Müpa Magazin 2019/2020 évad 4. szám

Ing yenes i dőszaki kiadvány • XV. év folyam, 2. szám, 2020. már cius—április

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

Színültig tavasz!

www.btf.hu

KEDVES

Közönség!

Mindig nagy örömmel várom az Önökkel való találkozást, de most különösen, hiszen ez, a negyedik alkalom különleges lesz. A Müpa fennállásának tizenötödik évfordulójára azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy a születésnap megün­ nepléséhez új szerzemény megírásával és előadásával járuljak hozzá. Darabom ihletője Bartók Béla, akinek zenéjéből a ma­ gyarság, a magyar lélek lényegét vélem kihallani. Ha Magyaror­ szágra gondolok, Bartók mindig eszembe jut. Zenéjével a hat­ vanas években, középiskolás koromban kerültem közeli kapcsolatba, annyira, hogy jórészt az ő Concertójának hatására lett belőlem zeneszerző. Nem véletlen hát, hogy új darabom munkacíme is Concerto, pontosabban Concerto trióra. Arra gondoltam ugyanis, hogy egy trió, adott esetben az én trióm, ugyanúgy eljátszhat egy versenyművet, mint egy szimfonikus nagyzenekar. A vállalkozás rendhagyónak tűnhet mindazok számára, akik tudják, hogy ez az együttes, a Trilogy, amelynek két másik tagja egyénileg és együttesvezetőként is méltán világ­hírű muzsikus, improvizatív játékáról ismert. Nos, a szá­ mukra most születő darabban is lesz improvizáció, nagy része azonban előre megkomponált. Újfajta kamarazenének nevez­ ném, és remélem, tetszeni fog. A concerto az én értelmezé­ semben közös alkotást jelent. Létrejöttében közreműködik a szerző, az előadógárda és a közönség. Várjuk tehát önöket a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, március 24-én.

Mi nagy várakozással és izgatottan készülünk a bemutatóra.

Chick Corea Fotó: Toshi Sakurai

Chick Corea

2020. március—április nyitány

44

Nyitány Tartalom Horizont

Chiara Brunello

03 JAZZ 04 Kinetikus energiák 06 Triózás felsőfokon

KLASSZIKUS

Barokk tavaszi zsongás 12 Bach minden mennyiségben 16 Mr. Lelkesedés 18 Kultúrák találkozása 20 Kivágják a rezet 22

VILÁGZENE

Fotó: Kaupo Kikkas

Fotó: Tarlova Vaszilij Petrenko

46

Fotó: Manuela Gennburg

20

Markus Stenz

LITERÁRIUM

26 Hogyan nő az irodalom? 36 28 Kiskutyás mosollyal 37 MÜPAMOZI

Lentről nézve Kelet és Nyugat 38 találkozása 30 – fentről nézve CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK Feltámadnak a nagyapa dalai 31 Az öröm hangján 42 A 88 billentyű jegyében 32 HULLÁMHOSSZ Krulik Zoltán • Kiss János Zsuráfszky Zoltán 43

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

52

Fotó: Dik Nicolai

Fotó: Shervin Lainez

50

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1066 Budapest, Teréz krt. 6., 5. emelet 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 16 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2020. február 6.

Airam Hernández

Lawrence Brownlee

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Egy német Rómában Reményre hangolva „Puccini szabadságot ad az embernek” Liszt és az opera?

Allegro io son Az újjászülető Giselle Bűnügyi táncdráma Rongyok és repülők Lélekből soul a blues, a jazz, a funk

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

44 Kultúra egy folyó helyén 6 2 46 MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK Szemelvények 48 zenekritikákból 64 50 HATÁRSÉRTŐK 52 „Egy madár számára 54 nem léteznek határok” 66 56 58 60

A címlapon: Kristine Opolais Címlapfotó: Tatyana Vlasova A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

HIGHLIGHTS OF HUNGARY-JELÖLT A MÜPA OPERAFESZTIVÁLJA 2006-ban két elsöprő erejű Parsifal-előadással kezdődött a Budapesti Wagner-napok története, amely kisvártatva a Wagner-rajongók kultuszhelyé­ vé avatta a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet és a Müpát. A fesztivál a 2018/19-es évadban új kreatív arculatot kapott — a hangképelemző szoftver segítségével készült dizájn azóta számos szakmai elismerést elnyert. A Müpa emellett a MOME fiatal tervezőgrafika szakos hallgatóit bízta meg egy rend­ hagyó Wagner-installáció elkészítésével, valamint a wagneri karaktereket el­ ső alkalommal korlátozott kiadású sörválogatás formájában is meg lehetett ízlelni. A Müpa egyedülálló Wagner-élménye ezúttal a Highlights of Hungary független szakmai kurátorai által kiválogatott 55 jelöltje között versenyez, a díjakat február 21-én adják át a Katona József Színházban.

ERNST VON SIEMENS ZENEI DÍJ TABEA ZIMMERMANN-NAK

A két intézmény között létrejött együttműködési megállapodás keretében új tanegységeket hirdetett meg a MOME: a „Müpányi” különbség című animáció­kurzuson a hallgatóknak a Müpa épületének adottságait kreatívan felhasználva olyan terveket, koncepciókat kell kidolgozniuk, amelyek kiemelik az intézmény sokoldalúságát, ugyanakkor kapcsolódnak a közösségépítés­ hez, valamint a technológiai, társadalmi és környezeti innovációs törekvések­ hez is. A KFI városintegrációs kampánytervezés kurzus résztvevői számos szempontból megvizsgálják a Müpa fizikai környezetét és a kulturális életben betöltött pozícióját, és ehhez kapcsolódóan hosszú távon fenntartható, inno­ vatív technológiai eszközöket (AR, VR) alkalmazó kommunikációs platformo­ kat dolgoznak ki csoportmunka keretében, amelyeket a későbbiekben meg is valósíthatnak. A MOME és a Müpa közötti együttműködés 2019-ben indult, és első sikerei között említendő a Budapesti Wagner-napokra Dublecz Dániel tervezőgrafika szakos hallgató elképzelései alapján létrehozott kültéri instal­ láció, amelyet az idei fesztivál ideje alatt ismét felépítenek.

Az Ernst von Siemens Musikpreis a világ legjelentősebb komolyzenei díja, melyet zeneszerző, előadóművész vagy zenetudós kaphat. 1974 óta évenként ítélik oda egy-egy kiemelkedő személyiségnek, a vele járó összeg 250.000 Euró. Rangját jelzi, hogy az első díjazott Britten volt, őt követően pedig a zene olyan nagyjai kapták meg az elismerést, mint — többek közt — Messiaen, Boulez, Lutosławski, Stockhausen, Berio, Kurtág, Karajan, Bernstein, Abbado, Harnoncourt, Barenboim, FischerDieskau, Kremer, Menuhin, Schreier, Brendel. Az idei díjazott sok szálon kötődik a magyar zenekultúrához: a brácsaművész Tabea Zimmermann (1966) a salzburgi Mozarteumban Végh Sándor tanítványa volt. Pályájá­ nak nagy lendületet adott, hogy tizennyolc évesen, 1984-ben Budapes­ ten nyert nemzetközi versenyt. Szívesen játssza magyar szerzők: Bartók, Ligeti, Kurtág, Eötvös műveit — de Seiber Mátyás, Pártos Ödön, Rózsa Miklós zenéjét is megtaláljuk repertoárján. Brácsa-szólószonátá­ ját Ligeti György neki ajánlotta. Várjon Dénes és Jörg Widmann társasá­ gában készített triólemeze nagy nemzetközi sikert aratott. A három művész a Müpában is fellépett. Tabea Zimmermann a díj átvételéhez kapcsolódó hangversenyen, 2020. május 11-én, Münchenben három Ernst von Siemens Zenei díjas: Britten, Berio és Kurtág műveit játssza.

06

horizont 2020. március—április

Tabea Zimmermann

Fotó: Marco Borggreve

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

KÖZÖS EGYETEMI KURZUSOKAT INDÍT A MOME ÉS A MÜPA

#szeretünkittlenni

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Éppen 15 éve szeretünk itt lenni. 15 éve dolgozunk azért, hogy minden nap élmény legyen – minden tekintetben. Még sok ilyen 15 évet kívánunk a Müpának és fantasztikus közönségének, művészeinek!

08

Müpa 15 2020. március—április

MÜPA

PODCAST

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

A tartalom megnyitásához olvassa be az alábbi QR-kódot:

mupa.hu

Hősök és antihősök

Richard Strauss életműve csupa izgalmas ellentmondás. Hosszú pályája során a zeneszerző többféle stílusban is alkotott: írt utó­ romantikus műveket, volt az expresszionizmus előfutára, ké­ sőbb a neoklasszicizmus hangján is megszólalt. A NEMZETI FILHARMONIKUSOK koncertjén a kiváló német karmester, MICHAEL SANDERLING Strauss két, egymástól időben és stílusban egya­ ránt távol eső kompozícióját vezényli. A Hősi élet a harmincnégy éves alkotó nagyszabású szimfonikus költeménye, amely annak idején az ifjú Bartókot is lenyűgözte: utóromantikus mestermű, amelynek szerzője a Hőst úgy ábrázolja, hogy nem lehet kétsé­ günk: önarcképet fest, ráadásul a mű váltakozva szólal meg a pátosz és az (ön)irónia hangján. Közel hat évtizeddel később, Strauss élete alkonyán keletkezett az Oboaverseny, ez a napfé­ nyes-szelíd kései opus, amely pár hónappal a II. világháború be­ fejezése után zavarba ejtőn derűs, optimista hangon szólal meg.

Egy Németországban állomásozó amerikai katona, civilben a Pittsburghi Szimfonikusok szólóoboása kopogtatott be Strauss garmischi villájába, hogy elbeszélgessen vele és megkérdezze: nem akarna-e oboaversenyt írni? A házigazda nemmel felelt, ám a kérdés bogarat ültetett a fülébe, s nemsokára mégis meg­ alkotta a művet, melyet ezen a koncerten a Londoni Szimfoni­ kusok büszkesége, JULIANA KOCH tolmácsol. A hangversenyt a Hősi élet előtt egy minden iróniától mentesen heroikus mű, Beethoven Goethe nyomán komponált Egmont-nyitánya indítja.

2020

03 05

10

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR HŐSI ÉLET KÖZREMŰKÖDIK: JULIANA KOCH — OBOA VEZÉNYEL: MICHAEL SANDERLING BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

klasszikus 2020. március—április

Egy hajdani zürichi győztes Orosz zongoristák életrajzával ismerkedve gyakran olvassuk, hogy a művész már négy- vagy ötévesen megkezdte tanulmá­ nyait, s az sem ritka, hogy ugyanez a muzsikus már hat-hétéve­ sen nagy nyilvánosság előtt koncertezett. ALEKSZEJ VOLOGYIN ehhez képest „megkésve”: kilencévesen ült először billentyűk elé, hogy rácsodálkozzék a zongora végtelen lehetőségeire. Ké­ pességei hamar nyilvánvalóvá váltak, s ennek megfelelően a kü­ lönleges tehetségek számára létrehozott Gnyeszin Intézetben kezdte meg tanulmányait, melyeket később a Moszkvai Konzer­ vatóriumban folytatott. Utóbb a mifelénk is jól ismert grúz mű­ vész, Eliszo Virszaladze is mesterei közé tartozott, majd a Comói Nemzetközi Zongoraakadémián tökéletesítette tudását. A ma­ gyar zenehallgatónak fontos információ, hogy akárcsak Várjon Dénes számára 1991-ben, Vologyin karrierjének is a zürichi Nem­ zetközi Anda Géza Zongoraverseny adott jelentős lendületet 2003-ban, amikor megnyerte a rangos megmérettetést.

Alekszej Vologyin rendszeresen fellép Budapest koncerttermei­ ben. Mostani hangversenye első részében a klasszikusok termé­ séből válogatva először két azonos hangnemű kompozíciót sorol egymás mellé: Haydn és Beethoven Esz-dúr szonátáját (Hob. XVI:49; op. 31, No. 3), majd a második részben műfaji szempont­ ból igen változatosan (polonéz, noktürn, barcarola, etűd, scherzo) csupa Chopin-művel kedveskedik az érzelemgazdag és virtuóz romantikus repertoár kedvelőinek.

Fotó: Marco Borggreve

Fotó: Marco Borggreve

Michael Sanderling

2020

03 11

Alekszej Vologyin

MVM KONCERTEK — A ZONGORA ALEKSZEJ VOLOGYIN ZONGORAESTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Két Második

Fotó: Zoe Cura

José Cura

Milyen érzés lehet olyan alkotónak lenni, aki élete legnagyobb teljesítményét első művével éri el, ám a kezdeti sikert többé nem adatik megismételnie? A verizmus jeles olasz operaszerző­ je, Ruggero Leoncavallo sokat tudott volna mesélni erről kortár­ sainak, az előző századforduló komponistáinak, akik tanúi le­ hettek a BAJAZZÓK sikerének, de annak is, hogy Leoncavallo további próbálkozásai jóval szerényebb fogadtatásban részesül­ tek. A féltékenységen alapuló, tragikus komédiástörténettel azonban a nápolyi szerző mindörökre beírta nevét az operaműfaj történetébe. Érdekes, hogy az a mű, amellyel a BAJAZZÓKat szoro­san összekapcsolta az előadói gyakorlat, Mascagni Paraszt­becsülete eredetileg a Bajazzók vetélytársa volt: a két kompozíció egyazon pályázaton indult (a Sonzogno zene­ műkiadóén), s a versengést a Parasztbecsület nyerte. Mivel a Parasztbecsület egy-, a Bajazzók kétfelvonásos, a két darab az operaházak műsorán egymásra talált. Érdekes háttérinfor­ máció, hogy Leoncavallo (aki egyébként Puccini után egy évvel, 1897-ben a Bohéméletet is megzenésítette) gyermekkorából, közvetlen környezetéből ismerte az operája tárgyául szolgáló véres féltékenységi történetet, amelynek áldozata családjának szolgája, bizonyos Gaetano Scavello volt. A mű főszerepét ezen az estén a magyar közönség régi kedvence, a karmesterként és zeneszerzőként is aktív argentin sztártenor, a MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA idei évadjának visszatérő vendége, JOSÉ CURA alakítja.

2020

04 21

LEONCAVALLO: BAJAZZÓK — JOSÉ CURA FŐSZEREPLÉSÉVEL OPERA KÉT FELVONÁSBAN — KONCERTSZERŰ ELŐADÁS SZEREPLŐK: CANIO: JOSÉ CURA NEDDA: PASZTIRCSÁK POLINA TONIO: KELEMEN ZOLTÁN BEPPO: BALCZÓ PÉTER SILVIO: HAJA ZSOLT KÖZREMŰKÖDIK: MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSA (VEZETŐ KARNAGY: DINYÉS SOMA) MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA VEZÉNYEL: KOVÁCS JÁNOS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Két olyan remekmű, amely a hangversenytermekben mindig ga­ rantálja a sikert, Rachmaninov 2. (c-moll) zongoraversenye és Sibelius 2. (D-dúr) szimfóniája szerepel a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR műsorán. Mindkettőről elmondható, hogy szerzőjének egyik legnagyobb sikere. Rachmaninov nagy alkotói válságot köve­tően, a megbukott 1. szimfónia kudarca nyomán kialakult depresszióját leküzdve írta a zongoraversenyt, amely lelkes si­ kert aratott, segítve a zeneszerzőt abban, hogy visszatérjen a folyamatos kompozíciós munkához. Sibelius 2. szimfóniája is mélyen személyes alkotás, amelyet Hämeenlinna szülötte „a lé­ lek vallomásának” nevezett, s amely a zenekedvelők tudatában hazafias program nélkül is összefonódott Finnország független­ ségi törekvéseivel — ezt a gondolatvilágot sugallja a mű hősi hangvétele és büszke tartása, de az is, hogy nem sokkal a hamar népszerűvé vált Finlandia után keletkezett. És ne feledjük: mindkét mű a századforduló utóromantikus törekvéseinek hű tükre, hiszen mindkettő 1900—1902 között született. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR rendszeres vendége, a hajdani Swarowsky- és Österreicher-növendék, az idén nyolcvanéves DMITRIJ KITAJENKO, akit 1969-ben a Karajan Versenyen aratott győzelme tett nemzetközileg ismertté, e repertoár avatott elő­ adója. A versenymű szólistája, a dél-koreai YEOL EUM SON játé­ kára pedig 2004-ben figyelt fel először a világ, amikor a fiatal művésznő Lorin Maazel vezényetével, a New York-i Filharmoni­ kusok kíséretével mutatkozott be.

Kecskés M. Júlia

Yeol Eum Son

Fotó: Marco Borggreve

Kacagj, bajazzo…

2020

04 24 25 27

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR RACHMANINOV, SIBELIUS KÖZREMŰKÖDIK: YEOL EUM SON — ZONGORA VEZÉNYEL: DMITRIJ KITAJENKO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

11

Barokk tavaszi zsongás Milyen fúgákat írt a zeneszerző, aki Haydn elődje volt az Esterházyak szolgálatában? Ki volt Alexandrosz Balasz, és hogyan dolgozta fel életét Händel Magyarországon eddig nem játszott oratóriuma? Hogyan hangzik Rameau világ­ premierként megszólaló operája, a Dardanus? Milyen az öthúros cselló? Ilyen és hasonló kérdésekre remélhet választ, aki ellátogat a Müpa Régizenei Fesztiváljára.

Hatodik alkalommal rendezi meg a Müpa a Régizene Fesztivált, amelynek program­ ján ezúttal is mindenki talál kedvére való koncertet, legyen szó operáról, oratórium­ ról, zenekari művekről vagy intim kamara­ zenéről. A bő egy hét alatt nagyszerű elő­ adókat hallhatunk, jó néhány kuriózum vár bennünket, valamint magyarországi és ős­ bemutató is. A fesztivál alaphangját A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA adta meg még február végi Bach-hangversenyé­ vel; az eseménysorozat másik zenekari estjén a HAYDN PHILHARMONIE játszik Haydn és kortársai alkotásaiból. Az együttest Osztrák—Magyar Haydn Zenekar néven

12

klasszikus 2020. március—április

ismerhettük meg, hosszú időn át alapítója, Fischer Ádám vezette, de 2015-ben meg­ újult, a névváltoztatással egy időben vette át a művészeti vezető posztját NICOLAS ALTSTAEDT gordonkaművész — ő szólista­ ként is közreműködik a koncerten Haydn gyönyörű C-dúr csellóversenyében. Zene­ történeti csemegeként megszólaltatják továb­bá a Haydn-tanítvány Ignaz Josef Pleyel egyik oktettjét, valamint annak a Georg Werner­nek a fúgáit is — ráadásul éppen Haydn átdolgozásában —, aki Haydn előtt szolgált az Esterházyaknál udvari kar­ mesterként.

A fesztivál két utolsó napján nagyszabású, egész estés alkotásokat hallhatunk. Már­ cius 7-én magyarországi bemutatóként hangzik el az ókori uralkodó és hadvezér, Alexandrosz Balasz életét feldolgozó Händel-oratórium, az Alexander Balus, amely az utolsók egyike a nagy barokk zene­szerző életében. A hazai korhű régi­ zenejáték egyik meghonosítója, NÉMETH PÁL kizárólag magyar előadókkal szólaltatja meg ezt a sokszínű és zeneileg rendkívül iz­ galmas alkotást: a KODÁLY KÓRUS DEBRECEN és a SAVARIA BAROKK ZENEKAR mellett a főbb szerepekben BAKOS KORNÉLIA, JEKL LÁSZLÓ, BIRI GERGELY és JÓNÁS KRISZTINA

2020. március—április klasszikus

13

Fotó: Marco Borggreve

Nicolas Altstaedt

14

klasszikus 2020. március—április

Fotó: Raffay Zsófi

Rohmann Ditta

lép színpadra. A másik nagyszabású pro­ dukció VASHEGYI GYÖRGY francia barokk műveket bemutató, közel két évtizede tar­ tó vállalkozásának része. Ezen a misszión belül is külön vonulatot képeznek a francia zenés színpad egyik legjelentősebb képvise­ lője, Jean-Philippe Rameau operái, néhányat már az utóbbi évek Régizene Fesztivál­jain is előadtak. Ezúttal a Händel-oratóriumnál csak pár évvel korábban komponált Dardanus kerül sorra, a fesztivál zárónapján, a Ver­ sailles-i Barokk Zenei Központtal együtt­ működésben. A mű 1744-ben átdolgozott verziójának előadása világpremier lesz, a szólisták most is a stílus legjobbjai: a két szerelmest JUDITH VAN WANROIJ és CYRILLE DUBOIS alakítja, a féltékeny riválist pedig TASSIS CHRISTOYANNIS. A nagy apparátusú műveket felvonultató hangversenyeket kamarakoncertek egészí­ tik ki a fesztivál programján. Március 1-jén BORSÁNYI MÁRTON csembalóművész és GUILHERME ROBERTO szólaltat meg rendkí­ vül változatos műsort, billentyűs és vokális műveket az Üvegteremben, a német barok­k­ ra koncentrálva, de kitérve a másfél évszá­ zadon átívelő korstílus angol, itáliai és né­ metalföldi példáira is. Borsányi Márton Lipcsében, majd a régizenejáték felleg­ várában, a bázeli Schola Cantorumban ta­ nult, kamarapartnere a 2019-es Világkórus basszus szólamának vezetője, a Brazíliá­ ban született, de Zürichben élő és tanu­ló Guilherme Roberto lesz. Március 2-án az Üvegteremben az ENSEMBLE CANTILENE játszik, ez a viszonylag fiatal (2016-ban alakult), sokszínű hangzásra képes, sokol­ dalú és széles repertoárú együttes, amely fellépett már a Kaposfesten, a Csíkszeredai

Régizene Fesztiválon, valamint az eszter­ házai Régi Zenei Napokon. Tapasztalt ze­ nészek alkotják, veze­tője ANNEKE BOEKE furulyaművész, aki mellett LESTÁK BEDŐ ESZTER, ROMÁN MIKOLA, MAHDI KOUSAY, PÉTERY DÓRA és DAVIDOVICS IGOR adja elő többek között Monteverdi, Purcell és Bach műveit, GAVODI ZOLTÁN férfialt közremű­ ködésével.

