongoraciklusából, az Egy kiállítás képeiből készített. E gazdag és színes életművek keresztmetszetét adni egyetlen nap leforgása alatt lehetetlen. A kontextusba helyezést, a kortársak megjelentetését CHLOÉ BRIOT és VINCENT BALSE délutáni dalműsora reprezentálja. Fölcsendül Debussy szimfonikus költeménye, A tenger, és a népszerű művek közül természetesen kihagyhatatlan Ravel Bolerója. Az utóbbit — izgalmas kísérlet — koreografált változatban ígérik a szervezők! Ritkán hangzik el Ravel Zongoraverseny bal kézre című különleges kompozíciója: előadását BALOG JÓZSEF vállalta. Hallhatjuk az AMADINDA ÜTŐEGYÜTTESt, KELEMEN BARNABÁS és JOSÉ GALLARDO kamaramuzsikálását, a zenekarok közül a házigazda Fesztiválzenekar mellett fellép a MÁV SZIMFONIKUSOK, a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR, a PANNON FILHARMONIKUSOK és a CONCERTO BUDAPEST, a karmesterek sorában FISCHER IVÁNt, CSABA PÉTERt, HOLLERUNG GÁBORt, VASS ANDRÁSt, KELLER ANDRÁSt köszönthetjük. A nap kitüntetett programja a nyolcvannégy éves RADOS FERENC válogatása Debussy szólózongorára komponált darabjaiból, többek közt a Prelűdök, az Etűdök, a Gyermekkuckó tételeiből. Kiállítás, zeneakadémisták koncertjei, filmvetítések teszik még színesebbé a maraton kínálatát. Albert Mária

Fischer Iván

A hullámok moraja, a szökőkút vízcseppjeinek csobbanása, a szélben zizzenő levelek, az egzotikus kultúrák hangjai, a tündérmesék mindkettejüket elragadták.

2019

02 03

MARATON 2019: DEBUSSY ÉS RAVEL A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ÉS A MÜPA KÖZÖS RENDEZVÉNYE MŰVÉSZETI VEZETŐ: FISCHER IVÁN AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES 10.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KONCERT GYEREKEKNEK VEZETI: LAKATOS GYÖRGY 11.30 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: ÁCS ÁKOS — KLARINÉT VEZÉNYEL: CSABA PÉTER 12.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR MUZSIKUSAI KÖZREMŰKÖDIK: BIRÓ ÁGNES, GÁL TAMÁSI MÁRIA, SIPOS GÁBOR — HEGEDŰ GÁLFI CSABA — BRÁCSA LIPTAI GABRIELLA, SOVÁNY RITA — CSELLÓ JÓFÖLDI ANETT — FUVOLA CSALLÓ ROLAND — KLARINÉT POLÓNYI ÁGNES — HÁRFA BÁLL DÁVID — ZONGORA 13.30 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: PRO MUSICA LEÁNYKAR VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR 15.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM CHLOÉ BRIOT (ÉNEK) ÉS VINCENT BALSE (ZONGORA) 16.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ CONCERTO BUDAPEST KÖZREMŰKÖDIK: BERECZ MIHÁLY — ZONGORA VEZÉNYEL: KELLER ANDRÁS 17.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KELEMEN BARNABÁS (HEGEDŰ) ÉS JOSÉ GALLARDO (ZONGORA) 18.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Stiller Ákos

PANNON FILHARMONIKUSOK KÖZREMŰKÖDIK: BALOG JÓZSEF — ZONGORA VEZÉNYEL: VASS ANDRÁS 19.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM RADOS FERENC — ZONGORA 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN 21.00 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Kölni hangok A GÜRZENICH ZENEKAR történetében fordulópontot hozott, hogy három évtizede a pompás Kölni Filharmónia „házi zenekarává” vált. A Ludwig Múzeummal egy tömböt alkotó épület nem mellesleg karnyújtásnyira fekszik a kölni dómtól. A Gürzenich Zenekar története egyes források szerint a 15. századig nyúlik vissza. Az egykori muzsikusok templomi szolgálatához már a 17. század végétől operai megbízások is kapcsolódtak. Amikor aztán az együttest az 1827-ben alapított városi koncertegyesületre bízták, majd 1840-től a frissen kinevezett városi zeneigazgató irányítása alá helyezték, működését már ugyanaz a kettős profil jellemezte, mint napjainkban: koncertzenekarként és az operaház együtteseként is szolgált. Ez jelenleg évente ötven hangversenyt és több mint százhatvan színházi előadást jelent. A koncertegyesület 1857-től az óvárosban található késő gótikus kereskedőházban és bálteremben, az úgynevezett Gürzenich-házban rendezte hangversenyeit. Az első városi zeneigazgató, Conradin Kreutzer a kortársi divatok és a klasszikus értékek közötti egyensúly megteremtésére törekedett, a hangversenyek műsorán fontos szerepet játszott a 18. századi repertoár. Ferdinand Hiller hosszú zeneigazgatása alatt (1850—1884) a műsorpolitika konzervatív szellemisége különösen dominánssá vált, az őt követő Franz Wüllner — nevéhez A Rajna kincse és A walkür müncheni bemutatója fűződik — viszont kifejezetten nyitottan fordult az újdonságok felé. Szívesen lépett fel a zenekar koncertjein Robert és Clara Schumann, és olyan zeneszerzők is vezényelték az együttest, mint Berlioz, Verdi vagy Wagner. A Gürzenich Zenekar operatörténeti rangját néhány 20. századi premier alapozta meg. Köln mutatta be Korngoldtól A halott várost (1920), Zemlinskytől A törpét (1922), mindkét művet Otto Klemperer vezényletével. Itt állították elsőként színpadra, Günter Wand irányításával Fortner Vérnász című darabját (1957) és Zimmermanntól A katonákat (1965), utóbbit Michael Gielen dirigálta. Maga a Gürzenich-ház is egy sor koncertpremierrel büszkélkedhet. Itt játszották elsőként Brahms a-moll kettősversenyét, Richard Strauss szimfonikus költeményét, a Till Eulenspiegelt, vagy a szerző vezényletével Mahler 5. szimfóniáját — azt a művet, amelyet Müpa-beli hangversenyén is megszólaltat a Gürzenich Zenekar. A premier egyik kritikusa, Otto Neitzel megjegyezte, hogy a közönség melegen fogadta a művet; egy másik beszámoló szerzője, Hermann Kipper viszont kizárólag az Adagiettóval volt elégedett: „miért nem ír a zeneszerző mindig ilyen csodálatos zenét?” Az 5. szimfónia ősbemutatójára a zenekar ma is büszke. A Köln— Torino—Budapest—Zürich—Bécs koncertturné műsorán elhangzó darabbal kapcsolatban FRANÇOIS-XAVIER ROTH így fogalmazott: „Mahler egyik félreértett művét adjuk most vissza a zeneszerző kedvenc közönségének, a kölnieknek. Ők már az ősbemutató pillanatá-

klasszikus 2019. január—február

ban értették ezt a nagyszerű szimfóniát.” Bizonyára az sem véletlen, hogy a karmester és a Gürzenich Zenekar első közös lemezére épp Mahler 5. szimfóniáját rögzítették. A Gürzenich Zenekart 2018. szeptember 1-je óta a Budapesti Fesztiválzenekar korábbi igazgatója, Stefan Englert irányítja. A vezető karmester posztját a 2015/2016-os koncertévadtól François-Xavier Roth látja el. E tisztség immár tradicionálisan egyet jelent Köln város főzeneigazgatói posztjával. „Még több zenét mindenkinek!” E jelszóval meghirdetett programjának szellemében már az első évben megnövelte az iskolák számára adott koncertek és a zenekari muzsikusokból alakult kamaraformációk fellépéseinek a számát, a hangversenyek hang- és képfelvételeihez pedig a GO Plus elnevezésű streaming-szolgáltatás révén bárki ingyenesen hozzáférhet a zenekar honlapján. A valóban igen sokoldalú, a 17. századi szerzőktől a kortársakig mindent szívesen vezénylő karmester a legnívósabb szimfonikus együttesekkel dolgozott már, a különböző stílusokkal kapcsolatos nyitottságát pedig jól érzékelteti, hogy a Kölni Operában megkezdett negyedik szezonjában új rendezésben veszi műsorra Richard Strauss Saloméját és a kétszáz éve Kölnben született Jacques Offenbach Gerolsteini nagyhercegnő című darabját. A zenekar ötállomásos turnéjának szólistája, ISABELLE FAUST a kölni közönség előtt egy úgyszintén félreértett darabot, Schumann d-moll hegedűversenyét szólaltatja meg, a többi városban Mendelssohn megunhatatlan remekét, az e-moll hegedűversenyt. S hogy e mű a közönség számára még mindig tartogathat meglepetéseket, azt éppen az olyan előadóknak köszönhetjük, mint amilyen ő, aki a historikus előadói gyakorlatban éppúgy otthonosan mozog, mint a különleges játéktechnikákat igénylő kortárs zene világában. Ligeti vagy Lachenmann zenéje számára éppúgy szívügy, mint Bach. A klasszikus-romantikus repertoárhoz is az újrafogalmazás igényével fordul, játékát hallgatva és látva egyértelműnek tetszik, hogy Faust — legyen szó játéktechnikai kérdésekről vagy interpretációs szokásokról — mindig kritikával közelít a tradícióhoz. Mahlerrel remekül megértették volna egymást. Molnár Szabolcs 2019

02 15

GÜRZENICH ZENEKAR, KÖLN KÖZREMŰKÖDIK: ISABELLE FAUST — HEGEDŰ VEZÉNYEL: FRANÇOIS-XAVIER ROTH BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Marco Borggreve François-Xavier Roth

2019. január—február klasszikus

Fekete öltöny,

fehér sportcipő

Első hallásra talán meglepőnek tűnik a párhuzam, ám aki ismeri a két együttest, és végiggondolja a hasonlóságokat, annak el kell ismernie: a CANADIAN BRASS ENSEMBLE a rézfúvós kamaraegyüttesek népes nemzetközi mezőnyének King’s Singerse.

Két trombita, egy harsona, egy kürt és egy tuba. Ezzel az öt hangszerrel a világ minden zenéjét el lehet játszani. Ők bizony el is játsszák, legyen az Monteverdi-madrigál vagy Bach-orgonamű, operanyitány vagy Brahms-keringő, Händel Vízi zenéjének részlete vagy a Beatlestől a Penny Lane, Mozart Török indulója vagy Rimszkij-Korszakov Dongója. És mi a helyzet a hasonlóságokkal, amelyek alapot adnak arra, hogy az öt kanadai muzsikust a brit a cappella

klasszikus 2019. január—február

énekegyütteshez hasonlítsuk? Kezdjük mindjárt az alapítással. A Király énekesei 1968-ban kezdték közös pályafutásukat, a Canadian Brass Ensemble 1970-ben. Igaz, hogy az énekesek hatan vannak, ők meg csak öten, de mindkét együttesre érvényes, hogy nincs szükségük kíséretre: önállóan is megállják a helyüket. Mindkét esetben meghatározó tényező a lenyűgöző virtuozitás: a Canadian Brass fúvósai, ha kell, bársonyos legatókkal énekelnek hangsze-

Könnyedén játszanak, lazaságukkal azt sugallván, hogy a rézfúvós hangszerek megszólaltatása gyerekjáték.

reiken, ám ha arra van szükség, pattogó staccatókkal, sistergő futamokkal vagy fürge figurációkkal kápráztatják el hallgatóikat. Összjátékuk óramű pontosságú, intonációjuk makulátlan. A határokat nem ismerő műfaji sokoldalúságot már érzékeltettük. És a King’s Singers híres humora, játékossága? Az a kanadai rézfúvósok háza táján is alapvető erény: koncertjeiken, filmfelvételeiken nem fogynak ki a mókából. Feldolgozások tömegét írták számukra az évtizedek során. Könnyedén játszanak, lazaságukkal azt sugallván, hogy a rézfúvós hangszerek megszólaltatása gyerekjáték. A kvintett fennállásának közel fél évszázada alatt sokan megfordultak már

a Canadian Brass kötelékében: a jelenlegi tagságot is beleszámítva eddig huszonöten — ezzel verik a Király Énekeseit, mert ott ugyanez a szám „csak” huszonnégy… Ám míg a King’s Singersben már jó pár éve egyetlen hajdani alapító tag sem énekel, addig a Canadian Brassnak még ma is van egy olyan tagja, aki annak idején, az 1970es első összeállításnak is erőssége volt: a tubás, CHARLES DAELLENBACH. Rajta kívül a két trombitás, CHRIS COLETTI, illetve CALEB HUDSON 2009, illetve 2013 óta tagja az együttesnek, a harsonás, ACHILLES LIARMAKOPOULOS 2013-ban érkezett, a kürtös, JEFF NELSEN pedig rövid megszakításokkal 2001-től játszik együtt jelenlegi muzsikustársaival.

Aki hallotta őket, hajlamos kimondani: ez a világ legjobb rézfúvós kamaraegyüttese. A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangverseny termének sokszor magasztalt akusztikája alig várja, hogy egy estére teret kínálhasson a látványnak sem megvetendő, csillogóvillogó hangszerek érces, mégis bársonyos harmóniájának. A művészek öltözékét sem nehéz előre megsejteni: több mint valószínű, hogy Budapesten is a védjegyüknek számító fekete öltönyben és fehér sport cipőben lépnek majd pódiumra… Kecskés M. Júlia 2019

02 20

CANADIAN BRASS ENSEMBLE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Dobszay Péter

A zene

nyelve

klasszikus 2019. január—február

Fotó: Várady Nikolett

univerzális?

