TOJó TÍpuSú nÖVEnDÉK BAROMFIBAn

A pERIFÉRIÁS IdEGRENdSZER MEGBETEGEdÉSE Tojó TíPUsú nÖvenDék BaroMFiBan

spárgázó, oldalra vagy hátra kinyújtott lábtartás, begörbített ujjak, bicegő mozgás, vagy súlyosabb esetben mozgásképtelenség; a tankönyvekben leírt Marek-betegség felnőtt állatokban előforduló idült, idegrendszeri formájára emlékeztető mozgásszervi elváltozások mögött fiatal, tojó növendékeknél gyakran a perifériás neuropátia szindróma áll.

Dr. Bajcsy előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos

Akét kórkép egymástól való elkülönítése az életkor, Fotók: dr. Bajcsy Előd

kórbonctani, kórszövettani elváltozások és molekulárbiológiai módszerek segítségével lehetséges. Okai sokrétűek lehetnek, a megelőzés, kezelés lehetőségei jelenlegi ismereteink alapján korlátozottak.

Lábgyengeségként tűnik fel, tojó típusú jércék nevelése során figyelhető meg az az elváltozás, amely a Marek-betegség perifériás idegrendszeri megbetegedésére emlékeztető tüneteket okoz. 4-5 hetes kortól lehet találkozni vele ketreces és alternatív nevelés során egyaránt. A kórképet Rhode Island Red SPF állományban írták le először Biggs P.M. és mtsai 1982-ben és perifériás neuropátia szindrómaként (peripheral neuropathy PN) azonosították. Bacon L.D. és mtsai 2001-ben a diagnosztikai kritériumait állították fel. Hazai esetleírásokról Kőrösi L. 2017-ben és 2018-ban a Der-

zsy Napokon számolt be.

A baromfi perifériás idegrendszerének megbetegedése, amely a központi és a perifériás idegek közötti idegi impulzus átadást gátolja és az izomműködést is jelentősen rontja. A tüneteket a mozgató, érző vagy vegetatív idegek károsodása okozza, amely heveny és idült formában is jelentkezhet. A mozgató idegek működése leggyakrabban az izmok gyengeségével van összefüggésben, emiatt nehézséget okoz a mozgás, az etetők, itatók megközelítése, az ülőrudak, a rácspadlós vagy volieres rendszer használata. Az érzőidegek károsodása folytán a helyzetérzékelés romlása inkoordinált mozgást eredményez. A vegetatív idegek sérülése szervek működészavarát képes előidézni.

A perifériás neuropátia kiváltó okai sok esetben rejtve maradnak. Ezek lehetnek: • fizikai behatások, traumák • betegségek vagy ezekhez társult gyulladásos folyamatok • vírusos vagy baktériumos fertőzések • toxikus anyagok (www.poultrydvm.com).

Vakcinázásokkal összefüggő autoimmun folyamatok következtében is kialakulhatnak perifériás idegrendszeri elváltozások (Massi P. és mtsai, 2003).

Állományszinten néhány állattól akár 10%-ig is terjedhet a megbetegedések száma. Enyhébb tünetek esetén az állatok figyelme élénk, egy vagy mindkét láb gyengesége kivételével kóros elváltozás rajtuk nem látható. Később a lábgyengeség, spárgázó, vagy egyéb rendellenes lábtartás, az ujjak begörbülése, nehézkes mozgás, majd mozgásképtelenség miatt nem jutnak az állatok vízhez és takarmányhoz, ennek következtében kiszáradnak, eléheznek, majd következményesen elhullanak, vagy leselejtezésre kerülnek. Az enyhébb tüneteket mutatók viszont gyógyulhatnak, ez elősegíthető az elkülönítésükkel és fokozott odafigyelés melletti gondozásukkal. A tünetek több, akár 6-7 hétig is eltarthatnak (Chudasama K.B. és mtsai, 2017). Mindeközben a társaik teljesen egészséges állomány benyomását keltik, ami a fejlődésükben is megnyilvánul.

A tüneteket mutató állatok lábain gyulladás, sérülés, duzzanat, ízületek elváltozása nem észlelhető.

Kórbonctanilag jellemző lelet a perifériás idegek megvastagodása, ahogy a Marek-betegség esetén is (Witter R.L. és mtsai, 1995). Attól kórszövettani vizsgálattal különíthető el. Perifériás neuropátia (PNP) esetén a perifériás idegekben gócos gyulladásos elváltozások fordulnak elő. Az idegek

B-típusú elváltozásokat mutatnak, demielinizáció, ödéma, plazmasejtek láthatóak. A zsigeri szervekben daganatok (limfómák) nincsenek (Kőrösi L., 2017). Marek-betegség esetében viszont A-típusú elváltozások és limfómák dominálnak (Horváth-Papp I., 2019). Növendék korban PNP során az agy- és gerincvelő kóros elváltozást nem mutat, míg Marek-betegségnél limfocitás agy- és gerincvelőgyulladás, emellett perifériás ideggyulladás jelentkezik. PNP esetén daganatos elváltozások nincsenek, viszont Marek-betegségnél a szervek daganatos elváltozása kórhatározó értékű. A felnőtt korban jelentkező, Marek-betegség okozta klasszikus tyúkbénulás esetén a perifériás idegek szövettani elváltozásai hasonlóak a PNP esetén láthatókhoz, elkülönítés az

Marek-betegségtől való további elkülönítésre a realtime (valós-idejű) PCR használható, amellyel az onkogén Marek-betegség vírus (MDV) kiszűrhető. Az 5-8 hetes korban, tojó növendékeknél jelentkező perifériás idegek megvastagodása, ödémája és plazmasejtes beszűrődése, valamint jelentős számú Marek-betegség vírusának a hiánya, illetve az, hogy daganatos elváltozások sem találhatók, megerősítik a PNP gyanúját. A PNP egy autoimmun megbetegedés, amelyet néha tévesen Marek-betegségnek diagIrodalom: 1. Biggs, P.M., Shilleto, R.F.W., Lawn, A.M. & Cooper,

D.M. (1982). Idiopathic polyneuritis in SPF chickens.

Avian Pathology, 11, 163–178. 2. Bacon L.D., Witter R.L. and Silva R.F. (2001)

Characterization and experimental reproduction of peripheral neuropathy in White Leghorn chickens, Avian

Pathology, 30:5, 487-499 3. Kőrösi L. (2017) Perifériás Idegrendszeri Szindróma

Tojóhibrid Esetleírások. Peripheral Neuropathy

Syndrome (PN). Derzsy Napok, Bükfürdő 4. Kőrösi L. (2018) Perifériás Idegrendszeri Szindróma

Esetleírások. Derzsy Napok, Hajdúszoboszló 5. www.poultrydvm.com 6. Massi, P., Leonelli, R., Gelmetti, D., Fiorentini, L., Tosi G. (2003). Peripheral neuropathy syndrome (PNS) in white layer chickens. Large Animals Review 2003 Vol.9 No.6 pp.99-100 ref.4 életkor alapján lehetséges (Thuma Á. és mtsai, 2018). nosztizálnak, majd ismételt vakcinázásokkal próbálnak sikertelenül kivédeni, ezáltal az immunrendszer túlterhelése miatt a klinikai tünetek inkább rosszabbodnak (Gall S. és mtsai, 2018).

Ahogy látjuk, olyan nevelésnél jelentkezik gyakrabban vagy nagyobb mértékben, ahol a közelben idősebb baromfit tartanak, vagy az adott tartási helyen a korábbi állománynál a betegség előfordult és az állományváltás során az istálló előkészítés higiéniai körülményei is kívánnivalókat hagytak

maguk után.

az ülőideg (n. ischiadicus) eltérő mértékű megvastagodása.

Megelőzésre, az enyhébb elváltozások kezelésére komplex B-vitamin tartalmú készítményekkel vannak kedvező tapasztalataink. Állományváltáskor alapos takarítás, fertőtlenítés javasolt a naposcsibék betelepítése előtt. Idősebb növendék vagy felnőtt tojóállomány lehetőleg ne legyen a közelben.

Tapasztalataink szerint a növendék időszak végére a perifériás neuropátiás esetek megszűnnek, a tojóállományok egészségesek lesznek, és megfelelő körülmények mellett hozzák a fajtától elvárható termelési paramétereket.

7. Chudasama K.B., Joshi B.P., Fefar D.T., Ghodasara D.J.,

Prajapati K.S. (2017). Patho-epidemiological studies on peripheral neuropathy in replacement pullets. Indian

Journal of Veterinary Pathology 2017 Vol.41 Issue2 102-107 8. Witter R.L., Bacon L.D. (1995). A naturally occuring neuropathy of chickens not associated with Marek’s disease. American Veterinary Medical Association. 9. Horváth-Papp I. (2019) Peripheral Neuropathy Syndrome

PNP. Perifériás Idegrendszeri Szindróma. Brojler

Szakmai Továbbképzés, Kecskemét 10.Thuma Á., Szakáll Sz., Glávits R. (2018) A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai elemzése. Derzsy Napok,

