Müpa Magazin 2019/2020 évad 5. szám

Page 1

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y • X V. é v f o l y a m , 3 . s z á m , 2 0 2 0 . m á j u s — j ú l i u s

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu


A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

mupa.hu


RENDHAGYÓ BEVEZETŐ Kedves Olvasóink!

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Káel Csaba

Élet — stílus — művészet. Ez áll a Müpa Magazin címlapjának jobb felső sarkában, jelezve, hogy Magyarország egyik leg­ jelentősebb kulturális intézményének ingyenes időszaki kiad­ ványa nem pusztán promóciós célokat szolgál. A benne meg­ jelenő cikkeknek és interjúknak nem csupán az a hivatásuk, hogy minél eredményesebben keltsenek figyelmet a Müpa kö­ vetkező kéthónapos időszakának várható rendezvényei iránt — bár ez a cél sem lebecsülendő. A Müpa Magazin szándékaink szerint nem csupán programújság: értékrendet is sugall, gon­ dolatokat is közvetít, s akárcsak a benne szereplő események, élményt kíván nyújtani — minden tekintetben. Ezért amikor március közepén Magyarország kormánya a koronavírus-jár­ vány miatt veszélyhelyzetet hirdetett, s nyilvánvalóvá vált, hogy emiatt programokat kell lemondanunk az évad előttünk álló időszakában, munkatársaimmal úgy gondoltuk: nem hagyjuk veszni a magazin addigra már jelentős részben elké­ szült cikkeit, hiszen azokban közönségünk nemcsak tervezett eseményekről, de korokról, stílusokról, művészekről, művekről is olvashat érdekességeket. Csak a nyomtatott megjelenésről mondtunk le, a világhálón azonban közzétesszük a magazint, melynek minden olvasója tudni fogja: ezek az írások ezúttal arról szólnak, milyen eseményeket készített elő sokhónapnyi igyekezettel seregnyi munkatársunk, mivel készült örömöt szerezni a Müpa annak a hűséges közönségnek, amelyet a jár­ vány múltán is várunk majd vissza, s amelynek a nehéz idők­ ben sem szeretnénk elengedni a kezét. Legyen ez a rendhagyó Müpa Magazin élet, stílus, művészet — és ígéret. Hamarosan ismét találkozhatunk, s együtt mondhatjuk újabb élményekkel gazdagodva: szeretek itt lenni! Káel Csaba

2020. május—július rendhagyó bevezető


16 Christian Thielemann

Rendhagyó bevezető 03 Nyolc napon túl gyógyít 20 Tartalom 04 Megmérni 24 Horizont 06 a mérhetetlent? Természetesség, KLASSZIKUS szellemeség és ragyogó A kórusmuzsika intellektus 26 apoteózisa 10 JAZZ Mennyei hangok 12 A tavasz jazzhangjai 28 Mindent túlélő hagyomány 16 „Szeretem teljesen kötetlenül kifejezni „A legjobb karmesteri magam” 30 iskola harmincöt fokban Trisztánt vezényelni” 18

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fotó: Marija Kanizaj Elisabeth Kulman

20

Fotó: Matthias Creutziger

12

Fischer Ádám

„Szép életem van, igazán elégedett lehetek” 32 A jazz nagyágyúi Budapesten 34 VILÁGZENE

Mintha önmagát látná… 38 Tanúhegyek 39 KÖNNYŰ

Térkép nélküli utazás 40 Tiszta forráshoz 42 Várunk, június! 44


I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

28

34

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600. E-mail: magazin@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője A Müpa Magazin XV. évfolyamának 3. száma online jelenik meg. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2020. április 17. A címlapon: Kamasi Washington

Cyrille Aimée

LITERÁRIUM

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Roy Ayers

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Beugrottam a fitneszbe, mint Petőfi 48 Művészet – határok nélkül Hallod, ez jó lesz 50 MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! Tükörjáték 52 Szemelvények MÜPAMOZI zenekritikákból Az a fontos, HATÁRSÉRTŐK hogy nevetünk 54 A fontos dolgokban CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK nincs racionalitás Állati jó kalandok 56 Az idegenkedés ellenszere 58

www.mupa.hu

60

Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnerünk:

62

64

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma


MÜPA-ÉLMÉNY, OTTHONI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A Müpa közönsége a rendkívüli helyzet idején a Müpa Home néven útjára indí­tott sorozat online közvetítésein találkozhat a világ legkiválóbb művé­ szeivel, legizgalmasabb alkotóival. „Hiszünk abban, hogy a Müpa-élmény határ­talan és nem ismer korlátokat, ezért március 25-től kezdődően az esti koncertek megszokott kezdési időpontjaiban — műfajtól függően 19:00-kor, 19:30-kor vagy 20:00-kor — várjuk nézőinket a Müpa virtuális tereiben egy-egy új koncertfelvétellel” — fogalmazott Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. A Müpa saját felvételei mellett az Európai Hangversenytermek Szervezetének (ECHO) más tagintézményei által biztosított online közvetítésekbe is bele­ kóstolhat a közönség. „A huszonkét kiváló koncertterem összefogása az európai kultúra erejét közvetíti, és azt üzeni, hogy bízzunk egymásban, a kultúránk­ ban és a jövőben!” — emelte ki a vezérigazgató. Az ECHO előadásait a Müpa Facebook-oldalán, míg a Müpa Home további közvetítéseit a mupa.hu web­ oldalon, a Müpa YouTube-csatornáján és a közösségi médiában lehet követni.

TÖBB MINT SZÁZ FELVÉTELÉT TETTE INGYENESSÉ A MÜPA A Müpa fennállásának eddigi másfél évtizede alatt nézők milliói és a művé­ szeti élet legjobbjai érezhették magukat otthon a Bartók Béla Nemzeti Hang­ versenyterem és a Fesztivál Színház fával és színekkel borított falai között. Az intézmény március közepén ideiglenesen bezárta kapuit, ám az elsők között tette mindenki számára regisztráció nélkül elérhetővé archívumát. A Müpa videótárában jelenleg több mint száz emlékezetes koncert, előadás és irodalmi est HD-minőségű felvételét lehet megtekinteni, valamint a hon­ lapon külön menüpontba rendezve megtalálható a népszerű Jazzrajongók soro­zatból készült podcast is. A felvételek a mupa.hu oldalon ingyenesen regiszt­rálók számára a későbbiekben is elérhetők maradnak.

ELŐREHOZOTT BÉRLETBONTÁS, KEDVEZŐ VÁLTOZÁS A HŰSÉGPROGRAMBAN Jó hír a Müpa+ hűségprogram tagjai számára, hogy az intézmény április 10-től az évad végéig, azaz 2020. július 7-ig befagyasztja a Müpa+ hű­ ségprogram platina, arany és ezüst szintjét, amely így negatív irányba nem mozdulhat, azaz a tagok akkor sem veszítik el aktuális szintjükhöz járó kedvezményeiket, ha időközben a hűségidejük lejárna, és esetleg még nem rendelkeznének az adott szint megtartásához szükséges pontmennyiséggel. A pontok gyűjtésére természetesen a Müpa zárva­ tartása alatt is lehetőség van, valamint a kedvezmények is felhasznál­ hatók a Müpa 2020/21-es es évadának saját rendezésű koncertjeire szó­ ló jegyekre, melyek bérleten kívüli értékesítése április 22-én indul a Müpa honlapján. A hűségprogramhoz továbbra is változatlan módon, ingyenesen lehet csatlakozni a mupa.hu oldalon.

06

horizont 2020. május—július



Mozart és Schumann, „újraolvasva”

Két héttel hetvenedik születésnapja után lép fel ismét a Müpában az Olaszországban élő orosz muzsikus, aki joggal pályáz­hatna a „minden idők legtitokzatosabb zongoraművésze” címre — ha volna ilyen. A koncert ezúttal is szólóest, hiszen GRIGORIJ SZOKOLOV régóta nem játszik zenekarral, és a művész most is a legnagyobb zeneszerzők — ezúttal Mozart, Schumann — zené­ jéből válogat. Ezen belül azonban már meglepetésre is számít­ hatunk, hiszen a Mozart-kompozíciókat felsorakoztató első részben két ismert darab, a „török indulós” A-dúr szonáta (K. 331) és az a-moll rondó (K. 511) előtt, bevezetőül egy viszonylag kevés­ sé ismert mű, a C-dúr prelúdium (fantázia) és fúga (K. 394/383) is elhan­gzik. Schumanntól pedig a hangverseny teljes második ré­ szét egy, a Pillangók, a Karnevál, a Kreisleriana, a Davidsbündlertänze vagy a Szimfonikus etűdök sikerénél mérsékeltebb figye­lem által övezett sorozat, a Bunte Blätter (Tarka lapok, op. 99) tölti ki: ezt a több mint tucatnyi rövid tételből álló gyűj­ teményt korábbi kiadat­lan darabjaiból állította össze Schumann 1849-ben, a Jugendalbum sikerén fellelkesülve. Mint mindig, most is számít­hatunk arra, hogy Szokolov a műveket radikáli­ san „újra­olvassa”, sokszor hallott részleteket helyezve eredeti megvilá­gításba. Végtére is ez kimondatlan ars poeti­cája: soha semmit szokványosan! 2020

05 03

GRIGORIJ SZOKOLOV ZONGORAESTJE MVM KONCERTEK — A ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Átszellemült — és gyermeki Milyenek a kései művek? Mondhatunk róluk valami általános érvé­nyűt? Annyit talán igen, hogy sok közülük mély és komoly, leszűrt igazságokat, „végső tudást” sűrít magába, mint Mozart Varázsfuvolája, Beethoven op. 111-es c-moll szonátája vagy Schubert C-dúr vonósötöse. Áhítat, átszellemültség? Ezek is gyakori jellegzetességek. Haydn nagy oratóriuma, A teremtés kétségkívül kései mű, hiszen a zeneszerzőt csak pár nap válasz­ totta el hatvanhetedik születésnapjától, mikor a darabot 1799ben — óriási sikerrel — bemutatták Bécsben, s már csak egy év­ tized volt hátra az életéből. Áhítatos, átszellemült? Igen, A teremtés kétségkívül ezekkel az érzésekkel tekint a nagy, iste­ ni műre. Végső tudást sűrít magába? Ezt is elmondhatjuk: a lé­ tezés örömét fejezi ki, és a teremtmények bizalmát alkotójuk iránt. Egy ponton azonban mégis sántít a „késeiség”. Haydn ugyanis mindeme jellegzetességek mellett olyan színes, „képes­ könyv-lapozgató” zenét írt, s abban annyi az ábrázoló játékos­ ság, hogy mindez leginkább a gyermeki jelzővel illethető. Íme, egy kései mű, amely bölcs is, mély is — de gyermeki is! VASHEGYI GYÖRGY, a mű legjelesebb hazai ismerője mindent tud a darab­ ról. SZUTRÉLY KATALIN, KOMÁROMI MÁRTON, NAJBAUER LÓRÁNT, valamint a PURCELL KÓRUS és az ORFEO ZENEKAR társaságában varázslatos utazásra invitálja a Müpa közönségét — minden élő és élettelen teremtmény világában.

Fotó: Raffay Zsófi, Zeneakadémia

Fotó: Mary Slepkova

Grigorij Szokolov

2020

05 13

08

klasszikus 2020. május—július

A Purcell Kórus

HAYDN: A TEREMTÉS PURCELL KÓRUS ÉS ORFEO ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: SZUTRÉLY KATALIN — SZOPRÁN KOMÁROMI MÁRTON — TENOR NAJBAUER LÓRÁNT — BASSZUS VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM


Hilary Davan Wetton

Királyok könyve Hogyan lesz a régiből új? A zenetörténet egyik nagy kérdése ez. Mert ne higgyük, hogy a klasszikus muzsika világában a nagy újítások a semmiből tűntek fel egyik pillanatról a másikra, előz­ mények és előképek nélkül. Azt is tévedés volna hinnünk, hogy az újdonságok számos alkotóelemében nem lehet felfedezni a régit. A húszéves Mendelssohn a zenei historizmus mozgal­ mának elindítójaként 1829-ben bemutatta az akkor százéves Máté-passiót, s Bach mellett Händel oratóriumainak is csodálója volt. Ezek az élményei jelentősen közrejátszottak abban, ahogyan a maga két oratóriumát, az Éliást és Paulust megírta. E két művel megalkotta az oratórium 19. századi válfaját, de egyszersmind a barokk hagyományhoz is erőteljesen kapcsolódott, vagyis az új létrehozásakor a régire támaszkodott, annak elemeit is fel­ használta. Az ószövetségi Illés próféta küzdelmes és konfliktus­ gazdag történetét megéneklő oratórium Mendelssohn egyik fő műve, amely a repertoár mindmáig ritkán hallható, becses kü­ lönlegessége, ezért is öröm, hogy a NEMZETI FILHARMONIKUSOK és a NEMZETI ÉNEKKAR, valamint a vokális szólamokat tolmácso­ ló PASZTIRCSÁK POLINA, MELÁTH ANDREA, SZAPPANOS TIBOR és HAJA ZSOLT koncertjén HILARY DAVAN WETTON személyében olyan nagy tapasztalatú brit karmester vezényli, akit sokoldalú­ sága mellett éppen a kórusrepertoár megszólaltatásának terüle­ tén szerzett érdemeiért becsül a nemzetközi kritika. 2020

05 14

KIRÁLYOK KÖNYVE NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: PASZTIRCSÁK POLINA — SZOPRÁN MELÁTH ANDREA — ALT SZAPPANOS TIBOR — TENOR HAJA ZSOLT — BARITON NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) VEZÉNYEL: HILARY DAVAN WETTON BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Kobajasi 80 Vannak különleges kapcsolatok — olykor művész és művész, máskor művész és ország között. Az utóbbiak közé tartozik a KOBAJASI KENICSIRÓ és a magyar közönség között kialakult kölcsönös szeretet és ragaszkodás. Amikor a japán muzsikus 1974-ben — harmincnégy évesen — hatalmas sikert aratva meg­ nyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét, olyan történet kezdődött el, amely máig tart. A magyar koncert­ látogatók újra és újra hallani akarták és rendkívüli ünnepléssel jutalmazták Kobajasi produkcióit, mert személyében olyan ze­ nészt ismertek meg, akinek a művekhez való viszonya és kom­ munikációs stílusa alapvetően eltér attól a tárgyilagosabb, fe­ gyelmezettebb gesztusvilágtól, amely a nyugati karmesterek sajátja. Áradó érzelmek, nagy szenvedélyek, átszellemültség, emelkedettség, a zene iránti feltétlen odaadás, és mindez alap­ vetően intuitív, felszabadult és ösztönös módon — ez jellemezte Kobajasi Kenicsiró pódiumszemélyiségét, és ez jellemzi ma is, nyolcvanévesen. Csajkovszkij zenéje — a Rokokó-variációk és az 5. szimfónia — nagyszerű közeg e tulajdonságok érvényesülé­ séhez, az pedig, hogy a MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA koncertjén a csellista ROHMANN DITTA személyében olyan muzsi­ kus lesz a szólista, aki kilenc évvel Kobajasi budapesti diadala után látta meg a napvilágot, két korosztály termékeny együtt­ működésére kínál alkalmat. Kecskés M. Júlia

Kobajasi Kenicsiró

2020

05 19

CSAJKOVSZKIJ-EST KOBAJASI KENICSIRÓVAL KÖZREMŰKÖDIK: ROHMANN DITTA — CSELLÓ MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA VEZÉNYEL: KOBAJASI KENICSIRÓ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

09


A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar

10

klasszikus 2020. május—július

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A kórusmuzsika apoteózisa


A Müpa 2019/2020-as Évad művészei című bérletének „záróakkordja” igazi kuriózum, hiszen ezúttal a NEMZETI ÉNEKKARt ismerhetjük meg közelebbről az évad együttesei közül, ráadásul a műsor a kórus vállalt misszióját és repertoárjának sokszínűségét is hűen tükrözi. Az Évad művészei bérletben az idei szezon­ ban eddig gyakrabban hallhattuk a NEMZETI FILHARMONIKUSOKat, mint társegyüttesét, a Nemzeti Énekkart, így kivételes alkalom, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny­ teremben az együttes a cappella művekben éppúgy megmutathatja sokoldalúságát, mint a 20. század legnépszerűbb oratorikus alkotásának, Carl Orff Carmina Buranájának megszólaltatásával, melyben természete­ sen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lesz a kórus partnere a Magyar Állami Operaház kiváló magánénekesei — KRISZTA KINGA, HORVÁTH ISTVÁN és SZEGEDI CSABA — köz­ reműködésével, a zeneigazgató, HAMAR ZSOLT vezényletével. Bátran állíthatjuk, hogy a Nemzeti Énekkar szinte kötelező repertoárdarabjáról van szó, amelyet kis túl­ zással évről évre műsorára tűz az együttes — többek közt 2011-ben, a kórus 25 éves jubi­ leumi hangversenyén is felcsendült (akkor különleges kamaraváltozatban), a produk­ ciót pedig, különös tekintettel az énekkar teljesítményére, Csont András kritikus „erős”, „színes”, valamint „komolyan átgondolt” előadásként méltatta. A Nemzeti Énekkar 1985-ben Állami Ének­ kar néven alakult Pászti Miklós vezetésé­ vel, akinek halála után 1990-től 2016-ig Antal Mátyás látta el a karigazgatói teen­ dőket. Ebben az időszakban az együttes az ország vezető hivatásos kórusává vált, amelynek egyik fő feladata, hogy a Nemzeti Filharmonikusokkal közösen szólaltassa meg az oratorikus repertoár fontos kompo­ zícióit, elsősorban a 19. és 20. századi opu­ sokat, de részt vett, illetve vesz olyan operaelőadásokban is, mint Kocsis Zoltán Richard Strauss operáit bemutató soroza­ ta, Schönberg Kocsis által kiegészített Mózes és Áron című művének produkciója vagy a Budapesti Wagner-napok előadásai. Mindezen felül a már említett misszió azt is magában foglalja, hogy a Nemzeti Énekkar igyekszik ritkán hallható különlegességeket műsorára tűzni — ahogyan honlapjukon ol­ vashatjuk: „a megszokott koncertrepertoár­ról méltatlanul hiányzó műveket” előadni, to­ vábbá a jelenkor oratorikus alkotásaival és kórusmuzsikájával is megörvendezteti

a közönséget időről időre (gondoljunk csak Jeney Zoltán Halotti szertartására vagy Kurtág György A csüggedés és keserűség dalai című művére, mely darabok ősbe­mu­ ta­tója, illetve magyarországi bemutatója fűződik a Nemzeti Énekkar nevéhez).

alapján született Hallgass a zenére (Mark the Music), valamint a koncert első részé­ nek egyetlen magyar nyelven énekelt mű­ sorszáma, a 2007-ben, alig egy évvel a szó­ ban forgó darab megkomponálása után elhunyt Pertis Jenő Két háromszéki balladája,

…a Nemzeti Énekkar igyekszik ritkán hallható különlegességeket műsorára tűzni… A mostani hangverseny első részének mű­ sora is tulajdonképpen ezt a küldetést hi­ vatott teljesíteni, ráadásul nemzetközi színek­ben, hiszen először ritkán hallott komponista, a hosszú életet élt orosz szer­ ző, Alekszandr Grecsanyinov Vesperásának részletei hangzanak el. Grecsanyinov, bár Rimszkij-Korszakov tanítványa volt, nem csatlakozott sem az Ötök csoport, sem Csajkovszkij követőtáborához, sajátos zenei nyelvére a francia impresszionizmus és Wagner művészete volt nagy hatással. Az 1912-ben megírt, közel háromnegyed órás mű az orosz ortodox egyházi zene megreformálását szolgálta, hangzása pe­ dig szimfonikus dimenziókat ölt. E mű részletei mellett a 20. századi, illetve kor­ társ magyar kórusmuzsika olyan ritkán hallható kompozíciói csendülnek fel, mint Vass Lajos 1969-ben megjelent, Paul Ver­ laine versére fogalmazott plasztikus hang­ zású, az éjszaka csöndjét meghitt módon ábrázoló, francia nyelvű Nocturne-je, vala­ mint két mű a 21. század első évtizedéből — utóbbiak előadásában a Nemzeti Ének­ kar nagyszerű korrepetitora, BIZJÁK DÓRA zongoraművész működik közre. Az egyik darab a 2005-ben megjelent Vajda Jánoskompozíció, az angol, illetve skót költők — Shakespeare, Shelley és Burns — versei

melyet szerzője a Vass Lajos Kamara­ kórusnak, Baja Mónika zongoraművésznek, továbbá Somos Csabának dedikált. A Vass Lajos Kamarakórus akkori karnagya 2016 óta a Nemzeti Énekkar karigazgatója, aki az együttessel való kapcsolatáról néhány hónappal ezelőtti interjújában így fogal­ mazott: „Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a Nemzeti Énekkar vezetése a világ legcsodálatosabb feladata, hiszen remek kollégákkal vagyok körülvéve, és az ország legjobb énekeseivel, a legváltozatosabb koncerteken és együttmuzsikálásokban vehe­tek részt. Kevesen mondhatják el magukról, hogy időről időre mindig a legmagasabb minőségben, a legkiválóbb előadókkal és zenekarok mellett, az ország legszebb koncerttermeiben léphetnek fel.” Tóth Endre

2020

05 02

KÓRUSGYÖNGYSZEMEK ÉS A CARMINA BURANA A MÜPA ÉVAD EGYÜTTESEINEK HANGVERSENYE KÖZREMŰKÖDIK: KRISZTA KINGA — SZOPRÁN HORVÁTH ISTVÁN — TENOR SZEGEDI CSABA — BARITON BIZJÁK DÓRA — ZONGORAKÍSÉRET NEMZETI ÉNEKKAR NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL: SOMOS CSABA, HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

11


Christiane Karg

Fotó: Gisela Schenker

Klasszikus. Berlini Filharmonikusok. Vezényel: Kirill Petrenko. Közreműködik: mezzoszoprán: Elisabeth Kulman, szoprán: Christiane Karg (május 6., BBNH), 3-4 oldal

12

klasszikus 2020. május—július


Mennyei

hangok Európa nagy zenekarai közül a „szomszédos” Bécsi Filharmonikusokkal a Müpa az utóbbi években szoros partnerkapcsolatot alakított ki, az együttes vendégfellépései örömtelien rendszeressé váltak. Nem egyszer szerepelt a Komor Marcell utcai falak között a BERLINI FILHARMONIKUS ZENEKAR is, az ő látogatásaik azonban még nem olyan gyakoriak, s így talán különlegesebb eseménynek számítanak. Mostani koncertjük kétszeresen is az, hiszen vezetőváltás idején érkeznek, történetük új fejezetének kezdetén.