Fogalmazzunk inkább úgy: világnyelv – hiszen nem tudjuk, hogy a Földön kívül máshol az univerzumban „beszélik-e”. Ráadásul Európán belül is akadnak kulturális különbségek, nemhogy Japán és Magyarország között. A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR Felfedezések-koncertjén egy fiatal magyar karmester vezényli majd Beethoven és Brahms versenyműveit, kiemelkedő, ifjú japán szólistákkal. Ha a muzsika olyan, mint a verbális kommunikáció (kiváltképp egy concertóban), ezen a koncerten zenei párbeszédből nem lesz hiány.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjének műsora nem ismeretlen a hangversenyre járók számára, hiszen Beethoven és Brahms legnépszerűbb versenyművei szólalnak majd meg: az előző szerző ötödik, Esz-dúr zongoraversenye mellett az utóbbi egyetlen Hegedűversenye. De éppen a leggyakrabban játszott, legismertebb műveket előadni a legnagyobb kihívás egy fiatal muzsikus számára, hiszen rengeteg elvárással kell szembenéznie. Az est karmestere az a DOBSZAY PÉTER lesz, akit a publikum már a Solti Karmesterversenyen is szívébe zárt — hiszen neki ítélték a közönségdíjat. Még mindig csupán húszas éveiben jár — és kilenc évvel ezelőtt vezényelt életében először. Mármint koncerten, hiszen amint egy interjújában maga is fogalmazott a kezdetekről: „Minden gyerek kalimpál — én is kalimpáltam.” Már hátulgombolósként földbe gyökerezett a lába Pavarotti hangjától, és agyonhallgatta Beethoven Ötödik szimfóniáját Klempererrel, majd pedig a nagyapja — a néhai Dobszay László zenetudós-karnagy — által szervezett, Hamar Zsolt vezette mesterkurzuson adott először hangot szándéka komolyságának. Családapai szerepén kívül szakmailag kettős életet él a fiatal dirigens, hiszen ami az állandó munkákat illeti, jelenleg a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere, továbbá a Dohány utcai Zsinagóga és a Gazdagréti Szent Angyaloktemplom orgonistája. Dobszay szerint a két tevékenység kiegészíti egymást, sőt: „Ha zongorán gyakorlok, abból karmesterként profitálok. Ha egy zeneszerző-életrajzot olvasok, abból karmesterként profitálok. Ha trombitán gyakorlok, szintúgy. De továbbmegyek: ha megnézek egy képzőművészeti kiállítást, az is lecsapódik a vezénylésemben, s ha egy pszichológiai témájú munkát forgatok, annak tanulságai beépülnek a próbamunkámba… Annyira átfogó szakma ez, hogy lehetetlen unatkozni benne — amit egy hangszeres szólista, napi nyolc-tíz óra gyakorlás mellett, sajnos nem mindig mondhat el.” Az est szólistáinak számos tulajdonsága rímel egymásra. Mind ketten Japánból származnak, mindketten kapcsolódnak Magyar országhoz, hiszen Budapest pályafutásuk egy-egy jelentős versenysikerének volt színhelye. További közös tulajdonságuk, hogy még Dobszay Péternél is fiatalabbak, és mindketten rengeteget gyakoroltak annak érdekében, hogy eljuthassanak oda, ahol most tartanak. A zongorista TOMOKI SAKATA 2016-ban nyerte meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, korábban a szakmában egyik legfontosabbnak számító Van Cliburn versenynek is döntőjébe jutott, mesterkurzusok professzorai, világhírű tanárai pedig elismerően nyilatkoznak róla. Prágától Luxemburgig, Párizstól Tokióig otthonos a világ nagy koncerttermeiben, szólóesteken éppúgy magabiztosan bizonyít, mint zenekarok vendégeként — és kiváló

…éppen a leggyakrabban játszott, legismertebb műveket előadni a legnagyobb kihívás egy fiatal muzsikus számára, hiszen rengeteg elvárással kell szembenéznie. kamaramuzsikus. A mindössze huszonkét éves hegedűművésznőről, RIRIKÓ TAKAGIról szintén csak szuperlatívuszokban beszélhetünk: már nyolcévesen versenyt nyert hazájában, eredményei közül pedig kiemelhetjük a 2010-es IV. Yokohama Nemzetközi Zenei Versenyt. 2012-ben és 2013-ban sikerrel szerepelt az ausztriai OstWest Fesztiválon. Egyik leginkább figyelemreméltó eredménye, hogy az Euroasia Nemzetközi Versenyen három egymást követő évben, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is első helyezést ért el. A magyar zenehallgatók pedig arra emlékezhetnek, hogy Ririko Takagi 2017 őszén második díjasként végzett a budapesti Zeneakadémián megrendezett Bartók Világversenyen. Tóth Endre

2019

02 24

FELFEDEZÉSEK DOBSZAY PÉTER ÉS A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: TOMOKI SAKATA — ZONGORA RIRIKO TAKAGI — HEGEDŰ VEZÉNYEL: DOBSZAY PÉTER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Fotó: Alikhan Photography

Olga Peretyatko

A 36

orosz z csalogány

klasszikus 2019. január—február

Kislányként karatebajnoknak indult, később az alt szólamban énekelt a gyerekkórusban, és titokban arról álmodozott, hogy egy nap Carmenként állhat majd színpadra. Aztán, immár szopránként, díjazottja lett Plácido Domingo híres Operalia versenyének, és ezzel a világ operaszerető közönsége azonnal megtanulta a nevét. Ma OLGA PERETYATKO az egyik legkeresettebb énekesnő: rendszeres vendége a vezető operaházaknak és koncerttermeknek, nálunk olasz bel canto, illetve romantikus francia és orosz áriákból összeállított műsorral mutatkozik be. Két szenvedélyes, magával ragadó, nagyszerű orosz szoprán: Anna Nyetrebko és Olga Peretyatko. A párhuzam kézenfekvő, Peretyatko azonban következetesen elhárítja az összehasonlítást. „Mindkettőnknek sötét a haja, és mind a ketten Oroszországból származunk!” — mondja, ha felteszik neki a kérdést. Mindemellett tagadhatatlan, hogy csodálja nála kilenc évvel idősebb honfitársnőjét. Amikor például észrevette egy salzburgi étteremben, lelkes hangú posztban tette közzé az élményt a Twitteren. Az összetéveszthetetlenül egyéni hangjáról és erőteljes színpadi jelenlétéről közismert Peretyatkóról ma senki sem gondolná, hogy valaha is bármi másnak készülhetett, mint énekesnőnek. Pedig a Leningrádban született kislány a litván határ közelében, egy atomerőmű árnyékában nevelkedvén, gyerekkorában karate bajnokként keltett rémülettel vegyes csodálatot a fiúkban. Tizenöt évesen azonban visszaköltözött addigra már ismét Szentpétervár néven emlegetett szülővárosába, a Mariinszkij Színház kórusának bariton szólamát erősítő édesapjához, és ezzel életében a harc művészetek helyett a zene vette át a főszerepet. A hirtelen félbeszakadt sportkarrier miatt rövidesen nyolcvanöt kilóra hízott, így aztán olyan mély hangfekvést produkált, hogy a Mariinszkij Színház gyerekkórusában az altok közé tették be. „Sokkal nagyobb volt a hangom, mint a legtöbb kezdőé — emlékezett vissza a kezdetekre. — Mindenki azt hitte, mezzoszoprán vagyok. Arról álmodoztam, hogy Carment fogok énekelni!” Szerencsére amint profi tanárhoz került, kiderült, hogy mezzo hangfekvésről szó sincs: huszonkét évesen, első nyilvános hangversenyén már Saint-Saëns szopránokat próbára tevő dalát, A csalogányt adta elő. Ez a madár azóta is végigkíséri pályáját: nagy sikerrel énekelte Stravinsky operája, A csalogány címszerepét

…gyerekkorában karatebajnokként keltett rémülettel vegyes csodálatot a fiúkban.

a darab 2009-es, torontói produkciójában, és második CD-jének, az Arabesque-nek is egy ilyen című dalt választott záró számául, a 19. század első felében élt orosz komponistától, Alekszandr Aljabjevtől. Nem csoda, hogy a mélyebb regiszterekben sötét színezetű, a nagy magasságokban fényesen csengő hangja miatt őt is szívesen emlegetik „csalogány” néven. Miután a kezdő énekesnőt felvették a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolára, kemény időszak következett: a diáklány főként tésztán és krumplin élt, és hogy a kiadásait fedezni tudja, alkalmaként harminc euróért kórházi hangversenyeken lépett fel. Viszont egy grazi énekversenyen alkalma nyílt találkozni szakmai bálványával, Joan Sutherlanddel, akitől hasznos tanácsokat kapott. „Vagy két percig beszélgettünk a koloratúraéneklésről. Azt mondta: ne vidd túlzásba a díszítéseket! Gondold át, mit énekelsz, és milyen érzések rejtőznek benne! Azóta is ez a hitvallásom.” Ugyancsak Sutherland biztatására vetette bele magát a nyelvtanulásba. „Jól kell énekelned, vigyáznod kell a külsődre, és minden nyelven beszélned kell!” — fogalmaz nevetve Peretyatko, aki az egyetemi hirdetőtáblára kitett üzenetben ajánlotta fel diáktársainak, hogy oroszra tanítja őket, ha cserébe hajlandók a saját anyanyelvükön beszélgetni vele. Szorgalmának köszönhetően ma az orosz mellett németül, angolul és olaszul egyaránt jól beszél, énekel és posztol a közösségi oldalakon. Az énekesnő a hamburgi operában kapott szerződést, majd miután 2007-ben másodikként végzett az Operalián, elhalmozták feladatokkal: énekelt Rossinit és Stravinskyt, Mozartot Salzburgban, Verdit Bécsben, Rimszkij-Korszakovot a Scalában, Bellinit a Metropolitanben. „Azok voltak a gondtalan idők! Megállás nélkül énekeltem! Ma már több nyugalomra és pihenésre van szükségem” — nyilatkozta egy interjúban. Ám Peretyatkóért — aki egy ideig Peretyatko-Mariotti néven lépett fel, mígnem az idén nyáron hivatalosan bejelentette, hogy elválik olasz karmester férjétől, Michele Mariottitól — továbbra is versengenek az operaházak és a koncertszervezők, ő pedig látható örömmel váltogatja a szerzőket és a mű fajokat. Ezt a sokoldalúságát mutatja meg a magyar közönségnek is Mozart, Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi és Gounod műveiből összeállított estjén, ahol a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA kíséri, MICHELANGELO MAZZA vezényletével. Mörk Leonóra 2019

02 26

OLGA PERETYATKO ÁRIAESTJE KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA VEZÉNYEL: MICHELANGELO MAZZA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február klasszikus

Fotó: Raffay Zsófi

Szakcsi Lakatos Róbert

SZAKCSI LAKATOS RÓBERT a magyar jazz középnemzedékének egyik meg-

Életre keltett groove-ok

határozó alakja, akinek nevét más országok közönsége is jól ismeri. Eddig két hangversenyt adott a Müpában. A korábbi koncert egyik felében a Liszt Ferenc Kamarazenekar kísérte — az 1975-ben született pianista a klasszikus zene tolmácsaként is szívesen megmutatja magát. Másik Müpa-fellépésén amerikai zenészekkel játszott, akikkel külföldi turnéin került kapcsolatba. Komponistaként régebben jellemzően instrumentális darabokat szerzett, A Dal 2018-as harmadik válogatójában azonban váratlanul feltűnt Életre kel című kicsit soulos, R&B-s szerzeményével, melyet a Szőke Nikoletta—Kökény Attila duó adott elő, s a zsűri szerint az elődöntő legjobb dala volt. Úgy tűnik, a zongoristának megtetszett a vokális zene világa, illetve a poposabb, groove-okkal teli jazz, mert harmadik Müpa-koncertjén is az énekesekre helyezi a főhangsúlyt: ott lesz ismét KÖKÉNY ATTILA, a pianista gyermekkori barátja, maga is tehetséges zongorista, akit a Megasztár 5 óta egy egész ország ismer, valamint két énekesnő, az amerikai-magyar KIRÁLY LINDA, illetve a Dániában élő, magyar származású CLAUDIA CAMPAGNOL (Dancs Claudia). Szakcsi ezúttal kvintettfelállást választott. A szintén Dániából érkező egykori csodagyerek, Szakcsi kipróbált régi művészpartnere, BOLLA GÁBOR szaxofonozik, a valaha szintén csodagyerekként emlegetett PECEK LAKATOS KRISZTIÁN bőgőzik és basszusgitározik, az elsősorban a poprajongók között ismert NAGY LACI GITANO énekel és gitározik, valamint a Svédországban élő CSÖRSZ ZOLTÁN dobol. Mainstream jazz helyett tehát igazi kikapcsolódást kínáló, szórakoztató és melodikus, fúziós zenére számíthatunk. 2019

01 23

jazz 2019. január—február

JAZZMŰHELY SZAKCSI LAKATOS RÓBERT ÉS BARÁTAI SZAKCSI LAKATOS RÓBERT — ZONGORA, BILLENTYŰS HANGSZEREK BOLLA GÁBOR — SZAXOFON NAGY LACI GITANO — GITÁR, ÉNEK PECEK LAKATOS KRISZTIÁN — BŐGŐ, BASSZUSGITÁR CSÖRSZ ZOLTÁN — DOB KÖZREMŰKÖDIK: KIRÁLY LINDA, KÖKÉNY ATTILA, CLAUDIA CAMPAGNOL — ÉNEK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

D. Tóth Kriszta

Téved, aki azt hiszi, hogy NÁRAY ERIKA február végén egy kicsit lazítani akar a Bohém Étteremben havonta megrendezett beszélgetős koncertjein, s ezért döntött úgy, hogy a költő-fordító-nyelvész Nádasdy Ádám és a rendező Szinetár Miklós után, D. TÓTH KRISZTA személyében tévésztárt faggat majd a zenével való kapcsolatáról. Téved, mert a húsz esztendővel ezelőtt a TV3 híradójában szerkesztő-riporterként feltűnt csinos fiatal hölgy, akit később az RTL Klub műsoraiban — például az Aktákban — láttunk viszont műsorvezetőként, és akinek cikkeit olvashattuk a Nők Lapjában, 2013 óta, bár másféle, hasonlóan izgalmas tevékenységekre adta a fejét: regényeket és gyermekkönyveket írt, WMN címmel elsősorban nőkről szóló online magazint alapított és szerkeszt, 2014. február 5-e óta pedig ő az UNICEF magyarországi jószolgálati nagykövete. A megtisztelő kinevezéssel igen illusztris társaságba került, hiszen UNICEF-nagykövet volt Audrey Hepburn és Danny Kaye, Peter Ustinov és Roger Moore, újabban pedig Jessica Lange és Mia Farrow. Sőt jazzmuzsikusok között is találunk jószolgálati nagyköveteket: ilyen a nyugat-afrikai énekesnő, Angélique Kidjo vagy a panamai zongorista, Danilo Pérez. D. Tóth Kriszta Halász Juditot és Presser Gábort követően lett magyar UNICEF-megbízott. Már korábban is fontos feladatokat vállalt a szervezet adományszervezői munkájában, és az ő gondozásában jelent meg az első UNICEF-szempontokat is figyelembe vevő magyar nyelvű mesekönyv.

Nevetős nagykövet

Magasztos teendői ellenére nyilván nem felejtett el nevetni, és ma is olyan természetesen tud csevegni a kamerák vagy a közönség előtt, mint Elviszlek magammal című videosorozatában, amikor például Osvárt Andreával igazi girl talkot, azaz csajos beszélgetést folytatott a Volkswagen volánja mögött. Máté J. György

2019

02 28

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: D. TÓTH KRISZTA BOHÉM ÉTTEREM

2019. január—február jazz

SNÉTBERGERTŐL

A LEGFIATALABBAKIG

JAZZ-SZTÁROK ÉS SZTÁRJELÖLTEK KIRAKATBAN

Párniczky András

Eredeti gondolkodású előadók és tudatos zenekarvezetők a hazai improvizatív zene élvonalából: a 2019-es Jazz Showcase-en a fiatalok bemutatkozását kísérő nagykoncertek művészeire egyformán illik e jellemzés. A Müpa évente ismétlődő, közkedvelt rendezvénysorozata, a Jazz Showcase tizenkét esztendeje állítja a szakma nemzetközi képviselői elé a magyar pályakezdő jazzmuzsikusok színe-javát — már régóta ez a legfontosabb magyar tehetségkutató a műfajban. A szervezők a versengés szempontjai mellett mindig igyekeznek a közönség érdekeit is érvényesíteni a délutáni egyórás koncerteken, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a kezdés előtt általában alig találni már ülőhelyet a Zászlótérben vagy az Átriumban.

Electrified persze nem jelenti azt, hogy az eredeti zene valamiféle elektronikus hangszövetté alakulna át, Párniczky most is tisztelettel közelít a feldolgozott anyaghoz. Persze bátran nyúl hozzá, elektromos

A nyitókoncertet adó gitáros, PÁRNICZKY ANDRÁS ugyan a Nigun együttessel dolgozik a legtöbbet, ez az állandó műhelye, amellyel bejárta nemcsak Európát, hanem távolabbi földrészekre is eljutott, most mégis a PÁRNICZKY QUARTETtel lép fel. Csak a fúvós hangszereken játszó BEDE PÉTER tart vele a másik formációból. Párniczky projektje Bartók Béla, a nagy zeneszerző klasszikus életművéből merít, de továbbra is azzal a technikával, amelyet megszokhattunk tőle a Nigunban, ahol a klez-jazzhez a zsidó népzene adott ins pirációs forrást. A projekt neve, a Bartók Solati Music

jazz 2019. január—február

gitárra, szaxofonra, bőgőre és dobra hangszerelve a szólamokat. Zenekarába két olyan nagynevű, Berlinben élő muzsikus kapott meghívást, akik maguk is több együttest vezetnek, holott nem dallam-

…RÉGÓTA EZ A LEGFONTOSABB MAGYAR TEHETSÉGKUTATÓ A MŰFAJBAN.

KAROSI JÚLIA énekesnő az egyik legválasz-

tékosabb ízlésű hazai jazzelőadó, aki tudatosan építi saját repertoárját az igényes megszólalás és a közérthető, de egyértelműen modern stílus jegyében. Sokakat meglepett, hogy 2018-ban Gershwin-feldolgozásokból adott ki nagy sikerű lemezt, amelyen vonósnégyes is közreműködött, de a mag, saját zenekara itt is vele tartott.

zésében. Kerekasztal-beszélgetésen lesz szó a magyar jazz Bartók adta új ihletéséről, valamint külföldi és magyar szakemberek tartanak előadásokat egyebek között a fado és jazz, a jazzének-tanítási módszerek, az improvizáció esztétikája és a jazzmuzsikusok karrierlehetőségeinek témáiról. Zipernovszky Kornél

hangszeren játszanak. Párniczky szerint csak európai jazzmuzsikusok viszonyulnak úgy a nép- és a klasszikus zenéhez, hogy a már lemezen is megjelent anyag művészetfelfogását magukévá tudják tenni. A portugál CARLOS BICA, az Azul együttes vezetője lírai nagybőgősként ismert, olyan amerikai hírességek keresett partnere, mint Jim Black vagy Kurt Rosenwinkel. Az Echo Jazz-díjas bosnyák származású német DEJAN TERZIĆ többször is járt már Magyarországon saját együttese élén és a fantasztikus Nils Wogram kvartett dobosaként. Szombat este a funk és a jazz legjobb hagyományait nagyszerűen ötvöző SOLATI MUSIC lép színpadra TZUMO ÁRPÁD vezetésével. Az amerikai Monk Akadémián Herbie Hancock növendékeként végzett billentyűs pályája szinte egész tapasztalatát össze tudta foglalni ebben az egyre népszerűbb zenekarban: billentyűsként és hangszerelőként sok kiváló énekes társaként hallhattuk, nélkülözhetetlen tag élen járó zenekarokban, amilyen a Bacsó Triad, Snétberger kvartett. Szóló és zenekari zongoristaként pompás szerzői lemezeket tett le az asztalra. POCSAI KRISZTA énekes és szövegíró, a zenészcsaládból származó HEILIG TAMÁS basszusgitáros (Random Trio, Punnany Massif) és TONI SNÉTBERGER dobos kiválóan rezonálnak arra a hangütésre, amit Tzumo tud a legjobban: a jazz magas követelményeiből nem enged, ugyanakkor rengeteg hatást befogad az R&B, funk és ambient műfajokból. Pocsai több jazz-zenekarban is állandó szólista, a londoni 606 Clubban is emlékezetes sikert aratott. Annak köszönhetően, hogy Toni és Árpád SNÉTBERGER FERENC kvartettjének tagjaiként barátkoztak össze, a legendás magyar muzsikus vállalta, hogy vendégként csatlakozik a fia és barátai által adandó koncerthez.

Fotó: Ora Hasenfratz

Karosi Júlia

A Showcase-en visszatér saját repertoárjához, de főleg új kompozíciókat fogunk hallani tőle. TÁLAS ÁRON, BÖGÖTHY ÁDÁM és VARGA BENDEGÚZ ritmusszekciója ezúttal egy híres New York-i muzsikussal egészül ki: a gitáros BEN MONDER a kortárs New York-i jazzélet egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb alakja. Miközben David Bowie utolsó lemezének egyik legjobb szólóját jegyzi, többek mellett Paul Motian és Theo Bleckmann partnereként szerzett hírnevet. Transzcendentális játéka rendkívül jól illeszkedik Karosi kvartettjének stílusához és repertoárjához, sőt az énekesnő azt is elárulta, hogy Monder szerzeményeit is műsorra tűzik. A koncert legnagyobb újdonságaként átiratokat adnak elő Bartókés Kodály-szerzeményekből, melyeken az énekesnő szeptember óta MMA-ösztöndíjasként dolgozik. Bartók újraértelmezése nemcsak ezen a két koncerten kerül terítékre, hanem azon a tanácskozáson is, amelyet február 9-én napközben rendez a Müpa fiatal muzsikusok és az érdeklődő közönség számára a Jazztanulmányi Kutatócsoport szerve-

2019

02 08

2019

02 09

2019

02 09

2019

02 10

JAZZ SHOWCASE PÁRNICZKY QUARTET FEAT. CARLOS BICA, DEJAN TERZIĆ KÖZREMŰKÖDIK: PÁRNICZKY ANDRÁS — GITÁR BEDE PÉTER — SZAXOFON, TÁROGATÓ CARLOS BICA — BŐGŐ DEJAN TERZIĆ — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ JAZZ SHOWCASE SZIMPÓZIUM ELŐADÓTEREM, KÉK TEREM

JAZZ SHOWCASE SOLATI MUSIC: DEBUT TZUMO ÁRPÁD — BILLENTYŰS HANGSZEREK POCSAI KRISZTA — ÉNEK HEILIG TAMÁS — BASSZUSGITÁR TONI SNÉTBERGER — DOB VENDÉG: SNÉTBERGER FERENC — GITÁR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ JAZZ SHOWCASE KAROSI JÚLIA QUARTET ÉS BEN MONDER KAROSI JÚLIA QUARTET: KAROSI JÚLIA — ÉNEK TÁLAS ÁRON — ZONGORA BÖGÖTHY ÁDÁM — BŐGŐ VARGA BENDEGÚZ — DOB VENDÉG: BEN MONDER — GITÁR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. január—február jazz

Dalinda Énekegyüttes

VILÁGOK

VETÉLKEDÉSE

Időutazásban lehet részünk a Világok vetélkedése című programban, mely az egyszólamú és többszólamú zenei világ kibontakozását ütközteti, illetve helyezi egymás mellé: a koncert első fele magyar, szerb és bolgár népzenei hagyományok segítségével mutatja meg, hogy e térség folklórja mennyire élő formában tartotta fenn a régi európai egyszólamú hallásmódot, míg a második rész azt hivatott demonstrálni, hogy Kelet-Európa különböző népei miként őrizték meg – szájhagyomány útján – a többszólamúság kibontakozásának zenetörténeti stációit.

„Az európai zene története két fontos nyomvonalon haladt. Az egyik a templomokban felhangzó rituális muzsika (a mai »komolyzene«, az opera és koncertzene őse), a másik pedig a mindennapi emberek életét kísérő használati vagy populáris zene, amit manapság népzenének szoktunk nevezni. Bár ez utóbbival kapcsolatban pontosabb lenne historikus popzenéről beszélni, hiszen az egyes történeti korszakok a szájhagyomány stílusrétegeire is rányomják a bélyegüket” — magyarázza SEBŐ FERENC, a program szerkesztője. Mint hozzáteszi, kialakulása során mindkét műfaj azonos utat járt be, mindkettő az egyszólamú hallásmódból haladt a többszólamúság felé, legfeljebb a populáris zene némi késéssel követte az udvari zene eszköztárának átvételét. Az egyszólamú zene világa az első és legrégibb örökség, és mint ilyen, évezredeken át az egész földkerekség népeinek sajátja volt, hangsúlyozta Sebő. Ezt követte a többszólamú, illetve a harmó niákkal kísért zene kialakulása, melynek fejlődése napjainkig tart. Ezt a lépcsőfokot a zenetudós-népzenész igazi európai csúcsteljesítménynek tartja. Hozzáteszi: „Bár a két zenei világ gyökeresen eltér egymástól, a mai ember fejében mégis összemosódva, össze keveredve kószál, illetve harcol egymással. Ezt a két markáns zenei világot szeretnénk műsorunkban a népzene oldaláról élményszerűen a nézők elé varázsolni, hogy világos legyen: nem az számít, hogy egy zenei rendszer milyen eszközöket használ, hanem az, hogy mennyire jól bánik velük.”

világzene 2019. január—február

A koncert első felében tehát a régi európai egyszólamú hallásmóddal találkozhatunk, az azt megőrző magyar, szerb és bolgár népzenei hagyományokon keresztül, többek között ANDREJSZKI JUDIT, BÁSITS BRÁNKA, SEBESTYÉN MÁRTA, SOÓS RÉKA énekesek, NÉMETH ANDRÁS tekerős, ISTVÁNFI BALÁZS dudás, a DALINDA ÉNEKEGYÜTTES, illetve a SÖNDÖRGŐ és a VUJICSICS és a SEBŐ EGYÜTTESek közreműködésével. A második részben az európai többszólamúság kibontakozásának különböző zenetörténeti stációit mutatják be, többek között KACSÓ HANGA és TÍMÁR SÁRA énekesek, KÁTAI ZOLTÁN énekmondó, BUBNÓ TAMÁS és NÉMETH ANDRÁS együttese, a szászcsávási és palatkai zenekar, illetve magyarbődi és ukrán asszonyok kórusa. Jávorszky Béla Szilárd 2019

01 06

ÚJÉV-KÖSZÖNTŐ — VILÁGOK VETÉLKEDÉSE KÖZREMŰKÖDIK: SEBESTYÉN MÁRTA, ANDREJSZKI JUDIT, SEBŐ EGYÜTTES, VUJICSICS ZENEKAR, SÖNDÖRGŐ ZENEKAR, DALINDA ÉNEKEGYÜTTES, BÁSITS BRANKA, SOÓS RÉKA, NÉMETH ANDRÁS, ISTVÁNFI BALÁZS, KÁTAI ZOLTÁN, SZENT EFRÉM FÉRFIKAR A NÉPHAGYOMÁNY MESTEREI A KÁRPÁT-MEDENCÉBŐL A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES TÁNCKARA ÉS ZENEKARA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: PÁL ISTVÁN SZALONNA) A FÖLSZÁLLOTT A PÁVA KORÁBBI ÉVADAINAK VERSENYZŐI MŰSORSZERKESZTŐ: SEBŐ FERENC RENDEZŐ: MIHÁLYI GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG 2008 óta rendezi meg a Müpa A NÉPZENE ÜNNEPÉt, amelyen évről évre a táncházi és világzenei együttesek aktuális legjobbjainak produkcióiban gyönyörködhet a publikum, mintegy demonstrálva, hogy a népzenei hagyományok a városi életmódban is elevenen élnek tovább, függetlenül attól, hogy az előadók mennyire törekednek az autentikus megszólalásra, vagy mennyire élik újra az ősi dallamokat a maguk zenei eszközeivel, legyen az akár pop, rock vagy jazz.

Ugyanez a stiláris sokszínűség jellemzi az idei Népzene Ünnepét is, amelyen több új produkcióval találkozhatunk, mint eddig bármelyik alkalommal. Az autentikus népzenére érzékenyek és az új köntösbe öltöztetett archaikus dallamok hívei egyaránt számíthatnak különlegességekre, legyen szó az immár negyvenhat éve működő MUZSIKÁS együttesről, mely a világ legpatinásabb koncerttermeibe juttatta el a magyar népzene szépségét, hírét, erejét, és amelynek ezúttal az énekes KACSÓ HANGA, a táncos BERECZ ISTVÁN és a multiinstrumentalista PORTELEKI ÁRON lesz vendége. Legyen szó a kelet-európai cigányzenei hagyományt indiai és észak-afrikai motívumokkal ötvöző, azokat élő elektronikával, egzotikus népi hangszerekkel és korábban sosem hallott hangzásokkal megbolondító MITSOURA friss formációjáról, melyben MICZURA MÓNIKA partnere MOLDVAI MÁRK, KALTENECKER ZSOLT, GÁBOS BARNA, FÖDŐ SÁNDOR és JELI ANDRÁS. Vagy legyen szó a hazai népzenei élet talán legeredetibb hangvételű, a saját produkciói mellett számtalan együttest erősítő fúvós, SZOKOLAY „DONGÓ” BALÁZS legújabb zenei kalandozásáról, ezúttal a ZOORD együttessel és MOGYORÓ KORNÉLlal. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben megvalósuló nagyszabású koncerten rajtuk kívül fellép még TÍMÁR SÁRA, ORBÁN JOHANNA és PAÁR JULIANNA a cappella triója, a DALINDA, mely kreatívan ötvözi az autentikus magyar népdaléneklést a modern megszólalással; a hagyományőrző népzenében (Vujicsics) és az etnojazzben egyaránt kimagasló BORBÉLY MIHÁLY, akinek partnere ezúttal BOLYA MÁTYÁS, G. SZABÓ HUNOR és HORVÁTH BALÁZS lesz. És ott lesz az utóbbi években befutott, az autentikus hangzást képviselő MAGOS együttes, amely nemcsak a koncertteremben játszik, de a gála előtt és után az Átriumban táncházat is tart, ahol Szatmártól Székelyföldig a Kárpát- medence legszebb melódiáit húzza az érdeklődők talpa alá. Mindezek előtt, délután öttől hatig a gyerekek szórakoztatásáról is gondoskodtak a szervezők: a MAKÁM együttes Bogárbál című műsora a természetet igyekszik közelebb hozni a városi gyermekekhez. Jávorszky Béla Szilárd

2019

02 23

2019

02 23

A Magyar Állami Népi Együttes

Fotó: Dusa Gábor

2019

02 23

2019

02 23

A NÉPZENE ÜNNEPE — A GÁLAMŰSORON INNEN ÉS TÚL MAKÁM: BOGÁRBÁL 17.00 / ÁTRIUM A NÉPZENE ÜNNEPE — A GÁLAMŰSORON INNEN ÉS TÚL MAGOS-TÁNCHÁZ 18.00 / ÁTRIUM A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG MŰSORVEZETŐ: BERECZ ISTVÁN 19.30 / BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM A NÉPZENE ÜNNEPE — TÁNCHÁZ A GÁLAMŰSORON INNEN ÉS TÚL MAGOS-TÁNCHÁZ 22.00 / ÁTRIUM

2019. január—február világzene

GÖRÖG MÁMOR AJÁNDÉK A KÍNAI ÚJÉV ÜNNEPÉN

A görög blues, a mámorító rembetiko az 1920-as években terjedt el a kikötővárosokban, a görög—török háborút követő „cserevándorlás” nyomán. A törökök magukkal hozták kávéházi muzsikájukat, melyet jórészt a (náluk szabadon fogyasztott) hasis inspirált, a görög zenészek pedig hamar fogékonnyá váltak iránta, és így egy olyan — sokszor üldözött, földalatti — kultúra bontakozott ki, amelyet a tangóéhoz hasonló szenvedély fűtött. Egyik legnépszerűbb szerzője a buzukis-énekes Manolis Chiotis volt, aki megannyi örökzöldjén kívül azzal is elhíresült, hogy úgy hangolta buzukiját, mintha gitár volna. Az ő dalait dolgozta fel Esperanto című albumán a gitáros DIMITRIS MYSTAKIDIS, napjaink rembetiko-reneszánszának egyik kulcsfigurája. Ezt a műfajt tekinti fő forrásának az ugyancsak megkerülhetetlen LOXANDRA együttes is, amely ugyanakkor más irányzatok felé is nyitott. Loxandra In Transition című 2017-es albumán a balkáni és a latin muzsikák befolyása is nyomot hagyott, megőrizve az archaikus görög és közel-keleti hangszerek jellegzetes hangoltságát. Egy szó, mint száz: olyan görög zenei utazás előtt állunk, melynek minden állomása bódulatot garantál.

A Szucsoui Kínai Zenekar

Szucsou kétezer-ötszáz éves múltra visszatekintő városa a kínai kultúrában éppolyan jelképes, mint az újévet és a tavaszt köszöntő tavaszünnep. Innen érkezik a SZUCSOUI KÍNAI ZENEKAR, hogy egy fergeteges estére tavaszt varázsoljon a Müpa közönségének lelkébe. A kilencven muzsikust számláló együttes, amelynek 2017 óta PANG KAPANG a művészeti igazgatója és első karmestere, a legnagyobb fagyok közepette is képes erre a csodára. Nemcsak a tradicionális és feldolgozott kínai népzenében, de a keleti és a nyugati klasszikus és kortárs repertoárban is tökéletesen jártas, mindezt oly módon ötvözve, hogy az unikális keleti hagyomány hangjai a nyugati fülekbe is könnyen utat találjanak. Az archaikus kínai hangszerek — mint a hegedűk családjába tartozó erhu — és a nyugati szimfonikus zenekarok instrumentumai ebből egyaránt kiveszik a részüket, könnyen bejárható hidat képezve a kontinensek között, s mindeközben, annak rendje-módja szerint, az izgalmas és titokzatos kínai filozófia is megérinti a hallgatót. Ennél gazdagabb és emlékezetesebb ajándék aligha képzelhető el a kínai újév ünnepén. 2019

01 31

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY KÖZREMŰKÖDIK: KANG QUIAOXUAN — CSELLÓ ZHU CHANGYAO — ERHU SZUCSOUI KÍNAI ZENEKAR VEZÉNYEL: PANG KAPANG BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

világzene 2019. január—február

Loxandra

2019

01 31

DIMITRIS MYSTAKIDIS / LOXANDRA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

AZ EURÓPAI ROMA HAGYOMÁNY KÉPVISELŐI

SOKOLDALÚ VIRTUÓZOK IZRAELBŐL

Az Európai Roma Fesztiválzenekar megalapítását azzal a szándékkal kezdeményezte Nikházy Gábor, hogy Európa legnagyobb lélekszámú, ugyanakkor anyaország nélküli társadalmi csoportjának kultúráját összeurópai szinten mutassa be. Célkitűzését támogatta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, melynek alapvető küldetése az évszázadok során kialakult európai kultúra és hagyomány megőrzése. Nikházy Gábor ugyanakkor azt is döntő fontosságúnak tartotta, hogy az Európai Roma Fesztiválzenekar legyen az első olyan roma zenei csoport, amely nemcsak a romák, hanem más európai kisebbségek zenéjét is képviseli egy európai szervezet keretein belül. A Müpában első hangversenyét tartja a zenekar, vagyis világ premier előtt állunk, olyan kiválóságok közreműködésével, mint SZAKCSI LAKATOS BÉLA, KATHY HORVÁTH LAJOS,

Fotó: Gozo Mansur

RONTÓ ATTILA, ORBÁN GYÖRGY, MAKÓ JÓZSEF, EMILIO, SÁRKÖZI LAJOS, IFJ. SZAKCSI LAKATOS BÉLA, SZAKCSI LAKATOS RÓBERT ÉS IFJ. KATHY HORVÁTH LAJOS.

Adam Ben Ezra

A közel-keleti etno-jazz két viharos tempóban feltűnt izraeli csillaga ragyogja be a Müpát. ADAM BEN EZRA egyedül lép fel, a laptopjaira bőgőzve és énekelve, de egy-egy improvizáció idejére azt is bebizonyítva, hogy valójában nincs olyan hangszer, amelyen ne találna magabiztos fogást. És ami ennél is fontosabb: nincs olyan égtáj, ahová dalaival ne röptetné el hallgatóit.

Ami pedig a műsort illeti, az nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy egy estére egységbe forrasztja a tradicionális cigányzene, a manouche jazz, továbbá a klasszikus és az improvizatív zene elemeit. Marton László Távolodó

Az Európai Roma Fesztiválzenekar

mon. Fő hangszere a keretes dob, amelyen kora gyerekkorától tanult játszani az Izraelbe bevándorolt arab mesterektől. Mindent elsajátított az arab, a török, az indiai és a perzsa ütőtechnikákról, de a nemzetközi jazzben is mélyen elmerült. Nyitottsága és bámulatos virtuozitása révén napjaink zenei életének olyan kiválóságai kérték közreműködését produkcióikban, mint Zakir Hussain, Hamid Drake, Ara Dinkjian, Philip Glass, Glen Velez és Lars Danielson… A Fesztivál Színházba állandó kvartettjével érkezik, melyben Zohar énekel és keretes dobokat szólaltat meg, SAREL HACOHEN kanunon, MARK MOSHAYEV ütőhangszereken és CHRISTOS BARBAS neyen játszik. 2019

02 07

ADAM BEN EZRA / ZOHAR FRESCO QUARTET ADAM BEN EZRA — NAGYBŐGŐ, EFFEKTEK, ZONGORA, ÉNEK ZOHAR FRESCO QUARTET: ZOHAR FRESCO — KERETES DOBOK, ÉNEK SAREL HACOHEN — KANUN MARK MOSHAYEV — ÜTŐHANGSZEREK CHRISTOS BARBAS — NEY FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

ZOHAR FRESCÓt a világ legrangosabb ütősei között tartják szá-

2019

02 10

EURÓPAI ROMA FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SZAKCSI LAKATOS BÉLA IFJ. KATHY HORVÁTH LAJOS RONTÓ ATTILA ORBÁN GYÖRGY MAKÓ JÓZSEF EMILIO SÁRKÖZI LAJOS IFJ. SZAKCSI LAKATOS BÉLA SZAKCSI LAKATOS RÓBERT IFJ. KATHY HORVÁTH LAJOS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2019. január—február világzene

Fotó: Wlcsek András

A colorStar

Ideális háttérzene űr- és sarkkutatáshoz

A colorStar a kilencvenes évek sokszínűen instrumentális elektro-rockzenei mezőnyének képviselőjeként volt képes máig megújulva és önmagát megőrizve fennmaradni. A 2018 végi hetedik nagylemez újabb bizonyítéka ennek, egyben ahhoz a szép ívhez kapcsolódik, amely az 1998-as Heavenicetrip! című bemutatkozó albummal indult jó húsz éve. A psziche delikus, elektronikus zenei, posztrockos, etnós megszólalású debütáló lemez és a friss dalok közti párhuzam miatt sem meglepő, hogy ezen az estén e két kiadvány szerepel a fókuszban. A program első felében a húszéves bemutatkozó lemez anyaga szól OLÁH ANNAMARI vendégénekessel, akihez az új dalokban RUBY HARLEM is csatlakozik vokállal (ők az aktuális LP-n is közreműködnek). A koncert második felében pedig a friss daloké a főszerep, mindez a Bek Balla Mónika borítófotóihoz passzoló „retro-pszichedelikus” látvánnyal válik teljessé. A jellegzetes, „utaztatós” hangulat az indulástól máig erősen jellemzi a formációt — az elejétől a végéig műsorra kerülő Heavenicetrip! idején ráadásul az aktuális „trippy” partizenéket még progresszív zenei úsztatásokkal is színesítették: „az albumnak volt hommage jellege is, bizonyos nagy kedvencekre, példaképekre (Pink Floyd, Kraftwerk, Philip Glass) emlékeztető motívumokat tudatosan építettünk be a zenébe — vagy mondhatnám, tudatosan nem irtottunk ki belőle.” 2019

01 16

könnyű 2019. január—február

COLORSTAR SZALAY PÉTER — GITÁR KELETI ANDRÁS — ÉNEK, GITÁR SOMOGYI FERENC — BASSZUSGITÁR MÁTÉ SZABOLCS — BILLENTYŰK, ÉNEK, KÜTYÜK SÁNDOR DÁNIEL — DOB KÖZREMŰKÖDIK: OLÁH ANNAMARI — ÉNEK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Pályi Zsófia

Elcsendesedésre invitálnak

A MARGARET ISLAND a magyar popzene elmúlt öt évének egyik legnagyobb sikertörténete. A 2013-ban startolt zenekar rögtön az indulása utáni évtől sorra kapta az elismeréseket, nyerte a kitüntetéseket, adta egyre nagyobb helyszíneken a telt házas koncerteket. A trióból élőben hétfőssé bővülő formáció 2016-ban — az addigi folyamatos építkezés eredményeként — újabb szintet lépett, amikor Eső című daluk nagy országos sláger lett. Ezután végképp a legnépszerűbb együttesek közé emelkedtek, és az epikus-folk-popos első két nagylemez után 2018 őszén megjelent sokszínűbb, elektropopos ízeket is kínáló harmadik albummal (III) tovább őrzik ezt a pozíciót. LÁBAS VIKI énekesnő így nyilatkozik elcsendesedésre invitáló első hangversenytermi koncertjükről: „Minden zenekar életében különleges pillanat, amikor először koncertezhet a Müpa hangversenytermében, hiszen ehhez a rangos eseményhez fel kell nőni. Büszkeséggel tölt el minket, hogy mi mindössze az ötödik évünkbe lépve adhatjuk elő kamarazenekarral és vendégelőadókkal kiegészülve az áthangszerelt dalainkat, a korábbi közönség-kedvencekből és friss albumunk dalaiból válogatva. Mindehhez egyedi látványvilággal készülünk: A csend színei koncertünk így lesz a vizuális és zenei élmény sajátos elegye.” Dömötör Endre

A Margaret Island

2019

02 13

MARGARET ISLAND A CSEND SZÍNEI KÖZREMŰKÖDŐK: LÁBAS VIKI — ÉNEK FÜSTÖS BÁLINT — GITÁR TÖRŐCSIK KRISTÓF — BASSZUSGITÁR VERÓK TAMÁS — GITÁR KOLTAY KURSZÁN — ZONGORA GERENDÁS DÁNIEL — DOB SÁRKÁNY BERTALAN — PERKA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február könnyű

rodaom testközelből

Literárium Junior

literárium 2019. január—február

Évek óta népszerű irodalmi sorozatai (Literárium, Literárium Extra, Vers-estek a Müpában) mellett 2019 januárjától újat indít a Müpa. A havonta jelentkező Literárium Junior a Fesztivál Színházban és az Üvegteremben zajló kortárs és klasszikus irodalmi estek tematikájához, esetenként a tananyaghoz kapcsolódva a középiskolás korosztályt szeretné megszólítani. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a formalitásoktól, kötöttségektől mentes előadások, beszélgetések, felolvasások, közönségtalálkozók, erre az alkalomra készülő produkciók más megvilágításban, „fogyasztóbarát” módon hozzák közelebb az erre fogékony gimnazistákat a magyar irodalom értékeihez, arra ösztönözve őket, hogy a Müpa irodalmi programjait is látogató olvasókká váljanak — hogy az olvasás „trendi” legyen, a „jófejség” kritériuma. Az első alkalommal az utóbbi évtized legjelentősebb, világ irodalmi rangú szépprózai teljesítményének, NÁDAS PÉTER tavaly megjelent Világló részletek című nagyregényének világába nyújt betekintést TÓTH-CZIFRA JÚLIA kritikus — az író pár nappal későbbi, 2019. január 21-én esedékes Müpa-beli felolvasó estjének felvezetéseként. Az előadást februárban izgalmas kuriózumként egy valódi „családbarát program” követi: a számos fiatal költő mestereként számon tartott, sokkötetes lírikus és író KEMÉNY ISTVÁN a slam poetry felől az irodalomba berobbanó, korosztálya egyik legnépszerűbb szerzőjének számító lányával, KEMÉNY ZSÓFIval lép a diákok elé.

