Októbedr 2013

Napjaink

Canadian Hungarian Monthly Family Magazine

kniajpan

Kanadai magyar családi havi lap

XII é.f. 9. szám - 2013 okt.

Sógor, lesz-e jó bor? $4.00

Sógor, lesz-e jó bor?

A szüret a legvidámabb és legszebb idő az évben, amikor valami olyasmi történik, ami minden jó ember szívét és lelkét megdobogtatja. Kapcsolatba kerül a szüretelő a szőlő által egész nyáron halmozott fénnyel, s átsegíti e fényt a borászhoz, ki csodálatos alkimistaként préseli, szűri, hordóba rakja, át- és átönti, hogy végül kinyerje azt a nemes italt, azt a finom örömöt, amit mi bor néven tisztelünk.

Dalok, mesék, népszokások, babonák színes szövevénye övezi a magyar szőlőt, a magyar bort, amelynek több évszázados hagyománya van és a népszokások egész sora kötődik hozzá.

A fárasztó munka kora reggeltől késő estig folyt. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás.

Napnyugta után kezdődött a mulatság. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. Talán nincs nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot. Kölcsey költeményében ott szerepelnek ezek a sorok is ”Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél”. A szüret és az aratás mindig is nagy és fontos ünnep volt, szerencsére mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte Magyarországon.

Mi, akik Kanadában az Okanagan völgyében élünk, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen szőlőskertjeink, boraink világhírnévnek örvendenek. Közel kétszáz, kisebb-nagyobb borászat működik, mégpedig úgy, hogy a bortermelés a turizmussal párosulva, rendkívül jövedelmező gazdasági tevékenységgé alakult ki. Egyik ilyen híres

borgazdaság a kelownai Quails’ Gate borpince, amelynek szőlőtermelési vezetőjével, Bréti Józseffel október elején beszélgettünk el.

- Több mint 220 hektáron termesztünk szőlőt. Igyekszünk mielőbb leszedni a termést, mert az utóbbi hetek időjárása nem igen kedvezett neki, különösen a vékony héjú szőlők kezdtek el rohamosan rothadni - hallottuk Józseftől, aki elmondta, hogy nagyon élvezi a munkáját, bár ilyenkor a szüret alkalmával annyira el van foglalva, hogy sokszor ebédelni se futja az idejéből. De ilyenkor nincs megállás, ha kell reggeltől estig dolgoznak, hiszen egész évben azon fáradoztak, hogy minél gazdagabb legyen a termés. Most ébernek kell lenni, hogy a szüretet is a legjobb időpontban fejezzék be és a termény minősége is kifogástalan legyen. Amíg a szüret tart ha kell, éjjel-nappal dolgozunk. Ha nincs jó szőlő, nincs jó bor sem és akkor becsukhatjuk az üzletet mert munkánk se lesz tovább – fogalmazott József.

Valamikor traktoristaként alkalmazták a gazdaságon, majd kitanulta a szőlőtermelést és végül az egész ültetvény gondozását rábízták. A Quails’ Gate borpince 6 féle, saját készítésű fehér és öt vörös borfajtát állit elő. Legnépszerűbbek a Chardonnay, Riesling, Pinot Blanc, Gewürztaminer, Chasselas, a vörösek közül Pinot Noir, Merlot, Syrah, Cabernet Sauvignon és a Marechal Fosh.

- Nos, lesz-e jó bor, Józsi, Sógor? – tettük fel végül a tréfás kérdést Bréti Józsefnek, a Quails’ Gate szőlőgazdaság vezetőjének.

- Igen, mi nagyon reméljük, hogy idén kitűnő boraink lesznek, Lajos Sógor - hangzott az ugyancsak tréfás válasz.

Móricz Lajos

Az okanagani bortermő vidék világhírnévnek örvend. Kanadában a niagarai borvidékkel vetekszik, ám enyhébb éghajlata miatt a szakértők szerint a termékminőségben valóban keresni kell a párját. A völgyben Osooyostól, Salmon Armig összesen 188 kisebb – nagyobb borpince van, közülük a leghíresebb a Mission Hill, a Quails Gate, Jackson Triggs, Summerhill, Nk’ mip, Kalala, Sumac Ridge és sorolhatnánk tovább. Olivert a borászat fővárosának nevezik, hiszen lépten-nyomon újabbnál újabb borgazdaságok nyílnak meg, mutatós épületekkel, jól felszerelt éttermekkel ahol azonban nemcsak jó minőségű borokat kínálnak, hanem kultúrélményben is részesülhet a látogató.

A leghíresebb borpincékben ugyanis, zenei rendezvényeket, képkiállításokat szerveznek sőt színelőadásokat is bemutatnak. Naramata település, pedig a dél okanagani borvidék gyöngyszemének számít, hiszen csak a főút mentén 16 borpice sorakozik és mindegyik borgazda vidáman megél. Okanagan völgyében a szőlő termelés meg borászat szorosan kapcsolódik az idegenforgalomhoz, hiszen a borkóstolás éppen úgy vonzza a vendégeket mint nyáron át a csodálatos Okanagan tó, fürdésre különösen alkalmas kristálytiszta vize, vagy télen a környező sítelepek meseszép világa. A jó bor cégér nélkül is elkél. Tartja egy régi magyar mondás. Bizton állítjuk, hogy az okanagani bor minőségére valóban nem kell különösebb jótállás.

Napjaink, 2013 október | 2

A szerkesztő tollából

Napjaink Társadalmi - közéleti - családi havilap XII. évfolyam 9. szám Kanadai magyar családi havi lap Canadian Hungarian Family Monthly Magazine Kiadó - Publisher Valley Tourism Consulting 2189 Peters Road West Kelowna, BC V4T 2C3 Tel (250) 768-0997 Fax (250) 767-6609 E-mail: moricl@telus.net napjainkOK@gmail.com www.napjaink.ca Szerkesztőség: Felelős szerkesztő: Móricz Lajos Műszaki szerkesztő: Erdélyi Tibor Olvasó szerkesztő: Móricz Csula Ilona Munkatársak: Buda Hajnalka (Vajdaság), Csonka (Micu) Milica, dr. Domby Pali, Enreiter Béla, Gulyás László, Klányi Mónika, Mazán János (Vajdaság), Nagy Júlia (Ontario), Nt. Szigeti Miklós lelkipásztor, Újvárosy Jutka Számítógépes feldolgozás: Cast DeSign e-mail: tibor@castdesign.ca Megjelenik minden hónap második felében. Évi előfizetés: Kanadában $40.00 külföldre $80.00 (11 szám, július-augusztusi szám összevont).

Hirdetések: Egy teljes oldal: 150 dollár fél oldal: 85 dollár negyed oldal: 50 dollár apróhírdetések: 15 dollár A beküldött írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség véleményével, azért mindig a cikk írója felelős.

