Népújság, 2015. 04. 30. Falujárási különszám

Poštnina plačana pri pošti 1102 Ljubljana

59. évfolyam 17. szám Lendva 2015. április 30.

ISSN 0352-6569 1,00 EUR

f

a

l

u

j

á

r

á

s

i

k

ü

l

ö

n

s

z

á

m

Info

MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZAT A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség meghívásos pályázatot hirdet a társalapított intézményei által tervezett nemzetiségi programok megvalósítására.

A pályázat célja a magyar közösség önazonosságának megőrzése, fejlesztése és megerősítése.

A rendelkezésre álló pályázati keretösszeg A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 10.000,00 EUR, azaz tízezer euró a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2015. évi költségvetéséből, mégpedig a „Folyó transzferek közintézeteknek és más közszolgálatot kivitelezőknek” kontó terhére.

A pályázat elnyerésének feltételei A társalapított intézmény egy naptári évben legfeljebb három programra pályázhat.

Pályázati támogatásban azok a pályázók részesülhetnek, akik a támogatást magyar jellegű programokra fordítják, maradéktalanul elszámolnak a pályázati támogatással és akik olyan programokra pályáznak, amelyekre más forrásból nincs fedezet.

A pályázati beadványnak a következőket kell tartalmaznia: kitöltött pályázati formanyomtatvány, bejegyzési igazolás másolata, program és annak részletes költségvetés-tervezete.

A pályázat benyújtása, határideje A pályázatokat kizárólag az erre rendszeresített adatlapon lehet benyújtani. A kitöltött pályázati adatlapokat eredeti példányban, a kért mellékletek csatolásával, zárt borítékban, „MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZAT NEMZETISÉGI PROGRAMOKRA – TÁRSALAPÍTOTT INTÉZMÉNYEK” megjelöléssel a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Hivatalába (Malom utca 6/A., 9220 Lendva) kérjük eljuttatni.

A pályázatok benyújtási határideje 2015. május 15.

A támogatás folyósítása A pályázatkezelő a támogatási összeget a támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírását követően utalja.

A támogatás elszámolása és ellenőrzése A pályázat alapján támogatott programok megvalósításának határideje 2015. december 31-e, a tartalmi beszámoló és a részletes pénzügyi elszámolás (bankszámlakivonat, eredeti számlák, bizonylatok) benyújtásának határideje pedig 2016. január 31-e.

Vida Törnar Judit elnök TÁRSTÁMOGATÓK: Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma, Nemzetiségi Hivatal, Lendva Község

Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Solarič Nađ Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%-os Áfát kell fizetni.

A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg.

Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.

2

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség pályázatot hirdet a Lendvai községben működő, magyar nemzetiségi programokat kivitelező civilszervezetek részére. A pályázat célja a magyar közösség önazonosságának megőrzése, fejlesztése és megerősítése.

A rendelkezésre álló pályázati keretösszeg A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 10.000,00 EUR, azaz tízezer euró a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2015. évi költségvetéséből, mégpedig a „Folyó transzferek nonprofit szervezeteknek és intézményeknek” kontó terhére.

A pályázat elnyerésének feltételei A civilszervezet vagy egyesület egy naptári évben legfeljebb három programra pályázhat.

Pályázati támogatásban azok a pályázók részesülhetnek, akik a támogatás összegét magyar jellegű programokra fordítják, rendszeresen közreműködnek a Lendvai község területén szervezett rendezvényeken, maradéktalanul elszámolnak a pályázati támogatással és felhívásra közreműködnek a támogató rendezvényein.

Kirándulások szervezésére és alapeszközök vásárlására nem lehet pályázni.

A pályázati beadványnak a következőket kell tartalmaznia: • kitöltött pályázati formanyomtatvány, • igazolás az egyesület nyilvántartásban való szerepléséről, • program és annak részletes költségvetéstervezete.

A pályázat benyújtása, határideje A pályázatokat kizárólag az erre rendszeresített adatlapon lehet benyújtani. A kitöltött pályázati adatlapokat eredeti példányban, a kért mellékletek csatolásával, zárt borítékban, „PÁLYÁZAT NEMZETISÉGI PROGRAMOKRA – CIVILSZERVEZETEK ÉS EGYESÜLETEK” megjelöléssel a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Hivatalába (Malom utca 6/A., 9220 Lendva) kérjük eljuttatni.

A pályázatok benyújtási határideje 2015. május 15.

A támogatás folyósítása A pályázatkezelő a támogatási összeget a támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírását követően utalja.

A támogatás elszámolása és ellenőrzése A pályázat alapján támogatott programok megvalósításának határideje 2015. december 31-e, a tartalmi beszámoló és a részletes pénzügyi elszámolás (bankszámlakivonat, eredeti számlák, bizonylatok) benyújtásának határideje pedig 2016. január 31-e.

Vida Törnar Judit elnök TÁRSTÁMOGATÓK: Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma, Nemzetiségi Hivatal, Lendva Község

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

Göncz László

Ö S T E R R E I C H

Ženavlje Kuzma

Dolenci Šalovci

Hodos Hodoš

Gornji Petrovci Kapornak Krk OtovciEmil Horvat, a Krplivnik Sobočan Bajánsenye Prelec Grad Hídvég– Gabriela, János, Domonkosfa Sv. Jurij Mačkovci Domanjševci Kerkáskápolna Bánuta: Hosszúfalu: Szer­ dahely: – Úgy érzem, jó – A falu össze– Nagyon fonKirály M. Jutka Szerdahely Kercaszomor irányba indulKramarovci épült a várostos lenne Križevci Središče Radovci tak el a dolgok. sal, mások az Magyarföld a tagosítás.

Poznanovci elvárások.

Kančevci Ledavsko Pártosfalva Magyarszombatfa jezero Moščanci Prosenjakovci Gödörháza Bodonci Selo Kisfalu Szentgyörgyvölgy Pordašinci Idei hagyományos falujárási különszámunkban is hat Andrejci Topolovci Csesztreg Csekefa muravidéki magyarlakta falutCankova mutatunk be: a LendvaČikečka vas Lemerje vidéken Hosszúfaluban, Hídvég–Bánután, Völgyifaluban, Szentlászló Sebeborci Motvarjevci Hármasmalomban és Kapcán jártunk, míg Goricskón az BAD Skakovci Martjanci Banfi Petra, Moravske Toplice RADKERSBURG egyik legkisebb közösséget, Szerdahelyt látogattuk meg. Puconci Kobilje Nemec Kapca: Gederovci Köztük van az egyik legnagyobb település a nemBogojina Andrej, – Terve vettük Bakonaki tó Tešanovci Völgyifalu: a falu webolzetiségileg vegyesen lakott területen, a Lendvával nem GORNJA MURSKA SOBOTA Strehovci – Falunkra elkécsupán a közvetlen főúti összeköttetés révén, hanem lakóiČernelavci dalának RADGONA MURASZOMBAT Dobronak jelenleg is szítését.

Tišina Dobrovnik gondolkodásmódját illetően is szinte összenőtt Hosszúfalu elmondható, Rakičan Radenci Zsitkóc hogy össze tud Petanjci Žitkovci Kámaháza (600 lakossal), valamint a központoktól távolra eső, a keKamovci tartani.

LENTI Göntérháza vesebb mint 50 lakossal szinte egy családként funkcionáló Krog Radamos Genterovci Radmožanci Lipovci dombvidéki Szerdahely. Számokban több mint tízszeres Hídvég Bakovci Rédics Turnišče Bánuta Mostje a különbség köztük, a legnagyobb gondjuk viszont – haBanuta Beltinci Dokležovje M U sonlóan, mint a többi muravidéki falunak – ugyanaz: a RA Hosszúfalu Dolga vas Hosszúfaluhegy népességcsökkenés és az elöregedést mutató korfa.

Dolgovašle gorice Velika Črn Odranci ec Ižakovci LENDVA Lendvahegy Polana Veržej Hogy a demográfiai folyamatok nem kedveznek a Feketeér Felsőlakos LENDAVA Lendavske gorice falvainknak, nem új keletű tény. Most inkább az a kérdés, Gyertyános Gornji Csente Banovci Gaberje Lakoš Čentiba mit lehet tenni, milyen megoldásokat kell keresni, hogy a Kulčar Igor, Kapca Völgyifalu helyzet ne romoljon, azaz a fiatalok itthon maradjanak, Hármas­Kót Alsólakos Hotiza Dolina Kot Dolnji Lakoš malom: MU itt alapítsanak családot. A munkahelyek megteremtése RA Ščavnica Hármasmalom Trimlini Pince – Ha összefogás Petesháza Pincemajor mellett (ami nem szigorúan „falujárási” kérdés) a vállallesz, mindenLJUTOMER Petišovci Pince Marof könnyebben kozói szellem meghonosítása, a mezőgazdasági tevékenymegy majd.

Benica ség fellendítése lehetne az egyik út. Vagy mint az egyik

Változik a falu

a rk

Ke

a av

d Le

a

av

d Le

E N O V S L

A I J

faluközösség elnöke mondta, a válság pozitív hozadéka lehet (akármilyen furcsán is hangzik ez), hogy a fiatalok nem költöznek mindenáron saját lakásba (konkrét esetben Lendvára), hanem a szüleiknél maradnak, s így legalább megáll a drasztikusabb lakosságcsökkenés.

Mindezek mellett ki kell emelnünk a pozitív példát is: Bánután például az utóbbi néhány évben – igaz, ingatlanvásárlások révén is – nőtt a lakosok száma.