Március 3-án ROHMANN DITTA gordonkamű­ vész és OLGA PASCSENKO koncertjét hallhat­ juk a Fesztivál Színházban, Bach, Beethoven és Schubert műveivel. A műsor több érde­ kességet is tartogat. Az orosz művész a korban elterjedt zongora-előd hangsze­ ren, a cselló hang­jával-személyiségével nagyszerűen összeolvadni képes fortepia­ nón kísé­ri magyar partnerét, aki nemcsak a hagyományos négyhúrú gordonkán, ha­ nem öthúrú változatán is játszik majd.

Beethoven C-dúr szonátáját négy-, Schubert pár évvel később keletkezett Arpeggioneszonátáját pedig öthúros instrumentumon szólaltatja meg a kiváló magyar művész, aki azt vallotta hangszerválasztásáról, hogy mióta ilyen csellón játssza Schubert örökzöld darabját, nem foglalják le annyira a technikai nehézségek, így zeneileg sokkal közelebb tud kerül­ni ehhez a remekműhöz.

Olga Pascsenko szintén kivételes-kísérle­ tező művész: a moszkvai Csajkovszkij Kon­ zervatóriumban 2010-ben fejezte be tanul­ mányait többek között a legendás Alekszej Ljubimov növendékeként, de már kilenc­ esztendősen önálló estet adott New York­ ban. A 2014-es lipcsei Bach-versenyen má­ sodik helyen végzett — ugyanúgy, mint két évvel korábban Rohmann Ditta —, valamint közönségdíjat is kapott.

Várkonyi Tamás

2020

02 28

2020

03 01

2020

03 02

2020

03 02

2020

03 04

2020

03 07

RÉGIZENE FESZTIVÁL NO SONGS OF TRIUMPH NOW BE SUNG – HALLGATTASSÉK EL A DIADALMAS ÉNEK BORSÁNYI MÁRTON ÉS GUILHERME ROBERTO ÜVEGTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL ENSEMBLE CANTILENE GAVODI ZOLTÁN — FÉRFIALT ANNEKE BOEKE — FURULYA LESTÁK BEDŐ ESZTER, ROMÁN MIKOLA — HEGEDŰ MAHDI KOUSAY — GORDONKA PÉTERY DÓRA — CSEMBALÓ, ORGONA DAVIDOVICS IGOR — THEORBA, LANT, GITÁR ÜVEGTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL ROHMANN DITTA ÉS OLGA PASCSENKO ESTJE ROHMANN DITTA — CSELLÓ OLGA PASCSENKO — FORTEPIANO FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RÉGIZENE FESZTIVÁL HAYDN PHILHARMONIE VEZÉNYEL ÉS SZÓLÓT JÁTSZIK: NICOLAS ALTSTAEDT — CSELLÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM RÉGIZENE FESZTIVÁL HÄNDEL: ALEXANDER BALUS — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ ALEXANDER BALUS — BAKOS KORNÉLIA CLEOPATRA — JÓNÁS KRISZTINA ASPASIA — DUCZA NÓRA JONATHAN — BIRI GERGELY PTOLOMEE — JEKL LÁSZLÓ COURTIER — NAJBAUER LÓRÁNT KÖZREMŰKÖDIK: KODÁLY KÓRUS DEBRECEN SAVARIA BAROKK ZENEKAR VEZÉNYEL: NÉMETH PÁL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020

A Dardanus 1744-ben átdolgozott verziójának előadása világpremier lesz, a szólisták most is a stílus legjobbjai…

RÉGIZENE FESZTIVÁL A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: MARGARET FAULTLESS (ZENEKARVEZETŐ), HUW DANIEL, RODOLFO RICHTER — HEGEDŰ KATHARINA SPRECKELSEN — OBOA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

03 08

RÉGIZENE FESZTIVÁL RAMEAU: DARDANUS SZEREPLŐK: IPHISE, L’AMOUR — JUDITH VAN WANROIJ VÉNUS, UNE PHRYGIENNE — CHANTAL SANTON JEFFERY DARDANUS — CYRILLE DUBOIS ANTÉNOR — TASSIS CHRISTOYANNIS TEUCER, ISMÉNOR — THOMAS DOLIÉ ARCAS — CLÉMENT DEBIEUVRE KÖZREMŰKÖDIK: PURCELL KÓRUS ORFEO ZENEKAR VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

15

Kelemen Barnabás

Bach

minden mennyiségben

Joshua Bell, Kelemen Barnabás, Dale Henderson, Accord Kvartett — két hegedűművész, egy csellista, egy vonósnégyes, mind neves muzsikusok. A koncertpódiumon kívül egy olyan ötlet köti őket össze, amely korábban különlegesnek számított, ma azonban talán már nem neveznénk annak. Kapták a hangszerüket, lementek a New York-i vagy a budapesti metróba, és játszottak a járókelőknek — csak úgy…

Az amerikai Dale Henderson továbbgondolta a dolgot, és útjára in­ dította a Bach in the Subways elnevezésű, többnapos nemzetközi programot. 2010 márciusa óta Johann Sebastian Bach születés­ napján, március 21-én a világ számos országában kiváló muzsiku­ sok ünneplik a „harmónia ükapját”. Ilyenkor ingyenes koncertek hallhatók Mexikótól Varsóig, az egész glóbuszon. A kezdeménye­ zéshez 2015-ben magyar muzsikusok is csatlakoztak, öt belvárosi helyszínen csendült fel a mester muzsikája.

16

klasszikus 2020. március—április

Az önkéntesség, a kultúra iránti elkötelezettség eredményeként 2019-re az eseménysorozat Bach Mindenkinek Fesztivállá növe­ kedett, és „a felszínre került”: Magyarországon és a határon túli, magyar­lakta vidékeken 71 település koncerttermeiben, templomai­ ban, művészetoktatási intézményeiben, kórházakban és számos más helyen egyetlen hét leforgása alatt mintegy 400 előadást tar­ tottak a neves fellépők, köztük Kossuth- és Liszt-díjas művészek.

A Bach Mindenkinek az ország legtöbb helyre eljutó komolyzenei fesztiválja lett.

…HÁROM NAPON ÁT SZÁMTALAN PROGRAMMAL TALÁLKOZHAT AZ ÉRDEKLŐDŐ A FESZTIVÁL SZÍNHÁZBAN, AZ ÜVEGTEREMBEN, AZ ÁTRIUMBAN ÉS AZ ELŐADÓTEREMBEN. 2019-ben a Müpa csatlakozott a fesztiválhoz, 2020-ban már három napon át (március 20—22.) számtalan programmal ta­ lálkozhat az érdeklődő a Fesztivál Színházban, az Üvegterem­ ben és az Előadóteremben. Installáció, kortárs koreográfia sze­ repel a kínálatban. Vokális együttes, nevezetesen a CAPELLA SILENTIUM KAMARAKÓRUS koncertje is hallható lesz. FAZEKAS GERGELY a Mester tudós műveiről beszél előadásában. Min­ dennap lesz jazzműsor, többek között SZAKCSI LAKATOS BÉLA, OLÁH KÁLMÁN, LUKÁCS MIKLÓS, LAKATOS PECEK KRISZTIÁN köz­ reműködésével. A legizgalmasabb pillanatokra talán akkor kerül sor, amikor egy klasszi­kus és egy jazz-zongorista — MARCZI MARIANN és KÁEL NORBERT — „párbajozik” a Goldberg-variációk tételeire. A vasárnapi Cifra Palota programban is feltűnik Bach, ugyanis közös éneklésre csábítják a családokat.

A legnagyobb hangsúlyt természetesen a klasszikus zene kap­ ja, az ifjú zenészektől egészen a külföldön is híressé vált mű­ vészekig sokan dobogóra lépnek. Fülei Balázs és Eckhardt Gábor zeneakadémiai tanítványai, valamint a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara zongora tanszakának hallgatói is koncer­ tet adnak. A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI ZENEKARA, a NEMZETI FIL­HARMONIKUSOK zenészei játszanak; hallhatjuk SPÁNYI MIKLÓS és a CONCERTO ARMONICO műsorát; CSÁKI ANDRÁS, EÖTVÖS JÓZSEF, SZILVÁGYI SÁNDOR egyénileg és gitár­trióként is muzsikál; BACSI JÁNOS, HENCZEL TÜNDE, NAGY CSABA és CZÉBELY BEÁTA zongoraművészek szintén fellépnek — és még sokan mások.

Szóló- és triószonáták, zongoraművek a Francia szvitektől a Wohltemperiertes Klavierig, motetták, korálok, gitárátiratok, számtalan műforma — de mindvégig Johann Sebastian Bach muzsikája.

Albert Mária

2020

03 20 21 22

BACH MINDENKINEK FESZTIVÁL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ, ÜVEGTEREM

2020. március—április klasszikus

17

Wayne Marshall

Mr. Lelkesedés 18

klasszikus 2020. március—április

A sokoldalúságot rendszerint (és persze méltán) az irigylésre mél­ tó adottságok közé szokás számítani, míg arról jóval ritkábban esik szó, hogy az ilyesmi bizony néha meg is nehezítheti az ember, kö­ zelebbről a művész dolgát. A mindenkori külső szemlélők ugyanis első közelítésben hagyományosan jobban boldogulnak a könnyen kategorizálható tehetségekkel, vagyis inkább vonzódnak az egyet­ len működési területtel, műfajjal vagy épp hangszerrel beérő mű­ vészalkatokhoz. A sokirányú érdeklődés és tevékenység első pil­ lantásra majdnem mindig gyanús némiképp — egészen addig, amíg a közönség, a szakma meg a zord kritika szemében valaki ki nem érdemli a beskatulyázhatatlanság ritka luxusát.

Ezt a kezdeti ellenállást kellett leküzdenie az angliai Oldhamben született Wayne Marshallnak is, aki a nyolcvanas évek vége, a ki­ lencvenes évek eleje óta egyszerre űzi a zongoraművészi, az orgona­ játékosi és a dirigensi mesterséget. Ráadásul a műfajok, korstílusok és előadói gyakorlatok között is életvitelszerűen ingázik: a roman­ tikától a Broadway-zenéig, markáns elkötelezettséggel a jazz és annak improvizatív szellemisége iránt. Ahogyan egy interjúban fo­ galmazott: „A zene olyan nyelv, amelynek hatalmas szókincse van, és akár barokkot, akár jazzt, akár bármi mást játszunk — mindan�nyian azt gazdagítjuk.”

…vonakodik szabványszerűen behatárolni a maga működési területét…

Fotó: Charles Best

A sokoldalúságnak és a sokirányú érdeklődésnek ez a személyes jegyű képlete még akkor is nyilvánvalóvá és egyszersmind félre­ ismerhetetlenné válik, ha — mint most márciusban a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben — Wayne Marshall „csupán” egyetlen művészi minőségében lép, illetve ül a közönség elé.

Hiszen a virtuóz orgonaművész koncertjét így is a zeneszerzői és az előadói szerepet egyesítő improvizációk foglalják majd keretbe, hogy az ihletett rögtönzések között a program a francia romanti­ kus orgonarepertoár gyöngyszemeitől a kortárs angolszász kom­ pozíciókig íveljen.

Mr. Enthusiasm, vagyis Mr. Lelkesedés — így nevezte el pár éve a Telegraph tisztelgő kritikája Marshallt, aki váltig vonakodik szab­ ványszerűen behatárolni a maga működési területét és művészi választásait. A határokat nem tisztelő szenvedély és az érdeklődés korlátozhatatlansága a közönségre is felszabadítóan hat. A művész lelkesültsége pedig rendre átragad művésztársaira és persze hallga­ tóira úgyszintén. Alighanem velünk is ez történik majd márciusban.

László Ferenc

Karmesterként és zongoristaként már bemutatkozott Budapesten, márciusban viszont orgonajátékát csodálhatjuk, amikor a Müpa pódiumára lép a zenei világ egyik nagy határátlépője, WAYNE MARSHALL.

2020

03 23

WAYNE MARSHALL BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

19

Fotó: Chris Christodoulou

A Royal Philharmonic Orchestra

Kultúrák találkozása Nagy múltú és fényes jelenű angol zenekar, orosz sztárkarmester és világszerte ünnepelt német zongoraművésznő, akinek édesanyja japán: a londoni székhelyű ROYAL PHILHARMONIC ORCHESTRA hangversenye a nemzetek legnemesebb együttműködésének szellemét képviseli, s ezt a gondolatot nyomatékosítja a műsor is, amelyben egy angol, egy orosz és egy német szerző műve szerepel.

A korszakos brit karmester, Thomas Bee­cham (1879—1961) nemcsak történeti jelentőségű felvételeiről és fanyar humorú aforizmáinak seregéről híres, de arról is, hogy ő volt a 20. század első felének angol zeneéletében az egyik legtermékenyebb kezdeményező, mintha pályafutásának kulcsfogalmai ezek lettek volna: alapítani, fejleszteni, felvirágoztatni. A 20. század első éveiben létrehozta a Beecham Symphony Orchestrát, a harmincas évek­ ben Malcolm Sargenttel közösen életre

20

klasszikus 2020. március—április

hívta a Londoni Filharmonikusokat, 1946ban pedig a második világháború utáni újra­kezdés lendületében, a Royal Philhar­ monic Society és VI. György támogatásával a Royal Philharmonic Orchestrát.

Természetesen a zenekar legelső karmes­ tere is ő maga volt: haláláig irányította az együttest. Elhunytát követően a Royal Philharmonic Orchestra átmeneti nehézségek­kel kényszerült szembenézni, sőt egy ideig a muzsikusközösségnek

Színes repertoár és stiláris rugalmasság jellemezte és jellemzi ma is az együttes műsorpolitikáját…

a fennmaradásáért is küzdenie kellett, ké­ sőbb azonban a zenekar pozíciója megszilár­ dult, s Beechamet olyan rendkívüli kvalitású karmesterek követték, mint Rudolf Kempe, Doráti Antal, André Previn, Vladimir Ashkenazy, Leopold Stokowski, Charles Mackerras, Yehudi Menuhin, Jurij Tyemirkanov, Daniele Gatti.

Színes repertoár és stiláris rugalmasság jellemezte és jellemzi ma is az együttes műsorpolitikáját: a klasszikusok és az an­ gol szerzők mellett megszólaltak koncert­ jeiken és hanglemezeiken a francia és orosz komponisták és a 20. század szerzői, köz­ tük Bartók is, de az RPO a könnyűzenétől sem idegenkedett soha: a hatvanas évek­ ben együttműködtek Keith Emerson együttesével, a Nice-szal, játszottak operet­ tet és szimfonikus rockot, Burt Bacharach és Richard Rodgers slágereit, filmzenét (Híd a Kwai folyón, Sherlock Holmes magánélete) — s mindezt ugyanazzal az oda­ adással és szakértelemmel, amellyel Stravinsky operáját, Az aranyifjú útját rög­ zítették — a szerző vezényletével. Ezt az el­ fogulatlanul maximalista magatartást ne­ vezzük professzionalizmusnak.

A zenekar 2018-ban hozta nyilvánosságra a döntést: a 2021/2022-es évadtól öt éven át VASZILIJ PETRENKO lesz a Royal Philhar­ monic Orchestra zeneigazgatója. Az orosz karmester, aki 1976-ban Leningrádban látta meg a napvilágot, olyan mestereknél tanult, mint Mariss Jansons, Jurij Tyemirkanov, Esa-Pekka Salonen, George Benjamin.

Az RPO élén először 2016-ban vendégsze­ repelt, majd 2017-ben visszatért. Korábbi pályájának legfontosabb állomásai között említhetjük a Liverpooli Filharmonikusok és az Oslói Filharmonikusok, valamint az Európai Közösség Ifjúsági Zenekara élén végzett munkáját. Nem meglepő, hogy diszkográfiájában előkelő helyet foglal el az orosz repertoár: hanglemezre rögzítette többet közt Csajkovszkij, Rachmaninov, Szkrjabin, Prokofjev, Sosztakovics műveit — a felvételeken közreműködő szólisták között olyan rangos művészeket találunk, mint Hilary Hahn, Truls Mørk, Baiba Skride, Arabella Steinbacher. Vaszilij Petrenko az északnyugat-angliai Wirral-félszigeten él, felesége, Jevgenyija Csernyiseva-Petrenko maga is karmester.

A hangverseny zongoraművész szólistája, a müncheni születésű, harminckét éves ALICE SARA OTT különleges muzsikus:

Alice Sara Ott

japán zongorista édesanya és német épí­ tészmérnök édesapa gyermekeként két el­ térő kultúra metszéspontjában nevelke­ dett. Négyévesen kezdett zongorázni, de egy ifjúsági verseny döntőseként már ötesztendősen a Herkulessaal zsúfolt né­ zőtere előtt játszott. Mint oly sok csoda­ gyerek életében, az övében is hamar meg­ jelentek a versenygyőzelmek: Japánban, Németországban, Olaszországban egyaránt jelentős sikereket ért el. Életrajzi adatai ar­ ról tanúskodnak, hogy 2005-ben, tizenhét évesen vett részt az utolsó megmérette­ tésen. Tizenkét éves korától a salzburgi Mozarteumban végezte tanulmányait egy nagy hírű mester, Karl-Heinz Kämmerling irányításával — az ő növendéke volt a Müpa közönsége által jól ismert Lars Vogt, Igor Levit és Aaron Pilsan is. Hanglemezfelvé­ teleket 2009 óta készít. Itt is kezdettől magasan tartja a mércét: Liszt Transzcendens etűdjeivel indított, Chopin összes ke­ ringőjével folytatta, s nem sokkal később Liszt Esz-dúr, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye következett, no meg Muszorgszkij nevezetes ciklusa, az Egy kiállítás képei.

Legutóbbi CD-je, a Nightfall költői temati­ kus album az alkonyatról: a lírát és a külö­ nös-sejtelmes hangulatokat váltogatja, hol egyszerűbb faktúrájú, hol boszorkányosan nehéz tételeket sorolva egymás mellé. Alice Sara Ott nyitott gondolkodású művész, aki olyan kísérletező szellemű muzsikusokkal is együttműködött, mint Francesco Tristano vagy Ólafur Arnalds.

Fotó: Marie Staggat

A hangverseny műsora iskolapéldája az igényesen és szellemesen összeállított koncertprogramnak: találunk benne abszo­ lút slágert (Beethoven: c-moll zongora­ verseny), viszonylag ritkán felcsendülő, de azért semmiképp sem ismeretlen re­ mekművet (Britten: Négy tengeri közjáték a Peter Grimes című operából) és a magyar közönség körében felfedezésre váró ritka­ ságot (Prokofjev: 5. szim­fónia). Ráadásul az „egy angol, egy német, egy orosz” össze­ állítás természetes gesztussal utal az elő­ adók nemzeti hovatartozására: mindenki­ nek módja van, hogy szellemi értelemben „kicsomagolja a hazait”, megmutatva, honnan jött, milyen kultúrát képvisel.

Csengery Kristóf

2020

03 29

ROYAL PHILHARMONIC ORCHESTRA KÖZREMŰKÖDIK: ALICE SARA OTT — ZONGORA VEZÉNYEL: VASZILIJ PETRENKO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

21

KIVÁGJÁK

A REZET

Nagyszámú hegedűs, csellista és zongorista után ezúttal rézfúvósok lesznek a Felfedezések sorozat főszereplői, ráadásul nem is akármilyenek!

22

Pálfalvi Tamásklasszikus 2020. március—április

Tillmann Höfs

…előtte harminchárom éven át egyetlen kürtös sem részesült ebben az elismerésben.

Fotó: Adamik Ádám

(kamarapartnere a japán zongoraművésznő, Akiko Nikami) 2018-ban: a CD-t egy évvel később három kategóriában is Opus Klassik díjra jelölték, és az egyik kategóriában meg is nyerte a díjat. A Pizzicato magazin szerint Höfs lírai kürtjátéka kiváló, a Das Orchester szerint pedig ventiltechnikájának, továbbá magas­ságainak és mélységeinek nincsenek határai. Mindezt a Müpa közönsége Richard Strauss 1. kürtversenyében tapasz­ talhatja majd meg, amelyről bátran állíthatjuk, hogy a 19. század leghíresebb, legtöbbet játszott kürtversenye, de talán még így is ritka vendége a hangversenytermeknek — a mű tehát nagyon is jól illeszkedik a Felfedezések sorozat koncepciójába.

Kezdjük azzal a névvel, amelyik a hazai közönség számára ta­ lán kevésbé ismerős: az 1996-ban, Hamburgban született kürt­ művész, TILLMANN HÖFS 2017-ben aratott hatalmas sikert a Német Zenei Versenyen, ami azért számított szenzációnak, mert előtte harminchárom éven át egyetlen kürtös sem része­ sült ebben az elismerésben. Tegyük hozzá, hogy mindezt ös�­ szesen hatévi tanulás után érte el, ugyanis bár Höfs muzsikus­ családban nőtt fel, először trombitált, és ezzel a hangszerrel is szép eredményeket ért el. De kürtösként is azonnal versenye­ ket nyert, 2015 óta a Berlini Művészeti Egyetem hallgatója, és fellépett már a legkiválóbb német zenekarokkal, olyan nagy hírű koncerttermekben, amilyen a Berlini Filharmónia, a lipcsei Gewandhaus, a hamburgi Laeiszhalle vagy az Elbphilharmonie.

Tillmann Höfs életében minden nagyon gyorsan történik, és ez igaz a legelső lemezére is, amelyet Air címmel készített el

A hangverseny másik szólistája a Müpa közönsége számára már egyáltalán nem ismeretlen: PÁLFALVI TAMÁS trombita­ művész Németországból Amerikába invitálja a hallgatóságot, hiszen George Gershwin Rhapsody in Blue-ját adja elő Tyimofej Doksicer szólótrombitás átiratában. Pálfalvi részéről ezt akár amerikai évei felé tett főhajtásnak is tekinthetjük, hiszen a fia­ tal trombitás 2009 és 2012 között a New York-i Bard College ösztöndíjas hallgatója volt. Mesterdiplomáját néhány évvel később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen vehette át Boldoczki Gábor növendékeként. Persze Pálfalvi Tamásnak Német­országhoz is sok köze van, hiszen menedzsmentje Hannoverben működik, ő maga megkapta a Fanny Mendelssohn Förderpreist, továbbá első szólólemeze, az Agitato is német kiadónál, a Berlin Classicsnál jelent meg. Róla is elmondható, hogy koncertezett már Európa számos országában, sőt meg­ fordult az Egyesült Államok legnagyobb hangversenytermei­ ben (Carnegie Hall, Hollywood Bowl), továbbá Kínában és Japán­ban is sikeres hangversenyeket adott.

