Müpa Magazin 2022/2023 évad 5. szám

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET

XVIII. évfolyam

3. szám 2023. MÁJUS JÚNIUS Ingyenes időszaki kiadvány

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

KEDVES KÖZÖNSÉG!

Tavaly részesültem először abban a megtiszteltetésben, hogy énekelhettem a Müpában, amelynek hangversenyterme teljesen lenyűgözött. A Rienzi Colonnája nem nagy szerep, de ízelítőt adott abból, milyen érzés itt fellépni. Nemcsak a csodás akusztikájú, gyönyörű teremtől, hanem a koncertet előkészítő kedves munkatársaktól is azzal búcsúztam, hogy ide mindenképpen szeretnék visszatérni. A budapesti Wagner-előadások nemzetközi hírűek, és Fischer Ádám a világ vezető Wagner-karmestereinek egyike. Szerettem volna tehát itt Wotan szerepében bemutatkozni. Az én magas fekvésű basso cantante orgánumomnak Wotan nagy kihívás: ahhoz, hogy ne legyen kockázat, az énekestől tökéletes szellemi és fizikai állapotot követel. Bayreuthban 2021-ben A walkür Wotanjának szerepére kértek fel, azonban a főpróba előtt úgy döntöttem, visszalépek, elsősorban azért, mert féltettem a hangomat. Az idei koncertnaptáram nagyon sűrű — a Müpa mellett Bécsben A mcenszki járás Lady Macbethjében, valamint Klosterneuburgban egy általam rendezett Don Carlos-előadásban is fellépek —, ezért ezúttal is be kell osztanom erőmet: csínján fogok bánni Wotannal, és csak A Rajna kincsében énekelem a szerepet. Hálás vagyok érte, hogy Fischer Ádám támogatott e döntésemben. A karmester úrral az elmúlt tizenhét évben sok gyönyörű előadásban dolgozhattam. Közülük a legemlékezetesebb a 2011-es bécsi Ring — ebben Fafnert és Hundingot énekeltem —, Mozarttól a Titus kegyelme Zürichben, és a szintén Fischer Ádám által vezényelt Haydnoratórium, A teremtés a milánói Scalában. Az idei Budapesti Wagner-napok tehát számomra hazatérés, zenélés barátokkal. A mély történelmi kapcsolatok iránt érzékeny osztrák lelkemet is mindig melegséggel tölti el a tudat, hogy szívesen látott vendég vagyok Budapesten.

Günther Groissböck operaénekes

Fotó: Dominik Stixenberger

Günther Groissböck

Fotó: Nagy Attila, Müpa Fotó: Dovile Sermokas © Sony Music Entertainment

Fotó: Chris Gloag

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató

Főszerkesztő: Csengery Kristóf

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600. E-mail: magazin@papageno.hu

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője

Nyomda: Pátria Nyomda Zrt.

HU ISSN 1788-439X

Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000

E-mail: info@mupa.hu

A szerkesztés lezárult: 2023. április 14.

Címlap: Boldoczki Gábor

Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

www.mupa.hu

Stratégiai partnerünk: A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

jamaicai zenei kincs sosem fogy el…” 66

100 ÉVES A NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

Áprilisban ünnepelte fennállásának centenáriumát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Elődje Székesfővárosi Zenekar néven mutatkozott be 1923-ban. Első legendás korszakát az együttes 1953 és 1984 között, Ferencsik János főzeneigazgatói működése idején, Állami Hangversenyzenekarként élte. Ferencsik halála után Kobajasi Kenicsiró vezette az ÁHZ-t, majd 1997-ben újabb virágkor köszöntött be Kocsis Zoltán irányításával. 1998-ban ismét új nevet, hét évvel később minden korábbinál szebb új otthont kapott a muzsikustestület: 2005 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Müpa rezidenseként dolgozik. Kocsis 2016-ban bekövetkezett halála után 2017-től 2020-ig Hamar Zsolt állt a Nemzeti Filharmonikusok élén, 2022 őszén Vashegyi György személyében talált az együttes új főzeneigazgatóra. A centenáriumot április 17-én koncerttel ünnepelték meg, a jubileumra fotóalbum látott napvilágot, amely az interneten magyarul és angolul egyaránt hozzáférhető. Az együttesről film készült, az érdeklődők a zenekar 100evesekvagyunk.hu honlapján is számos érdekességet találnak.

ELŐADÓMŰVÉSZETI DÖNTÉSHOZÓK GYŰLTEK ÖSSZE A MÜPÁBAN

A Müpát választotta rendes tanácskozása helyszínéül az ECHO, azaz az Európai Hangversenytermek Szervezete. A jelenleg a kontinens huszonnégy koncerthelyszínét tömörítő szakmai hálózat — amelynek tagjai közé 2011-ben a Müpa is felvételt nyert — képviselői az előadóművészetek aktuális kérdéseiről értekeztek Budapesten, és megtekintették a legutóbbi látogatásuk óta megnyílt koncerthelyszínt, a Magyar Zene Házát is. Az ECHO intézményei számos együttműködés révén támogatják egymás tevékenységét. A Rising Stars sorozatban évadról évadra a legkiemelkedőbb tehetséges fiatal művészeknek szerveznek európai turnét; a 2023/24-es évadban a Müpa jelöltjeként Pusker Júlia hegedűművész vesz részt a koncertsorozatban. Az ECHO-tagintézmények történetét az elmúlt években olvasóink is megismerhették lapunk cikksorozata jóvoltából.

EGY NAP A MÜPA KULISSZÁI MÖGÖTT

Május 16-án első alkalommal rendez nyílt napot a felsőoktatásban résztvevő hallgatók részére a Müpa. Az intézmény elsősorban azokat a hallgatókat várja

életkori megkötés nélkül –, akiket érdekel egy nagy kulturális intézmény működése, illetve előadó-művészeti területen szeretnének elhelyezkedni, de azok előtt is nyitva állnak a kapuk, akik még sosem jártak a Müpában, vagy épp a szemesztert záró vizsgaidőszak előtt töltenének el a müpásokkal egy mozgalmas, élményekkel teli napot. Az élőzenés meditációtól a minikoncertekig, az immerzív színházról szóló beszélgetéstől a lebilincselő cirque danse-produkcióig, a kultfilm-vetítéstől a nyilvános próbán át a speciális orgonabemutatóig a Müpa bepillantást enged az általa képviselt műfajok szinte mindegyikébe. A nyílt nap részletes programját az intézmény a honlapján teszi közzé.

RIZONT 2023. május—június

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

ECHO találkozó

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

Mozart három arca

Amikor egy teljes hangverseny műsora egyazon alkotó műveiből áll, szerencsés, ha a műfajok terén a változatosság elve érvényesül. A Vashegyi György vezényelte Purcell Kórus és Orfeo Zenekar Mozartestjén egy szimfóniát (B-dúr, K. 319), egy zongoraversenyt (B-dúr, K. 456) és egy liturgikus alkotást (c-moll mise, K. 427) hallhatunk. A zeneszerző számára mindhárom műfaj a zenei önkifejezés fontos területe volt: a szimfónia Beethoven előtti fejlődésére Haydn mellett Mozart gyakorolta a legjelentősebb hatást, zongoraversenyei talán legszemélyesebb művei, hiszen ezek jelentős részét magának írta és maga is adta elő, ezek tehát mai szóval „promóciós”

Egy éneklő fúvós

Nem akármilyen muzsikus az, akiről elmondható, hogy korának egyik legjobb oboása és nemzetközi hírű karmester egy személyben. François Leleux mind a karcsú, nazális hangú fafúvós, mind pedig a dirigensi pálca világszerte elismert mestere. Ráadásul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Mozart—Schumann-estjén egy harmadik területen is jeleskedik: énekelni fog. Igaz, nem a szó szoros, inkább átvitt értelmében, hiszen a különleges ritkaság, amelyet hangszeres szólistaként egy Mozart- (C-dúr, K. 338) és egy Schumannszimfónia (2., C-dúr, op. 61) között előad, A varázsfuvola és a Don Giovanni című operák néhány áriájának átdolgozása. Izgalmas felismerést ígér a zenekedvelőknek ez a produkció, hiszen a közönség az oboadallamok hallgatása közben elgondolkozhat azon: a fúvós hangszerjáték és az éneklés fontos közös vonása, hogy mindkettő a levegővel gazdálkodik, emellett mindkettőnek szép erénye, ha

munkák, amelyekben a komponista egyszerre mutathatta meg alkotói tudását és egyedülálló előadói kvalitásait. Ami pedig a c-moll misét illeti, ez különleges fejezet Mozart életében, hiszen Wolfgang Amadeus ezt a darabot hálaadó műként komponálta, mivel korábban fogadalmat tett, hogy ír egy ünnepi misét, ha megvalósul házasságkötése választottjával, Constanze Weberrel. A hangverseny négy vokális szólistája, Csereklyei Andrea , Szutrély Katalin , Komáromi Márton és Najbauer Lóránt Vashegyi György és együttesei historikus produkcióinak rendszeresen visszatérő közreműködői. Az est különlegessége, hogy a zongoraverseny előadója, a fiatal Berecz Mihály ezúttal nem modern zongorán, hanem fortepianón játszik.

2023. május 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MO Z ART-EST

Közreműködik:

Csereklyei Andrea, Szutrély Katalin — szoprán

Komáromi Márton — tenor

Najbauer Lóránt — bariton

Berecz Mihály — fortepiano

Purcell Kórus

Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)

Vezényel: Vashegyi György

széles ívű, boltozatos felépítésű melódiákat szólaltat meg. Az ötvenkét éves François Leleux és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar között az elmúlt években gyümölcsöző művészi együttműködés alakult ki, hiszen a világhírű Les Vents Français fúvósötös oszlopos tagja, a nagyszerű francia muzsikus — aki már tizennyolc évesen a Párizsi Opera zenekarának szólamvezetője lett — a magyar együttes visszatérő vendége, akinek koncertjeit a közönség lelkesen fogadja.

2023. május 9.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

AZ O BOA VARÁZSA

Közreműködik:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel és oboán közreműködik: François Leleux

François Leleux

Fotó: Jean-Baptiste Millot

Csereklyei Andrea

Farkas, Vásáry, Chopin

Chopin zongoraversenyei a 19. századi versenymű-irodalom kivételes szépségű, nemes tisztaságot sugárzó alkotásai. Fontos tulajdonságuk, hogy mindkettő a pálya korai szakaszából, 1829/30-ból, a húszéves zeneszerző műhelyéből származik, és e két opust követően a lengyel romantikus már nem írt több versenyművet hangszerére. Mindkét kompozíció költői, bensőséges alkotás, egyszersmind nagyigényű, virtuóz erőpróba. A moll hangnem is mindkét mű fontos zenei személyiségjegye, hiszen mind az e-moll, mind az f-moll versenymű meghatározó hangulati eleme a töprengő melankólia. A két darab ritkán hangzik el egy estén. Most azonban erre számíthatunk: Farkas Gábor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Ligeti, a klasszikus

Varietas delectat: a változatosság gyönyörködtet. Cicero szállóigévé vált mondását a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyei már számtalanszor illusztrálták színes és kontrasztgazdag műsorösszeállításaikkal, amelyek újra és újra emlékezetünkbe idézik: a zenetörténet klasszikus alkotásainak kimeríthetetlen tárháza seregnyi egyéb tulajdonság mellett sokféleségével is ámulatra késztet. Ezúttal Johann Sebastian Bach 4. (D-dúr) zenekari szvitjét, Ligeti György Mysteries of the Macabre című alkotását és Johannes Brahms 3. (F-dúr) szimfóniáját hallgathatjuk meg egymást követően. Bach és Brahms között Ligeti, akit ráadásul ebben az összefüggésben nem átallunk „klasszikusnak” nevezni? Nem nehéz elképzelni, hogy ha élne, jellegzetes, gyors beszédével és ironikus hanghordozásával ő maga tiltakozna a besorolás ellen… Igen, talán tiltakozna, hiszen egész pályája során szellemi lázban égve kutató, kísérletező alkotó volt, ugyanakkor már életében klasszikussá vált,

kíséretével, Vásáry Tamás vezényletével hanglemezfelvételt készített a két alkotásból, s a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének falai között az előadógárda lemezbemutató koncerten szólaltatja meg a műveket. A negyvenkét éves Farkas Gábor, aki 2015-ben New Yorkban nemzetközi versenyt nyert, régóta példaképeként tiszteli Vásáry Tamást, doktori fokozatának megszerzésekor Kocsis Zoltán mellett ezért is választotta őt konzulenséül. Így az sem csoda, hogy a két zongoraverseny felvételekor is Vásáryt kérte fel karmesternek. Különleges élmény: két kiemelkedő Chopin-játékos egy produkcióban — az egyik művész a szólista, a másik a dirigens szerepkörében.

2023. május 10. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VÁ S ÁRY TAMÁS, FARKAS GÁBOR

ÉS A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA — LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

Közreműködik:

Farkas Gábor — zongora

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Vásáry Tamás

centenáriumán pedig a 20. század második felének legnagyobb zenéiként idézzük fel újra műveit. Ott a helyük Bach és Brahms mellett! Amit Fischer Iván vezényletével a kiváló fiatal német szoprán, Anna-Lena Elbert megszólaltat: a Le grand macabre című opera három koloratúráriája, parádés-virtuóz koncertdarabbá átlényegítve. Izgalmas lesz barokk szvit után, romantikus szimfónia előtt hallani!

Kecskés M. Júlia

2023. május 11., 12., 14. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BU D APESTI FESZTIVÁLZENEKAR

J. S. BACH, LIGETI, BRAHMS

Közreműködik:

Anna-Lena Elbert — szoprán

Vezényel: Fischer Iván

Vásáry Tamás

Anna-Lena Elbert

Fotó: Alan Ovaska

Riccardo Chailly

A SCALA BÜSZKESÉGE

A földkerekség egyik legnagyobb hagyományú operaházának szimfonikus együttese ismét a Müpában lép fel. A FILARMONICA DELLA SCALA estje olyan eseménynek ígérkezik, amelyet a zenekar, a karmester vagy a szólista teljesítménye önmagában is emlékezetes élménnyé avathatna — a Komor Marcell utcai közönség azonban mindháromban együtt részesülhet.

Világpremier. Divatos szó, nagy presztízsértéke van: minden zenekar büszke az olyan szimfonikus opusokra, amelyeket először hangversenyeinek valamelyikén hallhatott a közönség — és amelyek utóbb maradandó értékekké váltak. Hasonlóképpen minden operaház számára becsesek egy később klasszikussá vált zenés színpadi mű első előadásának emlékei. Hány ilyen büszkesége van az 1778 óta működő milánói Scalának? Felsorolni sem könnyű. Salieri, Rossini, Meyerbeer, Bellini, Donizetti, Verdi, Boito, Ponchielli, Puccini, Catalani alkotásai. A címek közül elég a legnagyobb jelentőségű darabokét kiragadni: A török Itáliában, A kalóz, Norma, Lucrezia Borgia, Nabucco, A lombardok, Mefistofele, Gioconda, Otello, Falstaff, La Wally, Pillangókisasszony, Turandot. Az új és a legújabb zene területén is büszkélkedhet világbemutatókkal a Scala: ilyen Poulenctől A karmeliták beszélgetései, Stockhausen Licht-ciklusa (Montag, Donnerstag, Samstag), sőt a milánói falak között zajlott le Kurtág György Beckett-operája, A játszma vége ősbemutatója is, 2018 novemberében.