Az élet falun is megváltozott. A kommunális rendezettség, a jó közúthálózat, az információs hálózati (internet) lefedettség mindennapi tények és igények, továbbá az emberek minőségi rekreációs lehetőségeket is keresnek, a kulturális, illetve szórakozási lehetőségekért több tíz kilométert tesznek meg, a közösségi élet lazábbá vált... Mégis ez utóbbi az, ami a falusi közösség összekötő szövete, a közösségi élet hajtóereje. Falvainkban a legerősebb hagyománnyal a magyar kultúregyesületek és a tűzoltóegyesületek büszkélkedhetnek. És nem szabad elfelejteni a fociklubokat sem. Egyszerű: ha van a faluban aktív művelődési egyesület, vannak rendezvények.

Ha van focicsapat, vannak mérkőzések. Van társalgás, párbeszéd, nagyobb az eredményes együttműködés lehetősége. Ha meg is változott nagymértékben az élet és az életstílus falun is, még mindig nem „lakótelep”, hanem közösség. S ez mindenképp az előnye.

A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének települései (pirossal jelölve a jelen lapszámban bemutatott falvak).

Kihelyezett konzuli nap A Lendvai Konzuli Iroda kihelyezett konzuli napot tart Muraszombatban magyar állampolgársággal és magyar igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézésére 2015. május 6-án, szerdán tervezetten 13.00–16.00 óráig a muraszombati Baráti Kör MME irodájában. Egyéb információt és tájékoztatást a Konzuli Iroda telefonszámán kérhet: 02 577 38 50.

Várjuk szeretettel: Lendvai Konzuli Iroda

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

3

Hármasmalom

A fejlődéshez minden feltétel Kicsiny falu a Kopica mentén – így szerepel a régi krónikákban Hármasmalom. A másik, még korábbi arról szól, hogy a Kopica-patakon három malom is működött, erre a ma is létező Molnár családnév is bizonyítékul szolgál.

Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net

Kulčar Igortól, a Hár­ mas­malmi Helyi Közös­ ség új elnökétől kérdezzük, milyen tervekkel vágott neki a mandátumnak, mik azok a lehetőségek, amelyekkel egy ilyen kis falu élhet a mai nehéz gazdasági időszakban?

– Az őszi választásokkal a helyi közösségekben, így nálunk is új vezetőség állt fel, egy fiatal csapat,

Kulčar Igor, a helyi közösség elnöke. s szeretnénk az elképzeléseinket valóra váltani.

Először is az a kérdés, mit kell megváltoztatni a kedvezőbb népességi összetétel érdekében, hiszen a falu lakosságának a korfája olyan, hogy kevés a fiatal. Terveinket a legutóbbi falugyűlésen a lakosság is megismerhette és azokat jóvá is hagyta.

Mielőtt a munka elkezdődne, a legfontosabb az, hogy a falu lakosságát nagyobb összefogásra szólítsuk fel, hiszen ha ez meglesz, minden könnyebben megy majd. Ezekre egy-egy falunap vagy más hasonló rendezvény alkalmával kell sort keríteni, talán egy ki-

4

csit szervezettebben, mint eddig. Utána jöhetnek a projektek, ilyen például a faluotthon rendbe tétele, s nyár végéig a régi eszközök és tárgyak, dokumentumok, fotók kiállítását szeretnénk megszervezni a faluban. A gyűjtést már el is kezdtük, egyelőre külső segítség nélkül, de a kiállítás felállításánál szükségünk lesz rá.

Emellett a magyar kultúregyesületnek is segítségére szeretnénk lenni különböző közös alkalmak, ünnepek megszervezése kapcsán. A minap jelezték a Hármasmalomban élő szlovén lakosok, hogy egy énekkart kívánnak alapítani, s ezt nekünk kutyakötelességünk segíteni. A falut korábban is és ma is több nemzetiség lakja, a magyarok mellett szlovének és horvátok.

Nekik is ugyanolyan joguk van a közös javakhoz, mint másoknak, s én bízom abban, hogy összefogással Hármasmalom fejlődni fog – mutatja be a terveket Kulčar Igor.

Látogatásunk éppen a tavaszi nagytakarítás, az áprilisi tisztítóakció közepette történt. Az éjszakai eső ellenére 20–25 önkéntes jelentkezett az akcióra.

– Akik nem a falu útjait járják, azok a faluotthonban takarítanak, függönyöket, a színpad padlószőnyegét tisztítják meg, apró-cseprő takarításokat végeznek. Ez jó alkalom arra is, hogy a következő időszak terveit is megbeszéljük s újakkal bővítsük a listát, meghallgassuk egymás véleményét és egyeztessünk – mondja az elnök.

– Örök téma a pénz

Szépen gondozott kertek a faluban. felemlegetése, milyen Hármasmalomban a financiális helyzet?