A Felfedezések mostani koncertjén a zenekar már jól ismert, hiszen a SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL által vezetett KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN visszatérő vendége a sorozatnak, a szó­ listákhoz pedig műsorválasztásukkal is alkalmazkodtak, hiszen a Gershwin-műhöz kapcsolható a szintén amerikai Samuel Barber híres vonószenekari Adagiója (mintegy fúvósoktól mentes bevezetőként), Strauss kürtversenyének pedig méltó párja lesz a német komponista leghíresebb szimfonikus költe­ ménye, az Imigyen szóla Zarathustra, amelyben minden bizon�­ nyal a zenekari muzsikusok is kivágják majd a rezet.

Tóth Endre 2020

04 26

FELFEDEZÉSEK KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN KÖZREMŰKÖDIK: PÁLFALVI TAMÁS — TROMBITA TILLMANN HÖFS — KÜRT VEZÉNYEL: SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

23

Cirkusz a javából Egy színész, egy táncos

David Bowie egyik dalának ezt a címet adta: Az élet egy cirkusz; gitárcirkusznak nevezte el egyik együttesét a rockgitáros Peter Frampton, és ez a sok asszociációt keltő szó szerepelt a free­jazzmuzsikus, Henry Threadgill ’90-es évekbeli zenekarának (Very Very Circus) nevében is — itt két elektromos gitár szólalt meg.

Ennyit az előzményekről. Immár nekünk is van jazzcirkuszunk, Fusion Circus néven, melyet LÁSZLÓ ATTILA irányít. Az építész­ mérnökként végzett jazzgitáros 1975-ben lépett először közön­ ség elé csapatával, a Kaszakővel, nem sokkal később pedig már a magyar jazz egyik élvonalbeli hangszeresének számított. Új együttesével 2019 májusában mutatkozott be Cegléden, a hagyományos dobfesztiválon. Cegléden egykori fegyvertár­ sa, Borlai Gergő dobolt a zenekarban, a Fesztivál Színházban pedig egy másik, szintén külföldön élő jazzdobos sztár, Néme­ th Ferenc kezeli majd az ütőket. A gitáros mindig is elsősorban a fusion jazz idiómáiban szerette kifejezni magát, és ez most sincs másképp. A „Circus” pedig azért került bele új együttese nevébe, mert áthangszerelt uptempós szerzeményeinek friss, három fúvóst megmozgató, kicsit retró jazz-rockos atmoszfé­ rája harsány, virtuóz, „cirkuszi” előadást kíván. Az It’s Already That címet viselő Müpa-műsor első részében mindazonáltal lá­ gyabb oldalát is felvillantja a gitáros, amikor előadja nemrégi­ ben befejezett Concerto for Jazz Guitar and Chamber Orchestra című nagy ívű művét, a Budapesti Vonósok Kamarazenekar közreműködésével, és velük mutatja be a Müpa 15. születés­ napjára komponált vadonatúj darabját is.

2020

03 10

24

JAZZMŰHELY LÁSZLÓ ATTILA: IT’S ALREADY THAT LÁSZLÓ ATTILA — GITÁR KÖZREMŰKÖDIK: OLÁH KÁLMÁN — ZONGORA NAGY JÁNOS — BILLENTYŰS HANGSZEREK LATTMANN BÉLA — BASSZUSGITÁR HIDÁSZ TAMÁS, NÉMETH FERENC — DOB POZSÁR ESZTER — FUVOLA HORVÁTH BÉLA — OBOA LAKATOS GYÖRGY — FAGOTT PECZE BALÁZS — TROMBITA SOSO LAKATOS SÁNDOR — SZAXOFON CSAPÓ KRISZTIÁN — HARSONA BUDAPESTI VONÓSOK KAMARAZENEKAR VEZÉNYEL: KOVÁCS LÁSZLÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

jazz 2020. március—április

Megszokhattuk, hogy a Bohém Étteremben zajló beszélgetés­ sorozat, a Jazzrajongók meghívottjai a magyar kulturális élet kiválóságai, akik általában több szállal kötődnek a zenéhez.

Sokan közülük énekelnek vagy hangszeren is játszanak, bár nem muzsikusok. Mások zenehallgatás nélkül nem tudják el­ képzelni az életüket, és szabad idejük egy részét lemezek kö­ zött töltik: számukra a lemezhallgatás magányos vagy társas rituálé, olyasmi, ami szellemi tartalommal tölti meg a hétköz­ napokat. NÁRAY ERIKA főként mondandójuk érdekessége alap­ ján választja ki vendégeit. Nem mindegyiküket ismeri az egész ország, viszont a zenéről (kiváltképp a jazzről) megfogalma­ zott véleményük minden esetben elgondolkodtató.

A kora tavasz két Jazzrajongók-műsorában jól ismert arcokat láthatunk viszont. Először a Katona József Színház egyik veze­ tő színművésze, FULLAJTÁR ANDREA válaszol majd kolléganője kérdéseire. A Kurázsi mamából dermesztően aktuális drámát varázsoló színésznő magánemberként is szókimondásáról hí­ res. Vajon zenei ízlésében hasonlóképp határozott?

A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, a táncosként, ko­ reográfusként és rendezőként egyaránt nemzetközileg ismert JURONICS TAMÁS áprilisban látogat el a Bohém Étterembe.

Kérdés, elég lesz-e az idő minden fontos kérdést feltenni neki, hiszen táncolt, rendezett, illetve koreografált előadásokat töb­ bek között Michael Nyman, a Balanescu Quartet, Szakcsi Lakatos Béla, Astor Piazzolla és a Kronos Quartet zenéjére.

Náray Erika

2020

03 26

2020

04 23

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: FULLAJTÁR ANDREA BOHÉM ÉTTEREM JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: JURONICS TAMÁS BOHÉM ÉTTEREM

Fotó: Posztós János, Müpa

Fotó: Laszlo Erhardt Photography

László Attila

Jazznap sztárparádéval

Fotó: Molek Csaba

Borlai Gergő

Divided 3 – amerikai/ magyar/spanyol funk Az Amerikából hazalátogató BORLAI GERGŐ idén DIVIDED 3 nevű produkciójával lép fel a Müpában. A dobost már pályája kezde­ tén rabul ejtették a bonyolultabb ütemképletek, a poliritmia és -metria, ezekben is mesteri fokra képezte magát. Kompozí­ ciós ötleteire többek között Trilok Gurtu és a Frank Zappa ze­ nekarában doboló Terry Bozzio volt nagy hatással. Az évek alatt Borlait technikai felkészültsége az élvonalbeli dobosok közé emelte, a „váltott kezes” gyors riffek szakemberévé vált.

Ma is tökéletes technika, kiváló memória, kiapadhatatlan dina­ mizmus jellemzi előadásait. Legotthonosabban a funk-jazz, illet­ve a tágan értelmezett fusion területein mozog. Akárcsak a Divided 3 többi muzsikusa. SZEBÉNYI DÁNIEL keresett billen­ tyűs, aki a Random Trip és az Ocho Macho társulások tagja.

Zenei elképzeléseit főként a rockos alapokra épülő fúziós együttes, a Tribal Tech inspirálta, az a zenekar, melynek egyik alapítója, GARY WILLIS basszusgitáros lesz Budapesten a rit­ musszekció másik pillére. Willis, négy basszusgitározással foglalkozó szakkönyv szerzője az impulzív, pontos játék jó pél­ dája. Szívesen alkalmaz eltolt hangsúlyozást, szinkópált ritmi­ zálásokat. Szólistaként a briliáns technika és a színes fantázia jellemzi. Ugyancsak az egykori Tribal Techből érkezik a Divided 3 előadására KIRK COVINGTON dobos, a robbanékonyság és a ra­ finált dobriffek mestere, valamint LLIBERT FORTUNY spanyol szaxofonos, aki Willisszel és Borlaival már számtalanszor ját­ szott együtt trióban.

2020

04 21

JAZZMŰHELY BORLAI GERGŐ: DIVIDED 3 BORLAI GERGŐ — DOB KÖZREMŰKÖDIK: GARY WILLIS — BASSZUSGITÁR LLIBERT FORTUNY — SZAXOFON KIRK COVINGTON — DOB SZEBÉNYI DÁNIEL — BILLENTYŰS HANGSZEREK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Mint ismeretes, 2011 óta április 30-án ünnepeljük a NEMZET­ KÖZI JAZZNAPot. Ekkor ingyenes koncerteken és szakmai kon­ ferenciákon ismerkedhet a közönség a műfajjal. Az egyik leg­ fontosabb budapesti helyszín a Müpa lesz, ahol három fellépővel is találkozhatnak az érdeklődők. A sort idén is a Jazz Showcase 2020 szakmai díjazottja, vagyis egy pályakezdő zenekar nyitja 17.00-kor az Átriumban. Őket 18.15-től követi Madarak és kövek című műsorával a BALÓ ISTVÁN PROJEKT. A változó tagokból álló zenekar 2015-ben alakult meg azzal a szándékkal, hogy olyan pilléreken nyugvó szabad zenét játsszon, melyben előre megírt témák, meghatározott érkezési és indulási pontok teszik vilá­ gossá a zenei folyamatok irányát, és határozzák meg a zenei eszközök kiválasztását. Az április 30-án fellépő csapat tagjai ÁVÉD JÁNOS, BACSÓ KRISTÓF (fúvós hangszerek), POZSÁR MÁTÉ (zongora), AJTAI PÉTER (bőgő) és BALÓ ISTVÁN (dob).

Baló István

Ami Balóék után, 19.30-tól következik, azt csak sztárparádé­ nak nevezhetjük. Nem más lesz ez, mint a 30. születésnapját ünneplő Magyar Jazzszövetség gálakoncertje a Fesztivál Színház­ban, amelynek művészeti vezetője Zsoldos Béla MJSZalelnök. Zsoldos erre az alkalomra olyan big bandet állít össze a Müpával együttműködésben, amelynek minden posztján a magyar jazzélet kiemelkedő művészei foglalnak helyet.

A műsor a big band irodalom klasszikusaiból áll össze.

Máté J. György 2020

04 30

NEMZETKÖZI JAZZNAP ÁTRIUM, FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. március—április jazz

25

KINETIKUS ENERGIÁK AZ AMERIKAI JAZZ ÉLŐ KLASSZIKUSAI KÖZÜL CHICK COREA JÁRT LEGTÖBBSZÖR MAGYARORSZÁGON. A FÁRADHATATLAN ZONGORISTA RENDKÍVÜLI NÉPSZERŰSÉGÉT MUTATJA, HOGY TAVALYI KONCERTJE UTÁN KÉT KIEMELKEDŐ HANGSZERES, CHRISTIAN MCBRIDE BŐGŐS ÉS BRIAN BLADE DOBOS TÁRSASÁGÁBAN, MÁRCIUSBAN ISMÉT A MÜPA KÖZÖNSÉGE ELÉ LÉP.

Csoda és varázslat, az életnedvek és a ze­ nei ötletek olyan áradása, amely mintha soha nem akarna elapadni. Chick Corea fittyet hány korára, hetvennyolc évének minden energiájával és alkotókedvével foly­tonosan újabb és újabb programok, formá­ciók és kalandtúrák tervével áll elő.

Működő együttesei közül a Béla Fleck ben­ dzsóssal formált kettőse az európai zongo­ ra és az afrikai eredetű hangszer társításá­ nak különleges példája. A Spanish Heart Band a flamenco és a latin ritmusok mes­ tereivel alakított zenekar, amellyel a 2020ban Grammy-díjjal elismert Antidote című kilencvenkilencedik (!) lemezét készítette 2019-ben. Szupertriójának Trilogy című be­ mutatkozó anyaga 2013-ban három CD-n látott napvilágot. A világ különböző pont­ jain rögzített hangversenyek legjobb pilla­ nataiból merített válogatást 2018-ban az ugyancsak koncertfelvételekből válogatott, kétlemezes Trilogy2 követte. És itt vagyunk 2020-ban, amikor a három muzsikus újra felkerekedik, hogy játékával elkápráztassa a világot.

A tehetség korán megmutatkozik. Arman­ do Anthony Corea 1941-ben Chelsea város­ ban, Massachusetts államban született,

26

jazz 2020. március—április

és négy­éves korában kezdett zongorázni.

Játé­kára Horace Silver és Bud Powell, a ze­ neszerzés iránt megnyilvánuló érdeklődé­ sére Beethoven és Mozart volt hatással.

Hivatásos muzsikusként Cab Calloway zene­karában mutatkozott be, de Mongo Santamaria és Willie Bobo zenekarai révén hamarosan a latin zene világával is megis­ merkedett. Tanulóéveit Blue Mitchell trom­ bitás, Herbie Mann fuvolás és Stan Getz szaxofonos zenekaraiban töltötte, de Sarah Vaughan énekest is kísérte. Önálló lemezzel 1966-ban jelentkezett, az igazi áttörést azonban a Miroslav Vitous bőgőssel és Roy Haynes dobossal 1968-ban készí­ tett, idővel klasszikussá érett Now He Sings, Now He Sobs hozta el, amely egy csapásra kijelölte helyét a jazz kiemelkedő hangszeresei között.

Ezzel olyan, kivételesen gazdag pályafutás vette kezdetét, amelynek nagy lökést ad­ tak a jazz-rock stílus kimunkálásán fáradozó Miles Davis együttesében töltött évek 1968—70 között. A trombitás instrukciója nyomán Corea az akkoriban használatba jött elektromos zongorán kezdett játszani, útját ettől kezdve az akusztikus és elektro­ mos hangszerek váltakozó, olykor párhuza­

mos jelenléte kísérte. Hogy Davis lehengerlő elektromos zenéjéből (Bitches Brew) mi­ képpen válthatott aztán az Anthony Braxton szaxofonossal, Dave Holland bőgőssel és Barry Altschul dobossal formált Circle kvar­ tett akusztikus avantgárd jazzére, annak magyarázata alighanem szerteágazó érdek­ lődésében és csillapíthatatlan zenei étvá­ gyában keresendő. Ez ad választ az újabb fordulatra, a Return to Forever jazz-rock együttes megalakítására is, amely 1972–78 között különböző változataiban stílusterem­ tő formációként aratott látványos sikere­ ket. Pályája azóta olyan, mint egy terebé­ lyes fa, megannyi ággal, hajtással, levéllel, huszonhárom Grammy-díjjal.

A Müpában fellépő trió másik két tagja hason­lóan változatos életutat járt be.

CHRISTIAN MCBRIDE (Philadelphia, 1972) az 1990-es években feltűnt „fiatal orosz­ lánok” egyikeként lendületes szvingjével és akusztikus posztbop bőgőjátékával ví­ vott ki magának elismerést, hogy azután stiláris érdeklődésének irányait a funk, a fusion és a soul zene hatását mutató, basszusgitárral felvett lemezekkel (Family Affair, 1998; Sci-Fi, 2000) jelezze. A példa­ képével, Ray Brownnal és John Claytonnal

Fotó: Dan Muse

Chick Corea Trilogy

alakított Super Bass trióval korábban elkép­ zelhetetlen magaslatokra emelték a bőgő­ játék színvonalát. McBride vonzódik a big band hangzáshoz is, 2011-ben kiadott The Good Feeling című lemezét Grammy-díjjal jutalmazták.

BRIAN BLADE (Shreveport, 1970) New

Orleans­ban járt egyetemre, zenei fejlődé­ sére nagy hatással volt a város színes ze­ nei élete. A ’90-es évek végén New Yorkba költözött, ahol hamarosan a különféle zenei zsánerek iránt nyitott ütőhangszeresként, zeneszerzőként és együttesvezetőként szerzett nevet. Sokoldalúságának jeleként

játszott Joshua Redman, Brad Mehldau le­ mezein, de olyan, a jazz idiómán kívül eső muzsikusok felvételein is, mint Joni Mitchell, Bob Dylan vagy Emmylou Harris. Fellow­ ship nevű együttesének első lemezét 1998ban a Blue Note kiadó jelentette meg, ame­ lyet egy tucat követett. 2000 óta a modern jazz meghatározó szaxofonosa, Wayne Shorter kvartettjének tagja, amely új irányt mutatott a kreatív zenében.

Chick Corea, Christian McBride, Brian Blade: három óriás egy estén. Műsoron a modern jazz darabjai és Corea saját számai, egyedi változatban. És még valami: egy új mű,

Coreá­nak a 15 éves Müpa felkérésére írt, Bartók munkássága előtt tisztelgő szerze­ ménye, melyet ősbemutatóként hallha­ tunk. Kötelező a jelenlét a jazz híveinek, ajánlott a program mindazoknak, akik ma­ gas színvonalú zenére vágynak.

Turi Gábor

2020

03 24

JAZZLEGENDÁK — A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL CHICK COREA TRILOGY CHICK COREA — ZONGORA CHRISTIAN MCBRIDE — BŐGŐ BRIAN BLADE — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április jazz

27

28

jazz 2020. március—április

Fotó: Andreas Terlaak

Avishai Cohen

TRIÓZÁS FELSŐFOKON Nem csak az állandó stiláris megújulás, illetve a trendek átren­ deződése jellemzi a nemzetközi jazzszcénát. Földrajzi vetület­ ben szintén jelentős alakulások figyelhetők meg: az egyik leg­ szembetűnőbb kétségtelenül az izraeli jazz felemelkedése és markáns jelenléte a színtéren. Anat Fort zongoristát vagy Omer Avital bőgőst ma már az egész világ ismeri, nem beszélve Anat Cohen klarinétosról, aki hangszere egyik legnagyobb csil­ lagának számít. Bátyjának, az 1970-ben született nagybőgős Avishai Cohennek pedig a 21. század elejére szintén sikerült a csúcselőadók közé jutnia. Nemcsak bőgősként, hanem zene­ szerzőként is világklasszis.

AVISHAI COHEN és amerikai—izraeli triója 2018 óta ismét egy tíz évvel ezelőtti lemezük anyagával járja a világot. Régi és új értékek találkoznak a nagyszerű hármas műsorában.

A rajongók a panamai billentyűs Danilo Perez Panamonk albu­ mán ismerték meg Cohen nevét. Egy évvel később következett a nagy áttörés, amikor Chick Corea új akusztikus zenekarának, az Originnak lett a bőgőse. Majd ismét Corea foglalkoztatta a New Trióban. Egyéb szakmai találkozásai is voltak Joshua Redmannel, Roy Hargrove-val és Brad Mehldauval. Cohen 1992 óta él New Yorkban; kreatív ereje már pályakezdése idején sem engedte, hogy megmaradjon kísérőnek. Saját lemezein is meg akarta mutatni magát — így keletkezett első albuma, az Adama (1998). Négy évvel később megalapította saját Razdaz Recordz lemezkiadó vállalatát, mely a bőgős közvetlen mű­ vésztársainak albumait is szívesen gondozza. Újabb triójával, melyben SHAI MAESTRO zongorista és MARK GUILIANA dobos kapott helyet, saját kiadójánál rögzítette egyik legelmélyültebb lemezét, a Gently Disturbedöt. Egyes szakírók még azt is megkockáztatták a lemezzel kapcsolatban, hogy Cohenék új fejezetet nyitottak a zongorás jazztriózás történe­ té­ben. Az album megjelenésének tizedik évfordulóján ismét összeállt a trió, hogy turnék során újraélesszék és tovább­ fejlesszék 2008-as innovációikat.

Egyes szakírók még azt is megkockáztatták a lemezzel kapcsolatban, hogy Cohenék új fejezetet nyitottak a zongorás jazztriózás történetében.

Márpedig a Gently Disturbed anyaga igen változatos. Míg a Seattle lírai bőgőszólója miatt marad emlékezetes, a The Ever Evolving Etude Cohen kompozíciós tehetségét dicséri: foko­zatosan építkezik zongorariffeken. A címadó darab talán Cohen legbonyolultabb, mégis követhető kompozíciója.

A bőgős tónusa meleg, s néhány hanggal is képes atmoszférát teremteni. A trió groove-os alapérzetét a hatások sokasága színesíti: programjukban népdalfeldolgozás éppúgy megtalál­ ható, mint pophimnusz. Maestro egy rockegyüttesben is ki­ válóan megállná a helyét, máskor azonban Bill Evanst idézi a meditációja. A zenekar művészi világa leginkább a néhai Esbjörn Svensson trióját juttatja eszünkbe.

Máté J. György 2020

04 29

AVISHAI COHEN TRIO: GENTLY DISTURBED KÖZREMŰKÖDIK: MARK GUILIANA ÉS SHAI MAESTRO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április jazz

29

Fotó: Karol Czajkowski

Debashish Bhattacharya

Azt gondolná az egyszeri zenerajongó, hogy már mindent hallott, ami csak kisülhet a keleti és a nyugati guruk, vagy éppen a klasszi­ kus indiai zene és a pop vagy a jazz találkozásaiból. Kissé mintha megkopott volna mára az efféle fúziókból feltörő fény…

Talán azért is robbant akkorát az indiai DEBASHISH BHATTACHARYA (slide gitár) és két varsói jazz-zenész, HUBERT ZEMLER (dob) és WOJTEK TRACZYK (bőgő) JOY!Guru című projektje, mert ahhoz hasonló ragyogáshoz még nem volt szerencsénk…

Kelet és Nyugat találkozása

Más kérdés, hogy az ötvenhét éves Bhattacharya már vagy ötven éve legendának számít. Hároméves volt, amikor az első hawaii lap steel gitárját kapta, és a következő évben már be is mutatkozott a kalkuttai rádióban. Az egyik fő műve maga a hangszere lett: a hindusztáni slide gitár, melyből háromfélét is alkotott — huszon­ négy, tizennégy, illetve négy húrral. Bhattacharya így vált a slide gitár egyedüli indiai mesterévé, akinek tanítványok százai lesik minden mozdulatát, és aki a világzene (vagy fúziós jazz) olyan csilla­gaival dolgozott, mint John McLaughlin, Jerry Douglas, Ballake Sissoko, Bob Brozman és Ustad Zakir Hussain.