A sajtótörvényben előírt szabályokat következetesen betartjuk.

ISSN 1911-6829 ISSN 1911-6837 (Internet)

Édes anyanyelvünk-Lőrincze Lajos műsora

Bizonyára sokan emlékeznek még erre a bejelentőre a budapesti Kossuth Rádióban. Nekem még most is a fülembe csöng, hiszen nagyon hallgatott és rendkívül népszerű nyelvművelő műsor volt. Mi soha se voltunk az irodalom megszállottjai, de a családban mindenki nagyon szeretett írni, olvasni és tágra nyílt szemekkel, feszült figyelemmel hallgattuk a nagy nyelvművelő, vasárnap délutáni műsorát. Ilyenkor Bujdosó nagymama szokásához híven csöndre intett bennünket, majd minden alkalommal tudálékosan megjegyezte, hogy Lőrincze Lajos édes anyanyelvünk leghűbb őre, tessék odafigyelni. Édesapám meg annyira dühbe gurult, ha valaki a gyerekek közül hancúrozott, hogy büntetésül képes volt azért a fülünket is jól megráncigálni. Emlékszem egyszer én is pórul jártam, pedig egy árva szót se szóltam. Csupán Marcinak a vén kandúr macskának léptem turpiságból a farkára, amire az hirtelen eszeveszett nyávogásba kezdett. Hej, de áldottam magamban szegény Lőrincze bácsit, mert édesapám úgy megnyújtotta ezért a gyerek koromban különben is kissé klepa bal fülemet, hogy alig tudtam visszasimítani.

Igen, az Édes anyanyelvünket meg a vég nélküli Szabó család című folytatásos rádiójátékot, mindig pisszenés nélkül kellett végighallgatni, mert szüleim szerint mindkettőnek párját ritkító nyelvművelő ereje volt, tanulságos, kivételesen jól megszerkesztett, igényesen összeállított, érdekfeszítő rádióadások voltak.

Akkor még nem tudtam felmérni, hogy a rámkényszerített sok nyelvlecke, idővel hatványozottan meghozza majd a gyümölcsét. Csak később döbbentem rá, hogy a műsorból valóban sokat tanultam, kezdve a helyes szóhasználaton, kiejtésen, hangsúlyozáson, szófordulatokon keresztül, egészen a nyelvi szabályokig. A gyakorlatban pedig akkor hasznosítottam igazán, amikor odahaza a televízióban bemondó-újságíróként kerestem meg a kenyeremet. Ha eszembe jut, még ma is mulatok azon, amikor a kollégák közül valaki súlyos nyelvi kiejtési hibát követett el, mi tüstént rávágtuk: lám, lám, ismét elmulasztotta meghallgatni Lőrincze Lajos műsorát!

Itt Kanadában gyakran szomorúan tapasztalom, hogy még azok is akik igazi, nagy magyarnak tartják magukat, elhanyagolják az anyanyelv ápolását, nem törődnek a helyes kiejtéssel és felháborít amikor beszélgetés közben indokolatlanul angol szavakat használnak. Csúnya, rossz szokássá vált, egymás majmolásának nevezném. Sajnos az új bevándorlók körében is divatossá vált, hogy még alig beszélnek angolul de már is “elfelejtik “ a magyart. Affektálnak, kényeskednek, ami legtöbbször félresikerül és nevetségesé válnak.

Nem akarok én okoskodni, nyelvészkedni, csak megpróbálom tudatosítani az idegenbe szakadt honfitársaimban, hogy mennyire büszkék lehetünk arra, hogy magyarnak születtünk, és a világ egyik leggazdagabb, legigényesebb szókincsű nyelvén beszélhetünk. S valószínűleg nem mondok újat azzal sem, hogy ezt nem mi, hanem más nemzetiségű nyelvtudósok állítják rólunk.

Jakob Grimm meseíró, aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta: a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

George Bernard Shaw, drámaíró: “Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált : ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

S, hogy milyen gazdag a szóárnyalat, azt csak mi tudjuk igazából. Íme néhány gondolat Gyimóthy Gábor, Nyelvlecke című összeállításából:

(...)Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, – Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?

Száguldó hová szalad?

Ki vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

S hogy mit jelent a nagyvilágban magyarnak lenni? A kérdésre egy sokatmondó, rövid idézettel válaszolok:

Magyarnak lenni hivatás, Isteni áldás!

Népemnek sorsa már nekem is keresztem,

Isten segít rajtam, ha már nehéz cipelnem.

Móricz Lajos. felelős szerkesztő Napjaink, 2013 október | 3

Elmennek…

Elmentek. Sokan. Ismerősök és olyanok is, akiket nem is ismerhettem. Amikor a délszláv háború küszöbén elindult a vajdasági magyarok elvándorlási hulláma, középiskolába indultam. Mivel túljelentkezés volt, így gond nélkül betelt a tagozaton a 32-es keret.

Aztán, szeptemberben csak 28-an jelentünk meg az iskola kapujában. A többiek szüleikkel, családjukkal elmentek. Itt hagyták a nyomort, a rájuk váró hiperinflációt, az erőszakos mozgósításokat, a munkanélküliséget, a puszta megélhetésért nap mint nap folytatott küzdelmet. Én itt maradtam. Mi itt maradtunk. Szerencsére elég sokan ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség ne tűnjön el, sőt, idővel kinevelődjön egy új nemzedék, amely megpróbálja betölteni azt az űrt, amit a rengeteg értékes ember távozása hagyott. Itt maradtunk két okból.

Az egyik egyfajta makacs ragaszkodás volt a szülőföldhöz, a jól ismert utcákhoz, arcokhoz. A távozók némelyike ezt talán gyávaságnak nevezi, de ez visszafelé is érvényes: akik maradtak, azok árulóként élhetik meg azokat, akik hátra sem nézve, itt hagytak mindent. Pedig egyiküknek sincs igaza. Mindenki maga választja meg a sorsát. Maradni és elmenni is éppolyan kockázatos lépés volt. A maradás másik oka pedig az volt, hogy élt a remény. Hiszen háború volt, felfordult a világ. Tombolt a nacionalizmus, a nyakunkon ült a diktátor Milošević.

Mindenkit rettegésben tartott, és arra kényszerített, hogy húzza meg magát, és tartsa a pofáját. Ebben segített nekik pitbullja, Šešelj. Reménykedhettünk benne, hogy mindez előbb vagy utóbb elmúlik, hogy a gyilkosok és uszítók belebuknak romboló projektumukba, és normális élet lehet ebben az országban is.