– A helyi közösség pénzügyei az előző vezetésnek és Gerenčer Jožef elnöknek köszönhetően jó kondícióban vannak.

Nagyon gondosan és főleg racionálisan állították ös�sze a költségvetést, ennek és a folyamatos községi támogatásnak köszönhetően nagyobb felújításokat is tervezhetünk. Ilyen például a kápolna és a torony felújítása, amihez a lakosok is hozzájárulhatnak. Egyelőre pénzügyi gondunk nincs – válaszolja

Kulčar Igor.

A faluban működnek vállalkozók, szinte mindegyik háztartásban vannak részvállalkozások, a régi nagy kft.-k viszont eltűntek. Itt volt a valamikori Trishop, a Dinos helyén a régi formában nem tevékenykedik már senki, de a táblákból ítélve vannak magánvállalkozások, s tulajdonképpen kiskertészettel, az önellátást segítő háztartási növénytermesztéssel szinte mindegyik háztartás foglalkozik.

– És mi van a fiatalokkal, akik esetében korábban az elvándorlás volt a

jellemző?

– Szerencsére a korábbi trend, a mindenáron Lendvára költözés a lakásárak és az építőipar válságos helyzete miatt amolyan B-tervvé vált. S ez így van rendjén, hiszen a 70-es, 80-as években nagy, többszintes családi házakat építettek Hármasmalomban is. Nem utolsósorban a múltban nem csak két, de több nemzedék is élt egy tető alatt, s mégsem származott ebből különösebb probléma. Változnak a trendek, az új idők pedig, bevalljuk vagy sem, újabb kompromisszumokra

A Dinos vállalat elhagyott telephelye szanálásra vár.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

l adott, csak össze kell fogni A helyi közösség elnöke: Kulčar Igor A lakosság száma (2014): 334 A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: 23 fővel kevesebb, 6,89 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Hármasmalmi Művelődési Egyesület

A falun átfolyó Kopica korábban sok gondot okozott az itt élőknek. késztetik a lakosságot, s ez így van családon belül is a különböző nemzedékeket illetően. Ez jó, s ha ez az új kor hozománya, akkor abszolút pozitív hatásai is vannak a sok negatív változásnak. Bár csak mással is így lennénk! A „sajátomra megyek” mondást ma sok minden befolyásolja, s talán nem is a szülők és gyermekek közötti viszony a meghatározó, hanem a nagyszülők-unokák viszony, hiszen ők egyre fontosabb szerepet tölte-

nek be az unokák „ösztöndíjazása” terén. Minden válságnak van rossz és jó oldala! Jó, ha ezt időben észrevesszük, s egy ilyen kicsiny lélekszámú faluban ez különösen fontos. Összefogással, megértéssel sok minden könnyebben megy! – állapítja meg a helyi közösség elnöke.

A faluban az egyesületi életet a művelődési egyesület tartja fenn, amely már a 70-es évek végén megalakult. Babovič Irén, az egyesület vezetője el-

mondja, hogy korábban néptánccsoport is működött, melyben táncos lábú leányok és fiúk tanulták a magyar néptánc alapjait, a magyar folklórt. Ma csak a népdalkör működik 10 taggal, a művelődési egyesület azonban 20 más tagot is számlál, a fiatalabb generáció tagjait, akik egyegy rendezvény alkalmával kapcsolódnak be a munkába. Ilyen például a Generációk Találkozója minden év júniusában. Akkor valóban megtelik a terem nem csak

A haranglábra és a faluotthonra is ráférne egy kis tatarozás.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

a falusiakkal, hanem azokkal is, akik elvándoroltak a faluból a világ minden tájára.

– Hogy mennyire változatos kulturális élet folyt a faluban a korábbi évtizedekben, arra akkor döbbenünk rá, amikor a találkozóra eljönnek a muraszombati Baráti Körből Sečko Zsuzsáék.

De mások is, például a

Babovič Irén, a művelődési egyesület elnöke.

Kontrabant együttes vezetője, Szomi Kralj Béla és sokan mások. Ljubljanából, Celjéből is jönnek az emberek, hogy találkozzanak régi ismerőseikkel. Még a távoli Calgary városába Kósa Margit nénihez is eljut a híre a rendezvénynek, éppen a Népújság révén. De azt se felejtsük el, hogy Hármasmalomban élt a muravidéki irodalom egykori első számú prózaírója, Szomi Pál, akinek nemrég emléktáblát is állítottunk – meséli Babovič Irén. – Évente 3–4 rendezvényt szervezünk, köztük a falunapot, mely szintén jól látogatott. Ilyenkor az

iskolás gyermekeket is bekapcsoljuk a műsorba, akik szavalnak vagy hangszeren játszanak, illetve énekelnek. A magyar és a szlovén kultúra napján is szoktunk megemlékezéseket tartani. A legtöbb rendezvényünkre a baráti csoportokat is meghívjuk, akiknél viszonozni is szoktuk a fellépést. Így szinte mindig fellép nálunk a már említett muraszombati Baráti Kör női kara, a Muravidéki Nótázók csapata, a petesházi, a gyertyánosi és a kapcai népdalkör.