Hajdúszoboszló 11. Gall S., Kőrösi L., Cortes A.L., Delvecchio A., Prandini F.,

Mitsch P., (2018) Use of real-time PCR to rule out Marek’s disease in the diagnosis of peripheral neuropathy. Avian

Pathology, Published online: 11 Jun 2018

FEGYELEM - FIGYELEM néHány gonDolaT A TOJÁS MÉRETÉvEL KApCSOLATBAN

a 2020-as év tojáspiacát a tojás árát áttekintve - a „megszokottól” eltérően – abban különösebb nagy megrázkódtatások nem voltak. a baromfi influenzának és az állományok csökkenésének tudható be a szokásos nyári tojásár csökkenés ez évi elmaradása.

Dr. gécs Péter, értékesítő-szaktanácsadó

A 2020-as év tojáspiacát, a tojás árát áttekintve - a „megszokottól” eltérően – abban különösebb nagy megrázkódtatások nem voltak. A madárinfluenzának és az állományok csökkenésének tudható be a szokásos nyári tojásár esés ez évi elmaradása. Egy érdekes tendenciával azonban találkozhattunk 2020 nyarán, őszén. Az M-es és S-es méretű tojások árában jelentős eltérések mutatkoztak. A megszokott 2-3 Ft különbség 6-8 Ft-ra módosult. Az S-es tojás iránti igény is megnőtt, a kereskedők ezt a méretet preferálták. A piaci igények változása ismételten felhívta a figyelmet a tojásméret optimalizálására, a kereskedői elvárásokhoz történő igazodás szükségességére.

MIt tEhEtünK?

Tudomásul kell venni a tyúk élettani korlátait. Azokon változtatni nem tudunk. Minél alacsonyabb az állatok testtömege és fiatalabb az állományunk, annál kisebb a megtermelt tojás mérete. Ez fordítva is igaz. S-es tojásméret dominanciával csak 52 élethetes korig számolhatunk, később az M-es és L-es kategória kerül előtérbe.

A megfelelő tojásméret érdekében azonban vannak lehetőségeink, az élettani korlátokon belül tudjuk a tojásméretet növelni. Első és legfontosabb a jércék optimális nevelése

A technológiai előírások pontos betartása mellett a testtömeg gyarapodás folyamatos nyomon követése nagy jelentőséggel bír. Komolyabb eltérés esetén közbeavatkozhatunk a különböző takarmányok (csibe indító, nevelő, jérce) etetési idejének és/vagy a takarmányok beltartalmának módosításával. A jércék testtömegének a tartástechnológiai ajánlásoktól való elmaradása - különösen a nyári neveléseknél - jellemző. Magasabb beltartalmú tápok etetésével, az etetések számának növelésével kiküszöbölhető, mérsékelhető ez a probléma. Segíthet még a telepítési darabszám csökkentése, az istálló hűtése, az etetők és itatók számának növelése és minden egyéb dolog, amivel az állatok komfortját javítani, takarmány felvételét serkenteni tudjuk.

Előírás, hogy a jércék a 18. élethétre 1,45-1,55 kg-os testtömeget érjenek el. Ennél kisebb átlagos testtömegű állománynál a fény stimulációs programot elindítani nem célszerű, mivel ilyenkor hosszan elhúzódóan, sok apró (Ses) tojás termelésére számíthatunk. Állományszintű tojásméret növekedés jóval később várható, mint a megfelelő testtömegű állománynál. A jércék súlyának elmaradása esetén – kortól függetlenül – célszerű 5-10 napot várni a tojóciklus indításával.

Az állomány testtömegének kontrollja

Tenyésztojást termelő kollégák munkájának – megszokott, rendszeres – része az állomány testtömegének kontrollja, az állatok rendszeres mérése. Ezt a nagyon hasznos információkat szolgáló tevékenységet sajnálatos módon az árutojás termelésnél ritkán végzik el.

Fontos! A tojóhibridek a termelési ciklus alatt testtömegüket is növelik. Az 1,5 kg-os jércéből – optimális körülmények között – a tojóidőszak végére kb. 2 kg-os testtömegű tyúk lesz. Sok esetben tapasztalható, hogy kivágáskor az állomány nagyon sovány, tollazatát elveszítette és az állatok súlya az 1,6-1,8 kg-ot sem éri el. Az ilyen állományoktól magas szintű termelést és nagyméretű tojásokat nem várhatunk el. Rendszeresen kontrolláljuk állományunk testtömegét és szükség esetén avatkozzunk be.

