A BAROMFI TAKARMÁnyOZÁSÁBAn 1

nyan, rövid idő alatt előállítani az állati terméket, kiaknázni a rohamosan fejlődő genetikai háttér és a tartástechnológia adta lehetőségeket, komplex takarmányozási feladat is.

Az Európai Unió szabályozása az ammónia kibocsájtásról további iránymutatást ad a takarmányozási stratégiákra vonatkozóan, a fázisos etetés, a nem keményítő alapú poliszacharidok, az NSP bontó enzimek használata, a fehérjecsökkentés, illetve a rendelkezésre álló szintetikus aminosavak használata, mind preferált tényező.

A takarmány összetételének és beltartalmi paramétereinek megválaszrendellenességeit súlyosbíthatják a fertőzött madarakban. Szükség lenne az ideális rost profil meghatározására egészséges, illetve beteg madarak esetében, de még messze vagyunk bármely gyakorlati következtetéstől. Amink van, az a gyakorlati, személyes tapasztalat.

6. Enzimek

Az aminosavakhoz hasonlóan, az enzimek sem közvetlenül hatnak a mikróbákra. Megfelelő kombinációban és dózisban alkalmazva azonban pozitívan befolyásolják a hasznos baktériumokat, mivel a nehezen emészthető szénhidrátokat egyszerűbb vegyületekre bonták, melyek táplálékul szolgálnak nekik. tásához számos javaslat áll rendelkezésre, melyek együttes figyelembevételével állíthatjuk össze a termelési igényekre adaptált takarmánysorainkat, szem előtt tartva az EU irányelveit. A fehérjecsökkentési program okán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kereskedelmi forgalomban lévő szintetikus aminosavak. De mi is ezek szerepe?

A gyakorlati tapasztalatok szerint a gazdasági haszonállatok közül a baromfifélék rendelkeznek a legnagyobb érzékenységgel az aminosavellátottság tekintetében, főképp a pulyka és tojótyúk. Az esszenciális aminosavakat az állatok nem képesek előállítani, és bár igényeik egy részét a takarmányalapanyagok önmagukban képesek

A proteázok javítják a fehérje emészthetőséget, ezzel csökkentik a fehérje pazarlást, megfosztják a káros baktériumokat táplálékuktól.

Összegzésképpen: egyetlen termék sem alkalmas önmagában az antibiotikumok helyettesítésére. Alkalmazhatunk egy kombinációt, melyet szükség esetén módosítunk. Az antibiotikumok kiváltására szóba jöhető alternatívák drágák, az extra költségek áthárítása a fogyasztókra nem mindig egyszerű. A számos lehetséges megközelítés mellett folyamatosan jelennek meg a piacon új ajánlatok, melyek ígé-

A FEHÉRJECSÖKKENTÉS ELvE ÉS LEHETŐSÉGEI a BaroMFi TakarMányozásáBan 1. avagy az izoleucin evolúciója

napjaink intenzív gazdálkodása, mely a világ népességének egyre növekvő élelmiszerigényét igyekszik kielégíteni, mind újabb és újabb kihívásokat jelent világszerte.

Berczi edit, termékfejlesztő mérnök, k+F

Koncentráltan, költséghatéko-

reteseknek tűnnek.

izoleucin

fedezni, azonban az optimális fejlődéshez, termeléshez szükség van további kiegészítésre. Ebbe a csoportba tartoznak baromfi esetében a lizin, a metionin, a fenilalanin, a triptofán és a treonin valamint részlegesen az arginin, a hisztidin, a leucin, a valin, az izoleucin, a glicin és a prolin.

Kereskedelmi forgalomban ezek közül a lizin, metionin, treonin, arginin, valin jó ideje elérhető szintetikus, illetve kristályos formában, az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében pedig az izoleucin is látótérbe került. Szakirodalmi adatokat tekintve az izoleucin:lizin arányra korcsoportonként más-más értékeket találhatunk a múltból (1. táblázat).

1. táblázat: Irodalmi adatok az emészthető izoleucin:lizin arányra Kísérleti időszak (nap) Becsült emészthető lle:Lys arány (%) Fajta Referencia 7,0-21 0,68 Cobb 500 Helmbrecht et al., 2010 7,0-21 0,72 Cobb 500 Campos et al., 2009 18-30 0,62 Ross 308 Kidd et al., 2004 22-42 0,65 Ross x Hubbard Kidd et al., 2000 22-42 0,72 Cobb 500 Duarte et al., 2015 28-40 0,69 Cobb 500 Campos et al., 2009 28-42 0,65 Ross 708 Mej la et al., 2011 30-42 0,59 Ross 308 Kidd et al., 2004 30-43 0,66 Cobb 500 Helmbrecht et al., 2010 42-56 0,55 Ross 308 Kidd et al., 2004

A táblázat értékei egyértelműen utalnak a korcsoporti és a genetikai eltérésekre az aminosavarányok tekintetében. Ugyanakkor napjaink felé haladva egyre magasabb arányokat adnak meg a kutatók, mely a genetikai és technológiai fejlesztésekkel is összecseng.

A madarak igényeit azonban nem elégséges a fentiek alapján kiszolgálni. Az elágazó láncú aminosavak azon túlmenően, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlenek, vagy részben azok, egymással antagonista viszonyba is kerülhetnek azok nem megfelelő arányai esetén.

Erről az első szakirodalom 1955-ből Harper és munkatársai tollából származik, akik a leucin kiegészítés növekedésre gyakorolt hatását vizsgálták laborállatokon. Néhány év elteltével csirkéknél találtak hasonló összefüggéseket, miszerint a túl magas leucin és a feleslegesen bevitt izoleucin csökkent takarmányfelvételt és ezáltal mérsékeltebb növekedést okozott (Allen 1971, Allen et al.,1972).

Természetesen ennek ellenpéldájáról is találhatunk kutatási eredményt, melyben nem találtak összefüggést a magas leucin szint és az állatok teljesítménye között (Waldroup et al., 2002), illetve, a magas leucin szint nem befolyásolta szignifikánsan a madarak takarmányfelvételét, testtömeggyarapodását, viszont a felezett grilltest karakterisztikája jobb, tömege szignifikánsan magasabb volt (Erwan et al., 2009). De a túl magas leucin triptofánra gyakorolt negatív hatásáról is említést tehetünk, mely csökkent étvágyat, ezáltal alacsonyabb testtömeggyarapodást okozott (Millet et al., 2015).

Az ideális arányok beállításához szükséges ismernünk a rendelkezésre álló alapanyagok aminosav garnitúráját (2. táblázat).

2. táblázat: Egyes alapanyagok lizinhez viszonyított aminosav arányai

Alapanyag

Árpa Búza Kukorica Extrahált szójadara Extrahált napraforgódara Extrahált repcedara

Nyersfehérjében mért aminosavtartalom (%) Lizin Leucin Izoleucin Valin lle:Leu:Val:Lys arány 3,66 6,79 3,44 4,83 94:185:132:100 2,86 6,61 3,35 4,17 117:231:146:100 3,1 11,89 3,38 4,64 109:383:149:100 6,04 7,59 4,55 4,73 75:126:78:100 3,48 6,22 4,01 5,03 115:179:144:100 5,13 6,82 3,9 5,12 76:133:99:100

A gyakorlatban az alapanyagok beltartalmi paraméterei akár az egyes tételek között is nagy szórást mutathatnak, ezért a fenti adatok támpontok lehetnek, de a takarmányokat az egyes állattartótelepre szabottan érdemes áttekinteni.

Jelenlegi ajánlások az ideális emészthető izoleucin:lizin arányra 0,67-0,68-0,69 értékeket javasolnak az indító, nevelő és befejező fázisokban. Amennyiben a takarmányreceptúra készítésénél az ajánlásokat figyelembe vesszük, úgy kihasználhatjuk a fehérjecsökkentés előnyeit, melyeket négy elv köré sorolhatunk.

1.

2.

3.

4. Csökkenthető a drága fehérjeforrások aránya a takarmányban (pl. szójadara, kukoricaglutén). Csökkenthető a takarmányköltség anélkül, hogy az teljesítményromlást eredményezne a madaraknál. Hatékonyabb takarmányozással könnyebben betartható a nitrogén kibocsájtásra vonatkozó szabályozás. Javul az állattenyésztés hosszútávú fenntarthatósága.

Az izoleucin kristályos formában való piacra kerülése óta a takarmányok nyersfehérje szintjének csökkentése felgyorsult. Mindez azért lehetséges, mert a kísérletek nem számolnak be teljesítménykiesésről. A közelmúltban Van Harm et al. (2019) brojlercsirkéken végzett kutatásaiban a nevelő fázisban a nyersfehérje szintet 20,8 %-ról 17,8 %-ra, a befejező fázisban 19,8 (19,1) %-ról 16,8 %-ra tudta negatív termelési hatások nélkül módosítani. A többi táplálóérték szintjét a takarmányban azonos szinten tartotta, az állatok hasznosítási céljának megfelelően. Az izoleucin:lizin aminosav aránya 0,71 volt.

A takarmány a hazánkban is hasonlatos búza, kukorica, szójadara, repcedara bázisra épült (3. táblázat).

3. táblázat: Termelési paraméterek 0-35 napos kor közötti brojlercsirkéknél

Nyersfehérje érték (%) Élősúly (g) Napi testtömeggyarapodás (g/nap) Fajlagos takarmányhasznositás (g/g) Takarmányfelvétel (g/nap)

19,1 2416

68

1,549

105,2

0-35 napos eredmények 18,4 17,6 16,8 2431 2447 2448

68,4 68,8 68,9 szórás érték 0,595

0,595

1,542 1,505 1,51 0,002

105,4 103,6 103,9 0,147

Mint látjuk, a kísérletben a fokozatos fehérjecsökkentés pozitív eredményt hozott az állatok súlyára, napi testtömeggyarapodásra, ezáltal a fajlagos takarmányhasznosításra vonatkozóan is. A takarmányozási program átalakítását érdemes tehát fontolóra venni, de annak törekednie kell a fokozatosságra, mértékletességre, igazodnia kell az állattartó telep egyéni ritmusához. A fentiek mindenképpen további munkára sarkallnak, hiszen a leírtaknak komoly ökonómiai hatása van a termelésre, az ágazatra. Arra a baromfiágazatra, mely a madárinfluenza, a humán koronavírus járvány okozta értékesítési ár, logisztika és a jelenleg extrém magas fehérje- és gabonaárak mellett is talpon szeretne maradni.

GonDolkoDjunk közösen!

következő számunkban a témában további javaslatokat osztunk meg Önökkel!