Velük már régi kapcsolatokat ápolunk, s minden találkozás egy új láncszem a barátság építésében. Kifelejtettük még a Csesztregi Férfikart, akikkel a művészeti vezető, Molnár Ferencné Ilona révén kerültünk kapcsolatba, így ők képviselik az anyaországot ezeken a rendezvényeken – sorolja Babovič Irén.

A hármasmalmi fiatalok a községi kulturális rendezvényeken is bekapcsolódnak a műsorokba, a szüreti felvonuláson vagy a Szlovén Köztársaság Kulturális Közalapítványa (Jskd) által szervezett különböző rendezvényeken.

A hármasmalmi csapat sosem hiányzik a Bográcsfőző és a Halászléfőző Versenyről sem. – El kell még árulnom, hogy Juliska néni lángosa olyan vonzerővel bír, hogy egyes csoportok már feltételhez kötik a szereplésüket, mondván: Lángos legyen, mert ha nem, ránk ne számítsanak!

– mosolyog az egyesület vezetője.

5

Völgyifalu

„Ha Völgyifaluba valaki betér, a Völgyifalu Lendvától hat kilométerre délkeletre, a magyar határ mellett fekszik. Megközelítőleg 340 állandó lakosa van, de sokan, leginkább a szőlőhegyen amolyan hétvégi lakosként vannak jelen a településen.

A Lendvai községben mind a lakosok száma, mind a terület alapján közepes nagyságú falunak számít.

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

– Ha Völgyifaluba valaki betér, azt még elkergetni sem lehet innen… – kezdi beszélgetésünket a faluban Andrisként ismert Nemec Andrej, a Völgyifalui Helyi Közösség ősszel megválasztott, még újnak nevezhető elnöke.

Hozzáteszi, mindig is vendégszeretők voltak, azok most is, így mindenki jól

Nemec Andrej, a faluban Andrisnak nevezett HKelnök. érzi magát Völgyifaluban.

Kifejti, habár nem úgy működik minden, mint a régi világban, a falura jelenleg is elmondható, hogy össze tud tartani. A település élénk életet él, több egyesület is igencsak aktív, s a HK

együttműködése jó a tűzoltóegylettel, a viszonylag új keletű turisztikai egylettel, a művelődési egyesülettel, illetve az ennek keretében tevékenykedő citerazenekarral, de ide sorolható a közbirtokossági közösség is, amely ugyan nem egyesület, de szinte úgy tartják számon, illetve nem utolsósorban a „Zvezda” focicsapat, amely a sokszor nem éppen legszebb eredmények ellenére a falu büszkeségének számít.

A helyi közösség elnöke a falu nevezetességeinek bemutatását a falu túlsó végén kezdi, a főúttal szembeni Alsóerdőnél, amely néhány száz éves tölgyfáival, illetve az erdőben található ritka növény- és állatvilággal természetvédelmi körzet is. A falunak és a turisztikai egyesületnek idegenforgalmi tervei vannak a területtel és az aranycsikó legendájának „értékesítésével” is.

A falu történelméről Horváth István egykori helyi közösségi elnök tudja a legtöbbet elmondani. Megtudjuk tőle, hogy a nagykanizsai és a zalaegerszegi levéltárban fellelhető adatok szerint Völgyifalut az 1330-as években említik először írásban, és annak ellenére, hogy a

A turisztikai egyesület tervezi a gémeskút környékének rendbe hozását, illetve egy erdei futópálya kialakítását.

6

A faluotthon felújítása a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt már évtizedek óta várat magára. falu valóban egy völgyben terül el, nem erről, hanem legelső telepeséről, egy Völgyi nevezetű emberről kapta a nevét. Elmondása szerint eleinte a falu nem a jelenlegi helyén alakult ki, hanem északabbra, közvetlenül a szőlők alatt. Egyes fellelhető írások vaskapui településként említik, s ehhez fűződik az aranycsikó legendája is, amely szerint a falu népe a törököktől szerette volna megmenteni a falu kincsét, az aranycsikót, amelyet emiatt elástak valahol a faluban. Egyes adatok szerint ez a Vaskapu mellett lehet valahol, más beszámolók szerint máshol, de annyi tény, hogy eddig senki sem találta meg. Talán egy szerencsésebb nemzedékre vár a régi kincs – teszi hozzá.

