2 minute read

maguk a spanyolok”

„Spanyolosabb, mint maguk a spanyolok”

A címben szereplő dicséretet Manuel de Falla fogalmazta meg a Spanyol rapszódiáról, Maurice Ravel művéről. Ennek ismeretében talán inkább „spanyolos” estként gondolhatunk a MÁV SZIMFONIKUSOK 2017. február 23-án nagy sikerrel lezajlott koncertjére, amelyen az azóta elhunyt egykori Swarowsky-tanítvány, a kiváló JESÚS LÓPEZ-COBOS dirigált, a zongoraszólista pedig az akkor még csak huszonnégy éves JUAN PÉREZ FLORISTÁN volt.

A Müpa Home e hangversenyének mottója talán egy de Fallát méltató mondat lehetne, amely olyasmit fogalmaz meg, ami feltűnően rímel a bartóki hitvallásra: „a népi muzsika atmoszféráját teremti újra sajátos moduszok, ritmusok és hangzások tudatos alkalmazása révén”. A 19. században nemcsak a nemzeti romantika identitást kereső törekvései között volt nagy jelentősége a népzenei gyökerek kutatásának. A század vége felé egyre élénkebb érdeklődés övezte az egzotikusnak számító kelet-európai, s hasonlóképpen az Európa nyugati peremvidékén virágzó népzenéket. Az ízig-vérig spanyol de Falla Párizsba ment, hogy ott teremtse meg a maga spanyol dallam- és ritmusvilágban gyökerező, a francia impresszionisták újszerű hangszerelési módszereit alkalmazó stílusát.

A különleges zongoraverseny, az Éjszakák spanyol kertekben szimfonikus impressziók sorozata, amelynek hiteles ibér atmoszféráját megismerve, az andalúziai népzene melankolikus-misztikus világának igézetében határozta el Gyagilev, hogy balettet rendel a komponistától. Az igazi témát azonban A háromszögletű kalap adta. Az 1919-es londoni premierre de Falla külön bevezetőt írt, hogy a közönség megtapsolhassa Picasso előfüggönyeit. A koreográfiát a legendás Leonide Massine készítette, a karmester Ernest Ansermet volt. 1921-ben már hangversenyen is játszották a mű legfontosabb táncait tartalmazó zenekari szvitet. Két eltérő koncertváltozat született, amelyekben közös tételek is vannak: Fandango, Seguidilla, Farruca és Jota. Baszk génállománya ellenére Ravel egyértelműen a francia impresszionisták kulcsfigurája, akinek 1907-es keltezésű Spanyol rapszódiája egy tizenkét évvel korábban komponált Habanera köré rendeződik. Helyet kap benne egy rövid, ám jellegzetes arab tánc, a Malagueña, a művet hangulatos Prélude à la nuit indítja és lendületes Feria rekeszti be.

De mi a helyzet az orosz Nyikolaj Rimszkij-Korszakovval, aki egész életében nem járt még a spanyol határ közelében sem? Egy spanyol dallamokat tartalmazó kiadványból dolgozott és egy „spanyol témákra írt, virtuóz hegedűfantázia-vázlat alapján” komponálta 1887-ben a briliáns Spanyol capricciót. Ő, a mesék, a fantázia szülte történetek és az orosz népzene szerelmese éppen elég gyakorlattal rendelkezett a sajátjaiként kezelt népi motívumok feldolgozása terén ahhoz, hogy egy másik nép zenéjét is be tudja sorolni kifejezőeszközei közé. Így aztán az ő művéről is kijelenthetjük: van olyan spanyolos, mintha spanyol lenne.

Tóth Anna

2023. január 14.

Bartók Béle Nemzeti Hangversenyterem MÜPA HOME

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

Közreműködik: Juan Pérez Floristán — zongora Vezényel: Jesús López-Cobos

This article is from: