Müpa Magazin 2022/2023 évad 4. szám

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET

XVIII. évfolyam

2. szám 2023. MÁRCIUS ÁPRILIS

Ingyenes időszaki kiadvány

KEDVES KÖZÖNSÉG!

Nagy örömmel hívom meg Önöket április 28-i hangversenyemre! Ezen az estén — a Luxemburgi Filharmonikus Zenekarral, amelyet ez alkalommal Gustavo Gimeno vezényel — eljátsszuk azt az ütőhangszeres versenyművet, amelyet zenésztársam és kedves barátom, Daniel Bjarnason nekem ajánlott. Az Inferno, azaz Pokol című izgalmas és egyben felemelő új concertónak ez lesz a magyarországi bemutatója. Alig várjuk, hogy ezen az estén megismertessük vele Önöket!

A Müpa a legkiválóbb európai hangversenytermek egyike, mindig is nagyon szerettem ott fellépni! Sok szállal kötődöm Magyarországhoz, de zenei kapcsolataim között van egy, amely számomra mindennél fontosabb: rendkívül szerencsésnek tartom magam, és amíg élek, hálás leszek azért, hogy Eötvös Péter ütőhangszerekre írt versenyművet komponált nekem.

Ez a Speaking Drums (Beszélő dobok) című csodálatos alkotás, amelyet a legnagyobb zenekarokkal világszerte, többek között a Müpában is bemutattam, repertoárom alapvető fontosságú darabja. Most pedig nagyon várom Önöket, hogy együtt járjuk be az izlandi szerző által elképzelt Pokol rejtelmeit!

Martin Grubinger ütőhangszeres művész

Martin Grubinger

Pilvax

Franck Juery

Fotó: Marco Borggreve

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató

Főszerkesztő: Csengery Kristóf

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600. E-mail: magazin@papageno.hu

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője

Nyomda: Pátria Nyomda Zrt.

HU ISSN 1788-439X

Müpa:

1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000

E-mail: info@mupa.hu

A szerkesztés lezárult: 2023. február 17.

Címlap: Szemjon Bicskov

Címlapfotó: Marco Borggreve

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

www.mupa.hu

Stratégiai partnerünk: A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Fotó: Ruudu Rahumaru

NYILVÁNOS ELŐADÁSSOROZAT

A RINGRŐL A MÜPÁBAN

A Budapesti Wagner-napok június 15. és 18. között látható félig szcenírozott Ring-ciklusához kapcsolódik az ELTE és a MűGond hermeneutikai kör együttműködésében megvalósuló, Wagner kincse — Mesterkurzus a Ringről című művelődéstörténeti előadássorozat. Az április 4. és május 9. között keddenként 17 órai kezdettel meghallgatható, hat előadásból álló széria — amely május 19-én egy további meglepetésrésszel zárul — közönségnyilvános, a Müpa előadótermének befogadóképességéig a kurzusra jegyet váltó vendégek számára is látogatható. A kurzust felvevő hallgatóknak az egyetemi képzés keretein belül van lehetőségük részt venni a Müpában zajló előadássorozaton, amely számukra az ELTE-n zajló további hat résszel egészül ki.

ISMÉT HERBOLY DOMONKOS A NEMZETI FILHARMONIKUSOK FŐIGAZGATÓJA

2023. január 1-jétől öt esztendőn át ismét Herboly Domonkos látja el az MNF Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft. – közismert nevén a Nemzeti Filharmonikusok – főigazgatójának feladatkörét. Herboly, aki ezt a munkát 2017 márciusában Kovács Gézától vette át, 2000-ben nagybőgő tanárként és kamaraművészként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében, majd 2006-ban MBA (Master of Business Administration) diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetőképző Központjában. 2006-tól a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus igazgatója volt, 2010-től 2017-ig a budapesti Örkény István Színház gazdasági igazgatójaként tevékenykedett, a Nemzeti Filharmonikusoknál megkezdett munkája előtt pár hónappal, 2017 januárjától márciusáig pedig a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető igazgatójaként dolgozott. 2011 óta a kulturális tárca zeneművészeti bizottságának tagja, 2020-tól a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke.

GUSTAVO DUDAMEL A NEW YORK-I FILHARMONIKUSOK ÉLÉN

Február első napjaiban vált publikussá, hogy 2026-tól a venezuelai születésű Gustavo Dudamel (1981), a José Antonio Abreu nevéhez fűződő „El Sistema” mozgalom világhírű hajdani neveltje veszi át a New York-i Filharmonikus Zenekar művészeti vezetését. Elődje, a holland Jaap van Zweden 2018-ban került az együttes élére. „Hálás vagyok a New York-i Filharmonikusok zenészeinek és vezetésének, amiért együtt indulhatunk el ezen az új és gyönyörű utazáson […] Örömmel és izgalommal tekintek az új világra, amely New Yorkban vár […] Mindannyiunkat egyesít a hit, mely szerint a kultúra jobb világot teremt, és közös álmunk, mely szerint a zene alapvető emberi jog. Várom az előttünk álló munkát” – kommentálta a hírt Dudamel, akit budapesti bemutatkozásakor, az általa jelenleg is vezetett Los Angeles-i Filharmonikusok élén, 2011 februárjában lelkesen ünnepelt a Müpa közönsége.

RIZONT 2023. március—április

Fotó: Danny Clinch

Fotó: MNF, Csibi Sziliva

Gustavo Dudamel

Herboly Domonkos

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

Egy ritka látogató…

Vannak előadóművészek, akikkel a budapesti hangversenyközönség évtizedeken át újra és újra találkozhat: ők a hűséges, visszajáró vendégek, velük a koncertrendezőknek sikerült folyamatos, gyümölcsöző együttműködést kialakítaniuk. És vannak más jelentős muzsikusok, akik csak olykor-olykor, véletlenszerűen nyitják ránk az ajtót — pedig milyen szívesen hallanánk őket gyakrabban is! Az osztrák Rudolf Buchbinder korunk egyik legnagyobb zongoraművésze, legendás előadó, akit leginkább a bécsi repertoár, Haydn,

…és egy rendszeres vendég

Ha az előző koncertajánlóban egy ritka látogatóról esett szó, annál nagyobb öröm azzal folytatni, hogy Budapest egyik legnépszerűbb hangversenysorozata, A Zongora című bérlet sok esztendeje minden évben Grigorij Szokolov koncertjét kínálja az érdeklődőknek. A 2022 augusztusa óta spanyol állampolgárságú, hetvenkét éves művész korunk egyik legnagyobbja, egyedülálló jelenség. Muzsikálását páratlan hangszeres tökéletesség jellemzi, s a kristályos billentésű, áttetsző hangzású zongorajáték a legkülönfélébb stílusok felé fordul egyforma érzékenységgel. Játsszon Bachot vagy Beethovent, Brahmsot vagy Byrdöt, Chopint, Couperint, Debussyt, Franckot, Frobergert, Haydnt, Lisztet, Mozartot (és hol van még

Mozart, Beethoven, Brahms elhivatott tolmácsaként ünnepelnek, de persze mindent öröm hallgatni páratlanul ihletett és magas színvonalú olvasatában — kortárs zenét is. Vagy éppen Schumann a-moll zongoraversenyét, amelyet a hetvenhat éves művész a Budapes ti Fesztiválzenekar koncertjén szólaltat meg, Fischer Iván vezényletével, méghozzá három alkalommal is. A műsorban Richard Strauss művei is helyet kapnak: a Don Juan és a Till Eulenspiegel című szimfonikus költemények, no meg Salome Hétfátyoltánca. Mind Schumann, mind Richard Strauss hatott a hangverseny elején elhangzó opus, a briliáns, de ritkán hallható Szimfonikus percek alkotójára, Dohnányi Ernőre, így hát a hangverseny műsorszámai között több láthatatlan, de jól hallható zenetörténeti szálat fedezhetünk fel.

2023. március 9., 10., 11. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BU D APESTI FESZTIVÁLZENEKAR

DOHNÁNYI, SCHUMANN, R. STRAUSS

Közreműködik: Rudolf Buchbinder — zongora

Vezényel: Fischer Iván

az ábécé vége!), előadásmódját mindig a szerző világának tökéletes megértése és a mű tartalmainak hű közvetítése jellemzi. Izgalmas ellentmondás, hogy Szokolov, a pódiumjelenség zárkózott benyomást kelt, muzsikálása mégis gazdag az érzelmekben és az indulatokban, ami pedig a közönséggel való, látszatra szemérmes kapcsolatát illeti, a zongoraművész maga az adakozó kedv: koncertjeinek végén az obligát hat ráadás maga is legenda. Szokolov állócsillag, amely mégis minden alkalommal más és más meglepetést szerez. Nem csoda, hogy alig várjuk a következő találkozást!

2023.

G R IGORIJ SZOKOLOV ZONGORAESTJE

MVM KONCERTEK — A ZONGORA

Grigorij Szokolov

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Fotó: Marco Borggreve

március 17. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rudolf Buchbinder

Különleges alkotások

Izgalmas műsorral lép a Müpa közönsége elé március végén a Concerto Budapest . Először Wagner Siegfried-idillje szólal meg Eötvös Péter vezényletével — egy mű, amelyet speciális körülmények hoztak létre (a darabbal Wagner születésnapi ajándékot nyújtott át feleségének, Cosimának 1870 karácsonyán, fiuk, Siegfried születése után), s amely egy hosszabb, nagyobb apparátusú darabból (a Siegfried című operából) merít, annak részleteit használva fel. Némiképp hasonló átlényegülés eredményeként született Eötvös Péter Respond című brácsaversenye is, amelyben a zeneszerző

Az első száz év

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar centenáriuma nemcsak a nagy múltú együttes ünnepe, hanem az egész magyar kultúráé. A muzsikustestület, amelyet Székesfővárosi Zenekar néven 1923-ban Bor Dezső alapított, s amely első nagy korszakában, a Ferencsik János nevével fémjelzett évtizedekben az Állami Hangversenyzenekar nevet viselte, egy újabb meghatározó jelentőségű periódusban, Kocsis Zoltán főzeneigazgatói irányítása alatt kapta mai nevét, s vált a Müpa rezidens együttesévé. A jubileumi koncert két karmestere az intézmény új főzeneigazgatója, Vashegyi György és a zenekarral, valamint a vele szimbiózisban működő Nemzeti Énekkar ral régi és gyümölcsöző kapcsolatot ápoló Kovács János , a megszólaló művek pedig a jeles alkalomhoz illőn mind jelképhozdozók: túlmutatnak önmagukon. Bartók Cantata profanájáról a tiszta forrás eszméje juthat eszünkbe, Liszt A-dúr zongoraversenyéről a zeneszerző nemes jelmondata, mely szerint a géniusz kötelez,

1998-ban keletkezett Replica című kompozícióját dolgozta át, a koronavírusjárvány diktálta feltételeknek megfelelően a korábbi negyvenkilenc fős együttest harminckét főre csökkentve. Az új változat magyarországi bemutatóján a nemzetközi hírű brácsaművész, Szűcs Máté működik közre. A hangversenyt nem kevésbé izgalmas alkotás zárja: Charles Ives hatalmas apparátusú 4. szimfóniája, amelyet a szerző életében soha nem adtak elő, s eddig Magyarországon is mindössze egyetlen alkalommal hallhatta a közönség — akkor is Eötvös Péter volt a karmester. A művet ezúttal Eötvös és Dubóczky Gergely közösen dirigálja. Sok más hasonló kompozíció után egy újabb mű, amelynek méltó megszólaltatásához szükség van a Müpa tágas terére.

2023. március 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

EÖ T VÖS PÉTER, SZŰCS MÁTÉ ÉS A CONCERTO BUDAPEST

Szűcs Máté — brácsa

Concerto Budapest

Vezényel: Eötvös Péter, Dubóczky Gergely

Brahms 1. szimfóniájáról pedig a hagyomány és újítás egysége. Az előadók között a zongoraverseny szólistája, Ránki Dezső

a Nemzeti Filharmonikus Zenekar száz évéből több mint ötven esztendőn át az együttes partnere volt, László Boldizsár és Bretz Gábor a hazai énekestársadalom élvonalát képviseli. Kecskés M.

2023. április 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem #10 0 ÉVESEK VAGYUNK

JUBILEUMI HANGVERSENY

Közreműködik:

Ránki Dezső — zongora

László Boldizsár — tenor

Bretz Gábor — basszbariton

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Kovács János, Vashegyi György

Júlia

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Fotó: MudraL

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

„Kizárólag a minőség érdekel”

Beszélgetés Vashegyi Györggyel

2022 októberétől — Kocsis Zoltán halála óta először — ismét van főzeneigazgatójuk a Nemzeti Filharmonikusoknak. A nemzeti kultúra szempontjából stratégiai jelentőségű együttes egyszersmind a Müpa rezidense is, fontos tehát, hogy a Müpa Magazin olvasói megismerhessék a főzeneigazgató elképzeléseit.

Vashegyi György

Mi különbözteti meg más együttesektől a Nemzeti Filharmonikusokat?

Magyarországon szerencsére szinte felfoghatatlanul sok zenekar működik — óriási érték, hogy egy kis ország ilyen jelentős kulturális infrastruktúrával rendelkezhet! Azonban a tisztán állami fenntartású együtteseket érdemes külön szemlélni, itt három nagyszerű zenekarról van szó. Kiemelkedik ezek közül a Nemzeti Filharmonikusok, amely a százéves hagyományú zenekaron kívül az énekkart és a kottatárat is magába foglalja. A komolyzenei repertoár

területén ez a legnagyobb állami fenntartású együttes Magyarországon. Mellette a Concerto Budapest és a Szent István Filharmonikusok tartozik még a kizárólag állami forrásból gazdálkodó zenekarok közé. A Nemzeti Filharmonikusok száz évét nagy nevek fémjelzik, Ferencsik Jánostól Kobajasi Kenicsirón át Kocsis Zoltánig. Páratlan lehetőségeket magában rejtő zenei műhely ez, rendkívül széles repertoárral. Óriási megtiszteltetés, hogy ezeknek az együtteseknek a főzeneigazgatója lehetek. Egy ilyen, kiemelt intézménynek nyilvánvalóan fontos feladata a magyar zenei örökség ápolása.

Több mint húsz éve dolgozik a Nemzeti Filharmonikusokkal, mégis egy tavaly decemberi hangverseny, az Herculanum hozta meg a fordulatot: a felkérést a közös munkára.

Az együttműködés összefügg a francia zene iránti érdeklődésemmel. Együtteseimmel, a Purcell Kórussal és az Orfeo Zenekarral nemzetközi kooperációban dolgozunk a Versailles-i Barokk Zenei Központtal, illetve a velencei Palazzetto Bru Zanéval, amely jelentős részben felfedezetlen francia romantikus nagyopera-repertoárral foglalkozik. Régóta kerestem a hazai együttműködés lehetőségeit, hogy azon a zenetörténeti határ vonalon — Mendelssohn halálán — túl, ahol a mi együtteseink már nem, vagy csak alig játszanak, más zenekarokkal mutassunk be nagy romantikus operákat. A Nemzeti Filharmonikusokkal az együttműködés első lépése volt az említett, 2021. decemberi hangverseny, amelyből azonban nem készült lemezfelvétel, viszont 2023 februárjában lemezre vesszük Jules Massenet operáját, a Werthert, 2024-ben pedig Édouard Lalo ritkán megszólaló alkotását, a Le Roi d’Ys-t (Ys királya), amelyet aztán az amszterdami Concertgebouw-ban is bemutatunk Azért tartottam fontosnak, hogy beiktassunk egy nulladik lépést a felvételek előtt, hogy lássuk, hogyan működik a zenekar számára ez a repertoár, és miként tudunk együtt dolgozni. A koncert csodásan sikerült, számomra örömteli felfedezés volt Félicien David műve — de az együttessel végzett kiváló munka is. Ez a koncert döntőnek bizonyult, egyben kijelölte az együttműködés egyik fontos irányát is. Abban hiszek, hogy mindenki azt csinálja, amihez legjobban ért. Kocsis Zoltán fantasztikus Bartók-előadó volt.

Én inkább máshoz értek — bár remélem, hogy egy napon Bartókot is fogok vezényelni a Nemzeti Filharmonikusok élén, hiszen nagyon vágyom erre.

Az a repertoár, amely az Ön otthona, csak részben illeszthető be a Nemzeti Filharmonikusok profiljába.

Az én repertoárom elég széles, és valóban, ennek jelentős hányada nem illeszkedik egy nagy létszámú, modern együttes profiljába, így nem is áll szándékomban ezzel kísérletezni. Azonban titokban azt remélem, talán még a barokk zenében is fogok kellemes meglepetést szerezni nekik. Rameau zenekari zenéjét például egy modern szimfonikus együttesnek is érdemes olykor műsorára tűznie, mert Rameau a hangszerelés egyik első igazán nagy mestere volt. Az operajátszást is fontosnak tartom: a nemzetközi palettán a Bécsi Filharmonikusok az egyik kedvenc zenekarom, és biztos vagyok abban, hogy játékukat jelentős mértékben fejleszti, hogy rendszeresen játszanak az operaház zenekari árkában. Így a zenészek olyan rugalmasságra tesznek szert, amely máshol is jól hasznosítható. Most arról egyeztetünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, hogy milyen a fogadókészség az ajánlataimra. Jól haladunk, remélem, májusra a következő két évad terve is készen lesz — ez szükséges is ahhoz, hogy neves külföldi vendégművészekkel kössünk le fellépéseket. Folyamatosan egyre több koncertet vállalok majd karmesterként, ez a mostani évad — három és fél koncerttel — csak az átmenetiség okán alakult így, az építkezés első lépése.

Ahogyan említette is, a vezető személye kétségkívül fontos. Az Ön által képviselt értékek milyen irányba terelhetik a Nemzeti Filharmonikusokat?

Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója leszek, nagyon meglepődöm. Akkoriban nem is vállalhattam volna jó lelkiismerettel a feladatot, hiszen még két év volt hátra számomra a Magyar Művészeti Akadémia elnöki megbízatásából. Most kevesebb, mint egy esztendő maradt, ez a párhuzamosság már végigvihető. Nagyon megtisztelőnek, egyben fontosnak tartom, hogy személyemnek — titkos szavazáson — 98 és 95 százalékban szavazott bizalmat a zenekar és az énekkar. Munkámban

Fotó: Pilvax Films

kizárólag a minőség érdekel: az, hogy zseniális alkotásokat szólaltassunk meg, a lehető legmagasabb színvonalon: remélem, ehhez hozzá tudok járulni. Egy zenekar színvonalát nem az a pillanat szabja meg, amelyben valami nagyon jól sikerül, hanem az a szint, amelyből semmilyen körülmények között nem hajlandóak engedni.

Mik a tervei a zenekar repertoárjának bővítését illetően?

Szeretnék elindítani a zenekarral egy bécsi klasszikus sorozatot, Beethoven előtti művekből. A Haydn—Mozart—Beethoven felsorolás azért félrevezető, mert HaydnMozart és Beethoven között húzódik a legnagyobb törésvonal az európai zenetörténetben. Mindkét időszak zeneműveit nagyon szeretem, de ezeket nem érdemes egy programba szerkeszteni. A magyar nemzeti romantika területén is sok az adósságunk. Az Erkel-összkiadáson dolgozó kollégákkal is beszélgettünk már arról,

Kocsis Zoltán nagy projektje volt a Bartók Új Sorozat lemezösszkiadása, amely halálával tragikusan félbeszakadt.

Tervezi-e, hogy befejezik a sorozatot? Feltétlenül, ám ezeknek a felvételeknek valószínűleg nem én leszek a karmestere: mindenre a legalkalmasabb művészt kell hívni.

Fontosnak tartja a kortárs művek bemutatását? Tervezi, hogy a Nemzeti Filhar monikusok műveket rendeljen hazai komponistáktól?

A kortárs művek bemutatása fontos feladatunk még akkor is, ha akadnak kisebb együttesek, amelyek ebben inkább élen járnak. Művek rendelését nem tervezem, hiszen a Müpa két évvel ezelőtti Zeneműpályázatán kedvezően elbírált alkotások jelentős része bemutatásra vár, s ezek között számos izgalmas, színvonalas mű akad: van tehát miből válogatni.

várfokán legyen úr: szerintem összefogva, a feladatok átgondolásával és megosztásával előbbre juthatunk.

Külföld és vidék: két fontos terület, amellyel egy nagy szimfonikus zenekarnak foglalkoznia kell. A Nemzeti Filhar monikusok mindkét téren nagy hagyományokkal rendelkezik. Milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban? Az lenne optimális, ha minden kiemelt fontosságú produkcióból legalább három koncertet adnánk: egyet Budapesten, egyet vidéken és egyet külföldön. Vidéken limitált a magas színvonalú koncerttermek száma, az adottságok figyelembevételével kell tehát kialakítanunk fellépéseink programját. A Filharmónia Magyarország megerősítésében hiszek. Optimális esetben e szervezet olyan címzett források szétosztásában segíthet, amelyek elősegítik az együttműködések létrejöttét.

hogy érdemes lenne a ma már kevésbé reprezentált, ám a 19. század második felében nagy népszerűségnek örvendő műveket ismét műsorra tűzni — nemcsak Erkelre, hanem kevésbé ismert kortársaira is gondolok.

Említette a francia romantikus operák tervezett lemezfelvételeit. Mik a tervei a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar lemezkészítő tevékenységével kapcsolatban?

Nagyon fontos, hogy rendszeresen készítsünk jó lemezfelvételeket, amelyek szakmai referenciaként hírét vihetik a világban egy-egy együttesnek. A Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral az elmúlt több mint húsz évben hetvennél több lemezt készítettünk. Művészi, szervezeti és és anyagi erőforrásainkból a maximumot kell kihoznunk.

A Zenemániabeavató sorozaton kívül hét éve edukációs programja is van a zenekarnak. Mik az elképzelései az ifjúság megszólítására?

Ahogyan Kodály vallotta: „a gyermeknek a legjobb éppen elég jó”. Ha nem sikerül megragadnunk az érdeklődését mindjárt az első alkalommal, talán soha nem fogja igazán megérinteni a klasszikus zene. A minőséget most, a nehéz körülmények között csak összefogással lehet létrehozni. Együttműködésekben gondolkodom: minél több partnerséget szeretnék létrehozni, a már említett három tisztán állami fenntartású intézménnyel. A Szent István Filharmonikusok ifjúsági programja rendkívüli, így érdemes rájuk is építeni, valamint a Müpával is szoros együttműködésben gondolkodunk, ezen a téren is. Nem hiszek abban, hogy mindenki csak a maga

A Nemzeti Filharmonikusok kezdettől fontos szerepet játszott a Müpa életében, mindmáig rezidens zenekara. Hogyan látja a Müpa és az NFZ kapcsolatát, együttműködését?

Mint mondtam: együttműködésekben gondolkodom, s partnereink között kiemelten fontos a Müpa, amellyel közös koncertekben, szcenírozott opera-előadásokban gondolkodunk, valamint az ifjúsági programok bővítése is közös szándékunk. A két fesztivál: a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep kiemelt programjait tekintve is közös elképzelésekről egyeztetünk. Jelenleg formálódik egy új megállapodás is a Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok között. Amikor ennek részletei kikristályosodnak, és a megállapodást megkötjük, arról a nyilvánosság is tájékoztatást kap majd.

Seres Gerda

„Egy zenekar színvonalát nem az a pillanat szabja meg, amelyben valami nagyon jól sikerül, hanem az a szint, amelyből semmilyen körülmények között nem hajlandóak engedni.”

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A BAROKK SZÍNE-JAVA

Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Müpa a Régizene Fesztivált, ezúttal is olyan hangversenyekkel, amelyek minden bizonnyal az évad kiemelkedő eseményei közé tartoznak majd. Február 24. és március 5. között jobbnál jobb előadók váltják egymást a Müpában, hogy a barokk zenére összpontosítva a kor francia, itáliai és német műhelyeinek és iskoláinak jellegzetes alkotásait mutassák be. Emellett a magyar reneszánsz kiemelkedő alakjának, az „ad notam” verselő Balassi Bálintnak és zeneszerző kortársainak is szentelnek egy estet.

A nyitóesemény kétségkívül alkalmas arra, hogy egy fesztivál kezdetén kellő figyelmet keltve rajzolja meg az iniciálét. Az első estét ugyanis a trombita telt, erőteljes hangjának fénye ragyogja be. Az évad művésze, Boldoczki Gábor lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumára, hogy barokk concertókat szólaltasson meg: olyan versenyművet is előad, amelyet szerzője eredetileg is trombitára fogalmazott, de átiratok is színesítik az est kínálatát. A szerzők az itáliai barokk ismert és kevésbé ismert mesterei: elsősorban a kifogyhatatlanul termékeny Vivaldi, de hallhatunk kompozíciókat Albinoni, Torelli, sőt Manfredini és Dall’Abaco terméséből is. Boldoczki Gábor páratlanul virtuóz muzsikálását Közép-Európa egyik kiemelkedő színvonalú régizenei együttese, a 2006-ban Andrzej Kosendiak által alapított, ma az elismert csellista, Jarosław Thiel művészeti vezetésével dolgozó Wrocław Baroque Orchestra kíséri — és persze a zenekar önálló produkciókkal is közönség elé lép. Az est várható hangulatát érzékletesen előlegezi a címe: Tromba Veneziana — Velencei trombita.

A hagyományhoz híven a fesztivál idén is kínál egy kiemelkedő bemutatót: Jean-Philippe Rameau először 1737-ben előadott Castor és Pollux című operáját az Orfeo Zenekar szólaltatja meg, a nemzetközi régizenei színtér avatott és keresett énekművészeivel, a Purcell Kórus közreműködésével. A vállalkozás érdekességét

az adja, hogy a háromszáznegyven évvel ezelőtt született francia zeneszerző az ősbemutató után tizenhét évvel, 1754-ben átdolgozta a művet. Lehetetlen (és nem is kell) eldönteni, melyik a jobb, hiszen a két változat között korszakos változások zajlottak le az európai zenetörténetben, ízlés és zenei divat dolgában egyaránt. A budapesti koncertszerű előadást az teszi különlegessé, hogy noha a későbbi változatot szokás előadni és lemezre venni, Vashegyi György ezúttal a maga korában rendkívül merész hangvételű, egyéni megoldásokban gazdag mű eredeti verzióját vezényli el a Haydneummal és a Versailles-i Barokk Zenei Központtal együttműködésben megvalósuló koncerten. A neves francia intézmény, amely már több közös munkát jegyez a magyar dirigenssel és együtteseivel, Rameau halálának 250. évfordulóján, 2014-ben indította el azt a projektjét, amelynek keretében a zeneszerző eddig kevésbé ismert műveit is közönség elé viszik. Ebbe a vonulatba illeszkedik ez az esemény is, amelynek rangját emeli, hogy a budapesti produkciót az Amszterdami Concertgebouw-ban, majd Párizsban is megismétlik, végül lemezen is megjelentetik. A vokális szólistagárda élén ezúttal is a világhírű Véronique Gens áll, mellette többek között fellép Judith van Wanroij , Reinoud Van Mechelen és Tassis Chris toyannis . Az előadás előtt Benoît Dratwicki , a Versailles-i Barokk Zenei Központ művészeti vezetője avat be bennünket a mű kuliszszatitkaiba.

A fesztivál zenekari estjén a Spányi Miklós vezette Concerto Armonico játszik itáliai barokk oboaversenyeket, mégpedig a hangszer legjobbjainak számító szólistákkal. Emanuel Abbühl a világhírű Heinz Holliger tanítványa, vezető historikus hangszereken játszó európai zenekarok első oboása, Seung Eun Lee pedig Ausztráliában eltöltött négy intenzív év után, 2009 óta ugyanannak a Mannheimi Zeneművészeti Főiskolának a professzora, amelyben Spányi Miklós is tanít. A Philipp Emanuel Bach életművében specialistának számító billentyűs muzsikus 1982-ben alapította meg a Concerto Armonicót, amelyet 2012-ben, Finnországból való visszaköltözése után szervezett újjá. Természetéből fakadóan a formáció a barokk versenyművekben van igazán otthon, ezúttal Geminiani, Alessandro Marcello, Corelli, Vivaldi izgalmas concertóit szólaltatják meg.

A Régizene Fesztivál minden bizonnyal izgatottan várt eseményének ígérkezik Várdai Istvá n hatalmas vállalkozása, amelynek keretében Johann Sebastian Bach mind a hat, csellóra írt szólószvitjét megszólaltatja, egyetlen este. Ezek a művek is már jó háromszáz évesek, hiszen szerzőjük éppen 1723-ban fejezte be a munkát Köthenben, ahol ezeket a műremekeket is komponálta, majd onnan szerződött át Lipcsébe. Várdai István alázatos és természetes zeneiségből fakadó megközelítésmódját dicséri, hogy a szviteket tartalmazó lelkes visszhangot kiváltott lemeze öt évvel ezelőtt a legismertebb videómegosztó oldalra is felkerült, és eddig — a komolyzene terén mindenképpen kiugróan magas — hárommillió megtekintésnél tart. Yo-Yo Ma nála két évvel korábban publikált hat szvitje ötmillió megtekintésnél jár, Várdainak tehát nincs miért szégyenkeznie.

Már csak azért sem, mert kevesen vállalkoznak arra, hogy élőben megszólaltassák a csellóirodalom Csomolungmáját szimbolizáló hat csellószvitet, márpedig Várdai nem először mássza meg ezt a csúcsot egykor Jacqueline du Pré által birtokolt, éppen háromszázötven éve készült Stradivari-hangszerével.

A fesztivál különleges színfoltját alkotja a 2009 óta működő Tercina együttes koncertje, amelyen a három kiváló muzsikus Vitárius Piroska (hegedű), Kállay Katalin (blockflöte) és Győri István (pengetős hangszerek) — Balassi Bálint énekelt verseihez hoz bennünket közelebb. Kálid Artúr színművész tolmácsolásában nemcsak a költeményeket hallatjuk, hanem azokat az egykor közismert dalokat is, amelyekre azok születtek, valamint azon nagyhírű európai szerzők kompozícióit, akikről feltételezhető, hogy zenéjüket Balassi jól ismerte és szerette.

Várkonyi Tamás

Spányi Miklós

2023. február 24. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RÉGIZENE FESZTIVÁL TR O MBA VENEZIANA BOLDOCZKI GÁBOR ÉS A WROCŁAW BAROQUE ORCHESTRA

Közreműködik: Jarosław Thiel — művészeti vezető, cselló

2023. március 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RÉGIZENE FESZTIVÁL

RA M EAU: CASTOR ÉS POLLUX (ELSŐ VÁLTOZAT, 1737) — KONCERTSZERŰ ELŐADÁS

Szereplők:

Télaïre: Judith van Wanroij

Phébé: Véronique Gens

Castor: Reinoud Van Mechelen

Pollux: Tassis Christoyannis

Minerva/Egy csillagkép: Olivia Doray

Vénusz/Hébé követője/Egy boldog árnyék: Hasnaa Bennani

Ámor/Öröm/Egy másik boldog árnyék: Jehanne Amzal

Mars/Második atléta/Jupiter: David Witczak

Első atléta/Főpap: Varga-Tóth Attila

Közreműködik:

Purcell Kórus

Orfeo Zenekar

Vezényel: Vashegyi György

2023. március 3. Üvegterem

RÉGIZENE FESZTIVÁL A BŰN B ÁNÓ KÖLTŐ: A TERCINA EGYÜTTES ÉS KÁLID ARTÚR BALASSI-ESTJE

2023. március 4. Fesztivál Színház

RÉGIZENE FESZTIVÁL

SPÁ N YI MIKLÓS, EMANUEL ABBÜHL

ÉS A CONCERTO ARMONICO

BAROKK OBOAVERSENYEK

Közreműködik: Seung Eun Lee — oboa

2023. március 5. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RÉGIZENE FESZTIVÁL BA C H: A HAT CSELLÓSZVIT VÁRDAI ISTVÁN SZÓLÓESTJE

PRÁGA HAGYOMÁNYAI

Egy zenekar, amely emberemlékezet óta intakt módon őrzi saját hangját, és egy karmester, aki pár röpke év leforgása alatt kulcsfigurává nőtt Prágában: a Bartók Tavasz nyitókoncertje az övék.

Cseh zenészek — a magyar zenetörténet ismeretében korántsem indokolatlan, ha e jelzős szerkezet olvastán hálaérzet fog el bennünket. Hiszen a messze földön híres cseh fúvósoknak oly sokat köszönhet a hazai zenei és zenés színházi kultúra. S persze legkevésbé sem csupán történeti olvasmányainkból tudhatjuk, hogy a csehek jól muzsikálnak: koncertélmények sora igazolhatja ezt. Például a Cseh Filharmonikus Zene kar vendégjátékainak eleven emléke évek vagy akár évtizedek távolából.

Legelső hangversenyüket 1896-ban Antonín Dvořák vezetésével adták. A folytatás is kedvezőnek tetszett: 1908-ban a Cseh Filharmonikus Zenekarnak jutott egy Mahler-szimfónia, a Hetedik ősbemutatójának dicsősége (a zeneszerző vezényletével), alig tíz év múltán pedig már egy új nemzetállam büszkeségévé vált ez a kulturális intézmény. Ráadásul épp ekkortájt a Filharmonikusok élére került Václav Talich, a nagy zenekarnevelő, s olyan munkát végzett, amelyről bízvást állítható, hogy kiállta a történelem viharait.

A Cseh Filharmonikusok a maroknyi zenekar egyike, amely őrzi jól felismerhető, egyedi hangzását: „…ez nem minőség, hanem identitás dolga. Létezik egyfajta töretlen azonosság. A Cseh Filharmonikus Zenekar ápolja a kezdetekig visszanyúló saját hagyományát: hogy miként játszanak a muzsikusok a hangszereiken, s hogy milyen hangzásra törekednek. Ezt egyaránt hallani a vonósok és a fúvósok hangadásán.” Az idézet illetékes és avatott személytől való, és alkalmasint azzal együtt is hitelesnek fogadhatjuk el, hogy tudjuk, e vélemény megfogalmazója nem elfogulatlan. Az iménti mondatok ugyanis Szemjon Bicskov tól származnak, a karmestertől, aki 2018 óta művészeti vezetője az együttesnek. Annál is inkább hihetünk neki, mivel az idézett interjúban arról is beszélt, hogy zenekara a saját hanghoz esetenként akkor is ragaszkodik, amikor egy-egy új, a repertoárján eladdig nem szerepelt mű megszólaltatása netán más megközelítést igényelne. Ilyenkor elkél a dirigensi tekintély, s abban aztán nincs is hiba, hiszen Bicskov hamar meghatározó figurává vált prágai zenészei számára.

Az együttes művészi együttműködése a most hetven esztendős, leningrádi születésű karmesterrel igazi nagy egymásra találás. Bicskov, aki világkarrierje során többek közt az Orchestre de Paris és a kölni rádiózenekar vezetőjeként is dolgozott már, 2013-ban lépett munkakapcsolatba a Cseh Filharmonikusokkal. Ő vezényelte lemezre az együttes Csajkovszkij-ciklusát a Deccánál, s ettől kezdve visszatérő vendégkarmestere lett a prágai Rudolfinumban megtartott bérleti hangversenyeknek. A dirigens és a zenekar együtt muzsikálásának

kémiája pedig olyannyira üdvös és nyilvánvaló volt, hogy amikor a filharmonikusok nagytekintélyű és rajongott vezetője, Jiří Bělohlávek 2017-ben elhunyt, az együttes testületileg Bicskovhoz fordult. Ahogyan arra a művész több interjújában is derűs meghatottsággal visszaemlékezett:

„Az egyik prágai koncertem után a zenekar küldöttsége megjelent a szobámban, és vezetőjük beszédet tartott, amelyben arra kért, vállaljam el a vezető karmesteri és művészeti vezetői tisztséget, s mint kereken kimondta: azt kívánjuk, hogy légy az apukánk A zenekar száz százaléka szavazott rám — hát milyen gyakran fordul elő ilyesmi?”

A bizalom és az összhang azóta is kitart, erről tanúskodik a tavaly szeptemberben egészen 2028-ig meghosszabbított együttműködés. Amiként ezt bizonyítják azok a remek prágai koncertfelvételek is, amelyeket mostanában gyakorta láthatunk és hallhatunk klasszikus zenei tévécsatornákon.

A prágaiak műsorának középpontjában elhangzó bemutató, Thierry Escaich (1965) Études symphoniques című, zongorára és zenekarra írott művének első magyarországi megszólalása elé izgalmas „felvezetőt” szerkesztett a koncertnaptár véletlene: néhány héttel a Prágaiak vendégszereplése előtt ugyanis a mű alkotója orgonaművészként is a Müpa pódiumára lépett. A február 8-i esten a párizsi Conservatoire egykori neveltje és jelenlegi tanára, a Saint-Étiennedu-Mont-templom orgonistája részben szólóban, részben a Concerto Budapest kíséretével adta elő saját műveit és nagy elődje, César Franck kompozícióit.

„A zenekar száz százaléka szavazott rám — hát milyen gyakran fordul elő ilyesmi?”