Visszatérve a valóság talajára, a helyi közösség elnöke kifejti, hogy a falu rendezésében az elmúlt években némi pangás volt észlelhető. Az egyik fő feladatként a következő négy évben a siralomház felújítását nevezi meg. A tervek már meg is vannak,

a projektet közvetítették a községnek. A teljes felújítás 15 ezer eurót emészt majd fel. A helyi közösség már rendelkezik 6 ezer euróval, nagyjából ennyivel szállna

Bacsi Mónika a turisztikai egyesület elnökeként karolta fel az alsóerdei terület rendezését. be a projektbe a község is, míg a többi szükséges eszköz összegyűjtéséhez polgárok adományaira számítanak. A faluban kiépült a szennyvízcsatorna, néhány házat azonban még nem sikerült rákapcsolni a hálózatra, de az elnök erről is tárgyalt már az illetéke-

sekkel, és úgy tűnik, ez is hamarosan megoldódik.

Már évtizedek óta probléma a faluotthon, amelyet a rendezetlen tulajdoni viszonyok miatt – a hitközség tulajdona – nem lehet felújítani. Remélik, sikerül majd ezt is megoldani. A régi iskola épületében – községi tulajdon – a Lendvai Könyvtár, illetve a Maribori Területi Levéltár helyiségei vannak. A HK az épületben szeretne helyiségeket kapni, a hátsó udvaron pedig egy játszóteret és egy szabadtéri rendezvényteret kialakítani. Nemec Andrej kifejti, hosszabb idő után a focipályára legalább a vizet sikerült odavezetniük, míg a villany behúzása sajnos még várat magára. A HK a községtől évente nagyjából 3 ezer eurót kap fejkvóta címén – az idén valamivel többre számítanak –, a közös programokat, projekteket viszont hosszadalmasnak, nehézkesnek nevezi.

Problémaként említi az árvizeket is, illetve a hegyről lezúduló csapadékvizet, amely az utóbbi években igencsak gyengén tisztított

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

azt még elkergetni sem lehet” A helyi közösség elnöke: Nemec Andrej A lakosság száma (2014): 336 A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: 17 fővel kevesebb, 5,05 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Petőfi Sándor ME, Völgyifalui ÖTE, Völgyifalui Turisztikai Egyesület, Völgyifalui Labdarúgóklub – „Zvezda”

Járdákat nem terveznek a faluban, de a főút mellett kerékpárút és járda is épül majd. csatornarendszer miatt okoz problémákat. A két fő levezetőárok tisztítását tudomása szerint a vízügyi hatóságnak kellene elvégeznie, de ezt sajnos nem teszi. Azt ígérik viszont, az árkok az idén mindenképpen ki lesznek tisztítva.

A tervek közt szerepel a szennyvízcsatorna építése során megrongálódott útburkolat felújítása, illetve két hegyi út aszfaltozása is. Járdát nem terveznek a faluban, valószínűleg csak

a főút mellett lesz majd, ott kerékpárút is épül.

Problémának nevezik többen a nem megfelelő internetelérést is, de úgy tűnik, ezt a közeljövőben nem tudják megoldani.

Zárszóként mondandójához hozzáfűzi, sok mindent meg lehetne valósítani, ha a falu polgárai még aktívabban részt vennének a különböző munkálatokban, kezdeményeznének… Ehhez a gondolathoz csatlakozik Dávid József, a Völgyifalui

A kápolna környékét rendezték, itt tartják a búcsúkat.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

Közbirtokossági Közösség vezetője is, aki kifejti, ez a hozzáállás sajnos érzékelhető a közbirtokosságon belül is. Ennek ellenére elégedetten nyilatkozik a közösség életéről: – Hivatalos adatok szerint már az 1850-es években működött a közösségünk. Jelenleg 114 jogossal rendelkezünk, a jogok után kataszteri adót is fizetünk, 22 parcellán, összesen 105 hektáron gazdálkodunk, beleértve a 23 hektárnyi alsóerdői legelőt is – majd hozzáteszi, hogy körülbelül 200 szarvasmarhát legeltettek itt még gyermekkorában hivatásos pásztorral, jelenleg alig van néhány haszonállat.

– Évente nagyjából 350 köbméter fát vágunk ki és osztunk szét a jogosoknak, természetesen az illetékes erdészeti hatóságok engedélyével. A faosztás szinte faluünneppé nőtte ki magát – meséli.

Horvát Tomi, a Völ­ gyi­f alui Önkéntes Tűz­ ol­tóegyesület elnöke elmondja, egyesületük 100 tagot számlál, közülük 40 az aktív tűzoltó. Az egylet a jövő évben ünnepli megalakulásának 90. évfordulóját.

Az egyesületet illetően a legnagyobb problémát ő is a helyszűkében látja, pél-

dául a tartálykocsit Pincén kénytelenek tartani. Ezt mindenképpen rendezni szeretnék, de a már említett tulajdoni problémák ezt is hátráltatják – a tűzoltószertár a faluotthon része.

A tűzoltócsapatot aktívnak nevezi, s elégedettségét fejezi ki a különböző versenyeken elért eredményekkel kapcsolatban is.

Gál Lajcsi, a „Zvezda” elnöke, emellett borász és kocsmáros.

Majd átveszi a szót Szabó Ferenc, a Petőfi Sándor Művelődési Egye­ sület elnöke: – A kezdetek óta, húsz éve vagyok az egyesület elnöke, idén júniusban tervezzük az évforduló megünneplését.

Előtte is volt kulturális élet a faluban, de nem ilyen szervezett formában. Az ünnepélyre meghívjuk a felvidéki Pozsonyeperjes és a magyarországi Szilvágy testvértelepüléseink képviselőit is.

A Hetésből a múlt s z á z a d 7 0 - e s é ve i b e n Völgyifaluba költöző Szabó Ferenc elmondja, hogy a kilencvenes évek elején

az MNMI segítségével, 28 fővel alakították meg az énekkart, sajnos mostanára megfogyatkoztak, kiöregedtek, a legfiatalabb tag 50, a legidősebb 91 éves.

Külön kiemeli, örül neki, hogy Lázár Lenke vezetésével az egyesületen belül néhány éve megalakult a „Pünkösdi Rózsa” citerazenekar, amelyet jóval fiatalabb hölgyek alkotnak. Úgy érzi, most már az új generációknak kell átvenni az egyesület vezetését.

A falu legfiatalabb egyesülete a turisztikai egye­ sület, amelynek vezetője, Bacsi Mónika elmondja, hogy a 2012 nyarán megalakult szervezet a község harmadik turisztikai egylete. Fő céljuk az alsóerdei terület idegenforgalmi értékesítése – a logójukban is tölgyfalevél és gémeskút van –, továbbá a gémeskút környékének rendbe tételét, illetve egy erdei futópálya kialakítását említi. Emellett, mint már említettük fel szeretnék karolni az „aranycsikó-legendát”, Végül, de nem utolsósorban Gál Lajcsi, a helyi focicsapat elnöke elmondja, ötödik éve vezeti a „Zvezdát”. Büszke arra, hogy a harmadik legrégebbi csapatról van szó a községben, 2018-ban lesznek 70 évesek. Jelenleg stabil a gazdálkodásuk és a községi második liga tabelláján sem utolsók már, ahogy az utóbbi években ez jellemző volt. Az Alsóerdőn lévő pályájukat illetően kifejti, gyönyörű, de védett helyen van, emiatt probléma a korszerűsítése.

7

Kapca

A falu életének összekötő s A Lendva községközponttól hét kilométerre nyugatra elterülő Kapca a község nagyobb falvai közé tartozik. Rendezett település aktív egyesületekkel, több vállalkozással. A közösség vezetését fiatal csapat vállalta, ami a jövőbe nézve minden bizonnyal pozitív irányt jelent.

Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

Ha falujárási riportunkat egy kis történelmi vis�szapillantóval indítjuk, akkor azzal a legrégebbi adattal kell kezdenünk, hogy „Capcha” néven a települést már 1291-ben említik, majd az 1381-es dokumentumokban a kutatók „Kapcha” név alatt bukkantak rá, 1524-ben pedig „Kapcza”-ként szerepelt a fennmaradt okmányokban. A települést I. Lajos magyar király 1379ben az alsólendvai Bánffy családnak adományozta, s a család kihalásáig (1644ig) a birtokában is maradt,

Banfi Petra, a Kapcai Helyi Közösség új elnöke. majd a Nádasdyakhoz került. 1690-ben Esterházy nádor több más egykori Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta, és a háború végéig a család birtoka volt.

Az 1700-as évek végén Vályi András a Budán kiadott Magyar Országnak leírása című könyvében pedig azt írja, hogy „Kapcza ... lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel és annak filiája, Mura vize mellett, melynek ki öntései

8

alkalmatlanittyák: de másként 282 jó termékenységű határja van”.

A falu hagyományos háziipara volt a kosárfonás és a vászonszövés, valójában a neve is ezzel van ös�szefüggésben (kapca – rövidszárú harisnyaféle vagy olyan lábbeli neve, amely vászonból is készülhet).

Amikor arról érdeklődtem, él-e még a kosárfonó hagyomány a faluban, azt mondták, valószínűleg Simonka Istvánt kellene megkérni, hogy fonjon. A vászonszövők utódai pedig a hímzők lehetnének, gondoltam.

Ma, közel négyszáz évvel a Bánffy család kihalása után – ha kissé engedtetik játszani a történelmi adatokkal és nevekkel – ismét Banfi van a falu élén. Az őszi önkormányzati választásokkal ugyanis a Kapcai Helyi Közösség (HK) új elnöke Banfi Pet­ ra lett. Fiatalos lendülettel vette át a közösség vezetését, mindjárt az elején hangsúlyozva, hogy az új generációból álló faluvezetésben csapatmunkát végeznek. Annak ellenére, hogy viszonylag rendezett és szervezett településről van szó és az előbbi vezetőség is jó kondícióban adta át az ügyvitelt, bőven van mit tenni, s a falusiaknak is vannak kívánságai, elképzelései.