A JOY!Guru darabjait egyetlen éjszaka, lényegében improvizálva vették fel a — lengyel Abbey Road-ként elhíresült — legendás Studio S4-ben, a tavalyi év egyik legnagyobb világzenei szenzáció­ ját alkotva meg a hindusztáni ragák, a hawaii folk, a lengyel jazz és a blues káprázatos ötvözetével.

2020

03 04

30

világzene 2020. március—április

JOY!GURU: DEBASHISH BHATTACHARYA, WOJTEK TRACZYK, HUBERT ZEMLER SLIDE GITÁRRAL HAWAIITÓL INDIÁIG DEBASHISH BHATTACHARYA — SLIDE GITÁROK WOJTEK TRACZYK — NAGYBŐGŐ HUBERT ZEMLER — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Feltámadnak a nagyapa dalai Az a három album, amelyet az izraeli DUDU TASSA — KUWAITIS nevű zenekarával — az asztalra tett, páratlan az izraeli világzene törté­ netében. És méltán lett mára nemzetközi szenzáció: a lemezsoro­ zat harmadik darabjaként napvilágot látott El Hajar (746 albumból) a tizennyolcadik helyen végzett az európai világzenei rádiósok 2019-es listáján.

A rendkívüli siker és a rendkívüli zene mögött rendkívüli történet áll. A gitáros Dudu Tassa a rockzene bűvöletében élt, míg egy nap rá nem bukkant nagyapja és annak testvére — Daoud és Saleh Al-Kuwaiti — felvételeire. Az Al-Kuwaiti Brothers néven működő szerzőpár az arab világ legnépszerűbb szerzői közé tartozott a múlt század első felében, és egyszersmind a modern iraki zene megteremtőiként tartották számon őket. Dalaikat olyan csillagok énekelték, mint Umm Kalthoum és Mohammed Abdel Wahab.

Miután kitört az első arab—izraeli háború, Izraelbe telepedtek, és az Izraeli Rádió arab zenekarával dolgoztak tovább, azon keve­ sek közé tartozva, akiket egyaránt nagyra tartott az arab és a zsidó hallgatóság.

Dudu Tassa abban az évben született, amikor a nagyapja meghalt.

Személyesen Saleh Al-Kuwaitit sem ismerte, de édesanyja gyak­ ran énekelte neki a dalaikat. Úgyhogy az a láda, amelyben megta­ lálta a felvételeiket, igaz kincsesládának bizonyult. Dudu kifejezet­ ten azért tanulta meg az iraki arab nyelvet, hogy minél hitelesebben dolgozhassa fel az Al-Kuwaiti Brothers műveit, mélyen személyes­ sé és aktuálissá téve őket. Így a klasszikus arab zenék híveit éppúgy elkápráztatta, mint a progresszív rock és az elektronikus tánczenék rajongóit. Egyszóval: csodát művelt — és ami a legcsodásabb: ez a csoda hamarosan megtapasztalható lesz a Müpában!

Marton László Távolodó 2020

04 01

DUDU TASSA & THE KUWAITIS IRAK ’N’ROLL DUDU TASSA — ÉNEK, GITÁR KÖZREMŰKÖDIK: NIR MAIMON — BASSZUSGITÁR BARAK KRAM — DOBOK, ÜTŐHANGSZEREK ARIEL QASSUS — QANUN EYAL YONATI — BILLENTYŰK YONI DOR — FUVOLA MIRA ABU ELASSAL — CSELLÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Liorkmusicpix

Dudu Tassa & The Kuwaitis

2020. március—április világzene

31

32

világzene 2020. március—április

Fotó: Fabian Rosenberg

Vargkvint

A

88

Nils Frahm, aki legújabb lemezét 2019-ben mutatta be a Müpában, a modern klasszi­ kus könnyűzene és a minimalista elektro­ nika határán alkotó zeneszerző és billentyűs hangszeres. 2015-ben döbbent rá, hogy bár szinte már mindennek van nemzetközi ünnep­napja, szeretett instrumentumának, a zongorának még nincs. Létrehozta hát, és idén ismét a Müpában örülhetünk en­ nek. Március 29-én egész napos koncertek­ kel, jórészt változatos duófelállásokkal.

ILLENTYŰ B JEGYÉBEN ISMÉT ZONGORAÜNNEP

Rá­adásul az összes műsorszám és külföldi fellépő először hallható Magyarországon.

Nyitásként két svéd zongorista, JAKOB LINDHAGEN és VARGKVINT lép közönség elé.

Közös fellépéseiken meghökkentő hang­ szerekkel egészítik ki a 88 billentyű által keltett rezgéseket, például az éneklő fű­ rész is elő szokott kerülni. Külön utakon Lindhagen filmzenéiről is híres hazájában, Vargkvint (azaz Sophia Nystrand) tavalyi,

CEEYS néven zenélő testvérpár sok hang­

szer között válogató, a zongorát mindig más árnyalattal színező, a csellót támasz­ ként használó látványos műsora szól sok olyan vintage-hangszerrel, amely a szocia­ lizmus emlékét idézi. Zárásként az olasz LUCA D’ALBERTO koncertezik filmszerű, elektroakusztikus kompozícióival. Ő nem véletlenül ismert mozgóképek zenei kom­ ponistájaként is, klipjei pedig szintén film­ szerűek. Hazájában is ritkán koncertezik, két vonóshangszeres vendégzenésszel ér­ kezik, fellépése komplex élményt ígér.

Dömötör Endre

…az összes műsorszám és külföldi fellépő először hallható Magyarországon.

Nils Frahm tehát 2015-ben indította útjára a PIANO DAYt, A zongora napját, amelyet a hagyományos zongora fehér-fekete bil­ lentyűinek száma alapján az év 88. napján, illetve e nap körül rendeznek, ünnepelnek, immár világszerte. Magyarországon 2017ben voltak először ehhez kapcsolódó kon­ certek, 2019 után pedig ismét a Müpa ad otthont az idei budapesti zongoraünnep­ nek. A délutántól kezdődő, a Müpa szinte teljes épületét „bezongorázó” — és az esti koncerteket leszámítva ingyenes — program idén jórészt duóprodukciókra épül. A zongo­ ra szerepét és nagyságát más hangszerek és vokál egészíti és emeli ki, húzza alá.

ambientes, északi népzenés debütlemezét pedig az óceán kavargó látványa, morajlása ihlette. Egy órával később a modern klasszi­ kus könnyűzene egyik jeles hazai képvise­ lője, VAGHY és a sokféle formá­cióból ismert csellóművész KERTÉSZ ENDRE improvizál: jól ismert nyitottságuk izgalmas egymásra találást ígér.

TOM ADAMS a kamarapop felől érkezett

a zongorához, a dalszerző-énekest falzett­ je emeli ki a zsáner mezőnyéből, na meg az, hogy szerzeményeit ambientes-elekt­ ronikus réteggel teszi még személyesebbé.

Az esti koncert a Fesztivál Színházban két részre oszlik. Először az NDK-ban felnőtt,

2020

03 29

PIANO DAY JAKOB LINDHAGEN & VARGKVINT 16.00 / ÜVEGTEREM VAGHY & KERTÉSZ ENDRE 17.00 / ZÁSZLÓTÉR TOM ADAMS 18.00 / ÜVEGTEREM PIANO DAY KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ 19.00 / ÜVEGTEREM CEEYS / LUCA D’ALBERTO 20.00 / FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. március—április világzene

33

Örökség és minta, amely meghatároz, de formálható is

Trixie Whitley

Az online zenestreamelés túltermelő korszakában könnyen megtörténhet, hogy egy kiváló lemez nem kapja meg a megfe­ lelő elismerést. A belga—amerikai TRIXIE WHITLEY 2019-es Lacuna című albumát az év csúcsalkotásai között kellett volna emlegetni minden fórumon — nagy szerencsénk, hogy turnéja érinti a Müpát. A gitáros—dalszerző ráadásul először lép fel trió­ja élén Budapesten (szólóban már járt itt), és kísérői ön­ maguk jogán is izgalmasak: DANI MARKHAM ütős Tune-Yards és Childish Gambino, DANIEL MINTSERIS billentyűs pedig St. Vincent mellől is ismerős lehet. Whitleynek híres zenész volt az apukája (Chris Whitley blues-roots rockzenész), eleinte ő egyengette az útját, de hamar kiderült, nincs szüksége ilyes­ mire. Zenei csodagyerek volt, tiniként Belgium legfiatalabb rezi­dens dj-je, aki avantgárd elektronikát és jazzt pörgetett.

Aztán Amerikába ment és 2009-ben tagja lett a U2- és Bob Dylan-producer, Daniel Lanois és Brian Blade jazzdobos szuper­ grupjának, a Black Dubnak, amellyel pazar dub-soul-rockot adott a világnak. Az énekesként soulos érzékenységű Whitley Marc Ribottól Robert Plantig rengeteg hírességgel dolgozott, Kid Koalával meg ambient popon kollaborált. És közben egyre jobb szólólemezeket szült, amelyek a tavalyi LP-vel értek az eddigi csúcsra. A Run The Jewels rapduó producerével készült hipnotikus mesterművén megvalósította álmai hangzását. Ka­ tegorizálhatatlan előadó: úgy modernizálja a blues-t, mint PJ Harvey, nagyon tudja a vibráló modern soult, de azoknak is be­ jöhet, akik St. Vincent triphoposabb rokonának hallják.

2020

03 08

34

TRIXIE WHITLEY KÖZREMŰKÖDIK: DANIEL MINTSERIS — BILLENTYŰS HANGSZEREK DANI MARKHAM — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

jazz 2020. március—április

A folyamatosan új zenei utakra lépő JÓNÁS VERA EXPERIMENT a 2010-es évek egyik kiemelkedő hazai formációja, de ez szin­ tén elmondható a zajokkal, emberi testtel, térrel is játszó SOHARÓZA kísérleti énekegyüttesről. Egyikük a pop-rockzenei, másikuk a kóruszenei kereteket tágítja bátran. A két társaság útja már korábban is keresztezte egymást, ám a Back-Pack esthez hónapokon át szorosan együtt dolgozva hoztak létre egy nagy lélegzetű, az „identitás” és „örökség” kulcsszavak köré szőtt produkciót, amelynek erejéről HALAS DÓRA, az ének­ együttes vezetője ezt mondta: „a Soharózával mindig új kalandokat, új alkotótársakat keresünk, gyakran ugrunk fejest a teljes ismeretlenbe. Jónás Verával most egy olyan performanszkoncertre készülünk, amelyből hihetetlen energiákat, egy számunkra újfajta zenei megközelítést, rengeteg humort, ugyanakkor a témából eredően erős kapcsolódási pontokat és elmélyülést kapunk, illetve remélünk továbbadni a közönségünknek.” Jónás Vera pe­ dig a közös műsorban rejlő személyességre hívja fel a figyel­ met: „nekem most hatványozottan izgalmas ez az anyag, mert Dórival és a kórussal régóta vágytunk egy közös projektre, rá­ adásul a téma mindannyiunk számára fontos és kellően húsbavágó. Azt hiszem, még sosem csináltam ennyire személyes töltetű műsort. Bár az összes dalom az életemről szól, mindig volt némi kibújás, távolabbi asszociációs tér. A Back-Pack előkészítésétől kezdve rendszeresen visszanyelem a könnyeimet, próbák után hosszasan bámulok ki a villamos ablakán a szüleimre gondolva, és már nincs éjszaka, hogy ne az előadással álmodnék.”

Jónás Vera

2020

03 17

JÓNÁS VERA EXPERIMENT — SOHARÓZA: BACK-PACK JÓNÁS VERA EXPERIMENT: JÓNÁS VERA — ÉNEK, GITÁR, ÉLŐ ELEKTRONIKA BÉCSY BENCE — GITÁR SZERETŐ DÁNIEL — BASSZUSGITÁR MIHALIK ÁBEL — DOB SOHARÓZA: ELŐADÓK: AL-FARMAN PETRA, ASBÓTH SZAFFI, BIKSZ JUDIT, BIRTALAN ILONA LILIÁNA, BOGDÁN TAMÁS, BOTKA DÓRA, ECKHARDT FANNI, EÖRSI SAROLTA, KAROSI ROLAND, KÉGL LÓRÁNT, LOKODY ÁKOS, LOVÁSZ ÁKOS, NAGY KATA, NAGY LILLA, RÁCZ DÓRA, REMES ZSÓFIA, SIPOS ANDRÁS, SOMOGYI LÁSZLÓ, TAMÁSI BORBÁLA, TÁRNOKI TAMÁS, ZENEI VEZETŐ: HALAS DÓRA ALKOTÓK: VIZUÁL: BREDÁN MÁTÉ KOREOGRÁFIA: MATISZ VIKTÓRIA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Marosi Viktor

Fotó: Kylie Coutts

Micsoda nőnapi koncert!

Olyan helyen, ahová mindig vágyott

Fotó: Viszlay Márk

Random Trip

Az improvizációkra, a váratlanság erejére építő RANDOM TRIP koncertsorozat a tízes évek egyik hazai zenei sikertörténete, amely tempókihagyás nélkül vezet át a húszas évekbe, és DELOV JÁVOR dobos kreatív vezetésével majdnem minden stílus­ból az ország rengeteg zenészét összefogja. Jellegéből adódóan is más minden Random Trip-koncert, de ez a kétfel­ vonásos est aztán különösen az lesz. Már a kiindulópont — amelyről Delov Jávor mesél — megadja az alaphangot: „a legutóbbi teltházas Müpa-koncertünk után a Föld napján térünk vissza a számunkra a hazai Carnegie Hallt jelentő hangversenyterem színpadára. Soha annyit nem beszéltek bolygónk helyzetéről, mint 2019-ben, de a fő kérdések ugyanazok. Sokan imádjuk ezt az égitestet, de vajon ő szeret-e minket? És ha egyek vagyunk, szeretjük-e kellően magunkat? Egy este, két felvonás, két hangulat, két világ: árnyék és fény, könny és derű, a morfondírozás és ünnep hangjai.” A műsor első felét tehát a „Dark Side Of The Earth” tematika uralja: sötét tónusú, nagyobb lélegzetű „elszállások” várhatók sok instrumentális betéttel, hiphoppal, jazzel és poétikus hangulattal. Azonban van Brightside is: ra­ gyogás, táncos ritmusok, soul és funk, a karibi öböl forró leve­ gője, létező és nem létező népek zenéi olvadnak egybe. Meg­ annyi műfaj és a két félidőben megannyi zenészkorosztály váratlan párosítása egy színpadon. Egymás felfedezése vezérli a Random Tripeket, ebből születik egyszeri, de felvillanyozó és tovább vihető élmény.

Huszonöt éve alakult meg a COTTON CLUB SINGERS, az ország egyik legnépszerűbb énekegyüttese, amely 2009-ig tartó aktív működése során tömegekkel szerettette meg a vokális popze­ nét, ezen kívül nem elhanyagolható tényként később szólóban, más együttesekben és más területeken is jelentős énekeseket adott a magyar könnyűzenei életnek. A húszéves jubileum és az azt követő alkalmi koncertek után a negyedszázados mér­ földkövet a Singers klasszikus felállásaiból KOZMA ORSOLYA, SZŰCS GABRIELLA, ZSÉDENYI ADRIENN, FEHÉR GÁBOR és LÁSZLÓ BOLDIZSÁR ünnepli a Müpában, a karrierjüket kísérő fúvósritmus­hangszeres COTTON CLUB BAND és a velük sokszor zené­ lő MENDELSSOHN KAMARAZENEKAR közreműködésével, vala­ mint és természetes módon a teljes karrier felidézésével. A kis klubokból 1995-ben indult együttes nagy színpadokig, népsze­ rű nagylemezekig, tévéműsorokig, komoly sikerekig, sőt az énekes jazz műfajból a kevesek egyikeként a popsztárokat jel­ lemző rajongásig jutott. Az ünnepi est programjában meg­ idézik két legnagyobb sikerű showjukat, a Sinatra és az Abba Jazz esteket, és persze a Négy gengszter, az Ó Budapest és a Hofimánia dalai is megszólalnak. De mit jelent a Negyedszáz László Boldizsár, a Cotton Club Singers egyik alapítója és a Magyar Állami Operaház egyik vezető énekese számára? „Nekem azt jelenti, hogy mindent jól csináltunk az utóbbi huszonöt évben. Olyan helyre került ez a zenekar, amilyenre mindig is vágytunk. És az eredmény? Két hét alatt teltház a Müpában, öt hónappal a koncert előtt. Nekem ez a Negyedszáz.”

Dömötör Endre Cotton Club Singers

Fotó: Sárosi Zoltán

A Föld árnyékos és napos oldalán

2020 2020

04 22

RANDOM TRIP — DARKSIDE / BRIGHTSIDE KÖZREMŰKÖDIK: DELOV JÁVOR — DOB DJ Q-CEE — LEMEZLOVAS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

04 28

COTTON CLUB SINGERS: NEGYEDSZÁZ COTTON CLUB SINGERS: KOZMA ORSOLYA, SZŰCS GABRIELLA, ZSÉDENYI ADRIENN, FEHÉR GÁBOR, LÁSZLÓ BOLDIZSÁR — ÉNEK KÖZREMŰKÖDIK: COTTON CLUB BAND MENDELSSOHN KAMARAZENEKAR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április jazz

35

HOGYAN NŐ AZ IRODALOM? Fogós kérdésekre keresik a választ a Literárium Junior tavaszi előadásai. Van-e női irodalom?

Miként beszélhetünk speciális női tapasztalatról és hangról? Mennyire tág az irodalom fogalma, és nyilvánvaló közlésformáin túl milyen módokon léphetünk vele kapcsolatba?

A Müpa nagy sikerű irodalmi sorozataihoz, a Literáriumhoz, a Literárium Extrához és a Vers-estekhez 2019 januárjában csatla­ kozott a középiskolásoknak szóló Literári­ um Junior — mégpedig remek koncepcióval.

Az első év programjában egyaránt szere­ peltek közönségtalálkozók a korosztálynak kedves alkotók — például Kemény Zsófi, Simon Márton vagy Závada Péter — részvé­ telével, a gimnáziumi tananyaghoz kapcso­ lódó, ám azt közérthetően és formalitások­ tól mentesen tárgyaló előadások, valamint a kortárs irodalmat szó szerint testközelbe hozó felolvasások és beszélgetések — min­ den esetben magas szakmai színvonalon.

A hamar népszerűvé váló sorozat sikeré­hez nagyban hozzájárul, hogy egyfelől épít a középiskolásokat eleve érdeklő témákra, másfelől viszont újabb kérdések iránt teszi érzékennyé közönségét.

Jól példázza mindezt a Literárium Junior ta­ vaszi programja: március 18-án Vizuális iro­ dalom, hangköltészet, slam poetry témá­ ban hallgathatnak (és láthatnak!) előadást a középiskolások, míg április 15-én DECZKI SAROLTA beszél a női irodalomról.

36

literárium junior 2020. március—április

Keresztury Tibor, a Literárium-programok sorozatszerkesztője mindkét témát fölöt­ tébb aktuálisnak tartja. Mint elmondta, Deczki Sarolta filozófiai képzettsége mellett érzékeny irodalomkritikusi látás- és beszéd­ módja garantálja, hogy az érdeklődők a női irodalom kérdésének elméleti összetettsé­ gével is közérthető formában ismerkedhes­ senek meg. Nem kevésbé bízik SZKÁROSI ENDRE előadásának minőségében, „aki a vizuális és hangköltészet, a »kísérleti irodalom« központi alakja, és évtizedek óta meghatározó szerepet vállal ezen irodalmi közlésforma minden ágának megismertetésében, népszerűsítésében a képversektől a rapen és a performanszon át a slam poetryig”.

Az áprilisi programnak már a címe is gon­ dolkodóba ejtő: Van-e női irodalom?

Az előadás pedig túl kíván lépni a két trivi­ ális válaszon: igen, persze; nem, dehogy.

Deczki Sarolta úgy fogalmazott: „Fontosnak tartom, hogy a fiatalabb korosztály árnyal­tabb képet kapjon az irodalomról.

Vagyis szembesüljenek azzal, hogy az irodalom élő folyamat, melyben immár női szerzők is szép számmal vannak jelen, és az ő műveik is magas esztétikai minőséget képviselnek.”

„…szembesüljenek azzal, hogy az irodalom élő folyamat…”

Szintén az elevenség lehet Szkárosi Endre hangköltészeti bemutatóval kiegészülő előadásának egyik gyújtópontja is. Március közepén kiderül, az elmúlt évszázadokban hogyan hódított (pontosabban hódított vissza) magának újabb és újabb területe­ ket a költészet a nyomdai, illetve a digitális kép- és hangtechnikák segítségével, és mi­ képp lett ismét jelenléten alapuló műfajjá a slam poetry színpadain.

Tóth-Czifra Júlia

2020

03 18

2020

04 15

LITERÁRIUM JUNIOR VIZUÁLIS IRODALOM, HANGKÖLTÉSZET, SLAM POETRY KÖZREMŰKÖDIK: SZKÁROSI ENDRE ZÁSZLÓTÉR LITERÁRIUM JUNIOR VAN-E NŐI IRODALOM? KÖZREMŰKÖDIK: DECZKI SAROLTA ZÁSZLÓTÉR

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Ágh István

Kiskutyás mosollyal ÁGH IST VÁN LITERÁRUM-ESTJE ELÉ

Az évek előrehaladtával, azzal, hogy oly sok nagyszerű alkotótól kellett végleges és fájdalmas búcsút vennünk, egyre kevesebben vannak, akik a modern magyar irodalom háború után kibontakozott korszakának hírmondói. Még ennél is kevesebben, akik egyszerre lírai és epikai krónikásai több világ találkozásának. Esetünkben a népi és az urbánus hagyomány összefonódásának, átjárásainak, egymást megtermékenyítő hatásának. Mindez együttesen jellemzi ÁGH ISTVÁN pályaívét.