A takarmányozás minősége

A takarmányozás minőségének javításával – bizonyos korlátok között – a testtömeg és a tojás mérete is növelhető. A tápok formulázásánál fokozottan figyeljünk a keverék energia tartalmára, nyers fehérje szintjére, az esszenciális aminosavak (metionin, lizin) mennyiségére, arányaira. Takarmányreceptúrák számolásakor ügyeljünk a tápok megfelelő linolsav tartalmára is. Hiánya csökkenti a tojás méretét abban az esetben is, ha az egyéb beltartalmi paraméterek (energia, aminosav stb.) megfelelőek.

Ezen paraméterek korlátozott emelésével elérhető az az átlagos 2-4 grammos tojás méret növekedés, ami már az L-es kategóriába sorolhatja a megtermelt tojások nagy részét.

Még egy dologra felhívnám kedves Olvasó figyelmét. Fázisos tojótáp etetés (Tojó 1, 2, 3 táp) esetén takarmányváltáskor ne az állatok korát figyeljék. Egy 90% fölött termelő 40-45 hetes állomány esetén egy takarmányváltás minden esetben termelés és tojásméret csökkenést eredményez. Legyünk türelmesek. Takarmányváltás előtt mindenképpen elemezzük az állomány testtömegét, termelését, a tojás méretét, a tyúkok étvágyát, takarmányfelvételét. Mindezek ismeretében csak indokolt esetben változtassunk a receptúrákon.

A döntések meghozatalában, a receptúrák formulázásában az Agrofeed Kft. munkatársai készséggel állnak partnerei rendelkezésére.

NApOSCSIBE, és aMi MÖgÖTTe van

a szülőpárok nevelésének, keltető tojás termelésének, majd a tojások keltetésnek végeredménye a brojler naposcsibe.

erdősi lászló, szülőpár szaktanácsadó

Abrojlerek tartását független brojler nevelők, vagy valamilyen integrációban részt vevők végzik. Számukra a legfontosabb telepítéskor a naposcsibe minősége és egyöntetűsége. A sok külső tényező mellett a háttérben a szülőpárok minősége döntő jelentőségű.

Az állományok nevelése során (1-140 nap között) három fontos feladat van mind a jérce-, mind a kakasállományoknál.

1.

2.

3. A tenyésztő vállalat ajánlásait kell mindig szem előtt tartani a heti testtömeg nagyságát és a testtömeg gyarapodását illetően. Itt a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb ideig legyen az állomány a testtömeg célérték alatt. A túlsúly maximum 5% -kal lehet több a technológiánál. Az egyöntetűség javítása, a 80% feletti homogenitás a következő cél. Ezt el lehet érni a 28. és a 70. napon történő válogatással, az áttelepítés előtti átválogatással és testtömeg szerinti lefogadással a tojó telepre. A harmadik feladat az állomány megfelelő immunizálása. Ezáltal a szülőpár állományokat, valamint maternális immunitás révén az utódokat (brojler csirke) is megvédjük a legfontosabb kórokozóktól. Ha mindent kitűnően végeztünk, szülőpár állományunk a technológiai szinten kezdi a tojástermelést. A 30. élethét környékén már 88% feletti teljesítményre képes, és a 80% feletti szintet 12-15 héten keresztül tartja.

Termelésbe induláskor kissé „feltöltjük” az állományt a megfelelő takarmányozási programmal, felkészítve ezáltal a csúcstermelésre. MIK BEFOlyáSOlhAtjáK A nAPOScSIBE MInőSégEt? lássuk ezeket, de nem fontossági sorrendben!

Először is a tojások higiéniája. Fontos a fészkek, tojóházak, tojásgyűjtő szalagok folyamatos tisztán tartása, fertőtlenítése. Ürülék és alom mentesnek kell lenniük. A tojásokat minél gyakrabban, de legalább naponta 4-6 alkalommal kell összeszedni, külön gyűjtve és tárolva a tiszta tojásokat a szennyezett és az alomtojásoktól. A lehető leggyorsabban fertőtlenítsük a keltetőtojásokat. A tiszta, fertőtlenített tojásokat fertőtlenített gépjárművel (18°C fokon 75-80%-os páratartalom mellett), mielőbb a keltetőbe kell szállítani. Ott a raktározási hőmérsékletet a tojások tervezett tárolási idejéhez kell igazítani. 7 napnál rövidebb tároláskor 18°C, 14 napig 16-17°C, ennél hosszabb ideig 10-11°C, és 75-85% páratartalom szükséges. Ajánlott a rendszeres, derékszögben történő forgatás.