Nem csoda, ha egy olyan operaház, amely ennyi sikerre lehet büszke, még többre törekszik. Meg akarja mutatni a világnak, hogy az ő zenekarának zenészei nem csak arra jók, hogy nyitányokban, balettzenékben jeleskedjenek, és az énekeseket kísérjék az áriákban: a hangverseny-repertoárt is legalább olyan virtuózan tolmácsolják, mint a világ legkiválóbb szimfonikus együttesei. És persze van a dolognak pedagógiai hozama is: az operai hangszeres zenész, ha koncerteken is felléphet, művészként teljesebb életet él, és szakmai-emberi gazdagodása visszahat az árokban végzett munkájára. Claudio Abbado minden bizonnyal ezért alapította meg 1983-ban Filarmonica della Scala néven a patinás operaház koncertzenekarát, amely olyan a Scalának, mint a bécsi Staatsopernek a Bécsi Filharmonikusok. Ha az imént ámulhattunk, milyen parádés a Scala által bemutatott operák listája, most ismét ezt tehetjük, ha a zenekar karmestereiről esik szó. Az csak természetes, hogy a Scala Filharmonikusait az évtizedek során olyan nagyságok vezényelték, mint Carlo Maria Giulini, Riccardo Muti, Leonard Bernstein, Lorin Maazel, Zubin Mehta, Daniel Barenboim, de a listán a historikus régizenei előadásmód két olyan nagyja is szerepel, mint Frans Brüggen és John Eliot Gardiner, sőt a kortárs zene olyan autentikus karmestere is, mint Eötvös Péter. Ez tiszteletre méltó nyitottságra vall, ahogyan az is — ha már a kortárs zenéről esett szó —, hogy a Filarmonica della Scala kitartó érdeklődéssel fordul az új zene tolmácsolása felé, olyan szerzőket propagálva, mint Messiaen, Petrassi vagy Henze.

Egy olyan ünnep, mint a Filarmonica della Scala újabb fellépése a Müpában, akkor lehet teljes, ha tartalmazza a felfedezés mozzanatát is. Ezúttal ebben sem lesz hiány, hiszen a zenekar ifjú szólistája, a tokiói születésű, huszonöt esztendős Mao Fujita , számos nemzetközi zongoraverseny győztese eddig még csak egyszer járt Magyarországon, amikor a megbetegedett Yuja Wang helyett ugrott be, de lemezei és az interneten is hozzáférhető felvételei alapján sokan ismerik, és tudják, hogy a kivételes technikai felkészültség mellett a szuggesztivitás és a zenei meggyőző erő terén is rendkívüli erényekkel rendelkező művész mutatkozik be személyében a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között. Mao Fujita a zongoraverseny-irodalom egyik legnehezebb darabját, Rachmaninov 3. (d-moll) koncertjét tolmácsolja, amelyet a zeneszerző a rendkívüli virtuozitású Josef Hofmann-nak ajánlott, ám a művész nem vállalkozott a kompozíció megszólaltatására. A 20. századi orosz est két másik száma is izgalmasnak ígérkezik: bevezetőül olyan korai Stravinsky-művet hallunk, amelyet a zeneszerző huszonhat évesen, 1908-ban írt mestere, Rimszkij-Korszakov halálára, ám a Gyászének (op. 5) partitúrája az 1909 januárjában lezajlott szentpétervári ősbemutatót követően elkallódott, és csak 2015-ben került elő újra. A zárószám, Prokofjev 7. szimfóniája (1952) pedig a zeneszerző utolsó befejezett alkotása, amelynek könnyedségét és problémamentes hangvételét az magyarázza, hogy ifjúsági mű, amelyet a zeneszerző a Szovjet Gyermekrádió felkérésének eleget téve komponált.

Csengery Kristóf

Jelenlegi vezetőjük, a hetvenéves Riccardo Chailly , aki 2017 óta egyszersmind az operaház élén is áll, Milánó szülötte, és negyvenöt évvel ezelőtt, 1978-ban debütált karmesterként a Scala pulpitusán, Abbado asszisztenseként. Aki ismeri felvételeit, tudja, hogy érdeklődése szinte határtalan: egyforma odaadással vezényel operát és szimfonikus zenét, Bachot és Stravinskyt, teljes intenzitással muzsikál akkor is, ha szimfonikus költemény szólal meg keze alatt, és akkor is, ha Martha Argerichet kíséri egy Rachmaninov-zongoraversenyben. Sem műfaji, sem stiláris határokat nem ismer. Fontos tulajdonsága még a pontosság, az energia, és mindenekfelett jellemző Riccardo Chailly vezénylési stílusára a művekkel való teljes azonosulás, a zenélés szenvedélye — amit örömünkre már a Müpa közönsége is többször megtapasztalhatott a karmesterrel való személyes találkozások során. Chailly elemző intellektus, nem véletlenül, hiszen eleinte zeneszerzőnek készült, de temperamentuma áttüzesíti interpretációit.

SZIKUS 2023. május—június

RIC C ARDO CHAILLY

ÉS A FILARMONICA DELLA SCALA

Közreműködik: Mao Fujita – zongora

2023. május 8. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

…az operai hangszeres zenész, ha koncerteken is felléphet, művészként teljesebb életet él, és szakmai-emberi gazdagodása visszahat az árokban végzett munkájára.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

KINETIKUS UTAZÁS

Aki szereti az újdonságokat, annak mindenképpen ott a helye a PRÁGAI SZIMFONIKUS ZENEKAR május 13-i estjén. Fazil Say új művének ősbemutatóján egyszerre két sztártrombitás is színpadra áll SZERGEJ

NAKARJAKOV és BOLDOCZKI GÁBOR személyében, majd egy népszerű kortárs magyar zeneszerző, Varga Judit Beethoven előtt tisztelgő izgalmas alkotását hallhatjuk, a műsor második részében pedig Dvořák 8. szimfóniáját vezényli a meglepő műsorösszeállításairól is ismert ANDREJ BOREJKO.

Zongoraművészként Fazil Say éppen negyedszázada visszatérő művésze a magyar koncertpódiumoknak. Annak idején nagy visszhangot keltett, hogy Mozart Török indulóját a hagyományokra fittyet hányva, de tagadhatatlanul izgalmas olvasatban játszotta. Eredeti gondolkodású, ezért megosztó személyiség, aki mára zeneszerzőként is terjedelmes életművet hozott létre. Annyira, hogy német fesztiválok sora választotta rezidens alkotójává; ezen megbízatásai révén többek között Sabine Meyer számára írhatott klarinétversenyt, Boldoczki Gábornak trombitaversenyt, míg Zongoraversenyét a Salzburgi Fesztiválon mutatták be. Pedig hazájában nem alakultak jól a dolgai: tíz éve bejárta Európát a hír, hogy egyéves börtönbüntetésre ítélték, mert egy posztjában ateistának mondta magát, és megosztott egy olyan bejegyzést, amely az iszlám egyik tanításán élcelődött. Az ítéletet később felfüggesztett börtönbüntetésre változtatták, majd megsemmisítették, mondván, Say csak a véleménynyilvánítás jogával élt. Most két trombitára írt versenyműve a Müpában szólal meg először, nem akármilyen szólisták előadásában.

A kompozíció az évad művésze, Boldoczki Gábor, a Müpa és több külföldi zenekar felkérésére született. „Nakarjakovval már sokszor játszottam együtt, jó barátok vagyunk, de pár éve írt Trombitaversenye révén Fazil Say is barátként üdvözölt, amikor az elmúlt év szilveszterén azzal az üzenettel lepett meg, hogy elkészült a kéttrombitás concertóval — mondja Boldoczki Gábor. —

A rá jellemző módon ezt a darabját is keleties dallamvilág és ritmika jellemzi, továbbá energikus lüktetés és gyönyörű harmóniák. A klasszikus hagyományok jegyében háromtételes, de kérésemnek eleget téve Fazil a trombita mellett a mélyebb hangú szárnykürtöt és a magas, virtuóz futamokra különösen alkalmas piccolo trombitát is szerepeltette benne. A zenekart is komoly játszanivalóval látta el, a hangszercsoportoknak szintén szükségük lesz a virtuóz szólista-énjükre.”

A versenyművekre nem jellemző módon a darabnak van egy kevésbé könnyed vonulata is: a harmadik, In memoriam alcímű tételben Say a 2015-ös ankarai merényleteket tematizálta, azt az eseménysorozatot, amikor a török kormány — európai tiltakozási hullámot is elindítva — törvénysértő módon reagált a robbantásokat követő ellenzéki tüntetésekre.

Varga Judit, az évad zeneszerzője egy többszerzős ciklus, a Be-Enigma részeként komponálta a Happy Birthday, Major Ludwig! című darabot, Beethoven születésének 250. évfordulójára. A felkérés eredetileg úgy szólt, hogy lehetőleg ne idézzenek a bonni-bécsi mestertől, de nem lehetett ellenállni a kísértésnek, így a szerző a Hegedűverseny, valamint az 1. szimfónia pár ütemét is hangról hangra beépítette saját kompozíciójába. „Mindig érdekelt, hányféleképpen szólhat például egy G-dúr akkord attól függően, hogy Beethoven, Schumann vagy Brahms zenekarában szólal-e meg — mondja Varga Judit. — Ezt a darabomat 2020-ban mutatták volna be, de a pandémia miatt csak egy évvel később szólalt meg a hamburgi Elbphilharmonie-ban. Akkoriban mindegyik művemben azt kerestem, hogyan lehet — zenei értelemben vett — mozgási energiák segítségével olyan organikus zenei folyamatot létrehozni, amelyben a hallgató észre sem veszi, mikor és hogyan változik a zenei anyag, hogyan jut el a mű az egyik szakaszából a másikba. Ennek a kinetikus utazásnak a végére ironikusan bombasztikus befejezés tesz pontot, a beethoveni humor jegyében.”

A szünet után az 1934-ben alapított és egykor a legendás Jiří Bělohlávek által is vezetett cseh zenekar hazai szerző darabját: Antonín Dvořák örök szépségű 8. szimfóniáját szólaltatja meg. Az est karmestere az orosz-lengyel Andrej Borejko lesz, aki az 1990-es évektől Németországban futott be szép karriert, három ízben nyerve el a német zeneműkiadók díját, amelyet a legeredetibb műsorok összeállítói számára alapítottak. Állt düsseldorfi, jénai, hamburgi zenekarok élén, továbbá dolgozott Bernben, illetve a kanadai Vancouver és Winnipeg szimfonikus zenekarait is vezette éveken át. A 2010-es években a Belgiumi Nemzeti Zenekarnak és a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának volt első karmestere, 2019-től pedig a Varsói Filharmonikusok zeneigazgatója. Mindezek mellett vendégkarmesterként olyan világhírű együtteseket is dirigált, mint a Berlini, a New York-i, a Rotterdami, a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Drezdai Staatskapelle, a Londoni, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok, valamint az amszterdami Concertgebouw Zenekara.

Várkonyi Tamás

„Mindig érdekelt, hányféleképpen szólhat például egy G-dúr akkord attól függően, hogy Beethoven, Schumann vagy Brahms zenekarában szólal-e meg…”

2023. május 13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BOL D OCZKI GÁBOR, SZERGEJ NAKARJAKOV

ÉS A PRÁGAI SZIMFONIKUS ZENEKAR

Közreműködik:

Boldoczki Gábor, Szergej Nakarjakov — trombita, szárnykürt

Vezényel: Andrej Borejko

2023. május—június

Andrej Borekjo

A VILÁG INNEN TÖBB.

prémium online magazin

HATÁRTALAN ZENEI KÉPZELET Ligeti

Ligeti György már életében klasszikussá vált , a halála óta eltelt

100

bő másfél évtizedben pedig e pozíciója tovább erősödött. Már az 1970-es évektől kezdve monográfiák sora foglalkozott művészetével, pedig akkor életműve még el sem érte delelőjét.

EÖTVÖS PÉTER és a CONCERTO BUDAPEST koncertjén több darabja is elhangzik abból az alkotói korszakból, amely a nagy feltűnést keltő avantgárd stílus és az utolsó periódus közötti átmenetet képezi.

Vannak, akik a Melodien (1971), a Clocks and Clouds (1972/1973) és a San Francisco Polyphony (1973/1974) pompás zenekari triptichonját a megelőző korszak jellegzetes technikái, hangzásképei és esztétikája felől értelmezik, mások, mint például Jonathan W. Bernard 1999-ben (Ligeti’s Restoration of Interval and Its Significance for His Later Works), egyenesen a kései stílus nyitányaként. A Ligeti-életmű közkeletű szakaszolása szerint a kései stílus az 1980-as évek elejével indult (Kürt-trió, 1982) és a későbbiekben olyan népszerűvé vált alkotások fémjelezték, mint a zongoraetűdsorozatok, a Zongoraverseny vagy a Hegedűverseny. E kompozíciók „egyre hosszabb árnyékot vetnek a megelőző időszak műveire”, melyek — így Jonathan W. Bernard — „eleve nem is voltak túlságosan ismertek”. A Melodien (Melódiák) című kompozíció feltűnő eleme a hol felbukkanó, hol pedig alábukó dallamvonalak markáns jelenléte, ami a statikus hangzásmasszívumokkal operáló Ligeti-darabok (Atmosphères, Lontano) fényében éppúgy meghökkentő lehetett, mint az 1960-as évek meghatározó „kordivatjának” környezetében, miként az is, hogy a dallamelemek kirajzolódásából és elhomályosodásából plasztikusan kialakított dramaturgia könnyen követhető és átélhető, azaz: hatásos. A Clocks and Clouds esetében különösen az — talán emiatt is fogalmazott Ligeti így: ez a mű az „egyik legegyszerűbb darabom”. A San Francisco Polyphony egyes szakaszaiban aztán Ligeti még inkább a melodikus elemekre helyezi a hangsúlyt azzal, hogy az ellenpontozással kialakított szerkezetben a dallam mindvégig érzékelhető marad. Csak utóbb vette észre, hogy az e dallamokhoz asszociált gesztusok mennyire közel állnak Gustav Mahler vagy Alban Berg bécsies világához.

Mint a legtöbb Ligeti-kompozíció — függetlenül attól, hogy a zeneszerző mely korszakában keletkezett —, a Melodiennel fémjelezhető szemléletváltozás nyomán írt darabok is tökéletesen reprezentálják Ligeti kíváncsiságát és nyitottságát a világra, azt a fajta szellemi mozgékonyságot, amely egy egész életen át fűtötte kreatív energiáit. Ligetinél az intellektuális elevenség hallatlan érzékenységgel és mély szakmaisággal párosult — a Clocks and Clouds partitúrájának mintaszerű részletgazdagsága és precizitása már-már a régmúlt mesterek írásképét idézi. A kiváló olasz Ligeti-kutató, Ingrid Pustijanac a zeneszerző halála utáni évben úgy fogalmazott, hogy alkotóművészetének alapvonása a folyamatos megújulás, anélkül, hogy „feladta volna összetéveszthetetlen stílusának elemeit”. A budapesti Zeneakadémia hagyományos és következetesen szigorú képzésének köszönhetően felvértezetten vetette magát a kor esztétikai-elméleti vitáiba, és — nem kalkulálva az elszigeteltségből adódó következményekkel — a rá jellemző lendülettel, energiával foglalt állást a kortárs zene kérdéseivel kapcsolatban. Stílusa mindvégig megőrizte egyedi karakterét, ami a közönség érdeklődését éppúgy felkeltette, mint a fiatalabb kollégákét. Ingrid Pustijanac szerint Ligeti pályája igazolja, hogy „a múlt és a népzenei tradíciók tisztelete semmiben sem hátráltatja az új nyelvek feltalálását, éppen ellenkezőleg: korábban nem látott megoldások és egyre változatosabb megszólalások keresésére ösztönöz”, amiben természetesen nem nehéz felfigyelni a kreativitás bartóki mintázatára.

A Ligeti-műveket övező, meg-megújuló izgalom bizonyítéka az egyes darabokhoz kapcsolódó elemzések, tanulmányok valóságos televénye. Attól egészen biztosan nem kell tehát tartani, hogy ne merülnének fel újabb és újabb analitikus szempontok. A közel hatvan évvel ezelőtt, 1965-ben bemutatott Requiem látomásos stílusáról, szófestő bravúrjairól, szívet szorongató sűrűségéről is sokan írtak már. Robin Holloway 2004-ben olyan „apokaliptikus remekműnek” nevezte, melynek fegyelmezettsége és komolysága valóban elsöprő erővel képes megszólítani a zenehallgatót. Jennifer Iverson (2014) úgy találta, hogy a Requiem Kyrie-tételében Ligeti a rá leginkább ható két 20. századi mester, Anton Webern és Bartók Béla nyelvezetét kapcsolta össze, a darab „bizonyos értelemben a két személyiség dicsőítése is lehet”, ugyanakkor fordulópont is, hiszen itt Ligeti egyszerre használja és búcsúztatja el azokat a kompozíciós technikákat, melyeket a két szerző intenzív tanulmányozása révén sajátított el. Érdemes azonban megfogadni

…alkotóművészetének alapvonása a folyamatos megújulás…

Ingrid Pustijanac 2013-ban megjelent monográfiájának (György

Ligeti: il maestro dello spazio immaginario — Ligeti György: a képzeletbeli tér mestere) bölcs intelmét: „minden adat és információ, az analitikus és esztétikai megfontolások sokasága csak halvány tükörképe a zene közvetlen élményének, annál pontosabban semmi sem tájékoztathat a szerzőről és koráról”.

Molnár Szabolcs

2023. május 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

LI G ETI 100

Közreműködik: Sarah Defrise — szoprán

Vörös Szilvia — mezzoszoprán

Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Concerto Budapest

Vezényel: Eötvös Péter

Fotó: Raffay Zsófia

Vörös Szilvia

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

ÉLETÜNK LAPJAI

Tizennyolc év, tizenhat óra, kétszáztíz vezérmotívum. A nibelung gyűrűje. Régi ismerősöket üdvözölhetünk a Budapesti Wagner-napokon 2023. június 15. és 18. között , a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán: ismét közönség elé kerül a tetralógia, a világon még mindig különlegességnek számító módon, négy egymást követő estén — ahogyan a szerző kívánta.

A 2006-ban útjára bocsátott szellemi vállalkozás, a Budapesti Wagner-napok mára a nemzetközi zenei élet meghatározó eseményeinek egyikévé lépett elő. Nem csoda: a színes programkínálatáról és páratlanul magas színvonalú előadásairól híressé vált sorozat hívó szava évről évre egyre több külföldi zenerajongóhoz ér el. A Budapesti Wagner-napok szervezői ezúttal is elsőrangú művészekkel várják az érdeklődőket.

A nibelung gyűrűje és szerzője az 1876-os bayreuthi premiert követően belépett az operatörténet kulcsfontosságú alkotásainak és személyiségeinek körébe. A négy estén átívelő, gigászi méretű Wagner-tetralógia valószínűleg soha nem nyerhet besorolást a műfaj könnyen emészthető darabjainak sorába, ám a szövevényes cselekmény és a tizenhat órányi zenét átszövő sűrű vezérmotívum-hálózat mélyén örök érvényű igazságok rejtőznek. A kérdés csupán az, van-e bátorságunk megmártózni az emberiség mindennapi problémáitól nem is olyan távol eső rajnai mondavilág habjaiban.

A Ring ugyanis, Wagner szavaival élve, „magában foglalja az egész életet”. Ahogy Fischer Ádám fogalmazott egy interjúban: „…anyaga, története alapigazságokat tartalmaz, és ezt újra és újra felfedezzük. Azt például, hogy a pénz és a hatalomvágy mennyire eltorzítja az embereket, és milyen nehéz olyan dolgokról lemondani, amelyek tulajdonképpen nem is fontosak az életben, csak beképzeljük magunknak, hogy fontosak. Minél idősebb vagyok, ezt annál jobban érzem. De a zenének is van valami magával ragadó jellege, ezt nem tudom elmondani vagy leírni, hogy micsoda — ezt el kell játszani. Wagner zenéje drog. Nem mindenkire hat, mint ahogy az igazi kábítószer sem hat mindenkire, de akire igen, az nem bírja abbahagyni. A különbség az, hogy ez veszélytelen, sőt szebbé teszi az életet.” (Színház.Net)

A rajnai kincs, a hatalom és a szerelem utáni vágyakozás mozgatja a cselekmény Wotan kezében összefutó szálait. A wagneri mondavilág főistenének gondolatai egyetlen probléma körül kavarognak: miért nem birtokolhatja mindhármat egyszerre?

A Rajna kincsében az osztrák basszus, Günther Groissböck alakítja majd Wotan nem

minden ellentmondástól mentes karakterét, míg a Siegfried Vánádoraként Egils Silins világhírű lett basszbaritont köszöntheti a közönség. A bölcs Frickát A Rajna kincsében és A walkürben is Schöck Atala , a Budapesti Wagner-napok visszatérő fellépője kelti életre. Szintén régi magyar ismerőst üdvözölhet a közönség a Freiát és Gutrunét is megformáló Horti Lilla és a vihar istene, Donner bőrébe bújt Haja Zsolt , vagy épp a programsorozat követői számára remekbe szabott Alberich-alakításairól híres Kálmán Péter személyében.

Ahogyan azt már megszokhattuk, a Wagner-énekesek nemzetközi elitje szép számban, közöttük több visszatérő sztárelőadóval képjviselteti magát: közéjük tartozik például a Müpa színpadán Mime karakterét évek óta megformáló Jürgen Sacher és a Siegfried szerepében szintén 2015 óta feltűnő Stefan Vinke A walkür tragikus sorsú hősét, a halálra szánt Wälsungot a nemzetközi zenei élet olyan kiválósága alakítja, mint napjaink legkeresetteb hőstenorjainak egyike, Stuart Skelton , aki 2019 óta formálja meg Siegmund alakját a Budapesti Wagner-napok Ring-előadásain. Sieglindeként Simone Schneider lép színpadra. A német basszbariton Albert Dohmen Hundingként és Az istenek alkonya Hagenjeként egyaránt színre lép. Bár tavaly júniusban a Müpa produkciója betegsége miatt nélkülözni kényszerült az ikonikus svéd szopránt, idén a tervek szerint A walkürben és a tetralógia záródarabjában is Iréne Theorin alakításának köszönhetően elevenedik meg Brünnhilde középponti jelentőségű figurája. A Siegfriedben Magdalena Anna Hofmann énekli Brünnhildét.

Az előadások maximalista művészi színvonala minden tekintetben garantált: az elsőrangú énekes szólisták mellett elég, ha csak a programsorozat művészeti vezetőjét , Fischer Ádámot és az irányításával muzsikáló kiváló együtteseket: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekará t, a Magyar Rádió Énekkará t (karigazgató: Pad Zoltán ), valamint a Budapesti Stúdió Kórust említjük És persze nem feledkezhetünk meg Hartmut Schörghofer számtalanszor méltatott, eredeti koncepciójú rendezéséről, amely alapgondolatát és legfőbb jellegzetességeit megőrizve, 2019-ben immár egy frissítő, teljes körű technikai felújításon is átesett. E tökélyre csiszolt, méltán népszerű színrevitel idén júniusban ismét megeleveníti az emberiség történeutének Wagner rajnai mondavilágába rejtett, megsárgult lapjait.

Befejezésül idézzük fel a rendező gondolatait, amelyeket még 2008-ban, a tetralógia első teljes bemutatója után fogalmazott meg: „A Ring tele van az ismerős vezérmotívumokkal, amelyek mindenkiben valamilyen speciális, saját képet hívnak elő — nem volt igazán kedvem ahhoz, hogy ezeket a képeket megkettőzzem a sajátjaimmal. Úgy próbáltam Wagnerhez olvasatot adni, hogy ne kössem szorosan valamihez — ne egy benzinkútnál vagy egy bankfiókban játszódjék. És ne is csak a szakmai vagy a hozzáértő közönséghez szóljon, hanem az úgynevezett utca emberének is mondjon valamit, aki sosem foglalkozott ezzel. Nem a wagneriánusoknak akartam rendezni… […] …tudatosan el akartam kerülni, hogy egyetlen nagy »mondanivalót« közvetítsek. Nekem fontosabb, hogy asszociációkat keltsünk az emberekben, hogy sokféle irányban elindulhassanak. Ha mindenkinek ugyanaz a központi gondolat jelenne meg, akkor valamit rosszul csináltam. Innen mindenki valami mást fog hazavinni.” (Muzsika)

B. Kaskötő Marietta

Fotó: Sylvia Nebrauer

Deniz Uzun

Egils Silins

Fotó: Janis Deinats

2023. június 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

W AGNER: A RAJNA KINCSE

Wotan — Günther Groissböck

Donner — Haja Zsolt

Froh — Pataky Dániel

Loge — Christian Franz

Fricka — Schöck Atala

Freia — Horti Lilla

Erda — Gál Erika

Alberich — Kálmán Péter

Mime — Jürgen Sacher

Fasolt — Bretz Gábor

Fafner — Lukasz Konieczny

Woglinde — Sáfár Orsolya

Wellgunde — Fodor Gabriella

Flosshilde — Kálnay Zsófia

2023. június 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

W A GNER: A WALKÜR

Siegmund — Stuart Skelton

Hunding — Albert Dohmen

Wotan — Aris Argiris

Sieglinde — Simone Schneider

Brünnhilde — Iréne Theorin

Fricka — Schöck Atala

Gerhilde — Váradi Zita

Ortlinde — Fodor Beatrix

Waltraute — Fodor Gabriella

Schwertleite — Szilágyi Szilvia

Helmwige — Wittinger Gertrúd

Siegrune — Várhelyi Éva

Grimgerde — Gál Erika

Rossweisse — Kálnay Zsófia

2023. június 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WA G NER: SIEGFRIED

Siegfried — Stefan Vinke

Mime — Jürgen Sacher

Vándor (Wotan) — Egils Silins

Alberich — Kálmán Péter

Fafner — Lukasz Konieczny

Erda — Gál Erika

Brünnhilde — Magdalena Anna Hofmann

Erdei madár — Zemlényi Eszter

2023. június 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WAG N ER: AZ ISTENEK ALKONYA

Siegfried — Stefan Vinke

Gunther — Szemerédy Károly

Alberich — Kálmán Péter

Hagen — Albert Dohmen

Brünnhilde — Iréne Theorin

Gutrune — Horti Lilla

Waltraute — Deniz Uzun

Norna 1. — Gál Erika

Norna 2. — Németh Judit

Norna 3. — Brassói-Jőrös Andrea

Woglinde — Sáfár Orsolya

Wellgunde — Fodor Gabriella

Flosshilde — Kálnay Zsófia

Közreműködik: A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán)

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Dramaturg: Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier

Jelmez- és bábterv: Corinna Chrome

Fény: Vajda Máté

Koreográfus: Vida Gábor

Koreográfus-asszisztens: Asztalos Dóra

Játékmester: Polgár Etelka

Rendező: Hartmut Schörghofer

Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

Fotó: Posztós János, Müpa

…szeretem, hogy nagyon

különböző művészekkel kerülök össze minden Brünnhilde-alakítás során.

IRÉNE ÉS BRÜNNHILDE

Iréne Theorin Brünnhildeként kétszer is színpadra lép a Budapesti Wagner-napokon

— A walkürben és Az istenek alkonyában

bizonyítja, hogy igaz a New York Times megállapítása: „született színésznő”.

Ezenkívül azt is, hogy erőteljes, ugyanakkor bársonyos drámai szopránja a szerep felkent interpretátorává avatta az utóbbi évtizedekben.

Lehet-e szebb születésnapi ajándék egy Wagner-énekesnő számára annál, mint hogy az adott napon (és előtte két nappal) Brünnhildét énekeljen?

Nagyon nagy öröm ez számomra még akkor is, ha tudom, hogy hiányozni fog a családom. Szeretem a Budapesti Wagner-napokat, és büszke vagyok arra, hogy visszahívnak. Néhány éve szintén a születésnapomra esett az egyik Brünnhilde-alakítás a Müpában, és sosem felejtem el az öltözőmet elborító virágtengert, az engem énekkel üdvözlőket, és a sorban érkező gratulálókat. Az akkor készült képek láttán ma is elérzékenyülök… Most is ezt a feladatot tekintem a fő születésnapi ajándéknak: ha három Brünnhildét már nem is vállalok egy Ringen belül, de az apja akaratával szembeszegülő walkür-Brünnhilde még nem kiteljesedett figurája után a hőssé vált Siegfriedtől méltósággal búcsúzó szerelmest is eljátszani és az utóbbit éppen a születésnapomon — a legnemesebb ajándék.

Felsorolni is nehéz, hány helyszínen öltötte már magára ezt a jelmezt a világ megannyi operaházában és fesztiválján. Ilyen előzmények után még mindig akkora örömöt szerez a szerep, mint amikor elkezdett vele foglalkozni?

Kezdetben minden új volt számomra. Állandóan tanulnom kellett a különböző szerepeket, meg kellett ismernem a pályatársakat, karmestereket, helyszíneket, rendezőket… Eleinte elénekeltem a Ring mindhárom Brünnhildéjét, ami nagyon kimerítő. Később megtanultam, hogy vagy A walkür, vagy a Siegfried. A Siegfried Brünnhilde-figuráját kereknek, lezártnak éreztem, utána nem maradt bennem hiányérzet. A walkür esetében ez nem így volt; így alakult ki aztán az az elképzelésem, hogy ezután még el kell énekelnem Az istenek alkonyát. Így már elég gazdagnak és teljesnek éreztem a figurát. Mára minden produkcióban kicsit újra tudom formálni a szerepet, amely így nem válik merevvé.

Fotó: Chris Gloag

És itt a felfedezés öröme is: milyen lesz a színpad, a rendezés, a karmester, a kollégák…. Egy újabb előadás még akkor is várakozással tölt el, ha történetesen — mint például a Müpában — a legtöbb tényező ismerős a számomra. Vajon kik lesznek most a partnerek? Hogyan viszonyulnak egymáshoz? Mindez valamennyire az én helyzetemet is meghatározza. Mindenki változik az idők során, érhetik az embert meglepetések. Ők is részesei voltak különböző produkcióknak, találkoztak új partnerekkel, új szerepekkel. Vajon mit hoztak magukkal, ami miatt mások lesznek, mint a legutóbbi találkozásunkkor? Olyan ez, mint a pingpong. Sosem tudom, mikor fogok pontot nyerni, vagy éppen veszíteni. Most végre oda tudok figyelni minden rezdülésre, amit évekig hiányoltam, amíg bele nem rázódtam a Ringbe.

Eleinte az ijedség volt a legmeghatározóbb érzés, aztán fokozatosan elmúlt, és mára a várakozás jellemző: vajon milyen új elemmel, új gesztussal tudom megtölteni az alakot? Átlátom, átérzem az egész szerepet, boldoggá tesz, hogy újra énekelhetem. Most is, ahogy belegondolok, igazi örömöt érzek az előadások miatt. Újra átnézem a kottát, mindig van benne újdonság. Nyugodtan tudok készülni magából a figurából, hiszen a zene birtokában vagyok. Ez maga a hőn áhított szabadság érzése.

Egy-egy felkérés kapcsán meg szokta kérdezni, hogy kik lesznek a partnerek? Volt olyan, akivel nem volt hajlandó fellépni?

Egyáltalán: megengedhet magának ilyesmit az ember?

Még senkit sem utasítottam el. Már csak azért sem, mert különböző — más-más képzést, országot, környezetet, kultúrát maguk mögött tudó — emberekkel együtt dolgozni olyan, mint különböző tanulmányokat folytatni. Ezek inkább apróságok, amelyek éppen abban nevelnek, fejlesztenek engem is, hogy a különböző partnerekkel a különböző rendezésekben, a különböző karmestereknek meg tudjak felelni. Így lehet elérni, hogy ők is figyeljenek rám, vegyék észre, ha valamit másképpen szeretnék, ha többet szeretnék — egyszóval így tud kialakulni egy olyan kölcsönösség, amely nagyon jót tesz a munkának. Ezért is szeretem, hogy nagyon különböző művészekkel kerülök össze minden Brünnhilde-alakítás során. Meg sem kérdezem tehát, kik lesznek a partnerek. Kivéve, ha beugrásról van szó. Akkor nincs helye a véletlennek. Fontos tudni, ki lesz a karmester, ki Wotan, ki Siegfried — tisztában kell lennem azzal, ami várható. Ilyenkor nem kockáztathatok, tudnom kell, kikkel lépek színpadra.

Nemcsak Wagner-énekesként, de számos más szerepben is nagy sikereket aratott. Meg kell gondolnia, hogy egy Ringprodukció előtt mennyi idővel és milyen szerepeket vállal?

Kényes kérdés, mert minden azon múlik, hogy csak az énekelnivaló más, vagy a rendezés is. És hogy hány próba lesz az előadás előtt. A bécsi Staatsoperben például nincs hosszú próbaidőszak. Csak annyi, amennyi épphogy elég egy biztonságos produkcióhoz. Teljesen új rendezés esetén viszont mindennel meg kell ismerkedni: a technikával, a karmesterrel, a zenekarral. Olyankor hosszabb próbaidőszak szükséges.

A Brünnhilde-szerepek nemcsak vokálisan, de mentálisan és érzelmileg is nagyon igénybe veszik az énekest. Mennyire tudatosan készül arra, hogy semmi ne befolyásolja a szereppel való azonosulását?

Tudatosan és türelemmel felvértezve. Néhol a Ring minden epizódjában más a Brünnhilde-kosztüm. Gyakran ez kilenc-tíz öltözetet jelent — csak a ruhapróbákhoz teljes munkaidő kell. Ehhez jön hozzá a haj, a smink, a világítás. És akkor még egyetlen hangot sem énekeltem! Minden színpadi helyzetet ki kell próbálni: hogyan térdelek le, hogyan lógok a tetőn adott esetben. Ilyenkor nincs utazgatás, ide-oda repülés a próbaidőszak alatt.

Gondolkozott már azon, mihez kezd majd, ha már nem énekelhet több Brünnhildét, Izoldát, Elektrát és más szerepeket?

Nagyon-nagyon szomorú leszek — de hát tudom, hogy ez a pálya nem tart örökké. Ilyen a hang természete: változik a korral, és nem minden tekintetben kedvező irányban. Ha majd nem dolgozom ennyit, szeretném átépíteni a házamat. Nagy a belső tere, hat és fél méter magas. Úgy szól benne az énekhang, mintha templomban lennénk. Szeretnék itt tanítani. Egy részét már át is alakítottam a járvány alatt. Még vendégszobákat is kialakítottam, hogy szükség esetén itt alhassanak, akik eljönnek. És amikor éppen nem énekelnek, kimehessenek a szabadba: egy tó partján áll a ház, ahol kiválóan lehet horgászni. Egy kis second hand kereskedést is szeretnék nyitni, amelyben apró dolgokat — dísztárgyakat, használati eszközöket, üvegeket, ékszereket — árulnék. Az egyik kiszemelt beszerzési helyem éppen a csodálatos Budapesten van.

16.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

W A GNER: A WALKÜR

18.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WAG N ER: AZ ISTENEK ALKONYA

Tóth Anna

2023. június

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2023. június

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Izgalmas hangszerbemutató sorozat

az MRME és a Bartók Rádió művészeivel

MÁRCIUS 30-TÓL

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 18:30-KOR

AZ M2 GYEREKCSATORNÁN

„A hiteles alakításért néha fel lehet áldozni a hangzás tökéletességét”

KÁLMÁN PÉTER hét évvel ezelőtt debütált Alberichként

a Budapesti Wagner-napok Ringjének nyitó előadásában. A szakma és a közönség nemcsak kiváló éneklését: karakteres

szerepformálását is ünnepelte. Azóta a basszbariton rendszeres fellépője a Wagner-napoknak, idén is az övé az ármánykodó nibelung szerepe a tetralógia mindhárom olyan előadásán

(A Rajna kincse, Siegfried, Az istenek alkonya), amelyben a törpe szerepel. Mint mondja, számára nem önmagában az éneklés, inkább a karakter komplex színészi megformálása jelenti a kihívást.

Kálmán Péter

Miért állnak közel Önhöz a Wagnerszerepek?

Áprilisban először énekeltem Klingsor szerepét az Operaház Parsifal-előadásában. Előtte a brüsszeli La Monnaie-ban Gianni Schicchiként és A köpeny Michelejeként álltam színpadra. Küzdelmes volt, mivel a hangom ma már egyre inkább basszus, mint basszbariton. Mikor elkezdtem tanulni Klingsor szerepét, úgy éreztem, hogy megvan, szinte magától jön. A hangomnak egyébként is van egy fémessége, ami jól illik ehhez. Annak idején A nürnbergi mesterdalnokok Beckmesser szerepével kezdtem, de azt ma már nem tudnám elénekelni, olyan magas. Sohasem gondoltam, hogy így megszeretem Wagnert, viszont ma már ezek a szerepek fekszenek igazán hangilag, és a karakterek is izgalmasak.

Hogyan szerette meg Wagnert?

Amikor jó pár évvel ezelőtt Fajger Orsi korrepetitorral először énekeltünk végig egy Wagner-áriát, azonnal azt éreztem: milyen jó, végre otthon vagyok! Aztán alig énekeltem Wagnert, sokkal meghatározóbbak voltak a buffoszerepek, amelyeket élveztem, és máig is élvezek. Míg Wagnernél a lelked és a véred kell adnod minden előadásért, a buffoszerepek könnyedsége, bolondozása legtöbbször inkább felszabadító.

A Wagner-karakterek is szélsőségesek, még ha nem is olyan komikus vagy eltúlzott formában, mint a buffoszerepek. Az összes szélsőséges karaktert nagyon szeretem, mert mindig inkább színész akartam lenni, mint énekes. Nekem nem az a legfontosabb, hogy minden hang tökéletesen a helyén legyen, hanem az számít, utána mit visz haza a közönség. És a hiteles alakításért néha fel lehet áldozni a hangzás tökéletességét.

Ez akkor is igaz, ha a Wagner-napok Ringjében Alberich szerepét szerepét félig szcenírozott előadásokban formálja meg?

Amennyire tudom, ott is elengedem a gyeplőt, beleadok mindent. Amikor először énekeltem Alberichet a Müpa fesztiválján, akkor csak A Rajna kincse Alberichje voltam, mivel a többi előadás idején külföldön dolgoztam. Emlékszem, énektechnikailag nagyon meg kellett érte küzdenem, mindent kivett belőlem. Aztán a következő évtől már mindhárom előadásban én voltam Alberich, és évről évre könnyebb, otthonosabb lett az éneklés. Nekem sokat számít, hogy egy karakter jól ki legyen dolgozva. Egyre nehezebben viselem az olyan szerepeket, ahol csak lébecolni kell a színpadon, téblábolsz ide-oda, énekelsz kicsit, de nincsenek tényleges színpadi helyzetek, így nem tudsz végigvinni egy szerepet.

Az utóbbi időben egyre többször mondok nemet az olyan szerepekre, amelyek nem esnek jól, küzdelmesek. Szeretek úgy nekimenni, hogy könnyedén megugrom a lécet, és marad bennem tartalék, úgy lesz elegáns az előadás. Ha izgulni kell, hogy leverem-e, inkább bele se vágok. Hívtak Rigoletto szerepére is, rettentően érdekel, de kifejezetten magas baritonszerep, így inkább lemondtam róla.

Hogyan alakult Önben az elmúlt hét év során Alberich karaktere?

Szerintem minden énekes úgy van ezzel, hogy gondol valamit egy szerepről, de hiába van rengeteg elképzelése, ha ezt a hangjával nem tudja megvalósítani, mert azon jár az esze, hogy mindjárt jön az a nehéz rész. Amíg emiatt aggódik, minden előadás küzdelem. De amikor eljut arra a szintre, hogy magabiztosabb lesz a dolog énektechnikai részében, vagy elengedi az ezzel kapcsolatos szorongást, felszabadultabban tud jelen lenni a szerepben, és a teljesítménye elkezd egyre árnyaltabbá válni. Alberich hatalmas magasságokat és mélységeket jár be. Mindenét odaadná az aranyért, időnként győztesen kerekedik felül,

máskor viszont egészen megalázó, rémes helyzeteket él át. Ezeket az érzéseket valahol mindannyian ismerjük. Amikor hajnalonként autóval járom a várost, figyelem az embereket, ahogyan az esti buliból hazaérő, zilált arcokat felváltják a reggeli munkába indulók. Ezeket mind be lehet építeni a szerepekbe.

A Wagner-napokon nagyszerű partnerekkel énekel.

Mindig öröm profikkal dolgozni, mert egymást húzzuk felfelé. Egyetlen kiemelkedő énekes sem tud egyedül elvinni a vállán egy előadást, ehhez az egész csapatra szükség van. Ebbe a csapatba pedig nemcsak az előadóművészek tartoznak bele, hanem a stáb is. A Müpában az embernek olyan érzése van, mint Nyugat-Európában: minden olajozottan működik.

Seres Gerda

2023. június 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

W AGNER: A RAJNA KINCSE

2023. június 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

W A GNER: SIEGFRIED

2023. június 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WAG N ER: AZ ISTENEK ALKONYA

2023. május—június

…Wagnernél a lelked és a véred kell adnod minden előadásért…

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

Camille Thurman

IZGALMAS EGYÉNISÉGEK

Hosszú telek után Jazztavaszkor rendszerint hölgyek hoznak enyhülést. Ezúttal az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek: hangszeresek és énekesek, kiugróan tehetségesek. Egyikük a nemzetközi ismertség kapuján kopogtat, másikuk már átlépte a siker és a hírnév küszöbét. Egymást követő estéken hallhatjuk őket.

Vannak, akik kanyargós úton jutnak el a zenéléshez. Camille Thurman a középiskolában kezdett fuvolán és szaxofonon játszani, akkor derült ki, hogy abszolút hallása van. Lányként fiútársai részéről hátrányos megkülönböztetés érte, ami eltántorította az aktív zenéléstől. A főiskolán a geológus szakot választotta, az ottani big band vezetője beszélte rá a zenélés folytatására. Így történt, hogy Camille — mint bizonyára igen kevesen a világon — környezettudományi diplomával lépett zenei pályára.

New Yorkban született, és könnyen bekapcsolódott a metropolisz zenei életbe. Nem hangszeresként, hanem énekesként váltotta meg belépőjét a jazz világába. 2013-ban benevezett és harmadik helyen végzett a Newarkban rendezett Sarah Vaughan Énekversenyen, s ezzel azonnal magára vonta a figyelmet. Módszeresen haladhatott volna ezen a nyomvonalon, ám a hangszeres zenélés iránt is hasonló vonzalom munkált benne. Így aztán a „kettős csapás” módszerét választotta: hangszeresként szaxofonon és fuvolán játszik, emellett énekel, sőt, zeneszerzőként is letette a névjegyét. Idővel több önálló lemezt készített élvonalbeli muzsikusok közreműködésével: az Origins 2013-ban, az Inside The Moment 2017-ben, a Waiting For The Sunrise 2018-ban jelent meg.

Életének alakulását két találkozás befolyásolta meghatározó módon. A Smalls Klub egyik éjszakai örömzenélésén hallotta Darrell Green dobost, akinek játéka annyira megragadta, hogy az ismerkedésből rendszeres munka-, majd partnerkapcsolat alakult ki. Azóta fellépésein — így budapesti koncertjén is — férjének együttese kíséri.

A másik találkozás Wynton Marsalis trombitáshoz, az intézményként és zenekarként egyaránt kulcsszerepet betöltő Jazz at Lincoln Center művészeti vezetőjéhez fűződik, aki meghívta az együttes szaxofonkórusába. Camille 2018 és 2020 között volt a jazzhagyományok ápolására felesküdött zenekar tagja. Neki jutott a megtisztelő, ámbár a lehetetlennel felérő feladat, hogy a nagy előd, John Coltrane szólamát tolmácsolja az A Love Supreme című, nagyzenekarra hangszerelt szvitben, amit nagyszerűen teljesített.

Mint a levegővétel, mára olyan természetes lett a globális tájékozódás, a műfajok kölcsönhatása, az átjárás a zenei világok, a világ zenéi között.

Camille énekét hasonlították már Sarah Vaughan, Ella Fitzgerald, Betty Carter, Dianne Reeves és Dee Dee Bridgewater előadásmódjához; szaxofonjátékában Gene Ammons, Hank Mobley, Zoot Sims, Melissa Aldana, Dexter Gordon, Joe Henderson hatását vélik felfedezni, habár ennyi név ritkán fér meg egyszerre egy ember fejében. Maradjunk annyiban, hogy zenei felfogása a jazznek a hagyományokban gyökerező törzsvonalát követi némi rhythm and blues-beütéssel, öblös szaxofonhanggal, bájos énekkel, remek scat-technikával.

A jazz kapuját igencsak szélesre kell tárni ahhoz, hogy az énekesnő Judith Hill nevét is megtaláljuk benne. Persze manapság, amikor elmosódnak a határok, és a műfajok, zsánerek keveredésének eddig nem tapasztalt korát éljük, fejtörést okoz egy-egy zenei arculat, irányultság meghatározása, besorolása. Különösen így van ez az Egyesült Államokban, ahol a fekete közösségek a populáris zenék világszerte ható, gazdag tárházát hozták létre. Egy fiatal tehetségnek jelentős erőfeszítésébe kerülhet, hogy — ha úgy kívánja — elkülönítse magában a különféle hatásokat. Mint a levegővétel, mára olyan természetes lett a globális tájékozódás, a műfajok kölcsönhatása, az átjárás a zenei világok, a világ zenéi között.

A japán anyától és afroamerikai apától született Judith Hill esetében nem a származása az érdekes, és nem is az, hogy háttérénekesből lett szólista. Ennél különlegesebb, mert aligha akad példa rá, hogy jó ideje muzsikus szülei kíséretével lép színpadra. Négy éve, budapesti bemutatkozása alkalmával is édesanyja, a tokiói születésű Michiko Hill játszott billentyűs hangszereken, és már akkor is édesapja, Peewee Hill basszusgitározott — így lépnek fel ezúttal is. Az állandóság annak jele lehet, hogy nincs új a nap alatt, de talán helyesebb arra következtetni, hogy a gyermek megtalálta a neki megfelelő környezetet. Mondhatni, zenéje a családban maradt.

Az idők amúgy változásokat is hoztak. Judith háttérénekesként változatlanul részt vesz mások produkcióiban, de közben alanyi jogon elismert előadó, zongorista, gitáros, zeneszerző és hangszerelő lett belőle. Ezt olyan lemezei tanúsítják, mint a Back in Time (2015), a Golden Child (2018) és a legfrissebb, a Baby, I’m Hollywood (2021). Korábbi mentorai között ott volt Elton John, Prince és Michael Jackson — hatásuk ma is elevenen él benne, de kompozícióiban, hangzásában, eszközeiben egyre hatékonyabban hasznosítja Los Angeles-i zeneszerzői diplomáját. Zenéjében a rhythm and blues, a funk, a hiphop, a gospel és a jazz elemei egyaránt megjelennek; elegyüknek természetes, érzelemdús hangja és lendületes előadásmódja ad egyéni ízeket.

Turi Gábor

2023.

JAZZTAVASZ 2023

CA M ILLE THURMAN

2023. május 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JAZZTAVASZ 2023

JU D ITH HILL: BABY, I’M HOLLYWOOD!

Judith Hill — ének, gitár, billentyűs hangszerek

Michiko Hill — billentyűs hangszerek

Peewee Hill — basszusgitár

John Staten — dob

Fotó: Joe Lemke

Judith Hill

május 5. Fesztivál Színház

ÉS A DARRELL GREEN QUARTET

RECIRQUEL IMA

Müpa Sátor

Április 28.– június 3.

Jegyek már kaphatók!

Az előadás megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.

mupa.hu

A NAVRATIL ANDREA FOLKKVINTETT — vagy ahogyan mostanában hívja magát a formáció, a NAVIA — két összeszokott hazai zeneszerző,

CSENGERY DÁNIEL és MÁTYÁSSY SZABOLCS

társaságában

hozta létre „madaras” népdalokon alapuló műsorát: ezzel jelentkezik a madarak és fák napján.

A Föld napjának testvérünnepe, a madarak és fák napja méltó zenei megemlékezést kap a Müpa Üvegtermében, ahol egy remek előadókból álló formáció, a Navratil Andrea énekes vezette Navia kvintett a talán legősibb zenét, a madárdalokat idézi meg. Pontosabban azokból indul ki, és persze a madárénekek által ihletett népdalokból, valamint magyar költők ilyen témájú verseiből. Két zeneszerzővel közösen a mai kortárs-klasszikus zenei világ sokrétű eszközeit felhasználva újfajta megvilágításba helyezik az eredeti népdalok szépségét. A számtalan formációból és együttműködésből — a Kobzos együttes és a Fonó zenekar mellett a Duna Művészegyüttes szólóénekeseként, a Békás Banda, a Tallabille zenekar és Berecz András műsorainak meghívott vendégénekeseként, valamint a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny felkészítő mestereként — ismert Navratil Andrea ökológus és a Természetvédelem Nagykövete is, így a madarak és énekük iránti érdeklődése aligha meglepő.

Formációját remek zenészek alkotják: a klasszikus zene, a népzene, a világzene, a jazz, vagy épp a régizene területeiről ismert Bede Péter , Gyulai Csaba és Lázár Gyula , valamint Grósz Zsuzsanna zongoraművész, színházi szakember és oktató. Utóbbi már több mint tíz éve dolgozik együtt Mátyássy Szabolcs és Csengery Dániel zeneszerzőkkel — mind szakmailag, mind emberi vonatkozásban meghatározó közös munkásságuk, barátságuk. Népzenei múlttal is rendelkezik, így mindig is szeretett volna létrehozni egy olyan koncertanyagot, amely ebből táplálkozik, viszont kortárs átiratban, klasszikus hangszeren szólal meg. Így született meg a koncert ötlete, így mondhatjuk, hogy ő a kortárs dalciklusest megálmodója és szíve, lelke. Mátyássy Szabolcs zenei érdeklődésének középpontjában leginkább a zenés színpadi műfajok állnak, ugyanakkor rendre felcsendülnek kisebb apparátusú zenekari és vokális szerzeményei is. Csengery Dánielnek pedig törekvése, hogy feldolgozásaiban a népdal örök szépségét másfajta zenei világokkal párosítsa és/vagy ütköztesse.

A társaság tagjai pompásan egymásra találtak. Ebben a műsorban a népdalokban gyakran emlegetett madarakkal kelnek szárnyra, hogy dalciklusukban elkalauzolják a közönséget a Kárpátmedencétől Bulgáriáig, és közben a szerelem örök témáját is megénekeljék, amely oly sokszor kapcsolódott már a népdalok szabad madaraihoz.

Bese János

2023. május 10. Üvegterem

NA V RATIL ANDREA FOLKKVINTETT:

DARAM-DARAM-MADARAM

Navratil Andrea — ének, próza

Grósz Zsuzsanna — zongora

Bede Péter — fúvós hangszerek

Gyulai Csaba — ütőhangszerek, gadulka

Lázár Gyula — bőgő

ZENE 2023. május—június

…Navratil Andrea ökológus és a Természetvédelem Nagykövete is, így a madarak és énekük iránti érdeklődése aligha meglepő.

Lázár Gyula, Csengery Dániel, Grósz Zsuzsanna, Mátyássy Szabolcs, Navratil Andrea, Bede Péter és Gyulai Csaba

ÉRZELMES ÉS ÖSZTÖNÖS

A portugál néplélek zenei kivetülése, a fado viszonylag kötött műfaj, de így is számos árnyalattal rendelkezik, melyek közül MÍSIA a kilencvenes évek eleje óta az úttörő, bátran formabontó irányt képviseli. Így tesz a Müpa színpadán is, ahová igényes projektjével: Animal Sentimental című 2022-es albumának és azonos című önéletrajzi könyvének történeteivel, dalaival, visszaemlékezéseivel érkezik.

Amália Rodrigues a fado királynője, Carlos do Carmo a királya. Camané a tradíciókhoz leginkább hű előadó, Dulce Pontes pedig Amália örököse és a műfaj egyik újraindítója a kilencvenes évek elején. Mariza a 21. század dívája, Lina (Raül Refreevel) a napjainkra modernizált változat kialakítója, Carminho és Ana Moura az elmúlt évtized népszerű „fadistái”. A műfaj már a 19. században is populáris volt, később, a 20. század harmincas–ötvenes évtizedei közötti időszakban a csúcsra érkezett, majd Amália Rodrigues tündöklése végén újra felfedezték. A nagy jelentőségű előzmények ellenére a fado történetében Mísiának is kulcsszerep jutott, hiszen ő is részese volt a kilencvenes évek eleji revival beindításának, és ő is új irányokat jelölt ki e melankolikus, keserédes, urbánus folkzenei műfaj további fejlődésének útján.

Mísia 2022-ben elindított egy projektet, amellyel úttörő karrierjére tekint vissza a tőle megszokott egyéni módon. Animal Sentimental címmel írt egy könyvet, amelyben eddigi évtizedeiről mesél, humoros, szentimentális történeteit foglalva össze — élete költői epizódjait és apróbb tragédiáit gyermekkorától 1991-es első albumán át zenei fejlődésének bemutatásáig. Azonos című új albuma pedig részben összegezi eddigi pályáját, részben azonban — nagyon is önazonos módon — új fejezetet nyit. A műfaj szabad szelleméhez híven a fado hagyományát korábban nem használt hangszerekkel modernizálja, szokatlan módon a portugál mellett más nyelveken is énekel, sőt más műfajokkal sem fél keresztezni a hagyományos megszólalást. (A műfaji kísérletezésre már Ruas című 2009-es lemeze is példával szolgált: ezen Joy Division- és Nine Inch Nails-feldolgozások is helyet kaptak.)

Az új album számára Wolf-Dieter Karwatky klasszikus zenei producerrel, valamint nagy tapasztalattal rendelkező portugál fadomuzsikusokkal újrahangszereltek néhányat korábbi dalaiból, kiegészítve azokat néhány új szerzeménnyel kortárs portugál költők szövegeire. Így aztán a lemez egésze tükröt tart Mísia eddigi pályája elé, ebben az új reflexióban mutatva be az élet nagy körforgását, az érzelmek, eszmék és élmények kavargását, és mindezek látható és láthatatlan hatásait, amelyek átjárják a lelket. Ez az érzelmes lélek, ez az ösztönös szentimentalizmus a könyv és a lemez mellett a színpadon mutatkozik meg leginkább, ahol a dalok és Mísia történetei összeérnek.

Bese János

Mísia — ének

Közreműködik:

Fabrizio Romano — zongora

Bernardo Couto — portugál gitár Bernardo Viana — fado gitár

Mísia

2023. május 24. Fesztivál Színház

MÍ S IA

…új irányokat jelölt ki e melankolikus, keserédes, urbánus folkzenei műfaj további fejlődésének útján.

A bartóki folklór és a karibi zene találkozása

Az ország elsőszámú ska zenekara, az idén

éppen húszéves PANNONIA ALLSTARS SKA

ORCHESTRA a kétszeres Latin Grammy-díjas

producer, VICTOR RICE segítsé-gével karibi zenei

környezetbe helyezve mutatja fel a Bartók Béla

által gyűjtött népdalkincset , így világítva rá a két világ rokon vonásaira. Mi ez, ha nem egyedül-álló zenei együttműködés?

A PASO-t nem kell bemutatni itthon — és szerencsére már külföldön sem. A Tóth „KRSa” Kristóf énekes vezette formáció a legnagyobb hatású magyar ska zenekar, rengeteg remek lemezzel, slágerrel, és olyan hírnévvel, amely a világ bármely pontján elismerést kelt a műfaj szerelmeseinek körében.

A New York-i gyökerű Victor Rice basszusgitáros-producerhangmérnök a skát játszó The Scofflaws tagjaként kezdte, alapítója volt a ska-jazz úttörő New York Ska Jazz Ensemble szupergrupnak, majd oszlopa lett a híres rocklemezeket (Dark Side Of The Moon, OK Computer) dubosító Easy Star All-Starsnak is. 2002 óta Brazíliában él és dolgozik saját stúdiójában — Elza Soarestől a Bixiga 70-ig helyi legendákkal is. Nagy álma azonban most teljesül, amikor a Manhattan School of Musicon végzett zenei tanulmányai során rá legnagyobb hatást gyakorló Bartók nyomán eljut a magyar népzenéig, és azt szíve másik csücskével, a skával és a karibi zenével keresztezi.

Rice a hozzá hasonlóan régóta magyar népzenei ihletésben dolgozó Pannonia Allstars Ska Orchestrával közösen egy teljes ilyen tárgyú lemezt már rögzített Magyarországon, a próbafolyamatoktól a lemezfelvételig mindenben részt véve. Együttműködésük persze korántsem meglepő azok után, hogy a nagynevű producer már korábban is kevert PASO-lemezt: ez volt a 2012-es Lovemonster / Lost In Space. A magyar népdalkincsből kiválasztott, amúgy is gazdagon hangszerelt dalokat a PASO és Rice most számos, népzenei körökben ismert és elismert vendégzenészt — Nádasdy Fanni , Barna György , Egervári Mátyás , Endrődi Szabolcs , Hajas Gábor , Mester Dániel — felkérve, a hosszúfurulya, a hegedű, a tekerőlant, a cimbalom és a népi ének hangzásával dúsította. A végleges anyag keverésére a producer São Pauló-i stúdiójában került sor.

Mi más származhat mindebből élőben, mint egy forró, karibi Bartók-kaland a PASO folkfiesztáján? A lemezen is közreműködő népzenészek mellett egyszeri alkalommal a folkrockos Aurevoir. frontembere, Agócs Márton is vendégszerepel a műsorban. A friss szerzemények mellett persze korábbi PASOdalok is megszólalnak majd a dús hangzásúra áthangszerelt összeállításban. Aligha kérdés, hogy megvalósul a producer célkitűzése: felfigyelhetünk a két világ zenei hasonlóságaira, a közös nevezőre.

Dömötör Endre

2023. május 19.

Bartók Béla Nemzetközi Hangversenyterem

PA N NONIA ALLSTARS SKA ORCHESTRA

FOLK SPECIAL: A KARIBI BARTÓK-KALAND

Pannonia Allstars Ska Orchestra:

Koós-Hutás Áron — trombita

Vajay László — harsona

Benkő Dávid — billentyű

Tisza Gergő — gitár

Pozsgai Vince — basszusgitár

Krecsmáry Zsolt — dob

Tóth Kristóf „KRSa”— ének

Vendég: Agócs Márton

Közreműködik:

Nádasdy Fanni — ének

Barna György — hegedű

Egervári Mátyás — cimbalom, hosszúfurulya, fuvola

Endrődi Szabolcs — furulya

Hajas Gábor — tekerőlant

Mester Dániel — szaxofon, klarinét

MEGLEPŐ, SZOKATLAN, NYÁRINDÍTÓ

Hey,June!2023

A Müpával egyidős Hey, June! programsorozat a 2005-ös nyitás óta az évadzáró, nyárnyitó popzenei esemény júniusban. 2023-ban aktuális friss előadók (CO LEE, 4S STREET ) és sztárzenekar (BOHEMIAN BETYARS) vállalkozik arra, hogy tőle szokatlan, a hagyományos koncertjeitől eltérő műsorral álljon színpadra, de lesz egy meglepő alkalmi összeállás is a MORDÁI-ból, Middlemist Redből ismerős NÓVÉ SOMÁval, iAMYANKkel és a sexepiles VANGEL TIBORral, akik a legendás The Doors dalait ültetik át modern formába Jim Morrison 80. születésnapja alkalmából.

Jim Morrison — When

The Music’s Over

Ha valami biztos pont, az a Hey, June! minifesztivál, hiszen nem elég, hogy a nyitás óta minden évben megrendezi a Müpa, de mindig találkozhatunk itt aktuális feltörekvő előadókkal, a korszak sztárjai közül néhánnyal, és persze olyan projektekkel, amelyek ekkor mutatkoznak be, amelyek valami egyedivel készülnek.

Idén ez utóbbira példa a When The Music’s Over — Jim Morrison 80 című és Nóvé/ iamyank/Vangel re-imagine The Doors alcímű koncert, amelyen a műsorra összeálló, meglepő trió az idén nyolcvan éve született legendás frontember, Jim Morrison és zenekara, a hatvanas évekbeli pszichedélia egyik meghatározója, a Los Angeles-i The Doors előtt tiszteleg. A Doors szokatlan hangszereléseiről is ismert volt (a basszusgitárostól már az indulás évében, 1965-ben elköszöntek), a Hey, June! idei nyitókoncertjén is a billentyűsök viszik a prímet, de persze nem egy megszokott tribute-est várható, sokkal inkább mai megszólalásra átültetett műsor, amelyet egy váratlan összeállítású trió ad elő. A Nóvé Soma, iamyank, Vangel Tibor hármasban a Doors iránti tiszteleten túl az is közös, hogy mindhárman szeretnek egyszerre több projektre is koncentrálni. Nóvé a Middlemist Red és a Samurai Drive után mostanában a MORDAI folkrockjával szerez jótékony meglepetést. A határfeszegető iamyank eleve arról ismert, hogy számtalan projektet vállal, elmerészkedve akár olyan szélsőségekig is, amelyekbe egy szólózongorás est és egy ambientes-posztmetálos koncert is belefér. Vangel Tibor pedig a Sexepillel volt nemzetközileg is ismert a kilencvenes évek alternatív rockmezőnyében, majd a nemzetközi színtéren működő magyar Volkova Sistersben dobolt, jelenleg a DB Armitage tagja.

Szokatlan koncerttel készül a Bohemian Betyars is, amely a bulizós freak-punk magyarországi helytartója, ám most a Betyárvilág minden szegletét bejárja az energiától szétcsattanó, nézőket és fellépőket egyszerre felvillanyozó formáció. A nemzetközileg ismert, főleg fesztiválokon népszerű borsodi fiúk azonban ezúttal visszatérnek zenei gyökereikhez, a magyar és a cigány népzenéhez, valamint a balkáni világzenéhez, és újragondolt hangszereléssel, valaámint a Parno Graszt tagjainak vendégeskedésével lépnek színpadra. Az alapvetően punkos lendületű, skás szökellésű dalait keserédes érzelmekkel, balkáni turbófolkkal és cigányzenei motívumokkal fűszerező zenekar ezen az egyszeri koncerten autentikus zenei gyökereire koncentrál, de úgy, hogy a hangzást is ehhez igazítja, akár új hangszerekkel is — no meg a Parno Graszt mindig zsigerrekig hatoló színpadi jelenlétével.

Bohemian Betyars

Az újhullámos hazai hiphop egyik üdvöskéje Co Lee , aki Vezeték nélkül című koncertjével bizonyítja, hogy nem véletlenül vált az elmúlt években a budapesti underground egyik vezéralakjává. A februárban megjelent első magyar nyelvű albumát (Cirque de L’Homme) bemutató koncerten angol nyelvű számainak instrumentális feldolgozásai közül is elhangzik néhány, amelyet ebben a formában most először hallhat a közönség. Co Lee angol nyelvű lo-fi rappel tűnt fel, az sem véletlen, hogy felfigyelt rá a Gorillaz lemezein is dolgozó producer, John Foyle is, aki a Beatrickkel közös Iceberg című 2022-es slágerében segédkezett. Co Lee aztán Beton. Hofival turnézta végig az országot, és ez arra inspirálta, hogy magyar nyelvű dalokkal jelentkezzen. Ebből állt össze a debütalbum, amelyet ezúttal extrákkal megtűzdelve hallhatunk.

Co Lee

A legszabadabb évszakot köszöntő idei Hey, June!-t a fülbemászó gitárpopot játszó gyergyószentmiklósi 4S Street zárja. Persze a szokásoknak megfelelően, hiszen a formáció eddig nem ismert oldaláról mutatkozik be: fúvósokkal és vonósokkal díszíti fel dalait — csak erre az egy estére. A fennállása ötödik évfordulóját ünneplő kvintett a Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet kétszer, 2018-ban és 2021-ben is elnyerte, tavaly pedig a Petőfi Zenei Díjon Az év zenekara elismerés lett az övék. A rapid rajttal gyorsan befutó zenekar

2023. június 6. Fesztivál Színház HEY, JUNE!

W H EN THE MUSIC’S OVER — JIM MORRISON 80 NÓVÉ/IAMYANK/VANGEL RE-IMAGINE THE DOORS

Nóvé Soma — ének

iamyank — elektronika, billentyűk

Vangel Tibor — dob

2023. június 7. Fesztivál Színház

HEY, JUNE!

B O HEMIAN BETYARS BETYÁRVILÁG

Palágyi Máté — hegedű, brácsa, ének

Szűcs Levente — akusztikus gitár, ének

Fehér Gábor — basszusgitár, vokál

Mihályfi Máté — elektromos gitár, vokál

Kondor Domonkos — trombita

Dankó Dániel — dob

Sárkány Bertalan — ütőhangszerek

Vendégek:

Oláh József (Parno Graszt) — tambura, ének

Oláh Krisztián (Parno Graszt) — harmonika, ének

Szirota Jennifer (Parno Graszt) — ének

Szilágyi Tóni (Parno Graszt) — hegedű

a tőlük megszokott hangzásvilágból egy mívesebb zenei környezetbe helyezi át dalait. Vagy ahogyan ők mondják: „Természetesen magunkkal visszük a legismertebb dalainkat, ugyanakkor olyan meglepetésekkel is készülünk, amelyek kizárólag ezen a koncerten kapnak helyet.”

Dömötör Endre

2023. június 8. Fesztivál Színház

HEY, JUNE!

C O LEE: VEZETÉK NÉLKÜL

Halász Kolos — rap

Fábián Balázs Blaize — drumpad Klausz Ádám — dob

Varga Dániel — szaxofon

Farkas Viktor Aminon — basszusgitár

2023. június 9. Fesztivál Színház

HEY, JUNE!

4 S STREET

RITMUSRA VERNEK A SZÍVEK

Alin Nicuta — ének, akusztikus gitár Mihály Csaba — billentyű, szaxofon Pál Andor — dob

Fülöp Loránd — gitár

Szabó László — basszusgitár

AHOL A NAGY FORDULAT MEGTÖRTÉNT

A Müpa Home széria keretében zajló ingyenes online közvetítések sorában ezúttal egy karriermérföldkőként értékelt koncert élhető át ismét. A PLATON KARATAEV 2021. szeptember 16-i estjén debütált hat dal az együttes első magyar nyelvű albumáról, emellett meglepő feldolgozásokat játszottak, amelyek közül az egyikkel a közönség soraiban helyet foglaló eredeti előadót is meglepték.

A Müpa virtuális hangversenytermében, vagy ha úgy tetszik saját otthona kényelmében élvezheti újra mindenki Platonék koncertjét. A 2021-es fellépés óta is nagyot változott a világ a zenekar körül. Bár már a 2016-os indulás idején látszott, hogy a Tolsztoj-regényalakról elnevezett Platon Karataev sokra viheti, ez azóta messzemenően be is igazolódott. A zenekar telt házas koncertek, sikeres hazai és külföldi turnék, sokmilliós Spotify-hallgatottság után lépett fel először a Müpában. A 2017-es For Her című első, és a 2020-as Atoms című második LP után ekkor készültek a 2022-es Partért kiáltó című első magyar nyelvű album megjelenésére, jó néhány dal itt hangzott el a lemezről először, akárcsak korábbi angol nyelvű számok magyar verziói, ahogyan váratlan feldolgozások is a Kalákától, a VHK-tól, vagy éppen Arvo Pärttől.

Balla Gergely , a zenekar egyik frontembere, énekes-gitáros-dalszerzője így emlékezik vissza az estére: „Szerintem nincs ma olyan zenekar itthon, amely ne tartaná mérföldkőnek az első Müpa-koncertjét. A Platon számára ez a fellépés egy korszak lezárása volt, mivel itt történt meg utoljára az, hogy ennyi dalt játszottunk a For Her című első nagylemezünkről, közben hat új, még kiadatlan dalt itt adtunk elő először a Partért kiáltó című harmadikról. Szóval, ha a zenetörténészek a jövőben azt kutatják, hogy hol történt a nagy fordulat — nem fogják —, akkor erre a koncertre mutathatnak. Itt játszottuk el először a Vágtázó Halottkémek-feldolgozást, amely azóta is szerves része a műsorunknak, és Sebő (Czakó-Kuraly Sebestyén, a zenekar másik énekes-gitáros-dalszerző frontembere) apja számára — Czakó Sándor, VHK alapító tagja — olyan meglepetés volt, hogy még a spoilert tartalmazó műsorfüzetet is feltűnésmentesen eldugták előle, így valóban a koncert közben tudta meg, hogy hozzányúltunk a dalhoz. Nekem meghatározó emlék még az Arvo Pärt-feldolgozás, amelyet már régóta szerettem volna megvalósítani, itt sikerült, és azt hamarosan fel is vesszük.”

Sokszínű zene, amely mindig a mélyen emberire koncentrál. Vagy ahogyan ezen a koncerten is hallhatjuk-láthatjuk: ezekben a dalokban kitartóan a létezés fő kérdései szerepelnek a fókuszban.

Dömötör Endre

János, Müpa

2023. május 6. MÜPA HOME P L ATON KARATAEV

„A Platon számára ez a fellépés egy korszak lezárása volt…”

A SZERELEM MINDENEK FELETT

Amikor 2018-ban a Müpa Első látásra című videókampánya keretében a közönség figyelmébe ajánlotta Rameau A gáláns Indiák című opéra-ballet-ját, néhány kiválasztott először láthatta és hallhatta felvételről VASHEGYI GYÖRGY, a PURCELL KÓRUS és az ORFEO ZENEKAR egy koncertjének részletét. A szerencsések között voltak férfiak és nők, gyermekek és felnőttek — ők élesben, a kamerák előtt alkottak véleményt, és többek közt a következő gondolatok hangzottak el: „a karmester együtt él a zenével”, a muzsika „hullámzó és mély...”, máshol „emelkedett”, vagy például „ez olyan nekem, mintha egyedül sétálnék az utcán, és csak úgy belemerengenék az utca ürességébe”.

Fantáziadús, költői reakciókat idézett elő tehát a zene, az ilyen gondolatok pedig igencsak felkelthetik az érdeklődést, tegyük azonban hozzá gyorsan, a szóban forgó Rameau-mű az utca ürességéről és az egyedül sétálásról szól talán a legkevésbé, helyette a szerelem apoteózisának lehetünk szem- és fültanúi benne, hiszen a prológ és a négy felvonás a legszebb emberi érzelmet járja körül távoli tájakra, egzotikus helyszínekre repítve bennünket. A francia barokk mester operabalettje kisebb antológia, hiszen mindegyik felvonás más szereplőket vonultat fel és máshol játszódik. Hőseink közt találunk török pasát, perui inkát, perzsa herceget és indián vezért egyaránt. A címben a „gáláns” szó a szerelmi értelmezésre utal, az „Indiák” pedig egyaránt jelenti a Kelet-Indiákat (ide érthető a Közel- és Távol-Kelet), valamint a Nyugat-Indiákat (vagyis az amerikai kontinenst). Rameau számára az inspiráció minden bizonnyal André Campra műve lehetett a 17. század végéről A gáláns Európa címmel, hiszen az is különféle nemzetiségű emberek szerelmi történeteiről szól.

A komponista szövegírója Louis Fuzelier volt, aki történetírók munkáiból és utazók leírásaiból merítette inspirációját. De ha már az inspirációról beszélünk, a Les Sauvages (A vadak) című felvonáshoz valódi élmény jelentette az inspirációt, ugyanis tíz évvel A gáláns Indiák keletkezése előtt, 1725-ben Louisianából érkezett, igazi észak-amerikai indiánokat láthattak a párizsiak a Théâtre Italien színpadán. Les Sauvages címmel először remekbe szabott csembalódarabot írt Rameau, majd ebből lett az opéra-ballet leghíresebb részlete. A szórakoztató színpadi mű valamennyi felvonása happy enddel zárult, sőt, az európai, „civilizált” nézők elé tartott görbe tükröt, így nem véletlen, hogy 1735 és 1773 között több mint háromszáz előadást ért meg a párizsi Operában.

Vashegyi György és együttesei 2018-ban A gáláns Indiák 1761-es változatát vitték színre, azt a verziót, amelyet utoljára még maga Rameau felügyelt és alakított. Sűrített, izgalmas változata ez az operabalettnek. A produkcióban a karmester által három évtizede alapított és azóta is vezetett Orfeo Zenekar és Purcell Kórus vokális szólistáiként olyan nemzetközi rangú énekesek vesznek részt, mint az Hébé és Zima szerepében pódiumra lépő francia szoprán, Chantal Santon-Jeffery , valamint a szintén szoprán hangfajú brit Katherine Watson , akit Émilie-ként hallhatunk. Továbbra sem fogytunk ki a szopránokból, hiszen Phani megformálója, a francia Véronique Gens is a legmagasabb női szólamban énekel. Valère, Carlos és Damon alakítója a belga tenor, Reinoud Van Mechelen , míg a francia bariton, Jean-Sébastien Bou Oszmán és Adario figuráját jeleníti meg. A felsorolás végére is nagyszerű énekes maradt: egy újabb francia bariton, Thomas Dolié , akit Bellona, Huascar és Alvar szerepében hallhatunk. Valamennyien a Vashegyi György vezényelte produkciók visszatérő közreműködői, olyan művészek, akik már sokszor ajándékozták meg emlékezetes percekkel a Müpa közönségét. Aki tehát nem hallotta a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben A gáláns Indiák 2018. február 27-i előadását (vagy annak élő közvetítését), most az előadógárda puszta felsorolása alapján is biztos lehet abban, hogy érdemes lesz a mulasztást a Müpa Home virtuális széksoraiban helyet foglalva pótolnia.

Tóth Endre

2023. május 27.

MÜPA HOME

RA M EAU: A GÁLÁNS INDIÁK

Hébé, Zima — Chantal Santon-Jeffery

Émilie — Katherine Watson

Phani — Véronique Gens

Valère, Carlos, Damon — Reinoud Van Mechelen

Oszmán, Adario — Jean-Sébastien Bou

Bellona, Huascar, Alvar — Thomas Dolié

Közreműködik: Purcell Kórus

Orfeo Zenekar

Vezényel: Vashegyi György

A szórakoztató színpadi mű valamennyi felvonása happy enddel zárult, sőt, az európai, „civilizált” nézők elé tartott görbe tükröt…

IRODALOM ZENÉVEL ÉS ZENÉRE

Háy Come Beck a Müpában

Fotó: Sinco

A Háy Come Beck sorozat valójában egy véletlen találkozással kezdődött, majd gyümölcsöző alkotói együttműködés alakult ki belőle. Háy János író, költő és Beck Zoltán zenész, a 30Y együttes frontembere dolgozott együtt közös dalokon, megzenésítve Háy János szövegeit. A Rájátszás produkcióban kezdtek közösen zenélni, ebből később önálló estek alakultak ki: több száz nagyszerű előadás valósult meg színházakban, koncerthelyszíneken, zenei és irodalmi fesztiválokon. Sőt, a megzenésített versek, az elkészült dalok, novellák még hangoskönyvben is megjelentek, a közös munka maradandó lenyomataként.

Határbontás az irodalom és a popzene között —

ez a küldetése HÁY JÁNOS és BECK ZOLTÁN

irodalmi estjének, amely több mint tíz éve

töretlen népszerűségnek örvend. A páros most egy búcsúelőadásnak is tekinthető, összegző

fellépésre készül a Müpában.

A több mint tízéves együttműködés egyfajta összegzése és lezárása lesz a Müpa nagyszabású estje május 15-én, ám ez a titokzatosan fogalmazó Háy János szerint mégsem tekinthető végleges búcsúnak. „Nem szeretem a teátrális bejelentéseket. Talán búcsúelőadás, talán nem” — mondja, ám abban biztosak lehetünk, hogy a közelebbi jövőben más alkalommal nem láthatjuk-hallhatjuk a párost közös pódiumesten.

Az író és a muzsikus közös alkotómunkája számos kihívást rejtett magában, hiszen egyszerre kellett zenével és zenére dolgozniuk úgy, hogy az irodalom is főszereplő maradjon a folyamatban. Háy János ennek kapcsán kiemelte, hogy a közös produkció során mindvégig megmaradt mindkettőjük integritása: „Amit nem akartunk, nem kellett összemosnunk”, ellentétben más irodalmi színpadi műfajokkal, amelyek nem engednek meg ennyi függetlenséget. És hogy hogyan hatottak egymásra, hogyan inspirálták egymást? Háy János ebben a vonatkozásban is a kommunikációt emelte ki: míg zenei kérdésekben Beck Zoltán figyelembe vette Háy ízlését, addig ő a szövegek terén tartotta szem előtt, mi tetszik, vagy épp nem tetszik a zenésznek.

Az eredmény pedig egy időről időre változó, az aktuális hangulatokhoz is igazodó ritmusú est lett, amelyért egyszerre lelkesedhet a zene és az irodalom iránt érdeklődő — erről magunk is meggyőződhetünk május 15-én a Fesztivál Színházban.

Szekeres Dóra

2023. május 15.

Fesztivál Színház

LITERÁRIUM EXTRA

HÁ Y COME BECK

HÁY JÁNOS ÉS BECK ZOLTÁN

ZENÉS IRODALMI ESTJE

„Talán búcsúelőadás, talán nem”

…számára a költői beszéd nem azt szolgálta, hogy rokonszenvet vagy együttérzést ébresszen az olvasóban…

BEVEZETÉS A BELSŐ

VÉGTELENBE

Május végén a Literárium több éve népszerű sorozata, a Vers-estek a Müpában Szabó Lőrinc-programmal jelentkezik. A műsor összeállítója SCHEIN GÁBOR költő, író, irodalomtörténész — a bevezetőt is ő mondja el. A költő műveit az est rendezője, MÁCSAI PÁL tolmácsolja, zenéről MÁRKOS ALBERT és POZSÁR MÁTÉ gondoskodik. A válogatás koncepciójáról Schein Gábor nyilatkozott.

Szabó Lőrinc kapcsán leginkább a Tücsökzene, A huszonhatodik év szonettciklusa és a hozzá tartozó szerelmi történet vagy esetleg a költő által fordított Shakespeare-szonettek jutnak az eszünkbe. Ön mint irodalomtörténész és költő, mit emelne ki Szabó Lőrinc életművéből?

A Tücsökzenét és A huszonhatodik évet én is nagyon szeretem, fontos olvasmányom volt mindkettő. Shakespeare szonettjeinek kétszeri fordítása pedig a magyar fordításirodalom egyik csúcsa, ez nem is kétséges. De az estünkön nem ezekből hallhatnak majd részleteket a vendégek. A célom az volt, hogy verseken és prózarészleteken keresztül színdarabszerűen mutassuk be egy ellentmondásos, önmagával is folytonos harcban álló személyiség belső tájait, belső végtelenjét. Szabó Lőrinc költészete kétségessé tette annak a humanista beállítódásnak az etikai alapjait, amelyet a magyar költészet magától értetődően hagyományozott tovább egyik nemzedékről a másikra, és amelyet éppen Babits költészete erősített meg, aki Szabó Lőrinc mellett hosszú ideig atyai barátként állt. A versek és a prózarészletek tematikusan rendeződnek majd. Szó lesz a nőkhöz fűződő viszonyról, a halál közelségéről, az élet álomszerű megéléséről, a távol-keleti kultúrák hatásának átlényegítéséről, a politikai gondolkodásról — és persze magáról az irodalomról.

Úgy gondolom, talán nem Szabó Lőrinc a manapság leggyakrabban emlegetett magyar költő. Ön szerint közel vannak-e művei a mai befogadókhoz, olvassák-e a verseit? Vagy közel lehet-e vinni — s ha igen, miként — költészetének világát az emberekhez?

Ha ma sokat emlegetnek egy költőt, az nem biztos, hogy a javára szolgál. Azért Szabó Lőrinc egészen biztosan nem tartozik az elfeledett alkotók közé. Nagyon izgalmas költőnek találom őt. Már pusztán azáltal is, hogy számára a költői beszéd nem azt szolgálta, hogy rokonszenvet vagy együttérzést ébresszen az olvasóban, ahogyan például korszakos nemzedéktársánál, József Attilánál, hanem az arrogáns önállítás hangján szólalt meg. Ez a magyar kultúrában igen ritka jelenség. És emiatt számos fontos, de kellemetlen kérdést fel tud tenni nekünk.

Van-e Szabó Lőrincnek olyan műve, kötete, versciklusa, amely méltatlanul elfeledett, kiesik akár az irodalmárok horizontjából is, holott talán — gondolat-, forma- vagy érzésvilágával — éppen alkalmas lehetne arra, hogy megszólítsa a mai olvasókat?

Sok ilyen verse van. Az est talán erre is bizonysággal szolgál majd. Itt most csak egy művét emelem ki, afféle játék gyanánt is, az Ének az orrszarvúról című versét. Ez is el fog hangzani az est folyamán.

Visy Beatrix

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN SZA B Ó LŐRINC

A műsort összeállította és bevezeti:

Schein Gábor

Közreműködők:

Mácsai Pál

Zenei közreműködő: Márkos Albert és Pozsár Máté

Rendező: Mácsai Pál

2023. május 22. Üvegterem

ÁLDOZATOK

A Magány-ügyek, a Müpa filmklub sorozata válogatás a német újfilm legizgalmasabb darabjaiból. A második félidő főszereplője Rainer Werner Fassbinder, pontosabban három fontos filmje. Három nagyon különböző film. Más-más filmnyelven szólalnak meg, de összekapcsolja őket az a gyötrő dilemma, amely Fassbinder szinte mindegyik művében felbukkan: moralitás vagy realitás?

A kérdést ugyanis korántsem olyan egyszerű megválaszolni, amilyennek első pillantásra tűnik. Itt van például Willie, a bárénekesnő (Hanna Schygulla). Amikor először adja elő az Őrtálló fiatal katona dalát, még nem dúl a második világháború, és senki sem köteles tudni, hogy a lámpaoszlopnál várakozó lányt Lili Marleennek hívják. A háborút nem Willie robbantotta ki. És arról sem tehet, hogy a Lili Marleen egyszerű szerelmes dalból valami mássá alakult át. Dallá, amelyet a front mindkét oldalán énekelnek, Willie örül az elképesztő sikernek, a pénznek. Nem tehet semmiről. Tegyük hozzá,

hogy a szerelme egy zsidó zeneszerző-karmester, Willie pedig részt vesz az ellenállásban, a zsidómentésben, bizonyító erejű dokumentumokat szerez a Harmadik Birodalom rémtetteiről. Mivel is kellene elszámolnia a háború után? Mi a helyzet a svájci hatóságokkal? És a karmester jómódú svájci zsidó családjával, amely nem fogadja el Willie-t? Ja, és a dalt Hitler is, Göbbels is rühellte, de mit tehettek szegények: a német katonák imádták… Na, most mondja meg valaki, ki az elkövető, ki az áldozat, és mit érdemel az a bűnös, és vannak-e az áldozatoknak áldozataik.

Fassbinder 1981-es filmje, a Lola sem egyszerűbb feladvány. A rendező BRD-trilógiájának (BRD = Bundesrepublik Deutschland) ez a második darabja. Az első a Maria Braun házassága volt. Mindhárom film a háború utáni évtized német gazdasági csodájának közegében mesél emberi drámákról. A Lola talán a legkevésbé drámai. Alig emlékeztet A kék angyal című filmre, amelyből vétetett. Egy olyan közösségbe lépünk be, amely a német újjáépítés nyertesei közé szeretne tartozni. Nem bűn. Realitás. De mit kezdjünk a magánbűnökkel? Gond lenne? Hiszen már a 18. század filozófiájában is felbukkan a gondolat, hogy a magánbűnök hozzájárulhatnak a közjó gyarapodásához. Mit számít egy kis korrupció, egy kis cemendéskedés, ha közben épülünk-szépülünk? A Lola minden iróniája mellett meglehetősen keserű film. Hát igen, mivégre az a morális puccoskodás, ha végül mindenki jól jár? Áldozatok meg nincsenek. A morált nem szokták felravatalozni. Lola (Barbara Sukowa), a bordélyház csillaga csupán az „Előbb a has jön, aztán a morál” brechti elvét alkalmazza az életre. Moralitás—Realitás 0:1.

Lola

NA, MOST MONDJA MEG VALAKI, KI AZ ELKÖVETŐ, KI AZ ÁLDOZAT, ÉS MIT ÉRDEMEL AZ A BŰNÖS, ÉS VANNAK-E AZ ÁLDOZATOKNAK ÁLDOZATAIK.

A trilógia harmadik darabja, a Veronika Voss vágyakozása egy újabb nézőpontból vizsgálja az áldozatiság kérdését. Bár maga a sztori egy nyomozás köré épül, legalább ilyen fontos, hogy tíz évvel a háború után milyen sorssal kell szembenéznie a Harmadik Birodalom idején sztárolt színésznőnek. A főszereplő, Veronika Voss (Rosel Zech) neurotikus, drogfüggő, ráadásul az életére tör egy bűnszövetkezet, amely a háborút túlélt sérülteket, veszteségeket elszenvedetteket igyekszik kifosztani. Veronika azt érzi igazi veszteségnek, hogy elveszítette a karrierjét, nem kap szerepeket, noha ismertségének fényéből még mindig pislákol valami. De bocs: Veronika igen szoros kapcsolatban állt a náci rezsim egyik fejesével. Áldozat? Bűnös?

Nyilvánvaló, hogy Fassbinder filmjei (1966—1982) elsősorban a német nézőknek szóltak. Annak a közönségnek/közösségnek, amely még mindig hurcolta a nácizmus, a tömegpusztítás átháríthatatlan felelősségének terhét, és nem bújhatott az áldozatiság paravánja mögé. És az is nyilvánvaló, hogy mást hallunk ki filmjeiből mi most, egy olyan korban, amely keresi és piedesztálra emeli az áldozatokat.

Veronika Voss vágyakozása

A sorozat zárófilmje a Távol és mégis közel (1993) Wim Wenderstől. Ez már nem tartozik szorosan a német újfilm vonulatához. Miért került mégis ide? Azért, mert egy új korszakot jelenít meg. A falbontás utáni érát. A történelem másfajta szemléletét. Ez a film bizonyos értelemben a Berlin fölött az ég folytatása, hiszen találkozunk a régi szereplőkkel, helyszínekkel. Mégsem folytatás — vagy ahogy manapság nevezik: sequel. És van benne valami tétovaság. Már Wim Wenders előző filmjében — A világ végéig (1991) — is érződött ez a tanácstalanság. Abban Wenders a nem túl távoli jövőbe, 1999-be helyezte történetét, amikor egy indiai nukleáris műhold lezuhanásától retteg az egész emberiség. (Tényleg, most éppen milyen világvégét tervezünk?) De ki az ördög tudhatná, mit hoz a jövő? Vagy a jelen? Elgondolkodtató. Valóban úgy tűnhetett három évtizede, hogy a történelem végre helyes kerékvágásba zökkent? Vagy ennél azért árnyaltabb a kép? A földre szállt és emberré lett angyal, Cassiel (Otto Sander) története sajátos példázat. Mi történik, ha belevetjük az angyali ártatlanságot az evilági kavarodásba? De félre a részletekkel! Mert Wim Wenders filmje alapjában véve lírai költemény, s e minőségében elmélkedés az időről, melynek a szárnyatlan angyalok alá vannak vetve. Beleértve a magunkfajta szárnyatlan angyalokat is.

Réz András

2023. május 8., 22., június 5., 12. Előadóterem

MÜPA FILMKLUB

MAGÁNY-ÜGYEK — SORSOK A NÉMET ÚJFILM SŰRŰJÉBŐL

LI L I MARLEEN, LOLA, VERONIKA VOSS

VÁGYAKOZÁSA , TÁVOL ÉS MÉGIS KÖZEL

Házigazda: Réz András

Programáradás

A fiatal és még fiatalabb korosztályból itt és most valóban mindenki megtalálja a kedvére való programot: májusban többek között koncert, bábszínház, jazz-beavató, intermédiaművészet várja az érdeklődőket — és akkor a Cifra Palota gyermeknapi különkiadását még nem is említettük.

A Müpa családoknak és fiataloknak szóló, gazdag májusi programkínálata két, mindannyiunk életében nagy jelentőséggel bíró, jelképértékű időpont köré rendeződik. Míg a legszebb tavaszi hónap első hétvégéjén az édesanyákat, addig a hónap utolsó vasárnapján a gyerekeket ünnepeljük. Anyák napi koncerttel készül Szalóki Ági , akinek zenei pályája néhány éve rendkívül sikeres fordulatot vett a gyerekeknek szóló zenék előadásával. Az énekesnő egy alkalommal

azt nyilatkozta: „Nyitott, fantáziadús, kedves, mosolygós és lelkes a gyerekközönség…

A spontaneitást nagyon szeretem a gyerekekben, és a jó értelemben vett gátlástalanságot: ha úgy érzik, odajönnek és megölelnek, ha úgy érzik, elmesélnek valamit, ami számukra fontos.”

Hogy erre az Üvegteremben megrendezett koncerten is sor kerül, abban biztosak lehetünk, már csak azért is, mert az összeállított

anyag nem „korhatáros”: a ritmus, a zene, a dallam, a szöveg, no meg persze a jó hangulat mindenkit arra biztat, hogy részesévé váljon a koncertnek. És közben szórakozva tanulunk: József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Erdős Virág, Szabó T. Anna vagy Jónás Tamás megzenésített költeményei is felhangzanak az énekesnő öt gyerekalbumából válogatott dalcsokorban.

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Cifra Palota XXL — Gyermeknap

Lili

Ki merné teljes bizonyossággal állítani, hogy a minket körülvevő hangok láthatatlanok, miután részt vett A kis villanyzenész című sorozat következő epizódján? A Rajzolt hang című interaktív foglalkozáson Janca Ákos és Janca Lili közreműködésével és irányításával azt az ősi ösztönt szabadíthatjuk fel, amely bármely karakteres zenemű hallgatása közben ránk tör. Te is hallod zene közben a méla lilákat, az égővörösöket, a puha sárgákat? Ragadj ceruzát vagy ecsetet, rajzold le, fesd meg, amit hallasz!

A hangokban bujkáló színekről szól az esemény, amely a zene és a rajzolás titkos kapcsolatára összpontosít. Szó esik a zenetörténet különleges dokumentumairól, a grafikus kottákról, de eljutunk a grafikus úton készült zene- és médiaművekhez is. Az elmélet is érdekes, de az igazi csúcspont a gyakorlat lesz: a hallgató a kvadrofon hangzású interaktív térben maga is tesztelheti a kezei között megszólaló rajzok működését.

Kis szünet, majd újra becsöngetnek, rajz után jöjjön egy kis matek: a perpetuum zenekar a páros–páratlan kontrasztjára

koncentrál a Páratlan jazz című interaktív koncerten. A fiatal formáció a jazztől indult, de a pop, a metál és az elektronika mára legalább annyira meghatározóvá vált zenéjükben. Nevüket egy Örkény-novella olvasása közben választotta a frontemberénekes, Girincsi Fruzsina : így utalnak az ősidők óta velünk lévő, mégis folyamatos változásban formálódó zenére. A saját zenéjüket és a másokét felvonultató találkozáson a 8–14 éves korosztályt az ütemmutató működésébe avatják be. Megtudjuk, milyen az, ha egy páros ütemmutatójú zenemű páratlan ritmusban hangzik fel, de kiderül az is, hogyan kell járni a különféle ritmusú táncokat.

A zenével és a hozzá csatlakozó előadóművészetekkel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. Ez a cél viszi sikerre Török Ágnes és Szívós Károly bábművészek családi vállalkozását, a Kereplő Színház at és az általuk bemutatott zenés-bábos darabokat. Az alkotópárost ösztönző pedagógiai elkötelezettség szempontjából is figyelemre méltó, hogy ezúttal a Keleti István Művészeti Iskola másodéves hallgatói adják elő A kíváncsi kiskutya című mesét,

amelynek alaptörténete a mostani 3–8 éves korosztály szülei, nagyszülei számára lehet ismerős, de a benne foglalt motívumokkal, epizódokkal (élet)kortól, helyszíntől függetlenül mindenki azonosulhat. A címszereplő rosszcsont kutyus, Bikkmakk titkos csodakertben nő fel, és miközben kis barátaival felfedezi a környező világot, az élet nagy kérdéseiről is gondolkodik — és persze gondolkodtatja az őt figyelőket is.

Május utolsó vasárnapján sok éve reggeltől estig a gyerekeké a főszerep a Müpa minden zugában: a Cifra Palota XXL interaktív családi programsorozata vonzó célpont minden korosztály számára. Idén a jól ismert és kedvelt lehetőségek mellett számos újdonság várja az ide érkezőket. A kültéri zenés színpadon fellép például a Cimbaliband és a Búgócsiga Zenede , míg az épületen belüli mesés-táncos színpadon mesejátékot nézhetünk, táncházhoz csatlakozhatunk vagy bábjátékon ámulhatunk. A Fesztivál Színházban a Veresi Balett az esernyős, repülni is tudó nevelőnők leghíresebbikét, Mary Poppinst kelti életre.

Fotó:

Janca

Nem érdemes leragadni ilyenkor egy helyszínen, hiszen kint és bent, fent és lent igazi kavalkád vár mindenkire, amiből itt csak rövid ízelítőt nyújthatunk: játékos zenetanulás, klasszikus diafilmvetítés, népi játszótér békésen megfér egymás társaságában. Lesz hagyományőrző kézművesség, lesznek kreatív és érzékenyítő foglalkozások, ügyességi játékok, meg még sok minden más… De hát ez csak egy kedvcsináló: oda kell menni, bele kell kóstolni, ki kell próbálni!

Jászay Tamás

2023. május 6. Üvegterem MINIMATINÉ SZA L ÓKI ÁGI ANYÁK NAPI KONCERTJE

Közreműködik:

Ifj. Tóth István — gitár Kovács Zoltán — bőgő Czibere József — ütőhangszerek

2023. május 13. Üvegterem HA N G-SZER-SZÁM A KIS VILLANYZENÉSZ — RAJZOLT HANG

Közreműködik: Janca Ákos — elektronikus hangszerek Janca Lili — intermédia-művész

2023. május 20 Üvegterem MINIMATINÉ A KÍ V ÁNCSI KISKUTYA BÁBJÁTÉK KICSIKNEK, SOK ZENÉVEL

Előadják: a Keleti István Művészeti Iskola másodéves hallgatói (Bognár Gábor, Bolla Gábor, Emődi Réka, Kiss Dorina, Szilágyi Barnabás, Virók Eszter Tünde)

Közreműködik:

Borzsák Kamilla — harmonika

Írta: Szívós Károly

Zene: Bornai Szilveszter

Rendezőtanár: Török Ágnes

2023. május 24.

Zászlótér

ZENÉS TÍZÓRAI

PÁ R ATLAN JAZZ

A PERPĒTUUM JAZZ NYELVEN

perpētuum:

Girincsi Fruzsina — ének

Takács Dániel — gitár

Sárosi Áron — basszusgitár

Telek Attila — dob

2023. május 28.

Fesztivál Színház, Üvegterem, Előcsarnok, Lépcsőterem, Zászlótér, Kültér

CIF R A PALOTA XXL — GYERMEKNAP

INTERAKTÍV CSALÁDI PROGRAMOK

HULLÁMHOSSZ

Horti Lilla operaénekes

Mindig izgalmas élmény, amikor egy műalkotásról kiváló előadó kínálja tálcán saját értelmezését. Hetek, hónapok, évek gondolkodása, gyakorlása, érése, tapasztalata sejlik fel ilyenkor a sorok mögül, új dimenziókat nyitva meg a közönség számára. Ezt ígéri az a program, melyben Mácsai Pál és az Örkény Színház művészei , valamint az erdélyi hegedűművész, Márkos Albert és a hozzám hasonlóan csongrádi, kitűnő zongorista, a hazai jazz kiemelkedő művésze, Pozsár Máté kalauzol bennünket. A főszereplő a 20. század egyik legnagyobb költője és műfordítója, Szabó Lőrinc. „Akkor lettem kíváncsi. Mire? A / mindenség tündöklő titkaira, / arra, ami adat és gondolat, / s ami csak villózik e név alatt / […] azt adja világ, / amit belelát a kíváncsiság.” Én éppen így lettem kíváncsi erre az estre!

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN SZA B Ó LŐRINC

Haja Zsolt

operaénekes

Nagyon kíváncsi vagyok Rainer Werner Fassbinder filmjére, amelyet a Müpa Filmklub Magány-ügyek – Sorsok a német újfilm sűrűjéből válogatásában láthatunk. Fassbinder a 20. századi német film kiemelkedő alakja volt: színész, rendező, producer, színműíró. Rövid életének mindössze harminchét éve alatt rendkívül termékeny pálya bontakozott ki. Dosztojevszkijhez hasonlóan az emberben rejlő rettenetet mutatja meg: azokat a borzalmakat, amelyekből kívülről semmi sem látszik. Érdekes az is, hogy ezt a filmet egy német filmsztár ihlette. A remek korrajz mellett a főhősben izgalmas női jellemet ismerhetünk meg. Nem véletlen, hogy ez az alkotás 1982-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Várom ezt az estét!

MÜPA FILMKLUB

MAGÁNY-ÜGYEK — SORSOK A NÉMET ÚJFILM SŰRŰJÉBŐL VER O NIKA VOSS VÁGYAKOZÁSA

Schöck Atala operaénekes

A ’90-es évek első felében magam is a Purcell Kórus tagja voltam, amire nagyon büszke vagyok. Sok szép emlékem fűződik ahhoz az időszakhoz, jó barátokra találtam ott, és persze rengeteget tanultam a régizenéről. Ezért aztán mindig különleges figyelemmel kísérem a kórus és az Orfeo Zenekar előadásait. Volt szerencsém a Magyar Állami Operaház talán egyetlen Rameau-előadásában részt venni tíz évvel ezelőtt. Azt az előadást is Káel Csaba és Vashegyi György neve fémjelezte. Emlékezetes élmény volt, mint ahogy biztosan tudom, hogy élmény lesz az Önök számára is ez a mostani alkalom, ezért szeretettel ajánlom! Ezen az estén én sajnos nem tudok elmenni a Müpába, menjenek el hát Önök, helyettem is!

2023. május—június

2023. május 22. Üvegterem

2023. május 27. MÜPA HOME RA M EAU: A GÁLÁNS INDIÁK

2023. május 22. Előadóterem

MEGJELENT AZ ÚJ

ROADSTER MAGAZIN

Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál, és a Bortársaság üzleteiben!

UTAZÁS / INSPIRÁCIÓ / KALAND

WWW.ROADSTER.HU

„A JAMAICAI ZENEI KINCS

SOSEM FOGY EL…”

TÓTH KRISTÓF, azaz KRSA a ska műfajának Magyarországon igazi otthont teremtő PANNONIA ALLSTARS SKA ORCHESTRA frontembere. A brazíliai Bartók-szál életben tartása mellett arról is mesélt, honnan jött és merre tart a ska.

A jamaicai ska mennyire határátlépő műfaj?

A ska alapvetően fúziós zsáner. A zenetörténészek szerint az amerikai rádióból beszivárgott rhythm and blues és a jazz fuzionált a helyi népzenékkel, így alakult ki ez a keverék. A felütéses lüktetés megmaradt és meghatározóvá vált, de a jazzes hangszerelés is védjegy lett. A skának hosszú a története: az ötvenes évek végén kezdett kialakulni, majd hamarosan Jamaica „hivatalos” zenéjévé vált, azóta pedig sok hulláma volt. Angliában, Amerikában újabb hatások érték, például a punk vagy a rock felől.

Aztán a Pannonia Allstars Ska Orchestra Magyarországra is elhozta. A gyökerekhez akartunk visszatérni, jamaicai skával más nem foglalkozott korábban itthon. A lehető legautentikusabb megszólalás volt a cél: szalagos magnóra rögzítettünk számokat, műfaji elemeket és

hangzásokat sajátítottunk el, meg persze a jamaicai angolt is használva olyan dalokat hoztunk létre, amelyek a korai jamaicai skával is összetéveszthetők. Azután rájöttünk, hogy muszáj a saját zenénket jobban beletenni: a 2007-es lemezünkön fűszerként már a magyar népzene is ott van. Megjelent a hegedű, a hosszúfurulya…

Akkor ismerték meg Victor Rice amerikai producert, akivel a Müpában megvalósuló májusi lemezbemutató anyagán is együtt dolgoztak.

Rice a ska amerikai hullámában meghatározó hangzást hozott létre. Aztán Brazíliába költözött, ahol hangmérnökként dolgozott, mi pedig kapcsolatban maradtunk. New Yorkban, konzervatóriumi tanulmányai során egy tanára ajánlotta neki Bartók Béla zenéjét, ő pedig fanatikus rajongó lett: visszajáró vendég a Bartók Emlékházban, az emlékkönyvben bárki olvashatja

a bejegyzéseit. Az ő felkérésére helyeztünk át magyar népdalokat jamaicai környezetbe: ebből született az új album.

Évtizedek óta foglalkozik a skával. Mi vonzza ennyi idő után is ebben a zenében? Még mindig szívesen hallgatom: a jamaicai zenei kincs sosem fogy el, de jönnek új fűszerek is. Rengeteg hatás érzékelhető a PASO zenéjében: a bossa nova, a funk, a perui chicha és népzenei elemek is feltűnnek. A saját impulzusainkat, saját zenei ízlésünket is beletesszük a muzsikánkba.

A csapat húsz éve azért született meg, hogy a skát itthon megismertessék. Komoly munka volt eljuttatni az információt az emberekhez, hogy létezik ez a műfaj, de mára sokan ismerik, és talán már egyértelműen hozzánk kötik. Ahogy a ska helyzete változik a popzenei térben, az ránk is hat. Ha követjük az amerikai trendeket, akkor felívelés jön: új generáció jelent meg, újra a térképen a ska.

Apropó, térkép: nem titok, hogy hobbija az utazás. Ezek csak zenei tanulmányutak?

Azok is, de nem kizárólag. Mexikóban például egy perui zenekar vendégeként léphettem fel egy skafesztiválon, de sok olyan alkalom is adódik, ahonnan nem a zenét hozom haza, hanem az ottlét élményét. Született már dal éjszakai ázsiai vonatozásról, de ott a Travelling man című számunk is: az összegyűjtött élmények halmozódnak és így csapódnak le.

Jászay Tamás

2023. május 19. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem PA N NONIA ALLSTARS SKA ORCHESTRA FOLK SPECIAL: A KARIBI BARTÓK-KALAND

Tóth Kristóf

„A lehető legautentikusabb megszólalás volt a cél…”

Fotó: Palásti Katalin

KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL!

Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba

Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!