Művei közül csak önkényesen válogathatunk, egy kiemelkedő mű­ vész pályaképét illusztrálhatjuk, de ha a tradícióáramlásokat kí­ vánjuk példával illusztrálni, egyben a kortárs magyar irodalomnak a hatvanas évektől a nyolcvanasok végéig húzódó periódusát meg­ ragadni, akkor Ágh István Virágárok című kötete megkerülhetet­ len. Az életrajzi támpontokon nyugvó próza hangsúlyai épp azokra a mozzanatokra esnek, amelyek mára kifakultak. A paraszti élet­ világból nyert tapasztalatok, az életforma hiányában elhalvá­ nyultak, az irodalmon belül pedig olyan heves ütközetek zajlanak, amelyek egyként írják felül a sokoldalú szellemi anyagcsere lehe­ tőségeit. Holott Ághnál még közös lapokon és helyszíneken és ba­ ráti körben szerepel az avantgárd Erdély Miklós és a jó tollú novel­ lista, Csurka István. Ágh István testvére Nagy László volt, tehát ugyanabból a környe­ zetből származnak. Mindketten fájdalmas vérveszteségként élték meg az ötvenes évek elején a szocialista tervgazdálkodásnak áldo­ zatul esett magyar falu sorsát. Mindketten Budapesten végezték egyetemi tanulmányaikat, a fővárosban lettek költők, műfordítók. Ágh Istvánnál azonban karakteresebben kapaszkodik egymásba a kétféle, a régi és az új gyökérzet. Verseinek motívumaiban, me­ taforáiban, problémaérzékenységében a költészet olyan ötvözete

alakul ki, amely az elvesztett és a megtalált otthonok feszültségé­ ből nyeri erőterét. És nem utolsósorban a munkásságát végigkísé­ rő személyes 1956-élményből, a Kossuth téri sortűzben kapott se­ besülésének nem múló emlékéből.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Ágh István nagyszerű szociográfiákkal járult hozzá a magyar kulturális közösség önértel­ mezéséhez: A madár visszajár vagy a Dani uraság a magyar vidék különböző korokat megörökítő mementója. „Szemhéjam alatt verőfény, / kiskutyás mosolyom, / édes harmattól maszatos / suhanc­ arcom, / erdei szűz világom, / ragyogó jegygyűrűm, / te égenföldön enyém, / ifjúság, ifjúságom”, írja Ifjúságom című versében.

A Literárium-esten, a pódiumon, bízhatunk benne erősen, ez a nem sötétlő kiskutyás mosoly is visszaköszön majd a közönségre.

Jánossy Lajos 2020

03 30

KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN ÁGH ISTVÁN KÖZREMŰKÖDIK: JÁNOSSY LAJOS — MŰSORVEZETŐ BARSI MÁRTON — SZÍNMŰVÉSZ BAJDÁZÓ ZENEKAR RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF ÜVEGTEREM

2020. március—április

literárium

37

LENTRŐL NÉZVE

– FENTRŐL NÉZVE Nagyot változott a brit szatíra az elmúlt fél évszázad során. A múlt század hatvanas–hetvenes éveiben meglehetősen súlyos kérdések foglalkoztatták a filmeseket: a hidegháború felforrósodásának lehetősége, a média és a manipuláció kérdései, a háborút nem viselt nemzedék — ma már inkább boomerekként emlegetik őket — útkeresése, a lázadás és a behódolás dilemmái a New Age gondolatokkal fűszerezve, a megmerevedett intézmények. A nyolcvanas—kilencvenes évek legizgalmasabb darabjaiban fordult a világ és a dramaturgia. A világ görcseit, abszurditását egyre inkább zakkant/függő karaktereken keresztül ábrázolták a filmesek. A külső széthullást, elbizonytalanodást a belső káoszon keresztül ragadták meg. A kilencvenes évektől pedig beköszöntött az identitáskeresés kora.

Fotó: United Archives GmbH / Alamy Stock Photo

Alul semmi

Az Alul semmi (1997) látszólag visszatér a hatvanas évek brit új hullámának kedvelt közegébe — a munkásosztályhoz. Ez nem is olyan egyszerű, mert a munkásosztály talán már nem is létezik.

Munkásnak lenni egészen mást jelent a kilencvenes évek Angliá­ jában. Leginkább életformát. És ez roppant törékeny, hiszen a ter­ melés kiszervezése, a bányák és gyárak bezárása nem állt le. Peter Cattaneo filmjének főcíme alatt egy derűs PR-film fut, amely a hetvenes évek Sheffieldjét boldog és lelkesítő jelenként/jövő­ ként mutatja be, az ott serénykedő kilencvenezer acélipari munkás paradicsomaként. A kilencvenes évek végére a gyárból már csak

38

müpamozi 2020. március—április

a vállalati rezesbanda maradt. És a munkanélküliek. Bocs: állás­ keresők. A férfiak helyett most a nők próbálják üzemben tartani a családjukat, az életüket. És néha kicsit eleresztik magukat a Chippendale-show-n. Így aztán hat, állását vesztett acélgyári munkás átképzi magát: vetkőző táncosnak. Ha erre van kereslet…

Az Alul semmi megdöbbentően népszerű lett. A nevetségesen ala­ csony költségvetésű film 258 millió dollárt termelt a mozikban.

Világ­siker. Hogy mit ettek a nézők a sztriptízre kevéssé alkalmas testű férfiakon? Talán azt, hogy nem adják fel. Hogy megpróbálják visszaszerezni öntudatosságukat, önbecsülésüket.

A Kelet az Kelet (1999) egy pakisztáni angol család története.

Az apa és férj akkor érkezett Angliába Pakisztánból, amikor az az ország még nem is létezett — brit alattvalóként. Van egy kis­ vállalkozása: fish&chips. Van egy angol felesége, és hét nagyon angol gyereke, akik már Salfordban születtek és nőttek fel. Angol az anya­nyelvük, szeretik a disznóhúst, és lelkesen hordozzák a fe­ születet a körmenetben. És nem nagyon tudják elviselni az apjuk által rájuk kényszerített muszlim tradíciót. A kérdés: hogyan te­ kintsünk 1971-ben — ekkor játszódik a film — a több mint egymillió pakisztánira? Tartsuk őket bőrszínük, a család gyökerei alapján egyfajta etni­kai-kulturális zárványnak? Vagy fogadjuk el, hogy brit állampolgárok/alattvalók, akik egy modern európai országban, egy sokszínű kultúrában élik az életüket és keresik a boldogulásukat, a boldogságukat? A Kelet az Kelet most különös aktualitást nyer, ha a Brexit által fel- és túlfűtött Britannia szemszögéből vizsgáljuk.

Az új évezred szatírái már sokkal ritkábban mutatják meg konkrétan a „hibázó” személyeket és intézményeket.

A Kelet az Kelet

2020. március—április müpamozi

39

A 21. század brit szatírái megint vesznek egy nagy kanyart. Általá­ ban megszoktuk, hogy a szatíra hibafeltáró műfaj, még akkor is, ha nem mindig egyértelmű, hogy ki áll a jó, illetve a rossz oldalon.

(Ha valaki effajta egyértelműségre vágyna, bátran fordulhat a kép­ regényfilmekhez.) Az új évezred szatírái már sokkal ritkábban mu­ tatják meg konkrétan a „hibázó” személyeket és intézményeket.

Mert mi van akkor, ha egyetemes rendszerhibával állunk szemben?

Guy Ritchie korai filmjeit mókás, a törvény határán innen és túl lé­ zengő karakterek népesítik be. A Blöff (2000) valamennyi szerep­ lőjében az a közös, hogy furmányos terveket eszelnek ki, hogy meggazdagodjanak. Hogy győzzenek. Vagy hogy egyszerűen ne haljanak bele. Aztán valahogy mégis mindig önmagukat verik át.

Bohózat? Olyasmi. Csakhogy ebben a nagy sürgés-forgásban már nem találni biztos kapaszkodókat. Egyre nehezebb eldöntenünk, kinek is szurkolunk. Csak annyit érzünk, kizökkent a világ. És ha a hiba a rendszerben van, akkor bennünk is.

Blöff

40

müpamozi 2020. március—április

Fotó: Images courtesy of Park Circus / Universal

Erőszakik

Martin McDonagh a kortárs dráma egyik legkülönlegesebb figurá­ ja. Magyarországon is több darabját játszották. In Bruges című filmjében két gengsztert Bruges-be száműz a főnökük egy félre­ sikerült akció miatt. Nálunk a film az erősen félrevezető Erőszakik címmel futott a mozikban. Bruges festői, idilli, már-már giccses középkori városa ugyanis nemcsak helyszíne, hanem mozgatója is ennek a véres-könnyes-nevettető történetnek. Itt sorsok, életek dőlnek el. Az In Bruges az alvilági és az emelkedett, a kegyetlenség és a költészet egyedi keveréke. Ennek az egyszerre érzelmes és ke­ gyetlen sokféleségnek a kötőanyaga a város. És nem mellékesen Carter Burwell filmzenéje. Azon filmek egyike, amelyeket haza­ viszünk magunkkal a moziból.

Réz András 2020

03 09 23 — 04 06 20

MÜPAMOZI VERY BRITISH — SZATÍRÁK ÉS GROTESZKEK ALUL SEMMI, A KELET, AZ KELET, BLÖFF, ERŐSZAKIK HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2020. március—április müpamozi

41

Az öröm hangján

Az 1824-es bécsi ősbemutató közönségét valósággal az eksztázisig röpítette a rafinált dramaturgiával felépített 9. szimfónia záró tétele. A beszámolók szerint Beethoven sztoikus nyugalommal fogadta az ünneplést. Éppen ezt a tételt, a Schiller-vers nyomán írott Örömódát állítja középpontba a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR és a BUDAPESTI AKADÉMIAI KÓRUSTÁRSASÁG előadása a Müpában. A karmester és a műsorvezető HOLLERUNG GÁBOR, aki szerint a műnek több ok­ ból is zenetörténeti sorsfordító szerepe van. Egyrészt a szimfónia négy tétele közötti dramaturgiai összefüggés, pontos építkezés teszi kivételessé a művet, másrészt úttörő a vállalás amiatt is, hogy Beethoven a zenetörténetben először mer és képes arról beszél­ni, milyen nehéz egy művet megnyugtató módon befejezni.

Hollerung szerint „mintha azt üzenné Beethoven, hogy az első három tételben nem sikerült mindazt elmondania, amit valójában mondani akart, és most, a negyedik tételben végre elhangzik, amire eddig olyan nagyon vágyott. Az Örömóda valójában megoldása az első három tétel megoldatlanságának, és ez a szerkezet ilyen formában nem létezett egyetlen korábbi zeneműben sem.”

A szimfónia vokális lezárásáról így mesél a karmester: „Az, hogy itt megszólal a szöveg, sokkal traumatikusabb hatással bírt, mint első hallásra gondolnánk! A szöveges zenék teljesen más mechanizmus mentén működtek, mint a szimfóniák. Beethoven itt Schiller szövegével mintegy »megmagyarázta« a zenekari recitativót, és ebben

„…ebben a pillanatban végérvényesen megszületett a romantika…”

42

családi és ifjúsági programok 2020. március—április

a pillanatban végérvényesen megszületett a romantika: a nem verbális művészetek is szükségét érezték, hogy a verbalitás megjelenjen, valójában megkönnyítve a közönség tájékozódását.”

Az Örömóda ma az egyesült Európa himnuszaként a nyugati világ egyik legismertebb dallama. A 9. szimfónia azonban már a meg­ születésétől fogva elképesztő hatást gyakorolt a komponistákra.

Hollerung Gábor szerint a romantika zeneszerzői szinte mind meg­ próbálták a saját verziójukat elkészíteni: Brahms már 1. szimfóniájában ide nyúl vissza, Mahler a Nyolcadiknál érzi úgy, hogy túlszár­ nyalta Beethovent.

A 9. szimfónia példa és jelkép: az összetartozás, a közösség, a sze­ retet szimbóluma. Hollerung Gábor hozzáteszi, hogy az Európai Unió tulajdonképpen logikusan állítja, hogy ez az utolsó olyan him­ nusz, amelyet mindenki egyformán magáénak érezhet vallási, nemzetiségi vagy bármilyen más hovatartozástól függetlenül: „Ennek a szimfóniának ereje van, amelyet minden egészséges társadalom szeretne reprodukálni magasztos alkalmakkor magáért, magának, egymásért; azért, hogy újra és újra átéljük ezt a pillanatot.”

A Müpa különleges előadása a fiatalokat célozza. Amikor arról kér­ dezem Hollerung Gábort, vajon hogyan lehet mindezt közel vinni hozzájuk, megnyugtat: „Sose becsüljük alá a gyerekeket! Ezen a művön keresztül megmutatható nekik az alkotás nehézsége; az, hogy amit mi tökéletesnek látunk, gyötrő küzdelmek során szüle­tett meg, és hogy a szerző fejében alkotás közben a közönség is ott járt, akinek valamilyen módon meg kell felelni.”

Jászay Tamás

2020

04 26

MATINÉKONCERTEK ÖRÖMÓDA KÖZREMŰKÖDIK: BUDAPESTI AKADÉMIAI KÓRUSTÁRSASÁG BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR VEZÉNYEL, MŰSORVEZETŐ: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Krulik Zoltán

Fotó: Krulik Ábel

HULLÁMHOSSZ KRULIK ZOLTÁN A Makám zenekar vezetője

ÁGH ISTVÁN nevével antológiák lapjain találkoztam először. Dacos tekintete kirítt a borí­

tón látható arcok közül. Neve együtt kavargott Pilinszky, Petri, Juhász Ferenc, Kiss Benedek nevével. Hogy Nagy Lászlóval testvérek, csak később tudatosodott bennem. Amikor gye­ rekkorának tükörcserepes emlékeit, a Kidöntött fáink suttogását a rádióban maga olvas­ ta fel, a készülékre tapadva, hétről hétre olyan izgalommal vártam a folytatást, mint gyerekkorom téli estéin a mesét. Később személyesen is megismertem: Szigligeten, az Esterházy–kastély kertjét körbejárva hallgattam szűkszavú, telibe találó mondatait.

Legutóbb a PIM-ben találkoztunk egy könyvbemutatón. Megfogadtam, a Rókacsárdát újra elolvasom. És március végi estjén biztosan ott leszek.

2020

03 30

KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN ÁGH ISTVÁN–EST ÜVEGTEREM

KISS JÁNOS

Kiss János

a Győri Balett igazgatója

KURTÁG GYÖRGY operájának magyarországi bemutatója a 40 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál

2020

04 10

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL KURTÁG GYÖRGY: FIN DE PARTIE (A JÁTSZMA VÉGE) — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Iró Zoltán

egyik legizgalmasabb zenei programjának ígérkezik. Már a mű keletkezési körülményei is rendkívüliek: Beckett fekete humorban sem szűkölködő drámáját Kurtág 1957-ben, mind­ össze néhány hónappal annak premierje után látta Párizsban, és a színmű olyan nagy hatás­ sal volt rá, hogy mintegy hatvan évvel később kétórás, egyfelvonásos operát írt belőle. Két évet töltött a drámaíró szóhasználatának tanulmányozásával, hogy minél pontosabban mutat­hassa be a négyszereplős mű világát. A nemzetközi kritika „tiszta, átlátható, érzelem­ mentes és ravasz” alkotásként jellemezte: erre a ravaszságra vagyok én nagyon kíváncsi…

ZSURÁFSZKY ZOLTÁN

Zsuráfszky Zoltán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója

Fotó: Hrotkó Bálint

A népzene és néptánc elkötelezett rajongója lévén, közel áll hozzám minden olyan zenei világ, amely „tiszta forrásból” merít. Rendkívül inspirálónak érzem a MAKÁM együttes sok­ rétű hangzásvilágát, izgalmas ritmikai megoldásait. A népművészeti örökség művészi tovább­adása nyilván ugyanúgy alaptörekvése a harmincöt éves Makámnak, mint nekünk, az idén hetven esztendős Honvéd Együttesnek. Izgalmasnak találom, ahogy koncertjeiken hagyomány és innováció, múlt és jelen találkozik, sőt megjelennek a jazz, a világzene és a kortárs zene elemei is. Most ennél is többre; időben és térben is valóságos utazásra hívják a közönséget. Úgy hírlik, személyes töltetű dalokból, prózai szövegekből, versekből és per­ sze sok zenéből áll majd össze a nagy kaland. Különleges este lesz.

2020

04 14

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL MAKÁM: MAMILULA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április hullámhossz

43

EGY NÉMET RÓMÁBAN A húsvét liturgikus drámájának foglalata, egy hihetetlenül tanulékony ifjú komponista és a 75 esztendős TON KOOPMAN csodaegyüttese: A feltámadás című Händel-oratórium áprilisi megszólaltatása gazdag és sokrétű élményt ígér. „Egy német érkezett a városba, aki kiváló csembalójátékos és komponista. Ma a late­ ráni Szent János-templom orgonáján játszva be is bizonyította rátermettségét, mindenki csodálatát kiérdemelve.” 1707. január 14-én ezt jegyezte fel évtizedeken át gondo­ san vezetett naplójába a korabeli római tár­ saság művelt és grafomán tagja, Francesco Valesio, regisztrálva az utókor számára az ifjú Georg Friedrich Händel sikeres belépő­ jét az Örök Városba. A húszas éveinek ele­ jén járó zseni itáliai utazását és többéves ott-tartózkodását persze legalább annyira motiválta a mesterségbeli tökéletesedés nemes buzgalma meg a személyes kapcso­ latok kiépítésének gyakorlati szándéka, mint a sikeréhség. Hogy Händel római tartózko­ dása mindhárom vonatkozásban igencsak eredményes volt, az a következő esztendő húsvétvasárnapján is fényesen be­iga­zo­ló­ dott. Ekkor, 1708. április 8-án került ugyan­ is bemutatásra a La resurrezione, vagyis A feltámadás című oratóriuma, amelynek ugyancsak nyoma maradt az imént emlí­ tett, páratlan kultúrtörténeti forrásértékű naplóban. Valesio a „nagyon kifinomult” oratóriumot csakúgy méltatta, akár az elő­ adás helyszínéül szolgáló Bonelli-palota fényűző közegét, ahol a közönség soraiban megannyi római nemes és a katolikus egy­ ház néhány kardinálisa is megjelent.

A gazdag, már-már operai kiállítású elő­ adást Händel római mecénása, a herceg és a márki rangját egyaránt büszkén viselő művészetbarát, Francesco Ruspoli finan­ szírozta. Az oratórium szövegét Sobieski János lengyel király özvegyének, a szám­

44

klasszikus 2020. március—április

űzetés keserű kenyerét Rómában elmajszo­ ló, francia származású Maria Kazimierának udvari poé­tája, bizonyos Carlo Sigismondo Capece készítette el, a bemutató zenekarát pedig nem kisebb művész, mint maga Arcan­gelo Corelli irányította, jeléül a fiatal német muzsikus társasági és szakmai elfo­ gadottságának. A sikert mindössze egyet­ len árnyék felhőzte be: XI. Kelemen pápa rögtön az első előadást követően szigorú intést tett közzé, amiért Mária Magdolna szólamát egy nő, a Händellel utóbb még többször is együttműködő Margherita Duras­tanti énekelte. A pápai államban ily tilalmas dolgot megkockáztató szervezők így aztán az elkövetkező római előadásokon inkább egy kasztrált énekesre bízták a szop­ rán Durastanti ifiasszony énekelnivalóját.

Napra pontosan az oratórium római ősbe­ mutatójának 312. évfordulóján A feltámadás Ton Koopman vezetésével kerül a budapesti

közönség elé. A delikát művet tehát, amely a húsvét szent liturgikus drámáját öt sze­ replő (egy angyal, Lucifer, Mária Magdolna, Kleofásné és Szent János evangélista) föl­ vonultatásával idézi meg, a régizenélés világ­nagysága fogja elénk bocsátani, aki ünnepelt Bach-specialista létére büszkén vallja Händel iránti rajongását is. Ennek bizony­sága gyanánt a hallei születésű komponista orgonaversenyeiből például kottaközreadást készített. Mi több, a hol­ land muzsikus és zenetudós akár még az­ zal a kivételes érdemmel és/vagy páratlan szerencsével is eldicsekedhetne, már ha nem lenne oly rokonszenvesen szerény al­ kat, hogy pár éve az ő (több mint negyven­ ezer kötetet számláló) személyes könyv­ tárából került elő egy eladdig teljességgel ismeretlen Händel-kantáta kézirata is, ép­ penséggel a zeneszerző itáliai korszakának terméséből.

Ton Koopmanék több évtizedes működése egészében arra bizonyság, hogy ők tudják és vallják: van feltámadás!

Ton Koopman

Fotó: Eddy Posthuma de Boer

A Händelhez hasonlóan jeles orgona- és csembalójátékos Koopman harmincöt esz­ tendős volt, amikor 1979-ben megalapítot­ ta az AMSTERDAM BAROQUE ORCHESTRÁt, amely előbb magában, majd 1992 óta csa­ tolt kórusával kiegészülve járja a világot, adja a koncerteket és készíti a lemezfelvé­ teleket, természetesen elsősorban alapító­ ja vezényletével. Legnevezetesebb közös vállalkozásuk kétségkívül Johann Sebastian Bach életművéhez kapcsolódott: 1994-től egy teljes évtizeden át sorjáztak a leme­ zek, amelyek Bach kantátáinak összkiadá­ sát alkották. E nagyralátó, nagyszabású és éppily nagysikerű projekt befejeztével pedig Dieterich Buxtehude került sorra.

A dán–német komponista összes szerze­ ményeinek — túlnyomórészt világelső — megjelentetését ígérő lemezfelvételek 2005 óta követik egymást, helyet követel­ ve Buxtehude számára a repertoáron meg a nagyok panteonjában — és saját maguk­ nak minden valamirevaló lemezgyűjtő pol­ cán vagy Spotify-fiókjában. Merthogy A feltámadással Budapestre érkező Ton Koopmanék több évtizedes működése egé­ szében arra bizonyság, hogy ők tudják és vallják: van feltámadás! S ha kell, hát nem restek tenni is érte.

