3 minute read
Otthon a Müpában
Beszélgetés Hollerung Gáborral
17 évvel ezelőtt, 2005 elején lépett először karnagyként a Müpa színpadára HOLLERUNG GÁBOR, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság és a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR karnagya, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója, az Énekel az ország, a Budapesti Nemzetközi Kórusünnep, valamint a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője. 2022. február 26án Smetana Az eladott menyasszony című operájának szcenikus változatát kínálja a közönségnek együttesei és kiváló szólisták élén.
Szemlátomást otthonosan mozog a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán és színfalai mögött. Másfél évtizednél is hosszabb távlatból hogyan látja e harmonikus kapcsolat létrejöttét és alakulását?
Ahhoz, hogy a mai, ideálisnak mondható szakmai együttműködés létrejöjjön, kölcsönös jó szándék, egymás munkájának tisztelete és számos, akár véletlennek is tekinthető szerencsés mozzanat kellett.
Mi tekinthető véletlen szerencsének egy ilyen bonyolult folyamatban?
Például az, hogy Zoboki Gábor, az épület tervezője a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tagja volt, és már a tervezés pillanatától a tőle megszokott lelkesedéssel és a teljes univerzumot magához ölelő mentalitásával vizionált monumentális kóruszenei és oratorikus projekteket, kezdve mondjuk Mahler VIII. szimfóniájával… A perspektíva kecsegtető volt, hiszen jó volt eljátszani a gondolattal, hogy a kórusmuzsika egy ilyen térben mennyi lehetőséghez juthat.
Már a „próbaidőszakban”, 2005 elején meg is tapasztalhattuk, milyen érzés egy több száz fős kórussal és zenekarral megszólaltatni Beethoven 9. szimfóniájának Örömódáját a Legyen a zene mindenkié kórusgála keretében. Rögtön utána már itt rendezhettük meg az az évi nemzetközi kórusversenyt, adhattunk szimfonikus és oratorikus koncerteket — szép lassan birtokba vettük az épületet.
Minek köszönhető, hogy a Budafoki Dohnányi Zenekart gyakran hallhatjuk a Müpában?
Káel Csabát, a Müpa vezérigazgatóját már főiskolás kora óta ismertem, aki akkor párja révén részese volt a kórus vadóc, világmegváltó vitákkal tarkított életének. Ez az ismeretség természetesen később is segített abban, hogy elkezdjünk közösen gondolkodni a mi Müpához való viszonyunkon. Számomra azonban az igazi áttörést az jelentette, hogy ő nem emberekhez és együttesekhez akart „gombot varrni”, hanem ötletekhez, produkciókhoz, programokhoz keresett partnereket.
A BDZnek már akkor kreatív, fiatalos imázsa volt, és Káel Csaba biztatott arra, hogy csináljunk mást a megszokotthoz képest. Így született számos opera és balettprodukció, köztük több ősbemutató is. Emellett színházi előadások egész sorát hoztuk létre, amelyek közül kiemelkedő közönségsikert aratott a Grieg Peer Gyntzenéjét felhasználva készült előadás, a magyar színháztörténet talán legikonikusabb Peer Gyntalakítását nyújtó Huszti Péter közreműködésével. Mondhatom, hogy egymásra találtunk a Müpával a műfajokon átívelő programok szeretetében is.
A Müpa kérésére született a Nemzetközi Kórusünnep rendezvénysorozat, amelyre kiemelkedő színvonalú hivatásos és amatőr együtteseket hívunk meg. Ennek sikerét jelzi, hogy egy a cappella kóruskoncerten közel ezer ember ült a nézőtéren. A BDZhez kapcsolódó legismertebb Müpaprojektek már szinte brandek: ez a Cinemusic és az Újévi koncertünk. Mindkét produkció arról híres, hogy a közönség a műsor ismerete nélkül vásárolja meg a jegyét. Ezekre a hangversenyekre olyanok is eljönnek, akik még a Müpába sem hajlandók beülni egy hagyományos klasszikus zenei koncertre. A Müpa egy sokszínű és minden műfajnak otthont adó művészeti intézmény, és büszkék vagyunk arra, hogy oly sokszor lehettünk partnerei különleges programok megvalósításában. Számunkra is óriási élményt jelentett a Take Sixszel, illetve a Goran Bregović együttesével való együttműködés, valamint a magyar jazzmuzsikusokkal közösen létrehozott Swinging Nutcrackerprodukció.
Az eladott menyasszony felkérés nyomán született vagy saját ötletet valósít meg?
Szcenikus operaelőadásaink sorába tartozik, amelyekre mi szoktunk javaslatot tenni. A legutóbbi Don Giovannink — úgy érzem — kiemelkedő produkció volt. A Smetanaoperát kifejezetten lelkesen fogadta a Müpa, mert Magyarországon méltatlanul ritkán szólal meg. A darab sodró erejű zenéje, népiessége, természetes hétköznapisága lenyűgöző, tele van pazar jelenetekkel, szédületes szerepekkel. Az előadáshoz új fordítás készült: Turcsányi Ildikó mai nyelvezetű magyarításában az áriákat és együtteseket a recitativók helyett próza köti össze.
Azzá válik tehát, ami valójában: Singspiellé. Éppen erről van szó. Így Szente Vajk rendezőnek sem kell feladnia azt a dinamizmust, azt a bámulatos színpadkezelést, amelyet korábban már A Mester és Margaritarendezésében is megcsodálhattunk.
Tóth Anna
2022. február 26.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
SMETANA: AZ ELADOTT MENYASSZONY
— SZCENÍROZOTT ELŐADÁS
Mařenka — Balga Gabriella Jeník — Boncsér Gergely Dr. Kecal, ügyvéd — Cser Krisztián Vašek — Megyesi Zoltán Krušina, Mařenka apja — Hábetler András Krušináné, Mařenka anyja — Fodor Beatrix Tobias Mícha, Vašek apja — Bátki Fazekas Zoltán Mícháné, Vašek anyja — Megyesi Schwartz Lúcia Közreműködik: Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Budafoki Dohnányi Zenekar Díszlettervező: Rákay Tamás Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Videoanimáció: Madarász János Magyar szöveg és dramaturg: Turcsányi Ildikó Koreográfus: Túri János Játékmester: Polgár Etelka Rendező: Szente Vajk Vezényel: Hollerung Gábor