A zenekar hajdani alapítása valójában kiválás volt: Benjamin Bilse másfél évtizede működő zenekarának ötvennégy tagja hagyta el 1882-ben az anyaegyüttest: ők nevezték el magukat Berlini Filhar­ monikusoknak. Hamar híressé és megbecsültté váltak. Olyan kar­ mesterek és zeneszerzők vezényelték őket az első években, mint Hans von Bülow, Felix von Weingartner, Richard Strauss, Gustav Mahler, Johannes Brahms, Edvard Grieg. Arthur Nikisch korszaka közel harminc éven át, 1895-től 1922-ig tartott, Wilhelm Furtwängleré 1922-től 1945-ig, majd a háborút követő évek néhány gyorsabb őrség­váltása után (Leo Borchard, Sergiu Celibidache, majd ismét Wilhelm Furtwängler) 1954-ben beköszöntött a minden korábbinál hosszabb és meghatározóbb Karajan-éra, amely az osztrák kar­ mester haláláig, 1989-ig tartott, s az addigiaknál markánsabban befolyásolta a zenekar imázsát. Karajan zenélését erőteljes roman­tikus pátosz és drámaiság, méltóság és (a pátosz ellenére)

2020. május—július klasszikus

13


14

klasszikus 2020. május—július

Fotó: Gisela Schenker

Kirill Petrenko


távolságtartás jellemezte, maximalizmusa nyomán a políro­ zott hangzással és lekerekített formálással játszó zenekar a perfekció bajnokává, a világ egyik legvirtuózabb szimfonikus együttesévé vált. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Karajan mu­ zsikálására — az elmondottakból logikusan következve — nem a közvetlenség és felszabadultság volt jellemző. Éppen ez a közvetlenség és felszabadultság volt Claudio Ab­ bado időszakának (1989—2002) hatalmas nyeresége. Az olasz karmester vendégként harminchárom évesen vezényelte elő­ ször a Berlinieket, vezetőkarmesternek pedig ötvenhat évesen választotta őt a zenekar, 1989-ben tehát pályája csúcsán került az együttes élére, és életének legérettebb éveit töltötte a mu­ zsikusokkal. Jelenlétének és ott végzett munkájának csak egyik fontos eleme volt a muzsikálásából áradó humánum és

és 2015-ben ő volt a bayreuthi Nibelung gyűrűje-produkció karmes­tere. A Berlini Filharmonikusokat vendégként először 2006-ban vezényelte, majd 2009-ben és 2012-ben visszatért. A zenekar 2015 júniusában jelentette be, hogy őt választották a Berlini Filharmonikusok következő vezető karmesterének. Munkáját a zenekar élén 2019 augusztusában kezdte meg. Szuggesztív és ihletett muzsikálását a magyar közönség is isme­ri, hiszen a Bayerisches Staatsorchester élén 2015 áprili­ sában már nagy sikerrel vendégszerepelt a Müpában. Kirill Petrenko a német kulturális miniszterrel a közelmúltban közö­ sen létrehozott egy adományokból fenntartott jótékonysági alapot a Deutsche Orchester-Stiftungnál, amelyből a bevétel nélkül maradt szabadúszó zenészeknek nyújtanak legfeljebb 500 eurós gyorssegélyt.

… MÁRA A BERLINI FILHARMONIKUSOK NEMCSAK EURÓPA ÉS A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB HAGYOMÁNYÚ ÉS PRESZTÍZSŰ SZIMFONIKUS EGYÜTTESE, DE AZ EGYIK LEGMODERNEBB SZELLEMŰ ZENEKAR IS A VILÁGON. emberközeli attitűd, amely vezénylése nyomán átjárta a Berlini Filharmonikusok produkcióit, egy másik, hasonlóan meghatá­ rozó újdonság a kortárs muzsika iránti nyitottság — aligha vé­ letlen, hogy távozását követően a zenekar még a karmester életében Claudio Abbado Zeneszerzői Díjat alapított. Sir Simon Rattle, a legendásan innovatív szellemű muzsikus azt folytat­ ta, amit Abbado elkezdett, de erős hangsúllyal a modernizálá­ son. Keze alatt a zenekar imázsa tovább változott a társadal­ mat megszólító közvetlenség irányába, a közönséggel való kommunikáció új formáit alkalmazva. Mindennek nyomán má­ ra a Berlini Filharmonikusok nemcsak Európa és a világ egyik legnagyobb hagyományú és presztízsű szimfonikus együttese, de az egyik legmodernebb szellemű zenekar is a világon. Ezt az együttest örökölte meg most Abbadótól és Rattle-től KIRILL PETRENKO. Az omszki születésű orosz karmester tizen­ nyolc éves korában családjával Ausztriába költözött, és a bécsi Zeneakadémia növendékeként végezte felsőfokú tanulmányait. Mesterei között — Uroš Lajovic, Myung-Whun Chung, Edward Downes, Ferdinand Leitner, Roberto Carnevale és Szemjon Bicskov mellett — Eötvös Pétert is megtaláljuk. Megbízatásai — többnyire főzene­igazgatóként — eddig elsősorban zenés szín­ házakhoz kötötték (Bécsi Volksoper, Meiningeni Színház, Berlini Komische Oper, Bajor Állami Opera). Karrierjének emlékezetes állomása, hogy miután 2001-ben Meiningenben a szerzői elő­ írásnak megfelelően négy közvetlenül egymást követő estén vezényelte Wagner Ringjének négy operáját, 2013-ban, 2014-ben

A Berlini Filharmonikusok májusra tervezett Müpa-fellépé­ sének szép és koherens Mahler-műsora „a mennyekben jár”, hiszen az 1901/1902-ben keletkezett Rückert-dalokat általá­ nosságban egyfajta átszellemült, emelkedett hang jellemzi, s a ciklus kélt legfontosabb-legjelentősebb dala, az Ich bin der Welt abhanden gekommen és az Um Mitternacht szövegében fontos szerepet is játszik a menny — ahogyan az 1899/1900-ban komponált 4. szimfóniában is, amelynek utolsó tétele (Das himmlische Leben) egy gyermek naiv hangján mesél a mennyországi élet örömeiről. A két műben pódiumra lépő két énekesnő, az osztrák mezzoszoprán, ELISABETH KULMAN (Rückert-dalok) és a német szoprán, CHRISTIANE KARG (4. szimfónia) — múltbéli emlékezetes élményeinkre hivatkoz­ va bátran állíthatjuk — valóban mennyei hangon szólaltatja meg Mahler vokális szólamait. Csengery Kristóf

2020

05 06

BERLINI FILHARMONIKUSOK KÖZREMŰKÖDIK: ELISABETH KULMAN — MEZZOSZOPRÁN CHRISTIANE KARG — SZOPRÁN VEZÉNYEL: KIRILL PETRENKO BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

15


Rudolf Buchbinder

Mindent túlélő 16

hagyomány

klasszikus 2020. május—július


Fotó: Marco Borggreve

Egyetemeknél nem ritka, hogy több száz évesek, zenekarok, társulatok működése azonban mintha jobban ki lenne szolgáltatva a történelem viharainak, politikai érdekeknek. Ennek tükrében már-már csodával határos, hogy a DREZDAI STAATSKAPELLE intézménye 1548-as alapítása óta folyamatosan működik; választófejedelmek, királyok, hercegek, diktátorok jöttek és mentek, háborúk pusztítottak, de a hagyomány mindnél erősebbnek bizonyult. Több évszázad alatt felhalmozott óriási kulturális értéket őriz a Móric szász választófejedelem által alapított intéz­ mény, amely eredeti formájában egyházi szolgálatot ellátó énekegyüttes volt, innen a Kapelle elnevezés. Első virágkora a csodálatos zenéket alkotó Heinrich Schütz munkásságá­ hoz fűződik a 17. században — ekkor már hangszereseket is magában foglalt —, de Bach is elismeréssel tekintett az Elba Firenzéjére és kiváló zenei együttesére, ennek az udvarnak írta a később h-moll miseként ismert mű Kyrie és Gloria téte­ lét. Az 1800-as években Carl Maria von Weber és Richard Wagner vezette a zenekart, a 20. század első felében pedig többek között olyan karmesteróriások, mint Reiner Frigyes, Fritz Busch és Karl Böhm, de Richard Strauss is szoros kap­ csolatban állt vele. Hetvenöt éve, 1945 februárjában Drezdát porig rombolták, több mint ezer repülőgép mintegy négyezer tonna bombát dobott le; az ezt követő években nemcsak az egykori ékszerdoboz-város, hanem a zenekar is újjászüle­ tett. Akkor Joseph Keilberth állt az élén, az utóbbi ötven év­ ben pedig többek között Herbert Blomstedt, Giuseppe Sino­ poli és Fabio Luisi.

Mondhatni, a német repertoár művelésére született – és milyen jól áll neki! A vezetés óriási felelősségét 2012-ben vállalta CHRISTIAN THIELEMANN, meghosszabbított megbízatása 2024-ig szól; ő vezényli a zenekart május 7-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a 250 éve született Ludwig van Beethoven­nek szentelt műsorban. Az 1959-ben, NyugatBerlinben született, 190 centiméter magas, atléta testalkatú muzsikus tizenkilenc évesen lett a berlini Deutsche Oper korrepetitora, illetve Herbert von Karajan asszisztense, viszont majdnem negyvenéves koráig kellett várnia első jelentős szerződésére: 1997-ben lett anyaszínházának zeneigazgatója, s e pozíciót hét esztendőn át töltötte be. Ezután követke­ zett 2004 és 2011 között a Müncheni Filharmonikusok élén eltöltött időszak, a karmesteri stafétabotot az amerikai sztárdirigenstől, James Levine-tól vette át. Thielemann azon kevesek közé tartozik, akik pár év kivételé­ vel szinte egész pályájukon német nyelvterületen működtek. Mondhatni, a német repertoár művelésére született — és mi­ lyen jól áll neki! Koncerttermi fellépéseihez képest azonban sokkal többször állt zenekari árokban, elsősorban Wagner és Richard Strauss műveinek karmestereként. Wolfgang

Wagner kiválasztottjaként 2000 óta Bayreuth állandó kar­ mestere, 2015 óta pedig zeneigazgatója, de 2013-tól a salz­ burgi Húsvéti Ünnepi Játékok művészeti vezetője is az alapí­ tó Karajan, továbbá Solti, Abbado, Rattle utódjaként, itt egy Otello, egy Parasztbecsület—Bajazzók kettős és egy Tosca is „belefért” a programba, míg idén a Don Carlost vezényelte. Beethoven G-dúr zongoraversenyének szólistájaként RUDOLF BUCHBINDER lép pódiumra, aki a koncert másnapján a fan­ tasztikus zenekar tagjaival kamaraestet is ad. Csehszlovákiá­ ban született, Drezdától alig nyolcvan kilométerre nem sok­ kal a háború befejezése után, de az első néhány év kivételével ő is szinte egész életét német nyelvterületen töltötte. Ahogy egy alkalommal nyilatkozta: szerencsés generációhoz tarto­ zik, mert átélhette az újjáépítést, az újjászületés folyamatát. A bécsi zeneakadémia történetének legfiatalabb hallgatója­ ként, ötévesen lett az intézmény tanulója; tizenöt eszten­ dővel később már a világ zongoristáinak egyik legrangosabb megmérettetésén, a Van Cliburn Nemzetközi Zongoraverse­ nyen végzett a legjobbak között, majd a Bécsi Filharmoniku­ sokkal turnézott, és szólókarrierje is meredeken ívelt felfelé. Mégsem lett sztár, életét hotelszobákban és repülőgépeken töltő, utazó virtuóz. Más személyiség az övé, az elmélyült művészé, aki például forráskutatásokat végez, és saját kotta­ gyűjteményében Beethoven zongoraszonátáinak majdnem negyvenféle kiadása megtalálható. Különlegesen nagy tu­ dású muzsikus, aki teljes műcsoportokon keresztül ismert meg stílusokat, szerzőket. Lemezre vette Joseph Haydn va­ lamennyi billentyűs darabját, Mozart legtöbb zongoramű­ vét, Brahms mindkét zongoraversenyét. Amiben azonban ma specialistának számít, az Beethoven zenéje: a 32 zongo­ raszonátát nem kevesebb, mint hatvanszor játszotta el koncertsorozatokon, a zeneszerző születésének 250. évfor­ dulója tiszteletére pedig a bécsi Musikverein 150 éves törté­ netében először, egyedüli szólistaként lépett fel ebben az évadban Beethoven öt zongoraversenyében, a legjobb német zenekarokkal, valamint három alkalommal a Riccar­ do Muti vezet­te Bécsi Filharmonikusokkal. Várkonyi Tamás

2020

05 07

2020

05 08

DREZDAI STAATSKAPELLE KÖZREMŰKÖDIK: RUDOLF BUCHBINDER — ZONGORA VEZÉNYEL: CHRISTIAN THIELEMANN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM RUDOLF BUCHBINDER ÉS A DREZDAI STAATSKAPELLE KAMARAEGYÜTTESE KÖZREMŰKÖDIK: RUDOLF BUCHBINDER — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

17


„A legjobb karmesteri iskola

harmincöt fokban Trisztán t vezényelni”

CHRISTIAN THIELEMANN

Bachot tartja a legnagyobb zeneszerzőnek, több előadást vezényelt Bayreuthban, mint bármelyik pályatársa, nem szereti, ha maestrónak szólítják, mindig van nála tartalék pálca, és egy-egy előadás előtt néha olyan félelem gyötri, hogy legszívesebben elszaladna. Gyerekként zongorázni és hegedülni tanult, húszévesen azonban már Herbert von Karajan asszisztense lett, ma pedig amellett, hogy a DREZDAI ÁLLAMI ZENEKAR vezető karmestere, a salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékok művészeti vezetője is. CHRISTIAN THIELEMANN, aki tavaly ünnepelte hatvanadik születésnapját, napjaink egyik legjelentősebb karmestere.

Abszolút hallással élni egyszerre áldás és átok. Átok, mert Thielemann saját bevallá­ sa szerint ugyanolyan rosszul tűri az elekt­ romos lombseprű vagy a fűnyíró hangját, mint a repülőgép fedélzetén játszott valce­ reket. Másfelől viszont áldás, hiszen ötéve­ sen megkezdhette zongora-, hétévesen hegedűtanulmányait, illetve kamaszkoráig énekelt. Mivel számára már akkor is Bach volt a legnagyobb zeneszerző, az orgonával is megpróbálkozott, míg zongoratanára el nem tiltotta a hangszerek királynőjétől az­ zal, hogy az rontja a technikáját. „Rá kellett jönnöm, a kettő együtt nem megy. Azzal vigasztaltam magam, hogy egy nap majd egy olyan zenekart fogok vezényelni, amelyben

orgona is játszik” — mesélte a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban, amelyben gyerekkori zenei élményeit is felidézte. „Szabályos munkaőrült voltam, mindig este hatig gyakoroltam. A zárórát az jelezte, amikor megkondultak a közeli templom harang­jai. Ha délután rám szóltak, hogy menjek ki a teraszra, mert gyönyörűen süt a nap, azt mondtam, nem, tovább gyakorolok, mert még nincs hat óra! Abszurdnak éreztem, hogy abbahagyjam a muzsikálást csak azért, mert odakint süt a nap. Számomra a napot Bach Wohltemperiertes Klavierja jelentette. Ha ez autizmus, akkor szerettem autista lenni.”

„Az a karmester, aki a zenészeit arra használja, hogy szolgaként végrehajtsák az elképzeléseit, nagyon hamar kollektív ellenállással kényszerül szembenézni.” 18

klasszikus 2020. május—július

Érdeklődése hamarosan a vezénylés felé fordult, és tizenhat évesen félórás magán­ beszélgetésen fogadta őt Herbert von Karajan. „Arra kértem, magyarázza el, hogyan lesz valakiből karmester. Hosszú fej­ tegetésbe kezdett, amelyben gyakran fordult elő a korrepetitor szó. Azelőtt soha nem hallottam ezt a kifejezést, és amikor megértettem, hogy az illető a zongoránál ülve énekesekkel dolgozik, csalódást éreztem. Abban reménykedtem, megtudom majd, hogyan vezényelhetem el minél hamarabb Bruckner 8. szimfóniáját.” A legen­ dás karmester végül azzal búcsúzott el a fiatalembertől, hogy ha leérettségizett, keresse fel újra, ő pedig meg is tette ezt, és hamarosan az asszisztense lett. Azóta pedig nemcsak a legnagyobb zenekarok élén követte híres elődjét, hanem abban is, hogy hozzá hasonlóan ő is Porschéval jár. Ám Karajannak a karmesteri hatalomra vonat­kozó mondásával, miszerint „ha egy ember énekel, ő dönt, ha több mint egy ember énekel, én döntök”, nem ért egyet.