Elmentek. Végül sikerült megszabadulni tőlük. Utánuk maradt egy szétszabdalt ország, szétszakadt családok, épületek és emberi életek romjai. De távoztak. Mi pedig bízni kezdtünk, hogy na, most, végre.

Eljöhet az Élet ideje. Hogy az, aki itt maradt, aki küzdött, nyilván a maga módján, az tudásával, kitartásával érvényesülhet. És egyre gyakrabban jelentek meg külföldi táblás autók hétvégenként, bennük rég nem látott arcokkal. Azt mondták, igen, akkor elmentek, átvészelték, de nem igazán jó nekik ott, ahol vannak, és már nagyon várják, hogy itt stabilizálódjon a helyzet, és már jönnek is vissza.

Elment. A kormányfő, akiben megvolt az energia és az elszántság, hogy változtasson, hogy rendet tegyen, hogy olyan országot építsen ki, ahol mindenki elfoglalhatja az őt megillető helyet, egy pisztolylövéssel eltávolították. Úgyhogy szépen lassan visszajöttek azok, akiktől korábban megszabadultunk. Az utána következő időszakot pedig már mindannyian ismerjük. Az országot szétlopták, a gazdaságot, ha lehet, még inkább tönkretették, a munkásokat emberi mivoltukban gyalázták meg újra meg újra, miközben drága autóikkal a gyermekeik száguldoztak el az éhező emberek mellett, akiknek foltozott nadrágja sáros lett a kerekek által felcsapott mocsoktól. Időközben meg a politikusok szólamai visszhangoztak: senki se menjen el. Aki igazán szereti hazáját, nemzetét, az nem hagyja el ezt a földet, mert azzal nemzetét, bölcsőjét, identitását hagyja elveszni.

Elmentek. Időközben ismét megindultak az emberek. El, a nagyvilágba, oda, ahol a munkát megfizetik, az embert meg megbecsülik. De a többség még akkor is itt maradt. Pedig nem sok oka volt rá senkinek, de hát az a fránya szülőföld iránti szeretet, a gyökerekhez való ragaszkodás. Inkább választották a harcot. A dolgok azonban sehogy sem akartak jobbra fordulni. Az üzletemberek és a politikusok titkos szö-

vetsége továbbra is remekül működött, egyik adta a pénzt, a másik a megrendeléseket. Ugyanakkor remekül játszották tovább a demokrácia nevű játékot is. Az angolok által meghonosított politikai rendszerből úgy űztek csúfot, ahogy csak lehet. Teljesen mindegy volt, hogy a polgárok kire szavaztak, végül a hatalom annak a kezébe került, akit ezek az üzletemberek akartak. Az már a sors fintora, hogy amikor a radikálisok nyertek, akkor a demokraták törhettek hatalomra, amikor pedig a demokraták nyertek, akkor a radikálisok utódpártja ülhetett a bársonyszékbe. Időközben pedig a politikusok remekül játszották a szerepüket. Tovább hallgathattuk a nagy szólamokat arról, hogy Szerbia a Balkán Hongkongja lehet, hogy milliárdos beruházások érkeznek, hogy rövid időn belül visszatér az 1989-es „antemarkovićos” életszínvonal. Közben begyűrűzött ide is a nemzetközi válság, mintha a sajátunk nem lett volna elég, aminek ismét a kisember itta meg a levét. Újabb tömegek vesztették el addig is alulfizetett munkahelyeiket, gyárak zártak be. És ismét csomagolni kezdtek az emberek.

Elmennek. Sokan. Ismerősök és olyanok is, akiket nem ismerek.

Magyarok és nem magyarok is. Fiatalok, de idősebbek is. Egyetlen faluból 40-50 ember ment külföldre munkát vállalni. Mert miben bízhatnának? A diktátor már régen elment, bízunk benne, hogy nem épp egy újabb népvezér készül a nyakunkra ülni. Habár, attól se vonatkoztathatunk el, hogy a legújabb elvándorlási hullámra akkor kerül sor, amikor ugyanazok a pártok uralkodnak, amelyek húsz évvel korábban. De ez csak mellékzönge. Az emberek besokalltak. Elegük lett abból, hogy folyton csak várnak. Mire várjanak? A politikai helyzet ma reménytelenebb, mint korábban bármikor. Mert alternatíva sincs.

Látszólag zajlik egyfajta politikai harc, de egy majdani választás után gyakorlatilag bárki bárkivel szövetkezhet.

Elmennek. Mert immár nem hallják meg a politikusok kiüresedett demagóg történeteit. Mert már nem hat a lelkiismeretükre a mese a szülőföldről meg az identitás megőrzéséről. Hiszen nincs munkájuk.

Hiszen üres a hasuk. Elegük van. Ezek a történetek már senkit se érdekelnek. Üres szavakkal nem lehet a még itt lévőket maradásra bírni, az eltávozottakat pedig még kevésbé lehet hazatérésre bírni. Ehhez most már konkrétumok kellenek. Munkahely és biztos havi bevétel. Föld, amely terem és termény, amit el lehet adni. Rendőrség, amely megfogja, és nem védelmezi a gengsztert. Bíróság, amely elítéli. Pedagógusok, akik oktatnak. Vállalkozók, akik termelnek, munkát adnak és megélhetést. Vannak ilyen lépések. Ösztöndíj-program, a tehetségek jutalmazása. És talán újabbak is lesznek.

Elmennek. Én maradok. Még maradok. Még maradunk. Többen is.

Mert van bennem/bennünk egyfajta makacsság. Ragaszkodás ehhez a földhöz. Ehhez a tájhoz. Mert talán érdemes. Talán végre itt is kisüt a Nap. De ehhez tettek kellenek. És akkor már senki se megy el. Sőt, a barátok is talán visszajönnek.

Bajtai Kornél

Napjaink, 2013 október | 5

ANYAnyelvében él a nemzet: gondolatok a többnyelvűségről (I. rész) Van aki a kardjával harcol, van aki a tollával ékeskedik: a bizonyítványaimban szereplő “tornából felmentve” bejegyzés hasznosnak bizonyult a katonai szolgálat elkerülésére, így az utóbbi szerszámmal próbálkozom olvasóinkat kritikai gondolkozásra serkenteni (nemzetünk esetében ez úgy értelmezhető, hogy egy kétszázas közönségből általában négyszáz a kritikus). Mindig érdekeltek a nyelvek, ami abban is megnyilvánul, hogy csak akkor érzem igazán jól magam dr. Domby Pali rovata külföldön, ha beszélem az ország nyelvét. Fiatalon a Nagy Kázmér király által 1364-ben alapított krakkói Jagelló Egyetem nyelvtudományi tanszékére nyertem felvételt, amit szülőhazám egy ‘ungarishe nyet’-tel elutasított. Ekkor Kanada lett úticélom, ahol 44 éve élek. Pedagógusként csodálattal figyelem, hogy az emigránsok gyermekei milyen gyorsan és tökéletes kiejtéssel sajátítják el a befogadó ország nyelvét. Ugyanakkor, megtapasztalva az idegen nyelv használatát a mindennapi életben, a határontúli magyarság problémái felé fordult figyelmem.

Mi, hunok és magyarok mindig befogadó nemzet voltunk. Élvonalban harcoltunk és hullottunk. Csaknem ezer évig a deák nyelv (latin) próbált hatással lenni ősnyelvünkre. A tatárjárás és a török uralom pusztítása utáni betelepítések során felmerül a befogadó ország irán-

lyásol az intellektuálisak kivándorlása. Nagyon fontos az anyanyelv megőrzése, de a befogadó ország nyelvének elsajátítása is. Vajon a honvágy szerepe, a lojalitás/kötődés a befogadó országhoz a kétnyelvűség függvénye?

ti hűség és identitás kérdése. Melyik nyelv lesz a bevándorlók gyermekeinek domináns nyelve? De ősnyelvünk ezt is túlélte, akár csak Kazinczyék nyelvújítását. A széthullott osztrák-magyar birodalom lakosainak csaknem hetven százaléka szláv anyanyelvű volt (ld. mellékelt demográfiai térkép), de az évszázadokon keresztül ránk erőltetett németesítés eredményeként a kiegyezés utáni magyarosítás is további etnikai feszültségeket okozott. Az új határokkal a többségi vagy vegyes kulturcsoportoknak kisebbségi, alárendelt szerep jutott.

A beilleszkedésre ítélt kisebbség szociális összetétele meghatározó a nyelvi értékek megőrzésében, kulturigényében, amit erősen befo-

Nem mindegy, hogy a kisebbség alkot többséget egy adott területen vagy szórványban él. Személyes tapasztalattal mindkettőből rendelkezem: a Székelyföldön éltem 2006-2007-ben, ahol meglepetésszerűen még az odatelepedett holland is magyarul tanult meg, románul alig néhány szót tudott. A helybeli románok nagy része is beszél magyarul, mert az a többség nyelve, és munkaviszonyhoz, a megélhetéshez szükséges. Szomorúan olvastam a helybéli újságban, hogy a magyar anyanyelvű érettségiző fiatalok fele megbukik román

Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai viszonyai

Napjaink, 2013 október | 10

nyelvből és pótvizsgára szorul. Lassan 100 éve lesz, hogy aláírták a trianoni békeszerződést, ami legalább három generációnak felel meg.

A ‘székely makacsság’ pozitív oldalán elkönyvelhetjük, hogy példamutatóan megőrizték nyelvi és kulturális értékeiket, a másik oldalán viszont magasabb szinten kellene magukévá tegyék a domináns kultúra nyelvét, hogy legalább tudják, hogy mit mondanak a hátuk mögött.

Ezt megtapasztaltam a közjegyzői irodákban is, ahol nagy összegeket gomboltak le elemi dolgokért a román nyelvismeret hiányában. A világháborúk utáni lakosságcserék, erőszakos ki- és betelepítések ellenére a Felvidék és Délvidék magyarsága tiszteletreméltóan ápolta ősi kultúráját a ránehezedő beolvadási nyomás alatt. A jó nyelvismeret gyakran lefegyverzi az ellenszenves magatartást tanúsítót. Ha mi nem tanuljuk meg a befogadó ország nyelvét, akkor hogy várhatjuk el hogy más megtanulja a mienket magyar többségű területen? Ez a minimum, amivel tartozunk a befogadó országnak, arról nem is beszélve, hogy több nyelv=több ember. A mai technológiával ez adott, minden televíziós készüléken gombnyomással hozzáadhatók feliratok a választott nyelveken. Feleségem, akinek a magyar nem anyanyelve, koreai történelmi sorozatokat néz magyar szinkronnal és felirattal, ami kitűnő nyelvtanulási módszer.

Szórványban élek egy hármas identitással, az otthonom Kanadában van (családom, munkám, barátaim), a szülőhazám Magyarország, a gyökereim pedig Székelyföld/Erdélyben. Amikor erről faggatnak óhazai rokonaim, mindig az a válaszom, hogy a legjobb a repülőn, ugyanis mindkét irányban hazamegyek. A humor a legutolsó, a legnehezebb, amit elsajátítunk egy idegen nyelven, enélkül nem érzem otthon magam egy adott országban. Hogy tudnám kitűnő angol nyelvismeret nélkül eltartani a családom? Ez nem idegenszerű kiejtés kérdése, ugye hányszor kérdezték már meg tőlünk, idegenbe szakadt hazánkfiaitól, hogy hova valósiak vagyunk? Tőlem az érdeklődő földrajzi tudásához

mérten kapja a válaszokat Transylvania (amit ugye Pennsylvaniaval kever össze) vagy Kanadát illetően, amit számos amerikai gyarmatnak néz, ha egyáltalán tudja melyik irányban van -- ilyenkor eszkimó kémnek adom ki magam. Szemtelen angolok esetében az “Ugye kár, hogy elvesztettük Indiát?” mondókámmal állom a sarat -- a lenéző megjegyzést könnyen lehet humorral semlegesíteni, persze mindig valakinek/valaminek az árán. A fogalmak/gondolatok több nyelven történő iktatása elősegíti az agyi fejlődést és kommunikációs készséget, hatásos ellenszere a feledékenységnek is. Agyvérzést szenvedett, előtte több nyelvet jól beszélő betegekkel végzett kutatások igazolják, hogy gyakran csak az egyik nyelv károsodik.

Kodály Zoltán kétnyelvűségről alkotott véleménye, hogy az ember először a saját kultúráját ismerje meg alaposan, mert akkor jobban fogja tisztelni a szomszédjait, megfontolandó. Nyelvészettel is foglalkozott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. Ugyanez vonatkozik a gyermekdalokra és népdalokra, a gyermek anyanyelvén kell ezekkel megismerkedjék. Ennek oktatása miként lehetséges egy multikultúrális társadalomban? Amerikai meghívása során szembesült ezzel a kihívással, ami szakmai beszélgetések tárgyát képezte dr. Dániel Ernő, karmester és felesége, Katinka (az amerikai Kodály mozgalom egyik alapítója) Santa Barbara-i otthonában is. Amikor egy adott közösség nem adja tovább nyelvét és kulturális értékeit a következő generációknak, az beolvadásra, előbbutóbb asszimilációra ítéltetik; tehát a materialista értékekre és kényelemre utalt és azt elfogadó kisebbség beruházása önmagán nem nyúlik túl, önmagánál nem tekint tovább. A gyermekek két- avagy többnyelvűségét, azok hatásait a következő számunkban fogjuk elemezni.

RAJZPÁLYÁZAT Felhívás Kanadában élő magyar gyerekek számára, kicsiknek és nagyoknak (4-16 éves korig) Egy különleges rajzpályázatot hirdetünk gyerekeknek Lázár Ervin: A Hétfejű tündér című meséjéből készülő mesejátékhoz kapcsolódóan. A meséből a torontói magyar televízió mesejátékot készít gyerekszereplőkkel.

Kedves gyerekek!

A rajzok témája lehet bármely, a mesében szereplő tárgy, helyszín illetve szereplő. Készíthettek plakátot is a mesejátékhoz. A nyertes rajzokat és plakátokat felhasználjuk a mesefilm hátteréhez.

Az elkészült munkákat a következő címre várjuk: Postán: Kanadai Magyar TV 604 Scarlett Rd Toronto, ON M9P 2S5 Emailben: info@magyarkepek.tv Beküldési határidő: 2013. november 6.

Jelige: „Hétfejű”

Kanadai Magyar TV-TORONTO Kanada legnagyobb Magyar nyelvű médiája A Kanadai Magyar Televízió adása Magyar Képek címmel jelentkezik minden héten szombaton 12.30kor Ontario-ban, illetve vasárnap 8.30-kor Britt Kolumbiában az Omni1/OmniBC csatorna műsorán.

Az adások 2011 ősze óta új műsorstruktúrában készülnek egy maroknyi kis csapat jóvoltából.

Napjaink, 2013 október | 11

Nt. Szigeti Miklós Gondolat, ébresztő! – gondolatébresztő.

A „mega” élmény nyomában Minden vasárnap reggel, 10 óra előtt, miközben vezetek a mi kis magyar templomunk felé, keresztezek egy utcát, amelyen egy hatalmas gyülekezet-óriás működik. Minden alkalommal nagy örömmel látom azt a valóságos emberáradatot, akik igyekeznek az átkelőhelyen átjutva a hatalmas mega-church felé, istentiszteletre. Rengetegen – több százan, ezren. Minden vasárnap! Zömmel fiatalok és középkorúak, bibliával a kezükben, mindenféle náció, vegyesen. Természetesen átfut az agyamon – oh, ha mi is ennyien lehetnénk… de persze ez irreális a mi kis magyar etnikai dimenziónkban.

Aztán ülök a Kanadai Presbiteriánus Egyház helyi egyházmegyéjének gyűlésén, ahol arról van szó – természetesen angolul –, hogy csökken az átlagos templomlátogatás a gyülekezetekben és ezáltal az Egyház egészének ereje, teherbíró képessége. Habár, vannak egyes gyülekezetek, amelyek hihetetlen mértékben növekszenek, mega-church-ökké válnak – de a nagy átlag mégis a fogyás. Mert az igazi erő nem a kevés nagyban van – hanem a sok kicsiben. Ma pedig a folyamat iránya egyértelműen a kevés „nagy” felé mutat.

A kevés nagy egyházban pedig a többség nem újonnan megtért hívő, akik az ott folyó missziói szolgálat által lettek hívőkké – bár vannak ilyenek is sokan –, hanem más gyülekezetekből a „mega”-ba vándoroltak, mert sokkal jobban érzik magukat a „mega”-ban, mint a kicsiben. Jobb a zene, a hangulat, a beszéd, az illusztráció, a technika, az egész tisztára modern, és nagyon vonzó. Így viszont előre belátható a folyamat vége, ami nagyon általános jelenség minden téren

ebben a modern világban: a nagyhal megeszi a kishalat. A nagy bevásárlóközpont megeszi a kis üzleteket az utcán, ahol emberek sétáltak volt… mert ma már nem ott sétálnak, hanem a bevásárlóközpontokban. A kevesebb megachurch megeszi a sok-sok, mindenféle hátterű keresztyén közösségeket. Nincs új a nap alatt – hanem ez csak egy általános világjelenség egyházszociológiai dimenziója.

Miért? Több oka van, megpróbálok néhányat felvillantani. Az egyik az élmény-központúság. Ma a hollywoodi kasszasikert hozó filmek nagyobbik részében nem az a lényeg, hogy a néző elgondolkozzon azon, amit látott és hallott – hanem hogy lehengerelje a látvány és a hang, a hihetetlen élmény, mint a vidámparkban a hullámvasúton. Nem az értelem kerül az első helyre – hanem az élmény, és az érzelem. Ha emellé még valóban igazi értéket, tartalmat is kap, nem kérdés, hogy ezt választja – márcsak azért is, mert ezzel még fokozható az élmény. Ez az élmény-hatás hivatott kiegyensúlyozni érzelem hiányos társadalmunkban az egyes ember belső lelki egyensúlyát. Feltöltődik pozitív energiákkal (ma ez a kifejezés különösen divatos) – amit otthon a családban, a házasságban nem kap meg, mert a nyílt, mély, tartalmas, érzelem gazdag kapcsolatok alapjában nem jellemzők. Áramlik a tömeg – és jó a tömegben sodródni.

Nem arról szól a történet, hogy nekem nagyon ott kell lennem, felelősen részt kell vennem a közösség életében, oda kell tennem magam, mert a közösségben az én ottlétem, szolgálatom (is) meghatározó – hanem arról, hogy ott vagyok, mint fogyasztó. Ha ott vagyok, jó – ha nem vagyok ott, az is jó. Ha teszek érte az még jobb, ha felelősséget vállalok az csodála-

tos – de ha nem csinálok benne, érte semmit, az sem baj. Attól még a mega-gépezet döccenő nélkül zakatol tovább. Így leértékelődik az egyéni felelősségvállalás. Akik korábban kis közösségekbe jártak: megszűnik az esetleges stressz. Nagyon jellemző, hogy gazdaságilag nehéz időszakokban, recesszió idején, amikor kis közösségek komoly kihívások közé kerülhetnek, a mega-közösségek felé vezet az út, visszaállítva ezzel az egyén belső békéjét, amit a megoldatlanságok, felelősségvállalások veszélyeztettek.

Tudom, hogy mindezek a gondolatok csak az érem egyik oldala, és a leírtak lehet, hogy nem állnak meg az igazság mérlegén, vagy csak részlegesen, esetlegesen. Az írás célja nem kőbe vésett parancsolatok kihirdetése – hanem gondolatébresztés. Öröm és hálaadás, hogy vannak ilyen hatalmas, élő közösségek, és a leírtak nem csökkentik azon örömömet, amit a templomunk felé haladva a Willingdon-kereszteződéshez érve minden vasárnap érzek; és azt is tudom, hogy sokak számára igazi Isten-kapcsolatot, kiscsoportos foglalkozást, személyes lelki fejlődést jelent a mega-church. Általános társadalmi folyamatokat próbáltam egyház-szociológiai szempontból értelmezni – már csak azért is, mert nekem, nekünk fontos annak a közösségnek a léte, amely mindig is kicsi volt, van és lesz. Te hogyan gondolod?

50 éves a montreáli Magyarok Nagyasszonya templom Montreálban 1928. április 22-én hangzott el először szentmise magyar nyelven. A montreáli magyar egyházközség alapítója Héldy Jeremos ferences atya volt.

1939-ben 134 család szerepelt a nyilvántartásban, és számuk 1941-re már másfélszeresére nőtt.

A második világháború után új emigrációs csoport kapcsolódott be életébe. Tagjainak zöme 1949-1951 között érkezett Kanadába, és velük a közösség lélekszáma 1310-re emelkedett, majd tovább bővült az. A hatvanas évek elején az 1956-os menekültekkel a megnövekedett egyházközség létszámnak köszönhetően önerőből épült új templom, melyet 1963-ban szentelt fel Paul Emile Léger bíboros-érsek. 1973-ban Mindszenty bíboros látogatta meg a Magyarok Nagyasszonya Egyházközséget. (Notre-Dame des Hongrois - Our Lady of Hungary Parish) A nyolcvanas években újabb magyar bevándorlási hullám érkezett Montreálba, és az újonnan érkezők egy része szintén csatlakozott az Egyházhoz.

A fenntartó egyesületek rendezvényeikkel kiváló találkozási lehetőséget nyújtanak a montreáli magyarok számára, a rendezvények jövedelmeiből pedig az Egyházat támogatják.

Napjaink, 2013 október | 12

A kelownai magyar keresztyén misszió istentisztelete október 27-én vasárnap délután 5 órai kezdettel lesz a Trinity Baptista templomban. Kulcsár Sándor lelkipásztor tart istentiszteletet.

Katolikus szentmise 2014 március 16-án 5 órakor a Szent Teréz templomban. Sekrestyés: Ferenczi József, 250.868.2738

Az Okanagani MagyaR egyesületek oldala Eseménynaptárunkban első helyre kívánkozik az ismertető, miszerint szeptemberben első ízben magyar konzuli napokat tartottak Kelownában.

Az Ottawai Magyar Nagykövetség tisztségviselői, dr. Oláh Lajos tanácsos, dr. Simon Éva konzul és Kontra Viktória ügyintéző munkával teli két napot töltöttek a körünkben. A cél az volt, hogy a távolságok leküzdésével minden okanagani érdeklődő számára elérhetővé váljon az egyszerűsített honosítási eljárás, de egyéb konzuli ügyekben (állampolgársági és útlevélügyek) is lehetőség nyíljon kérelem benyújtására, illetve tanácsadásra.

A helybeli ügyfelek legnagyobb örömére a magyar tisztségviselők, feladatuk magaslatán állva, valóban kitűnő munkát végeztek és mindenki elégedetten távozott. Az esemény fénypontja természetesen az ünnepélyes Magyar állampolgársági eskütétel volt. Kelownában három személyt avattak magyar állampolgárrá. A felvételen Dr Oláh Lajos tanácsos és Dr Simon Éva konzul társaságában Móricz Csula Ilona, Móricz Lajos és Erdélyi Tibor. A második kép Vancouverben, a Magyar Kultúregyesületben megtartott ünnepi eskütételen készült. Köszönjük az ottawai nagykövetség tagjainak a fáradozásukat, örömünkre szolgált találkozni. megismerkedni, barátkozni velük. Köszönjük Magyarország, hogy mi is a nemzet egyenjogú állampolgárai lehetünk.

Jó érzéssel, pozitív hangulatban távoztak haza mindazok akik részt vettek a Kelownai Magyar Egyesület legutóbbi közgyűlésén. A felhalmozódott gondok, problémák és kérdések megvitatását a józan gondolkodás szintjén, minden különösebb idegfeszültség nélkül beszélték meg. S így kellene tenni ezt mindenkor, hiszen csakis ez az egyetlen egy útja az előrehaladásnak, a felmerült problémák sikeres megoldásának.

Külön figyelmet érdemel a tagság azon döntése miszerint a jövőben nem emelik fel a tagsági díjakat. Nagyon helyes volt az az érvelés, amikor kimondták, hogy sajnos a nyugdíjakat se emelik egy könnyen, jó lesz ha figyelembe vesszük az egyre inkább idősödő tagság anyagi helyzetét. Tehát a tagsági díj összege marad a régi és örülünk ha mindenki becsületesen befizeti azt.

Szó volt a Magyar Ház körüli vandalizmusról, rongálásról és annak következményeiről is. A károk helyre állításáért nem kellet drága pén-

Az Okanagani Magyar Kanadai Kulturális Egyesület 2013-es évi műsorából Okt.

Nov.

20, d.u. 3 26. d.u. 5 02. d.u. 2 16. d.u. 5

zért mestereket felbérelni és biztosítót hívni, mert a tagok önkéntes munkával elvégezték. Külön kiemelnénk a mindig segítőkész Luczi János munkáját, Daradics István festő hozzájárulást, az ezermester Fenyvesi Lajos “vasas” segítőkészségét és Mező Erzsébet elnök kitartó ügyeletességét, takarítását.

West Kelowna képviselő testülete, sajnos elvetette a Magyar Egyesületnek az adócsökkentésére vonatkozó kérelmét. Az új városi autóbusz állomás építése még nem kezdődött meg, ám mivel a kivitelező vállalat a munkálatok alatt a Ház udvarát is igénybe veszi, a négyezer dolláros kártérítés már is megérkezett tőlük. A tagság közül többen is síkraszálltak azért, hogy a kapott összeget ügyesen használják fel, mint például tartófal vagy esetleg kerítés megépítésére.

Döntés született arról is, hogy az idei szüreti bálra a belépődíj ös�szegét tagoknak 25, nem tagoknak pedig 30 dollárra csökkentsék, tekintettel arra, hogy idén igazolt okokból kifolyólag a hagyományos mulatságot kénytelenek vagyunk a Magyar Házban megrendezni. Az októberi ünnepség keretében bemutatásra kerül néhány TV riport is, amelyet a Duna TV Térkép című műsorában sugároztak, s amelynek alanyai többi között a Magyar Egyesület tagjai.

56-os megemlékezés Szüreti bál Hagyományos borkóstoló 65 évesek vacsorája

Telefon: 250-769-1609 (Magyar Ház)

Az Dél-Okanagan-i Magyar Klub Nov.