...a formalitásoktól, kötöttségektől mentes előadások, beszélgetések, felolvasások, közönségtalálkozók, erre az alkalomra készülő produkciók más megvilágításban, fogyasztóbarát" módon hozzák közelebb " az erre fogékony gimnazistákat a magyar irodalom értékeihez...

A Literárium Junior nem kínál se többet, se kevesebbet annál, mint hogy a középiskolások testközelből láthassák-hallhassák a mai magyar irodalom legjobb alkotóit és szakértő értelmezőit, s a gimnáziumi tananyag hiányosságait pótolva benyomást szerezzenek a kortárs literatúra fontosabb életműveiről, törekvéseiről. Ha nem rohanják is meg ettől rögtön a könyvtárakat, könyvesboltokat, ebből, azt hiszem, nagyobb baj nem lehet. Keresztury Tibor 2019

01 16

2019

02 06

LITERÁRIUM JUNIOR EGY REGÉNY, AMI ALATT BESZAKAD AZ ASZTAL… NÁDAS PÉTER FELOLVASÓESTJE ELÉ TÓTH-CZIFRA JÚLIA KRITIKUS, SZERKESZTŐ KÖZREMŰKÖDIK: DARVASI ÁRON E. H., SZÍNMŰVÉSZETI EGYETEM ZÁSZLÓTÉR LITERÁRIUM JUNIOR CSALÁDBAN MARAD KEMÉNY ISTVÁN / KEMÉNY ZSÓFI ZÁSZLÓTÉR

2019. január—február

literárium

literárium 2019. január—február

Fotó: Pörneczi Bálint, Jelenkor Kiadó

Nádas Péter

Valóság és

fikció határán

A szerző nevét bizonyára mindenki ismeri — ha valaki mégsem, itt az ideje, hogy megismerje, s ne csak a nevét, hanem a műveit és magát az embert is. Mikor NÁDAS PÉTER felolvas, mindez egyszerre történik meg — felfüggesztődik az idő, a hangzó szöveg ritmusa magával ragad, dramaturgiája felkap és leejt, egyik pillanatban nevetünk, a másikban elkomorulunk, s utána biztosan úgy sétálunk a Dunaparton, hogy valami megváltozott bennünk. Mikor Nádas Péter felolvas, valami történik. A 20. századi magyar irodalom emlékezetes „prózafordulatát” első nagy sikerű művének, az Emlékiratok könyvének és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötetének megjelenésével szokás megjelölni: 1986 ez a bizonyos emblematikus év, mikor e két, eltérő prózapoétikát működtető, ám egyaránt paradigmaváltó nagy mű megszületett. Bár korábban már publikált máig jelentős műveket — ilyen például az Egy családregény vége, de több drámát (Takarítás, Találkozás, Temetés) és esszékötetet (Nézőtér) is —, Nádas Péter ezzel a regénnyel vált széles körben ismertté, ráadásul nemcsak hazájában, hanem külföldön is, különösen Németországban, ahol az az Ingrid Krüger fedezte fel és adta ki a művet, aki felismerte Kertész Imre Sorstalanságának nagyságát is. Az Emlékiratok könyve merőben újfajta poétikát teremt, miközben a hagyományra is épít: fontos vonatkozási pontja Thomas Mann, de Ottlik Géza Iskola a határonjának elbeszéléstechnikai bravúrját is megidézi. Mindemellett a mű olyan időszakot dolgoz fel, amelyről egészen addig nyíltan nem lehetett szólni. Ennek legerősebb példája, hogy először e könyv jeleníti meg 1956 eseményeit en�nyire „testközelben”, és a szabadságharcot itt nevezik meg először forradalomként. A történelem mellett azonban a mű „személyes” tétje is rendkívül magas: az identitás, a testhez való viszony, az emberi kapcsolatok lehetségessége vagy éppen lehetetlensége olyan kérdések, amelyekkel az olvasónak elkerülhetetlenül szembe kell néznie. Ezt követően Nádas Péter további jelentős elbeszélés- és esszéköteteket publikált (A Biblia és más régi történetek, Évkönyv, Minotaurus, Vonulás — Két filmnovella; Az égi és a földi szerelemről, Talált cetli és más elegyes írások), de jelent meg fotóalbuma is (Valamennyi fény), mivel a szerző

egyben fényképész is. Az elbeszélés és a fotográfia Saját halál (2004) című művében találkozott, melyben személyes halálközeli élményét írta meg oly módon, hogy a szöveggel az általa készített fényképek lépnek párbeszédbe: az író ablakából látható vadkörtefa képei vonulnak végig a köteten. Mindeközben Nádas hosszú éveken át dolgozott egy, az Emlékiratok könyvéhez hasonlítható méretű, nagyobb vállalkozáson, amely egy évvel később, 2005-ben jelent meg, Párhuzamos történetek címmel. E műről is elmondható, hogy egyedülálló prózapoétikát teremt, amely azonban eltér a korábbi nagyregényétől. Izgalmas meg figyelni, hogyan alakult át a szerző írástechnikája: elmozdulás érzékelhető az elbeszélő pozíció megválasztásában — az Emlékiratok könyvének rendkívül személyes én-elbeszélőjével szemben itt egy „személytelen”, az egyes szereplők perspektíváját sokszor felvevő egyes szám harmadik személyű elbeszélőt alkalmaz —, a mondatok szerkezetében, ritmusában, nyelvezetében, ahogyan a háromkötetes mű átfogó szerkezete is jelentősen eltér. Míg az Emlékiratok könyve szerkezete gondosan megkomponált, zárt egységként tűnik fel, addig a Párhuzamos történetek nyitott, „kaotikus”, meglehetősen bonyolult és összetett szerkezettel rendelkezik. Igen tág intervallumot fog át, a harmincas évektől egészen a berlini fal leomlásának évéig, mindeközben e kor súlyos történelme mindvégig áthatja a személyes sorsokat, azokon keresztül folyamatosan betör az elbeszélés jelenébe. Ugyanúgy szembesít az egyént érintő, sokszor húsba vágó, olykor igen zavarba ejtő kérdésekkel, mint a korábbi regény, ám ezt egészen más módon teszi, mondhatni, új fénytörésben vizsgálja meg őket. Nem meglepő, hogy ezt a művet is megfelelő elismerésben részesítette a szakma és a nagyközönség is, Magyarországon és külföldön egyaránt.

A harmadik nagy opus, amely nemrégiben, 2017-ben jelent meg, s amelyből Nádas Péter felolvas ezen az esten, a Világló részletek — ismét egyedülálló és hatalmas vállalkozás. Kritikusait, akárcsak a Párhuzamos történetek, több tekintetben is zavarba hozta, ugyanis a művel kapcsolatban sok a nyitott kérdés, és rendkívül nehezen besorolható már létező kategóriákba: egyszerre tekinthető önéletrajzi, szociográfiai, (mikro-)történelmi munkának, emlékiratnak, de regénynek is. Ezekkel a kódokkal előszeretettel eljátszik a szöveg: épít rájuk, felforgatja, újraértelmezi őket. Valóság és fikció határát feszegeti már alcímében is — Emléklapok egy elbeszélő életéből —, egyszerre hangsúlyosan önéletírás, ugyanakkor a 20. századi történelem elhallgatott, kevésbé feltárt eseményeit viszi színre (a záró dátum 1956), amelyekhez többször a mikrotörténelmet idéző részletes bemutatással viszi közel az olvasóját, miközben gondosan megkomponált a szöveg, prózapoétikai és dramaturgiai tekintetben is. Egyszerre szól tehát személyesen és az aprólékos megfigyelő távlatából. Elragadja olvasóját, letehetetlen — mindez pedig fokozottan érzékelhető, mikor a szerző felolvasásában hallhatjuk, s e hang a későbbieken már mindig kísérni fogja olvasásunkat. Olyan eseménynek lehetünk tehát részesei, amely egyszeriségével és személyességével ajándékoz meg minket, ugyanakkor sokáig velünk marad. Vásári Melinda

2019

01 21

LITERÁRIUM EXTRA NÁDAS PÉTER FELOLVASÓESTJE KÖZREMŰKÖDIK: BÁN ZSÓFIA RENDEZŐ: NOVÁK ESZTER SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. január—február

literárium

Fotó: Szilágyi Lenke Petri György

DECLINE AND FALL A MÜPA EGYMÁST KÖVETŐ KÉT ESTJÉN, BÁR KÜLÖNBÖZŐ FORMÁBAN ÉS MEGKÖZELÍTÉSBEN, DE EGYÜVÉ TARTOZÓ ALKOTÓK KERÜLNEK KÖZÉPPONTBA: PETRI GYÖRGY ÉS RAKOVSZKY ZSUZSA. SZÜLETÉSÜK IDEJE KÖZÖTT HÉT ÉV A KÜLÖNBSÉG, A KORABELI KORTÁRS KÖLTÉSZETRE GYAKOROLT HATÁSUK, MEGÉRKEZÉSÜK IDEJE IS EBBEN KÜLÖNBÖZIK. PETRI ELSŐ KÖTETE 1971-BEN, RAKOVSZKYÉ 1981-BEN JELENT MEG.

literárium 2019. január—február

Mindkettejük „beköszönése” korszakos jelentőségű, és persze nem szövegkörnyezet és előzmény nélküli. A késő nyugatos magyar líra hosszú történetét lezáró fordulatról szólva négy nevet emel ki e sorok írójának szubjektív értékítélete: Tandori Dezsőét, Petri Györgyét, Oravecz Imréét és Rakovszky Zsuzsáét. A hatvanas évek végétől az egymást követő bemutatkozásoknak ebben a sorrendjében rekonstruálható a hagyomány eladdig uralkodó rétegszerkezetét megbontó, földtani léptékű mozgás, amelyet a fenti alkotók előidéztek. Elnagyolt, bakugrásokra hajló a megközelítés, egyoldalú is, ám van is benne efféle szándékosság, hiszen az irodalom egykor beláthatatlan erejéről, egy közösség önmagához való viszonyát meghatározó szerepéről hangosan és vakmerően illik beszélni egy elnémuló korban, amelyet immáron — Hölderlin nyomán — nem csupán az istenek hagytak el, hanem az alakformáló szellem is távozóban van, arra sem méltatva az itt maradókat, hogy a villanyt lekapcsolja.

Petri, amikor a költői indulási oldal peronjára lép, ezt mondja: „Számomra a személytelenség nem program, hanem probléma. Mert analitikusan szemlélni a versek életanyagát, ehhez távolságtartás és irónia szükségeltetik, viszont a személyiség érezhető jelenléte nélkül a vers elemei centrumuk vesztett töredékké válnak.”

Ám nem felejthető el, nem takarható ki az életműből az 1989-es fordulat, és az azt követő évtized, amely ezt az alapvetően politikus, az ellenállás eszközeivel is élő, underground költészetet átformál ja. A felszabadulás és a csalódás, a reményt kifakító szkepszis, a szembenézés során támadt paradoxonok teszik többrétegűen különleges lírai elbeszéléssé Petri verseit. A Müpában TÓTH KRISZTINA válogatása minden bizonnyal izgalmas perspektívából jelöli ki ennek hangsúlyait. A cikk címe idézet; Rakovszky Zsuzsa azonos című versét hívja segítségül. Így kezdődik: Eltűnnek majd, el fognak tűnni végképp az alkotmányjogi vagy hadtörténeti fogalmakról elnevezett mozik és cigaretták. El a vízművek, az ÉPGÉP, a takarékos életvitel előnyeit reklámozó gyufásdobozok. Rendre-sorra el a vendéglátóipari vállalat kerületi üzemegységei, a csorba kávéscsészék … A szöveg a nyolcvankilences fordulatot követő években íródott, ha úgy tetszik egy korszak tárgyi és nyelvi világának inventáriuma. Másképpen palackposta, amelybe az elsüllyedő kontinens rekvizitumait, jellegzetes leleteit menti el Rakovszky, aki — élesen kitűnik ez a fentiekből — induló köteteiben ugyanazt a világot tárja fel, amelyet Petri. Igaz, nála a költői észjárás más utakat jelöl ki, a hanglejtés, a költői érintés gyengédebb, a választott témákban és összefüggéseikben a poétikus árnyalatok iránt érzékenyebb. Képei plasztikusabbak, grafikusabban megformáltak. Rakovszky kevésbé fanyar és keserű, ám a személyes megszólalás tónusa, a nyelvhasználat nála hasonlóképpen higgadt, mint Petrinél

Rakovszky kevésbé fanyar és keserű, ám a személyes megszólalás tónusa, a nyelvhasználat nála hasonlóképpen higgadt, mint Petrinél...