Christian Thielemann

„A nézők számára úgy tűnhet, mintha hadvezérek lennénk, akik fensőbbséges gesztusokkal irányítják a csapataikat, és holttesteken gázolnak keresztül. A pálca azonban nem jogar, amellyel az ember önkényesen és akaratosan hadonászik. Az a karmester, aki a zenészeit arra használja, hogy szolgaként végrehajtsák az elképzeléseit, nagyon hamar kollektív ellenállással kényszerül szembenézni. A zenekarom által élek, és a zenekar általam él. Kölcsönösen formáljuk egymást, és egyre hasonlóbbak leszünk, ahogy ez az ozmózis esetében történik. Egyszerre vagyok hatalmas és tehetetlen, és a zenekarra ugyanez vonatkozik.” A magánéletét egyébként féltve őrző karmes­ter annyit elárult a Süddeutsche Zeitung­­nak, szeret rendet rakni, potsdami villájában saját kezűleg igazítja el a sző­ nyegrojtokat, a pódiumon mindig az édes­ apjától örökölt mandzsettagombokat hordja, és nem mondott igazat, amikor egy interjúban azt állította, soha nem élt

át szenvedélyes szerelmet. „Annyit bevallok, hogy a magánéletemben félek a nagy érzésektől. Inkább a zenében vezetem le őket.” Ugyanakkor az életét semmiféle szemé­lyes trauma nem nehezítette meg. „Ha éppen nem vezényelek, rendkívül unalmas vagyok” — fogalmazott. Thielemann, aki Életem Wagnerrel címmel könyvet is írt, legendás előadásain kívül legen­dás munkabírásáról is híres. Több elő­ adást dirigált a Bayreuthi Ünnepi Játéko­ kon, mint bárki más, és a hőségre és a leve­gőtlenségre célozva úgy fogalmaz: „a legjobb karmesteri iskola harmincöt fokban Trisztánt vezényelni.” Pár éve sokan ag­ gódtak az egészségéért, kimerültséget, la­ bilitást emlegettek. „Olyan intenzíven élem át a zenét és bizonyos helyzeteket, hogy kis híján elveszítem az eszméletemet. Ezt általában jól el tudom rejteni, de vezénylés közben olykor nem. Néhány előadás során addig jutottam, hogy azt hittem, szívinfarktust kapok. Hogy ne tegyen tönkre a zene, meg

kellett húznom a vészféket.” Mára azonban újra terhelhetőnek érzi magát, csak vissza­ vett a tempóból. „Időről időre hátat kell fordí­tanom a zenének, különben széttépne. Milyen fura, az ember kínozza magát, és mégis szépnek találja! A másik megoldás az lenne, hogy érzéketlenné válok, és robotpilótaként vezényelek, ez azonban számom­ ra elképzelhetetlen.” Mörk Leonóra

2020

05 07

DREZDAI STAATSKAPELLE KÖZREMŰKÖDIK: RUDOLF BUCHBINDER — ZONGORA VEZÉNYEL: CHRISTIAN THIELEMANN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

19


Nyolc napon túl gyógyít 20

klasszikus 2020. május—július


Catherine Foster

A kezdet kezdetén maga FISCHER ÁDÁM sem remélt ilyen sikert, de júniusban elérkezik a Budapesti Wagner-napok immár 15. sorozata. Ki a mókuskerékből

Fotó: Uwe Arens

– be a Ring bűvös körébe!

Richard Wagnert köztudomásúlag felettébb foglalkoztatta, hogy hol és miként is szólalhatnának meg igazán méltóképpen — vagyis mindenestől a saját elképzelései szerint — a zenedrámái. Volt, hogy olyan alkalmi deszkaszínházra gondolt, amelyet egy heti előadás-sorozatot követően rögtön lebontanának, sőt e tervéhez egyik levelében még a következőt is hozzátette: „A színházat lebont­ják, a partitúrát elégetik. Akinek tetszett, annak azt fogom mondani: Menjen haza és csinálja meg magának!” Azután amikor 1863-ban kiadatta a Ring verses szövegét, annak előszavában már arról is írt, hogy „Németország valamely kisebb városában” hogyan is működne a művei ciklusának szentelt játszóhely: „A nyár derekán tett látogatást teljes joggal tekintheti mindenki frissítő kirándulásnak, melynek során első dolga lerázni magáról a napok körforgásának gondját. Ahelyett, hogy este keresnék a kikapcsolódást és szórakozást az emberek, miután nehéz munkával és idegeskedéssel töltötték napjukat a munkapult mellett, a hivatalban, a laboratóriumban, vagy ahová hivatásuk szólítja őket — olyan szellemi állapotban, amelyre az ízlésük szerinti felületes időmúlatást érzik a legjobb gyógyírnak —, itt a résztvevők napközben lazítanak görcseiken, és amikor lemegy a nap, az előadás kezdetét jelző hívójelre összegyűjtik szellemi energiájukat.” Tudjuk, így született meg utóbb a Bayreuthi Ünnepi Játékok, de akkor sem tévedünk nagyot, ha a Budapesti Wagner-napok praxi­ sában is ráismerünk a jellemzően egyszerre realista és idealisztikus

2020. május—július klasszikus

21


Klaus Florian Vogt

elképzelés hatására. Hiszen 2006 óta nyaranta a Müpában mi is a napok körforgásának gondját és görcseit feledve indulunk a fel­ hangzó rézfúvós hívójelre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyte­ rem felé. De a legkevésbé sem feledve a büszke jóérzést, amiért idén immáron a tizenötödik esztendejéhez érkezik el az időközben már rég nemzetközi rangúvá és egyúttal világhírűvé vált rendez­ vénysorozat. Amellyel kapcsolatban a kezdet kezdetén a művésze­ ti vezetésre vállalkozó Fischer Ádám a legmerészebb nagyralátás­ sal is csak úgy nyilatkozott: elképzelhetőnek tartja, hogy a Budapesti Wagner-napok sorozata egészen 2013-ig, a zene­ szerző születésének 200. évfordulójáig folytatódjon. A magát egy interjúban önironikusan „botcsinálta Wagner-kar­ mesternek” nevező világnagyság 2020-ra is seregnyi olyan mű­ vészt invitált a Müpába, aki világszerte ünnepelt és avatott Wagner-előadónak, Budapesten pedig immár közönségkedvencnek számít. Így A Rajna kincse Logéjaként újra itt köszönthetjük majd a tenor CHRISTIAN FRANZot, aki valósággal a kezdetektől fogva alaptagnak számít, hiszen már a legelső produkció, a 2006-os Parsifal címszereplője is ő volt. De éppígy visszatérő vendég az angol CATHERINE FOSTER, aki — akárcsak Iréne Theorin 2017-ben — a Ring Brünnhildéje lesz, A walkürben, a Siegfriedben és Az istenek alkonyában három egymást követő napon hallatva szopránját. Ahogyan ugyancsak háromszor lesz Wotan meghitt ismerősünk, a dán JOHAN REUTER is. KÁLMÁN PÉTER is évek óta mindhárom érintett estén énekli Alberich szerepét.

22

klasszikus 2020. május—július

A Ring- és a Mesterdalnokok-élményt egy-egy, a Müpa által készí­ tett dokumentumfilmmel is gazdagító 2020-as Budapesti Wagner-napok­nak az említetteken túl lesz még egy nagy, sőt in­ dokolt a jelző: egy korszakos Wagner-énekes vendége. WALTRAUD MEIER lesz ez a művész, aki szintén szerepelt már a „Duna-parti Bayreuth” programján, s akinek interpretációtörténeti helyét és szerepét Fodor Géza röviden így foglalta össze: „A wagneri Darsteller, az ábrázolóművész egészen új paradigmáját képviseli, az 1980-as évek közepétől korszakos jelentőségű Wagner-énekesnő, más típusú, de mint operaszínpadi jelenség semmivel sem alábbvaló a 20. század első felének-közepének legendás Wagner-hősnőinél.” Ő az idei eseménysorozat utolsó előtti napján zongorakísére­ tes dalestet készül adni: Mahlerrel kezdve és Schönberggel végezve előre meg­hirdetett műsorát. S e két komponista dalai kö­ zött a szenvedélyesen wagneriánus Hugo Wolfnak, no és termé­ szetesen magának Richard Wagnernek is jut majd szerep. Elvégre nélküle itt nem telhet el nap az évnek ebben a szakában. László Ferenc

James Rutherford

Fotó: Werner Kmetitisch

Fotó: Harald Hoffmann

Idén A nürnbergi mesterdalnokok két előadása keretezi majd a Ring-ciklust, s a 2013-ban Michael Schulz rendezésében bemuta­ tott produkció hét esztendővel ezelőtti legelső szereposztásából többen is újra itt lesznek. Például a brit basszbariton, a Hans Sachs darabbéli életkorát még mindig csupán alulról súroló JAMES RUTHERFORD és a Stolzingi Walther szerepében azóta is világ­ szerte keresett KLAUS FLORIAN VOGT. Vagy akivel talán kezdenünk kellett volna: a Sixtus Beckmesser figuráját mankóval vagy mankó nélkül egyformán frenetikusan megformáló dán BO SKOVHUS.


2020

06 15

2020

06 16 23

2020

06 17

2020

06 18

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK — A MÜPA DOKUMENTUMFILMJE OPERATŐR: REICH LÁSZLÓ VÁGÓ: GEIER JÁNOS SZERKESZTŐ, RENDEZŐ: VÁRBÍRÓ JUDIT ELŐADÓTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK HANS SACHS, CIPÉSZ — JAMES RUTHERFORD VEIT POGNER, ÖTVÖS — BRETZ GÁBOR BALTHASAR ZORN, ÓLOMÖNTŐ — FRANZ GÜRTELSCHMIED KONRAD NACHTIGALL, BÁDOGOS — BLAZSÓ DOMONKOS SIXTUS BECKMESSER — BO SKOVHUS FRITZ KOTHNER, PÉK — JÜRGEN LINN KUNZ VOGELGESANG, SZŰCS — KISS TIVADAR ULRICH EISSLINGER, SZATÓCS — CSAPÓ JÓZSEF AUGUSTIN MOSER, SZABÓ — BIRI GERGELY HERMANN ORTEL, SZAPPANFŐZŐ — PIOTR PROCHERA HANS SCHWARZ, HARISNYATAKÁCS — CSERHALMI FERENC HANS FOLTZ, RÉZMŰVES — JEKL LÁSZLÓ WALTER VON STOLZING, IFJÚ FRANK LOVAG — KLAUS FLORIAN VOGT ÉVA, POGNER LÁNYA — ELISABET STRID DÁVID, SACHS INASA — JÖRG SCHNEIDER MAGDALÉNA, ÉVA DAJKÁJA — ULBRICH ANDREA ÉJJELIŐR — PINTÉR DÖMÖTÖR KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) DÍSZLET: DIRK BECKER JELMEZ: RENÉE LISTERDAL JÁTÉKMESTER: GÁBOR SYLVIE A ZENEKART BETANÍTOTTA: KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, SIEGMUND WEINMEISTER RENDEZŐ: MICHAEL SCHULZ MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

„…A színházat lebontják, a partitúrát elégetik. Akinek tetszett, annak azt fogom mondani: Menjen haza és csinálja meg magának!”

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: RING — A MÜPA DOKUMENTUMFILMJE RIPORTER: BŐSZE ÁDÁM OPERATŐR: REICH LÁSZLÓ SZERKESZTŐ, RENDEZŐ: VÁRBÍRÓ JUDIT ELŐADÓTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: A RAJNA KINCSE KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN), A BUDAPESTI STÚDIÓ KÓRUS (KARIGAZGATÓ: STRAUSZ KÁLMÁN) DRAMATURG: CHRISTIAN MARTIN FUCHS †, DR. CHRISTIAN BAIER JELMEZ- ÉS BÁBTERV: CORINNA CROME FŐVILÁGOSÍTÓ: VAJDA MÁTÉ VIDEÓ: SZUPERMODERN FILMSTÚDIÓ BUDAPEST KOREOGRÁFUS: VIDA GÁBOR KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENS: ASZTALOS DÓRA JÁTÉKMESTER: POLGÁR ETELKA A ZENEKART BETANÍTOTTA: HALÁSZ PÉTER ÉS KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, SIEGMUND WEINMEISTER RENDEZŐ: HARTMUT SCHÖRGHOFER WOTAN — JOHAN REUTER DONNER — HAJA ZSOLT FROH — BRICKNER SZABOLCS LOGE — CHRISTIAN FRANZ FRICKA — SCHÖCK ATALA FREIA — HORTI LILLA ERDA — GÁL ERIKA ALBERICH — KÁLMÁN PÉTER MIME — JÜRGEN SACHER FAFNER — WALTER FINK FASOLT — BRETZ GÁBOR WOGLINDE — WIERDL ESZTER WELLGUNDE — FODOR GABRIELLA FLOSSHILDE — KÁLNAY ZSÓFIA MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020

06 19

2020

06 20

2020

06 21

2020

06 22

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: A WALKÜR SIEGMUND — CORBY WELCH HUNDING — ALBERT PESENDORFER WOTAN — JOHAN REUTER SIEGLINDE — SIMONE SCHNEIDER BRÜNNHILDE — CATHERINE FOSTER FRICKA — SCHÖCK ATALA HELMWIGE — WITTINGER GERTRÚD GERHILDE — WIERDL ESZTER WALTRAUTE — FODOR GABRIELLA ORTLINDE — FODOR BEATRIX SIEGRUNE — VÁRHELYI ÉVA ROSSWEISSE — KÁLNAY ZSÓFIA GRIMGERDE — GÁL ERIKA SCHWERTLEITE — KISSJUDIT ANNA MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: SIEGFRIED SIEGFRIED — STEFAN VINKE MIME — JÜRGEN SACHER VÁNDOR (WOTAN) — JOHAN REUTER ALBERICH — KÁLMÁN PÉTER FAFNER — WALTER FINK ERDA — GÁL ERIKA BRÜNNHILDE — CATHERINE FOSTER ERDEI MADÁR — ZEMLÉNYI ESZTER MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: AZ ISTENEK ALKONYA SIEGFRIED — STEFAN VINKE GUNTHER — SZEMERÉDY KÁROLY ALBERICH — KÁLMÁN PÉTER HAGEN — ALBERT PESENDORFER BRÜNNHILDE — CATHERINE FOSTER GUTRUNE — PASZTIRCSÁK POLINA WALTRAUTE — NADINE WEISSMANN NORNA 1. — GÁL ERIKA NORNA 2. — NÉMETH JUDIT NORNA 3. — PASZTIRCSÁK POLINA WOGLINDE — WIERDL ESZTER WELLGUNDE — FODOR GABRIELLA FLOSSHILDE — KÁLNAY ZSÓFIA MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WALTRAUD MEIER DALESTJE KÖZREMŰKÖDIK: JOSEF BREINL — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

23


MEGMÉRNI

A MÉRHETETLENT? A nürnbergi mesterdalnokokban találkozik FISCHER ÁDÁM karmester, az Évát először éneklő ELISABET STRID és a budapesti Beckmesser-sztár, BO SKOVHUS. A három muzsikus sem válaszol igennel Hans Sachs kérdésére, melyet a címben idéztünk – de sok érdekességet megtudhatunk tőlük az operához fűződő viszonyukról.

FISCHER ÁDÁM

Fischer Ádám

A Wagner-operákról és a Budapesti Wagner-napokról megfogalmazott ars poeticájában a darabok árnyalt zenei és színészi megformálásáról beszélt. A 15. Budapesti Wagner-napokra tartogat előadói újdonságokat? Inkább a régit szeretném visszahozni. Megtisztítani a műveket a félreértett tradícióktól, amelyek a „hosszú” és „unalmas” jelzők­ kel terhelték meg a darabokat. Már maga Wagner is hangosnak talál­ta a zenekart, amely azóta még hangosabbá vált. Én az átének­ lés ellen indítottam „harcot”, amire a Müpa lehetőséget is teremtett.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Elengedhetetlennek tartja a hitelességet, például a Wagner által alapvetésnek tartott, ám a hosszú évek során elveszni látszó Sprechgesangot? Igen, hiszen Wagner alapüzenete, hogy a szövegejtés, a deklamáció akár a dallamot is felülírhatja. Erre nemcsak a partitúrák, hanem az akkori asszisztensek feljegyzései is utalnak. Az elsősorban a hangjegyértékeket érintő változtatásokat mi sem hagyhatjuk figyel­men kívül.

„Mindig szükség van némi rugalmasságra, a produkció ugyanis nem az én interpretációm, hanem a miénk.” 24

klasszikus 2020. május—július

Ön azon ritka karmesterek egyike, akik igyekeznek a muzsikusok alkatának figyelembevételével megvalósítani zenei elképzelései­ket. Nem készteti ez megalkuvásra? Mindig szükség van némi rugalmasságra, a produkció ugyanis nem az én interpretációm, hanem a miénk. Ha például egy melankolikus alkatú énekes érkezik, nem faragok jókedvű harcost belőle. Ugyan­ így: ha egy arisztokratikus oboás ül a zenekari pult mögött, hagyom, hogy ilyen maradjon, amitől aztán maga az előadás lesz érdekesebb. Az évek során egyre intenzívebben foglalkoztatta Sachs és Éva kapcsolata. Sejti-e már, mi lesz az idei „újrafelfedezés”? Örök kérdés, hogy Sachs mikor jön rá: ebben a viszonyban nem annyira férfi, mint inkább apa. Csalódásba kormányozza magát, aztán szégyenkezik. Itt valójában a különböző szabályokat követők azonos szabályok szerinti megítéléséről van szó. „A szabály egyik se jó rá / És mégse volt benn hiba.”


ELISABET STRID

Elisabet Strid

Önt korunk jelentős Wagner- (és Strauss-) szopránjaként jegyzik, aki párhuzamosan több Wagner-hősnőt is alakít. Ez megkönnyíti vagy megnehezíti az egyes karakterek megformálását? Számomra minden opera külön univerzumot jelent. Minden rende­ zésben igyekszem a karakternek új életet adni. Hogy hány Sieglin­ dét „építettem” a testembe és az agyamba az elmúlt időszakban! Az ilyen feladatok jelentik talán a munkám legnagyobb kihívását.

Fotó: Emelie Kroon

Mi az, ami alapvetően megkülönbözteti Évát a többi Wagneropera, különösen a Ring nőalakjaitól? Éva romantikus és tapasztalatlan, nem egy szenvedő, hősies Wagner-típus. Ő olyan, mint a „lány a szomszédból” egy régi német városban. Ez valami új számomra, és előre örülök neki.

BO SKOVHUS

„A jó technikával és hatalmas tüdővel rendelkező svéd énekesnő hangja gumiként alkalmazkodik a nem énekszerű motívumokhoz is” – írták budapesti Senta-alakítása után. Ezen kívül mi az, amit elengedhetetlennek tart egy sikeres szerepformáláshoz? A hiteles szerepformáláshoz az énekesnek szabaddá kell tennie testét és lelkét a létrehozandó karakter számára. Nincs felesleges lépés a színpadon, hiszen mindig életről és halálról, itt és mostról van szó. Kellett némi idő ennek elsajátításához, de számomra ez az egyetlen járható út.

Bo Skovhus

Ön nagyon sokféle jellemet alakít, és szinte mindegyik kapcsán azt írják, hogy hiteles, magával ragadó, meggyőző. Mit szeret legjobban játszani: komikus, drámai, szatirikus figurát? Vagy az a kedvence, amivel éppen foglalkozik? Nagyon szívesen játszom vidám és tragikus karaktereket egyaránt, a kettő kombinációja varázsolja igazán elbűvölővé ezt a hivatást. Nem gondolom, hogy szerencsés dolog lenne specializálódni – mindegyik szerepkört megviselné az egyoldalúság. Évek óta Ön „a” Beckmesser a Budapesti Wagner-napokon. Amikor készülődik, felidézi a korábbi alakítást és abból merít, vagy inkább változtatni akar? Egy hét évvel ezelőtti produkcióról videofelvétel készült, amely az újbóli előadás próbáin volt hivatott orientálni minket. Közben azonban más dolgok, ötletek lopakodtak a darabba, arról nem is szólva, hogy a közreműködők idősebbek lettek. Ilyenkor ezeket egyeztetni kell a rendezővel. Gyakran esik szó az ön megnyerő megjelenéséről, férfias ki­ sugárzásáról. Gondolom, ezen adottságait mára már tudatosan bele is építi a szerepekbe. Olyan a külsőm, amilyen, meg kell próbálnom ennek ellenében kor­ mányoznom magam. Beckmesser minden erejével Éva elismerésé­ re törekszik. Ő az egyetlen igazán tanult dalnok. Körülötte minden­ ki kézműves, és ezeket a „tanulatlan” embereket ő bizony lenézi. Ezeket a mozzanatokat mind beolvasztom az interpretációm­ba. Előfordult-e, hogy egy rendezőnek „tippet adott”? Hogy megpróbált egy-egy önnek tetsző ötletet egyik rendezésből a másikba átmenteni? Mindig is olyan énekes voltam, aki sokat „súg” a rendezőnek. Ezer­ nyi gondolat, ötlet suhan át a fejemen. Az életképes rendezés mö­ gött csapatmunka van, de a végső szó a rendezőé.