László Ferenc

2020

04 08

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL TON KOOPMAN ÉS AZ AMSTERDAM BAROQUE ORCHESTRA EGY ANGYAL — PAOLA VALENTINA MOLINARI MÁRIA MAGDOLNA — YETZABEL ARIAS FERNANDEZ MÁRIA, KLEOFÁS FELESÉGE — CHIARA BRUNELLO SZENT JÁNOS — TILMAN LICHDI LUCIFER — RENATO DOLCINI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

45

Reményre

KURTÁG GYÖRGY: A JÁTSZMA VÉGE

hangolva

Kurtág György 2018 novemberében, Milánóban bemutatott operája, A játszma vége kivételes alkotás. Az előadásokról írt beszámolók legtöbbje őszinte ámulattal vette számba a mű keletkezési körülményeinek azon sajátosságait, melyekre valóban nem találunk példát a műfaj négy évszázados történetében: egy, az életműben egyedülálló opera, melynek tervei több mint ötven éven át érlelődtek, formálódtak, majd hétévi megfeszített munka után a szerző kilencvenkettedik életévében készült el.

46

klasszikus 2020. március—április

Fotó: Posztós János, Müpa

Kurtág György

Kurtág szöveges kompozícióit gyakran inspirálják olyan textu­ sok, melyeknek legmeghatározóbb vonásuk a nyelv korlátozott lehetőségeivel és a megszólalás hiábavalóságával való szem­ besülés. Ilyenkor a megzenésítésre kiválasztott szövegek hét­ köznapi értelemben vett jelentése másodlagosnak tűnik a nyelvi megformálás mikéntjéhez vagy épp a formálás hiányá­ hoz képest. Abban, ahogy a Kurtágnak oly fontos szövegekben József Attila, Pilinszky János, Tandori Dezső, Dalos Rimma vagy Franz Kafka — vállalva a kiábrándító eredményt — magát a köz­ vetítő közeget, a nyelvet mérte fel, lehetetlen nem meglátni, nem meghallani a kurtági zene kezdettől jelen lévő, újra és újra felvetett és megszenvedett alapkérdését. Lenyűgöző, egyszer­ re felemelő és lesújtó élmény lehetett a komponista számára 1957-ben, egy párizsi színházban szembesülni ezzel az alapkér­ déssel: Samuel Beckett Fin de partie (Endgame) — A játszma vége (Végjáték) című drámája az általános világtapasztalaton túl erről is szól. Kurtág zsigeri módon, valódi indulattal és meg­ indultsággal rezonált Beckett nyelvvel, irodalommal, színház­ zal és a művészi kifejezéssel folytatott küzdelmére. Valódi in­ dulattal, hiszen az előadás konkrét nyelvét, a franciát Kurtág akkoriban még kevéssé értette.

A becketti nyelv és a becketti színpad problematikája Kurtág pályájának vissza-visszatérő kérdése. „Az szól ellene — mondta el 2007—2008-ban, egy hosszú interjúban Varga Bálint András­ nak —, hogy maga Beckett túl sokat rendezett már meg a darabokból, sőt mintha a megzenésítés módját is eldöntötte volna.

Tulajdonképpen nem volna más feladatom, mint hogy kockákat töltsek ki.” A kérdés természetesen nem pusztán zenei termé­ szetű, közismert, hogy minden rendezés szembesül a Beckettdrámák színrevitelére vonatkozó rendkívüli kötöttségekkel.

Beckett ugyanis nemcsak a szöveget, hanem e szövegek into­ nációját, a figurák külső megjelenését, mozgásukat vagy épp mozdulatlanságukat, valamint a drámai alakok környezetének látványát is nagy körültekintéssel rögzítette. E drámák primer zeneiségével kapcsolatban pedig sokan leírták már, hogy a becketti szöveg nem a dramaturgia, hanem a megkompo­ náltság révén formálódik, a szöveget tagoló szünetek vagy csendek pedig ritmikusan szervezett hangzásképet eredmé­ nyeznek. De Beckett kizárólag a szünetek tartamáról tudott rendelkezni, a sűrűségükről nem. Itt tehát széles út nyílik a zeneszerző előtt, hiszen a csendeket úgy töltheti ki hangok­ kal, hangzásokkal, hogy azok hol elhallgatásnak, hol kivárás­ nak, hol hezitálásnak, hol pedig súlyos, kimondhatatlan tit­ koknak hassanak.

A Fin de partie egyik próbáján Beckett már-már karmesterként instruálta színészét: „monoton hangon mondjad, és ritmusban, kérlek. A szavak ütések, száraz ütések. Egyik kalapácsütés a másik után.” A modern kori operajátszás bosszantó vadhajtásait látva nem árt újra és újra hangsúlyozni, hogy egy operában a zene a színpadi beállítás meghatározó tényezője, hogy a zene­ szerző dönt a színpadi realizáció minden részletéről, a szöveg­ dallam vonalvezetése révén a színészek gesztusairól éppúgy, mint a kimondott szavak lehetséges jelentéseiről. Ő rögzíti a mondatok hanghordozását, ezáltal teremtve meg a drámai szituációk élét és a játszó személyek emberi körvonalait. Ebben a tekintetben Kurtág valóban közvetlen örököse Monteverdinek, Muszorgszkijnak, Debussynek és Bergnek. Azoknak a szerzők­ nek tehát, akik a szó és a zene kapcsolatában képesek voltak

A becketti nyelv és a becketti színpad problematikája Kurtág pályájának visszavisszatérő kérdése. egyensúlyt teremteni. De A játszma vége nem pusztán kacér­ kodik a tradícióval. Mint minden Kurtág-kompozíció, e darab is eleven dialógusban áll azzal az örökséggel, melynek — ellent­ mondás volna? — épp az elsiratására vállalkozik.

A Müpában látható és hallható előadás szereplői azonosak a milánói premier előadógárdájával, rendezője ezúttal is PIERRE AUDI, a produkció azonban a milánóitól teljesen független, új bemutató. A színpadkép a Beckett által elképzelt világtól nem tér el, léptékét és megvilágítását tekintve viszont újszerű. El­ gondolkodtató, hogy ahol ennyire élesek az árnyékok kontúrjai, ott biztosan nagyon erős a fény. Bár a dráma szereplői alkonyi életük utolsó perceit élik, másnap — igaz, már nélkülük — vala­ mi újjászülethet. Ha mindezt egy Beckett-drámáról olvas­ nánk, kételkednénk e reményteli kicsengésben. De Kurtág ze­ néje, mint minden igazán nagy zene, reményre hangol.

Molnár Szabolcs

2020

04 10

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL KURTÁG GYÖRGY: FIN DE PARTIE (A JÁTSZMA VÉGE) — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ KÖZREMŰKÖDIK: HAMM — FRODE OLSEN CLOV — LEIGH MELROSE NELL — HILARY SUMMERS NAGG — LEONARDO CORTELLAZZI ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR DÍSZLET, JELMEZ: CHRISTOF HETZER FÉNY: URS SCHÖNEBAUM RENDEZŐ: PIERRE AUDI VEZÉNYEL: MARKUS STENZ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

47

„Puccini szabadságot ad az embernek” 48

klasszikus 2020. március—április

Fotó: Tatyana Vlasova

Kristine Opolais

Pályája olyan hirtelen ívelt a magasba, hogy még megijedni sem volt ideje. A napjaink egyik legkeresettebb szopránjának számító lett énekesnő, KRISTINE OPOLAIS különösen Puccini szenvedélyes nőalakjainak szerepében érzi otthon magát, budapesti áriaestjének műsorát is elsősorban az olasz mester operáinak részleteiből állította össze. „Ha nem vállalsz kockázatot, soha nem ihatsz pezsgőt!” — összegezte a filozófiáját az énekesnő, amikor arról kérdezték, miért mondott igent egy rendkívül kockázatos­ nak tűnő felkérésre. Az eset 2014-ben tör­ tént New Yorkban, ahol kora reggel felhívta a Metropolitan Opera főigazgatója, lépjen fel aznap délben a Bohéméletben, méghoz­ zá az operaház híres HD-közvetítéseinek egyikén, amelyet világszerte sok millió néző lát. Tekintettel arra, hogy az énekesnő előző este mutatkozott be a Metben egy teljesen más szerepben, a Pillangókisasszonyban, először nemet mondott, majd átgondolva a dolgot, mégis vállalta a felkérést. Ezzel megmentette az előadást, Mimiként pedig óriási sikert aratott. „Beugrásomat köve­ tően a menedzserem azt mondta, mindig hallgassak az ösztöneimre, hiszen mindenki más azt tanácsolta volna, mondjak nemet — mesélte a Final Note Magazine-nak. — Döntésem, hogy aznap reggel igent mondtam, rendkívüli katalizátornak bizonyult a pályafutásomban — mindent megváltoztatott. Abban a pillanatban születtem meg, és attól kezdve elkezdtek záporozni rám a szerződések.”

Opolais karrierje Rigában indult, méghozzá meglehetősen embert próbáló repertoárral: nemritkán egyetlen hét leforgása alatt énekelt Toscát, Aidát és Sentát. „Az utam Rigából egyenesen a berlini Staatsoperbe vezetett, így aztán nem nyílt lehetőségem arra, hogy a megszokott módon, fokozatosan építsem fel a pályámat, kisebb operaházak után jutva el a nagyobbakig. Egyszerűen csak odakerültem — nyilatkozta a Bachtrack című klasszikus zenei online magazinnak.

— Nagyszerű lehetőség volt, ennek köszönhetem, hogy semmitől sem félek, hanem készen állok a kihívásokra. Túléltem, de ez nem azt jelenti, hogy másoknak is ezt az utat javasolnám.”

Bár korábban énekelt Mozartot, Dvořák Ruszalkáját, és Tatjanát is Csajkovszkij Anyeginjében, igazi kedvence Puccini. „Ő az a zeneszerző, akinek a legszabadabb a stílusa — tárta fel egy interjúban, mi vonzza igazán a nagy olasz mesterhez. —

De ő a legveszélyesebb is, főleg azok számára, akik sok Mozartot vagy Verdit énekelnek.

Olyan zene ez, amit érezni kell. Verdihez pontosnak kell lenni, jobban beilleszkedni bizonyos keretek közé. Puccini szabadságot ad az embernek, és én éppen ezt szeretem.”

A Puccini-hősnők közül pedig bevallottan Toscát érzi legközelebb magához. Ebből az operából az egyik legnépszerűbb részletet, a Vissi d’arte (Tisztán éltem) kezdetű áriát hallhatjuk majd tőle. Erről egy interjúban Maria Callas véleményét idézte, aki szerint az volt Puccini legnagyobb tévedése, aho­ gyan a műben elhelyezte ezt az áriát, olyan szituációban, amely előtt az asszonynak végig kellett néznie, hogyan kínozzák ked­ vesét, aki most a halálra vár. „Ez egy ima, de Tosca művésznő, díva, ami azt jelenti, hogy hisztérikus tud lenni — fogalmazott Opolais. — Ha valami ilyesmi történne velem, én biztosan hisztérikusan reagálnék!

Ezért hiszem azt, hogy ennek az áriának inkább zokogásnak kell lennie, szó sincs szép imádkozásról.”

Rajongói szerint az énekesnő igazi szín­ padra termett lény, aki nemcsak hangjával, hanem egész lényével játszik. „Ahogy múlnak az évek, egyre jobban megértem, mi teszi művészetté az operát — nyilatkozta er­ ről. — Tudni kell játszani. Persze lehet, hogy valaki csak énekel, a közönség sok helyen ezzel is megelégszik, számomra azonban az opera a színjátszás és az éneklés magas szintjét jelenti. A színpadon a partnerek megnyilvánulásaira adott minden egyes érzel­mi reakció eltérő módon színezi az ember hangját, és ez azt jelenti, hogy a hangzás nem lehet tökéletes. Ha mégis az, akkor az azt jelenti, hogy az illető egy számítógép.

Előadás közben nem tudok a technikára figyel­ni, ez házi feladat, amit az énekesnek a tanárával kell elvégeznie. A színpadon csúnya dolgokat is meg kell mutatnunk, mert ez a való élet.”

Az est során három Verdi-műből is hallha­ tunk részleteket: A végzet hatalma egyik híres áriáját, illetve A szicíliai vecsernye és a Luisa Miller nyitányát. Cilea Adriana Lecouvreur című operájának öt részlete

is felcsendül majd, míg Puccinitől három áriát választott az énekesnő, a Toscából, illetve a Pillangókisasszonyból. Mellettük egy-egy intermezzo hangzik majd el, Mascagni Paraszt­becsületéből, illetve Giordano Fedorájából.

Az énekesnő partnere a színpadon a rend­ kívüli tehetségű, fiatal argentin tenor, JOSE SIMERILLA ROMERO lesz, akit két éve Plácido Domingo személyesen választott ki a Los Angeles-i Opera Domingo—Colburn—Stein Fiatal Művészek Programja résztvevőjének.

A spanyol anyanyelvén kívül angolul, néme­ tül, olaszul és franciául egyaránt jól beszé­ lő, Buenos Aires-i születésű énekes azóta számtalan rangos díjat begyűjtött, olyan helyszíneken lépett fel, mint a bécsi Nyári Zenei Fesztivál vagy a Carnegie Hall, és olyan nagy nevekkel dolgozott együtt, mint Sherrill Milnes, Verónica Villaroel, Piotr Beczała, Deborah Voigt, Joyce DiDonato és Renée Fleming. Repertoárját máris mű­ faji sokféleség jellemzi, egyaránt énekelt már Rodolfót a Bohéméletben, Ottonét a Poppaea megkoronázásában, vagy Eisenstein bárót A denevérben.

A koncerten a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARÁt az olasz GIANLUCA MARCIANÒ,

az újvidéki Szerb Nemzeti Színház vezető karmestere és a bejrúti Al Bustan Fesztivál művészeti vezetője vezényli majd. A kar­ mester 2007-ben mutatkozott be a Horvát Nemzeti Operában, és azóta mind több fel­ kérést kap: dolgozott már az Angol Nem­ zeti Operával, szoros munkakapcsolat fűzi az oviedói, a tbiliszi, a minszki és a jereváni operaházhoz.

Mörk Leonóra

2020

04 13

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL KRISTINE OPOLAIS ÁRIAKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: JOSE SIMERILLA ROMERO — ÉNEK A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA VEZÉNYEL: GIANLUCA MARCIANÒ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

49

LISZT és az opera?

SARDANAPALO: AZ OLASZ OPERA ELVETÉLT REFORMTERVE

Liszt közel hét éven át dédelgette az alkotás tervét. Valóban nagy horderejű lehetett számára ez az opera, ha ilyen sokáig nem adta fel, és a meg nem írt mű vázlatait sem semmisítette meg. Visszavisszatért hozzájuk, de aztán 1852-ben végleg abbahagyta a darab komponálását, és lemondott elképzeléséről.

Liszt neve a köztudatban soha nem fonódott össze az operaírással. Lisztéletrajzok is csak hellyel-közzel tettek említést róla, de hogy egyenesen „stratégiai” jelentőséget kapjon zene­ szerzői pályáján, az csak kevesek számá­ra volt elképzelhető. Márpedig az 1840-es évek második felében ez volt a helyzet: erre épp a David Trippett oxfordi zenetörténész által rekonstruált operatöredék, a Sardanapalo vet éles fénycsóvát.

minduntalan áthág­ja az elvárásokat, a dallamlépések nem az ő korá­ban megszokott módon alakulnak. Az eredmény hamisítatlan Liszt-zene, csak hát a legkevésbé sem a megszokott!

Az operaterv feladására kiterjedt levelezésében nem találunk ma­ gyarázatot. Az olykor egyenesen „bőbeszédű” Liszt mintha tuda­ tosan hallgatott volna erről. Pontosabban a számtalan említés el­ lenére (lelkesen számolt be tervezett bemutatókról) a belső küzdelmekről, a komponálás nehézségeiről semmit sem tudunk meg. A híradások hirtelen és végleg eltűnnek Liszt levelezéséből.

A bevezető kép Tannhäusert idéző pillanatait követően a kórus megszólalásakor felkapjuk a fejünket: mintha Verdit hallanánk.

Nem véletlenül. Trippett feltételezése szerint Liszt íróasztalán ott feküdt a Nabucco partitúrája: ezt tartotta az egyetlen olyan mű­ nek, amellyel fel kell vennie a versenyt. A zenekari részekből kihall­ juk Berliozt. A hangszerelés persze Trippett munkája, de magában a töredékben számos utalás volt található arra, hogyan képzelt el Liszt egy-egy passzust.

A kézirat mégsem váratlanul, a semmiből bukkant elő. Létezéséről mindig is tudtak a zenetörténészek. Azok a Liszt-kutatók viszont, akik látták, rekonstruálásra alkalmatlannak találták. Ez volt az ál­ talános vélekedés mindaddig, amíg tanulmányútja során David Trippett a weimari Goethe és Schiller Archívumban betekintést nem nyert a Sardanapalo ott őrzött anyagaiba.

A Szardanapál-téma a „levegőben volt”: 1830-ban a fiatal Liszt Párizs­ban hallotta Berlioz Szardanapál utolsó éjszakája című kan­ tátáját. S bár számára az elsődleges ihletforrás Byron tragédiája volt, nyilván ott zengett a fejében Berlioz zenéje is. Ugyanakkor nagy hatással lehetett rá a Berlioz képzeletét is felcsigázó Delacroixfestmény, a szintén byroni ihletésű Szardanapál halála.

Aligha véletlen, hogy a rekonstruált töredék ősbemutatóját 2018. augusztus 19-én a Weimarhalléban világszerte nagy érdeklődés kísér­te. Kirilo Karabic ukrán karmester annak a zenekarnak, a STAATSKAPELLE WEIMARnak az élén állott, amelynek elődjét ma­ ga Liszt dirigálta weimari tartózkodásának tizennyolc éve alatt: itt mutatta be 1849-ben későbbi veje, Wagner Tannhäuserének revideált változatát, majd 1850-ben az ő vezényletével került sor Wagner Lohengrinjének ősbemutatójára is. (A Sardanapalo-bemu­ tató énekes szólistái: AIRAM HERNÁNDEZ, JOYCE EL-KHOURY és ALEKSZANDR PUSNYAK megegyeznek azokkal, akik a Tavaszi Fesz­ tiválon, a Müpában lépnek fel, de a karmester ezúttal GIAMPAOLO BISANTI lesz.)

Liszt kifejezetten olasz operát akart írni, Trippett véleménye sze­ rint egyenesen az olasz opera megújítására törekedett. Az olasz dallamvilág iránti személyes vonzalma és távlatos reformtervei valóságos szenvedéllyé fokozódtak benne. Pedig ekkor már Wei­ marban élt, és határozottan körvonalazódtak azok az elgondolásai is, amelyek a zene és költészet egységben történő szemléletét tűzték ki célul. Ebbe a folyamatba illeszkedik az olasz opera is — legalábbis egy ideig. Egy ponton azonban törés következik be.

Az olasz opera reformjának ügye és Liszt weimari tevékenysége összekapcsolódik ugyan, mégis egymás ellenében hat. Képvisel­ hette-e Liszt, aki Wagner mellett az újnémet iskola vezéregyéni­ ségévé lépett elő, ebben a közegben korábbi álláspontját?

Az operatöredék zenei világát markáns kettősség jellemzi: a dekla­ máló olasz énekstílus és a disszonanciák folyamatos alkalmazása felé mutató harmóniavilág egyszerre érzékelhető benne. Liszt

Fontos körülmény ebben az összefüggésben, hogy Wagner nyo­ masztó árnyéka komoly belső és külső akadályt jelenthetett Liszt számára. Kettejük kapcsolata sokrétű és bonyolult, ugyanakkor

50

klasszikus 2020. március—április

Az opera rekonstruált első felvonásának cselekménye Ninivébe repít bennünket, Szardanapál (az operában Sardanapalo), az utolsó asszír uralkodó udvarába. A békeszerető, hedonista király ágyasai a háremben Mirrát (Myrrha), a görög rabszolganőt szólongatják: ne búslakodjék, jöjjön velük ünnepelni. Bár Mirra kivételezett helyzetben van, voltaképpen királynének tekinthető, mégis boldogtalan, elvesztett hazája iránti honvágy gyötri, és lelkifurdalás, amiért Iónia eltipróját szereti igaz szerelemmel. A belépő király is vigasztalni próbálja: újból, sokadszorra szerelmet vall neki.

Bensőséges kettősüket szakítja félbe Beloso, a kaldeus jövendőmondó, befolyásos pap, államférfi, és figyelmezteti az uralkodót a küszöbön álló lázadásra, felszólítva őt, hogy hagyjon fel élvhajhász életvitelével, és kövesse a kötelesség hívó szavát.

Mirra is cselekvésre buzdítja Szardanapált. Drámai erejű tercettjüket követően a zenekaron felhangzó induló jelzi a királyi sereg harcba vonulását.

Wagner körül kialakult egy különös erőtér, amelyben Liszt egy ideig valósággal vergődött. A félelem nem bénította ugyan meg, mint a Wagnertől szinte rettegő Schumannt, de szívügye, az olasz opera megreformálásának terve egyre vállalhatatlanabbá vált Wagner közelsége folytán, aki nem szenvedhette az olasz operát, és Lisztet német zenedráma írására ösztökélte.

Szerencsénkre a rekonstruált zene Trippettet igazolja, nem azokat, akik hagyták volna a levéltár mélyén feküdni az operatöredék váz­ latait. Lisztnek nem kellene szégyenkeznie, ha történetesen halla­ ná a saját zenéjét. Talán nem mindent így komponált volna meg,

Fotó: Felix Broede

A Staatskapelle Weimar

fő vonalakban mégis biztosak lehetünk benne, hogy igen.

A Sardanapalo — ha töre­dékesen is, de érzékeltetve a meg nem született egészet — szenvedéllyel teli, romantikus olasz zene­ dráma-kezdeményként kelt életre.

Balázs István

2020

04 16

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL STAATSKAPELLE WEIMAR KÖZREMŰKÖDIK: AIRAM HERNÁNDEZ, JOYCE EL-KHOURY, ALEKSZANDR PUSNYAK — ÉNEK, A NEMZETI ÉNEKKAR NŐI KARA (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) VEZÉNYEL: GIAMPAOLO BISANTI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április klasszikus

51

Fotó: Shervin Lainez

Allegro io son

Lawrence Brownlee

52

klasszikus 2020. március—április

Vidám vagyok – hirdeti Donizetti Ritá jának áriája, egyben LAWRENCE BROWNLEE új bel canto CD-jének címe. Ő lett Az év férfi énekese kitüntetés birtokosa 2017-ben, a világ vezető bel canto-tenorjaként tartja számon a szaksajtó. „Hangja egy szépséggel és

kifejezőerővel teli hangszer, amely tökéletesen alkalmas Rossini, Donizetti és Bellini operáinak előadására. Megteremtette a magas férfihangok legújabb aranykorát” – írta róla a New York Times.