Fotó: Szilágyi Lenke

Radikális, ha úgy tetszik, a modern magyar líra tradícióját egészében felforgató, reflexív, tapinthatóan filozófiai-esztétikai felvetés. A Petri-féle személyiség kétségeiben önazonos akcentusait tágítja ki a poétikai ellentmondások irányában; vallomás és a vallomás tevőtől elhatárolódó, azt tárgyiasan néző distinkció egyszerre. Ha figyelmesen olvassuk — másként hogyan is lehetne? — Petri műveit, a versek alkotta pixelképből egy boldogtalan tudat portréja rajzolódik ki, a kietlenség, az önelvesztés örvényével fenyegető öngyűlölet természetrajza. Petri versei magukba foglalják a Kádár-kori értelmiség egyik, ha nem legjelentősebb vonulatának történetét, a Lukács-iskolából kiiratkozott, annak alapvetéseitől eloldozódott és világképileg individualizálódott, ám bizonyos észjárásbeli, fogalomhasználati gyökereitől végérvényesen elszakadni mégsem tudó, jellegzetes hagyományrétegekbe ágyazódott, ugyanakkor legszemélyesebb élettörténeteiben elszigetelődött, mindenekelőtt saját magával szemben magára maradó figura szarkasztikus és fájdalmas, szeretnivaló és hideglelős arcképét.

Rakovszky Zsuzsa

— igaz, témái klasszikusabbak, és távolságteremtő térnyerése elsődlegesen az együttérzés garanciája. Gyökerei a Petriéitől elágazók, mérsékeltebben ágyazódnak az ellenkultúrába, ekképp alkotói, intellektuális küzdelmei sem azonosak az övéivel. De az attitűd, a formátum egy. Megtetézve mindezt azzal, hogy Rakovszky pályáját jelentős fordulatok, műnemváltások tagolják; epikai munkássága, regényei az elmúlt évtizedek prózairodalmának konzervatívan forradalmi eseményei. Jánossy Lajos

2019

01 31

2019

02 18

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN PETRI GYÖRGY KÖZREMŰKÖDIK: HEGEDŰS D. GÉZA — SZÍNMŰVÉSZ DARVAS FERENC — ZONGORA A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: TÓTH KRISZTINA RENDEZŐ: NOVÁK ESZTER SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM LITERÁRIUM KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN RAKOVSZKY ZSUZSA KÖZREMŰKÖDIK: BACSKÓ TÜNDE, HARSÁNYI ATTILA MÁRKOS ALBERT — CSELLÓ MŰSORVEZETŐ-HÁZIGAZDA: JÁNOSSY LAJOS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM

2019. január—február

literárium

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Recirquel Újcirkusz Társulat

VERSENYBEN A VILÁGGAL Az első számú hazai újcirkusz-társulat, a RECIRQUEL a legjobb úton halad afelé, hogy azt mondhassuk: mindent elértek, amiért érdemes dolgozni ebben a műfajban. Mi legtöbbször a Müpa Fesztivál Színházában látjuk őket, de tágas porondjuk már jó ideje a nagyvilág.

újcirkusz 2019. január—február

Ezen a nyáron különösen jó volt magyarnak lenni a világ legnagyobb előadó-művészeti seregszemléjén, a 71. alkalommal megrendezett Edinburgh Festivalon, ahol a társulat legújabb produkciója, a My Land komoly bókokat kapott a kritikusoktól: „…cirkusz ez, de bátrabb, minimalistább és modernebb formában, időt és teret ad minden egyes mutatványnak az észbontó tudás, ügyesség bemutatására.” Volt, aki egyenesen így írt: „Úttörő alkotás, mely áttöri az emberi test határait, az egyensúlyozási képességet, a hajlékonyságot, és teszi ezt olyan mutatványokban, melyek megérdemlik az álló tapsot és ünneplést.” A lelkesedésüket nem palástoló kritikusoktól a magyar társulat még egy hatalmas ajándékot kapott: a My Land a legtöbb „ötcsillagos” kritika birtokosaként a több ezer produkciót felvonultató fesztivál legsikeresebb előadása lett, és többen egy új műfaj születéséről kezdtek beszélni. Az elismerés épp úgy szól a rivaldafényben álló, elképesztő mutatványokra képes artistáknak, mint a komoly háttércsapatnak, mely lehetővé teszi, hogy ők évente száznál is több előadással ejtsék ámulatba a nézőket itthon és világszerte. A Recirquel művészeti vezetője, Vági Bence szerint „a szívmotor a menedzsment, melynek tagjai amellett, hogy szervezik a fellépéseket itthon és külföldön, gondoskodnak arról is, hogy a produkciók frissek maradjanak. A következő fontos csoport a társalkotók köre: a zeneszerzők, a látványtervezők, a kellékkészítők és a cirkusztechnika meg álmodói és létrehozói. Az artistákkal és velük közösen ülünk le gondolkodni minden új produkció előtt.” Alig hat év telt el a Recirquel első Müpabeli bemutatója, a máig zsúfolt telt házakkal futó Cirkusz az éjszakában premierje óta, s e rövid idő alatt hosszú utat jártak be a művészek. Vági Bence elárulja, hogy kezdetben nem volt kimondott cél az, hogy

külföldön is „megcsinálják magukat”, ugyanakkor viszonylag korán rájött, hogy van ebben fantázia. „2012-ben, az első előadást követően először jutottam el New Yorkba, bejelentkeztem Joseph V. Melillóhoz, a BAM (Brooklyn Academy of Music) egyik alapítójához, aki jelenleg ügyvezető producerként vesz részt az Akadémia irányításban. Később tudtam meg, hogy másoknak évekbe telik, míg bejutnak hozzá, én meg egyszer csak ott ültem nála a Cirkusz az éjszakában trailerével. Tetszett neki, megköszönte, és azt mondta, hogy számoljak be a folytatásról. A kör most bezárul: 2019 februárjában három estén lépünk fel a Non Solusszal a világ egyik legfontosabb befogadó színházában, ahol magyar művész az elmúlt évtizedekben nem kapott lehetőséget.” A New York-i debütálást érdemes tágabb kontextusba helyezni. A műfajok, stílusok, esztétikák keveredése korunk mindennapos, inspiráló tapasztalata. Vági Bence szerint azonban még mindig érződik némi tartózkodás az újcirkusszal szemben a világ nagy előadó-művészeti fesztiváljain. „Kevés újcirkusz-társulat jutott el odáig, hogy az előadásaikat egyértelműen a magas művészet részeként kezeljék: mintha a cirkusz alacsonyabb rendű volna, mint a színház vagy a kortárs tánc. Ugyanakkor az edinburgh-i elismerés állásfoglalás volt amellett, hogy amit mi csinálunk, jóval több egy szórakoztató műsornál. Míg a köztes pozícióval a cirkusz jó száz éve küzd, az új cirkusz lehetőséget ad arra, hogy az artisták szerepének újragondolásával az egész műfaj kerüljön más kontextusba.” A külföldi fellépéseket szervezni, kiszámítani, betervezni eleinte lehetetlen volt, különösen az induló, kis létszámú csapattal. A Recirquel maga is folyamatosan kutatja a lehetőségeket, de egyre több megkeresés érkezik hozzájuk. Mai napig a legtöbbet külföldön játszott előadásuk a 2014-ben

bemutatott, Brassaï fotói által ihletett Párizs éjjel. „Ez egy »kapunyitó« előadás, aminek már a címe hívogató, de fontos szempont, hogy a meghívó színházakat nem állítja nagy technikai kihívások elé. A nézők imádják az előadás sejtelmes, frivol hangulatát, és ha megszerettek minket, könnyebben hívnak újra egy másik előadással.” — avat be egy újabb kulissza titokba Vági. De vajon miben más külföldi közönség előtt fellépni? „Olyan ez, mint amikor egy sportoló nyer az olimpián: kicsit borsot tör a többiek orra alá, miközben megmutatja, mi az, amit csak ő tud. Amikor a produkció végén állva tapsol a közönség, amikor egy színházi menedzser hálásan köszöni meg a fellépést, az valódi boldogság. De kapjunk bármilyen elismerést, úgy gondolom, hogy az elbizakodottság elkerül minket, mivel megtanultuk, hogy csak kérdések mentén, keresgélve lehet előrelépni.” Amikor arra kérem Vági Bencét, hogy mondjon három emlékezetes pillanatot az elmúlt hat évből, hosszan gondolkodik. „Edinburgh az első: az artisták folyamatosan mondták, hogy miénk lesz az első hely, de a legvégéig nem mertem elhinni. Sosem felejtem el azt sem, amikor Joe Melillo elém tette a New York-i fellépés dátumait. Végül a vizes világbajnokság, a FINA zárógálájának a végét említem. Több száz közreműködő érezte ugyanazt: együtt vagyunk, együtt lélegzünk. És talán akkor született meg az a bizonyos új, a cirkuszt, a kortárs és klasszikus táncot, a mozgásművészetet és a színházat ötvöző műfaj, a cirque danse is, amely már a Non Solus alkotásakor jelen volt, majd a My Land készítésekor teljesedett ki...” Jászay Tamás

2019

01 03 04 05

2019

01 25 26

…többen egy új műfaj születéséről kezdtek beszélni.

2019

02 12 13 15 16

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT PÁRIZS ÉJJEL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT NON SOLUS FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT MY LAND FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. január—február újcirkusz

MÁS KULTÚRÁK – MÁS ÍZEK Sonka, sonka

Az vagy, amit megeszel. Azt eszed, ami vagy. Az vagy, akit megesznek? Gasztrofilmek a Müpamoziban A gasztrofilmek olykor nagyon élvezetesek, máskor meg eléggé gyomorforgatóak tudnak lenni. A Müpamoziban volt már ilyen is, olyan is. Érthető: ezekben a filmekben az evés-ivás az emberi, társadalmi viszonyok leképezése. És az evés/falás/zabálás képeiben megjelenhet a túlfogyasztás, a bőség és a szegénység, a szenvedély, az érzékiség, a társadalmi státus, az önmagát agyonzabáló világ víziója és a lakomában megszülető emberi közelség is. Meg még ezernyi minden. És nem mellékesen a kultúra. Erről persze mindenkinek a művészet a tudomány, a műveltség meg ilyesféle emelkedett izék jutnak az eszébe, de nem egészen erről van szó. A kultúra ennél sokkal tágasabb. Beletartozik a hétköznapi életünk. Az, ahogyan öltözünk, közlekedünk, építkezünk, tisztálkodunk és beszélgetünk. És az is, hogy mit és hogyan eszünk-iszunk. A gasztronómia — a grand cuisine-től a street food-ig — divatossá és nemzetközivé vált. Imádjuk a portugál séfet, aki a legjobb kínait főzi Budapesten, Bécsből szállított alapanyagokból. A következő négy film azonban roppant erőteljesen mutatja, hogy az evés-ivás nem független a kultúrától. Bigas Luna filmje, a Sonka, sonka például nem választható le a hagyományos spanyol értékrendről, nemi szerepekről. Fokhagyma, sonka, útszéli készülődés a corridára kerekes műbikával, a mélyben ki nem mondható vágyak és vonzalmak gőzölögnek. Ez nem a Michelin-csillagok világa. Vagy itt van a Yorkshire-ben született írónő, Joanne Harris világsikerű regénye, a Csokoládé. Az írónő hosszú éveken át dolgozott franciatanárként. Ez a regénye nem csak azért lóg ki eddigi életművéből, mert valamiféle előfutára volt a „gasztroregények-

müpamozi 2019. január—február

nek”, hanem azért is, mert a francia falusi/kisvárosi miliőbe helyezett történet a csokoládés desszerteken keresztül a szabadságról is elmélkedik. Hosszan hordozott fájdalmakról és sérelmekről, a hatalomvágyról, meg arról, hogyan válhatnak bűnbakká az édességek — készítőjükkel egyetemben. Lasse Hallströmnek a regény alapján készült filmje érzékletesen jelenít meg egy olyan kultúrát, amelynek mindig is meghatározó volt az ételekhez-italokhoz való

Csokoládé

viszonya. Különösen izgalmas lehet mindez, ha összevetjük Anders Thomas Jensen filmjével, a Zöld hentesekkel, amely egy sokkal puritánabb protestáns közegben játszódik. Egy olyan kultúrában, ahol kicsivel nagyobb az emberek közötti távolság, ahol visszafogottabbak az érzelmek, a szenvedélyek. (Érdemes utána felidézni a Müpamoziban decemberben bemutatott Babette lakomája című filmet.)