A következő tényező a keltetői higiénia, a keltetési technológia, a keltetőgépek műszaki állapota és a keltetői dolgozók szakértelme, precizitása, továbbá a kelés utáni naposcsibe leválogatásának minősége.

A harmadik tényező a szülőpárok egészségi állapota. Nem lehet erős, egészséges naposcsibét kapni beteg, gyenge kondíciójú, fertőző betegségekkel terhelt állományoktól. A tojások külsején, kutikuláján, de a belsejében is számtalan baktérium törzs található, gyakrabban E.coli, Enterococcus spp., Streptococcus spp. Az állatok korával a petevezető fertőződésének lehetősége is növekszik. Az istállók belseje, a tojások környezete egyre terheltebbé válik mikroorganizmusokkal. A tojáshéj és a kutikula szerkezete is a kor előrehaladtával bizonyos mértékben romlik, ami kevésbé tudja meggátolni a kórokozók tojásba jutását.

A negyedik tényező a naposcsibékre ható takarmányozási problémák. Ha a takarmány kitűnő minőségű ugyan, a receptúrának megfelelő beltartalmú, de a tyúkok bélcsatornájában felszívódási zavarok jelentkeznek (bélgyulladás következtében), úgy az kihathat a napos állat minőségére. Extrém meleg időjárás esetén a tyúkok kevesebb takarmányt fogyasztanak, ezért kisebb mennyiségű fehérje, aminosav, energia, makro- és mikroelem kerül a szervezetükbe, innen pedig a tojásokba. A takarmány mikotoxin szennyezettsége is okozhat problémákat.

A T2, HT-2, DON, DAS toxinok fehérjeszintézis gátlóak, csökkentik a tojástermelést, romlik a tenyésztojások minősége és tömege, ami együtt jár az embriók fejlődési zavaraival. A tojásfehérje mikroelem tartalma és lizozim-aktivitása csökken. Kisebb dózisban is (0,2-0,4 ppm), de tartós jelenlétük mellett a tojások minőségét, összetételét negatívan befolyásolják. A vitaminok, ásványi anyagok hiánya rontja a tojásban lévő embrió életképességét, minőségét, fejlődését. A tojás belsejében az ásványi anyagok összes mennyisége közel azonos a zik. A tojássárgája több foszfort, magnéziumot, kalciumot, vasat tartalmaz. A tojásfehérjében több a kén, kálium, klór és nátrium. A keltetési folyamat elején a szervetlen sók a sziktömlőbe áramolnak, ahol raktározódnak, majd a keltetés során más-más idő intervallumokban jutnak az embrióba. A kálium, nátrium, klór a keltetés kezdeti, míg a kalcium, a foszfátok és a szulfátok a keltetés későbbi szakaszában épülnek be.

A legfontosabb, hogy a tojásban lévő ásványi anyagok 80-90%-a jusson be a csibék testébe. A tenyészállatok takarmányozása során ezért kell kiemelt sárgájában és fehérjében, az összetételük azonban különbö-

figyelmet fordítani a premix, a takarmány beltartalmára, minőségére és a megfelelő hasznosulására. A kalcium túlnyomó részt a tojáshéjból szívódik fel, bikarbonát formájában, és kerül az embrióba. Ehhez vízre és széndioxidra van szükség. A keltetés 12. napjától az embrió szöveteinek kalcium tartalma növekszik, intenzív csontosodási folyamatok indulnak. A foszfor beépülése hasonlóan történik. A sziktömlő 2-3 napig biztosít a csibék számára energiát, de az 5.-6. napra fel kell szívódnia a hasüregből.

A MINŐSÉGI NApOSCSIBE jelleMzői

Hankovszky zsolt, brojler szaktanácsadó

a Covid-19 második hulláma miatt komoly szigorításokat vezettek be hazánkban is. lassan nem lesz olyan család, ahol ne lenne koronavírusos megbetegedés. ez mértékletes kapcsolattartásra készteti az embereket. a munkában is a személyes találkozásokat, látogatásokat mindenki próbálja a legszükségesebb szintre csökkenteni. De az élet nem állhat meg, termelni kell. Fontosnak tartjuk, hogy partnereink ne maradjanak magukra ebben a helyzetben, ezért szakmai anyagok közzétételével segítjük munkájukat.

A brojler hizlalás sikerének egyik fontos szegmense a jó minőségű, I. osztályú naposcsibe. Ennek feltétele a megfelelő biológiai védettségű szülőpártartás, keltetés és a kiszállítás. Így várhatóan jó vitalitású csibék kerülnek a telepre, amit a nevelés folyamán meg kell tudnunk tartani az eredményesség érdekében.