Egy ohiói hatgyermekes családban látta meg a napvilágot.

Kiváló vállalkozói képességekkel megáldott apja színvonalas nevelést biztosított gyermekei számára. „Az volt az elképzelése — emlékezett egy alkalommal az énekes —, hogy a fiúnak túl kell szárnyalnia az apját. Az én apám 1945-ben, Georgiában született, még a rabszolgaság és a szegregációs törvények árnyékában. Pontosan érezte, mi mindent nem volt lehetősége megtenni, összehasonlítva azzal a szabadsággal, amelyben nekem már részem lehet.”

Brownlee a templomi gospel-hagyományokból merítette el­ ső zenei tapasztalatait. „Az éneklés mindig az Úrral alkotott közösségem meghatározó része volt. Ma is imádkozom — mindig, minden körülmények között. Előadás előtt és alatt is: Add Uram, hogy erőm az előadás végéig kitartson!” Imái meg­ hallgatásra találtak, hiszen ma egyike a világ legkeresettebb énekeseinek, aki fellépett valamennyi igazán fontos zene­ karral, operaházban és fesztiválon, beleértve a Berlini, a New York-i Filharmonikusokat, az Accademia di Santa Ceciliát, a Bostoni, a Clevelandi és a San Franciscó-i Szimfonikus Zene­kart, a Bajor Rádió Zenekarát, a Metropolitan Operát, a Teatro alla Scalát, a Bajor Állami Operaházat, a Covent Gardent, a bécsi és berlini Staatsopert, a Madridi Királyi Operát, a barcelonai Gran Teatre del Liceut, a Salzburgi Ünnepi Játékokat és a Baden Baden-i Fesztivált.

Aktív énekesként a Philadelphiai Operaház egyik művészeti tanácsadója. Speciális feladata, hogy minél sokszínűbbé te­ gye a kínálatot, és hogy a közönség etnikai és szociális össze­ tételét árnyalja. „El kell hitetni velük, hogy a hétköznapi emberek, amilyen egyébként én is vagyok, akár főszerepben is felléphetnek a színpadra.” Arra a kérdésre, hogy tényleg át­ lagembernek tartja-e magát, természetes egyszerűséggel válaszol: „Úgy nézek ki, mint minden rendes fekete srác. Senki nem tudja, hogy jó nevelést kaptam, hogy negyvenöt országot jártam már be, és hogy négy nyelven beszélek (angolul, németül, olaszul, franciául), találkoztam királyokkal és királynőkkel, sőt még az egyik amerikai elnökkel is. És igen, Rolexet viselek!

Nem mondom, hogy ezek jobbá tesznek engem. Én csupán egyenlőségről, feltételezésekről, sztereotípiákról beszélek, az útról, amelyet érzékelünk. A mi történetünk arról szól, hogy sétá­lunk az utcán, szembejön egy fehér ember, és magához szorítja a tárcáját, mert azt hiszi, el akarjuk rabolni a húsz dollárját, vagy valami erőszakot akarunk elkövetni ellene.”

Brownlee számára fontos a bőrszíne, amire egyébként na­ gyon büszke. Ragaszkodik az egyenjogúsághoz az operaját­ szásban, és biztos abban, hogy a régi előítéletek, ha lassan is, de oldódnak, és eljön az idő, amikor minden szerepre a legjobb énekest választják, tekintet nélkül a bőrszínére.

Ami akkor is legyen érvé­nyes, ha történetesen Otellóról van szó, pedig azt nagyon szívesen énekelné — no nem Verdiét, hiszen az nem az ő szerepe, hanem (egyszer talán) Rossiniét.

„Az opera ugyanis nem tűri az előítéletet. Még senki sem fordult hozzám olyan kéréssel, hogy adjak valakinek szerepet csupán azért, mert fekete. Ám van egy kód, amelyet azonnal megértek, amikor valaki egy művészt a bőrszíne miatt utasít el: »Különböző elképzeléseink vannak a szerepről« — ez a leggyakoribb fordulat ilyenkor. Nehéz a változás ebben a világban…”

Hogy is tűrhetné meg az előítéletet az operával kapcsolatban egy olyan művész, aki ezt a műfajt nemcsak komplexnek, de az érzések kifejezésére leginkább alkalmas műfajnak is tart­ ja. „Az opera a cselekmény, az éneklés és az érzelmek kombinációja” — állítja. „Különböző világokba kalauzolja az embert.

A legkülönbözőbb emberi kapcsolatok megvilágítására képes, legyen szó a szinte minden műben jelen lévő szerelemről, vagy éppen az árulásról. Olyan atmoszférát tud teremteni, amelyben a zene szuggesztíven mesél, kínt és szenvedést közvetít, az aggódás érzését generálja. Minél szebb hangon énekli az énekes, annál hatásosabbak ezek az elemek.”

Ellentétben némely, a bel cantót illető előítélettel, Brownlee, a bel canto hercege az érzelmek, érzések árnyalt kifejezésé­ nek képességét kiterjeszti a bel canto három királya — Rossini, Bellini és Donizetti — műveire is. A különbség csupán annyi, hogy ők virtuóz dallamossággal ötvözik mindezt. Ha valaki megkérdezi, hogyan rangsorolná a három komponistát, diplo­matikus válaszra számíthat. „Igazán nem tudom rangsorolni, mivel mindhárom másmilyen: Rossinit a koloratúrái, bámulatos fioritúrái, gyorsan pergő hangjai, nem pedig nagyszabású együttesei miatt kedvelik. Donizetti a gyönyörű legatókról híres. Nekem Bellini jelenti a tökéletes szépséget: a Norma, A puritánok, A kalóz gyönyörű, emlékezetes dallamai. Talán így tudnám differenciálni őket, de mindhárom szerzőt nagyon-nagyon szeretem, és boldog vagyok, hogy mindannyiuk zenéjét repertoáron tarthatom.”

Lawrence Brownlee Tavaszi Fesztiváli fellépésén két kiváló vendégművész szegődik az amerikai tenor partneréül: a szoprán KOLONITS KLÁRA a budapesti közönség egyik ked­ vence, a Müpa különböző műfajú rendezvényeinek gyakori közreműködője, a kiváló kínai tenor, YIJE SHI pedig A mosoly országa nagy sikerű produkciójának sztárjaként lopta be ma­ gát a budapesti publikum szívébe.

Tóth Anna

2020

04 19

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL LAWRENCE BROWNLEE ÁRIAKONCERTJE KÖZREMŰKÖDIK: KOLONITS KLÁRA, YIJIE SHI — ÉNEK A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA VEZÉNYEL: ANTONELLO ALLEMANDI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2020. március—április klasszikus

53

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

AZ ÚJJÁSZÜLETŐ GISELLE

54

Velekei László tánc 2020. március—április

Különleges balettelőadással nyit a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál: a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekművét, a Giselle -t kelti új életre LAJKÓ FÉLIX és a GYŐRI BALETT. Az új koreográfia a Győri Balett művészeti vezetője, VELEKEI LÁSZLÓ munkája.

A művészettörténet kiemelkedő alkotásait újrafogalmazni mindig merész és egyben izgalmas vállalkozás. Különösen egy olyan világhírű balett esetében, melyet a hagyományos koreográfiával 1841 óta játszanak sikerrel a világ nagy operaházai. Megőrzi-e az új produkció a világhírű romantikus balett alaptörténetét?

Nekem minden alkotásnál van egy vízióm. A Giselle esetében a halálba táncoltatás volt az a kép, amelynek alapján dolgozni kezdtem. A falusi lány szerelmi csalódása és földöntúli léte törté­ netének esszenciáját egy felvonásba sűrítettem össze. A korábbi második felvonás, a túlvilági fehér világ érvényesül itt jobban, és abban utalunk vissza az eredeti első felvonás hús-vér valóságá­ ban történtekre. Leginkább a karakter jellemfejlődésén keresztül közlekedünk a valóságos és a varázsvilág között. Lesz egy furcsa, zárt tér, ahol fák nőnek ki a semmiből. Kockákba szorítjuk be őket, ezekben táncolnak a táncosok, és járnak köztük ki-be a zenészek.

Folyamatos mozgás lesz a színpadon, reflektálva a mai kapcsola­ tok dinamikusságára és arra, hogy a döntéseink gyakran kevéssé romantikusak, miközben az életünket mégis az érzelmek járják át.

A látványvilág modern vagy romantikus?

A kettő ötvözete. SZENDRÉNYI ÉVA izgalmas színpadképével, GYŐRI GABI jelmezeivel és STADLER FERENC fényeivel a két világot egy miliőben, egyszerre mutatjuk meg. A díszlet folyamatosan fo­ rog és változik: hol erdőben, hol egy hétköznapi utcán járunk, hol átlépünk abba a másik világba, ahol halott menyasszonyok táncol­ tatják halálra a férfiakat.

Folyamatosan kértük egymás véleményét, és meggyőződésem, hogy igazán izgalmas, drámai és egyben felszabadító, energikus zene született.

Lajkó Félix szeret improvizálni: egy balettelőadáson van erre lehetőség?

Teremtettünk rá lehetőséget. A teljes tánckar persze nem improvi­ zálhat, de hagytunk olyan jelenetet, amelynek megkomponált vezér­motívumán túl Félix és a táncosnő is improvizál. Természe­ tesen élőben szólal meg a zene. A muzsikusok láthatóak, és részt vesznek az előadásban, Lajkó Félixnek pedig dramaturgiai szerepe lesz. Kihasználjuk azt is, hogy ő játék közben sokszor szinte transzközeli állapotba kerül. Ennek fontos szerepe lesz, amikor halál­ba táncoltatjuk a táncost. Sőt addig szeretném elhúzni a jele­ netet, hogy Lajkó Félix olyan transzba essen, hogy egy kis szünetre legyen szüksége az improvizáció után. Dramaturgiailag ez kulcs­ fontosságú jelenet lesz. Mindent egybevetve, különleges estére készülünk, amelyet nemcsak a jeles alkalom tesz azzá. Úgy gondo­ lom, ennek a Giselle-bemutatónak a Győri Balett életében is nagy súlya lesz.

Petrányi Judit

2020

A Giselle a maga idejében sok szempontból úttörő volt.

Miben követi az eredetit az új produkció?

A legelső, párizsi verzióban, úgy tudom, nagyon sok némajáték volt. Mintegy ötven perc pantomim és hatvan perc tánc. Tehát nagy hangsúlyt helyeztek a színészi jelenlétre és a karakterformá­ lásra. Ez például egy fontos kapcsolódási pont. A Győri Balettnél ugyanis mindig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy olyan egyé­ niségek kapjanak helyet a társulatban, akik az ilyen cselekményes baletteknél létre tudják hozni azokat a karaktereket, amelyek ne­ kem mint alkotónak lehetőséget adnak egy ilyen darab újragondo­ lására. Olyan előadásra törekszünk, amely színházi, egyben balett-, ugyanakkor önálló koncertélmény is.

Az új produkció zeneszerzője Adolph Adam helyett Lajkó Félix.

Rendkívül szerencsés vagyok, hogy személyében ilyen izgalmas alko­tótársat kaptam. Rám akkora hatással volt, hogy amikor meg­ hallgattam az elkészült zenéket, sok részt újragondoltam és koráb­ bi elképzeléseket elvetettem, miközben újabb vízióim támadtak.

Lajkó Félixnek dramaturgiai szerepe lesz.

Kihasználjuk azt is, hogy ő játék közben sokszor szinte transzközeli állapotba kerül.

04 03

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL LAJKÓ FÉLIX ÉS A GYŐRI BALETT GISL — A 40. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓELŐADÁSA GISELLE: HERKOVICS ESZTER ADRIA / GYURMÁNCZI DIÁNA ALBRECHT: DAICHI UEMATSU / JEKLI ZOLTÁN MYRTHA / A VAD: GUTI GERDA / MARJAI LILI ANNA HILARION: LUKA DIMIĆ / LUIGI IANNONE VILLIK: TETJÁNA BARANOVSZKA, GYURMÁNCZI DIÁNA / HERKOVICS ESZTER ADRIA JOÓ LEA NAPSUGÁR MARJAI LILI ANNA / GUTI GERDA SZALAI JUDIT TATJÁNA SIPILOVA HORÁNYI ESZTER KOVÁCS ESZTER FÉRFIAK: ENGELBRECHT PATRIK GÉMESI MÁTÉ GOLUBKOVICS GERGELY LUIGI IANNONE / LUKA DIMIĆ JEKLI ZOLTÁN / DAICHI UEMATSU TÉGLÁS BÁNK SZENTIVÁNYI RICHÁRD THALES HENRIQUE KÖZREMŰKÖDIK: LAJKÓ FÉLIX — HEGEDŰ SIDOO ATTILA — GITÁR KERTÉSZ ENDRE — CSELLÓ BARCZA HORVÁTH JÓZSEF — NAGYBŐGŐ MAZURA JÁNOS — TUBA CZIRJÁK TAMÁS — DOB ZENE: LAJKÓ FÉLIX DRAMATURG: CSEPI ALEXANDRA DÍSZLET: SZENDRÉNYI ÉVA JELMEZ: GYŐRI GABI FÉNY: STADLER FERENC A KOREOGRÁFUS MUNKATÁRSA: KARA ZSUZSANNA KOREOGRÁFUS: VELEKEI LÁSZLÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április tánc

55

56

tánc 2020. március—április

Fotó: Hrotkó Bálint

Dsida Jenő

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Zsuráfszky Zoltán

Látványos, operai léptékű produkció, amely a szerelem mindent elsöprő erejéről beszél: a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatja be új előadását a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES. A hűtlen feleség – Barcsai szeretője produkció rendező-koreográfusa a Kossuth-díjas együttesvezető, ZSURÁFSZKY ZOLTÁN. Hogy kerül egy ballada a táncszínpadra?

A műfaj nem áll távol sem a Magyar Nemzeti Táncegyüttestől, sem az én alkotói programomtól, ezért is örültem, amikor lehetővé vált, hogy megvalósuljon ez a bemutató. Az, hogy a tánc nyelvén egy olyan színházi előadást készítsünk, amely mély szenvedélyek­ ről, valódi érzelmekről beszél, kedvemre való feladat, ráadásul az együttesnek voltak már balladából kiinduló előadásai. A hűtlen fele­ség alapja a Barcsai szeretője című, kegyetlen szépségű, régi stílusú székely ballada, amelynek az ötvenes évek végén már szü­ letett egy néptáncos feldolgozása. A forgatókönyvet és a drama­ turgiát jegyző ZS. VINCZE ZSUZSA jóvoltából az eredeti történet megmaradt, ugyanakkor ki is bővült.

Mi változik a balladához képest?

A történet drámaiságát nyomatékosítjuk, amikor a sztorit újabb árnyalatokkal gazdagítjuk. A mese egy férjről és egy feleségről szól, akik házasságuk ellenére valójában nem találtak egymásra: az asszony szíve egyre a régi szeretőjéhez húz. A végkifejlet — bal­ ladához illőn — tragikus, mi viszont elgondolkodtunk a lehetséges

nép­zenei feldolgozása találkozik majd PAPP ISTVÁN GÁZSA szer­ kesztésében, EREDICS BENJÁMIN pedig a kortárs hangzást hozza a produkcióba.

Milyen látványvilágra számítsunk?

Aki ismeri az együttes előadásait, jól tudja, hogy már régóta nem csak a néptánc mosolyog le a színpadról, hiszen számos előadá­ sunkban szinte nagyoperai látvánnyal dolgozunk. Évtizedek óta alko­tótársunk TÓTH KÁZMÉR díszlettervező, aki a nézőket segíti majd abban, hogy bele tudják magukat élni az egyes jelenetek vilá­ gába. Látunk majd szobabelsőt, jellegzetes népi tárgyakkal és esz­ közökkel, de a térben megjelenik az idő múlása is az évszakok válta­kozása révén. A látványra is igaz az, ami a jelenetek egymás­ utánjára: az egyik epizód inkább csak átszűrődik a következőbe.

Az, hogy a részletek kevésbé cizelláltan, inkább légiesen jelennek meg, a ballada velejéhez tartozik. Ahogy az is, hogy itt nincsenek győztesek: végül mindenki elveszíti azt, aki a számára igazán fontos.

Jászay Tamás

…műfajokon és stílusokon átívelő előadás lesz, amely ugyanakkor hűséges marad az eredeti ballada hangulatához. előzményeken. Zs. Vincze Zsuzsa megírta a történet soha el nem mesélt elejét, vagyis a nő későbbi hűtlenségének lehetséges okát: úgy döntöttünk, „kinyomozzuk”, mi áll a véres végkifejlet mögött.

Az előadás elején egy kalotaszegi-mezőségi lakodalomba csöppe­ nünk, ahol minden baj gyökerezik. Az érdekházasságon ugyan fe­ lülemelkedik a valódi szerelem, de szörnyű ára van mindennek.

Az együttes otthonosan mozog a komplex színpadi fogalmazásmódban. Úgy sejtem, ezúttal sem hagyományos néptáncestre kell készülnünk.

Ez így van: műfajokon és stílusokon átívelő előadás lesz, amely ugyanakkor hűséges marad az eredeti ballada hangulatához.

A negyven fős táncegyüttes és a zenekarunk mellett a HONVÉD FÉRFIKAR is fellép. Kodály kórusművei és a Barcsai szeretője

2020

04 08

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: A HŰTLEN FELESÉG — BARCSAI SZERETŐJE — BEMUTATÓ ELŐADJA: A MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES ÉS ZENEKARA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: ZSURÁFSZKY ZOLTÁN) KÖZREMŰKÖDIK: HONVÉD FÉRFIKAR (KARIGAZGATÓ: RIEDERAUER RICHÁRD) ZENE: EREDICS BENJÁMIN ZENEI SZERKESZTŐ: PAPP ISTVÁN GÁZSA FORGATÓKÖNYV, DRAMATURGIA, JELMEZ: ZS. VINCZE ZSUZSA DÍSZLET: TÓTH KÁZMÉR TÁRSRENDEZŐ: ZS. VINCZE ZSUZSA KOREOGRÁFUS, RENDEZŐ: ZSURÁFSZKY ZOLTÁN FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. március—április tánc

57

Rongyok és repülők MAKÁM: MAMILULA

A KRULIK ZOLTÁN vezette MAKÁM együttes több mint „élő legenda” — úgy működik negyven éve, és úgy tett le huszonkét albumot az asztalra, hogy esze ágában sincs megpihenni. Éppen ellenkezőleg. Évről évre új produkciókkal áll elő, és a felállása is gyakran frissül, de változatossága mellett jellegzetes és konzekvens hangütés jellemzi.

Kivált az utóbbi húsz évben, amióta Krulikot rabul ejtették a „há­ rompercnyi dalba sűríthető” zenék. Ezek aztán fogva tartják azóta is, mégpedig úgy, hogy népdalfeldolgozásai éppoly zsigeri módon hangzanak, mint a saját szerzeményei. Nehéz lenne ikonikus éne­ kesnőt találni, aki ne tűnt volna fel valamelyik Makám-albumon: Lovász Irén, Bognár Szilvia, Szalóki Ági, Palya Bea és Korzenszky Klára korábban, Magyar Bori és Bede Sári az újabbakon. Arról nem beszélve, hogy a 2012-es Robinzon Kruzo albumtól kezdődően Krulik is énekel.

Azzal a lemezzel amúgy is új korszakba lépett a Makám. Krulik ugyanis csupa olyan dalszöveget írt, amelyet magánmitológiája és a 20. század történelme megkívánt. Legolcsóbb mozi címmel egy verseskötete is megjelent, melynek hátterében édesanyja el­ vesztése áll: hogy azt a fájdalmat kiírja magából, a zene már nem volt elég. 2017-ben Az utolsó papírrepülő címmel egy prózakötetet is megjelentetett, immár a személyes és a történelmi kataklizmák összefonásával. A kötet fő helyszíne Tatabánya, ahol az ötvenes években a gyerekkorát töltötte, miközben tankok dübörögtek

Fotó: Krulik Marcell

Makám

58

világzene 2020. március—április

vagy éppen félelmetes fekete autók álltak meg a házak előtt.

Negyven év kellett, hogy megtudja, miért is rettegett édes­ anyja a „négerektől”: egy vadászgép emléke nyomasztotta, amely leadott rá egy sorozatot, miközben „a feketeségből villo­gó fogakkal” a pilótája vigyorgott.

Korabeli fényképekből, Makámdalokból és Krulik irodalmi műveiből, az ötvenes évektől a máig ívelő történetekből afféle puzzle-ként áll össze az est programja…

Ami pedig a Mamilula című Makám-ősbemutatót illeti, nos, az ugyancsak elválaszthatatlan Krulik édesanyjától. Kisgyerek­ ként azt a rongydarabot nevezte így Krulik, melyet a párnája alatt tartott, és amely számára afféle anyapótlékként szolgált.

Korabeli fényképekből, Makám-dalokból és Krulik irodalmi mű­ veiből, az ötvenes évektől a máig ívelő történetekből afféle puzzle-ként áll össze az est programja, kiírva, kiénekelve és megmutatva mindazt, amit Krulik Zoltán, a Makám és számá­ ra az utóbbi évtizedek magyar történelme jelent. Az együttes és a számos meghívott muzsikus közreműködő mellett RÁTÓTI ZOLTÁN színművész is szerepet vállal a programban, a háttér­ ben pedig CZIGLÉNYI BOGLÁRKA dramaturg garantálja, hogy a katarzis maradéktalan legyen.