Zöld hentesek

Más kultúrák — más ízek. Valljuk meg, ezek az összefüggések mostanság hajlamosak elmosódni. Kilépsz a kapun, és tetszésed szerint válogathatsz olasz, spanyol, koreai, japán, thai, kínai, vietnámi, török, etióp, indiai és ki tudja még milyen vendéglők között. (A fúziós konyhákról nem is szólva.) Elég jók. Csak éppen a mögöttük lévő kultúráról nem tudunk meg sokat. Nem derül ki, hogy ezekben a kultúrákban mit is fogyasztanak a hétköznapi emberek. Hogy mi terem meg abban a földben, hogy miként befolyásolja a klíma a konyhaművészetet. Amikor Budapesten megnyílt az első kínai étterem, hosszan készültünk rá. Egyrészt spóroltunk, másrészt pedig megpróbáltuk kideríteni, milyen, hányféle a kínai konyha, hogyan kell használni az evőpálcikákat. Meg ilyesmi. Szóval belekóstoltunk a kultúrába is. A globális és fúziós gasztronómia ma

…az evés-ivás nem független a kultúrától. Ponyvaregény

már nem várja el tőlünk mindezt. És néha talán meg is lepődünk, amikor ténylegesen kiruccanunk egy másik kultúrába, és azzal szembesülünk, hogy mindennek más az íze. Talán zavarba is jövünk, amikor egy olasz vendéglőben a pincér kicsiny tálkába olívaolajat önt. Oldalra pillantasz, mit kezdenek ezzel a helybéliek. Tunkolnak. Ízlelgetik, mint valami jóféle bort. Mert abban a világban olajfaligetek is vannak… Nekem mindez eszembe jut, amikor Quentin Tarantino Ponyvaregényét nézem. Gonosz, ironikus film. Egy olyan kultúra — világkultúra! — jelenik meg benne, amelynek a gasztronómiáját a junk food, a gyorskaja határozza meg. A kulturális különbségek természetesen észlelhetők: a Big Mac Párizsban a poétikus Le Big Mac nevet viseli. Ne értsd félre: Tarantino nem vonja kétségbe az amerikai magas konyhaművészetet. És nem is az a fő problémája, hogy az a bizonyos milkshake megér-e öt dollárt. De a Ponyvaregényben — mint minden más filmjében is — vicces-komolyan fölteszi a kérdést: hogyan viszonyulunk a kultúránkhoz, a nyelvünkhöz, a történelmünkhöz? Nem biztos, hogy ismerjük a választ. Mert a táplálkozási guruk, a táplálkozásunkat megszabni kívánó megmondók azt sugallják: az vagy, amit megeszel. Pedig lehet, hogy fordítva van. Hogy a kultúránk és az ahhoz kötődő identitásunk határozza meg, hogy mit és hogyan eszünk. Majd kiderül, ha egy jót beszélgetünk ezekről a filmekről. Réz András 2019

01 14 28 — 02 11 25

MÜPAMOZI ESZEM-ISZOM — GASZTROFILMEK SONKA, SONKA, PONYVAREGÉNY, CSOKOLÁDÉ, ZÖLD HENTESEK HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2019. január—február müpamozi

Fotó: Bergics Balázs Fotográfia

családi és ifjúsági programok 2019. január—február Berecz András

A TEREMTŐ KÉPZELET

EREJÉVEL

Az új generációk megszólítását a legtöbb előadóművész kihívásként éli meg. Aligha véletlenül, hiszen az ő érdeklődésük a művészet fennmaradásának záloga – akkor is, ha klasszikus zenéről, és akkor is, ha népzenéről van szó. FISCHER ÁDÁM és BERECZ ANDRÁS tudja, hogyan lehet a fiatalok figyelmét felkelteni. Ha január elseje és Müpa, akkor Fischer Ádám és A teremtés. A házban jelentős hagyományokkal bír Haydn oratóriumának esti előadása mellett a délutáni, az ifjúságra összpontosító keresztmetszet bemutatása is. Fischer Ádám szerint a mű egyes részei máshogy hatnak a különböző korosztályokra. „A kicsiket az állatok teremtése, az oroszlán üvöltése köti le, a kamaszokat az ember teremtése érdekli. Magával ragadja őket az oratórium egyik legköltőibb része, Ádám és Éva duettje is, amely arról szól, hogy a világ attól lesz szép, ha ők ketten szeretik egymást” — árulja el a karmester. A fiataloknak szóló újévi koncert célja egyértelmű: „Ebben az életkorban furcsa előítéletek tapadnak a klasszikus zenéhez, túl előkelőnek, unalmasnak bélyegzik. Ezen a délutánon viszont az egyes részek és a hozzájuk kapcsolt gondolatok bemutatásával és elmagyarázásával igyekszem őket meggyőzni az ellenkezőjéről. Haydn a maga rafinált egyszerűségével valóban mindenkihez szól” — mondja Fischer Ádám. Január 1-jén ezúttal délután és este is A DÜSSELDORFI SZIMFONIKUS ZENEKAR játszik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Fischer Ádám elismeri, hogy a „duplázás” hat a zenészekre: „Mivel egyes kiválasztott részekkel külön, behatóan foglalkozunk, intenzívebben élik át az esti hangversenyt.” A délutáni eseménynek azonban saját szólistagárdája van. A fiatalok csupa hazai énekest köszönthetnek a szoprán RÁCZ RITA, a tenor MEGYESI ZOLTÁN és a basszus CSER KRISZTIÁN személyében.

„A kicsiket az állatok teremtése, az oroszlán üvöltése köti le, a kamaszokat az ember teremtése érdekli.”

Hazajár a Müpába Berecz András is, aki január 20-án legfőbb szenvedélyéről, a népzenéről énekel és mesél: „Arról, hogyan lehet a 21. században, vacsora után, esti mese előtt, családi ünnepeken átadni a népdalt, népzenét. Ezt szeretnénk a színpadon megmutatni fiaimmal, zenész és táncos barátaimmal, szinte önfeledten.” Az ének- és mesemondó szerint a Kodály és Bartók által száz éve gyűjtött népdalkincs egyedülálló csoda. „A 20. század elején még éppen volt mit gyűjteni, de már kezdett megfogyatkozni. Noé indulata, hogy itt hamar bárkát kell készíteni, a bartóki és kodályi életműnek egyik fele volt. A másik lényeges pillanat az volt, amikor régi népzenénk megtermékenyítette a műzenét. Fának is jó, ha gyökerétől ágáig folyamatos a nedvkeringés. Én pedig most itt állhatok, és minden bánatomra, jókedvemre van ismerős dal és zene, ami vigasztal, felemel.” Ez persze érintkezési pont a mesével, Berecz másik szakterüle tével. „A mese a csüggedt lelket is küzdeni tanítja, a nagyszájúaknak orrára koppint. A mese korszerű, nagy botrány: úgy okos, hogy érthető, és ezzel nem kérkedik! A mese tíz körömmel kapaszkodik az emberbe, az életbe. Születés, halál, szerelem, a teljes emberi létezés keresi méltóságát ebben a kis földi lobbanásban. A világ meséi együtt: maga az ember.” Jászay Tamás 2019

01 01

2019

01 20

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK KÖZREMŰKÖDIK: RÁCZ RITA — SZOPRÁN MEGYESI ZOLTÁN — TENOR CSER KRISZTIÁN — BASSZUS DÜSSELDORFI SZIMFONIKUS ZENEKAR MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM MATINÉKONCERTEK SZENVEDÉLYEM: A NÉPZENE — BERECZ ANDRÁS KÖZREMŰKÖDIK: BERECZ ANDRÁS — ÉNEK, MESE, ÖSSZEKÖTŐ SZÖVEGEK NAVRATIL ANDREA — ÉNEK DEMETER LÁSZLÓ — KOBOZ BERECZ MÁRTON — ÉNEK MIHÓ ATTILA, HAJDU-NÉMETH LACIKA — HEGEDŰ PAPP ENDRE — BRÁCSA BOGNÁR ANDRÁS — BŐGŐ SZABÓ DÁNIEL — CIMBALOM DÓRA ÁRON — FURULYA BERECZ ISTVÁN, BURES RÉKA, KÁDÁR IGNÁC, NAGYPÁL ANETT, HAJDU-NÉMETH BALÁZS, HAJDU-NÉMETH ILONA — TÁNC BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. január—február családi és ifjúsági programok

HANGVERSENYTERMEK királya:

a ROYAL

CONCERTGEBOUW

60 Müpa csak egy van

2019. január—február

A Royal Concertgebouw

AZ IDÉN 130 ÉVES ROYAL CONCERTGEBOUW A VILÁG EGYIK LEGJOBB AKUSZTIKÁJÚ ÉPÜLETE, DE EZ KORÁNTSEM VOLT MINDIG ÍGY. MIND A FELÉPÍTÉSE, MIND A NAGYTEREM MEGFELELŐ KIALAKÍTÁSA SOK-SOK ÉV MUNKÁJÁBA KERÜLT. HOLLANDIA KOMOLYZENEI ÉLETÉNEK KÖZPONTJA MAI IS EURÓPA EGYIK LEGFONTOSABB KONCERTHELYSZÍNE, ÖT ÉVE PEDIG HIVATALOSAN IS A HANGVERSENYTERMEK „KIRÁLYÁNAK” SZÁMÍT. Ha alaposan szemügyre vennénk Amszterdam legnevezetesebb koncertépületét, két magyar névvel is találkozhatnánk. A Royal Concertgebouw erkélyeinek oldalán ugyanis negyvenhat zeneszerző neve látható, köztük Bartók Béláé és Liszt Ferencé. Mindkettejüknek jelentős művei hangzottak el a nagy múltú hangversenyteremben. Bartók Hegedűversenyének például az ősbemutatója zajlott ott 1939 tavaszán, méghozzá Székely Zoltán előadásában. De meglepő módon a holland királyi koncerthelyszínhez más magyar zeneszerzők is kötődnek. Kodály például a Páva-variációkat egyenesen a Concertgebouw Zenekar fennállásának 50 éves jubileumára komponálta.

sajtóorgánum egyenesen arról írt, hogy szándékosan gátolják annak fejlődését. Végül a város hat neves személyisége elhatározta, hogy véget vet az áldatlan állapotoknak, és építtetnek egy új, a korábbiaknál sokkal korszerűbb és impozánsabb koncerthelyszínt. Az új épületnek egy (akkoriban még) a város határán kívül álló területet szemeltek ki, ahol már építés alatt állt a Rijksmuseum, Hollandia nemzeti múzeuma. A megvalósításhoz előteremtettek egy meglehetősen nagy összeget is, az építéshez pedig a lipcsei Gewandhaus tervezőjét, Adolf Leonard van Gendtet kérték föl. A cél az volt, hogy

hogy elérjék a megfelelő hangzást, melynek érdekében a belső díszítés anyagán és formáján is sokat alakítottak. A befektetett munka végül többszörösen megtérült: a Concertgebouw ma is a világ egyik legjobb akusztikájú termének számít. Olyannyira, hogy Bernard Haitink, a hollandok egyik leghíresebb karmestere egyszer azt mondta: a Nagyterem a Concertgebouw Zenekar legjobb hangszere. Az intézménynek ugyanis van egy szintén világhírű rezidens zenekara is, amely 1888ban, a nyitás után pár hónappal alakult. Az első években Willem Kes irányította az együttest, őt később Willem Mengelberg

Bernard Haitink, a hollandok egyik leghíresebb karmestere egyszer azt mondta: a Nagyterem a Concertgebouw Zenekar legjobb hangszere. Talán már ennyiből is kitűnik, hogy Hollandia világhírű hangversenyterme, a Royal Concertgebouw mennyire fontos helyszíne volt az európai komolyzenei életnek a 20. században, és milyen központi szerepet tölt be ma is, mint rendkívüli akusztikájú, történelmi múltú koncerthelyszín. Azonban amennyire jelentős és elismert intézmén�nyé alakult a nyitást követő évtizedekben, annyira kalandos és rögös volt az út is, amely elvezetett a felépüléséhez. Története egészen az 1880-as évek elejéig nyúlik vissza, amikor Amszterdam legjelentősebb koncerttermét műszaki okok miatt le kellett bontani. A város erősen megérezte az épület hiányát, mivel kénytelenek voltak két kisebb, kevésbé jó akusz tikájú helyszínnel beérni. A koncertélet válságba került, az emberek pedig úgy érezték, a kormány nem támogatja kellő mértékben a komolyzenét, sőt néhány

világszínvonalú koncertterem jöjjön létre, amely egyaránt méltó a holland és az európai komolyzenei élethez. A neoreneszánsz épület 1886-ra készült el, de az átadásra még ezután is sokat kellett várni, ugyanis — mivel a terület messze esett a várostól — megfelelő utat és világítást kellett bizto sítani, amit a helyi önkormányzat csak hosszabb huzavona után engedélyezett. Az intézmény — amely éppen idén ünnepli 130. születésnapját — végül 1888. április 11-én nyílt meg. A vadonatúj koncerthelyszínt Wagner, Händel, Bach és Beethoven műveivel adták át. A nagyszabású műsorban rengeteg zenész vett részt: a kórus ötszáz, a zenekar százhúsz főből állt. Izgalmas adalék, hogy bár az épület különlegesen jó akusztikája miatt vált világhírűvé, a kezdetekben korántsem volt olyan legendás ezen a téren. Szakemberek éveken át dolgoztak a Nagyterem berendezésén,

követte, aki ötven éven át határozta meg a Concertgebouw zenekarának hangzását és szellemiségét. Többek közt ő vezényelt azokon a napokon is, amikor Bartók Hegedűversenyének, vagy Kodály Pávavariációinak bemutatója volt. A zenekar nem csekély szerepet játszik abban, hogy a Concertgebouwt ma is a világ leghíresebb hangversenytermei között tartják számon. A Concertgebouw 2013 óta a „királyi” hangversenyterem címet is viseli. A titulust a 125. évfordulóra adományozta Beatrix holland királynő. Az intézmény missziója persze ettől nem változott: a cél továbbra is különleges zenei élményeket nyújtani és ezáltal összekapcsolni az embereket. Mindez jól működik a gyakorlatban is, hiszen évente csaknem hétszázezren látogatnak el a Royal Concertgebouw koncertjeire. Forgách Kinga

2019. január—február Müpa csak egy van

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL Sir John Eliot Gardiner, A Forradalom és Romantika zenekara és a Mo nteverdi Kórus (Vezényelt: Sir John Eliot Gardiner, közreműködött: Corinne Winters — szoprán, Ann Hallenberg — mezzoszoprán, Edgaras Montvidas — tenor, Gianluca Buratto — basszus. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. november 2.)

The King’s Singers (CAFe Budapest 2018, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. október 21.)

Fotó: Posztos János, Müpa

[…] a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a fennállásának 50. évfordulóját megért King’s Singers lépett fel […] A fél évszázad során fokozatosan cserélődtek az énekesek, ám az eredeti felállás rendkívüli népszerűségének köszönhetően akkor sem csökkent az együttes iránti lelkesedés, amikor az aktuális tagok hangja nem illeszkedett abban az éteri minőségben, amellyel a korábbi és későbbi felállás rendelkezett. A cambridge-i King’s College énekesneveltjeinek hangi képzettségét, kamaraénekesi kulturáltságát azóta is etalonként tartja számon a szakma. Nem titok persze, hogy az idők folyamán a hat „múzsafi” nagyon is tekintettel volt a közönségigényre, az együttes repertoárja oly módon gyarapodott, hogy egy-egy új formáció a maga sajátjával bővítette, miközben a meglévőnek esetleg csupán a töredékét vette át. Korszakos jelentőségű esemény volt, amikor Szőllősy András rendkívüli igényeket támasztó kompozícióit hallhattuk az előadásukban. A nekik szánt tételek — kétségkívül igényességük okán — sajnos régóta a reper toár passzív részébe tartoznak. Öröm viszont, hogy a fél évszázados fennállás ünnepi alkalmára ismét született magyar kompozíció, s tanúi lehettünk Gyöngyösi Levente Veni Jesu, veni amor című darabja ősbemutatójának.