Mit csinál, ha a rendező olyasmit kér, ami megnehezíti az éneklést? Ehhez hozzászoktam, rajtam múlik, hogyan oldom meg. Szívesen is konfrontálódom ezekkel a problémákkal, és nagy öröm, ha olyan megoldást találok, amely mindkét fél részére elfogadható. Tóth Anna 2020

06 16 23

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július klasszikus

25


TERMÉSZETESSÉG, SZELLEMESSÉG ÉS RAGYOGÓ INTELLEKTUS WALTRAUD MEIER Wagner erős és érzéki nőalakjainak korszakos megtestesítője, aki huszonhét évesen hódította meg a bayreuthi Zöld Dombot Kundry szerepében, majd harmincöt éven át ünnepelhette a közönség Ortrudként, Sieglindeként és az élete szerepének tartott Izoldaként is. 2018-as bayreuthi búcsúja olyan út kezdete volt, amelynek nevezetes mérföldköve az utolsó grandiózus dalestek egyike. Természetesen Wagnert ilyenkor is kötele­ ző énekelni: a legendás énekesnő Mahler, Wolf és Schönberg finoman szőtt, késő­ romantikus miniatűr elbeszélései–jelenetei közé illesztette a Mathilde Wesendonck verseire írt dalciklust. A dalest egyben illuszt­ráció is: minden olyan zenei eszközt felsorakoztat, amelynek elsajátítása a Trisztán és Izolda szerelmi és halálvágyá­ nak tökéletes, generációk számára etalont jelentő kifejezéséhez is vezetett. Az operától való visszalépés egy tudatosan felépített életpálya-terv előre elhatározott mozzanata volt. Waltraud Meier négy fá­ zist tart számon egy énekeskarrierben. „Először az ember igyekszik a csúcsra törni pályája elején, aztán arra koncentrál, hogy ott is tudjon maradni. Ezt akkor is igyekszik megtartani, amikor már a nyomában van az új énekesgeneráció a maga tehetségével és ambíciójával. A legnehezebb természetesen a vissza­vonulás megtervezése. Holott nincs annál magától értődőbb, mint hogy egyszer minden véget ér. A folyamatokat hála-, gyász- és nosztalgiaérzés kíséri, de ott van a beteljesülés érzése is!” Az, hogy az utóbbi időben nem énekel már operát, hanem dalesteket ad, nem azt jelen­ti, hogy felhagyott volna valamivel, hanem azt, hogy az évtizedes tapasztalato­ kat más formában kamatoztatja. „Wagner­ nél maga a szöveg is zene — nyilatkozta. — Zenei elemként használja a mással- és a magánhangzókat is. Nem ismerek más komponistát, aki ilyen szinten valósítaná meg ezt a szimbiózist. Nem elég érthetően kiejteni a szavakat — meg kell élni és a közönségnek közvetíteni kell a bennük lévő hangzók zenei tartalmát is.”

„…teljesen a magaménak érzem a szöveget.” 26

klasszikus 2020. május—július

„Erről tanúskodik ez a dalest is: bársonyosan, lágyan árad az ének Mahler négy Csoda­kürt-dalában, ezüstösen csillognak a pianók, minden tökéletesen megformált — a művésznő egy olyan életszakaszában, amikor pályatársai többnyire már a színpad közelébe sem jutnak” — írta egy kritikus 2016-ban. Pályája újabb mérföldköve ez a dalest, amelynek müncheni bemutatója kapcsán rádióinterjú is készült vele (Klassik Aktuell) 2019 novemberében. Arra a kérdésre, hogy hosszas megfontolás után mondott le minden színpadi szerepéről, vagy ez hirte­ len döntés eredménye volt, az énekesnő így válaszolt: „Ezen hosszasan gondolkodtam, hiszen mérlegelnem kellett, mi az, amit a testem teljesíteni tud még. Nehéz kérdés volt, mert bizony igazságtalanság az élettől, hogy amikor az ember idősebb, és végre megtanulta, hogyan kell csinálni a dolgokat, fogyni kezd az ereje. Egy dara­ big lehet ezt ellensúlyozni, akár kifejezés­ sel, akár azzal a tudással, hogy miképpen lehet pótolni a fogyatkozó erőt, de ha tu­ datosan figyeli magát az ember, észre kell vennie, hogy a terhelések mind hamarabb és hamarabb késztetik engedményekre — és tudni kell abbahagyni. „Ez a történet testi része. Másfelől azonban, ha az ember felépített egy életet, amelyben az addigi tevé­kenységén kívül is vannak lehetőségek, vannak szabad terek, amelyeket szeretne még tartalommal megtölteni, elfogja a félelem, hogy esetleg nem lesz erre módja. Ezt szeretném elkerülni.” Amikor a riporter az énekesnő távolabbi terveiről érdeklő­ dött, ezt a választ kapta: „Önálló szólóestet nem szeretnék, de vannak elképzeléseim olyan koncertekről, amelyeket valakivel, esetleg egy baritonnal közösen adok majd.” De vajon mennyire fárasztók a dalestek? Egy kétórás program, amelyben folyama­ tosan kell énekelni, a legnagyobb opera­ szerepeknél is nagyobb kihívás. Lehet,

hogy egy dalest jobban igénybe veszi a hangot, mint egy Izolda-alakítás? „Ezt azért nem mondanám — válaszolja Walt­ raud Meier. — Ám jelen pillanatban Izoldát sem szeretnék énekelni, hiszen már régen elbúcsúztam a nagy operaszerepeimtől. Most ez a dalest van műsoron, amely egyébként valóban kimerítő, elsősorban a folyamatos koncentráció miatt. A dalok egymást követik, mindegyikben egy másik világba csöppenünk, hiszen mindegyik egy miniopera, önálló történet. Ezeket kell elmesélnem, s ebben a gyakran filmként megjelenő szöveg a legnagyobb segítség. Ha ez sikerül és érzékelem, hogy a közönségnek örömöt szereztem vele, megérte a fáradságot.” Valóban ennyire képszerűen gondolkodik? — hangzik a következő kér­ dés. „Hogyne. Mégpedig nagyon finom rajzolattal, árnyaltan színezve jelennek meg ezek a képek. A Kis Rajna-legendában is azonnal megjelenik a Neckar, hallom a víz csobogását. Aztán kiteljesedik a kép, és már az pereg a szemem előtt, ahogyan a gyűrűt a folyóba dobom… A hal bekapja, és már látom is a királyi asztalon feltálalt halat, hasában a gyűrűvel.” Ennyire beleéli magát a dalok történeteibe? „Egyfelől igen, nagymértékben azonosulok velük. Ennél azonban talán még fontosabb, hogy teljesen a magaménak érzem a szöveget. Ez volt mindig a cél: sajátomként kezelni, énekelni a szöveget. Csak így lehetnek hite­lesek a megjelenített figurák. Olyan szinten kell elsajátítani, hogy még véletlenül se énekeljek mást, mint amilyen szöveg a kottában szerepel. És ahol a szó már nem elég, ott az érzések manifesztálódnak az éneklésben, ami egy külön nyelv — a lélek nyelve.” Tóth Anna

2020

06 22

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WALTRAUD MEIER DALESTJE KÖZREMŰKÖDIK: JOSEF BREINL — ZONGORA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM


Fotó: Nomi Baumgartl

Waltraud Meier

2020. május—július klasszikus

27


Cyrille Aimée

A tavasz jazzhangjai Számít a családi háttér? Természetesen. Ha CYRILLE AIMÉE 1986-ban nem a zene von­ zásában élő, mindenre fogékony francia apá­ tól és dominikai anyától születik, aligha kap olyan indíttatást, amely Django Reinhardt cigány zenéjét, a francia sanzont, az ameri­ kai jazzt és a dél-amerikai kontinens muzsi­ káját is magába foglalja. Nem csoda, hogy a korán tehetségesnek mutatkozó fiatal lány útja a francia kisvárosból Párizson át egyenesen New Yorkba vezetett. Útját dia­ dalok kísérték: Svájcban megnyerte

28

jazz 2020. május—július

Három földrész, három arc, három este. A Müpa Jazztavasz sorozata a kortárs jazz szélesebb érdeklődésre is számot tartó, kiemelkedő énekművészeit hozza el egy hétvégén Budapestre.

a Montreux-i Jazzfesztivál énekversenyét, Amerikában a Sarah Vaughan Énekversenyt, és bejutott a Thelonious Monk Verseny döntőjébe is. A leghíresebb szaklap, a Down Beat kritikusai 2019-ben a kortárs jazz öt legjobb énekesnője közé sorolták, és az olvasók is hasonló módon díjazták ígéretesen bontakozó művészetét. Mi a látványos sikersorozat titka? A mai jazz bővelkedik tehetségekben, az énekes­ nők mezőnye különösen erős; kivételes

tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki magára vonja a figyelmet. Az utóbbi évek­ ben zenei inspirációért New Orleansba köl­ tözött Cyrille Aimée esetében könnyű a vá­ lasz: elbűvölő színpadi jelenlét, egyéni hanghordozás, természetesség, remek rögtönzőkészség és kiváló humorérzék jel­ lemzi előadásmódját. Olyan énekesnő, aki egyéni interpretációjával képes átlényegí­ teni és új életre kelteni ismert dalokat. Bemu­tatkozó CD-je 2009-ben jelent meg, 2014-től az amerikai Mack Avenue adja ki


…AZ ÉNEKESNŐK MEZŐNYE KÜLÖNÖSEN ERŐS…

Sarah McKenzie

Vajon mi teszi, hogy a hideg éghajlatáról ismert Skandinávia annyi kiemelkedő mu­ zsikust ad a világnak? Csak Norvégiából hosszan sorolhatnánk a nemzetközileg is­ mertté vált neveket, énekesnőkét is, mint Silje Nergaard, Sidsel Endresen, Solveig Slettahjell. Közülük legmesszebb az 1970ben, Oslóban született REBEKKA BAKKEN énekes, zeneszerző, producer jutott, aki huszonöt évesen New Yorkba költözött, hogy kiteljesítse hivatásos zenei pályáját. Ott találkozott Wolfgang Muthspiel oszt­ rák gitárossal, akivel duóban rendszeresen, sikerrel lépett fel a „Nagy Alma” jazzklub­ jaiban. Idővel megismerkedett és barátsá­ got kötött Julia Hülsmann német zongoris­ tával is; együttműködésük eredménye a leginkább jazzes hangvételű 2003-as leme­ze, az e. e. cummings amerikai költő versei által ihletett Scattering Poems. Rebekka Bakken nem sokkal ezt követően visszatelepült Európába, a zenei élet egyik fellegvárának számító osztrák fővárosba. Bécsből eredményesen építette szólókar­rier­ jét, különösen német nyelvterületen tett szert nagy népszerűségre. Több forrásból táplálkozó zenéjében a folk, a country, a blues, a pop és a jazz elemei egyaránt kö­ tőanyagként szolgálnak. Meghatározóbbak előadói kvalitásai: háromoktávnyi hangjával, szuggesztív jelenlétével varázslatra képes a színpadon. Többnyire saját szerzeményeit énekli, szenvedélytől fűtött dalai érzelmi állapotának hű lenyomatai. A Müpa közön­ sége az újabban ismét Norvégiában élő énekes művészi arculatának különböző voná­saival ismerkedhet meg. A Little Drop of Poison című, Tom Waits számait újra­ értelmező lemezéről felhangzó dalokban a kitűnő muzsikusokból álló budapesti MODERN ART ORCHESTRA kíséretére támasz­ kodhat. Természetesen legutóbbi, bluesos

Fotó: Oscar May

lemezeit. Belekóstolt a színház világába is: 2013-ban Stephen Sondheim A Bed and a Chair: A New York Love Affair című pro­ dukciójában szerepelt sikerrel. Innen szá­ mítható kapcsolata a neves zeneszerzővel, aki legutóbbi, Move On: A Sondheim Adventure című lemezét is ihlette.

hang­vételű Things You Leave Behind című lemezéről is felhangzanak szerzemények. A Jazztavasz harmadik estjének főszerep­ lője, SARAH MCKENZIE a klasszikus jazz­ éneklés hagyományainak folytatója. Az Eliane Elias és Diana Krall nyomdokain járó zongorista-énekesnő 1987-ben, Ausztrá­ liában született. Érdeklődése korán az elő­ adó-művészet felé fordult, első diplomáját zeneszerzésből szerezte. Több évig tanult James Morrison neves ausztrál muzsikus­ nál, aki így nyilatkozott róla: „Sarah valóságos zenei csoda. Olyan kiejtéssel énekel, amilyenre csak az igazi jazzénekesek képesek, tempós játéka pedig mindenkit zongorázásra akar csábítani.” A nemzetközi áttö­ rést Close Your Eyes című második CD-je hozta el számára 2012-ben. Ezzel elnyerte az ausztrál Grammy-díjat. Ennek is kö­ szönhetően tanulmányait ösztöndíjjal a híres bostoni Berklee College of Music zongora tanszékén folytatta, ahol előadó­ művészi diplomát szerzett. Már ekkor meghívásokat kapott jelentős amerikai és európai jazzfesztiválokra, Paris in the Rain című lemezének sikere nyomán pedig beutazta a világot. Secrets of my Heart

című legújabb CD-je a nemzetközi előadó­ művészi pálya és a szülőföld vonzásának kettősségében élő alkotó bensőséges val­ lomása érzéseiről, vágyairól, a zenéhez fű­ ződő kapcsolatáról. Budapesti koncertjén együttesét erősíti a virtuóz technikájú szaxo­fonos, BOLLA GÁBOR. Turi Gábor 2020

05 08

2020

05 09

2020

05 10

JAZZTAVASZ CYRILLE AIMÉE CYRILLE AIMÉE — ÉNEK, LOOPER LAURENT COULONDRE — ZONGORA JEREMY BRUYERE — BŐGŐ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ JAZZTAVASZ REBEKKA BAKKEN & MODERN ART ORCHESTRA REBEKKA BAKKEN — ÉNEK TOMMY KRISTIANSEN — GITÁR JESPER NORDENSTROEM — BILLENTYŰS HANGSZEREK JONNY SJO — BASSZUSGITÁR KARL OLUF WENNEBERG — DOB KÖZREMŰKÖDIK: MODERN ART ORCHESTRA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZTAVASZ SARAH MCKENZIE GROUP & BOLLA GÁBOR SARAH MCKENZIE — ÉNEK, ZONGORA KÖZREMŰKÖDIK: BOLLA GÁBOR — SZAXOFON ULF WAKENIUS — GITÁR PIERRE BOUSSAGUET — BŐGŐ SEBASTIAN DE KROM — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. május—július jazz

29


„Szeretem teljesen kötetlenül kifejezni magam” 30

jazz 2020. május—július


Rebekka Bakken

BIG BANDDEL ÉS KISEGYÜT TESSEL IS FELLÉP A MÜPÁBAN REBEKKA BAKKEN

Olyan, mintha Budapesten dupla műsort készülne adni, hiszen két eltérő repertoárt mutat be, az egyiket a MODERN ART ORCHESTRÁval, legutóbbi lemezanyagát pedig saját együttesével. Igen, a MAO a Tom Waits dalaiból összeállított műsorban kap szerepet. Saját együttesemmel pedig a Things You Leave Behind című albumom számait játsszuk. Számomra rendkívül vonzó lehetőség, hogy két különböző zsánert is megmutathatok egy koncerten. Így a teljes palettát fel tudom villantani abból, ami most foglalkoztat. A Little Drop of Poison anyagát a Hessische Rundfunk nagyzenekarával vették fel. Azért így is meglepő, hogy egy ilyen fantasztikus hangú énekesnő a dörmögős Tom Waits-dalokat választja. Honnan jött az ötlet? Számomra eredetileg a két dolog együtt: a big band hangszerelés és a Tom Waits-repertoár nem volt feltétlen garancia a sikerre, csak úgy voltam vele, hogy próbáljuk meg, mert szeretem a kihívásokat. Szeretek elindulni az isme­ retlen felé, persze a Tom Waits-dalokat korábban is ismertem és szerettem. De az eredmény magasan felülmúlta a várakozásaimat, és csak ekkor döntöt­tük el, hogy lemezen is kiadjuk. Azóta kiderült, hogy milyen fontos állomása lett a pályámnak. A frankfurti zenekarban törzstag Tony Lakatos szaxofonos, aki szólistaként is közreműködött az Ön koncertjein. Fantasztikusan jó zenész, az ő hangja fontos alkotóeleme lett annak a lemez�­ nek, gyönyörűen játszik, és olyan természetesen. Jól tudok vele a színpadon kommunikálni. Magyarországon is csodálatos zenészek vannak. Tudom, hogy a magyaroknak milyen közvetlen a kapcsolatuk a zenével, milyen fontos szá­ mukra a muzsika. Amikor ott jártam néhány éve, a koncert után egy étteremben egy öreg prímás a zenekarom majd minden tagját megríkatta, én meg az összes lemezüket megvettem. A MAO-t még csak a felvételeiről ismerem, de rendkívül meggyőző, amit tőlük hallottam, és remélem, megfelelő partnere lesznek ennek a kiváló zenekarnak.