09. d.u. 5

Szüreti bál - Legion Hall, Oliver

Telefon: 250-498-0519 (Bakonyi Károly, elnök)

Szalonnasütés

Napjaink, 2013 október | 14

kanadai magyar egyesületek hÍrei Az ontarioi Guelph városban 1994 óta aktívan működik a Guelphi Magyar Iskola. A 4-től 13 éves korú gyermekek anyanyelvápolásával és oktatásával Szűcs Piroska tanár foglalkozik szombat délelőttönként immár 19-ik éve.

Az oktatás az International Languages Program keretében folyik a Guelph-i Szent Péter Katolikus Iskolában. A gyermekekkel való magyar nyelvtanítás teljesen ingyenes.

Szűcs Piroska tanárnőtől megtudtuk, hogy az idén szeptemberben 27 diákkal foglalkoznak. A létszám sajnos csökkent a korábbi évekhez viszonyítva, amikor ugyanis 2 csoport működött és a gyermekekkel korosztálytól függően két pedagógus is foglalkozott. Az érdeklődés főként a 6-8 évesek körében a legnagyobb. A magyar származású kicsinyeknek nyelvtudásuknak megfelelően dolgozta ki a tantervet, játékos és tartalmas programmal.

A kis diákok aktívan részt vesznek a Kossuth ház műsoraiban. Rendszeresen készülnek a Mikulás napra, a Március 15-ei ünnepségre, valamint az Anyák napjára. Az mellékelt felvétel a tavalyi Mikulás napi ünnepségen készült.

Az idén először szervezik meg a Kitcheneri Magyar Iskolát. A tanítás a Crestview Általános Iskolában folyik Csiszér Enikő vezetésével.

Lendületes és lelkes munkával folytatódik a Waterloo-Wellingtoni Kanadai Magyar Klub tevékenysége A sikeres nyári hónapokat a Székelykapu átadása tetőzte. Erről bővebben beszámoltunk lapunk szeptemberi számában. Ígéretesnek bizonyul a Kossuth Klub őszre tervezett programja is:

Szeptemberben kellemes szórakozást nyújtott a Bácska-Bánát bál, valamint a magyarországi Rajkó zenekar fellépése is az érdeklődőknek.

Ebben a hónapban vendégül látják Pataky Attilát, az EDDA rockegyüttes előadóművészét, aki a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) szervezésében érkezik kanadai körútra. A Kossuth Házban október 13-án lép fel.

A hónap végén, pontosabban október 26-án az Attila fiai társulat koncertezik. István a király és a Honfoglalás magyar nemzeti rockoperák és filmzenék dalaiból adnak elő válogatást. *** A Kossuth Ház szeptember végén tartotta évi közgyűlését. Az ülést Ankucza Klára nyitotta meg, majd az egybegyűltek egyperces hallgatással adóztak a Kossuth klub idén elhunyt tagjai emléknek.

A közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott a jelenlegi vezetőségnek. Egyéves mandátummal újabb egy évre Volford Tünde lett az elnök, ami bizonyítéka annak, hogy a mostani vezetőség eddigi lelkes és odaadó munkája valóban gyümölcsöző.

Az elnök asszony összefoglalójában szólt a megtartott sikeres és tömeges rendezvénysorozatokról, majd rámutatott a szervezet jövőbeli feladataira. Ahhoz, hogy a Kossuth ház a továbbiakban is otthont nyújthasson a környék magyarságának és biztonságosan üzemelhessen, fel kell újítani az épületet. Sürgőssé vált a tetőszerkezet kicserélése, a szigetelés felújítása, a konyha korszerűsítése, a klímafelszerelés bővítése, az épület tatarozása és számos más karbantartási munkálat.

Mindehhez elsősorban pénzre van szükség. Az egyesület fontolóra vette annak lehetőségét, hogy állami alapítványhoz forduljon anyagi támogatásért. Ennek természetesen megvannak a szigorú feltételei.

A közgyűlésen módosították a Kossuth klub alapszabályzatát, mely ezáltal hűen tükrözi az egyesület céljait és tevékenységét. Ezek közül a legfontosabb feladata egyesíteni és felkarolni mindazokat, akik magyarnak vallják magukat és érzelmileg az egyetemes magyar kultúrához kötődnek. Továbbá fenntartani a magyar klubbot, mely otthont biztosít a környék magyarsága hagyományőrző, kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére.

NAGY JÚLIA, Guelph

Napjaink, 2013 október | 15

Haspártiak avagy konyhaművészek Egy valódi hungarikum – A Rigójancsi rövid története „Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved” mondta ezt Rigó János átnyújtva szerelmének a róla elnevezett süteményt.

Magyarország egyik legfinomabb desszertjéből, vagyis a rigójancsiból származó minden falat a mennyországba repít minket, amely gondos és precíz cukrászok munkájának az eredménye.

Ha a rigójancsi elnevezésű sütemény eredetét kutatjuk, akkor egészen egy XIX. századi pesti cukrászdáig kell visszarepülnünk az időben, ugyanis ez volt a híres cigányprímás úriembernek, Rigó Jánosnak a törzshelye. Rigó János itt rendelte meg a szerelmének az első egyedi készítésű csokoládékrémes süteményt, melyet a cukrász el is készített számára. Tehát nem ő alkotta meg, mint ahogy azt néhányan gondolják, tehát Rigó Jancsi nem volt egy Dobos C. József (dobostorta) vagy egy Gundel Károly (Gundelpalacsinta), hanem ez a különleges csemege csupán a nevét viseli, semmi több, az elkészítésében Rigó János már nem vett részt. Mai szóhasználattal élve az elnevezés csupán egy marketingfogás volt a cukrászat szempontjából. Azonban a megalkotó pesti cukrász hamar meglátta benne a lehetőséget, és egyre több ilyen tejszínhabos, csokoládékrémes Rigó Jancsi nevét viselő süteményt készített, amely hatalmas sikert aratott a betérő vendégek körében. Az édesség terjesztése során pedig a cukrászat legfinomabb nyalánkságává vált az egész országban. Szerző: Komjáti Péter

Hasznos tippek a konyhában!

FINOM ŐSZI ALMÁS PITE

Mit tegyünk ha...

....elsóztuk az ételt? -- Az átszűrt leveshez adjunk egy kis vizet. Nyers tojásfehérjét csurgassunk a levesbe, és ha megkocsonyásodott emeljük ki. Rántott levesekbe tegyünk nyers burgonyát, és ízesítsük sok petrezselyemmel. A levesek és más ételek elsózása esetén tegyünk bele egy késhegynyi szódabikarbónát. ...valami túl édesre sikerült? -- Keverjünk bele egy kis citromlevet az ételbe. Az édes ételek íze sokkal jobb lesz, ha egy kis sót is adunk mellé. ...a mártás túl híg lett? -- Egy kávéskanál liszttel keverjünk össze egy kis vízzel, és így sűrítsük be a mártást. Habverővel kevés burgonyaport keverünk az ételbe, és máris a megfelelő állagot érjük el vele.

Kedvenc süteményeim egyike az almás pite. Nemrég, anyám régi feljegyzései között ráakadtam egy almás pite receptre. Kipróbáltam és nagyon finom sütemény lett az eredmény.

HOZZÁVALÓK • a tésztához: 60 dkg éles-grízes liszt, 20 dkg cukor, 1 csomag sütőpor, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál savanyú tejföl, 12 dkg vaj szükség szerint tej.

• a töltelékhez: 2,5 kg alma, 2 csomag vaníliás cukor, kevés őrölt fahéj, szegfűszeg és ginger, 1 evőkanál csokoládépor, néhány kanál prézli, 10 - 15 dkg cukor, 4 tojás fehérjének kemény habja. .

A tészta hozzávalóiból jól nyújtható tésztát gyúrunk, rövid ideig pihentetjük.

Az almát meghámozzuk, lereszeljük és egy mély edényben, lassú tűzön megpároljuk. Víz nem kell alá, mert az alma levet ereszt, amiből a felesleget leöntjük. Kihűtjük, majd bele keverjük a többi hozzávalót, végül a kemény tojáshabot is.

A tésztából két lapot nyújtunk. Az egyiket egy nagyobb kikent és lisztezett tepsibe terítjük, rákenjük a tölteléket, amit befedünk a másik tésztalappal. Villával megszurkáljuk és 200 fokos sütőben 25 - 30 perc alatt halványpirosra sütjük. A kihűlt pitét kockára vágjuk és porcukorral hintve kínáljuk. Lehet féladagot is késziteni.

Beküldte: Mazán János

...leégett az étel? -- A fazék tartalmát óvatosan öntsük át egy másik edénybe, úgy hogy az alján hagyjuk a leégett részt. Ha az egészben sült hús leégett, azonnal tegyük át egy másik edénybe, de az alját ne kaparjuk fel, és öntsünk rá olajt. majd adjunk hozzá vöröshagymát, vagy száraz kenyérhéjat, mert az elveszi az égett szagot. A lesült étel ízét is elvehetjük, ha megpirítunk két szelet kenyeret, ráfektetjük az étel fölé, és letakarjuk egy konyharuhával.

Hogyan...

...készítsük el a májat? -- Sokan félnek a máj sütésétől vagy főzésétől, többek között én is, mert könnyen megkeményedik. Ha a májat sütés előtt besózzuk, és a hűtőbe tesszük egy fél órára, nyugodtan süthetjük, vagy főzhetjük, puha marad.

Ha nem sózzuk meg a sütés előtt akkor már csak a végén adjunk hozzá sót. ...bánjunk a hallal? -- Ha a halat egy percig forró vízbe mártjuk, sokkal könnyebben lejön a pikkelye. A hal különösen finom lesz, ha sütés előtt 10 percig tejbe áztatjuk. Ha a halnak túl erős a szaga, rövid ideig áztassuk ecetes vízbe. A mélyhűtött tengeri halat tejben engedjük fel, így megszűnik a mélyhűtő kellemtelen szaga

Napjaink, 2013 október | 18

Egy tasak Soul annyi, mintha elfogyasztanánk 3,5 kg friss gyümölcsöt!!!

A készítmény megállítja és lecsökkenti az Atheroclerosis folyamatát!

Antioxidáns (szabadgyök megkötő) hatása 18,4-szer jobb mint a C-vitaminnak, és 50-szer nagyobb, mint az E-vitaminnak!

Mi van a SOUL készítményben? -- Ez a különleges keverék, mely feketekömény magból,

feketemálna magból, szőlő magból, trans-rezveratrolból és D-ribózból áll, egy igazi tápanyag bombát kínál. Soul jótékony hatásai közé tartozik például, hogy antioxidánst tartalmaz, támogatja a vérkeringés működését (Omega-3, 6 és 9 telített zsírsavak segítségével) és erősíti az immunfunkciókat.

Miért pont a magok? -- A termékek egy teljesen forradalmi megközelítés eredményei. Még sosem történt meg az a táplálék kiegészítők

történetében, hogy a gyümölcsök és növények helyett, konkrétan az azokban lévő magokból állítottak elő új termékeket. Dr. Arnold S. Leonard többéves kutatásai megmutatták, hogy a gyümölcsökhöz képest a magvakból kisajtolt olajakban a hatóanyag-tartalom akár 30-szor is magasabb. Koncentráltan sokkal több antioxidáns van bennük, mint az őket tartalmazó gyümölcsökben és növényekben.

KONTAKT:

Ernesztina Varga Somogyi ID# 105827 519-635-3333 ernesztina31@gmail.com www.rainsoul.ca/evs facebook: Soul Testimonials

METRO TRAVEL

City Square, West Tower #450-555 W.12th Ave. Vancouver, B.C. V5Z-3X7

-------------------------------------------------------------------------------------------------Tel: (604) 879-5321 www.metrotravel.ca Fax: (604) 879-5382 Toll Free: 1-800-663-2432 Email: zelma@metrotravel.ca __________________________________________________________________________________________

“Danubius Health Spa Resort” balneotherápiás csomagok széles skálája, Margitsziget,Helia, Hevíz, Sárvár.

Kiemelt ajánlatok: Liberia, Costa Rica (Air + 7 éjszaka all inclusive 3.5 ) $ 1556-tól.

Anaheim : (Air + 5 éjszaka all inclusive 3.5 ) $ 478-tól.

Las Vegas : ( 3 éjszaka 4 - 5 ) csomagok 2NWyEHU ơV 1RYHPEHUEHQ : $ 249-tôl.

Akciós Mediterán Cruise ajánlat : 11 napos hajóút Róma 3 éjszaka ơV Monaco 1 nap (repülôúttal) : $1998. Október. 22.

Celebrity Cruise : London (3 éjszaka) & Parizs Október 9. repülôút ơV transzferek: $ 1998.-tól.

Star Princess Cruise : Hawaii 15 éjszaka November 5-tôl 20.-ig repülôúttal: $ 1368.-tól.

Caribbean Cruise: 10 éjszaka November 25.-tôl December 6.-ig repülôúttal: $ 998.-tól.

Utasbiztosítás, hogy nagy utazásaink során is biztonságban tudhassuk magunkat és szeretteinket, (kedves látogatóinkat) ezért fontos,hogy rendelkezzünk utas biztosítással.

Ôszintén reméljuk, hogy hamarosan Ônt is utasaink között üdvözölhetjuk. Élményekben gazdag utazást kivánunk !

Magyar nyelven felvilágositás: Zelma / Metro Utazási Iroda Napjaink, 2013 október | 30