Légszomjam van, döl rólam az izzadság, a szívem ki akar ugrani a helyéről. Nem, ez nem kapuzárási pánik, hanem Verdi Requiemje Sir John Eliot Gardiner vezényletével a Müpában.

ART7 MŰVÉSZETI PORTÁL, 2018. NOVEMBER 23.

Fotó: Hrotkó Bálint, CAFe Budapest

Fotó: Posztos János, Müpa

Fittler Katalin

The King's Singers

Sir John Eliot Gardiner

[…] a szokatlanul ütős adrenalinfröccsöt már az első tételben kikeverik a mélyvonósok. […] minden hang egy árnyalattal vészjóslóbb és minden ütem hangsúlyosabb. Gardiner nemcsak a historikus játék egyik legnagyobb hatású apafigurája, hanem bűvész, aki valamennyi opust képes kiszabadítani a rájuk rakódott izmusok fogságából. Verdi Requiemje az ő olvasatában semmiképpen sem a vallásos liturgia illusztrá ciója, és nem is a romantika egyik emblematikus darabja. Miseruhába öltöztetett opera, fakadt ki Hans von Bülow az Allgemeine Zeitung 1874. május 21-én megjelent számában. Noha kirohanásáért 18 évvel később levélben kért bocsánatot Verditől, kritikája máig ható érvénnyel éppen hogy telibe talál, Gardinernél meg pláne. Az operai hangnak a négy bravúros szólista vérmérsékletétől függően enged szabad folyást, de mindegyik a halált akarja megkóstoltatni velünk. Gianluca Buratto intelligens, démoni basszushangon tálalja, Edgaras Montvidas ezüstös tenorja nemes-hősi fénytörésben láttatja, Ann Hallenberg forró mezzoszopránja pedig megpróbálja magához ölelni és babusgatni. Corinne Winters szopránja azonban mindent visz. Többször kihallom belőle a Traviata haldokló Violettáját, illetve az Otello Desdemonájának halálváró Ave Mariáját. MAGYAR NARANCS, 2018. NOVEMBER 8. Kling József

mélyvíz, csak úszóknak 2019. január—február

Fotó: Kotschy Gabár, Müpa

Father John Misty

Father John Misty (Közreműködött: Josh Tillman — gitár, ének, Daniel Bailey — ütőhangszerek, Joel Graves — gitár, billentyűk, ének, Kyle Flynn — billentyűs hangszerek, ének, David Vandervelde — gitár, billentyűk, ének, Jon Titterington — billentyűk, ének, Eli Thomson — bőgő, billentyűk. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2018. november 14.)

Ott kezdődött a baj, hogy Josh Tillmant, művésznevén Father John Mistyt a Müpa hívta meg elsőként Magyarországra. Ez egyrészt ragyogó érzékre vall a koncertszervezők részéről, hiszen a Pure Comedy és a God’s Favorite Customer című albumaival a mainstreambe is beszivárgó énekes-dalszerzőnek van közönsége nálunk. A dolog hibája csak annyi, hogy a Nemzeti Hangversenyteremben ülni kell. A Father John Misty zenéjét átható irónia, önutálat, depresszió, társadalomkritika és vadság viszont olyan speedballt alkot, amelynek a hatása alatt nehéz egyhelyben maradni. […] Amikor az énekes a maga cinikus módján azzal kezdte el heccelni a közönségét, hogy miért viselkedünk úgy, mintha valami szimfóniát jöttünk volna hallgatni, arra gondoltam, hogy történhetne most valami romantikus. Például, hogy mindenki feláll, együtt énekli a dalokat, táncol és fotózik, fittyet hányva a hangversenyterem házszabályaira és az ültetőkre. „Nem engedik, hogy felálljunk!”

— ordította valaki a színpadra. „Tudom, édesem” — felelte a végig napszemüveg mögé rejtőzködő misztikus John. Ez már nem a lázadás kultúrája, jut eszembe, ha a hatvanas-hetvenes években lennénk, ez a koncert elképzelhetetlen lenne fű vagy pszichedelikum nélkül, ahogyan az is, hogy a róla szóló cikket is tisztán írom. […] Jim Morrison, bármilyen nyomorultan is érezte magát néha a hatvanas évek végén, szégyentelenül ordította a mikrofonba, hogy ő a „Lizard King”, és bármit megtehet. Ötven évvel később egy, a szakállas Morrisonra rendkívül hasonlító fazon áll a színpadon, és azt énekli, hogy ez a nyomorult élet vegytiszta komédia, és hogy ő nem rock- vagy szexisten, hanem csak az Isten kedvenc vásárlója. […] Istenadta tehetsége van ahhoz, hogy meg énekelje ezt a poszt-posztvalamilyen világot, és felszabadító erejű, ahogy mindebből rockshow-t csinál. […] REVIZOR, 2018. NOVEMBER 21. Csabai Máté

2019. január—február mélyvíz, csak úszóknak

Fotó: Kovács Attila, MTI

Hajas László

HAJAS LÁSZLÓ Mesterfodrász

2019

Minden idők legtermékenyebb és legszínesebb magyar zeneszerzője egyben számomra az egyik legkedvesebb. Liszt Ferenc szerzeményeinek többsége a lelkünkhöz szól, hiszen aki egyszer is hallotta a Szerelmi álmok dallamait vagy a Magyar rapszódiákat, azt örökre megérinti szerzőjük zsenialitása. Biztos vagyok benne, hogy aki a Müpa januárfebruári zenei kínálatából ezt a programot választja, felejthetetlen élménnyel tér majd haza, nemcsak azért, mert újra átélheti a jól ismert dallamok varázsát, hanem annak a vizuális élménynek köszönhetően is, amel�lyel a MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES produkciója ajándékoz meg minket. Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

01 11

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: LISZT-MOZAIKOK TÁNCKONCERT KÖZREMŰKÖDIK: SZABÓ MARCELL — ZONGORA SZENT EFRÉM FÉRFIKAR (MŰVÉSZETI VEZETŐ: BUBNÓ TAMÁS) ZENE: LISZT, CHOPIN, PAGANINI, PÁL ISTVÁN SZALONNA, RADICS FERENC ZENEI ÁTIRATOK: BUBNÓ TAMÁS, PÁL ISTVÁN SZALONNA, RADICS FERENC, BUBNÓ MÁRK ZENEI SZERKESZTŐ, MŰVÉSZETI VEZETŐ: PÁL ISTVÁN SZALONNA KOREOGRÁFUSOK: ÁGFALVI GYÖRGY, MIHÁLYI GÁBOR, ORZA CALIN, IFJ. ZSURÁFSZKY ZOLTÁN JELMEZ: SZŰCS EDIT DÍSZLET, LÁTVÁNY: ÁRVAI GYÖRGY VIDEOANIMÁCIÓ: KORAI ZSOLT FÉNY: VIDA ZOLTÁN ZENEKARVEZETŐ: RADICS FERENC TÁNCKARVEZETŐ: KÖKÉNY RICHÁRD TÁNCKARI ASSZISZTENSEK: BORBÉLY BEATRIX, JÁVOR KATALIN, ÁGFALVI GYÖRGY RENDEZŐ, EGYÜTTESVEZETŐ: MIHÁLYI GÁBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

ZSIDRÓ TAMÁS Mesterfodrász

Szeretem, hogy a Müpában mindent lehet: koncertekre járni, operát hallgatni, találkozni érdekes emberekkel. Most fedeztem fel, hogy moziba menni is lehet. És a szemem mindjárt megakadt egy filmen, mégpedig azon, amelyet Bigas Luna katalán rendező álmodott filmvászonra 1992-ben. A Sonka, sonka zseniális, kissé bizarr alkotás, tele érzelmekkel és temperamentummal; váltakoznak bene a vicces és komoly jelenetek. Javier Bardem és Penélope Cruz itt még nagyon fiatalok, de annál több indulatot képesek magukból kiadni. A film vége nagyon érdekes — ez különösen megerősített abban, hogy Luna rendkívül eredeti rendező. 2019

01 14

MÜPAMOZI ESZEM-ISZOM — GASZTROFILMEK SONKA, SONKA HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM Zsidró Tamás

Arató Krisztián

ARATÓ KRISZTIÁN Mesterfodrász

Fotó: Kalmár Lajos

Mindig örömmel figyelem a Müpa programkínálatának pezsdítő sokszínűségét, mely a minőségben találva közös nevezőt, bátran fordul a legkülönbözőbb stílusok, műfajok felé. Nyitottságával összeköt, ajtókat tár ki az emberek között. Ezt a magatartásformát igyekszem átadni fiaimnak, és erre törekszem szalonomban is, ahol lejátszási listáimon gátlás talanul váltakozik mindenféle stílus, a klasszikustól az undergroundig, hiszen vendégkörömben is rengeteg szín, generáció, stílus és gondolkodásmód találkozik. Fontos számomra, hogy ezt a zene is tükrözze. Ilyen izgalmas találkozást ígér a nemcsak nevével élénk szín foltot képviselő COLORSTAR. Játékuk egyedi, igényes megjelenési formája az elektronikus könnyűzenének, annak színeit, gazdagságát jó arányérzékkel mutatja meg. Jól felismerhető hangzásuk különleges.

hullámhossz 2019. január—február

2019

01 16

2019. augusztus—október mélyvíz, csak úszóknak

A RECIRQUEL TÁRSULAT MŰVÉSZETI VEZETŐJE, VÁGI BENCE ÚTJA MŰVÉSZETI ÁGAKON ÉS MŰFAJOKON ÁT.

Fotó: Hirling Bálint

ÉRZELMEK Vági Bence

Az első, meghatározó élményei érdekelnek: cirkusz, tánc vagy színház? A családi cirkuszlátogatások már korán fontos szerepet töltöttek be az életemben, akárcsak oly sok gyermek életében. Ez egy olyan alapélmény, ami újra meg újra felbukkan az ember életében, amihez újra meg újra vissza tudunk nyúlni. A varázslat, a veszély, a nevetés, a manézs közelsége és a légtornászok távolsága... Közben pedig a színháztól még ma is sokan ódzkodnak; oda fel kell öltözni, ismerni kell a darabot... Ha valaki nem tartozik oda, úgy érzi, nem neki szól, amit lát. A cirkuszban viszont ott a nyers erő, nagyon őszinte közlési mód, a szórakoztatás esszenciális változata. A cirkusz tehát hibrid és demokratikus műfaj. Igen, de fontos a kiszámíthatatlanság is. Sosem tudom, mi a következő szám. Félek, nevetek, gyönyörködöm: a legalapvetőbb érzéseket ülteti hullámvasútra, de úgy, hogy mindegyik emelkedő után jön egy még meredekebb. A pályáját mégis a kortárs tánc világában kezdte. Valóban, a cirkusz akkor nem merült fel mint cél. Ugyanakkor sok művészhez hasonlóan vonzott a cirkusz romantikája, a mélabú és a szenvedély, a halálveszély és a szerelem, és ezt a hangulatot szívesen meg is jelenítettem a munkáimban. Vagyis adott volt a tánc, a színház, és abba hívtam be a cirkuszt. A Recirquel erről is szól: az én megközelítésem szerint az artista valahol mozgásszínházi előadóművész. A mutatvány kivitelezéséhez elképesztő mértékben kell uralnia a testét, ahonnan már csak egy lépés, hogy a mozdulatai gondolatokat is kifejezzenek. Ma a legjobb artisták sok műfajban tehetségesek, ami segíti a rendezők munkáját is, hiszen ennek köszönhetően különböző közegekben mutathatjuk meg tudásukat, miközben így még szélesebb az az eszköztár, melyre építve történeteket mondhatunk el, érzelmekről mesélhetünk.

határsértők 2019. január—február

HULLÁMVASÚTJÁN A Recirquel egyes előadásaiban más-más művészeti ágak dominálnak: a képzőművészet, a fotó, a tánc, a zene is markáns része az egésznek. Az Edinburgh Festival Fringe programjában bemutatott My Land a kritikusok véleménye szerint a fesztivál legjobb előadása lett. Többen azt is mondták: új műfaj született, valami, ami új lap a cirkusz történetében, a balett, a színház és a cirkusz egyvelege. A művészeti ágak közötti átjárás bátorság és magabiztosság kérdése. Ha biztos vagyok a tudásomban, a képességeimben, merni fogok kísérletezni. Sőt keresni fogom az új kihívásokat. ...és persze az ember állandóan változik, a Recirquel sokszínű repertoárja mind én vagyok. Vagyis voltam az életem, az alkotói pályám egy bizonyos pillanatában. A Párizs Éjjel még a kabarék világa, egy letűnt kor erős vizualitása iránti vonzalmam gyermeke, míg a My Land már a befelé figyelésről, a lét mélyebb értelmének kereséséről szól. Ez nem tudatos döntés volt, ahogyan alakulok én, a társulat tagjai, úgy alakul a repertoárunk is. Mi magunk is kíváncsian várjuk, mi lesz a következő lépésünk. Jászay Tamás

2019

01 03 04 05

2019

01 25 26

2019

02 12 13 15 16

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT PÁRIZS ÉJJEL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT NON SOLUS FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT MY LAND FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

OPERA A MÜPÁBAN BA RTÓ K B ÉL A N EMZE TI H A N GV ERS ENY TEREM

RICHARD WAGNER

A BOLYGÓ HOLLANDI 2019. január 9. 19:00

GIUSEPPE VERDI

SIMON BOCCANEGRA 2019 január 10. 19:00 GOLDMARK KÁROLY

SÁBA KIRÁLYNŐJE 2019. január 13. 18:00 opera.hu | facebook.com/Operahaz

Vigye haza az élményt! Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu