BROJLER TAKARMÁnyOZÁSÉRTMENTES

aDDiTívek az ANTIBIOTIKuM MENTES Brojler TakarMányozásérT

az európai Unióban már több mint egy évtizede nem engedélyezett hozamfokozás céllal antibiotikumot keverni a baromfi és sertés takarmányokba. Csak a beteg állatok kezelésére alkalmazható antibiotikum.

Mákné Brasch klára, baromfi termékmenedzser

Az USA-ban a kokcidiosztatikumok is antibiotikumoknak minősülnek, óriási felfordulás van az iparágban, mivel ezeknek nincs valódi alternatívájuk. Szerencsére ez nem így van (egyelőre), az EU-ban és másutt. Ez a cikk csak a mikrobákat támadó antibiotikumokra vonatkozik, és nem a kokcidiosztatikumokra. Gyakorlati tapasztalatok, és számos tanulmány alapján, hat összetevő/adalékanyag alkalmazható költséghatékonyan, de számos újabb, gyakran lényegesen drágább megoldás követi ezeket.

1. Szerves savak

A szerves savak alkalmazása több évtizedes múltra tekint vissza. Bebizonyosodott, hogy elegendő mennyiségben, szerves savak hozzáadása helyettesítheti antibiotikumot, legalábbis az egészséges madarak esetében. Az azonban, hogy a szerves savak helyettesíthetik a hozamfokozó antibiotikumokat, nem jelenti azt, hogy tudják gyógyítani a bakteriális betegségekben szenvedő madarakat. A szerves savak akkor gátolják a baktériumok növekedését, ha keverékben alkalmazzuk őket, megfelelően nagy adagokban – magasabb dózisban, mint az átlagos gyakorlat (0,1-0,3%).

Mivel minden sav legjobban egyfajta mikroorganizmus ellen működik, a megfelelő savkeverék megtalálása az adott farmon meglévő probléma kezelésére viszonylag kevés kutatással megoldható.

Úgy tűnik, hogy a szerves savak még jobban működnek, ha kombinálva alkalmazzuk őket a bél mikrobióta kontrollálására szolgáló más módszerekkel. Ezek lehetnek növényi eredetű adalékanyagok is.

2. Réz és cink

A cink-oxid sajnos nem működik úgy a brojlereknél, mint a malacok esetében. A réz-szulfát viszont alkalmas az antibiotikumok helyettesítésére. Korlátozott dózisban megengedett, és viszonylag olcsó. Modern réz és cink készítmények alkalmazása alacsony dózisban, a szabályozásnak megfelelően, számításba vehető, kedvezően befolyásolhatják a teljesítményt, illetve a premix stabilitását is.

3. Probiotikumok

A baromfi takarmányozási szakemberek többsége a probiotikumokat teszi első helyre az antibiotikumok alternatívájaként. Ezek a termékek nem pusztítják el a káros baktériumokat, de növelik a hasznos baktériumok menynyiségét, ezáltal a „rossz” baktériumok hátrányba kerülnek a tápanyagért és élettérért folyó versenyben.

4. Szintetikus aminosavak

A szintetikus aminosavak természetesen nem károsítják a baktériumokat, viszont nem is segítik őket, mivel már a vékonybélből majdnem teljesen felszívódnak, még a bél mikrobióta fő élőhelye előtt. Alkalmazásukkal lehetővé

Dr. ioannis Mavromichalis cikke alapján (Poultry international 2020. augusztus)

válik a takarmány nyersfehérje szintjének csökkentése, mely a növekedéshez nem szükséges, felesleges aminosavakat is tartalmaz. Ezáltal megfosztjuk a patogén baktériumokat fő tápanyag forrásuktól. A hasznos baktériumok kevesebb fehérjét és több szénhidrátot igényelnek. Sajnos a világ egyes részein gyanakodva néznek az alacsonyabb fehérje tartalmú takarmányra (még akkor is, ha megfelelő szinten tartalmazza a szükséges aminosavakat), elvéve ezzel a nutricionistáktól az egyik leghatékonyabb eszközt (ezzel a nézettel az Agrofeed szakemberei is találkoznak akkor, amikor nehéz eladni a magasabb aminosav tartalmú, ezáltal drágább premixet, még akkor is, ha a táp ára ezáltal csökkenthető).

5. Rost, de milyen?

A legtöbb takarmányos szakember egyetért azzal, hogy szükség van oldhatatlan rostra - ami felszívja a felesleges vizet - a bélrendszer felső szakaszában a béltartalom mozgása és a vízmenynyiség szabályozása, valamit fermentálható rostra az alsó szakaszban a jó baktériumok növekedése érdekében. Nincs megegyezés azonban az oldhatatlan és a fermentálható rostok mérése tekintetében. Több különböző módszer is létezik. Ráadásul arra sincs útmutató, hogy az eltérő rost típusokból mennyire van szükség. Hogy tovább bonyolítsuk a kérdést, néhányan a hashajtó hatása miatt nem kedvelik az oldhatatlan rostokat, míg mások a fermentálható rostokat utasítják el, melyek az alsó bélszakasz