„Szeretek elindulni az ismeretlen felé…” A Things You Leave Behind viszont egy másik oldala a művészi személyiségének, amelyet jól fejeznek ki ezek a New York-i hangulatot idéző dalok. Igen, azt hiszem, mindannyiunkban vannak egymástól különböző vonások, ben­ nem legalábbis biztosan. Az a legjobb, ha szabadon érvényre tudom juttatni ezeket az eltérő tulajdonságokat, de mindegyik én vagyok, szeretem teljesen kötetlenül kifejezni magam. Ha ez egyetlen koncert keretein belül sikerülhet, az a legjobb. Zipernovszky Kornél 2020

Fotó: Andreas H. Bitesnich

05 09

JAZZTAVASZ REBEKKA BAKKEN & MODERN ART ORCHESTRA REBEKKA BAKKEN — ÉNEK TOMMY KRISTIANSEN — GITÁR JESPER NORDENSTROEM — BILLENTYŰS HANGSZEREK JONNY SJO — BASSZUSGITÁR KARL OLUF WENNEBERG — DOB KÖZREMŰKÖDIK: MODERN ART ORCHESTRA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július jazz

31


„Szép életem van, igazán elégedett lehetek”

Szalóki Ági

A zenével tarkított beszélgetések műfaja kezdetben a televízióhoz és a rádióhoz kö­ tődött: egy szakember vagy egy népszerű közszereplő beszélgetett a műsor házigaz­ dájával főként a szakmájába vágó kérdé­ sekről, illetve a közönség által nem ismert műhelytitkairól. Nincs ez másképp Náray Erika beszélgeté­ seiben sem. Ám a műsorsorozat színész�­ nőként és énekesnőként egyaránt elismert háziasszonya valós időben faggatja meghí­ vottait a jazzhez, esetleg tágabban a zené­ hez való viszonyukról. A hazánkban egye­ dülálló zenei talkshow nem titkolt célja, hogy a szórakoztatáson túl kedvet csinál­ jon a jazzhallgatáshoz, kötetlen csevegé­ sek közben mutasson rá a százéves zenei műfaj értékeire. Emlékezhetünk rá, a Jazzrajongók korábbi beszélgetéseiben Kovács Patrícia például George Gershwin dalairól, Alföldi Róbert pedig Mahalia Jackson

előadásairól beszélt nagy lelkesedéssel. S hogy az érdeklődők ne csupán szavakban értesüljenek egy-egy ismert személyiség jazzízléséről, arról alkalmasint a meghí­ vott, máskor a háziasszony által énekelt dalok gondoskodnak. Náray Erika legközelebbi vendége bőven szolgálhat zenei illusztrációkkal, hiszen maga is népdal- és világzene-énekes, aki jó másfél évtizedes pályája során szinte ál­ landóan jazz-zenészekkel vette körül ma­ gát, ők kísérték élő fellépésein, lemezein, sőt videoklipjein is. A Liszt-díjas Szalóki Ági gyermekkorától zenei tanulmányokat folytatott, első nagy népzenei élménye Sebestyén Márta volt, az ő nyomdokain járva, illetve Sebő Ferenc javaslatára kezdett alaposabb népzenei ta­ nulmányokba. Pályája kezdetén az autenti­ kus népzenét tolmácsoló Ökrös együttessel,

Az évek során műsoraiban és albumain megfordult a magyar jazztársadalom színe-java… 32

jazz 2020. május—július

Fotó: Emmer László

Ötödik évfolyamához érkezett a Jazzrajongók, NÁRAY ERIKA zenés beszélgető műsora a Bohém Étteremben. A zenei betétekkel színesített talkshow következő vendége SZALÓKI ÁGI énekesnő lesz.

később a világzenével foglalkozó Besh o droMmal lépett fel, első lemezén pedig gyermekmondókák, mesék és népdalfel­ dolgozások szerepeltek (2004). Már itt fel­ tűnt kísérő együttesében Lamm Dávid és Dés András jazzmuzsikus. Hallgató (2005) című második lemezén kizárólag a jazz jeles egyéniségei szerepeltek. A mezzoszoprán hol gyerekműsorokkal, hol felnőtteknek szóló produkciókkal állt színpadra, majd repertoárját kibővítette magyar filmdalokkal (Karády Katalin) — a femme fatale számait szintén jazzművé­ szek rögtönzései kísérték. Az évek során műsoraiban és albumain megfordult a ma­ gyar jazztársadalom színe-java Bacsó Kris­ tóftól Juhász Gáborig, Szaniszló Richárdtól Fenyvesi Mártonig. Az énekesnő és a háziasszony a színpadról is jól ismeri egymást: tavaly nyáron, majd december végén együtt koncerteztek Szinetár Dórával az Uránia Nemzeti Film­ színház Dísztermében. Szalóki Ági 2018ban az Opus Jazz Clubban Joni Mitchellés Norah Jones-számokkal lepte meg a közönséget. Ezúttal vajon kikről beszél és kiktől énekel majd? Máté J. György

2020

05 21

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: SZALÓKI ÁGI BOHÉM ÉTTEREM


www.infostart.hu

2020. május—július jazz

33


Fotó: Lee Dave Studio

34

Lee Ritenour & Dave jazz Grusin 2020. május—július


A JAZZ

nagyágyúi Budapesten ROY AYERS és DAVE GRUSIN már koruknál fogva is, WYNTON MARSALIS és KAMASI WASHINGTON pedig óriási hatásuk révén igazi legendák a műfajban. Koncertjeiken ki fog derülni, hogy a műfaj milyen változatos, és az is, hogy generációk és földrészek megidézését, intim és kozmikus pillanatok ígéretét hordozza.

A nüánszok változhatnak, a lényeg ugyanaz marad: mondhat� ­ juk rá, hogy a neo-soul nagypapája, vagy azt, hogy az R&B mestere, de Roy Ayers stílusa a hatvanas évek eleji pályakez­ dés óta nem sokat változott: a feszes ritmusalapon az ábrán�­ dos melódia és a szelíd harmónia bűvöli el a hallgatót. Igazi teli­találat volt, hogy a vibrafonos-énekes talán leghíresebb zene­karát Ubiquitynek, mindenütt jelen lévőnek keresztelte el. Ilyen metafizikus gondolatok emlékezetes slágere, a Searchin szövegében is megtalálhatók. Viszont Ayers nemrég egy inter­ júban elismerte, hogy valóban: olyannyira sok helyen van jelen a zenéje, hogy ez rá személy szerint is igaz. A producerek és DJ-k által újrakevert zene korszakában egyes becslések sze�­ rint Ayers felvételeit használták a legtöbbször hangmintának, ma is hívják a stúdióba „unokái”, mint például Erykah Badu. Nyolcvanéves korában, amikor még ugyanolyan aktív, mint egyetemistaként, kicsit hitetlenkedve veszi tudomásul, mek­ kora vonzereje van nevének, Európában is. Pedig volna mire büszkének lennie, több mint hatvan nagyszerű albumot adott ki, felejthetetlen társakkal dolgozott, és soha meg nem szűnő derűt árasztó kisugárzása ma is a régi. A szaxofonos Kamasi Washington a szintén Los Angelesből származó Ayers-féle soulra vagy például John Coltrane-re és Sun Rára ugyanúgy tekint: a hagyomány részei. A megállíthatatlan, született zenekarvezető tökéletesen újat tudott alkotni az eddig is ismert alkotóelemek meglepő, eklek­ tikus vegyítésével. Ez a koktél a fiatalok új rétegeiben keltette fel a jazz iránti érdeklődést, miközben nem idegenítette el a már régebbi rajongókat. Washington budapesti bemutatko­ zása legalábbis esedékes volt már, a mértékadó vélemények szerint legkésőbb az öt évvel ezelőtti Epic című tripla albuma óta ő az egyik legnagyobb hatású alkotó ma a jazzben. Na, itt álljunk meg! — mondaná erre a harminckilenc éves, feltűnősködően ufó-jampecnek öltöző muzsikus, aki elveihez ugyanúgy ragaszkodik, mint a zenéhez. Ez nem csak jazz — a zene az zene, és kész. A mindenséggel méri magát nálunk bemutatandó, ugyancsak hatalmas szvitje Menny és ég címmel, amelyen gyorsan váltogatja a perspektívát a kozmikustól a leghétköznapibb kérdésekig, gyors vágásokkal téve dinamikussá tömény és nagy ívű darabjait. 2020. május—július jazz

35


Ha Dave Grusin kerül szóba, az embernek a boszorkánykonyha juthat eszébe, hiszen a GRP, a Grusin—Rosen Productions, a hetvenes évek végén alapított lemezkiadó hasonlított egy olyan műhelyre, ahol valami fantasztikus terméket állítanak elő titkos recept alapján, amelynek csodájára járnak az embe­ rek. Grusin zongoristaként és zeneszerzőként került tévémű­ sorokba, majd Hollywoodba, ahol hamar kifejlődött produceri érzéke. A CD-korszak hajnalán saját hangzást teremtett cégük, amelyhez a legjobb szólisták csatlakoztak: Gerry Mulligan, Chick Corea, Eddie Daniels, Earl Klugh és mások. Filmzenéivel, melyek közül a Válás amerikai módra volt az első 1969-ben, meg sem állt az Oscar-díjig, Sydney Pollackkal három évtize­ den át dolgozott. Egyik állandó partnere LEE RITENOUR, a pazar technikájú és roppant sokoldalú gitáros. Vele már 1986-ban besöpörték első Grammy-díjukat. „Rit”, ahogy Twist of Rit című 2015-ös lemezén is hívja magát, mindenkivel dolgozott, aki va­ lamit is számít a zeneiparban, a Pink Floydtól George Bensonig, valamennyiüket felsorolni lehetetlenség. Legendás státuszára alapozva nagy presztízsű gitáros vetélkedőt szervezett, mely�­ nek két, különböző években győztes magyar versenyzőjét, Pusztai Antalt és Balogh Rolandot zenélni is hívta már maga mellé. Grusin és Rit magas szinten összecsiszolt játékához aktuális zenekarukban Lee dobos fia, WES és a szerb PERA KRSTAJIC basszusgitáros csatlakozott, varázslatosan gördülé­ keny és szívet melengető örömzene megvalósításának céljából.

Roy Ayers

36

jazz 2020. május—július


Wynton Marsalis

A Müpa jazz-évadára is érvényes a mondás: végén csattan az ostor. A világon mindenütt megsüvegelt Wynton Marsalis látogat hozzánk zenekarával, a JAZZ AT LINCOLN CENTER ORCHESTRÁ-ral, amelyet idestova harminc éve vezet. „Ő a mi zenénk legmagasabb csúcsát képviseli” — mondta Marsalis Wayne Shorterről idén év elején abból az alkalomból, hogy Shorterrel közös 2015-ös koncertjük megjelent lemezen is. Ez persze a New York-i Lincoln jazzprogramjáról és zenekaráról is vitán felül elmondható, repertoárjuk szinte beláthatatlanul széles. Ez azért is figyelemre méltó, mert kezdetben érte kriti­ ka a Marsalis által képviselt és misszióként végigvitt neokon­ zervatív felfogást. Azóta a Shorter-program mellett született egy Isteni Színjáték-szvit, teljes albumot komponáltak a zene­ kari tagok modern festők képeitől inspirálva is, és méltó módon ünnepelték meg Dave Brubeck születésének centenáriumát. Marsalis a jazztörténetet egészen a kezdetektől igyekszik újra élővé tenni, ezért saját swing-szimfóniája mellett a homályba vesző New Orleans-i legendát, Buddy Boldent megidéző műsor vagy például fergeteges kubai dalok is szerepelnek műsorán. Legutóbbi bécsi fellépésükön egymást követő napokon adtak elő egy klasszikus big band műsort Dizzy Gillespie és mások szerzeményeiből, egy Thelonious Monk-estet (neki ténylege­ sen minden szerzeményét saját hangszerelésben építik foko­ zatosan műsorukba) és egy dél-afrikai misét. Hogy Buda­pesten mit hallunk tőlük, az még nem dőlt el, de hogy egy best-of típu­sú koncerttel is nagyon jól fogunk járni, az biztos. Zipernovszky Kornél

2020

05 22

2020

06 26

2020

06 29

2020

07 06

ROY AYERS FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

KAMASI WASHINGTON KAMASI WASHINGTON — TENORSZAXOFON KÖZREMŰKÖDIK: RICKEY WASHINGTON — FUVOLA RYAN PORTER — HARSONA BRANDON COLEMAN — BILLENTYŰS HANGSZEREK ANTONIO AUSTIN — DOB ABRAHAM MILES MOSLEY — NAGYBŐGŐ PATRICE PITMAN QUINN — ÉNEK RONALD BURNER JR — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZLEGENDÁK — A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL LEE RITENOUR & DAVE GRUSIN LEE RITENOUR — GITÁR DAVE GRUSIN — ZONGORA, BILLENTYŰS HANGSZEREK KÖZREMŰKÖDIK: PERA KRSTAJIC — BASSZUSGITÁR WESLEY RITENOUR — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZLEGENDÁK — A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL JAZZ AT LINCOLN CENTER ORCHESTRA WITH WYNTON MARSALIS JAZZ AT LINCOLN CENTER ORCHESTRA: WYNTON MARSALIS — ZENEIGAZGATÓ, TROMBITA RYAN KISOR, KENNY RAMPTON, MARCUS PRINTUP — TROMBITA CHRIS CRENSHAW, VINCENT GARDNER, ELLIOT MASON — HARSONA SHERMAN IRBY, TED NASH — ALT- ÉS SZOPRÁNSZAXOFON, FUVOLA, KLARINÉT VICTOR GOINES — TENOR- ÉS SZOPRÁNSZAXOFON, KLARINÉT, BASSZUSKLARINÉT PAUL NEDZELA — BARITON- ÉS SZOPRÁNSZAXOFON, BASSZUSKLARINÉT CAMILLE THURMAN — SZAXOFONOK, ÉNEK DAN NIMMER — ZONGORA CARLOS HENRIQUEZ — BŐGŐ JASON MARSALIS — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július jazz

37


Öt éve kezdődött PALYA BEA rendkívül népszerű sorozata, a „Selymeim” — Énekesnők a nagyvilágból. Érkezhettek Bea „dalos-tündérei vagy zenész-amazonjai” a világ bármely részé­ ből, újra és újra megbizonyosodhattunk összefonódásuk erejéről. De talán egyikükkel sem azonosult olyan mélyen, mint az iráni gyökerű, izraeli állampolgárságú, de Törökországban élő MICHAL ELIA KAMALlal.

Mintha önmagát látná…

Kamalt az interneten szörfözve fedezte fel Bea, és azonnal „a képernyőhöz tapasztották” a videói. Ezzel persze nem volt egyedül, hiszen milliók követik Kamal munkásságát, de azt alig­ hanem csak Bea érezhette, hogy mintha önmagát látná… Vagy legalábbis a testvérét.

Fotó: Esra Pozan

„Még szép!” — erősíthetik meg ezt a benyomást, akik ismerik mindkét énekesnőt. Hiszen közös az a megnevezhetetlen mély­ ség, amelyből feltörnek a dalaik, közös a táncuk, közös a techni­ kájuk, közösek a hangszereik, és mintha ugyanarra a ritmusra verne a szívük. Egyszóval közös a szenvedélyük.

A Light in Babylon

Mielőtt megalapította LIGHT IN BABYLON nevű zenekarát, Kamal Isztambul utcáin énekelt. Előbb az iráni METEHAN ÇIFTÇI (santur) és a francia JULIEN DEMARQUE (gitár) csatlakozott hozzá, majd beszállt a török PAYAM GHASEMI (basszusgitár) és az angol STUART DICKSON (dobok), hogy különféle hagyományaikból szín­ pompás és mégis sajátos zenei világot hozzanak létre. Olyat, amely egyaránt beszippantja a szefárd zsidó és a török cigány dalok rajongóit, illetve olyat, amely példát mutat a „való” világ�­ nak: szabadságból, változatosságból, békességből és ragyogásból. És most ezt kéretik elképzelni — egy Palya Beával közös koncerten, vagyis — „a négyzeten”. marló

38

világzene 2020. május—július

2020

05 05

„SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL PALYA BEA, MICHAL ELIA KAMAL ÉS A LIGHT IN BABYLON PALYA BEA — ÉNEK, SANSULA, TAPAN KÖZREMŰKÖDIK: CZIRJÁK TAMÁS — DOB, ÜTŐHANGSZEREK GERZSON JÁNOS — ÚD, BUZUKI, KALIMBA, FURULYA LISZTES JENŐ — CIMBALOM ORBÁN GYÖRGY — NAGYBŐGŐ SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS — FURULYA, SZAXOFON, DUDA, KAVAL LIGHT IN BABYLON: MICHAL ELIA KAMAL — ÉNEK METEHAN ÇIFTÇI — SANTUR JULIEN DEMARQUE — GITÁR PAYAM GHASEMI — BASSZUSGITÁR STUART DICKSON — ÜTŐHANGSZEREK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM


Fotó: Posztós János, Müpa

A Fonó Zenekar

2010-ben az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékez­ ve a Magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét. Hogy az a béke mit jelentett hazánk történelmében, azt könyvtárnyi irodalom elemzi, ám hogy mi�­ lyen nyoma maradt a magyar népzenében, az talán kevésbé is­ mert. Pedig egykor sokan folytattak kutatásokat, hogy feltárják a „peremterületek” népzenei hagyományát, előbb Bartók Béla és Kodály Zoltán, majd Lajtha László, Vargyas Lajos és még számos kiváló folklórkutató.

Tanúhegyek

Az AGÓCS GERGELY vezette FONÓ ZENEKAR eddig is igen sokat tett azért, hogy vokális és hangszeres népzenénket zenetörté� ­ neti távlataiban és a mai határokon túlra tekintve tűzze műsorá�­ ra. A trianoni békeszerződés százéves évfordulójára azonban minden eddiginél teljesebb produkcióval készül. Tanúhegyek című koncertje azt hivatott tanúsítani, hogy a határon túli magyarság köreiben ma is intenzíven él a népzenei hagyomány, és annak jeles képviselői „hangot adhatnak” népzenénk vala� ­ mennyi tájegységének, továbbá Bartók Béla Kárpát-medencei koncepciója alapján a szlovák, az erdélyi román, valamint a ru­ szin zenei tradíciónak is. Előadásukban a legautentikusabb módon hangzanak fel egyes Bartók- vagy Kodály-művekből, vagy az iskolai énekeskönyvek­ ből ismert dallamok, abban az eredeti formában, ahogyan nép­ zenekutatóink ezeket megismerték. Gömöri és zoboralji, kárpát� ­ aljai és vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely és gyimesi csángó énekesek, muzsikusok lépnek színpadra a Fonó Zenekar vendégeként, arra mutatva példát, miként lehet méltóképpen — azaz indulat, hazug pátosz és gyű­ lölködés nélkül — megidézni azt a hagyományt, melynek egysé­ gét nem bontotta meg a Trianon óta eltelt száz év. Megelőlegez­ ve a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepét. F. D. J.

2020

05 18

TANÚHEGYEK KÖZREMŰKÖDIK: FONÓ ZENEKAR: NAVRATIL ANDREA — ÉNEK GOMBAI TAMÁS, PÁL ISTVÁN „SZALONNA” — HEGEDŰ, HEGEDŰKONTRA AGÓCS GERGELY — ÉNEK, FURULYÁK, DUDA, TÁROGATÓ D. TÓTH SÁNDOR — BRÁCSA, ÜTŐGARDON TÁRKÁNY KOVÁCS BÁLINT — CIMBALOM KÜRTÖSI ZSOLT — BŐGŐ, CSELLÓ VENDÉGMŰVÉSZEK: LAURÓ BÉLÁNÉ GYEPES ILONA, BASTYÚR ISTVÁN, DEZSŐNÉ KÁDÁR ERZSÉBET, KALÓ KATALIN, VARGA JUDIT — ÉNEK TANKÓ DEZSŐ, BURJÁN TIBOR — ÉNEK, FURULYA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július világzene

39


Kaukázus — Kardos-Horváth János

Térkép nélküli utazás 40

könnyű 2020. május—július

A KAUKÁZUS a 2000-es évtized második felét jellemző sokadik felfutásnak volt egyik legnép­ szerűbb formációja a magyar alternatív zenében, generációs slágereivel rádiós-országos sikerű ze­ nekar, amely KARDOS-HORVÁTH JÁNOS vezetésé­ vel egy csendesebb időszak után 2018-ben lett újra aktív, és KpOp címmel nagylemezt is megje­ lentett. A TOSODA PROJEKT egy 2016-os olaszor­ szági utcazenélés kedvéért állt össze cseppet sem hagyományos trióvá: az akusztikus gitárhoz két szokatlan ütőhangszer, a sokak által hang drumként is ismert, fémből készült handpan és a doboz alakú, fából készült cajón csatlakozik — az együttes hamar nagy szeretetre talált kö­ zönsége körében, komolyabbra fordult pályája.


A tatabányai és a győri gyökerű formáció sorsa egy 2018-as balatoni fesztiváltalálkozás után fo­ nódott össze, 2019-ben már volt közös koncert­ jük, amelyből kinőtt egy kétórás műsor: össze­ hozta a ZeneKarma. A holisztikus gondolkodású, meditatív, gyógyító zenét játszó ToSoDa Projekt alapvetően a meglévő Kaukázus-dalokba száll be és száll el velük együtt hosszabb, improviza­ tív zenei utazásra. A spirituális drum’n’bass a Kaukázus-hangtájaival együtt is belső utazás­ ra hív, miközben a formabontó hangzások és az impul­zív zenélés nemcsak a színpadon hoz létre együttrezgést. Dömötör Endre

2020

05 13

ZENEKARMA — A KAUKÁZUS ÉS A TOSODA PROJEKT KÖZÖS ZENEI ÚTJA KAUKÁZUS: KARDOS-HORVÁTH JÁNOS — ÉNEK, BASSZUSGITÁR DOMOKOS TIBOR — BILLENTYŰ KIS TIBOR „STEVE” — GITÁR PROMMER PATRIK — DOB TOSODA PROJEKT: KÁCSER TAMÁS — GITÁR SZOMBATHELYI PATRIK — HANDPAN DANKOWSKY ÁRON — CAJÓN FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. május—július könnyű

41


42

könnyű 2020. május—július

Fotó: Linda Brownlee

Damon Albarn


DAMON ALBARN-koncert a Müpában! Ez olyan esemény a mai pop­

zenében, mintha lehetett volna Miles Davis, Jimi Hendrix- vagy David Bowie-koncert valamikor régen, ugyanitt. Pontosabban ez most olyan lesz, mintha lehetett volna egy Bowie-fellépés a Müpában, amelyen senki által nem hallott új, rendkívül szemé­ lyesnek ígért művét mutatja be — második világpremierként és amúgy is csak néhány kiválasztott európai városban. Igen, ennyi­re szenzációs ez a koncert.

Tiszta forráshoz Damon Albarn, a Blur és a Gorillaz frontembere ücsörög az izlandi tájban, az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek talál­ kozási pontja felett, bámul bele az éjféli napba, csodálja a gleccse­ rek, vulkánok, termálforrások szabdalta vidéket, és az idő múlásá­ nak nyomain, a természet sérülékenységén mereng. Élete során már rengetegszer járt itt, rengetegszer meredt a nyáron éjszaka is lebukni képtelen napba, sőt zenei munka is sok köti a szigetor�­ szághoz. Ám 2019 során élete egyik legszemélyesebb anyagán dolgozott így, amelyet 2020 tavaszán néhány kiválasztott európai város koncerttermében mutat be nagyzenekarral (vonósokkal, fúvó­sokkal, ütősökkel, elektronikával), hatásos vizuális körítéssel. Arra, hogy a 2020 májusi premierturné tizenkét helyszíne közül a Müpa-koncert lesz a második — és az egyetlen nem nyugateurópai állomás — nincs mértéktartóbb kifejezés: világsztár világ­ premierje, egy igazi koncertszenzáció. Az elmúlt harminc év egyik vezető brit popzenészét aligha kell be­ mutatni. A Blurrel a brit gitáros popzenei hagyományokat aktuali­ zálta slágeresen. A Gorillazzal úgy általában a nívós, sokszínű pop­ zenét emelte még magasabbra — és nem mellékesen már tíz éve a klímakatasztrófa fenyegetését énekelte meg. Egyéb projektjeivel pedig a világ különböző, főleg afrikai pontjainak zenei nyelvét hozta közelebb a nyugati kultúrához. De ez még nem minden: ahogyan a nagy alkotóktól elvárható, nem sorolható fel itt valamennyi jelen­tős megmozdulása, pedig korábbi színpadi művei, vagy a 21. századi problémákon tépelődő személyes szólózása szintén megkerülhetetlen. The Nearer the Fountain, More Pure the Stream Flows című legújabb alkotását „spirituális otthona” ihlette, és mint címe is jelzi — amely részlet a 19. századi angol vidék nagy költője, John Clare Love and Memory című verséből —, Albarn ezúttal is a természethez, az őt foglalkoztató nagy kérdésekhez (az élő környezet és a technológia kölcsönhatása, a jövőről alkotott képünk) tér vissza. A tiszta for­ ráshoz, amely a beígért személyesség tükrében alighanem saját múltjába is elvezető alkotás lesz. Mindezt bensőséges térben látni és hallani, itt, Magyar­országon: kivételes alkalom. Dömötör Endre 2020

05 20

DAMON ALBARN: THE NEARER THE FOUNTAIN, MORE PURE THE STREAM FLOWS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020. május—július könnyű

43


Várunk, június! A Müpa szezonzáró fesztiválja, az intézménnyel egyidős Hey, June! egyúttal kultikus nyárköszöntő esemény is, magyar előadók egyszeri koncertjeivel, június második felében.

A Müpa 2005. márciusi nyitása után alig néhány hónappal már fesztivált ren­de­ zett, a nyárünneplő Hey, June! pop-rockzenei eseménysorozatot. Az idén 15 éves intézményben ez tehát már a 16. ilyen koncertszéria, azaz a Müpa egyik legstabi­ labb rendezvénye, amely cseppet sem meglepő módon az egyik legnépszerűbb is. Sokféle koncert, csupa olyan műsorral, amelyet a fesztiválszezonban nem hallani a szóban forgó előadótól. Országszerte egyre ismertebb zenekarok lökik a nyárra az ajtót, első vonalbeli előadók nyújtanak hangban és látványban olyasmit közön­ ségüknek, amire másutt nem biztos, hogy lehetőségük adódna. Egyszeri produk­ ciók — ez az, amit a zenei stílusokban is színes Hey, June! kínál a közönségnek, és ezzel megalapozza a nyári fiesztát, sziesztát. Lássuk a 2020-as fellépőket!

44

könnyű 2020. május—július


Fotó: Richard Kranicz

Mongooz And The Magnet

A vajdasági származású CSORBA LÓRÁNT által vezetett LÓCI JÁTSZIK együttes egy szempillantás alatt vált országos népszerűségű formá­ cióvá, majd az elmúlt öt évben megállás nélkül ontotta a lemezeket, rádiós slágereket, adta a koncerteket. A 2019 végén megjelent Rózsa utca című, a korábbiaknál is eklektikusabb harmadik lemez igazi slá­ gerparádé lett, de ezen a koncerten tovább tágítják kereteiket. A ze­ nekarvezető régi vágyát megvalósítva fúvósokkal jól ellátott együtte­ sét egy tambura- és egy folkzenekarral is kiegészíti, így viszi magával közönségét szülőföldjére, a Vajdaságba. Lóciék a városias, kortárs té­ mákat boncolgató dalaikban megbúvó folkos elemeket bontják ki job­ ban SZABÓ ATTILA, a Csík Zenekar hegedűse és a FOKOS ZENEKAR segít­+ségével, a balkáni ízt pedig az autentikus, húszéves KOPRIVE TAMBURAZENEKAR adja a mulatsághoz.

2020. május—július könnyű Lóci játszik

45

Fotó: Sinco

A MONGOOZ AND THE MAGNET az ország alighanem legmultikultibb ze­ nekara, hiszen a pécsi orvostanhallgatókból létrejött trióban a norvég Magnus Måløy és az ír Ian O’Sullivan a két alapító tag, Háló Gergő pedig a magyar dobos. A 2014-ben alakult formáció modern blues-soul-funkrockos zenéje nemcsak itthon, de világszerte is hódít. Eleinte a dögösgrúvos blues-rock volt a fő csapás, mára a soulos-funkos tónus is hangsúlyosabb. Legutóbbi lemezük — amely a világsztárokkal (R.E.M., Paolo Nutini, Snow Patrol) dolgozó Dani Castelar producerrel készült — 2019 végén jelent meg, az eddigi legerősebb dalokból álló people people című kiadvány címében a bridge-jel az emberek közötti hidat jelenti, új számaik a szülő-gyerek viszonyról, a szeretteinkkel való kapcsolatokról szólnak, élőben is ez az őszinte, emberek közti kapcso­ lódás határozza meg őket. Most pedig számukra eddig teljesen isme­ retlen vizekre eveznek: az akusztikus előadás során szintetikus han­ gokkal ötvözve — többek közt IAMYANK, NOVAI GÁBOR (MÖRK) és BOROS LEVENTE (The Qualitons) segítségével — alkotják újra ismert dalaikat.


A PRIEGER ZSOLT vezette ANIMA SOUND SYSTEM a hazai elektronikus tánc­ zene intézménye, „doyenje”, nemcsak úttörő, de máig állandóan megújulás­ ra képes, eklektikus stílusú formációja. A több mint negyedszázada működő zenekar mindig nagyívű koncepcióban gondolkodott, Priegerék ezúttal a szerelem témája — annak megannyi szelíd, erotikus vagy éppen abszurdan gyilkos megnyilvánulása — köré építenek színpadi estet. A magyar anya­ nyelvtől és a népballadáktól megihletett Szerelmes, gyilkos balladák című „színházi koncert-látomás” régi és új Anima-dalokat és rengeteg művész­ barátot (hangszereseket, színészeket, filmeseket és fényművészeket) vonul­tat fel vendégként. Az összművészeti (élőben és filmvásznon is megjelenő) „zenei, költészeti, vizuális és mozgásbomba” az elmét is min­ den elképzelhető módon stimulálja.

Anima Sound System

Tízéves fennállását ünnepli idén a MAYBERIAN SANSKÜLOTTS. A 2010-es évek egyik legfrissebb, legaktuálisabb magyar zenekara az elmúlt évti­ zedben CSORDÁS ZITA és BALOGH GALLUSZ szobaduójából egyre bővülő tagsággal mára élőben is lehengerlő szextetté alakult. Már korai kiadvá­ nyaik világfájdalmat varázsos spleennel keresztező atmoszféra-teremté­ se kiemelkedő dalszerző-előadókról tanúskodott, azóta pedig a gyarapo­ dó tagsággal csak tovább bővült eszköz­táruk. A 2019-ben megjelent negyedik nagylemez (Neverending Sorry) álomszerű, keserédesen roman­ tikus és grandiózus, az éteri-zajos shoegaze és a kortárs dream pop lebe­ gő dallamai jellemzik. A tiszta személyesség és az emelkedett spirituali­ tás jótékony találkozása koncertjeiken is átélhető, a Müpában pedig izgalmas gellert kaphat.

46

könnyű 2020. május—július

Fotó: Vékony Dorottya

Mayberian Sanskülotts


Fotó: Horpáczi Dávid

AWS

A Müpával majdnem egyidős AWS 2006-ban indult, gimis zene­karként. Az első nagylemezig öt év alatt ért el a modern metált játszó formáció, amely fokozatosan váltott angol dalszövegekről magyarokra. A 2014-es második album már jelen­tős országos sikert hozott, de ezt még bőven tudták fokoz­ni. A Fekete részem című legutóbbi, 2018-as harmadik stúdiólemezük már a 2. helyen nyitott a magyar lemezlistán, és közben még világhírre is szert tettek. Miután a kvintett megnyerte A Dal 2018 című tévé­műsort és képviselte az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon, a nemzetközi rockvi­ lág is felfigyelt a magyar nyelvű szerzeménnyel kiálló zenekarra. Rangos lapok írtak róluk, még rangosabb külföldi fesztiválokra kapott meghívást a vállalkozó szellemű kvintett, amely ezúttal nagyszámú közreműködővel — négy vonóssal, négy vokalistával és egy zongoristával — kiegészülve szerzeményeinek eddig ismeretlen síkjait fedi fel, és klasszi­kus hangula­ tok felé tereli dalait. Zúzás helyett sodrás. Dömötör Endre 2020

06 15

2020

06 24

2020

06 25

HEY, JUNE! MONGOOZ AND THE MAGNET PRESENTS: ORGANIC ELECTRIC MAGNUS MÅLØY — VOKÁL, GITÁR IAN O’SULLIVAN — VOKÁL, NAGYBŐGŐ HÁLÓ GERGŐ — VOKÁL, DOBOK VENDÉGEK: IAMYANK, NOVAI GÁBOR (MÖRK), BOROS LEVENTE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! LÓCI JÁTSZIK — VISSZATÉRÉS A VAJDASÁGBA LÓCI JÁTSZIK: CSORBA LÓRÁNT — ÉNEK, BASSZUSGITÁR, GITÁR DOBOZY ÁGOSTON — ZONGORA FÁBIÁN TIBOR — DOB FÜLÖP BENCE — GITÁR RÁCZ DÁNIEL — TROMBITA VADÁSZ GELLÉRT — SZAXOFON VENDÉG: SZABÓ ATTILA — HEGEDŰ KOPRIVE: KOHUTH MIKLÓS — KONTRATAMBURA HANDLER ANDRÁS — NAGYBŐGŐ, BASSZUSGITÁR HARANGOZÓ RÓBERT — CSELLÓTAMBURA TIMÁR DUSÁN — BRÁCSTAMBURA STEINER MÁRKÓ — BRÁCSTAMBURA FILIPOVITS RAJMUND — PRÍMTAMBURA FOKOS ZENEKAR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! ANIMA SOUND SYSTEM: SZERELMES, GYILKOS BALLADÁK KÖZREMŰKÖDIK: IFJ. CSOÓRI SÁNDOR, BOGNÁR SZILVIA, PRIEGER ZSOLT, PORTELEKI ÁRON, BENKŐ DÁVID, PRIEGER FANNI, FERENCZI GYÖRGY, ROZMÁN ZOLTÁN, BOCSKOR BÍBORKA, SZABÓ BÁLINT, KIS-KOVÁCS LUCA, TÖRŐCSIK FRANCISKA, PRIEGER SZABOLCS, UNGER BALÁZS ÉS SOKAN MÁSOK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2020

06 26

2020

06 27

HEY, JUNE! MAYBERIAN SANSKÜLOTTS CSORDÁS ZITA — ÉNEK BALOGH GALLUSZ — GITÁR DOROZSMAI GERGŐ — GITÁR SZIGETI ÁRPÁD — BASSZUSGITÁR HROMKÓ ISTVÁN — DOB VÁRNAI SZILVIA — BILLENTYŰK, VOKÁL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! AWS: NEKÜNK A ZAJ KELL, NEKTEK A CSEND AWS: SIKLÓSI ÖRS — ÉNEK BRUCKER BENCE — GITÁR KÖKÉNYES DÁNIEL — GITÁR VERESS ÁRON — DOB SCHISZLER SOMA — BASSZUSGITÁR KÖZREMŰKÖDIK: CSÉRY ZOLTÁN — BILLENTYŰS HANGSZEREK DIÓSZEGI KIKI, SZŐKE LUCA, RADÓ ÉDEN, VÁRHEGYI-LUCAS PALMIRA — VOKÁL FARKAS IZSÁK — HEGEDŰ, FARKAS ERZSÉBET — HEGEDŰ DÖME NORBERT — BRÁCSA, SIMKÓ-VÁRNAGY MIHÁLY — CSELLÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2020. május—július könnyű

47


Fotó: Molnár Mihály

Lackfi János

48

literárium 2020. május—július


Beugrottam a fitneszbe,

mint Petőfi

„Diligenter frequentáltam / Iskoláim egykoron, / Secundába ponált mégis / Sok szamár professorom” — írja Petőfi Sándor Deákpályám című versében. LACKFI JÁNOS szerint ma így kezdődne Petőfi verse: „Sziriöszli kimaxoltam iskoláim egykor én”. Végül is, ha jobban megnézzük, nincs is sok különbség. Lackfi János ilyen verses kalandozásra hívja a középiskolásokat. A Literárium Junior A költészet humora, a humor költészete című eseményén kiderül, bár másképp beszélünk, mint száznyolcvan évvel ezelőtt, mondanivalónk minden korban ugyanaz.

Lackfi János szórakoztató időutazásra hívja a diákokat. Ennek során felismerhetik, hogy a maga idejében Petőfi volt az egyik legnagyobb influenszer, szegény Csokonai pedig annyira lúzer volt a csajozás terén, hogy a kulacsához írt rajongó dalt. Így már­ is közelebb kerülhetnek a kamaszokhoz ezek a régi, de ma is értékes mondanivaló­ val bíró szerzők. Lackfi János szerint a fia�­ talokhoz a „mai világ ismeretével kell szólni” és felkelteni érdeklődésüket. Mert ha beszélünk Babits abszolút botfüléről vagy Weöres gyilkosan „nyugdíjas óvodás” humoráról, rögtön nem olyan kényelmetlen figurák. „Ha a »Befordultam a konyhára« mellé odakerül a »Beugrottam a fitneszbe«, ha elhangzik a »Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta«, vagy ha szó esik a »dinófejű nagyúrról«, az eredeti szövegekhez való viszo­nyuk is rögtön más lesz. Ugyanígy

közel lehet hozni egyes versformákat, nyelvi sajátosságokat, régi élethelyzeteket. Egyáltalán, közösen kitalálni, mitől vers egy vers, mitől nem az” — mondja Lackfi János, aki tizenhét évnyi egyetemi tanítás után érti és érzi, hogyan lehet érdeklődést ébreszte­ ni egy-egy avíttnak tűnő szöveg iránt. „Nem arról van szó, hogy lefordítom diáknyelvre vagy mai szlengre a régi dolgokat.” Ő a nyelv játékosságát, valamint a költé­ szet univerzális mondanivalóját szeretné ezekkel a helyzetgyakorlatokkal bemutat­ ni. „A költői témák minden korban ugyanazok: szerelem, halál, haza, Isten, társadalom, történelem, művészet, és ezek ugyanúgy érdeklik a mai fiatalokat, mint a mindenkoriakat. Ha sikerül érthetően szólni hozzájuk ezekről, nyert ügyünk van.”

…a maga idejében Petőfi volt az egyik legnagyobb influenszer...

Sok tizenéves azért is zárkózik el a régi művektől, mert azok nyelvét egyszerűen nem érti. Lackfi János szerint a dolog nyit�­ ja, hogy kalandos, közös rejtvényfejtésre kell hívni a diákokat: „Ha igazán meg vagyok győződve arról, hogy egy étel jó, akkor a szomszédot is meg tudom győzni róla, akár autószerelő, akár agysebész. Egyszerűen megfőzöm és megkóstoltatom.” Sze­ rinte a versköltés lerombolja az emberek közötti ideológiai ellentéteket, feloldja a generációs különbségeket, az együttal�­ kotás során pedig valódi kapcsolódásokat élhetünk át. Bár, ahogy mondja, ez eléggé időigényes móka, de belekóstolni azért bi­ zonyosan sikerül majd a Literárium Junior estjén is. Szekeres Dóra

2020

05 13

LITERÁRIUM JUNIOR A KÖLTÉSZET HUMORA, A HUMOR KÖLTÉSZETE KÖZREMŰKÖDIK: LACKFI JÁNOS ZÁSZLÓTÉR

2020. május—július

literárium

49


Fotó: Viszlay Márk

Závada Péter

HALLOD, EZ JÓ LESZ

50

literárium 2020. május—július


Nincs könnyű dolga annak, aki az újdonság erejével szeretné bemutatni SIMON MÁRTONt és ZÁVADA PÉTERt. Akik az elmúlt évtizedben nyomon követték a kortárs magyar költészet alakulását, a két életpálya alighanem minden adatszerű részletét ismerik. A Literárium Extra sorozat keretében megvalósuló közös estjük előtt a két szereplő egymást jellemzi cikkünkben. A nyolcvanas években született nemzedék két legnépszerűbb költője a Villámrandi slamen találkozott először 2011 nyarán a Millenáris Parkban. Závada Péter ott hallotta Simon Márton­ tól először azt a sort, hogy: „Úgy kellesz, mint Termelési regényhez a traktor.” Nem volt kérdés, hogy odamegy hozzá az elő­ adás után: „Hallod, ez jó volt.” Simon ekkor már ismerte és szerette Závada szövegeit, zenéket, verseket vegyesen. Ahogy fogalmaz, komoly fless volt végre bemutatkozni egymásnak. Az elmúlt években rengeteget dolgoztak együtt, tartottak kö­ zös iskolai workshopokat, lakásszemináriumokat, léptek föl koncerten, habár — mint mondják — ezekre soha nem tekintet­ tek száraz munkaként: mindig van bennük bőven felhajtóerő és izgalom mindkettejük számára. Faggatásomra, mit szeretnek leginkább egymás költészeté­ ben, van-e olyasmi, amit különösen nagyra értékelnek a másik munkájában, Simon Márton elmondta, Závada nyelvérzéke „kiborítóan utolérhetetlen”. Másrészt folyamatosan kísérlete­ zik, nem ül a babérjain: elkezdett olyan verseket írni, amilyene­ ket magyarul szinte senki, és amelyek ráadásul hihetetlenül erősek is. Kitartás, önfejűség és persze a „szuperképesség”, a blazírt, pofátlan bátorság — leginkább ezek nyűgözik le Simon Mártont kollégájában. Závada Péter hangsúlyozta, Simon szintén ki mer lépni a komfortzónájából időről időre, holott joggal bízik abban a költői beszédmódban, amelyre viszony­lag korán rátalált, és amelytől olyan felismerhetők a Simon Márton-versek. Kiemelte pályatársa kifinomult stiláris és retorikai érzékét, jelezve, hogy ezek a nyelvi humorhoz is el­ engedhetetlenek, és azt is elárulta: bámulatosnak tartja, Simon Mártonnak mennyire vérében van a magyar költészeti hagyomány, a klasszikusok szövegei, illetve milyen bátran hasznosítja őket újra. Közös nevező című májusi estjükről elmondták, sok új dologgal készülnek, és sok régivel is. Elhangzanak majd versek már megjelent és leendő köteteikből, bevált rapek és slamek, de vadonatújak is. A közreműködők — JÓNÁS VERÁtól BOROS LEVENTÉn, RATKÓCZI HUBÁn, IAMYANKon át SZELEVÉNYI ÁKOSig és PORTELEKI ÁRONig — garantálják a produkció magas zenei színvonalát, és persze az együttműködés izgalmát. „Nekünk is meglepetés lesz, mi sül ki belőle.” Tóth-Czifra Júlia 2020

05 18

LITERÁRIUM EXTRA KÖZÖS NEVEZŐ — SIMON MÁRTON ÉS ZÁVADA PÉTER ESTJE KÖZREMŰKÖDIK: JÓNÁS VERA, BOROS LEVENTE, IAMYANK, PORTELEKI ÁRON, RATKÓCZI HUBA, SZELEVÉNYI ÁKOS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF FESZTIVÁL SZÍNHÁZ 2020. május—július

literárium

51


TÜKÖRJÁTÉK A VERS-ESTEK FALUDYJA ELÉ

Amikor a FALUDY GYÖRGY verseiből, FEKETE VINCE válogatásában készült estet ajánljuk, két kortárs költő találkozásának örülünk. A kortárs jelző szándékosan maradt idézőjelek híján; a szó, miként a Vers-estek koncepciója is, arra mutat, hogy az irodalomtörténet jelentős alkotói folytonos párbeszédben állnak, bárki bármikor kezet nyújthat a másiknak, „ölelkező rímekben” fonódhatnak egymásba a különböző alkotói pályák.