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni milyen naposcsibét kaptunk, ismerni kell a minőségi naposcsibe jellemzőit. A csibe szemrevételezése a fogadás után történik, amikor az ólban elhelyezett állományt vizsgáljuk meg kinézete és az ólban történő viselkedése alapján. A jó naposcsibe tenyerünkben vagy szilárd talajon biztosan áll a lábain, hátára fordítva 3-4 mp belül fel kell állnia. A lábak nem lehetnek szárazak, pikkelyesek a csánkon nem lehet pirosság, sebesedés. A csőr nem lehet deformált, az orrnyílás fölötti rész nem lehet piros. A mérete és súlya a technológiai szabványnak megfelelően minimum 32-33 gr legyen. A genetikai fejlődésnek köszönhetően egy mostani induló szülőpárállomány csibéi elérik a 35-36 grammot.

Az egyedi méréseket szúrópróbaszerűen végezzük, több helyről, a kocsiról történő leszedéskor. A kiszállított állomány minimum 2-3%-át számoljuk és mérjük le. Ezt lehetőleg az ólban végezzük, a kiborogatás előtt.

A csibék tollazata egyöntetűen sárga, teljesen felszáradt, a köldökgyűrű tökéletesen zárt legyen.

A jó minőségű csibe bélsárral nem szennyezett (pecsétesség), tekintete élénk, a szemei, mint két fekete gomb, belenézve tiszták. A különböző hangokra nagyon gyorsan és élénken reagál, a hang irányába csoportosan elindul.

A jó minőségű csibe a fogadás után azonnal elkezd enni és inni, ami igen aktív látványt nyújt az ólban. A csibék a csibepapíron csipegetik a tápot és az itató szelepen látható vízcseppet hamar felfedezve vizet vesznek magukhoz. Pár óra leforgása alatt a begy vizsgálata során tapasztalható, hogy az életerős, egészséges, jó minőségű naposcsibe begye táppal és vízzel telt, és tapintással érzékelhető egy kissé puha táp-víz elegye, ami a naposcsibe megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A begyvizsgálat nagyon fontos, mert ez ad megfelelő visszajelzést arról, hogy minden rendben van. 24 óra elteltével a csibék 80-85%-ánál kitapintható begytartalmat kell tapasztalnunk.

Az egészséges csibe jó indikátora (jelzője) az ólban uralkodó klímának is.

Az istálló klímája több összetevőből áll, melyek a következők:

Hőmérséklet, szellőzés (légáramlás, légbeejtők nyitási helyzete), páratartalom, alom. Ezekre a klimatikus tényezőkre az egészséges csibe többféleképpen reagál. Ezeket a válaszreakciókat tudjuk „leolvasni” a csibéről.

Így például: • optimális hőmérséklet esetén az állomány pár óra elteltével egyenletesen szétterül az ólban, és a csibék halkan csipognak. • Magas hőmérséklet esetén a csibék az oldalfalakhoz húzódnak, a csőrük nyitva, lihegnek, szélsőséges esetben a szárnyukat is „lógatják”.

Hangot nem igazán adnak ki. • Alacsony hőmérséklet esetén a csibék csomókba ülnek össze, ez igen feltűnő jelenség mindenki számára, ha belép az ólba, és végig néz az állományon. • Sokszor a fűtőberendezések köré, elé is csoportosulnak, mivel fáznak. Hangjuk ilyenkor élénk, nyugtalan! • optimális szellőzés esetén az állomány tökéletesen aktív, élénk mozgás tapasztalható az ólban. Az állomány egy része eszik, a másik része iszik, a harmadik pihen, vagy éppen elfoglalja magát (kapirgál, csipkedi az almot). • A friss beáramló levegőre az egészséges állomány intenzív mozgással reagál, az egész ólban nyüzsgés tapasztalható.

A jó szellőzés hatására jó minőségű alom és levegő tapasztalható, mely olyan komfortérzetet ad a csibének, ami mellett a genetikai képességei maximális mértékben realizálódnak.

• elégtelen (rossz) szellőzés esetén, ha túl sok, vagy ha túl kevés a beáramló levegő, az állomány közel sem olyan aktív, mint optimális esetben. • Magas légsebesség mellett, ami több mint 0,2 m/mp, már huzat keletkezik, így a csibe leül, elhúzódik, nem mozog, aktivitása kisebb lesz. • Huzat kialakulhat olyan helyeken is, ahol nem megfelelő a szigeteltség: ventillátorok, ajtók, hűtőpanel zsalui. Ilyen helyekről a csibék elhúzódnak. • Alacsonyabb légsebesség esetén, ami kevesebb, mint 0,1 m/mp, a csibék aktivitása hasonlóan kisebb, ugyan úgy, mint a nagy légsebesség során. • A kelleténél kisebb szellőztetés hatására az istállóban a levegő elhasználódik (párás, állott lesz) és ez az alom gyors romlásához vezet. • Ha az alom letapadt a nem megfelelően beállított szellőztetés következtében az ól egyes pontjain, onnan a csibék elhúzódnak szárazabb helyre, ahol a sűrűség miatt ugyancsak rövidesen romlani fog az alom minősége. • A légbeejtők nagyra nyitásával a fiatal csibék hőérzete romlik, a beáramló hideg levegő a nem megfelelő negatív nyomás hatására „leesik” felmelegedés nélkül, és ez akár megfázást is előidézhet az állomány bizonyos százalékánál, de alomromlást mindenképen. • A légbeejtők túl kicsire nyitásával nagyobb negatívnyomást idézhetünk elő, így a beáramló gyors levegő a csibék szintjén huzatként hat az állományra. Kis negatívnyomás esetén oxigén hiányos, rossz levegő minőség alakul ki, és szintén romlik az alom. • Mind a két esetben a csibék kisebb aktivitással és a kellemetlen környezeti hatás ellen elhúzódással válaszolnak. • Túl magas páratartalom esetén az alom összetapad, nyirkos, nedves lesz, gyorsan tönkremegy. Helytelen szellőztetéssel 6-8 óra alatt tönkre lehet tenni az almot, ennek helyrehozatala időigényes, 2-3 nap, és költséges folyamat (extra fűtés –szellőztetés).

A csibefogadás előkészületei során tisztában kell lenni azzal, hogy az érkező állomány, fiatal, középkorú vagy éppen idősebb szülőpár állománytól származik. Fiatal szülőpárnak számít egy hozzá-

vetőlegesen 26-30. élethetes szülőpár állomány. Az ilyen életkorú szülőpárok csibéi fokozottabb figyelmet igényelnek a felnevelés első hetében.

A fiatal szülőpártól származó csibék fogadási súlya kisebb, (32-38 g) mint egy idősebb szülőpár csibéi (4046 g). A kelési súly eltérése a kisebb tojás méretével és súlyával függ össze. A fiatal szülőpár állomány termelésének előrehaladtával nő a tojás mérete, súlya és ebből eredően a tojásból kikelt csibe fogadási súlya is emelkedik. Aktivitása, vitalitása viszont sok esetben jobb a fiatal szülőpártól származó csibéknek, mint az idősebb állományoktól származóknak. A különböző korú szülőpároktól származó csibék felnevelését akkor tudjuk sikeresen biztosítani, ha figyelembe vesszük azok eltérő környezeti igényeit, főleg a felnevelés 1-10. napjában. Ezek közül a legfontosabb környezeti, klimatikus, takarmány beltartalmi és szellőztetési igényeket az alábbiak szerint érdemes figyelembe venni.

Az ólak felfűtése:

A felfűtést az időjárástól függően, akár 1-2 nappal korábban kell kezdeni a fiatal szülőpártól származó csibék esetében. A padló hőmérséklete kb.

29-30 C°

Almozás:

Az almot hűvösebb időben kicsit vastagabban terítsük el, alomanyagtól függően, de 4-5 cm még télen is elegendő. Általában 1,5-2 kg/m2 mennyiséget kell szétteríteni az istállóban.

hőmérséklet:

A fiatal szülőpár csibéi magasabb fogadási hőmérsékletet igényelnek, mint a középkorú vagy idősebbé. Általában az időjárástól függően 0,5-1 C°-kal több is lehet a hőmérséklet igényük.

takarmányozás:

A fiatal szülőpártól származó csibék a normál indító táp helyett erősebb beltartalmú tápot (extra indítót) kapjanak, ezzel is segítve a fiatal koruk miatti súlyhátrány kiküszöbölését, gyors ledolgozását.

A csibepapíron minimum 5-6 napig kell takarmányt biztosítani ezeknek a csibéknek, szemben a nagyobb súlyú csibék 3-5 napos csibepapírozásával.

Etetők-itatók:

Az etetőket sokkal jobban tele kell húzatni takarmánnyal és ügyelni arra, hogy minden etetőtányért kényelmesen elérjenek a fiatal szülőpártól származó csibék. Bizonyos almoknál az etetőtányérokat le kell „fészkelni”, az itatósorok magasságát is a csibék méretéhez kell beállítani, ne „nyújtózkodjanak”, valamint az itatók emelését is óvatosabban kell elvégezni, addig, ameddig nem erősödik meg az állomány.