Marton László Távolodó

2020

04 14

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL MAKÁM: MAMILULA KÖZREMŰKÖDIK: BEDE SÁRI, BOGNÁR SZILVIA, KORZENSZKY KLÁRA, LOVÁSZ IRÉN, SZALÓKI ÁGI — ÉNEK RÁTÓTI ZOLTÁN — PRÓZA JUHÁSZ ENDRE — OBOA, DUDUK VÁZSONYI JÁNOS — SZAXOFON MIZSEI ZOLTÁN — ÉNEK, ZONGORA VARRÓ ZOLTÁN — DOB, ÜTŐHANGSZEREK MARTENICA TÁNCEGYÜTTES A MAKÁM TAGJAI: MAGYAR BORI — ÉNEK KUCZERA BARBARA — HEGEDŰ EREDICS DÁVID — KLARINÉT, KAVAL, SZAXOFON KRULIK ZOLTÁN — ÉNEK, GITÁR KEÖNCH LÁSZLÓ — TOROKÉNEK, DOB, CAJON, UDU, DERBUKA BOROS ATTILA — BASSZUSGITÁR DRAMATURG: CZIGLÉNYI BOGLÁRKA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. március—április világzene

59

Charlie

Lélekből soul a blues, a jazz, a funk 60

könnyű 2020. március—április

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

CHARLIE a magyar populáris zene történetének hatvanas évektől számított összes korszakában jelentőset alkotott, miközben pályája kevésbé feltárt szakaszai is izgalmasak. A hetvenkét éves énekes ma már kevesebbet koncertezik, új dalokat is tartalmazó albuma 2013-ban jelent meg utoljára, ám tavasszal kiad egy friss lemezt, amelyről nagy repertoárja mellett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is játszik majd.

Charlie tiniként egy Dreamers nevű zenekarral debütált, az 1966-ban alakult Decca pedig már jelentős szereplője volt a budapesti beatéletnek, akárcsak az abból 1968-ban létrejött Olympia. A filmekben is felbukkanó énekes zene­ karával később eltűnt Magyarországról — jugoszláviai, afrikai és közel-keleti vendéglátózás kalandjai edzették, hogy 1975-től az újjáalakult funk-rockos Generállal végre itthon (és Kelet-Európában) is elérje a siker. A nyolcvanas évek azonban Charlie számára ismét világjárást hoztak, amelyből 1989-ben a Tátrai Banddel talált haza. Tátrai Tibor gitárossal már a Generálban meg­ mutatták remek párosukat, a jellegzetes tónusú énekes végül a kilencvenes években teljesedett ki. A Tátrai Band sikerszériája mellett az 1994-ben indí­ tott szólókarrier is rendkívüli népszerűséget hozott. Bluesból, soulból, funk­ ból, jazzből és egy csipetnyi minőségi popból, a fő szerzőtársakkal — Lerch István és LÁSZLÓ ATTILA zeneszerzőkkel és Horváth Attila szövegíróval — kike­vert egyéni stílusa gazdag hangszerelésű dalokban és az általa megélt helyzetekre reflektáló, életszagú, könnyen átélhető szövegekben valósul meg.

Koncertje a Budapesti Tavaszi Fesztiválon egy közelgő új lemez és az állandó zenésztársak mellett VÁCZI ESZTER közreműködése miatt is különleges lesz.

Charlie utoljára 2006-ban adott ki teljesen új dalokból álló albumot (Másképp ugyanúgy), továbbá néhány friss stúdiófelvétele még a 2013-as Charlie 65 című koncertlemez kiegészítéseként szólalt meg, tehát hosszú csendet tör meg a tavaszra várható kiadvány, amelyről ezen a koncerten is elhangzik egy-két szerzemény. „Tavaly januárban találtam ki, hogy csinálok egy új lemezt, tizennégy-tizenöt dal fog szerepelni rajta, az is elképzelhető, hogy ez lesz az utolsó” — meséli Charlie a január-februári stúdiómunkálatok közepén. „A régi szerzőtársak közül László Attila, HALÁSZ JANI, Horváth Attila szereztek dalokat, de lesznek külsősök is, például legendás trombitatanárom, Kristóf Gábor írt két angol nyelvű számot. Aztán lesznek rajta duettek Tóth Verával és Nikával és egy nagy közös gospel a Bolyki Soul & Gospel Kórussal.” Charlie a koncert vendégénekeséről, Váczi Eszterről kiemeli: „nagyon szeretem azokat az énekeseket, akikről fél perc alatt kiderül, hogy kik is valójában. Nagyon örülök, hogy együtt dolgozunk, azt szoktam mondani róla, hogy ő a magyar Sade.”

Charlie 2005-ben az elsők között koncertezett a Müpában, stílusos, hogy tizen­öt évvel később újra itt hallhatjuk.

Dömötör Endre

2020

04 05

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL CHARLIE HORVÁTH CHARLIE — ÉNEK LÁSZLÓ ATTILA — GITÁR LATTMANN BÉLA — BASSZUSGITÁR CSISZÁR PÉTER — SZAXOFON HALÁSZ JÁNOS — BILLENTYŰS HANGSZEREK PÓTA ANDRÁS — DOB VENDÉG: VÁCZI ESZTER — ÉNEK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2020. március—április könnyű

61

KULTÚRA

EGY FOLYÓ HELYÉN Ahol ma a Palau de les Arts Reina Sofía, vagyis a valenciai Művészetek Palotája áll, néhány évtizeddel ezelőtt még a Turia folyó folyt.

A számtalan áldozatot követelő 1957-es hatalmas áradás után azonban a város vezetősége úgy döntött, a folyó vizét új, a városon kívül futó mederbe terelik, az így kialakult 7,5 kilométer hosszú földsávon pedig parkot alakítottak ki.

A kilencvenes évek közepén a gazdasági és kulturális élet fellendítésének szándékával újabb nagyszabású terv született a terület hasznosítására, melynek megvalósulásával különleges épületegyüttes, a Művészetek és Tudományok Városa jött létre.

Az épületek tervezésére a valenciai születésű építész, Santiago Calatrava kapott megbízást. Az eredmény Calatrava legismertebb munkáinak egyike lett, olyan alkotás, amely képes volt megváltoz­ tatni a város arculatát, és egy egész térség jelképévé vált. Magán viseli tervezője emblematikus stílusjegyeit, aki itt is — mint előtte és azóta is szinte mindig — az emberi test és a természet formái­ ból merített ihletet. Nyugatról kelet felé haladva látható egymás mellett az állati csontvázra emlékeztető tudományos múzeum (Museo de las Ciencias Príncipe Felipe), a szemet formázó, egy IMAX-mozit is magába foglaló planetárium (L’Hemisfèric) és az utolsóként épült, a komplexumot teljessé tévő kulturális központ, a Palau de les Arts. Az épületeket víz veszi körül, melynek tükröző­ dő felülete megkettőzi azok — önmagukban is impozáns — méreteit.

A Művészetek Palotáját 2005. október 8-án adták át, s megszüle­ tése jelentősen növelte Valencia kulturális vonzerejét, hiszen fel­ szereltsége a legigényesebb zenei események befogadására is képes­sé teszi. A 230 méter hosszú és 70 méter széles függesztett tető alatt elhelyezett két szimmetrikus betonhéj egy 1470 férő­

62 Müpa csak egy van

2020. március—április

helyes termet rejt, melynek alakítható színpada opera- és balettelő­ adások bemutatására, illetve koncertek megrendezésére egyaránt alkalmas. Emellett egy 400 fős kamaraterem, egy 380 fős színház­ terem és egy hatalmas, tetővel védett szabadtéri színpad szolgálja a nézőket. A szabadtéri színpad felől rálátni az egész komplexumra, amely a korszerű technológiának és a professzionális műsorterve­ zésnek köszönhetően Európa színházi, opera- és zenei életének egyik új központjává vált. Olyan művészekkel alakított ki szoros együttműködést, mint Lorin Maazel, aki az intézmény rezidens együttese, a 2006-ban alapított Valenciai Szimfonikus Zenekar el­ ső zeneigazgatója volt, Zubin Mehta, 2006 és 2014 között a Palau de les Arts által szervezett Festival del Mediterrani elnöke, szám­ talan produkció karmestere, vagy Plácido Domingo. Utóbbi a nyitás után nem sokkal, 2007-ben Valenciában rendezte meg Operalia el­ nevezésű versenyének döntőjét, rendszeres fellépője a Palau de les Arts operaprodukcióinak, emellett a ház ad otthont a nevével fém­ jelzett operastúdiónak is (Centre de Perfeccionament Plácido Domin­go). A stúdió pályájuk elején álló, szerte a világból érkező fia­tal, de már végzett énekesek számára nyújt továbbfejlődési

lehe­tőséget, elsősorban az előadásmód, a zenei kifejezés, a sze­ repformálás és a stílusismeret terén. Kisebb szerepeket is alakít­ hatnak a Palau de les Arts (barátainak csak „Les Arts”) operaelőadá­ sain, így színpadi gyakorlatra is szert tehetnek, a próba­hetek alatt Valenciában időző, már befutott énekesek, karmesterek és rendezők pedig gyakran tartanak számukra mesterkurzusokat is.

A Les Arts első operaprodukciója a Fidelio volt 2006 őszén, azóta minden évadban hat–nyolc premiert tartanak, gyakran más intézmé­nyekkel — például a Covent Gardennel, a Monte-carlói vagy a Philadelphiai Operával, a Firenzei Maggio Musicaléval — együttmű­ ködve. A repertoár a legnépszerűbb daraboktól, mint a Bohémélet, a Tosca, az Aida vagy a Figaro házassága, olyan ritkán játszott mű­ vekig terjed, mint Vicente Martín y Soler operája, az Una cosa rara (amelynek egy részlete tréfás utalásként felhangzik a Don Giovanni vacsorajelenetében), Cherubini Medeája, Alfano Cyrano de Bergeracja vagy Brittentől A csavar fordul egyet. A katalán színházi társulat, a La Fura dels Baus és egyik rendezője, Carlus Padrissa, illet­ve Zubin Mehta nevével fémjelzett teljes Ring-produkció

a 2008—2009-es Festival del Mediterrani szenzációja volt, és ké­ sőbb DVD-n is megjelent.

Az operán kívül még számtalan műfajban kínál elsőrangú produk­ ciókat a Les Arts: a szimfonikus programok gerincét természete­ sen a Valenciai Szimfonikusok adják, akikhez ebben a szezonban Ivor Bolton és Daniele Gatti érkezik vendégkarmesterként. Idén színpadra állítják Pablo Sorozábal La tabernera del puerto című zarzueláját (ennek részlete a No puede ser kezdetű ária, melyet spanyol tenorok koncertjeiről ismerhetünk), szólóestet ad Joyce DiDonato, Piotr Beczała, Violeta Urmana és Philippe Jaroussky.

A Compañía Nacional de Danza Johan Inger koreográfiájával adja elő a Carment, de nem hiányozhat a programból a flamenco és — Chick Corea fellépésével — a jazz, illetve a gyermekeknek és fia­ taloknak szóló nevelési programok sem, amelyek nélkül ma már egyetlen hasonló kulturális intézmény sem működhet.

Magyarszéky Dóra

2020. március—április Müpa csak egy van

63

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Kerekes Band

Kerekes Band: Trans-Nomád Express (Fehér Zsombor — furulya, elektromos duda, ének, Námor Csaba — koboz, Csarnó Ákos — brácsa, Sohajda Péter — basszusgitár, ének, Fehér Viktor dob, gardon. Vendég: PásztorHóra. Fesztivál Színház, 2020. január 12.)

Huszonöt éves a Kerekes Band, és a telt házból ítélve úgy látszik, hogy ez sokaknak mond valamit. […]

Nem is gondolná az ember, milyen remek, vagy hogy az egyik szám címét hívjam segítségül: „szilaj” rockhangszer a furulya, a koboz és a brácsa — bocsánat, a kontra. Évekig úgy tűnt, hogy Fehér Zsombor virtuóz furulyajátéka húzza a Kerekest, tényleg döbbene­ tes hangszínt talált magának, játsszon a furulya bármely típusán, egészen a térdig érő, hosszú furulyáig bezárólag. Aztán most hal­ lom öccse, Viktor finom dinamikákkal tűzdelt dobolását, és bólo­ gatok akkor is, amikor ötben vagy hétben ő húzza magával a többi­ eket; egykori gardonosból (ami persze most is előkerült) jó dobos született. Amit hallunk, úgy üde, friss, hogy minden elemében ré­ gi, sokszor réges-régi. A magyar népzene alapadottság, konkrét dalok kerülnek terítékre, ám egyre gyakoribb, hogy dallamrészle­ tek lemennek például a basszusba, fent meg zakatol egy pop song töredéke. A Jungle Boogie-ból csángó bugi lesz, de nemcsak idő­ ben, térben is vannak kapcsolódási pontok. Nemrég láthattuk az együttes közösségi oldalán, amint az azeri tévé adásában a vá­ ratlan invitálásra kedélyesen táncra perdülnek, és most sem oko­ zott gondot a Tien-san lábától hozott kazah dalt egy moldvai dal­

lamba oltani. Zenei „kirakodóvásár” van egy Kerekes-koncerten, de az a sok portéka mind szükséges ahhoz, hogy a nagy egész végül összeálljon. […]

Az olyan intim pillanatok, amikor Csarnó Ákos szólót ad kontrán és énekel hozzá, amikor Námor Csaba a vendégzenekar tagjával, Szlama Lászlóval kobozduót játszik, ugyanúgy beleférnek a Kere­ kes Band világába, mint amikor a ráadásblokkban a dobok mögül előugró és látványos táncot lejtő Fehér Viktor elénekeli a New Order­től a Blue Mondayt. A Kerekes Band valamiféle összekötőközvetítő szerepet játszik olyan kultúrák, területek között, amikről nem feltétlenül gondoltuk volna, hogy összetartoznak. Azonban ez csak a másodlagos rétege a varázsnak. Szívvel-lélekkel fordul­ nak a zene felé, és alázattal, de bátran ragadják meg a hagyomá­ nyokat. Sok országban létezik olyan rockzene, amelyik az adott ország kultúrájából autentikus lenyomatokat hordoz, és ha meg­ halljuk, rögtön tudjuk, hová köthetjük. Ha a nyelvet leszámítjuk, a magyar rockzenének nem alakultak ki olyan karakteres jellemvo­ násai, ami miatt azt éreznénk, hogy magyar zenét hallunk.

Egészen a Kerekes Band megjelenéséig. ÉLET ÉS IRODALOM, 2020. JANUÁR 17.

Végső Zoltán

64

mélyvíz, csak úszóknak! 2020. március—április

Tonhalle-Orchester Zürich (Vezényelt: Paavo Järvi. Közreműködött: Martin Fröst — klarinét. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2020. január 17.) […] egy szólista, aki fölényesen virtuóz is, igazi showman, ugyanak­ kor mélyen zenei. Szerencsés és ritka kombináció ez, csak a legna­ gyobbakra jellemző, és üdítő, hogy végre elfelejtjük, nem is szent és nem is vaskalapos dolog ez a klasszikus zene. Martin Fröst klari­ nétművészről van szó, aki Copland versenyművét hozta el nekünk.

Benny Goodman kétezer dollárt fizetett a Klarinétversenyért a szer­ zőnek, de minden centet megért, mert ragyogó darabot írt a nálunk még mindig ismeretlen amerikai szerző 1947-49 között. (Most a „nehezebb” változatot halljuk, az 1950-es átdolgozást.) […]

Fröst sztáralkat, tekereg, táncol játék közben, kicsit úgy mozog, mint egy hosszúlábú rajzfilmfigura, kicsit úgy, mint egy popcsillag.

A concerto első szakasza melankolikus, melodikus, és lehetőséget ad rá, hogy a szólista megmutassa dallamalkotó képességét. Fröst játéka csupa finomság, perdöntővé válnak benne a lélegzetnyi ár­ nyalatok, és legalább annyira beleérző, mint amennyire profi.

A második, „rather fast” játszandó tételben Fröst igazán elemében van, és megmutatja, hogy írtak a Kék rapszódia nevezetes ütemei­ nél sikkesebbet is klarinétra klasszikus szerzők. Interpretációjának legnagyobb érdeme azonban az, hogy improvizatívnak hat, és a zenei anyagot így egyszerre vezeti vissza a jazz és a concerto mű­ faji gyökereihez. […]

A második részben Csajkovszkij V. (e-moll) szimfóniáját hallottuk, amelynek előadása már több jóval kényeztetett, mint a Táncszvité.

Az orosz zeneszerző a harmincas évei végén, IV., f-moll darabjával érzett rá a szimfónia műfajának lényegére. Az Ötödik így valódi pszichológiai dráma az első tétel marche funèbre-stílusú nyitóüte­ meitől a kóda megszolgált győzelméig. A „pokolra kell annak men­ ni” jól ismert esetéről van itt szó, és — hogy őszinte legyek — ritkán hallani valódi pokoljárást. Ha a felvételek között böngészek, Jevge­ nyij Mravinszkij és a Leningrádi Filharmonikusok felvételei torony­ magasan a legjobbnak bizonyulnak (többet is rögzítettek élőben).

Jól szóltak a zürichiek is, meg kell hagyni. Az első tételben végre előbújt a spiritusz — con anima, így szól az egyik előadói utasítás.

A cantabile játszandó második tételben a kürt és a vonósok úgy szóltak együtt, ahogy himnuszokat játszani illik, a B-részben pedig Järvi engedte annyira áradni a zenét, hogy a harmóniai instabilitás kellemes szédülést okozhasson. A könnyed keringőtétel után, a negyedik tételben fenséges és gazdag hangszínt hallottunk, és a zárópercek alla breve menetelése után jó érzékkel történt az ütemváltás 6/4-be. Ez olyan zene, amit a testeddel, a sejtjeid­ del kell érezned mind hallgatóként, mind előadóként, és ez a finálé most karnális örömökkel szolgált.

REVIZOR, 2020. JANUÁR 27.

Csabai Máté

Fotó: Posztós János, Müpa

A Tonhalle-Orchester Zürich

2020. március—április mélyvíz, csak úszóknak!

65

Lajkó Félix

„EGY MADÁR SZÁMÁRA NEM LÉTEZNEK HATÁROK”

Fotó: Erdélyi Gábor

LAJKÓ FÉLIX ELFOGADJA, HA ZENÉJÉT BESOROLHATATLANNAK TARTJÁK, DE AZT MONDJA, NINCS IS SZÜKSÉGÜNK SKATULYÁKRA ÉS CÍMKÉKRE. RUTINOS UTAZÓ A TÁRSMŰVÉSZETEK TERÜLETÉN IS, AKI SZERINT A RÉGIÓ KULTÚRÁJÁHOZ A KULCSOT A NÉPZENE ADJA. A vajdasági Palics az otthona. Sok időt tölt a szerb–magyar határon való várakozással?

Amióta az eszemet tudom, egyfolytában. Elszívok egy-két cigaret­ tát, de azt se lehet a végtelenségig csinálni. Zenét hallgatok, gya­ korlok. Biztosan csináltam már nótát is a határon, de ez a helyzet nem arra való, mert az ember csak idegeskedik, hogy mikor ér át.

Van egy feszültsége a határon való átkelésnek, de meg lehet szokni.

Az utazást jól bírja?

Ha túlzásba viszem, akkor nem. És ez elég sűrűn előfordul. Jobban szeretek most már nem nagyon utazni. Határok egyébként is csak a mi fejünkben léteznek. Felhúzhatnak egy kerítést, de egy madár számára nem léteznek határok. Ha pedig kerítés sincs, akkor még egy nyúl számára sem léteznek. Ez is csak rólunk, emberekről szól.

Volt olyan zenei találkozása, amelynél úgy érezte, olyan helyre jutott, ahol nem járt korábban?

Amikor a Müpában Jojo Mayerrel léptem fel. Nem tudom, hogy emberi fülnek, vagyis a közönségnek való volt-e… Inkább öröm­ zene volt, rólunk szólt. A dobszerkó és a hegedű duója eleve nem szokványos találkozás. Meg a két ember, akik felléptek, azok sem.

Keresi a hasonló alkalmakat?

Ezt az együttműködést konkrétan én találtam ki, de persze van­ nak meghívások is. Ha én választok, akkor profikat keresek, akik jól játszanak, mégis szabadon tudnak gondolkodni. Műfajra vagy hangszerre való tekintet nélkül.

…sosem gondolkodom azon, hogy bárhová is be kellene engem sorolni.

66

határsértők 2020. március—április

A kritikák szerint besorolhatatlan a zenéje.

Ez a kritikusok jelzője, én sosem gondolkodom azon, hogy bárhová is be kellene engem sorolni. Valamiért szeretik az emberek a cím­ kézést: komolyzene, könnyűzene, világzene, akármilyen zene.

Egy interjúban mondta, hogy a régiónkban hasonlóan gondolkodnak a zenészek. Mi a közép-kelet-európai zene közös alapja?

A gazdag népzenei hagyomány. Nyugat-Európában nincs ilyen, ott már rég átalakult más műfajokká, nálunk viszont még él. Nem muszáj csak a zenéről beszélni, az ételeink is hasonlóak. Nem csak Szerbiára vagy Magyarországra gondolok. Most lengyelekkel ját­ szom együtt, és náluk is nagyon könnyen megérteti magát az em­ ber. Amikor Nyugaton játszom, hallatszik, hogy az én zeném hon­ nan jön, de ez nem baj.

Több kortárstánc-előadás zeneszerzője, de most a Győri Balettel egy klasszikus táncmű, a Giselle premierjére készül. Adolphe Adam zenéjét ismerjük, de milyen lesz az öné?

Mivel a Giselle történetét átdolgozták, ezért a zene is egészen más lesz. A valcertől a rock’n’rollig sok minden megjelenik majd. Van benne elég sok szóló, de a zenekarommal közösen is játszom.

Ilyenkor úgy dolgozom, hogy megkapom a dramaturgiát, egyezte­ tek a rendezővel, és megírom a zenét. Közben persze benne kell lennie a fejemben, hogy erre majd valakinek táncolnia kell. De azt szokták mondani, hogy a zeném alapvetően táncolható.

Jászay Tamás

2020

04 03

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL LAJKÓ FÉLIX ÉS A GYŐRI BALETT GISL — A 40. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓELŐADÁSA ZENE: LAJKÓ FÉLIX DRAMATURG: CSEPI ALEXANDRA DÍSZLET: SZENDRÉNYI ÉVA JELMEZ: GYŐRI GABI A KOREOGRÁFUS MUNKATÁRSA: KARA ZSUZSANNA KOREOGRÁFUS: VELEKEI LÁSZLÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

Az élmény összeköt!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus

mupa.hu