Fekete Vince az elmúlt évek egyik kiemelkedő írója, legutóbbi, Vargaváros című kötete mind az eposzi, mind a balladai hagyomá­ nyokat széttördelő erővel megújító, az archaikus és az aktuális folklór elemeit, történetileg mélyen áramló rétegeit újraértő szem­ lélet sajátos ötvözete.

az úgynevezett eredeti szöveg szükségképpen olyan közvetítésen, szűrőn keresztül jut el az olvasóhoz, amely a fordító sajátja, ekképp ő a szerző munkatársa, ha nem éppen egyenjogú partnere. Faludy Villonja egyben Villon Faludyja is, rendkívüli szerepcsere. Másrészt a Villon-könyv kitüntetett támpont, a középkori irodalom hagyo­ mánya iránti fogékonyság látványos tanúsága, ahogyan Rabelais-

…LEGENDÁS SZERZŐ, OLYKOR TÁN LEGENDÁSABB IS A KELLETÉNÉL… Faludy György legendás szerző, olykor tán legendásabb is a kelleté­ nél, amin azt értjük, hogy tekervényes életútja, sok politikai há­ nyattatása, recski internálása egy szélesvásznú kalandfilm izgal­ mával kecsegtet, míg lírájára, a Villon-magyarítások kivételével, talán a megérdemeltnél keskenyebb fénycsóva esik. Holott Faludy költői életműve olyan teljességigénnyel megformált épület, amely­ ben tágas termek nyílnak, titokzatos zegzugok lappanganak, légies foyer-k lebegnek, szűkös padlások bújnak és magányos tornyok emelkednek. Az épített formák, mint hasonlatok, tetszés szerint megfeleltethetők a líra alakzatainak és témáinak. Az emberi élet szinte minden fontos színterének helye van ebben a kastélyban, klasszikus líra a Faludyé, formai gazdagsága kimeríthetetlen.

fordítása, a Gargantua és Pantagruel a reneszánsz vitalitása melletti manifesztum. Faludy fordításai tehát a hagyomány energiaforrásait szabadítják fel, ám úgy, hogy ezek a véráramok frissítik és állandó lüktetésben tartják az alanyi költészetet, Faludy György szenvedé­ lyes költészetét. A Faludy-esten elhangzó művek izgalmas tükörjáték esélyeivel ke­ csegtetnek, Faludy és Fekete keresik egymás tekintetét. Feketére a tükörből Faludy és Faludyra a tükörből Fekete néz majd vissza. Jánossy Lajos 2020

A Villon-kötetre történt már utalás. Ám ennél jóval többet érdemel Faludy egyik leghíresebb munkája. Egyrészt mert a fordításirodal­ mon végighúzódó dilemmára ajánl fel következetes választ, amennyiben a kötet borítóján ez áll: Villon balladái Faludy György átköltésében. A címválasztás amellett teszi le a voksot, hogy

52

literárium 2020. május—július

05 28

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN FALUDY GYÖRGY KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM HALLGATÓI A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: FEKETE VINCE RENDEZŐ: NOVÁK ESZTER ÜVEGTEREM


2020. május—július

literárium

53

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Faludy György


AZ A FONTOS, HOGY NEVETÜNK A Müpamozi Very British sorozata a végéhez közeledik. A sorozatot záró két film — Világvége (2013) és Megtehetek bármit (2015) — a világ elmúlásának kevéssé mulattató lehetőségéről elmélkedik — nagyon-nagyon mulatságosan. A két filmet ráadásul összekapcsolja a főszereplő, Simon Pegg személye is, aki az utóbbi három évtizedben a brit komédiák és szatírák egyik legjellegzetesebb arcává vált a képernyőn és a moziban. De mi is olyan kacagtató az apokalipszisben? Világvége

A Very British filmsorozat a brit szatírákat és — olykor nagyon fe­ kete — komédiákat vonultatta fel a hatvanas évek elejétől napjaink­ ig. Jól látható, hogy az olykor szelíd, máskor gyilkos humor roppant aktuális céltáblákra lőtt. Gyorsan reagált a briteket aggasztó, nyo­ masztó történésekre, a divatokra, a társadalmi, gazdasági változá­ sokra. A brit humornak természetesen vannak már-már klasszi­ kusnak tekinthető elemei. A rangkórság, a társadalmi felemelkedés csapdái, a bürokrácia (a csíptetős táblák erdeje), és így tovább. De minden korszaknak megvoltak/megvannak a maga sajá­tos problé­ mái. A hatvanas években a hidegháború, a háborút nem viselt nemzedék szembefordulása a hagyományokkal. A hetvenes évek­ től a média szerepe, a manipuláció. Aztán — a nyolcvanas évektől — az eltűnőfélben lévő munkásosztály, a bányák és gyárak bezárása, a fehér és kevésbé fehér brit alattvalók együttélése. Valamivel ké­ sőbb a tudatmódosítók, a végképp kiüresedő hagyomány, a társa­

54

müpamozi 2020. május—július

dalmi elit összecsúszása a fél- és alvilággal. És akkor a sorozatunk idején lezajlott Brexitről nem is beszéltünk. Most megláthatjuk, milyen problémákra kérdeznek rá a 2010-es évek brit filmjei. A Világvége (rendezte Edgar Wright) látszólag csupán egy bum­ burnyák haverfilm. Öt egykori jóbarát húsz év múltán visszatér szülővárosába, hogy végigvedelje azt a piatúrát, amelyet egykor nem sikerült. És akkor jönnek a robotok/androidok… Egy túlszabá­ lyozott világ megsejtése ez, amelyben a civilizációs vívmányok megóvják az embert attól, hogy hibázzon — és döntsön. Márpedig a szabadság, a szabad akarat mindig is középponti kérdése volt a brit szatírának könyvben, színpadon, mozgóképen. Gondoljunk csak George Orwellre (Állatfarm, 1984), Huxley-tól a Szép, új világra vagy Stanley Kubrick sorozatunkban is vetített filmjére, a Mechanikus narancsra. A Világvége bizonyos értelemben már


azoknak a vitáknak a megsejtése, amelyeket napjainkban foly­ tatunk a sebesen burjánzó szabálytenyészetről és az ezeket kezel­ ni próbáló mesterséges intelligenciáról. A rendszer, amely megóv bennünket kártól, kórtól, önmagunktól, most, hét évvel a film be­ mutatása után talán még közelibbnek tűnik, mint akkor. Kérdés persze, hogy melyik kultúra hogyan olvassa. Nálunk a szatíra nincs olyan mélyen beágyazódva a kulturális hagyományba, mint a briteknél. Talán ezért gondoljuk olykor, hogy ez a vicces műfaj nem is különbözik olyan nagyon a bohózatoktól, komédiáktól. Pedig hát a Hyppolit, A tizedes meg a többiek, a Tanú vagy a Holnap lesz fácán nem pusztán a nagyérdemű közönség féktelen kacagá­ sát volt hivatva szolgálni. Mint ahogy a kabaré sem egykoron. Szó­ val nem könnyű műfaj. De maradjunk a nemrég elhunyt Terry Jones filmjénél, aki a fél évszázada indult Monty Python Repülő Cirkusza egyik oszlopa volt — íróként, rendezőként, színészként. (Kicsit fel is idézi a Repülő Cirkuszt, ugyanis a Galaktikus Tanács kevéssé szerethető tagjainak a Pythonok kölcsönözték a hangjukat.) A Megtehetek bármit (2015) első ránézésre csupán könnyed bohó­ zat, amely nyomokban Douglas Adamset is tartalmaz. (Érzelmes is, sci-fi is.) A kicsi, szürke főhős totális hatalmat nyer a Galaktikus Tanácstól, hogy bebizonyítsa: az emberiség méltó a fennmaradás­ ra. (Még emlékszünk Szodoma és Gomorra szomorú történetére.) Éppen ő? Ez a nevetséges lúzer? Ülsz a moziban és talán megfor­ dul a fejedben, hogy te talán jobban tudnál gazdálkodni a minden­ hatósággal. Lennének ötleteid… Bocs, vágysz rá? Lenne igény rá?

…a szabadság, a szabad akarat mindig is középponti kérdése volt a brit szatírának… Ez a film már olyan korszakban született, amelyben az egyes em­ ber vagy kicsiny csoport gyorsabb, radikálisabb változásokat idéz­ het elő, mint eddig bármikor. Megtapasztalhatod, amikor egy rém­ hír vagy egy összeesküvés-elmélet tőzsdéket renget meg. Vagy amikor már a döntéseidnek, választásaidnak sem vagy maradék­ talanul ura. (Emlékeztető: a 2018-ban botrányba bukott Cambridge Analytica közel kilencvenmillió ember személyes adataihoz jutott hozzá illegális módon.) Világos? Az a fontos, hogy nevetünk. Hogy kin is nevetünk? A moziban mindenki eldöntheti. Amúgy, hogy tudd: ezt a filmet Nagy-Britanniában fél évvel a Brexit-nép­ szavazás bejelentése előtt mutatták be. Réz András

Megtehetek bármit

És ha már mindenhatóság… Kiben bíznál? Kire bíznád? Ki lenne méltó rá? És ha megtaláltatik, átengednénk-e neki minden dön­ tést? És egyáltalán: szükségünk van-e egy olyan erőre, amely he­ lyettünk dönt? Lehet, hogy bölcsebben tennénk, ha a kutyákra bíz­ nánk a döntést?

2020

05 04 18

MÜPAMOZI VERY BRITISH — SZATÍRÁK ÉS GROTESZKEK VILÁGVÉGE, MEGTEHETEK BÁRMIT HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2020. május—július müpamozi

55


Fotó: Oliver Killig

Péter és a farkas

ÁLLATI JÓ KALANDOK Vissza a természethez! Merthogy nálunk igenis laknak állatok. Szimfonikus mese és bábszínházi bevezető mellett a szokásos gyereknapi kavalkád sem maradhat el.

56

családi és ifjúsági programok 2020. május—július


„Spontán, őszinte és igaz.” — így válaszolt Prokofjev felesége a kér­ désre, hogy a komponista művei közül vajon miért éppen a Péter és a farkas sikere a legidőtállóbb. 1936-ban, miután a szerző Párizsból Moszkvába költözött, az egyre sötétebb időkben íródott szimfoni­ kus mese didaktikus megfontolásokból született. Az ősbemutatón a szerző vezényelte a Moszkvai Filharmonikuso­ kat, rá tíz évre Walt Disney verzióját már olyanok is láthatták, akik soha nem hallották Prokofjev nevét. A zene felismerhető szemé­ lyiségeket állít elénk: minden szereplőt egy-egy hangszer repre­ zentál. Halljuk a madár gyönyörű trilláit, szinte látjuk a kacsa to­ tyogását vagy a macska merész ugrásait, borzongunk a farkas kürtszólamától. A Müpa matinékoncertjét különlegessé teszi, hogy Prokofjev remekét a DREZDAI STAATSKAPELLE, Európa egyik legrégebbi, közel ötszáz éves múltú zenekara adja elő — átalakított változatban, csupán néhány hangszerre redukált kamarazenei elő­ adóapparátussal.

a napon nemcsak a felnőtteké a színpad. A bécsi központú, de már több hazai iskolában is működő SUPERAR ZENEMŰVÉSZETI PROGRAM kóru­sa is fellép. A program olyan fiataloknak kínál közösségi zeneok­tatást, akiknek egyébként nem volna erre lehetőségük. Állattól állatig tartson a korántsem teljes felsorolás: SIROK ESZTER teremtménye Dezső, a kisbéka, aki az OviMoziban igazán gyakor­ latias megoldásokat kínál a legkisebbek hétköznapi problémáira. Jászay Tamás

…EMBERCSEMETÉINK VISELKEDÉSÉRE ISMERHETÜNK AZ ÁLLATKÖLYKÖK JELLEMVONÁSAIBAN.

Az Üvegteremben másfajta kalandok várnak a gyerekekre: a KOLIBRI SZÍNHÁZ stúdiósai és a KELETI ISTVÁN MŰVÉSZETI ISKOLA diákjai évek óta megmutatják tanulmányaik eredményét a nyilvá­ nosság előtt. Ezúttal klasszikus magyar gyerekkönyvhöz, az 1979ben megjelent Bikkmakkhoz nyúlt a két rendező, TÖRÖK ÁGNES és SZÍVÓS KÁROLY bábművész. A csintalan kispuli, Bikkmakk mesebelinek tűnő, de nagyon is való­ ságos kertben született: a Rózsadomb legmagasabb pontján fekvő kertet évekkel ezelőtt védetté nyilvánították. Bikkmakk csetlőbotló első lépéseinek lehetünk tanúi, és eközben — akárcsak Prokof­jev meséje kapcsán — embercsemetéink viselkedésére ismer­hetünk az állatkölykök jellemvonásaiban. A CIFRA PALOTA XXL idén is a Müpa egész területén zajlik. Igazi fúvós őrületet garantál a kültéri színpadon fellépő BRASSTIME, melynek célja, hogy közönsége minél felszabadultabb hangulat­ban bulizzon velük. Mi szóltunk: ez vár majd a közelben elhelye­ zett, kézzel hajtott kosaras körhinta gyereklátogatóira is. A Müpa előcsarnokában felállított színpadon a sok-sok mese mel­ lett jut hely a közös táncnak is. A Fesztivál Színházban szintén, ott a Csipkerózsika mesebalettet gyerekek adják elő, mert ezen

2020

05 08

2020

05 09

2020

05 31

ISKOLÁSKONCERTEK PROKOFJEV: PÉTER ÉS A FARKAS A DREZDAI STAATSKAPELLE MATINÉKONCERTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM MINIMATINÉ BIKKMAKK — AVAGY EGY KISKUTYA KALANDJAI A KERTBEN ELŐADJÁK: ALMÁSI VIRÁG, BARTÓK BORI, BÉLTEKY PETRA, BALOGH MÁRTON, FEHÉRTÓI NOÉMI, KISS NELLI, ROMHÁNYI RÉKA, NÉMET ERIK, A KELETI ISTVÁN MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS A KOLIBRI STÚDIÓ HALLGATÓI KRISTÓF ATTILA MESÉJE ALAPJÁN BÁBSZÍNPADRA ÍRTA: SZÍVÓS KÁROLY ZENE: BORNAI SZILVESZTER TERVEZŐ, RENDEZŐTANÁR: TÖRÖK ÁGNES ÜVEGTEREM CIFRA PALOTA XXL — GYERMEKNAP INTERAKTÍV CSALÁDI PROGRAMOK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ ÜVEGTEREM KÉK TEREM ELŐCSARNOK FSZT. ELŐCSARNOK I. EM. FESZTIVÁL TÉR LÉPCSŐTEREM ZÁSZLÓTÉR ÁTRIUM (ELŐCSARNOK) (ÁTRIUM) KÜLTÉR

2020. május—július családi és ifjúsági programok

57


AZ IDEGENKEDÉS ELLENSZERE Feloldható-e a kamaszok averziója a klasszikus zenével szemben? FAZEKAS GERGELY zenetörténész, a Zeneboncolás moderátora egyértelmű igennel válaszol a kérdésre. Ehhez persze új utakat kell keresni.

A Zeneboncolás a Müpa új programja. Miért született meg? Az a tapasztalatom, hogy a klasszikus zene és a gyerekek viszonya egészen a kamaszkorig problémátlan. Kiskorban a szülők viszik hangversenyre a gyerekeket, akik éppoly nyitottak erre a fajta zenére is, mint bármi másra. Amikor elindul a tinédzserkor lázadása, akkor a szülőkhöz és a világhoz fűződő kapcsolat újratervezéséből fakadó nehézségeknek a klasszikus zene is áldozatul esik. Pedig a közép­ iskolás korosztály számára rendkívül fontos a zene, identitásuknak meghatározó részét képezi, hogy miket hallgatnak. Ez persze a pop­ zene, amelyet a hagyományos klasszikus zenei világ lenéz, a gyere­ kek folyamatosan azt hallják ebből az irányból, hogy amit hallgat­ nak, az esztétikailag és morálisan is rossz. Aminek persze semmi alapja. Vagyis nem Bachhal vagy Beethovennel van a gond? Nem, és nem is a kamaszokkal. Kicsit olyan ez, mint a Parkinson-kór: lényegileg az agy is működik, az izmok is működnek, a kettő közötti információáramlás romlik el. A gimnazisták és a klasszikus zene vi�­ szonya mintha valamiféle paralízisbe kerülne. Szerintem elég, ha a közvetítés perspektívája és módszere megváltozik, ha nyitunk az ő zenéjük, vagyis a popzene felé, és a dolog magától megoldódik. A klasszikus zene és a gyerekek is fantasztikusak. És a popzene egy része is. A cél végtelenül egyszerű: megpróbáljuk megtanítani, hogy miként működik a figyelmes zenehallgatás. A zenei élmény mélysége nemcsak a zenén múlik, hanem azon is, hogy miként hallgatjuk.