Fotó: Marco Borggreve

Szemjon Bicskov

Thierry Escaich régi, visszatérő vendége a Müpának, játékát Fassang László méltán népszerű Orgonapárbajain is megtapsolta már a közönség. Kompozíciói között természetesen sok az orgonadarab, de zeneszerzőként valamennyi műfaj és előadóapparátus iránt nyitott. Mivel eddigi műveiben megtapasztalhattuk a különleges színek és a virtuóz fogalmazásmód fontos szerepét, a most felhangzó új darabtól is okkal várunk izgalmas hangzásvilágot és fordulatos zenei történést.

És az új mű szólistája? A dél-koreai

Cso Szongdzsin még csak huszonnyolc éves, de már tizenhat esztendeje koncertezik. Imponáló versenysikerei közül talán a 2015-ös varsói Nemzetközi Chopin Versenyen aratott győzelme adott leg-

nagyobb lendületet számára a pályán: ezt követően kezdtek sorjázni lemezfelvételei, amelyeket hallgatva nemcsak játékának hangszeres tökéletességét csodálhattuk meg, de — Mozart, Schubert, Liszt, Chopin, Debussy, Berg műveiben — játékának költőiségét és tájékozódásának stiláris sokoldalúságát is. Vitathatatlan, hogy Cso Szongdzsin ma a fiatal zongoraművészek nemzetközi mezőnyének egyik legizgalmasabb egyénisége, aki már régen több mint ígéret.

A koncert műsorának érdekessége, hogy egyrészt csak a 20. és 21. század zenéjéből válogat, hiszen Thierry Escaich új darabját Bartók A csodálatos mandarin-szvitje és Stravinsky Petruskájának 1946-os átdolgozása keretezi — vagyis egy pantomim koncertcélokra készült szerzői sűrítménye

és egy balett. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Thierry Escaich-nek közismerten szenvedélye a film, és korábbi pályája során némafilmhez is komponált már zenét, alkotói gondolkodását tehát erősen befolyásolja a cselekményesség és a vizualitás, talán nem túlzás azt feltételeznünk: „történetmesélős” koncertre számíthatunk. László Ferenc

2023. március 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A BARTÓK TAVASZ NYITÓKONCERTJE SZE M JON BICSKOV

ÉS A CSEH FILHARMONIKUS ZENEKAR

Közreműködik:

Cso Szongdzsin — zongora

Cseh Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Szemjon Bicskov

Fotó: Harald Hoffmann

Cso Szongdzsin

A SZÍV KÖZEPÉBE

Az ír énekes-dalszerző, DAMIEN RICE archetípusa az olyan előadónak, aki magának köszönheti a sikereit. Mindig a saját útját járja, érzékeny és megindító, ugyanakkor éles és tűpontos kamarafolkos szerzeményeivel mindig a szív közepébe talál. És az ő szíve is hatalmas, bizonyítja ezt a rengeteg jótékonysági kezdeményezés, amiben részt vesz. Dalai sikerét pedig sok más mellett a rengeteg mozi- és tévéfilm, amelyben felbukkannak. Élőben azonban mindennél szuggesztívebb — látni kell.

Damien Rice nemcsak precízen felépített folkos, törékeny dalaival és magnetikus hatású előadásmódjával kiemelkedő alakja a popzenének, de figyelemreméltóvá teszi története, karrierje, számos döntése. Arról nem is beszélve, hogy az őszinte, önfeltáró szerzeményekből áradó emberi vonások fedik is a valóságot.

A karizma és tudatosság már karrierje kezdetén nyilvánvaló volt, hiszen a kilencvenes évek elején iskolai zenekarként indult Juniperben jó társakra talált, és két magánkiadású EP után egy nagy lemezcég is fantáziát látott bennük. Az elkötelezett közönségbázist építő zenekar két népszerű kislemezt (Weatherman, World Is Dead) jelentetett meg a szerződtetés után 1998-ban, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Rice frontemberként nem hajlandó a zeneipar törvényei szerint játszani, a művészi hitelesség fontosabb számára a lemezcég által elképzelt sikernél (rádióbarátabb megszólalásmód felé igyekeztek terelni őket). Azonnal kivált a feltörekvő formációból, amely Bell X1 néven folytatta, és lett Írország egyik legnépszerűbb zenekara a 21. században — hősünk mindig jó érzékkel válogatta társait, a többiek is tehetséges zenészek.

Rice viszont nem épített kezdeti hírnevére, inkább évekre eltűnt, még Írországból is. Toszkánában dolgozott egy farmon, Európa városaiban utcazenélt, első szólólemeze dalait írva, amiben unokatestvére, a híres brit filmzeneszerző, David Arnold (James Bondfilmek, Függetlenség napja, Godzilla stb.) segítette egy kis hordozható ministúdióval. És hogy Damienünk mennyire érette az idők szavát, bizonyítja, hogy O című bemutatkozó albumát saját kiadásban jelentette meg — ehhez persze kellett a nagykiadós rossz tapasztalat is —, a lemez két és félmilliós világsikere pedig intim, lágy, melankolikus, mégis melengető hatású dalai hitelességét, erejét támasztotta alá. Felvételei annyira magával ragadóak, inspiratívak voltak, hogy azonnal elárasztották a filmeket (Közelebb, Maradj!, Jó társaság, Shrek 3) és tévésorozatokat (Lost, Vészhelyzet, A Grace klinika), és ez a tendencia a későbbiekben is folytatódott.

Ő viszont — a magánkiadás miatt hirtelen jött pénzügyi siker és Hollywoodból is táplált világhírnév ellenére — azzal tűnt ki, hogy őrizte a dalaiból áradó személyességet, emberi maradt: számtalan jó ügy mellé állt, segélylemezeken és segélykoncerteken lépett fel. A végtelenül szerény, hatalmas szívű előadóra ismerünk azokon a felvételeken is, amelyek a hagyományos karácsonyi dublini utcazenéléseken készülnek: minden szenteste összegyűlik az ír zene krémje, hogy együtt énekeljen és kalapozzon a hajléktalanokért. Bono, Sinéad O’ Connor mellett Damien Rice is velük dalol, sőt, Glen Hansard mellett ő a kezdeményezés egyik motorja. Azt pedig, hogy bemutatkozása nem egyszeri remeklés volt, a szórványosan érkező folytatások támasztják alá. Minőségét jelzi, hogy csak akkor szólal meg, akkor ad ki lemezt, ha van mondanivalója, ha valóban összegyűlt egy olyan anyag, amely értékes. A 2006-os 9 című album a debüthöz hasonlóan szenvedélyes, de halk szavú, és mások mellett még Lisa Hannigan énekes-zenésszel (ő sokáig az életben is társa volt) és Vyvienne Long csellistával készült. Később mindketten önmaguk jogán is méltán lettek elismert előadók — újabb bizonyíték arra, hogy Rice milyen jó képességgel válogat zenei partnereket. A Rick Rubin sztárproducerrel készült 2014-es My Favourite Faded Fantasy ugyanakkor már dúsabb hangszerelésű lemez, amelynek hosszú, szépen felépített dalaiban az előzményekhez hasonlóan helyet talál egymás mellett szimbolikus rímfolyam és keresetlen szakralitás.

Mindez szép és jó, az idő múlásával pedig talán egyre inkább reménykedhetünk új lemezben is. Ami viszont állandó, az az, ahogyan egy Damien Rice-koncert lezajlik: úgy énekel, hogy a teremben mindenki lélegzetvisszafojtva figyeli, együtt rezonálva előadásával. Az újra és újra életre kelő dalaival.

2023. április 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ DA M IEN RICE

Fotó: Blair Alexander

Damien Rice

Járatlan utakon

Száz éve született Ligeti György

A Heidelbergi Tavasz Zenei Fesztiválon, majd két nappal később a Bartók Tavasz

Nemzetközi Művészeti Heteken ad koncertet a KLANGFORUM WIEN , programján a száz éve született Ligeti György versenyművei szólalnak meg, hazai szólisták közreműködésével. Az est karmestere EÖTVÖS PÉTER , őt kérdeztük a szerzőről és a különleges műsorról.

Egy zeneszerző halála gyakran a művei iránti érdeklődés elcsendesülésével jár. A csend olykor egészen hosszan eltarthat. A Ligeti György halála óta eltelt másfél évtizedben mekkora volt a csend?

Úgy látom, hogy nála egyáltalán nem állt be ez a bizonyos csend. Jelentős pályatársaival, például Karlheinz Stockhausennel, Luciano Berióval, Mauricio Kagellel ellentétben a Ligeti iránti érdeklődés még fokozódott is. Jó könyvek jelentek meg róla, zenekari darabjait szívesen vezénylik a karmesterek, és általában maguk a zenekarok is szeretik. Születésének századik évfordulója mindezt tovább erősíti majd.

Ön már kisiskolásként találkozhatott Ligetivel, később pedig karmesterként folyamatosan kapcsolatban volt vele és műveivel. Mi volt az első meghatározó zenei impulzus, amely a Ligetizene felől érkezett?

Zeneakadémiai zongoratanáromnak, Szegedi Ernőnek nagyon sokat köszönhetek: nála tanultam meg Ligeti még idehaza írt sorozatát, a Musica ricercata című ciklust. Aztán 1965-ben, Darmstadtban találkoztam vele, akkor mutatták be a Requiemet, és arról tartott előadást. Karmesterként különösen sokat foglalkoztam zenéjével a ’70-es évek végétől, amikor a párizsi Ensemble intercontemporain zenei vezetője lettem. 1992-ben, Kölnben, az Ensemble Modern élén pedig én vezényeltem a Hegedűverseny második változatának bemutatóját.

A közös munka során milyen kérdések merültek fel?

Csak technikai kérdésekről beszéltünk. Semmi esztétika! Nem is lett volna másra szükség, hiszen a Hegedűverseny világa számomra nem ismeretlen, ugyanebből a világból, ugyanebből a zenei nyelvből érkeztem magam is.

Ön mit nevezne meg Ligeti legsajátabb alkotóművészi tulajdonságaként?

A bátorságot, a merészséget, a járatlan utak felfedezésének élvezetét. Személyisége, egész lénye arra késztette, hogy ne foglalkozzon elvárásokkal, hogy mindig olyasmivel foglalkozzon, amivel rajta kívül senki. Számomra különösen kedves az Aventures és Nouvelles Aventures, mert ebben Ligeti megalkotta a modern operai nyelv prototípusát. Sajnálom, hogy aztán ő maga nem ment el ebbe az irányba.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Eötvös Péter

A Klangforum Wien koncertjén három versenymű hangzik el. Ezekben a darabokban felfedezhetők olyan törekvések, melyek hasonlóan állítják új pályára a műfajt, mint ahogyan az Aventures az operáét?

Számomra a Csellóverseny ilyen. Nincsenek benne szokásos elemek, magát a hangszert is egészen speciális módon kezeli, amiben meghatározó szerepe lehetett a darabot bemutató, fantasztikus gordonkásnak, Siegfried Palmnak. Egészen különleges dolgokat tudott. Csak egyetlen példát említek: egy üres húrt is képes volt megvibrálni a hangszer testén keresztül, de általában is elmondható, hogy az az extrém zenei világ, melyet Ligeti kialakított a szólista számára, neki teljesen természetes volt. Olyan halkan tudta megszólaltatni a hangszerét, hogy valójában nem is lehetett hallani, de mégis az volt az ember érzése, hogy hallja. Karmesteri szempontból is ez a versenymű adja a legizgalmasabb feladatot, mert a szólista minden zenei pillanatát közvetíteni kell az együttes felé, folyamatos kontroll alatt kell tartani a szokatlanul csendes játékmódot. Itt végig nagyon szoros kapcsolatban kell maradnom a szólistával, a zenekart pedig valahogy be kell vonnom az ő bűvkörébe. A Zongoraverseny ebből a szempontból tipikusabb, lényegében azt kell tenni, amit a legtöbb zongoraverseny esetében. A Hegedűverseny egy harmadik eset, mivel az inkább kamarazene. Ligeti itt annyira érzékenyen közelítette meg a pillanatnyi akusztikai fenoménokat, hogy minden egyes hangot külön-külön is figyelni kell.

A heidelbergi és a budapesti koncerten a Klangforum Wien működik közre. Régi kapcsolat fűzi az együtteshez. Igen, sokat koncerteztünk együtt, több lemezfelvételt is készítettünk közösen, jól ismerem a zenekart. Persze ma már számos együttes képes magas színvonalon megszólaltatni Ligeti darabjait, de a Klangforum rendelkezik azzal a többlettel, amely szerintem Ligeti elképzeléseinek közvetítéséhez nagyon jól jöhet: a 20. századi

modern zene speciálisan bécsi dialektusát anyanyelvként beszéli. És túl azon, hogy Ligeti is Bécset tekintette otthonának, az ő zenei kultúrája Schönberg és Webern világához is erős szálakkal kötődik. Egy olyan együttes számára, amely többször is játszotta már ezt a repertoárt, Ligeti zenei nyelve ismerős közeg. A Kammerkonzertben pedig, amelynek minden egyes tétele egészen különleges, lehetőség lesz az extrakvalitások megvillantására, hiszen itt Ligeti valóban olyan hangszeres pillanatokat teremtett, amilyeneket előtte senki sem mert kipróbálni, mert az egyszerűen nonszensznek tűnt.

Molnár Szabolcs

2023. április 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARTÓK TAVASZ

EÖT V ÖS PÉTER ÉS A KLANGFORUM WIEN

LIGETI 100

Közreműködik:

Kelemen Barnabás — hegedű

Fenyő László — cselló

Fejérvári Zoltán — zongora

Klangforum Wien

Vezényel: Eötvös Péter

Fotó: Tina Herzl

„…egész lénye arra késztette, hogy ne foglalkozzon elvárásokkal, hogy mindig olyasmivel foglalkozzon, amivel rajta kívül senki.”

A koncert a Bartók Tavasz keretében a Heidelberger Frühling Musikfestivallal közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.

„Ha nem érzed, képtelen vagy csinálni”

Sara Baras: Alma

Spanyolországi

az összes jegyet: ez az egyszerű

tény máris sokat elárul a flamenco szupersztárjáról, a tavasszal végre újra Budapestre érkező

SARA BARASról.

Családi örökség nála a flamenco, húszas éveinek kezdetétől a legnagyobb színházak és fesztiválok visszatérő vendége, számtalan spanyolországi és nemzetközi díj birtokosa. Sara Baras 1998-ban alapította meg saját társulatát, és ez merőben új típusú felelősséget helyezett erős vállaira. Az elmúlt negyedszázadban átlagosan másfél-kétévente rukkolt elő új bemutatóval. Rokonszenves a fegyelmezett tempó, mert a mennyiség helyett a minőségre helyezi a hangsúlyt.

Egy-egy új bemutató előtt mindig egyedül lát munkához: időre van szüksége ahhoz, hogy a zene és a lépések találkozzanak egymással, aztán jönnek csak az alkotótársak, akik a fényekért, a jelmezekért vagy a díszletért felelnek. Hosszú hónapokig tart az előkészítés, táncosai a próbaidőszakban napi hét órán át keményen dolgoznak stúdiójában.

„A flamenco életforma” — jelenti ki Sara Baras egy néhány évvel ezelőtt vele készült interjúban. „Bátornak kell lenni, de a flamencotáncosok gyakran jóval hosszabb karriert is futnak be, mint más táncos műfajok képviselői. Megtanulnak alkalmazkodni egy olyan mozgástípushoz, amely különleges mozgékonysággal és lendülettel ruházza fel őket. Az idősebb flamencotáncosok más műfajokban nem tapasztalható erővel lépnek színre. A legfontosabb mégis a szenvedély: a flamenco nem a technikáról, hanem az érzelmekről szól. Ha nem érzed, képtelen vagy csinálni. A flamenco lényege nem a fizikai kifejezés: a mozdulatnak a szívből kell jönnie.”

Miközben igazat kell adnunk a táncos-koreográfusnak, azért megjegyezzük, hogy 2021-es bemutatójában, a máris a fél világot beutazott Alma (Lélek) című előadásában ő és táncosai egyaránt lenyűgöző technikai tudásról tesznek tanúbizonyságot. Az előadás a művész nemrég elhunyt édesapjának is emléket állít, amikor általa kedvelt zenékből válogat.

Az előadásban a flamenco zavarba ejtően gazdag hagyományát gondolja újra Sara Baras, amikor a 18—19. század óta elterjedt spanyol tánccal, a boleróval ötvözi azt. Az Alma a spanyol táncok színes, mozgó képekből álló tárháza: a tizenegy tételes munka a flamenco legismertebb ritmusképleteit veszi sorra. Összefüggő narratíva helyett érzések, benyomások, emlékek viszik előre az előadást: tudjuk jól, a szív a lényeg.

A végeredmény persze jóval több holmi leltárnál: ragyogó táncosain túl a kiváló zenészeknek és énekeseknek is jelentős szerep jut abban, hogy a spanyol kritika egy istennő megjelenéséhez hasonlítja Sara Baras fellépését az Alma színpadán.

Jászay Tamás

Fotó: Sofia Wittert

2023. április 10., 11. Fesztivál Színház

BARTÓK TAVASZ

SA R A BARAS: ALMA (LÉLEK)

Előadják: Sara Baras, Chula García, Charo Pedraja, Daniel Saltares, Cristina Aldón, Noelia Vilches, Marta de Troya — tánc Rubio de Pruna, Matías López „El Mati” — ének Keko Baldomero, Andrés Martínez — gitár Diego Villegas — szaxofon, tangóharmonika, fuvola Antón Suárez, Manuel Muñoz „El Pájaro” — ütőhangszerek

Közreműködik:

Juana la del Pipa, Israel Fernández, Rancapino Chico — ének Alex Romero — zongora

José Manuel Posada „Popo” — nagybőgő

Írta: Sara Baras

Szöveg: Santana de Yepes

Zene: Keko Baldomero

Díszlet: Peroni, Garriets

Jelmez: Luis F. Dos Santos

Fény: Antonio Serrano, Chiqui Ruiz

Koreográfus, rendező: Sara Baras

„A flamenco életforma.”

előadásaira elővételben elkapkodják

KORTALAN

Muzsikás50

„A magyar népzene az ember érzelmi spektrumát teljesen lefedi” — mondta egyszer HAMAR DÁNIEL , és ez igaz a MUZSIKÁSra is. A zenekar életműve, eddigi ötven éve nemcsak a magyar népzene teljes spektrumát fedi le, hanem megvan benne az emberi érzelmek teljessége is. A világban is leginkább elismert magyar zenekar ötvenéves, amit a Müpában húsvét hétfőn egész napos jubileumi esemény ünnepel, fő műsorszámában kétrészes gálakoncerttel.

Hogy mit jelent a Muzsikás a magyar népzenének, az elmúlt ötven év hazai zenetörténetének, az nem fog ebbe a cikkbe beleférni. De még csak az sem, hogy a világban mit jelent a Muzsikás hatása, hogy nélküle egészen mást gondolna egy külföldi a magyar népzenéről. Sőt, nyilván mi is mást gondolnánk róla a Muzsikás nélkül, amely 1973-ban ott volt a táncházmozgalom indulásánál, az elsők között készített népzenei lemezt (a Táncház II. kislemez 1974-ből), adott ki albumot külföldön, és lett a műfaj legnépszerűbb zenekara itthon és világszerte is. Táncházak, Muzsikás-klub, Muzsikás-füzet, Élő népzene sorozat, amerikai magánkiadású lemezek, külföldi turnék, a Kettő című első holland lemez 1980-ból, a Nem úgy van most, mint volt régen… című 1982-es album, táncháztalálkozók, 1987: az első angol lemez és áttörés a Cropredy Fesztiválon, az 1990-es amerikai turné, a Szól a kakas már album, az 1995-ös Queen Elizabeth Hall-beli telt ház, Bartók-album, a Royal Albert Hall Alexander Balanescuval, Kossuth-díj, 2004: Carnegie Hall New Yorkban, Allegro barbaro DVD, WOMEX-díj 2008-ban, Muzsikás 40-nap a Szigeten, Amadindával közös LP 2019-ben. Még nagy léptékben is olyan mérföldkövek maradnak ki, hogy ezt az ötven évet valóban egy teljes napon át kell ünnepelni.

És ez április 10-én, húsvét hétfőn így is lesz, hiszen már kora délután elkezdődnek az események, melyeken a zenekar életében kiemelkedően fontos előadók, szólisták, partnerek, barátok vesznek részt, belakva a Müpa tereit, bemutatva a magyar népzene sokszínűségét. Paár Julcsi gyerekműsorával indul a délután, aztán zenél a Dresch Vonós Quartet , majd az erdélyi gyökereket megidéző magyarpalatkai zenészek, Kodoba Florin és társai húzzák, hogy később a Muzsikásról könyvet író Jávorszky Béla Szilárd méltassa az együttes érdemeit. Ezután Zimber Ferenc és Szabó Dániel cimbalomduója következik, majd a Muzsikás-indulásban szintén meghatározó mezőségi zene kerül előtérbe az Erdőfű előadásában. Este pedig a kétrészes gálakoncerten a Muzsikás pazar vendégsereggel (ifj. Csoóri Sándor , Petrás Mária , Kacsó Hanga , Balogh Kálmán , Fülei Balázs , Pro Musica Leánykar , Farkas Zoltán „Batyu” , Tóth Ildikó , Berecz István , Muzsikás Fesztivál Táncegyüttes ) teszi fel minderre a pontot. Kortalan aranylakodalom — egy kivételes pálya méltó megünneplése.

Bese János

2023. április 10. Üvegterem I. emeleti előcsarnok Átrium

BARTÓK TAVASZ

MUZ S IKÁS-NAP

2023. április 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARTÓK TAVASZ

MUZ S IKÁS 50

Muzsikás:

Sipos Mihály — hegedű, citera, ének

Porteleki László — hegedű, koboz, tambura, ének Éri Péter — brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének Hamar Dániel — nagybőgő, gardon, dob, ének

Közreműködik:

Kacsó Hanga, Petrás Mária — ének

ifj. Csoóri Sándor — hegedű, brácsa

Fülei Balázs — zongora

Balogh Kálmán — cimbalom

Berecz István, Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó — tánc

Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)

az estre összeállított Muzsikás Fesztivál Táncegyüttes (művészeti vezető: Farkas Zoltán „Batyu”)

Fotó: Opitz Tamás

…ezt az ötven évet valóban egy teljes napon át kell ünnepelni.

KÜZDŐK ÉS SZELÍDEK

HOLLERUNG GÁBOR vezényletével különleges hangversenyt ad a Bartók Tavaszon a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR. Először Richard Strauss szimfonikus költeménye, az Imígyen szóla Zarathustra szólal meg, majd a közönség részletet hall Milton Elveszett paradicsomából — ennek főszereplője Lucifer, a bukott angyal.

E két műsorszám készíti elő az est legizgalmasabb fejezetét, GYÖNGYÖSI LEVENTE

Tragœdia temporis című szcenikus oratóriumának ősbemutatóját. A Müpa 2020-as Zeneműpályázatának díjazott alkotásáról a szerzőt kérdeztük.

Mit kell tudnunk a mű keletkezéstörténetéről és alapgondolatáról?

A Tragœdia temporis című szcenikus oratóriumot Madách

Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye nyomán, Kiss Judit Ágnes és Visky András szövegkönyvére írtam.

A darabot ketten találtuk ki Visky Andrással. Ő teológiai, metafizikai, színháztörténeti szempontból egyaránt rendkívüli szakember, magasrendűen képzett, ugyanakkor dramaturgiai tudása is elsőrangú. A négy megszokott szereplő — az Úr, Lucifer, Ádám és Éva — mellé gyermekszopránt kértem, aki hangzás tekintetében különválik a többiektől. Rövid gondolkodás után Visky máris hozta a háttértörténetet. A Példabeszédek könyvében van egy mondat egy messiási előképről. „Az Úr útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. Az ősidőkben formált engem, kezdetben, mielőtt a föld létrejött. […] Gyönyörűsége voltam mindennap, színe előtt játszadozva mindenkor.” Amennyiben az Úr és Jézus egy (ahogyan azt az Atya–Fiú–Szentlélek egysége is sugallja), a Gyermek is isteni princípium, az Úr mása. Olyan szereplő, aki filozófiailag egy az Úrral, művünkben azonban az Úr és ő különálló lények, nagyapa és unokája — ők ketten együtt teremtik a világot.

A gyerek beleszól a teremtés folyamatába? Olyannyira, hogy valójában a Gyermek a teremtő, az Úr csak segít neki. A Gyermek rajzol, és rajzából valójában kibomlik a világ: ezt halljuk a zenében is.

A szimfonikus zenekar mellett lesz két szintetizátor (a későbbi tételekben rockzenekar is). A Prológusban (a 0. tételben), amely a semmiben, az idők kezdete előtt játszódik, az Úr tanítgatja a Gyermeket beszélni. Ezalatt egy zeneileg meghatározhatatlan szintetizátorhangzást hallunk, ez reprezentálja a káoszt. A Prológus legvégére, amint a Gyermek megtanulta és kimondja az első szót („Fény!”), ez a bizonytalan, artikulálatlan hangzás D-dúr akkorddá alakul át. Megérkeztünk az 1. tételhez, a Teremtéshez, amelyet a gyermekangyalok kórusa indít, szintén a „fény” szóval.

Ez lesz a Cantemus?

A nyíregyházi Cantemus Kóruscsalád kétféle formájában jelenik meg: a Cantemus Vegyeskar (többek között) az angyalok kara, a Pro Musica Leánykar pedig a gyermekangyaloké. Az első tétel tehát a cappella indul, majd ahogy a világ fokozatosan létrejön, csatlakoznak a hangszerek is. Amit Haydn másfél óra alatt fejt ki A teremtés című oratóriumában rendkívül szofisztikáltan és részletgazdagon, nekem tíz perc alatt kell megoldanom a saját eszközeimmel.

A Gyermek szerepe véget is ér a teremtéssel?

Nem. A Gyermek erős: félig olyan, mint egy törékeny kisgyerek, ám mégsem csupán az — nagy hatalmú angyal is, s ez a tény rendkívüli jelentőséget kap. A 3. felvonásban a Gyermek szembefordul az Úrral, mert elege lesz abból, hogy minden elromlik, mindegyik szín rosszul végződik (ez Madách drámájának vezérelve, amit mi is megtartottunk). A Gyermek úgy érzi, az általa teremtett világ csupa szépség, csupa jóság, csupa felemelő játék kellene hogy legyen — nem tudja elviselni a sikertelenséget, a tökéletlenséget: azt, hogy érzése szerint az Úr őt cserben hagyta. Drámai koloratúráriája jelenti majd a mű csúcspontját a Falanszter szín előtt, amikor a Gyermek összeomlik és kivonul a történelemből. Viszonylag kevés marad meg tehát Madách művéből — és nem is az a szándékunk, hogy vele vitázzunk. Ő a maga korának esztétikáját írta bele drámájába. Számunkra nem az a mű végső mondanivalója, hogy „ember: küzdj és bízva bízzál”, hanem az, hogy „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a Föld”

Tóth Anna

A program a 10. Színházi Olimpia részeként valósul meg.

2023. április 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARTÓK TAVASZ

A KÉT K EDŐ SZELLEM HOLLERUNG GÁBOR

ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Házigazda: Lukács Sándor

Közreműködik:

Éva: Balga Gabriella

Ádám: Megyesi Zoltán

Gyermek: Zemlényi Eszter

Lucifer: Sándor Csaba

Az Úr: Cser Krisztián

Ónodi Eszter – próza

Budafoki Dohnányi Zenekar

Pro Musica Leánykar

(karigazgató: Szabó Dénes)

Nyíregyházi Cantemus Kórus

(karigazgató: Szabó Soma)

Librettó: Kiss Judit Ágnes

Koncepció, dramaturg: Visky András

TAVASZ 2023. március—április

Vezényel: Hollerung Gábor

Gyöngyösi Levente

„…valójában a Gyermek a teremtő, az Úr csak segít neki.”

LEZÁRATLAN ÜGYEK

Csengery Dániel meseoperája

CSENGERY DÁNIEL egyfelvonásos gyerekoperája, a Holle anyó a Müpa Zeneműpályázatának díjazottja. A darab ősbemutatóját a Bartók Tavaszon láthatjuk, az előadást SZEMENYEI JÁNOS rendezi. Vele beszélgettünk.

Holle anyó meséjét sokan ismerik, vagy legalábbis ismerni vélik.

A történet tanulsága is világos: a szorgalmas lány elnyeri jutalmát, a lusta pedig a büntetést. Rendezői szempontból mi a vonzó ebben a történetben?

Három mondatban is összefoglalható a mese. De van benne egy sereg megfejtendő, kibontandó elem. A szorgalmas lány például, aki figyelmet, megbecsülést és tiszteletet kap Holle anyó birodalmában, miért megy vissza oda, ahol csak szidásban, megaláztatásban, igazságtalanságban volt része? Van ott valamilyen elvégzendő teendője, lezáratlan ügye?

Milyen irányban lehet elindulni, ha tisztázni akarjuk ezt a kérdést? Maga az alapmese nem orientál.

A kezdő impulzust Csengery Dániel zenéjéből nyertem. Miután megismerjük a két mostohatestvért és az özvegy anyát, valamint a családi viszonyokat, a színen egyedül marad az anya, megindító áriát énekelve arról, hogy régebben, amikor a férje még élt, milyen boldogok voltak. A zene sokkal árnyaltabban mutatja be ezt az alakot, akit jellemzően gonosznak szoktunk látni. Éreztem, hogy ezek után a két lányt sem szabad egyoldalúan jellemezni. Az alapkérdés — szorgalom, lustaság — ma máshogyan merül fel, mint a 19. század elején, amikor az alapmesét gyűjtötték. A kézügyesség, a gyakorlatiasság inkább adottság, ahogyan az érzékenység, a kreativitás, vagy az álmodozást sarkalló képzelőerő is az. A librettó sejteni engedi, hogy ilyesmi lehet a forrása azoknak a különbségeknek, amelyek a lusta és a szorgos lány megítélését sarkosan szembefordítják. Az én elgondolásomban a múltbéli események megjelenítése segíti árnyalni a képet. Az eredeti darab prózai szerepét, a narrátort az apával azonosítottam. Az egykori cselekedetei adják a kulcsot a szereplők mostani magatartásához. Amíg élt, a lányok az adottságaikhoz, a képességeikhez illeszkedő feladatokat láttak el, a család tehát harmonikusan működött

csapatként. A halála — aminek a körülményeit megmutatjuk az előadásban, de a részleteket inkább a nézők fedezzék fel — vezetett az egység megbomlásához.

A jelen idejű cselekménnyel párhuzamosan flashbacktechnikával tárulnak fel a múlt történései?

Igen, ezt a feladatot bízom a táncosokra, akik sokféle alakban és reményeim szerint — a mozdulatok nagyon látványos választékával járulnak hozzá a zenében elbeszéltekhez. Több szemszögből is szükséges a szerepeltetésük. Egyfelől a Fesztivál Színház méretei igénylik és lehetővé is teszik a mozgalmasabb színpadi fogalmazást, másfelől Csengery Dániel zenéjének sodrása, lendülete koreográfiáért kiáltott, így kontrasztként Holle anyó birodalmának éteri nyugalma is jobban érvényesülhet. A gyermekopera érzelmi tetőpontja a három énekes szereplő tercettje a fináléban. Talán el lehet árulni annyit, hogy az apa emléke végül méltó helyére kerül, s a család visszatalál régi békéjéhez.

Molnár Szabolcs

2023. április 15., 16.

Fesztivál Színház

BARTÓK TAVASZ

CSE N GERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ

Aliz, a szorgos lány: Süle Dalma

Lujza, a lusta lány: Mester Viktória

Holle anyó / Özvegy: Meláth Andrea

Mesélő: Kőszegi Ákos

Közreműködik:

Budapesti Vonósok

Badora Dance Company

Librettó: Kiss Viktória

Dramaturg: Tóth Kata

Látvány: MADÁR

Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida

Koreográfus: Barta Dóra

A rendező munkatársa: Vári János

Rendező: Szemenyei János

Vezényel: Jankó Zsolt

Fotó: Csengery Máté Csengery Dániel

A hangverseny finn karmestere, Santtu-Matias Rouvali lahtiban született 1985-ben. Fiatalon ütőhangszeres játékot tanult, és számottevő sikereket is aratott hangszeres muzsikusként. Később a helsinki Sibelius Akadémián vezénylési stúdiumokat folytatott, mestere Jorma Panula, Leif Segerstam és Hannu Lintu volt. Jelenleg a Tamperei Filharmonikus Zenekar, a Göteborgi Szimfonikus Zenekar és a Londonban működő Philharmonia Orchestra vezető karmestere. A Philharmonia Orchestra élén először 2013-ban vendégszerepelt. Szerződése a zenekarnál vezető karmesterként a 2021/2022-es évad kezdete óta tart, és 2025-ig szól. 2020-ban az együttes és a karmester első közös lemeze is megjelent, ezen Csajkovszkij balettzenéje, Ahattyúktava hallható.

„Az 1. hegedűverseny első tétele lassan kibontakozó izzás.”

„EGY MŰ MEGSZÓLALTATÁSA ÖRÖK KERESÉS”

BARÁTI KRISTÓF április 16-án Bartók fiatalkori Hegedűversenyét játssza a PHILHARMONIA ORCHESTRA szólistájaként a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, a Bartók Tavasz programjába illeszkedő koncerten. A hegedűművész mesélt Bartók zenei nyelvének sajátosságairól, a mesterien felépített versenymű érzelmi fűtöttségéről — és karmesteri ambícióiról is.

Bartók Szólószonátájából csaknem húsz éve készített lemezfelvételt, és a hegedűversenyeket is játszotta. Hogyan illeszkedik repertoárjába ez a Geyer Stefinek komponált, sokáig ismeretlen mű?

A hegedűre írt Bartók-repertoár meglehetősen behatárolt, még ha az összes kamaraművét, rapszódiáját és versenyművét is számba vesszük. Engem érdekes módon az 1. hegedűverseny korábban „megtalált”, mint a zenetörténeti kánonban előkelőbb helyet elfoglaló második. Az Erzsébet Királynő Nemzetközi Hegedűversenyen nyert díjam után tűztem a műsoromra. Érdekes a versenymű története. A Geyer Stefinek írt darabot — mivel a zeneszerző és a hegedűművésznő kapcsolata megszakadt — sokáig nem is ismerte a zenei világ, a kéziratban hemzsegtek a személyes megjegyzések. Nekem mesterem, Tátrai Vilmos beszélt először erről a hegedűversenyről.

Kéttételes műről van szó, ami eleve szokatlan. Bartók érett kori Hegedűversenyéről tudjuk, hogy eredetileg azt sem háromtételes versenyműnek szánta, de a Székely Zoltánnal folytatott konzultációja eredményeként abból végül egy konvencionálisabb, a lassabb tételt két gyors közé ékelő alkotás született. Az 1. hegedűverseny első tétele lassan kibontakozó izzás. Hegedűszólóval indul, a zenekar fokozatosan kapcsolódik be a játékba, mígnem kiteljesedik az intenzív szerelmi vallomás. A második rész kissé ironikus — játékos fricska az első rész túlfűtött vallomása után. Táncdallamokon kívül egy kisebb fúga is helyet kapott benne — tehát rendkívül változatos a zenei anyaga, így mi, magyar hegedűsök különösen hálásak lehetünk azért, hogy Geyer Stefi 1956-ban bekövetkezett halála után nyilvánosságra került a kézirat.

Bartók kottaírása akkurátus, mégis ennek a műnek is ismerjük romantikus vagy virtuóz interpretációját. Mekkora szabadságot ad a zeneszerző az előadóművésznek?

Bartók zenei nyelvének megértése, megtalálása — a pontos jelzések ellenére — minden előadóművészre feladatot ró, hiszen a megszólalásmódot személyessé kell tennie. Leegyszerűsítés egy-egy előadást efféle általános jelzőkkel illetni.

A zenei értelmezést tekintve fontos a keletkezés körülményeinek ismerete, az, hogy ez egy erős érzelmekkel átitatott darab?

Az első tételnek egyértelműen ezt a hangulatot kell megjelenítenie. Aki volt már szerelmes, érteni és érezni fogja ennek a tételnek a kiteljesedését. Bár szerintem nem csupán a zene romantikája az,

ami esztétikai élményt nyújt, hanem a mesteri építkezés is, amely a lágyabb indítástól jut el az egyre erősebben érvényesülő érzelmek csúcspontjáig.

Csaknem huszonöt éve játssza ezt a hegedűversenyt. Úgy képzelem, hogy az idő múlásával párhuzamosan a felfogása is módosulhatott.

Egy mű megszólaltatása örök keresés, így nyilván akadhatnak benne idővel más fényben feltűnő részletek. Már csak azért is, mert egy hegedűművész játéka — s így az enyém is — folyamatosan változik. Mégis, ha egyszer az ember igazán meggyőződött arról, hogy mi a zenei tartalom lényege, igazsága, akkor hatalmas fordulatok már nem történnek az előadásában.

A Philharmonia Orchestrával lép fel. Dolgoztak már közösen?

Ez egy világhírű londoni együttes, akikkel első alkalommal zenélünk együtt. Mindig élmény, ha az ember egy nagymúltú zenekarral dolgozhat, és külön örülök annak, hogy a fiatal finn származású karmestergeneráció legjobbja, Santtu-Matias Rouvali vezényel majd, aki az együttes állandó karmestere.

Az utóbbi években Ön is rendszeresen vezényel, legutóbb január ban állt a Concerto Budapest élén. Ez csak mellékesen foglalkoztatja a szólistakarrierje mellett, vagy idővel egyre több teret enged majd a vezénylésnek?

Szándékom szerint igen, a vezénylés ugyanis számomra szerelem. Zenészként is nagyon sokat ad a karmesteri tevékenység. Rendkívül izgalmas a repertoár, és úgy érzem, van mondandóm a zenekari művekről, s remélem, ki is tudom fejezni mindezt a mozdulataimmal. A zenekarokkal eddig jó tapasztalatokat szereztem, szerettek velem dolgozni. A hegedülés mellett néhány év vagy évtized múlva a karmesterség bizonyára fontos szerephez jut majd a pályámon. A hangszeres szólisták jelentős része — Yehudi Menuhintól

Rosztropovicson át Ojsztrahig — pálcát ragad idővel, ám én nem a pályám utolsó szakaszában szeretnék ennek nekifogni; örülnék, ha addigra már jelentős tapasztalatokat szerezhetnék ezen a téren. Seres Gerda

BARTÓK

BA R ÁTI KRISTÓF

ÉS A PHILHARMONIA ORCHESTRA

2023. április 16. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

TAVASZ

Baráti Kristóf — hegedű Philharmonia Orchestra Vezényel: Santtu-Matias Rouvali

TÚL A HATÁROKON

Sokak emlékezetében élhetnek még a Játék határok nélkül címmel sugárzott televíziós műsorok képkockái. A játékos sportvetélkedő alkotói jó érzékkel léptek a népszerűség felé vezető útra, amelyet a műfaji határokon átívelő, formabontó megújulás, a minden képzeletet felülmúló kreativitás mérföldkövei szegélyeztek. Úgy tűnik, hogy e csábító alaprecepttel a magaskultúra képviselői is egyre szívesebben kísérleteznek.

A jelek szerint a Müpa március 8-i orgonaestjének szólistája, Nathan Laube előtt ismeretlen a műfaji kötöttségek és a hangszertechnikai akadályok fogalma. A 34 éves, chicagói születésű orgonaművész négy kontinensen, Berlintől Szöulig és Londontól Los Angelesig a világ csaknem valamennyi rangos hangversenytermében bizonyította már tehetségét.

Budapesti koncertprogramjának nyitó és záró műsorszáma, amelyekben hangszerelő tehetségének megcsillantására is alkalma nyílik, már-már provokatív zenetörténeti kalandozást ígér. Wagner Tannhäuser-nyitányát a 19. és a 20. század fordulóján alkotó

Edwin Henry Lemare, angol orgonista–zeneszerző átiratának Laube által újragondolt változatában hallgathatja meg a közönség. Liszt önmagában is progresszív h-moll szonátáját pedig saját adaptációjában szólaltatja meg az orgonista. A műsor hídformára emlékeztető szerkezetének belső pilléreit két, a magyar közönség előtt kevésbé ismert 20. századi francia szerző, Elsa Jacqueline Barraine és Jehan Alain egy-egy kompozíciója, a II. prelúdium és fúga, illetve a II. fantázia alkotja.

E szerzemények Magda Dávid orgonaművész-zeneszerző Akheron című darabját foglalják keretbe. A mű címe arra a folyóra utal, amely a mítosz szerint a halálból érkező lelkek első túlvilági állomása. Aligha véletlen, hogy ez a darab a műsor középpontjába került: a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazott alkotás ez alkalommal csendül fel első ízben közönség előtt. A mű görög mitológia ihlette narratívája remekül illik Laube műfaj- és stílushatárokon átívelő programjához. Ám ezúttal egy másfajta határvonalon egyensúlyozunk: az élet és a halál között húzódó mezsgyén haladunk, a létből a nemlét állapotába jutott halandó szomorúsággal, majd beletörődéssel elegyített érzésein vezet át bennünket az Akheron

Nem mindennapi zenei élményekre készülhet tehát a Müpa közönsége. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben helyet foglalók két órára egy páratlan muzsikus és egy kimeríthetetlennek tűnő lehetőségeiről, hangszín-kombinációiról híres hangszer minden képzeleten és határon átívelő közös utazásának részeseivé válhatnak.

B. Kaskötő Marietta

2023. március 8. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem NAT H AN LAUBE ORGONAESTJE

Nathan Laube

…a Müpa 2020-as

Zeneműpályázatán díjazott alkotás ez alkalommal csendül fel első ízben közönség előtt.

Fotó: Joseph Routon

IDÉZŐJELBE TETT LÍRA

Mindig izgalmasnak ígérkezik, ha egy fiatal, ismeretlen művész előadásában már jól ismert művet hallhatunk. Egy új olvasat a zene olyan jellegzetességeire hívhatja fel a figyelmünket, amelyek még a repertoárdarabot is új színben tüntethetik fel. Persze nagy kérdés, mennyire bátor az előadó, mennyire mer elszakadni a hagyománytól. A GYŐRI FILHARMONIKUS

ZENEKAR estjén minden esély megvan arra, hogy új műveknek halljuk a régieket három felvillanyozóan tehetséges muzsikus előadásában.

Mendelssohn slágernépszerűségű és örök szépségű e-moll hegedűversenyét például az a Stark János Mátyás szólaltatja meg, aki zeneszerzői diplomával is rendelkezik — már önmagában ez is friss olvasatot ígér. A fiatal muzsikus mindkét területen kimagasló tehetség: hegedűsként 2019-ben harmadik helyezett lett a berlini Rising Stars Grand Prix nemzetközi zenei versenyen, valamint Ránki Fülöppel együtt a 2016-os Weiner Leó kamarazene-versenyen. Zeneszerzőként 2013-ban megnyerte az országos Sugár Rezső Versenyt, öt évvel később pedig a Bartók Világversenyen lett harmadik.

A koncerten Mendelssohn alkotása előtt a német romantika másik emblematikus darabja csendül fel: Weber Bűvös vadász-nyitánya, amely töretlen népszerűségnek örvend a halhatatlan opera több mint kétszáz éve tartott berlini ősbemutatója óta. Az est karmestere — aki 2021 óta a Győri Filharmonikusok vezető karmestere —, a húszas éveinek végén járó Rajna Martin ugyan nem tekinthető pályakezdő fiatal művésznek, hiszen megannyi koncertet vezényelt már neves hazai és külföldi zenekarok élén, mégis: fiatalos lendülete, a művekhez mindig hű, de az alkotói szabadságot is kellő súllyal képviselő előadói habitusa olyan zenésszé teszi, akit öröm nézni, öröm hallgatni.

Rendhagyó módon egy második operanyitány is elhangzik a koncerten, az orosz romantikus Borogyin Igor hercegéből, de ez már az azt követő versenyművet vezeti fel: a hetven éve elhunyt Prokofjev talán legtöbbször játszott zongoraversenyét, a harmadikat Tamta Magradze szólójával hallhatjuk. A grúz muzsikus a Weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát 2019-ben, jelenleg posztgraduális tanulmányait végzi, és már számos versenyen ért el előkelő helyezést Tbiliszitől Utrechten át Stockholmig és Budapestig, ahol 2021 szeptemberében különdíjat kapott a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen. Az interneten fellelhető számos felvétele egyértelművé teszi, hogy fiatal kora ellenére karizmatikus muzsikusszemélyiség, akinek játékán mindig átsüt a mű szellemisége, és akinek számára igen kedvező terepet kínál a Prokofjev-zene ördögi virtuozitása, gúnyba hajló szellemessége, idézőjelbe tett lírája, olykor kemény billentésű zongoraszólama, ezerféle színe.

Várkonyi Tamás

2023. április 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

FELFEDEZÉSEK — IFJÚ GÉNIUSZOK, KLASSZIKUS ZENEKAROK

STA R K JÁNOS MÁTYÁS, TAMTA MAGRADZE

ÉS A GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR

Stark János Mátyás — hegedű

Tamta Magradze — zongora

Vezényel: Rajna Martin

Fotó: Tom McKenzie

Tamta Magradze

Remekművek átszabva

Különleges művek és produkciók a Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén

Tudja valaki, hányféle lehet egy pasticcio, azaz „zenei rakott tészta” — olyan mű, amelyet már meglévő kompozíciók tételeiből állítottak össze? Ezt még kiszámolni sem lehet, hiszen ahhoz legalább azt kellene tudnunk, hányféle alapanyag jöhet szóba. Valamivel jobb a helyzet, ha

megpróbáljuk kitalálni, hányféle mű állítható össze Haydn száznégy szimfóniájából egy — ilyen alakjában persze korábban sohasem létezett — pasticcio-szimfónia létrehozásakor. Hollerung Gábor karmester ellenállt a kísértésnek, hogy a legnépszerűbb tételekből kreáljon új darabot:

négy kevéssé ismert D-dúr szimfóniából (a Hoboken-jegyzék 61., 13., 73. és 53. sorszámú darabjából) állította össze a maga pasticcióját: Vivace — Adagio cantabile — Menuetto — Presto.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Hollerung Gábor

Ahogyan egy operaénekesnő Toscát és egy énekes Siegfriedet szeretne énekelni, úgy vágynak a táncosnők Scsedrin Carmenjére — immár évtizedek óta.

A Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén az újrafogalmazott Haydn-kompozíció után eredeti alakjában szólal meg Mozart G-dúr hegedűversenye a méltán világhírű litván hegedű- és brácsaművész, a karmesterként is kiemelkedő teljesítményt nyújtó Julian Rachlin tolmácsolásában. A tizenkilenc éves Mozart, a salzburgi hercegérsek zenekarának koncertmestere 1775-ben előzmények nélkül öt versenyművet írt hegedűre, egymás közelségében. Ismerve hangszeres kvalitásait, lehet, hogy ezeket nem is magának szánta, hiszen a darabok próbára teszik ugyan az előadó művészi képességeit, ugyanakkor kevés lehetőséget kínálnak a virtuóz csillogásra. Talán az ugyancsak salzburgi hegedűsre, a köztiszteletben álló Antonio Brunettire szabta a művek technikai kívánalmait. Valószínűbb azonban, hogy nem annyira a futamok gyorsaságával és a technikai nehézségekkel akarta elkápráztatni hallgatóit, mint inkább a versenymű műfajának aktuálisabb megoldásaival: a szerenádok, divertimentók, korai klasszikus szimfóniák világát idéző kompozíciós ötletekkel.

Mozart alkotását olyan átirat követi, amely a maga formájában nem kevésbé önálló életet él, mint az eredeti, amelynek nyomán keletkezett. Rogyion Scsedrin Bizet operájának témáira írta legendás Carmen-szvitjét, ily módon ikonikus táncszereppé alakítva át az opera vokális főszerepét. Ahogyan egy operai szoprán Toscát, egy tenor Siegfriedet szeretne énekelni, úgy vágynak a táncosnők Scsedrin Carmenjére — immár évtizedek óta. „Bizet partitúrája az egyik legtökéletesebb, amelyet valaha is írtak, ezért tartottam a munka során annyira fontosnak, hogy hangszínárnyalatokkal hangsúlyozzam a különbséget átiratom és az eredeti között. Így esett választásom a vonósokra és az ütőhangszerekre” — írta naplójában az orosz zeneszerző, aki a Carmen-szerepre áhítozó felesége, a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja (1925—2015) ösztönzésének engedve komponálta a zenekari darabként is népszerű szvitet. Az 1967-es bemutató vihart kavart. „Ön a spanyol nép hőséből könnyűvérű lányt formált” — nyilatkozta Jekatyerina Furceva, a Hruscsov- és Brezsnyev-éra hír-

hedt szovjet kultuszminisztere. „Ezzel naivan azt is beismerte, hogy nem olvasta Prosper Mérimée-t” — jegyezte meg Furceváról Scsedrin. Sosztakovics azonban kiállt az általa nagyszerűnek tartott mű mellett, és minden befolyását latba vetette annak elismeréséért. A koncerten tánc helyett Cakó Ferenc izgalmas homokanimációja nyújt a közönségnek vizuális élményt.

2023. április 22. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JÁ T ÉKOK ÉS SZENVEDÉLYEK

JULIAN RACHLIN ÉS

A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Közreműködik:

Julian Rachlin — hegedű

Cakó Ferenc — homokanimáció

Vezényel: Hollerung Gábor

Tóth Anna

Fotó: Julia Wesely

Julian Rachlin

LOMBARDOK BUDAPESTEN

Kevéssé ismert Verdi-opera: olyan fordulat ez, amelynek alkalmasint mindkét fele vonzó lehet. A lombardok koncertszerű előadása ráadásul még operai világnagyságokat is ígér a művel való találkozásunk alkalmára.

Lombardokról szóló operát írni Lombardia fővárosa, Milánó és a lombard kulturális élet középpontja, a Scala számára — első pillantásra aligha lehetne másnak vélni Giuseppe Verdi 1843-as témaválasztását, mint kockázatkerülőnek és bombabiztosnak. Szűk egy évvel az áhított áttörést meghozó Nabucco után ez éppúgy érthetőnek tűnhet, mint az a tény, hogy a harmincadik életévében járó maestro és szövegkönyvírója, Temi stocle Solera többé-kevésbé ragaszkodni látszott a megelőző siker receptjéhez. Vagyis újabb közös művükben szintén kitüntetett szerep jutott a kórusnak, amely kapott is egy Va, pensiero-utánérzést (O Signore, dal tetto natio), és persze itt is jutott hely a valójában csupán enyhén kockázatos, ám annál hálásabban megtérülő hazafias utalásoknak. S ha nem is az Ótestamentumhoz mérhető módon, de az új operának is volt közkeletű irodalmi előzménye és alapja: a klasszikusként tisztelt kortárs, Tommaso Grossi azonos (teljes) című vadromantikus eposza, A lombardok az első keresztes hadjáratban. Ez az alkotás egyébiránt alig pár év múltán elveszítette népszerűségét és irodalmi becsét, s a 19. század végén már így sommázták a derék olasz literátor fáradozását: műve „eposz akart lenni, ám [Grossi] iparkodását vajmi kevés siker koronázta, s a nemzeti tárgyú hősköltemény igen hamar feledésbe merült.”

Akárhogy is, az első felvonásában még egy jól ismert milánói színhelyet, a Sant’ Ambrogio-bazilika előtti teret is az operaszínpadra telepítő Lombardok utóbb tartósan megsínylette ezt a fokozott körültekintést és a vélelmezett sikerkalkulációt. Vagyis a mű még jócskán a komponista életében a nemzetközi operarepertoár

és a Verdi-életmű peremére szorult, akárcsak Párizs számára megalkotott francia

nyelvű és jelentősen átdolgozott variánsa, a Jérusalem. Mint több más Verdi-opera, amely 1843 és 1850 között, a zeneszerzői robot, a „gályarabság” éveiben keletkezett, úgy A lombardok is jószerével csak a 20. század utolsó harmadában kapott újra érdemi esélyt a feltámadásra, az újrafelfedezésre. Méghozzá úgy, hogy az esély beteljesedésének egyik fontos színterévé éppenséggel Budapest vált, ahol 1974-ben Verdi fiatalkori operája „drámai legenda” alakjában került az Erkel Színház színpadára: Lamberto Gardelli vezényletével, Mikó András rendezésében, a világkarrierjét itt és ekkor elindító Sass Sylviával az egyik főszerepben. Annak a csillagórás produkciónak részint valósággal világraszóló, nemzetközi hírű sikere támadt, részint a hazai operaközönség másfél-két generációjával megismertette ezt a művet, hiszen A lombardok utóbb vagy két évtizeden át ott szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán.

csáberőt. Hiszen mindjárt a női főszerepben, vagyis Giseldaként Nino Machaidzé t láthatjuk majd a pódiumon: a nagyszerű grúz szopránt, aki immár másfél évtizede tündököl a nemzetközi operasztárok legelső vonalában. Méghozzá teljességgel megérdemelten, hiszen az ő esetében a filmsztárokat megszégyenítő színészi teljesítmény az éneklésnek olyan játszi könnyedségével és kifejezőerejével párosul, ami ritkaság. Az opera legizgalmasabb és leginkább komplex figurája gyanánt azonosítható Pagano szerepét-szólamát pedig Michele Pertusi kelti életre, mint világszerte keresett Pagano-specialista és mint a jelenkori olasz basszusok egyik legnagyszerűbbje. Az ő oldalukon szerepel majd többek közt az Ivan Repuš ˘ ic’ vezényletével meghirdetett előadásban a III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny mexikói-amerikai fődíjasa, a tenor Galeano Salas , valamint azonos hangfajú olasz pályatársa, a rutinos Piero Pretti , de éppígy a magyar közönség büszkesége, Sebestyén Miklós is, aki pályafutása során a New York-i Metropolitan színpadáig is eljutott valamint a Virtuózok felfedezettje, Kristóf Réka . Olyan előadógárda készül tehát elénk lépni A lombardok megszólaltatásakor, amely kikezdhetetlen hitelű — akárcsak maga Verdi.

László Ferenc

Így hát némi bocsánatos túlzással most akár úgy is várhatjuk a Bajor Rádióval együttműködésben megvalósuló április 26-i koncertszerű előadást, mint találkozást egy régi, szívünknek kedves ismerősünkkel. Vagy valamelyest reálisabban és számolva az eltelt évtizedekkel: mint az újra felkínált első randevú lehetőségét a magyar operaközönség számára. Akár így, akár úgy készülnénk is A lombardok (be)fogadására, a produkció kiváló közreműködőkkel fokozza a ránk gyakorolt

2023. április 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VE R DI: A LOMBARDOK

— KONCERTSZERŰ ELŐADÁS

Arvino: Galeano Salas

Pagano: Michele Pertusi

Oronte: Piero Pretti

Giselda: Nino Machaidze

Viclinda: Kristóf Réka

Pirro: Sebestyén Miklós

Közreműködik:

Bajor Rádió Énekkara

(karigazgató: Peter Dijkstra)

Müncheni Rádió Zenekara

Vezényel: Ivan Repušić

„...az esély beteljesedésének egyik fontos színterévé éppenséggel Budapest vált ...”

„Zenekari darabot írni számomra olyan, mintha egy nagy vászonra festenék.”

Képzeletbeli tájak

Ősbemutató és magyarországi bemutató egyetlen estén, ismerkedés két kortárs komponista izgalmas világával, lenyűgözően szuggesztív és páratlan virtuozitású szólista, dinamikus egyéniségű karmester és Nyugat-Európa kiváló szimfonikus együtteseinek egyike: nem kétséges, hogy MARTIN GRUBINGER és a LUXEMBURGI FILHARMONIKUS ZENEKAR hangversenye emlékezetes élményt ígér.

Fotó: Marco Borggreve

Gustavo Gimeno

A zenekart 1933-ban alapították az RTL Radio „házi együtteseként” — vagyis a Luxemburgi Filharmonikusok eredetét tekintve rádiózenekar, és ez a tapasztaltabbak számára sokatmondó információ, hiszen a rádiózenekarok a világ minden táján olyan zenészeket tömörítenek magukba, akiket munkájuk rugalmasságra nevel: sokféle repertoárban otthonosak, és mindennapjaikhoz tartozik a stúdiófelvételek atmoszférája, a gyors alkalmazkodás követelménye. Az együttes élén olyan kiemelkedő muzsikusok álltak, mint az osztrák

Leopold Hager (1981—1996), a bécsi klasszikus repertoár specialistája, vagy a magyar közönség által is jól ismert francia muzsikus, Emmanuel Krivine (2006—2015), aki a klasszikus-romantikus alaprepertoár mellett elsősorban a gall szerzők műveiben nyújtott kiemelkedőt. 1958-ban egyetlen éven át még magyar vezetője is volt az együttesnek: az osztrákká lett 1956-os emigráns, Carl Melles (Melles Károly). A zenekarban uralkodó termékeny légkört jellemzi, hogy kilencven éves történetük során több olyan karmesterük is akadt, aki feltűnően sokáig maradt a Luxemburgi Filharmonikusok kötelékében: a Mellest követő Louis de Froment például huszonkét éven át.

Mai művészeti vezetőjük, a spanyol Gustavo Gimeno is kilencedik éve áll a zenekar élén — miközben egy ideje a Torontói Szimfonikusokat is irányítja. Vérbeli gyakorlati muzsikus: fiatalon nemcsak ütőhangszerjátékot és zongorát tanult, de 2002-ben az amszterdami Concertgebouw Zenekarának első ütőhangszeres művésze lett. A világklasszis holland együttesnél töltött évei alatt részesült karmesteri képzésben, az Amszterdami Konzervatórium falai között. Az első jelentős buzdítást nem akárkitől kapta: Mariss Jansons bátorította karmesteri terveit, s így aligha csodálható, hogy később éppen az ő asszisztense lett a Concertgebouw-nál. Olyan dirigensek mesterkurzusaira járt, mint Hans Vonk és Fischer Iván, mentorai között pedig Jansons mellett olyan művészeket említhet, mint Claudio Abbado és Bernard Haitink. Kivált Abbado segítette, akinek a bolognai Mozart Zenekarnál és a Luzerni Fesztiválzenekarnál is asszisztense volt. A Luxemburgiakhoz 2017-ben először csupán négy évre érkezett, majd 2022-ig hosszabbították meg szerződését,

a jelenlegi megállapodás szerint pedig 2025-ben ér véget munkája a zenekarral. A Torontói Szimfonikusokat 2022 óta vezeti, ők 2030-ig számítanak rá.

A Luxemburgi Filharmonikus Zenekar hangversenye azért is fontos eseménye a Müpa koncertkínálatának, mert ezen az estén hallhatja a közönség az évad zeneszerzője, Varga Judit stars buried deep című új kompozíciójának ősbemutatóját. A zeneszerző és zongoraművész, aki előbb a budapesti Zeneakadémián, majd a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait (s ma az utóbbi intézmény tanára), immár sok éve az osztrák fővárosban él, de változatlanul szoros szálak fűzik szülőhazája zenei életéhez, miközben egyre több művét mutatják be sikerrel Európaszerte a legkiválóbb nemzetközi hírű együttesek. Zeneszerzői érdeklődése kiterjedt: műjegyzékében operát éppúgy találunk (Szerelem című művét a Magyar Állami Operaház mutatta be), mint versenyműveket és nagyzenekari kompozíciókat, vonós zenekarra írt opusokat és ensemble- darabokat, kamarazenét, vokális műveket vagy épp szólókompozíciókat. Alkotói portréjának fontos vonása, hogy szívesen vállalja filmzenék és színházi kísérőzenék komponálását. Munkamódszeréről és új művéről egyszerre vall: „Zenekari darabot írni számomra olyan, mintha egy nagy vászonra festenék. Először felvázolom az arányokat, majd sok órát töltök a figurák finomításával. Keverem a színeket, finom és vastag vonalakat húzok, és végső simításként hozzáadom az apró részleteket, a fényt és a kontrasztokat. Új zenekari kompozícióm, a stars buried deep hatalmas képzeletbeli tájképet rajzol meg időben és hangokban. Szinte tapintható

ez a lassú tömeg, amely a semmiből születik meg a szemünk (illetve fülünk) előtt, lassan mozogni kezd, óriásira nő, és végül hatalmas robajjal omlik össze.”

Varga Judit műve mellett a koncert másik kortárs zenei műsorszáma az izlandi zeneszerzés középgenerációját képviselő Daniel Bjarnason ütőhangszeres versenyműve, az Inferno. A zeneszerző pokoli látomásait olyan művész jeleníti meg, akinek bravúros hangszerjátékát a Müpa közönsége már megismerhette, amikor az osztrák ütőhangszeres fenomén, Martin Grubinger Eötvös Péter Speaking drums című alkotását játszotta 2019-ben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén — a zeneszerző vezényletével. Aki hallotta — és látta — a produkciót, tapasztalhatta, hogy Grubinger nemcsak páratlan hangszeres muzsikus kivételes virtuozitással, de remek színész is, hiszen az Eötvös-darabban Weöres Sándor szövegét is mondania kellett, ráadásul szélsőséges eszköztárral. Így aztán aki meghallgatja Daniel Bjarnason alkotását, számíthat rá, hogy Grubinger játékának komplex megjelenítő ereje ezúttal is működésbe lép. Varga Judit és izlandi pályatársa képzeletbeli tájaihoz harmadikként Rimszkij-Korszakov szimfonikus szvitje, a Seherezádé mesevilága csatlakozik — képekben-látomásokban tehát bőven lesz részünk ezen az estén.

MA R TIN GRUBINGER

ÉS A LUXEMBURGI

FILHARMONIKUS ZENEKAR

Közreműködik: Martin Grubinger — ütőhangszerek

Vezényel: Gustavo Gimeno

Csengery Kristóf

Fotó: Simon Pauly

Martin Grubinger

2023. április 28. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JAZZ, BLUES és CHILI

Ha egy jazzmuzsikus a műfaj őshazájában akar karriert csinálni, Amerikába kell költöznie.

TONY LAKATOSnak nem kellett odáig repülnie, 1981-ben Nyugat-Németországban telepedett le. Ott vált nemzetközileg elismert szaxofonossá, olyan művésszé, aki amerikai, európai és magyar muzsikusokkal is megtalálja a közös hangot.

Híres zenészcsaládból származik, de gyerekként sem a cigányzene, sem a hegedű nem érdekelte. A szaxofon és a jazz annál inkább. Hatévesen kezdett vonós hangszeren tanulni, tizenöt volt, amikor áttért a fúvósokra. Néhány évvel később, 1977-ben már egész Magyarország ismerte a nevét, amikor a Kis Rákfogó együttessel megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakának hallgatója volt akkor, útja a végzés után egyenesen vezetett a magyar, majd a külföldi jazz világába.

Előbb itthon László Attila gitárossal megalakította a Things együttest, majd a német gitáros, Toto Blanke zenekarának lett tagja. Az utazások felnyitották a szemét, felmérte, hogy az európai színtér nagyobb lehetőségeket kínál a fejlődésre. Neve különböző formációk révén egyre szélesebb körben vált ismertté, mígnem 1993-ban úgy döntött, hogy felhagy a vándorélettel: a frankfurti rádió nagyzenekara hívta tagjainak sorába.

Ez a kapcsolat csaknem három évtizeden át tartott, miközben teret engedett személyes ambícióinak is. Tony Lakatos bekerült a jazz nemzetközi vérkeringésébe, mind több koncerthelyszínre kapott meghívást, számtalan muzsikussal játszott. Kiemelkedő hangszeres tudása, kreativitása, virtuozitása, sokoldalúsága mindenütt elismerést aratott. Szívesen vett részt különböző együttműködésekben, bátran szembesült új kihívásokkal. A rap, a hiphop és a jazz társításával maga is igyekezett tágítani a műfaj határait. Neve mintegy 350 lemezen olvasható, saját albumainak száma eléri a húszat.

Pályafutásáról könyv jelent meg Németországban, munkássága elismeréseként megkapta a Hesseni Jazzdíjat. Nyugalomba vonulásakor, 2022-ben a frankfurti zenekar fergeteges koncerttel vett búcsút tőle. Egy vérbeli muzsikus életében a korhatár persze csak jogi értelemben hoz változást. Ő sem pihen a babérjain, örömét leli a megnövekedett szabadságban, a szüntelenül érkező meghívások teljesítésében.

Ilyen az a koncert is, amelyet a Müpában ad kiváló amerikai és európai muzsikustársai közreműködésével. Ez a csapat készítette el legújabb, Blue Chili című, saját szerzeményeit tartalmazó lemezét, amelyet Chris Potter, a világhírű amerikai szaxofonos így ajánl a hallgatók figyelmébe: „Tony a jó ízlés és a szving mestere. Gyönyörű, meleg hangon játszik a tenoron (és altfuvolán!), remek érzéke van a dallamhoz és a ritmushoz. Ez a lemez kitűnő képet ad képességeiről.”

Turi Gábor

2023. március 3. Fesztivál Színház

JAZZMŰHELY TO N Y LAKATOS: BLUE CHILI

Tony Lakatos — tenorszaxofon, altfuvola

Közreműködik:

Alex Sipiagin — trombita, szárnykürt

Danny Grissett — zongora

Hans Glawischnig — bőgő

Gregory Hutchinson — dob

Neve mintegy 350 lemezen olvasható, saját albumainak száma eléri a húszat.

Tony Lakatos

JAZZMESTERI

FELLÉPÉS:

DIANNE REEVES

VISSZATÉR

DIANNE REEVES, a jazzéneklés nagyasszonya újra ellátogat a Müpa nagytermébe, hogy csodálatos, mesterkéletlen, mégis királynői énekét hallhassuk.

Dianne Reeves

Detroit szülöttének, aki a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben éppen egy hosszabb európai turné első állomásán lép közönség elé, nincs szüksége apropóra, évfordulóra vagy bemutatandó új lemezre ahhoz, hogy koncertet adjon: a legnagyobb hangversenytermek minden különleges aktualitás nélkül is megtelnek, ha fellépését hirdetik a plakátok, annál is inkább, mivel mint oly sokaknak, az énekesnőnek is kevesebb alkalma nyílt turnézni a koronavírusjárvány idején. Kipróbált, szinte állandónak tekinthető kísérőzenekarával, amelyben a Jonh Beasley—Reuben Rogers—Terreon Gully zongorás trióhoz a brazil Romero Lubambo gitáros társul, mindent meg tud mutatni, ami a jazzben izgalmas — és annál is többet. Reeves, akinek teljesítményét eddigi pályafutása során öt Grammy és számtalan egyéb díj ismerte el, azon kevés női előadók közé tartozik, akik a műfaj legmagasabb amerikai állami kitüntetését, a Jazz Mastert is megkapták.

Szó szerint bebújt Ella Fitzgerald cipőjébe, amikor hajdan, még középiskolásként be kellett ugrania helyette egy denveri klubban, ahol már ott volt a híresség ruhatára. Miután először hallotta Betty Cartert, egy héten át árnyékként követte. A legnagyobb hatást azonban Sarah Vaughan gyakorolta rá: az ő művészete előtt bő húsz éve egy teljes albummal tisztelgett — ennek elkészítésében és pályája egyengetésében George Duke vállalt szerepet, aki történetesen a nagybátyja volt. Elképesztően nagy terjedelmű orgánumát többször hasonlították Vaughanéhoz, operai mélységei valóban az övéire emlékeztetnek, és vitathatatlan, hogy a denveri tanulóévek klasszikus vokális képzése is jelentősen hozzájárult énektechnikájának kialakításához, de Reeves hangja Vaughanénál derűsebb csengésű. Nem csoda, hogy mindeddig legsikeresebb albuma, a Beautiful Life az életigenlést hirdeti.

helyette egy denveri klubban…

Sokoldalúságára jellemző módon jelentős partnerei között Harry Belafonte, Kenny Kirkland, Esperanza Spalding és Wynton Marsalis mellett Daniel Barenboim és Simon Rattle nevét is megtaláljuk; a jazz alapjaira épülő előadásait nemcsak brazil ritmusokkal és gospeles hangzásokkal, hanem crossover, R&B és popfeldolgozásokkal is színesíti. Többször megragadta az alkalmat, hogy kiálljon a nők jogaiért, egyebek között a Nina Simone-emlékturnén Lizz Wright és Angelique Kidjo mellett. Ilyen értelmű szöveggel íródott, Endangered Species című dalát a tavalyi Emmy-díjátadón barátnője, a színésznő Sheryl Lee Ralph óriási sikerrel énekelte el spontán módon, a megszokott közhelyes köszönetmondások helyett.

Az utóbbi időben megjelent koncertalbumain is felbukkannak új, saját számai. A Jazz Master elismerés óta korai felvételei közül több is előkerült, legújabban egy élő lemezfelvétel, amely az 1989-es Berkeley-i Jazzfesztiválon adott koncertjét örökíti meg. Akkor még főként örökzöldekből állt a repertoárja, amely azóta jelentősen kibővült. Budapesten talán abból az anyagból is merít majd, amelyet a George Clooney által rendezett Jó estét, jó szerencsét! című filmhez (2005) készített, és amelyet szintén Grammy-díjjal jutalmaztak. Számíthatunk kristálytiszta szövegmondására, rögtönzéseinek spontaneitására és hangjának kifejezőerejére.

Zipernovszky Kornél

ÜNNEPI JAZZKONCERTEK

Közel egy évtizedes hagyomány Magyarországon a Nemzetközi Jazznap megünneplése — ingyenes koncertekkel. Április 30-án mintegy kétszáz országban szerveznek díjmentes fellépéseket klubokban, hangversenytermekben és szabad ég alatti rendezvényeken. Nemcsak egy zenei műfaj szeretete, hanem a kultúrák párbeszédének elismerése és ösztönzése, valamint az emberi jogok tisztelete is megnyilatkozik e zenei eseményekben.

A Müpa idén is helyet ad a Nemzetközi Jazznap előadásainak. Délután ötkor kezdődik az első koncert, amelyen a Jazz Showcase szakmai és közönségdíját egyaránt elnyert Symbiosis 5 zenekar lép színpadra. A máris tekintélyt szerzett kvintett tagjai a konzervatóriumban, illetve

2023. március 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZLEGENDÁK DIA N NE REEVES

Dianne Reeves — ének

John Beasley — zongora

Romero Lubambo — gitár

Reuben Rogers — bőgő

Terreon Gully — dob

2023. április 30. Fesztivál Színház NEM Z ETKÖZI JAZZNAP

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen lettek barátok, s azóta többször hoztak el díjakat nemzetközi jazzversenyekről. Legszívesebben saját szerzeményeket játszanak.

A jazzrajongók széles köre által jól ismert Hajdu Klára Quartet este nyolckor lép a közönség elé. Hihetetlen, de a zenekar, néhány tagcsere ellenére, tizenöt éve van színpadon! Az énekesnő zenekara ezúttal kedvenc dalaiból válogatja össze műsorát, de meglepetéseket is tartogat. Vendégszólistaként hallhatjuk velük Borbély Mihály szaxofonost, Fekete-Kovács Kornél trombitást és Szakonyi Milán énekes-gitárost. M. J. Gy.

Szó szerint bebújt Ella Fitzgerald cipőjébe, amikor még középiskolásként be kellett ugrania

Cigányzenei hagyományok jazzben

Született zenészek, mondhatjuk az est két főszereplőjéről, hiszen Lisztes Jenő négyéves kora óta cimbalmozik, és tizenkettő volt, amikor megnyerte a Rácz Aladár Cimbalomversenyt, Biréli Lagrène pedig szintén tizenkét évesen már profiként zenélt. Egyikük az improvizatív cimbalomjáték nagy mestere, másikuk a django jazz virtuóza, akinek rangját jelzi, hogy a gypsy swing névadója, Django Reinhardt partnerével, a hegedűs Stéphane Grappellivel is együtt játszhatott. Lisztes Jenő a világhírű Roby Lakatos zenekarával bejárta a világot, de dolgozott már Hans Zimmerrel filmzenén, és a Budapesti Fesztiválzenekarnak is rendszeres vendégművésze. A Lisztes Jenő Cimbalom Projecttel pedig cigányzenei hagyományokra is támaszkodó improvizatív jazzt játszik. A django jazz egyenesen a cigányzenei hagyományokra támaszkodó improvizatív jazz, így eleve elrendeltetett, hogy Lisztes és Lagrène találkozzanak. Magyarországon ezen a koncerten láthatjuk őket először egy színpadon. Lisztes Jenő így vall különleges párosukról: „Az élet úgy hozta, hogy legelőször 2009-ben Lyonban játszottunk együtt egy django fesztiválon. Biréli Lagrène játékában is megtalálható a cigányzenei múlt, de törekszik a modernebb zenék felé is, ezáltal nemcsak django zenét lehet vele muzsikálni, hanem lényegében mindent.”

Hipnotikus katarzis

A világzene egyik nagy sikerlemeze volt 2021-ben a Still Moving című album, amelyet két nagy ötvöző, egy angol gitáros-énekes és egy olasz hegedűs-ütős-énekes készített közösen. Most eljött az ideje, hogy koncerten is élvezhessük a délolasz siratókat és szerelmes dalokat, valamint észak-afrikai és észak-amerikai zord bluesokat összeboronáló műsort, amely bizonyára élőben is magával ragadó lesz, már csak azért is, mert a két zenész külön-külön is karizmatikus. Justin Adams a nyolcvanas évek végén sokszínű new wave-produkcióban tűnt fel, amelyekben az ő arab és afrikai hatásokat befogadó gitárjátéka volt az egyik színesítő elem. Később is azért hívta közös zenélésre számos világsztár (Robert Plant, Tinariwen, Sinéad O’Connor), mert kifejezetten a sajátos adamsi játékot kívánta beépíteni saját dalaiba. A dél-olasz Mauro Duranté val egy Ludovico Einaudi által összehozott koncerten találtak egymásra, ahol mindketten vendégek voltak. Durante akkor már régóta együtt zenélt Einaudival, és a dél-olasz tarantella tempóstáncos salentói variációja, a pizzica egyik vezető játékosának számított. Rokonlelkek, ha találkoznak. A nyers arab és észak-afrikai blues és a vad pizzica transzritmusai megbabonázón fonódnak össze játékukban, akárcsak a siratóénekek és a blues melankóliája. Hipnotikus és katartikus este várható.