Az említett feladatok végrehajtásával az állomány esetleges megszóródását tudjuk megakadályozni.

Szellőzés:

A fiatal szülőpár csibéinél az első héten visszafogottabb szellőzést kell alkalmazni.

Ez alatt azt kell érteni, hogy a fiatal szülőpártól származó csibék életciklusuk elején érzékenyebbek a huzat kialakulására, hamarabb megfázhatnak és az esetleges túlszellőzést is kerülni kell, ami az ólak lehűlését idézi elő. Az első két hétben a maximum levegő sebesség a csibék szintjén 0,2 m/mp. Csak a minimum ventillációt használjuk!

A levegő minőségét jelző paramétereket (CO2, CO, NH3) sűrűbben kell ellenőrizni, és ha szükséges, akkor a szellőzési beállításokat módosítani. Ezeken kívül fontos még az oxigén, és a belélegezhető por szintje is.

A határértékek a következők: • CO2 maximálisan: 3000 ppm a megengedett határérték, 0-3000 ppm között elfogadható • CO maximálisan 50 ppm a határérték, 0-50 ppm között elfogadható • NH3 maximálisan 20 ppm a megengedett határérték, 0-20 ppm között elfogadható • Oxigén szintje: > 19,6% • Belélegezhető por szintje: < 3,4 mg/m3

A maximumok fölötti határértékek károsíthatják az állományt, rontják az eredményeket és azonnali beavatkozást igényelnek.

Fotók: Hankovszky Zsolt

Hogyan ELLENŐRIZZüK A naPosCsiBe MINŐSÉGÉT?

egy új állomány megfelelő kezdése jó felkészülést igényel, de függ a keltetőből érkező naposcsibék minőségétől is.

Fotó: Búza Ildikó

fordította: Benke katalin, Marketing Manager, Bábolna Tetra kft.

Aminőség megfelelő értékelése elengedhetetlen az állomány teljesítményének megbecsüléséhez és annak meghatározásához, hogy milyen plusz intézkedéseket végezhetünk.

Bevált gyakorlatok • A teljes körű, megfelelő felmérés érdekében a farmra érkező csibéket különböző szállító dobozokból válassza ki! • Legalább 5 doboznyi csibe összeszámolása lehetőséget ad arra, hogy pontosan meghatározhassa a kapott csibék számát. A számok néha csalnak, amik később a víz- és takarmányfogyasztás adatait is torzíthatják. • Ügyeljen az egységességre! • A dobozok 5%-át mérje le ahhoz, hogy elképzelése legyen a naposcsibék kiinduló súlyáról! 9 elengedhetetlen ellenőrzés, hogy jól csinálja 1. Reflex: fektesse a csibét a hátára! 3 másodpercen belül fel kell kelnie. 2. szemek: tisztának, teljesen nyitottnak és fényesnek kell lenniük. Érintésre reagálniuk kell, nem lehetnek zártak. 3. köldök: zártnak és tisztának kell lennie, nem lehet rajta szik-maradvány és nem lehet nyitott a köldök. 4. lábak: megfelelő színűnek kell lenniük. Nem lehetnek duzzadtak és archoz való érintéskor azokat

5.

6.

7.

8.

9. nem érezhetjük melegebbnek. Csőr: tisztának kell lennie, az orrlyukaknak pedig zártnak. A csőr nem lehet piros foltos és formátlan. sziktömlő: a hasnak puhának és rugalmasnak kell lennie, nem lehet kemény. Pihe: száraznak és fényesnek kell lennie, nem lehet nedves és ragadós. egységesség: a csibéknek egységes testtömegűnek kell lenniük. Nem jó, ha több mint 20%-a az állománynak eltér az átlagos tömegtől (könnyebb vagy nehezebb).

kloáka hőmérséklete:

2-3 órával az érkezés után 40 °C-nak kell lennie.

TiszTelT ParTnerünk!

Békés, boldog karácsonyt és eredményes, egészségben gazdag új évet kívánunk Önnek és kedves családjának!

köszönjük, hogy munkájával, támogatásával hozzájárult közös sikereinkhez.

BAROMFI HírMonDó

A BAROMFI HÍRMONdÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Bajcsy Előd • Felelős kiadó: Csitkovics Tibor Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • E-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu

European Feed Additives and PreMixtures Quality System Központ: Agrofeed Kft. 9022 győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621 ügyfélszolgálat: 9022 győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389 üzem: 6086 szalkszentmárton, vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017