58

családi és ifjúsági programok 2020. május—július


Vecsei H. Miklós és Wunderlich József

Minden alkalommal két mű kerül terítékre, egy klasszikus és egy könnyűzenei alkotás. Hogyan találnak egymásra a zenék? Minden alkalommal más a cél. Az első koncerten a Konyha zenekar Százszor visszajátszott című számát és Bach E-dúr hegedűszonátájának harmadik tételét tesszük egymás mellé, ugyanaz a hangnem, ugyanazok az akkordok, ugyanazok az alapelemek, persze két egészen eltérő világ. A második alkalommal azt néztük meg, hogy miként lesz dal a magasrendű költészetből, itt Schumann és Szabó Balázs Bandája játssza a főszerepet. A harmadik koncerten pedig A Pál utcai fiúk című musicalből nézzük meg Nemecsek halálát, és helyezzük mellé A varázsfuvolát, ahol egy szívet tépő áriában Pamina a szó átvitt értelmében meghal. Mindkét zene nagyon egyszerű, Mozar­té is, ráadásul rengeteg a kapcsolat a 18. század végi Singspiel, vagyis daljáték műfaja és a mai musical között. És ezeknek a kap� ­ csolatoknak a feltárása legalább olyan inspiráló Mozart, mint Dés László zenéje vonatkozásában. Jászay Tamás 2020

05 25

ISKOLÁSKONCERTEK ZENEBONCOLÁS VARÁZSFUVOLA & PÁL UTCAI FIÚK KÖZREMŰKÖDIK: BOKA: WUNDERLICH JÓZSEF NEMECSEK: VECSEI H. MIKLÓS SZOPRÁN: SÜLE DALMA SINFONIETTA ERUDITA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: TÖTÖS KRISZTINA) MŰSORVEZETŐ: FAZEKAS GERGELY FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

A cél végtelenül egyszerű: megpróbáljuk megtanítani, hogy miként működik a figyelmes zenehallgatás.

2020. május—július családi és ifjúsági programok

59


Fotó: Sidd Khajuria

60 Müpa csak egy van

2020. május—július


MŰVÉSZET – határok nélkül Négyezer programja volt az előző évadban a londoni Barbican Művészeti Központnak, mely a kétezer fős koncerttermen kívül még két színházteremben, két galériában, három moziban és egy könyvtárban fogadta több mint egymillió látogatóját. Az 1982-ben megnyílt központtól függetlenül, de szintén a Barbican komplexumban működik még a Guildhall Zene- és Drámaiskola is, és a 40. évforduló közeledtével a két — egyébként is szorosan együttműködő — intézmény most közösen dolgozik egy átfogó építészeti és előadó-művészeti archívum kialakításán. Az archí­ vum a Barbican negyed történetét dolgozza majd fel: korabeli ter­ vek segítségével mutatja be a merész építészeti elképzelések megvalósításának folyamatát, illetve műsorfüzeteket, hang- és képfelvételeket felsorakoztatva idézi fel negyven év előadóés képzőművészeti programjait. A Barbican komplexum a hatalmas tömegérzetet közvetítő, a funk­ cionális és technikai részleteket építészeti látványelemként hasz­ náló, sokszor ambivalens érzéseket, mégis lenyűgöző hatást keltő brutalista építészet egyik jellegzetes képviselője, amely a City — London történelmi városrésze, jelenleg a világ egyik legnagyobb üzle­ti és pénzügyi központja — határán épült fel egy olyan terüle­ ten, amely súlyos károkat szenvedett a 2. világháború alatti bom­ bázásokban. (A negyed egyébként az egykori nyüzsgő kereskedelmi központ, a Cripplegate egyik utcájáról kapta a nevét.) Az újjáépítési program közel három évtizeden át tartott, a művészeti központ tervei a hetvenes években születtek meg. Mivel csak korlátozott terület állt rendelkezésre, a teret függőlegesen tágították: húsz­ méteres mélységig ástak a földbe, így az épület jelentős része a színpadszint alá került, tervezői olyan hatalmas hajótesthez hason­ lították, melynek nagyobbik fele a víz alatt található. A Barbican Központ — negyven év tapasztalataival a háta mögött — világosan körülhatárolt értékek és jól megfogalmazott célok men­ tén tervezi programjait, inspiráló művészeti élményekkel, illetve az első találkozástól a magas szintű képzésig ívelő oktatási és be­ avató programokkal csábít új és új közönséget, és biztat a művé­ szet felfedezésére és szeretetére. A művészet határok nélkülisé­ gét vallják és hirdetik, ennek jegyében kiemelkedő alkotókkal dolgoznak együtt egy innovatív, a művészeti formák határait átlépő program létrehozása érdekében. Ünneplik a ma művészeit, de be­ fektetnek a jövőbe is, támogatják izgalmas, új tehetségek fejlődé­

A művészet határok nélküliségét vallják és hirdetik…

sét, és segítik őket karrierjük kezdetén. „Pit Party” elnevezésű pro­ jektjeik („The Pit” a kisebbik színházterem neve) keretében például egy-egy kurátorként felkért alkotó, producer vagy intézmény által meghívott művészeknek biztosítanak fellépési lehetőséget, vala­ mint nyugodt körülményeket a közönséggel való találkozásra, beszél­getésre. Az Open Lab programok is hasonló célt szolgálnak: a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező, kreatív színházi és táncos tehetségek új közönséget célzó, úttörő ötleteit támogatják meg­ születésüktől a megvalósításig, ezzel segítve őket, hogy karrierjük következő szakaszába léphessenek. A támogatás a The Pit és a hozzá tartozó technikai felszerelés használatán, illetve a produk­ ciók­ban fellépők honoráriumán kívül képzési és kapcsolatépítési lehetőségeket is magában foglal. A nagyobbik színházterem, a Barbican Theatre viszont már egy pa­ tinás társulat, a Royal Shakespeare Company otthona, bár termé­ szetesen helyt ad más színházi és táncprodukcióknak is. A ház má­ sik rezidens együttese a Londoni Szimfonikusok, de szoros szálakkal kötődik a Barbican Központhoz a BBC Szimfonikus Zene­ kara, az Academy of Ancient Music és a Britten Sinfonia is. Külföldi zenekari partnerként gyakori vendég a Los Angeles-i Filharmoni­ kusok, a Jazz at Lincoln Center Orchestra, illetve az Ausztrál Kama­ razenekar, rajtuk kívül pedig természetesen a világ legjobb együt­ tesei és szólistái lépnek fel rendszeresen. A Barbican vizuális művészeti kínálata is rendkívül gazdag, felöleli a képzőművészet különböző ágait, az építészetet, a dizájnt, a di­ vatot, a fotográfiát és a filmet is. Számos kiállításuk foglalkozik a tudományágak, korszakok és kultúrák közötti kapcsolatok vizsgá­latával, a The Curve galéria pedig azon kevesek közé tartozik Londonban, melyek új művek rendelésére is áldoznak. A filmprog­ ramok keretében nemcsak a legújabb nemzetközi filmsikerek lát­ hatók, teret kapnak fiatal alkotók és független rendezők is, illetve kiemelt szerepük van előadó-művészeti produkciók közvetítésé­ nek is. A „határtalanság” pedig nemcsak az alkotók-közreműködők, a re­ pertoár, a műfajok és a — 103 különböző országból érkező — látoga­ tók tekintetében érzékelhető, hanem még valamiben: a Guildhall Schoollal közösen szervezett foglalkozások, oktatási programok korosztálytól és társadalmi háttértől függetlenül évente több tíz­ ezer embert támogatnak abban, hogy felfedezzék saját kreativitá­ sukat, fejlesszék képességeiket, illetve ingyenesen férjenek hozzá világszínvonalú művészi produkciókhoz. És ha már zúgna a fejünk a rengeteg kulturális élménytől, és meg­ pihennénk kicsit, vár minket a Barbican Conservatory. Nem, nem egy konzervatórium — egy hatalmas üvegház, több mint ezerötszáz különböző trópusi növényfajjal és egzotikus halakkal. Magyarszéky Dóra

2020. május—július Müpa csak egy van

61


MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL Bellini: Az alvajáró (Vezényelt: Riccardo Frizza. Rodolfo gróf — Mirco Palazzi, Amina — Zuzana Marková, Elvino — Konu Kim, Lisa — Zemlényi Eszter, Teresa — Simon Krisztina, Alessio — Dobák Attila, Myrtha, a villik királynője — Kozmér Alexandra, Jegyző — Bejan Miklós Máriusz. Közreműködött a Kodály Kórus Debrecen és a Pannon Filharmonikusok. Díszlettervező: Szendrényi Éva, jelmeztervező: Zöldy Z Gergely, rendezőasszisztens: Polgár Etelka, rendező: Némedi Csaba. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2020. február 11.) A belcanto operák magyar szerelmese nem valami elkényeztetett fajta, s tán épp ezért lételeme az önáltatás, így hát készséggel te­ kinti egy sorozat második elemének, vagyis a három évvel ezelőtti Puritánok-produkció folytatásának a Müpa és a Pannon Filharmo­ nikusok újabb közös Bellini-vállalkozását. Pláne, hogy épp hálás eufóriában leledzik, hiszen Az alvajáró két előadásán megint fölsej­ lett a világszínvonalú budapesti operaélet oly valóságosnak ható káprázata. Valóságosnak, elvégre itt nem csupa megfizethetetlen sztárt láttunk és hallottunk, hanem csak egy meglepő harmóniá­ ban együttműködő nemzetközi előadógárdát: rézsút emelkedő pályájú tehetségekkel, imponálóan biztos kezű karmesterrel és a nívóhoz méltón igazodó hazai közreműködőkkel. Némedi Csaba rendezésével röviden végezhetünk, a „miért is ne?” gazdag fantáziájú és sokak által kultivált zsánerébe sorolva azt. Miért is ne lehetne az operabéli svájci falu balettosok próbaterme (halvány ihletés: legutóbb a Metben ugyancsak egy próbahelyiség volt Az alvajáró színpadi cselekményének kerete), az előadást tüll­ szoknyában végigücsörgő két kíváncsi nénivel meg a villik királynő­ jeként felléptetett, jelmezén fényfüzért viselő Kozmér Alexandrá­ val? Hát hogy is ne lehetne, ha egyszer a végeredményt mindez alig befolyásolja!

[…] Frizza olyan mintaszerű biztonságot teremtett az előadás egé­ sze számára, hogy az énekesek Bellini hosszú-hosszú melódiáit nemcsak levegővel bírták, de stílussal és virtuozitással is. (Leg­ feljebb a pécsi zenekar emeltebb hangereje jelentett egy-egy pilla­ natra nehézséget a szólistáknak.) […] A címszerepben az alig 32 esztendős cseh Zuzana Marková már szemre is ideális Aminának tűnt, s ráadásul az ártatlanul szenvedő szépség poétikus látványához könnyeden szárnyaló, kar­ csú és komoly érzelmi kifejezőerővel rendelkező koloratúrszoprán hang társult. Ami az énekhang kiterjedését és a szólamformálás bravúrjait illeti, Marková méltó partnere volt a valamelyest kevés­ bé előnyös megjelenésű tenor, Konu Kim. Vagy egy fél fejjel alacso­ nyabb Elvinója a szó szoros értelmében nem ért fel az ő Aminájához, de a magasságokkal amúgy igazán nem volt problémája a dél-koreai énekesnek, akit legfeljebb némi kis halvány idegenszerűségeken kaphattunk rajta, meg még tán azon, hogy a második felvonás indu­ latos kitörései olykor meg-megkarcolták a hangadás zománcát. […] MAGYAR NARANCS, 2020. FEBRUÁR 20. László Ferenc

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Az alvajáró

62

mélyvíz, csak úszóknak! 2020. május—július


Fotó: Posztós János, Müpa

Eötvös Péter

Eötvös Péter-est (Vezényelt: Eötvös Péter. Közreműködött: Haja Zsolt — bariton, Lukács Miklós — cimbalom, Kussinszky Hanna — gyermekszoprán, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Gyermekkórusa, karigazgató Dinyés Soma. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2020. február 21.) Eötvös Péter a Müpa jelen évadának zeneszerzője, s ezzel olyan figyel­met kap, amelyet életműve feltétlenül megérdemel: február 21-én az ő műveit játszotta a Magyar Rádió Szimfonikus Zeneka­ ra a komponista vezényletével. Kettő közülük egészen új (egyben hazai bemutató), a harmadik pedig a szerző egyik legnevesebb al­ kotása. […] A Dialógus Mozarttal Eötvös tavaly megjelent szerzői lemezére is felkerült […], és hasonlóképpen például Messiaen Un Sourire című művéhez, a salzburgi mesterrel való rokonság legfeljebb a részle­ tes elemzés után detektálható. Nem egy Mozartiana-szvitről van tehát szó, hanem egy Mozart-kézirat töredékeinek felhasználásá­ ról, a kilencrészes, scherzo-hangulatú mű pedig úgy épül fel, hogy az egyre sűrűsödő zenei szövet mindig visszatér a kezdőponthoz, hogy aztán más variánssal folytassa útját. (Ez az alcímben szerep­ lő da capo jelzés sajátos értelmezése.) Szellemes, furfangos mu­ zsikáról van tehát szó, nem többről, de úgy tűnt, a Rádiózenekar szólamvezetői és zenészei (élükön Oláh Vilmos koncertmesterrel) megtalálták az örömüket benne. A szerzői est legizgalmasabb kompozíciójának a Reading Malevich cí­ mű, alig több mint negyedórás zenekari darabot találtam, amely Kazimir Szeverinovics Malevics egyetlen festménye, a Suprematismus No. 56 alapján készült. A geometriai absztrakció orosz-szovjet mesterének képe leltárszerűen összefoglalható: sárga, piros, feke­ te, kék téglalapok, egy zöld kör, egy kék uszonyforma, vonalak… Hasonlót hajt végre Eötvös is, az absztraktot egy másik médium nyelvére konvertálva.

A zenei anyagot ismétlődő formák és világos tagolás jellemezte, olyanféle letisztultság, ami az ihletadó festményt is, amelyen csak monoszínek találhatók. A Malevics-festmény ugyanakkor csupán ihletadó, semmiképpen sem programzenét hallunk — vagy ha igen, nem feltétlenül van értelme a hallgatónak azon agyalni, melyik szakasz és szekció melyik geometriai forma zenei portréja. Eötvös művének érdeme a jól követhető, fraktálszerű szerkesztésmód, és a színes hangszerelés, amely elektromos gitárt, Hammond-orgonát, hárfát, cselesztát és cimbalmot is foglalkoztat. […] Az Atlantisban az a tematika jelenik meg, amely Eötvös művé­ szetében sokszor visszaköszön, például a Psychokosmos című ze­ nekari darabban, amely nyilvánvaló előképe az Atlantisnak: ez civi­ lizációnk elsüllyedésének víziója. Nem rémisztő, de határozottan megjelenő jövőkép, amellyel a szerző nem riogatni akar, de igyek­ szik a fejünkbe vésni: a jövő a jelenben kezdődik. Az Atlantis nem a koncertszervezők álma, a zenekar összetétele ugyanis meglehetősen szokatlan. Több szintetizátort, tíz ütő­ hangszerest, valamint szóló cimbalmot (Lukács Miklós), baritont (Haja Zsolt) és gyermekszoprán hangot (Kussinszky Hanna) kér a kotta. Az ütőarzenál javarésze az oldalerkélyekről szólt, a közön­ séget valóban körülölelte a zene, az Atlantis azonban ezen az es­ tén csupán lebilincselő audioélmény volt, mintsem csontig hatoló tapasztalat. Lehet, hogy ez a szerző-karmesteren múlott, aki túl­ ságosan is józanul lát a saját művei vezényléséhez, miközben alko­ tásaira éppen az a kozmikus fűtöttség jellemző, amelyet egyéb­ ként személy szerint nagy örömmel üdvözlök a kortárs zenében. REVIZOR, 2020. MÁRCIUS 2. Csabai Máté 2020. május—július mélyvíz, csak úszóknak!

63


Simon Márton

A FONTOS DOLGOKBAN NINCS RACIONALITÁS Fotó: Slezák Zsuzsa

TÁVOLRÓL KEZDTE ÉS MESSZIRE JUTOTT SIMON MÁRTON, AKI SOSEM GONDOLTA VOLNA, HOGY VERSEINEK RAJONGÓI MIFÉLE HATÁRÁTLÉPÉSEKRE LESZNEK KÉPESEK.

Többek között japán szakon is tanult: a szövegeiben ott van Japán? Amikor a Dalok a magasföldszintről készült, japán szakos egyete­ mista voltam, de ügyeltem rá, hogy ne szüremkedjen át a versek­ be, hogy mit tanulok. A Polaroidoknál már erősen hatottak a hai­ kuk: a rövidvers, a képcentrikus költészet, de a töredékesség vagy az az elrejtettség, amely a japán esztétikák sajátja, szintén ott van. A Rókák esküvőjének már a címe is a japán hagyományra utal, ahogy a kötet sok szövege is. Könyvei egy egész generációnak sokat jelentenek. Amikor írni kezdett, mi volt a líra státusza? Ijesztően hiányzott belőle a perspektíva: tizenkilenc éves korom­ ban előfordult, hogy egy esten öten olvastunk fel a háromfős kö­ zönségnek. Hogy azt honnan vettem, hogy én költő leszek, nem tudnám megmondani. Szerettem olvasni, kamaszként írni kezd­ tem, ebből származtak bizonyos sikerélmények. Ha észszerűen gondolkodom, nem ezt választom, de a fontos dolgokban nincs racionalitás. És jött egy léptékváltás: már nem hárman ültek a felolvasásain. Ez volt a slam poetry beindulása. Volt egy elég tehetséges fiata­ lokból álló kör, amelynek hirtelen látványosan lett közönsége,

...tizenkilenc éves " koromban előfordult, hogy egy esten öten olvastunk fel a háromfős közönségnek." 64

határsértők 2020. május—július

és volt egy könyvkiadó, amely elkezdte ezt komolyan venni. 2013ban mutattuk be az új köteteinket a Corvin tetőn Pion Istvánnal és Sirokai Mátyással, ahová rengetegen jöttek el. Én akkor eléggé féltem, hogy mi lesz, ha megpróbálok kétmondatos verseket fel­ olvasni ennek a tömegnek, de aztán kiderült, hogy ez is működik. Nem is akárhogy: a Polaroidokat magukra tetováltatják a rajongók, sőt utánozzák is őket. Szerettem volna írni egy jó könyvet, azt azonban nem gondoltam, hogy ez lesz belőle. Ez hihetetlenül jó érzés, bár szerintem nekem nem tetoválásmintákat kell gyártanom, hanem életművet össze­ raknom. Az olvasó, a kritikus szeret skatulyázni. Van átjárás a vers és a slam poetry között? Az én fejemben a szövegek különböző projektekre fűződnek fel. Ha slamversenyen hangzik el valami, az más, mint ha kötetbe kerül. Időnként hallom valakitől, hogy némelyik versem slames, vagy éppen fordítva. Erre csak hümmögni tudok, hogy szerintem meg nem... ZÁVADA PÉTERrel lép fel májusban a Közös nevezőben. Mi a történetük? Lassan több a közös, mint a nem közös nevezőnk... Nem tudok erre válaszolni, annyira kézenfekvő a dolog. Valószínűleg van erre három pontos mondat, csak én nem tudom őket. Ez így lett, így van, és kész. Jászay Tamás

2020

05 18

LITERÁRIUM EXTRA KÖZÖS NEVEZŐ — SIMON MÁRTON ÉS ZÁVADA PÉTER ESTJE KÖZREMŰKÖDIK: JÓNÁS VERA, BOROS LEVENTE, IAMYANK, PORTELEKI ÁRON, RATKÓCZI HUBA, SZELEVÉNYI ÁKOS RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF FESZTIVÁL SZÍNHÁZ


Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu


LEXUS LC 500h Arra született, hogy túlszárnyalja az elvárásokat. Az autó, mely minden érzékszervet megmozgat. Élvezze a luxust és az erőt a Lexus LC 500h modellel!

WWW.LEXUS.HU/LC FACEBOOK . COM / LEXUSHUNGARY YOUTUBE . COM / LEXUSHUNGARY INSTAGRAM . COM / LEXUSMAGYARORSZAG

A képen látható gépkocsi illusztráció. A Lexus LC 500h WLTP szerinti kombinált üzemanyagfogyasztása 8,1 l/100 km, kombinált CO2 kibocsátása 183,52 g/km. További részletekért látogasson el a www.lexus.hu-ra!


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.