2023. április 18. Fesztivál Színház

JU S TIN ADAMS & MAURO DURANTE

Justin Adams — gitár, ének

2023. március 11. Fesztivál Színház LIS Z TES JENŐ CIMBALOM PROJECT FEAT. BIRÉLI LAGRÈNE

Lisztes Jenő — cimbalom

Orbán György — nagybőgő

Serei Dániel — dob

Biréli Lagrène — gitár

Lisztes Jenő Cimbalom Project

Justin Adams és Mauro Durante

kreativitás

Palya Bea számos kiemelkedő énekesnőt mutatott már be a magyar közönségnek, miután a 2014-es Nő című lemezének inspirációja nyomán elindult „Selymeim” — Énekesnők a nagyvilágból című sorozata a Müpában. Ezúttal az észt Mari Kalkun lesz a vendég, és Palya Bea minden korábbinál szorosabb együttműködést ígér a színpadon. A két énekest sorsszerű találkozás hozta össze Tallinnban, ahol Palya Bea koncertje után az öltözőben odalépett hozzá Mari Kalkun, és ott helyben elénekeltek közösen egy dalt. „Elmondta, hogy oda-vissza ismeri a dalaimat, és nagyon szereti őket. Beleéreztem abba az erőbe, amelyet átáramoltat magán, és amelyből másoknak is jut bőven.” Kalkun Palya Beához hasonlóan énekelt történetekben gondolkodik, észt folklór az anyanyelve, és maga készítette hangszereken is zenél. Letisztult, intim, és nagy erejű az előadása. Palya Bea szavaival: „lényéből, hangjából ősi nőiség árad. Mari született történetmesélő, törzsi énekeseket

megidéző énekmondó, bátran kísérletezik a hangadás ezer módjával, a díszített dallaménekléstől az állatutánzó hörgésen, eszkimó lihegésen át a csengő tisztaságú, északi fényt idéző sámánisztikus kiáltásokig — kijön az ő ajkán bármi, ami a történet megelevenítését szolgálja.

Bese János

2023. április 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem „SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL

P A LYA BEA ÉS MARI KALKUN

Mari Kalkun — ének, kannel, lábcsengő, harmonika, zongora

Palya Bea — ének, sansula, tapan, televi Közreműködik:

Orbán György — nagybőgő

Czirják Tamás — dob, ütőhangszerek

Szokolay Dongó Balázs — fúvós hangszerek

Lisztes Jenő — cimbalom

Mindig érvényes megszólalásokat keres

A Menyhárt Jenő gitáros-énekes-igazgató köré épülő Európa Kiadó az egyik legrégibb, meghatározó hazai formáció, generációjának és színterének nagy túlélője — a VHK és a Balaton mellett. Az 1981-ben létrejött zenekar számos emblematikus felállásban létezett, 2010 óta ismét teljesen aktív, és remek koncertjei mellett hasonlóan izgalmas lemezeket is kiad. Ezeken az albumokon, EP-ken (Annak is kell — 2013, …Valahol lenni… — 2016, Nincs Kontroll — EP, 2018, Love 2020 — 2021) rendre felbukkannak olyan továbbfejlesztett dalok, amelyek valamelyik korábbi kiadványon már napvilágot láttak. Az elmúlt évtizedben is folyamatosan igaz volt tehát Menyhárt Jenő egyik alaptézise: mindig érvényes megszólalásokat keres. Most is készül egy új anyag, az énekes-gitáros Menyhárton kívül Bujdosó János gitáros, Kálmán András billentyűs, Koroknay András basszusgitáros és Gyenge Lajos dobos alkotja az EK ötösét, ebben a felállásban dolgoznak friss lemezükön is, amelyen a mostani Müpa-koncert címét adó Könnyedén vett apokalipszis is szerepel majd. Szerepel a koncerten vendégként az Európa Kiadó alapító tagja, Kiss Llászló basszusgitáros is, aki 2013-ig volt a zenekar tagja. A Kiadó története mindig a megújulásról szólt, de mindig felmutatott, továbbalakított valamit a régiből is — ezen a koncerten sem lesz ez másként.

2023. március 22.

Fesztivál Színház

APOKALIPSZIS

Európa Kiadó: Menyhárt Jenő — ének, gitár

Bujdosó János — gitár, vokál

Kálmán András — billentyűs hangszerek

Koroknay András — basszusgitár

Gyenge Lajos — dob, ütőhangszerek

Vendég: Kiss Llászló

Kihagyhatatlan kettő az egyben

Az iLAND vadonatúj formáció, amely magas színvonalú prog rockot játszik, van egy remek bemutatkozó lemeze, amelyet ezen az estén teljes egészében megszólaltat élőben is. Az iLAND a hazai progresszív rock egyik meghatározó együttesének, az East utolsó felállásának zenészeiből és fiatal tehetségekből összeállt együttes, amely új megszólalásban játssza a legendás elődzenekar nagy slágereit. Mindkét tételmondat igaz, és mindkettő igaz erre a koncertre is. Igen, ez egy olyan kettő az egyben ajánlat, amelyre nem lehet nemet mondani. De lássuk a történetet kicsit közelebbről. A magyar prog rock egyik kulcszenekara, az East két nagy korszakot élt meg, a nyolcvanas évek közepétől kialakult második felállás három tagja, az alapítástól folytonosságot képviselő Pálvölgyi Géza billentyűs-zeneszerző mellett az akkoriban csatlakozott Dorozs mai Péter dobos-zeneszerző és Takáts Tamás énekes, két sokat foglalkoztatott fiatalabb zenésszel, Madarász Gábor gitárossal és Kontor Tamás basszusgitárossal kiegészülve most új együttest alapított iLAND néven. Ez a régi-új zenekar 2022 őszén adta ki bemutatkozó anyagát, A Sziget című dupla CD-t, amelynek első korongján egy szépen felépített, új számokból álló dalfolyam hallható, a második lemezen viszont az East második korszakának emblematikus szerzeményeit (David Bowie szeme, ’56, A szerelem sivataga stb.) játsszák élőben, új lendülettel. A teljes egészében előadott új anyagon túl a fent már sorolt dalok mellett például az Elrejtettél a szívedben, vagy a Ha zászlót bont a félelem című Eastklasszikusokat is újra hangszerelt változatban hallhatjuk.

2023. március 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem i LAN D — A PROGRESSZÍV ZENEI SZIGET

Pálvölgyi Géza, Dorozsmai Péter, Takáts Tamás, Madarász Gábor, Kontor Tamás.

Takáts Tamás — ének

Pálvölgyi Géza — billentyűs hangszerek

Dorozsmai Péter — dob

Madarász Gábor — gitár, ének

Kontor Tamás — basszusgitár, ének

Fehér Lili — vokál

Hegedűs Bori — vokál

A megújulási vágy vezérelte

Az ország egyik legnépszerűbb zenekara, a Vad Fruttik karrierje eddigi leghosszabb szünete után jelentkezett új albummal 2022 decemberében. Már ez is előjele lehetett annak, ami az Elválaszt című remek, komplex és érzékeny album megjelenésekor nyilvánossá vált: változások álltak be a zenekar életében. A munka oroszlánrészét a frontember Likó Marcell és a gitáros Kerekes Gergely végezte el, iamyank produceri közreműködésével. „Hosszú és kemény munka volt az Elválaszt elkészítése, ami kísérleti albumnak indult, a megújulási vágy vezérelte. Az első ötletek három évvel ezelőtt születtek, a munka iamyank produceri felkérése után gyorsult fel, és került a helyére az utolsó egy évben. Először a lemez címadó dala állt össze, és mutatott utat a további dalok kapcsán, ez adta meg az alaptónust” — mondja Likó Marcell. A sokszínű, bátor lemez megjelenésével a további három hangszeres posztján át is alakult a társaság, amely most iamyankkel a billentyűs hangszereken, az ország egyik vezető hangmérnökeként is ismert Dexter rel basszusgitáron, és az elektronika világából érkező, Ficture néven is alkotó Tokár Gábor ral a dobok mögött a friss albumot ezen az egy koncerten játssza el teljes egészében. A frontember a zenekar összeállását várta a leginkább: „most, hogy ez a remek gárda egymásra talált, jutalomként hat a zenélés, visszatért egy olyan felszabadultság a zenekarba, ami rég volt érezhető. Kihívás lesz ez a müpás koncert, hiszen sok dal nem kerül a lemezről koncert-rotációba, itt mégis meg kell komponálni a zenekari megszólalást, és ki kell találni azt is, hogy mely régebbi dalok illenek a legjobban ennek az estének az ívébe. Nagyon várom már.”

Dömötör Endre

2023. április 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VA D FRUTTIK

Likó Marcell — ének, gitár Kerekes Gergely — gitár Dexter — basszusgitár iamyank — billentyűk, elektronika Tokár Gábor — dobok

„SZÁZEZER IGAZSÁG TRAPPOLÁSA HALLIK”

SCHEIN GÁBOR pályája olyan, mint egy kaleidoszkóp, folyton változó színes üvegdarabjaival. Vagy legutóbbi kötetének főszereplőjét játékba hozva azt is mondhatjuk: „a rinocérosznak százezer alakja és korlátlan kiterjedése van.” Miből is áll tehát ez a számtalan formájú és kiterjedésű, sokszínű alkotói világ?

A költő, író, műfordító és egyben irodalomtörténész a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legváltozatosabb életművel rendelkező középgenerációs szerzője. Tudása széles és elmélyült, érdeklődése és figyelme sokirányú, érzékenysége pedig mindezt a tudást, sokféle ismeretet mozgósítja, hogy saját és szűkebb-tágabb közösségének életét, múltját, de nemegyszer aktuális jelenét is művészetté, irodalmi alkotássá formálja.

Schein Gábor írásművészete számtalan műfajban, formában megmutatkozott már. Kezdetben elsősorban a költészet állt alkotói tevékenységének előterében. Lírája ezer szállal kötődik a költészeti hagyományhoz, hiszen irodalomtörténészként is elsősorban a költői életművek, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky, Füst Milán és a Nyugat költészete áll érdeklődésének középpontjában. Ugyanakkor magabiztos formaismerettel rendelkező lírája el is rugaszkodik a mesterek örökségétől, és új megszólalási lehetőségeket keres, mint például a (retus) című kötet prózaverseiben, amelyben a kiretusált múlt darabjainak visszanyerése, helyreállítása történik.

A múltra és az aktuális jelenre egyaránt irányuló alkotói tekintet egy-egy életszakaszt s annak belső lenyomatait sűríti össze egyegy kötetben. Így a megszólalásmód, a líranyelv az élet- és léthelyzet változásával szintén örök változásban van. Ennek köszönhető, hogy Schein verseskötetei mindig valami mást, újat hoznak, akad köztük mitikus-mesei versfolyam (Irijam és Jonibe), verses regény (Bolondok tornya), teret és időt bejáró mozgás (Éjszaka, utazás) vagy éppen a bezártság, változtathatatlanság tapasztalatait közvetítő Üdvözlet a kontinens belsejéből. A költő legutóbbi verses

műve, az Ó, rinocérosz pedig az ovidiusi átváltozástörténetekre rájátszva a mítoszok átírásával, rombolásával-építésével alkotja meg az egyszerre bumfordi és légies rinocéroszlét kortárs világnézetét.

A szerző prózájában az egyéni és a kollektív múltfeldolgozás egyaránt szerepet kap. A lírai művek tematikájához, kérdéseihez hasonlóan a törésvonalakkal szabdalt múlt és a gyerekkor kap történetet a Lázár! című regényben, a Svéd pedig idegen közegbe helyezve, külső nézőpontból ábrázolja a kollektív történelmi traumák hatásait az egyes emberre. Schein prózai művei, legyenek azok novellák (Megölni, akit szeretünk), politikai esszék (Esernyők a Kossuth téren) vagy regények, megmutatják, hogy a múltnak milyen következményei vannak az egyén életére, a társadalom rossz beidegződéseire, mentális állapotára, a jelen közérzetére.

Művei összességükben közélet és magánélet szétválaszthatatlanságát, könyörtelen összefonódottságát sugallják, menekülni nem lehet.

Visy Beatrix

LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN SC H EIN GÁBOR-EST

Közreműködik:

Kocsis Pál — színművész

Juhász Gábor — gitár

Műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos

Rendező: Balog József

2023. március 6. Üvegterem

ADY MÁSKÉNT ÉS UGYANÚGY

A Balaton együttes Ady-verskoncertje

A Literárium Extra márciusi estjén a klasszikus magyar líra egyik legeredetibb hangú alkotójának művei találkoznak a magyar underground legendás zenekarával: a BALATON EGYÜTTES

feldolgozásában, VÍG MIHÁLY válogatásában hallhatjuk Ady Endre verseit.

A Balaton zenekar a hazai underground zenei szcéna egyik legrégebben működő és legsikeresebb együttese, különleges, egyedi hangzású, melankolikus dalaik és szövegeik sokak számára hivatkozási pontok. Nem sok olyan zenekart tudunk felsorolni az utóbbi évtizedek underground közegéből, amely ilyen kitartóan és megbízhatóan, máig heti rendszerességgel koncertezik. A változó összetétellel 1979 óta működő együttes alapítója Víg Mihály, Tarr Béla világhírű filmjeinek zeneszerzője, az est repertoárjának összeállítója: az ő válogatásában és hangszerelésében szólalnak meg Ady költeményei március 20-án a Fesztivál Színházban.

A zenekar és az Ady-életmű kapcsolata régi keletű: már több mint tíz éve foglalkoznak a költő verseinek zenei feldolgozásával. Három megzenésített költemény már a 2009-ben megjelent Balaton-válogatáslemezen is hallható volt, majd a szerző halálának századik évfordulójára összeállt a zenekar Ady-estje, amelyről 2021-ben az Óbudai Evangélikus Templomban koncertfelvétel is készült. Ezen az Ady-megzenésítéseket a Balaton együttes vonósokkal kiegészülve szólaltatja meg. Az így létrejött Ady-lemezen végül nem egyszerűen a költő megzenésített versei hallhatók: sajátos interpretációjában a zenekar újraértelmezi a költeményeket.

Az együttes — Víg Mihály mellett Keszei Krisztián , Horváth Gábor , Dudás Zsombor , Szakál Tamás és Kertész Endre — a Müpa márciusi estjén ezekből a dalokból és további új feldolgozásokból merít, egymásból nyíló asszociációs láncokat hozva létre a versek között, hogy azok folyamszerűen mossák át a hallgatóság érzelem- és gondolatvilágát, megelevenítve Ady fátyolosan elmosódott tónusú, vagy épp kíméletlenül kritikus költeményeit, az életmű népszerű és kevésbé ismert darabjait ötvözve egymással.

…már több mint tíz éve foglalkoznak a költő verseinek zenei feldolgozásával.

Víg Mihály tisztelettel és mégis kritikusan nyúl Ady verseihez: zenéje nemcsak kíséri, értelmezi is a sorokat, úgy válogatva az életműből, hogy megjelenhessen Ady ellentmondásos és mégis végtelenül őszinte, önmagával is kíméletlen személyisége. A bő egyórás koncert során többek között hallhatjuk majd A halottak élén, Az utolsó hajók, az Üdvözlet a győzőnek, A meghívott Halál, A föltámadás szomorúsága, A Duna vallomása, a Nekünk Mohács kell című versek feldolgozásait, Víg Mihály magával ragadó, lüktetve éneklő-kántáló előadásában.

Szekeres Dóra

2023. március 20.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA A B ALATON

EGYÜTTES ADY-VERSKONCERTJE

Közreműködik:

Víg Mihály — ének, gitár, zongora

Keszei Krisztián — gitár

Horváth Gábor — basszusgitár

Dudás Zsombor — dob

Szakál Tamás — hegedű

Kertész Endre — cselló

Összeállította: Víg Mihály

„LENNE LEGALÁBB EGY KITAPOSOTT HELY”

Abszurd humor, irónia, groteszk láttatás. Mert ezekkel mégiscsak könnyebb. Élni, alkotni elviselni. Ezt erősítheti meg SZIJJ FERENC tavaly ősszel megjelent Ritka események című kötete, annak ellenére is, hogy egy elzárt hely, egy szinte elviselhetetlenül deprimált, szűk, működését tekintve kiismerhetetlen ország mindennapi eseményeit, helyzeteit formálja rövid versekbe. Alkotói világa nem kifejezetten derűs, de legalább elképesztően pontos.

Szijj Ferenc a rendszerváltással egy időben kezdte pályáját, mint nemzedékének több tagja. Indulása a rendszerváltást követő évek legjelentősebb médiumaihoz, a Nappali ház szerkesztőségéhez és a JAK-füzetek kiválasztott szerzőihez kapcsolódik. Már A lassú élet titka című kötet is hordozta költészetének alapvonásait: a megfigyelést és a látottak nyelvi rögzítését a vers súlypontjaként kezelő, halk szavú szerző pontossága, érzékenysége, valamint a létezés abszurditására, groteszkségére hangoltsága máig meghatározza líráját és prózáját. S mintha az első kötet címe, a lassú élet titka a művészetnek, vagy legalábbis az ő művészetének legtalálóbb metaforája lenne.

Mindezek az alapok, a Szijj írásait meghatározó és ismertetőjegyeivé is váló vonások azonban számtalan módon variálódtak, mozdultak el a későbbiek során. A leginkább egy-egy koncepcióra, de legalábbis erős cikluselvre építkező verseskötetek mellett prózai darabok: elbeszéléskötetek (A futás napja, A hurok belseje), mesék és egy regényszerű prózafolyam (Növényolimpia) is a műfajok, megszólalásmódok, formák változatosságát érzékeltetik.

Szijj költészetét tehát a kezdetektől jellemzi a körültekintő, aprólékos figyelem, amellyel az élet jelenségeit, az embereket, de legfőképp a tárgyi környezetet, a civilizáció élettereinek szegleteit figyeli, s e látleleteket a lírai megszólalók önmagukon átszűrve precíz, dísztelen nyelven formálják leírásokká, jegyzetekké, pontosabban verssé. A dolgok közelnézetből megmutatkozó torzsága, abszurditása eredményezi az első Szijj-kötetek humorát, iróniáját, a groteszk gondolkodásmód tekervényeinek lenyomatait. Ám a kisiklatott jelenetekben, képtelenségekben, a groteszk minőség kettősségében mindig tetten érhető a hatalomnak, társadalmi rendszereknek, magánynak, vagy csak úgy, a létezésnek kiszolgáltatott kisember, szorongásaival, félelmeivel, esetlenségeivel.

A versek megszólalói nem a vallomásos líra közvetlen énszólamait működtetik, hanem a magára maradt, elméjébe, érzelmeibe, tapasztalataiba zárt ember monológjait, megjegyzéseit, mindennapjait közvetítik. A humor, a groteszk irónia leginkább az Agyag és kátrány — Fényleírás kötet hosszúverseitől marad távol, ugyanakkor a camera obscura technikájára, látásmódjára is támaszkodó fényleírások, a posztindusztriális táj, környezet már-már nagyszabású panorámái Szijj költészetének legkiemelkedőbb darabjai. Visy Beatrix

2023. április 24.

Üvegterem

LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

SZI J J FERENC-EST

Közreműködik:

Gyuriska János — színművész

Vázsonyi János — szaxofon

Műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos

Rendező: Balog József

Fotó: Szilágyi Lenke

Szijj Ferenc

Egyedül

Döntéseink, választásaink rendszerint nem magányos kalandok, még ha annak tűnnek is. Ott van mögöttük a közösség, a szokás, a hagyomány, az erkölcs — ott vannak az emberek. De mi történik akkor, ha a körülöttünk lévő világ beszűkül, vagy elenyésznek a vele való kapcsolataink?

Vagy ha a világ nem tetszik, és ki akarunk iratkozni belőle? Vagy ha nem találjuk a kapcsolatot?

A hetvenes évek német újfilmjének legizgalmasabb alkotásai roppant különbözőek, de szinte mindegyikben ott sunnyog a gondolat: milyen döntésekre sarkall bennünket a magány, az egyedüllét. Ha valaki most, fél évszázaddal később mégis élőnek, aktuálisnak érzi ezt a gondolatot, az talán nem a véletlen műve.

valami rémes lyukban őrizhették. Ha a történetéből kibontakozó 1974-es film rendezője, Werner Herzog krimiíró lenne, jó kis történetet kerekíthetett volna a feltételezett dinasztikus bűnesetből. Herzogot azonban sokkal inkább az foglalkoztatta, képes-e befogadni a társadalom, a közösség ezt a „vadembert”, s hogy képes-e az ifjú Kaspar Hauser elsajátítani mindazt, ami az el- és befogadásához elengedhetetlen. Nyilvánvalóan megbújik a filmben egy

Rainer Werner Fassbinder a saját drámája nyomán vitte filmre a Petra von Kant keserű könnyeit (1972). Bár csupa nő játszik benne, nem „nőfilm”. Hősnőnk, akit akár narcisztikusnak is minősíthetünk, egy végtelenül szűk közegre redukálja világát, amelynek természetesen ő maga áll a középpontjában. Kérdés, hogy ennek a centrális égitestnek a gravitációja mennyire képes összetartani ezt a nagyon apró bolygórendszert. Képes-e még átlátni, érteni és kezelni az ehhez a maroknyi emberhez fűződő viszonyát? Magánycsapda. Petra von Kant, a divattervező szerepeket kreál az őt körülvevőkre, miközben képtelen

arra, hogy az ő nézőpontjukból vegye szemügyre önmagát. Vagy bármilyen más külső nézőpontból. Érdekes adalék: François Ozon rendező 2022-ben elkészítette a történet férfi változatát Peter von Kant címmel. Hogy miért nem lett annyira ismert és elismert, mint Fassbinder alkotása? Talán a közben eltelt ötven esztendő miatt, mert ma már a digitális magányt gyakoroljuk?

Hogy ki volt valójában Kaspar Hauser (1812—1833), csak találgatják. 1828-ban Nürnbergben felbukkant egy fiatalember, aki beszélni nem tudott, járni is alig. Addig

Petra von Kant keserű könnyei

Kaspar Hauser

szatirikus szál: vajon logikus és konzisztens-e az a civilizált világ, amelyhez hősünknek alkalmazkodnia kellene? De legalább ilyen fontos a magány és a bizalom furcsa viszonya. A magányból következik, hogy annak, aki egyedül van, kívül van, már-már feltétel nélkül kell bíznia abban a néhány emberben, aki a világhoz kapcsolja. Belső sajgás kiváltására alkalmas gondolat ez, hiszen ez a bizalom egyben kiszolgáltatottságot, esendőséget is jelent. Kemény dilemma.

Wim Wenders más nézőpontot választ Az amerikai barátban (1977). A Patricia Highsmith regénye nyomán forgatott film főhőse, Zimmermann lényegében megoldhatatlan helyzetbe kerül. Beteg, és egy gengszterek hamisította diagnózis meggyőzi arról, hogy nincs sok neki hátra. Márpedig ha semmi sem biztos, csak a közeli halál, miért is ne vállalhatna el egy olyan megbízást, amely a hátramaradóknak kedvez. Döntés, választás. Ha az embert halállal riogatják, furcsa döntéseket tud hozni. A „meg fogsz halni” olyan premissza, amelyből szinte lehetetlen racionális következtetésre jutni. És megbeszélni sem nagyon lehet, mert ez már a magány legvégső stádiuma. Noha Az amerikai barát jóféle film noirnak tűnik, ráadásul a történet rokonságot mutat azokkal a Hitchcockfilmekkel, amelyekben a hősök kényszerpályán kénytelenek közlekedni, ebben is erős hangsúlyt kap az egyedül maradás drámája. Mai szemmel nézve is aktuális. Képesek vagyunk-e józan, bölcs döntéseket hozni, amikor egy totális és globális online gépezet naponta bombáz a halál, a közeli végpusztulás jóslataival?

Oskar Matzerath nem akar felnőni. És úgy dönt, hogy megmarad gyereknek. Volker Schlöndorff Günter Grass 1959-es regényére építette 1979-es filmjét, A bádogdobot. A felnőni nem kívánó gyerek ráadásul egy cseppet paranormális képességeket is mutat. Fantasztikum. És ha a fantasztikummal nem egy sci-fiben vagy fantasyben találkozunk, joggal gyanakodhatunk arra, hogy szatírával van dolgunk. Ez esetben gyilkos szatírával. A német újfilmesek között

ges filmes elismerést megkapott. És hullott rá a botrány is, mert több helyütt gyermekpornográfiával vádolták. Hogy miként ítéljük meg ezt ma? Fogós kérdés. Még az is elképzelhető, hogy ma betiltanák. Pedig a kérdés ma aktuálisabb, mint valaha: élheted-e az életed kidultként, gyermeknek maradt felnőttként az egyre ziláltabb világban?

Réz András

ugyanis Schlöndorffot foglalkoztatják leginkább a társadalmi problémák, a német múlt és identitás kérdései. A bádogdobnak azonban van egy igen erős morális kérdésfeltevése is: jogodban áll-e megtagadni a felnövést, a felelősségvállalást, ha a világ rossz, kegyetlen, vérengző és erkölcstelen? A bádogdob szinte minden lehetsé-

2023. március 13., 27., április 3., 17. Előadóterem

MÜPA FILMKLUB

MAGÁNY-ÜGYEK — SORSOK A NÉMET ÚJFILM SŰRŰJÉBŐL PET R A VON KANT KESERŰ KÖNNYEI, KASPAR HAUSER, AZ AMERIKAI BARÁT, A BÁDOGDOB

Házigazda: Réz András

Ha az embert halállal riogatják, furcsa döntéseket tud hozni.

Az amerikai barát

Fotó: WWS

A bádogdob

2020 őszén indította útjára Alapérzelmek a zenében című szériáját a Müpa: a cél az volt, hogy a zeneszeretők új generációja ráébredjen, hogy a nagy komponisták összetett, mégis jól tetten érhető eszköztárral dolgoztak azon, hogy hallgatóságukból érzelmi reakciókat váltsanak ki. A zenekari és énekelt darabokat egyaránt felvonultató népszerű sorozat házigazdája, egyben állandó énekes közreműködője Szélpál Szilveszter , akit tapasztalatairól, meg persze a „haragos” zenékről is kérdeztünk.

„Legerősebb élményem a sorozatról, hogy vegyes korosztályt sikerült megszólítanunk: a nagyszülőktől az unokákig mindenki ott volt a telt házas eseményeken. Ki merem mondani, hogy szerették a koncerteket: ezt lehet érezni abban a pillanatban, amikor az ember színpadra lép. És ez azon is jól lemérhető volt, hogy a nézők szívesen működtek együtt, hagyták magukat megnevettetni, élvezték az interakciót” — meséli az operaénekes.

Amikor arról kérdezem, mit érez igazán sikeresnek a vállalkozásban, így felel: „Két dolgot említek: az egyik, hogy a nézők mennyire élvezték a 20. századi, kevéssé ismert zenéket. A másik pedig az, hogy a zenésztársak több alkalom után is lelkesen jöttek gratulálni. Gondolja meg: ha egy profi zenész számára is, aki számtalan koncertet végigült már, sikerül érdekessé tenni egy-egy témát, az igazi fegyvertény.”

A felhangzó darabok javát jól ismerte Szélpál Szilveszter, de vajon nem jelentett ez nehézséget a felkészüléskor? „Igen és nem: amikor megkaptam a vezérfonalat és a koncert műsorszámait, újra és újra meghallgattam a zenéket, közben új színeket, hangulatokat fedeztem fel. Sok olyasmit észrevettem, amin első hallgatásra esetleg

UGYE NINCS HARAG?

Nem mondhatjuk, hogy harag nélkül válunk el a Müpa fiatalokat megszólító, a zenében

fellelhető alapérzelmeket számba vevő

sorozatától: az utolsó, márciusi alkalommal ugyanis másodszor kerül ez az emóció a figyelem középpontjába.

átsiklottam. Ezután építettük fel a koncert menetét a szerkesztővel és a karmesterrel. Mindig zenével kezdtünk, majd a szöveges és zenés betétek váltották egymást, de a végéhez közeledve tudatos törekvés eredményeként fogyott a próza — a zene maradt a centrumban.”

A korábban gimnáziumi tanárként is sikeres énekestől eleve nem áll távol a közönség aktivizálása. Elárulta, hogy ennél a sorozatnál a zongoristával közösen csempésztek bele némi játékosságot a zeneművekbe: új ritmus, váratlan tempók, más hangnem, és máris rácsodálkozunk a zene rejtett aspektusaira.

Apropó, változások: Szélpál Szilveszter elmondja, hogy aki két és fél éve már részt vett a haragot taglaló eseményen, bátran jöhet az újabb alkalomra is. „Van egy alap, amire építkezünk, de mindig tiszta lappal indulunk: kíváncsiak vagyunk, ezúttal hová jutunk el. Azért is ajánlom ezt az alkalmat, mert korántsem csak dühös muzsikák hangzanak fel: Schumanntól éppen a Nem haragszom… kezdetű dalt éneklem. Szeretjük a váratlan asszociációkat, ahogy szeretjük meglepni a közönségünket is.”

Jászay Tamás

2023. március 19. Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

ALAP É RZELMEK A ZENÉBEN — HARAG

Közreműködik:

Süle Dalma — ének

Szélpál Szilveszter — ének, moderátor

Fülei Balázs — zongora

Budapesti Vonósok

Vezényel: Dobszay Péter

Szélpál Szilveszter

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

SPÁNYI MIKLÓS

csembaló- és orgonaművész

A Cseh Filharmonikusok programja az ismertet ötvözi a teljesen újjal. Az összeállításnak az Új hang címet adnám. Bartók Csodálatos mandarinja a zeneszerző életművén belül is kiemelkedő. Valaha új nyelveezete miatt nem aratott sikert, ma e specifikusan bartóki hang miatt hallgatjuk szívesen. Teljesen új volt a maga korában Stravinsky fiatalkori műveinek hangja is, amely egyszerre váltott ki ünneplést és megvetést. Ma a 20. század egyik legszerethetőbb komponistáját látjuk benne, Petruskája ma is friss, üde. Egyszer a Zeneakadémián valaki hétről hétre gyakorolt valamit, amire arra jártamban mindig felkaptam a fejem: Thierry Escaich orgonaműve volt. Ami feltűnt, az éppen a másra nem hasonlító, frissen új zenei nyelvezet volt. Escaich zenekari műveiben is újszerűen, egyéni stílusban ötvöz hagyományos elemeket. Frissítő koncertpillanatok lesznek!

2023. március 31.

Bartók

A BARTÓK TAVASZ NYITÓKONCERTJE SZE M JON BICSKOV ÉS A CSEH FILHARMONIKUS ZENEKAR

VÁRDAI ISTVÁN

gordonkaművész

A vadász Santtu-Matias Rouvali és a pilóta Baráti Kristóf . Persze mindketten csak hobbiként űzik e tevékenységeket, amelyek számomra kicsit ijesztők és veszélyesek. Ugyanakkor az adrenalin által kiváltott felfokozott állapot hasonló ahhoz, amelyet egy muzsikus él át játék közben egy-egy koncerten. E két művész zene iránti elhivatottságát ismerve tudom, hogy az ilyen intenzitású zenéléshez elengedhetetlen a már szinte mértéktelen belső szenvedély is. Ezt viszont nagyon ajánlott néha becsatornázni valamilyen, a szakmától jó messzire eső aktivitásba. A londoni székhelyű Philharmonia Orchestra igazán kiváló — Anglia talán legprogresszívebb szimfonikus zenekara. Rendkívül örülök, hogy Budapesten az imént említett két fiatal, de már ikonikusnak számító művésszel Bartókot, Beethovent és Sibeliust fognak játszani.

2023. április 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARTÓK TAVASZ

BA R ÁTI KRISTÓF

ÉS A PHILHARMONIA ORCHESTRA

KÁLLAY KATALIN

furulyaművész

Gyermekkorom óta zenélek vonós, billentyűs és fúvós hangszereken, de az énektanuláshoz csak idén szedtem össze a bátorságom, noha mindig is vágytam rá. Lenyűgöz az éneklés személyiséget, érzelmeket tükröző kifejező ereje, ezért is figyelem csodálattal az olyan különleges, kísérletező előadóegyéniségek pályáját, mint Palya Bea , akinek egyéni zenei nyelve nem sorolható egyetlen kategóriába sem. Nagy bátorságra vall, hogy betekintést enged személyes lelki folyamataiba. Egyfajta önismereti út ez, ami által mi is közelebb kerülhetünk magunkhoz. Palya Bea most az észt folklórt képviselő Mari Kalkun t hívta közös kísérletezésre. A két művész kreativitásának találkozása különleges estét ígér. Megtapasztalhatjuk az éneklés felszabadító élményét, és ez talán arra is bátoríthat, hogy magunk is ápoljuk, használjuk a torkunkban rejtőző kincset.

„SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL P A LYA BEA ÉS MARI KALKUN

Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

2023. április 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MEGJELENT AZ ÚJ ROADSTER MAGAZIN

Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál, benzinkutakon és a Bortársaság üzleteiben!

UTAZÁS / INSPIRÁCIÓ / KALAND

WWW.ROADSTER.HU

„NÁLUNK A CIMBALOM BÚTORDARAB VOLT”

Alig volt négyéves, amikor először a húrok közé csapott világjáró zenészünk, LISZTES JENŐ, aki évtizedek óta Budapesttől Hollywoodig vándorol válogatott stílusok, műfajok, muzsikusok társaságában.

A kezdetektől egyértelmű volt, hogy a cimbalom az Ön hangszere?

Édesapám cimbalmos, cigányzenész, de mások is hangszeresek a családban. A cimbalom nálunk bútordarab volt: négyévesen próbáltam ki először. Másnap édesapám már skálákat mutatott, így az alapok korán megragadtak. Amúgy volt egy kitérőm: tizenhét évesen harmonikázni kezdtem, amit idővel a cimbalom kedvéért hagytam abba.

Klasszikus cimbalmot tanult, majd jött a cigányzene, a jazz, a balkáni zene. Tudatosan keresgélt más irányokban?

Inkább azt mondanám, hogy ezek az irányok szembejöttek. Szakály Ágnesnél kezdtem klasszikus cimbalmot tanulni hétévesen. Ezzel párhuzamosan jött a cigányzene: Sörös Jenőhöz jártam, aki igazi legenda a vendéglátós szakmában. Rendkívül nyitott muzsikus, aki már amerikai sztenderdeket, klasszikusokat is mutatott.

Miben más a klasszikus cimbalom, mint a cigányzene?

Sokakban összemosódik a két fogalom, holott gyökeresen más stílusról van szó. Zeneiskolásként már odafigyeltem rá, hogy amikor klasszikus zenét játszom, vélet lenül se érződjék rajta, hogy cigányzenét is tanulok. A cigányzene szinte teljes egészében improvizáción alapul, még ha nem is olyan gazdag, mint a jazz világa. Egészen más játékmódot, verőt, gondolkodást igényel, mint a klasszikus cimbalom.

2006 óta zenél Roby Lakatossal. Hogyan kezdődött az együttműködés?

Az éppen Budapesten játszó Roby fiatal cimbalmost keresett, Lukács Miklós pedig engem ajánlott. Jól ismertem Roby zenéjét már fiatalon, és a mi generációnknak nagyon imponált az általa kipróbált új stílus.

Rá majdnem egy évtizedre jött a Lisztes Jenő Cimbalom Project, amely valójában egy cimbalom alapú jazz-zongoratrió. Akkor már rengeteget zenéltem különböző felállásokban, de hiányzott, hogy saját, önálló produkcióval mutatkozzam be. Kevesen tudják, de kamaszfejjel játszottam már jazz-zenészekkel, és nagyon megtetszett a világuk, meg persze az improvizáció szabadsága. Úgy érzem, hiányt pótol a mi formációnk.

Amely márciusban a Müpa vendége lesz. Méghozzá Biréli Lagrène-nel kiegészülve! A kapcsolatom vele sem új keletű, néhány django-fesztiválon együtt zenéltünk. Nagyon komoly muzsikusnak tartom. Áprilisban a „Selymeim” sorozat következő darabjában is színpadra lépek: itt többször szerepeltem már különböző énekesnők oldalán. Palya Beával évek óta dolgozom, vele minden koncert igazi örömzene.

És a Hans Zimmerrel közös kaland egyszeri alkalom marad?

A Sherlock Holmes-filmről van szó, amelynek a zenéjét Bécsben vette fel Zimmer. Eredetileg csak cimbalmokat vittem oda, de amikor találkoztunk, megkért, hogy játsszam fel a zenét. Annyira tetszett neki, hogy meghívott Londonba, ahol a végleges felvétel elkészült. Ennek már több mint egy évtizede, de nem kizárt, hogy lesz folytatás.

LIS Z TES JENŐ

CIMBALOM PROJECT FEAT. BIRÉLI LAGRÈNE

A LYA

Jászay Tamás

2023. március 11. Fesztivál Színház

2023. április 29. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem „SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL

P

BEA ÉS MARI KALKUN

KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL!

Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.

Müpa jeggyel a Ludwig Múzeumba

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!