– Természetesen vannak terveink, olyan dolgokat szeretnénk megvalósítani, melyek a falu fejlődését szolgálják. Szükséges a faluotthon – a faluban csak régi iskolának mondjuk – külső energetikai felújítása. Az épület környéke rendezett, a polgárok többségi döntése alapján a kápolna

A Palinai utca, ahol a közeljövőben mobil fekvőrendőrt szeretnének elhelyezni. körüli fák megmaradnak, a terem is fel lett újítva, a művelődési egyesület pályázati pénzek révén szép új helyiséghez jutott, ránk most az energetikai rész vár. Továbbá szükséges a Kopica-patak szanálása, valójában már meg kellett volna történnie, de bizonyos dolgok lassabban mozdulnak előre. Így több éve húzódó feladat például a faluotthon főút menti sarkánál a szennyvízcsatorna csőrendszerének teljes felújítása is, hiszen szinte minden esőzésnél feljön

a víz. Az eddig elvégzett részmegoldások nem elegendők – mondja Petra.

A kapcaiak szeretnék, ha a Gyertyános–Kapca, majd onnan a Kapca– Hotiza kerékpárút mentén kiépülne az utcai világítás.

Egyre több ugyanis a rekreációs sportoló, a gyalogos, akik télen, illetve az esti órákban is közlekednek az úton, ami világítás nélkül nem kellemes, nem is biztonságos. A helyi közösség a programtervbe belefoglalta a világítás kiépítésének kezdeménye-

zését a község felé. Ami a közlekedést illeti, még egy, kisebb anyagiakkal járó, ezért könnyebben is megvalósítható tervük van: bent a faluban, a Palinai utcai buszmegállónál (Kapcán különben négy buszmegálló van) a tanév ideje alatt, tehát szeptembertől júniusig egy úgynevezett mobil, azaz időszakonként lerakható és felszedhető fekvőrendőrt szeretnének elhelyezni az iskolabusszal utazó gyerekek nagyobb biztonsága érdekében.

Az új faluvezetőség

A tűzoltóotthon előtti tér valamikor a gyerekek kedvenc gyülekezőhelye volt, de mára falun is megváltoztak a szokások.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

szövete az egyesületi élet A helyi közösség elnöke: Banfi Petra A lakosság száma (2014): 405 A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: 62 fővel kevesebb – 13,28 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: József Attila Művelődési Egyesület, Kapcai Méhészegyesület, Kapcai Önkéntes Tűzoltóegyesület, Kapcai Labdarúgóklub

A faluotthon udvara rendezett, a felújított kápolna körül magasodó fákat egyelőre nem vágják ki. fontosnak tartja a polgárok tájékoztatását az aktuális eseményekről, így tervbe vették a falu internetes oldalának elkészítését is.

– Tenni szeretnénk

Herženjak Marika öt éve vezeti a művelődési egyesületet. azért is, hogy a történelmünk se menjen feledésbe, ezért egy helytörténeti szobát tervezünk létrehozni. Természetesen ehhez történelmi kutatásokat kell végezni, szakmailag elő kell készíteni, tehát hos�szú távú tervként szerepel a programban. Emellett a hímzőkör munkáinak is állandó kiállítóhelyet szeretnénk kialakítani – sorolja tovább a jövő terveit

a helyi közösség elnöke.

Kapcán több nagyobb vállalkozó működik (kertészet és virágüzlet, vendéglő, kőfaragó, asztalosüzem, mezőgazdasági cég stb.), a közösségi élet összekötő szövete viszont az egyesületi élet. Banfi Petra maga is aktív tagja a méhészegyesületnek, melyet apja, Banfi Károly vezet, a több mint negyven éve működő Kapcai Labdar úgóklub elnöke Kramar Vinko, az önkéntes tűzoltóegylet első emberei Toplak Attila és Zver Ciril, a József At­ tila Művelődési Egyesü­ letet Herženjak Marika vezeti. Éppen a művelődési egyesület – karöltve a helyi közösséggel – tett az utóbbi időszakban sokat a közösségi élet fellendítése érdekében. Számos rendezvényt szerveztek a mik ulásvárától és a farsangolástól a szlovén kultúrünnep és a magyar nemzeti ünnep megünnepléséig, az anyák napjáig és a költészet napja alkalmából szervezett tavaszvárási rendezvényig. Mint Herženjak Marika elmondja, egyesületük névadója, József Attila – akinek születésnapján, április 11-én

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

ünnepeljük a költészet napját – iránti tisztelet is kötelezi őket, hogy méltón megünnepeljék ezt a napot. Egyedüli falusi művelődési egyesületként teszik ezt a Muravidéken.

Tavaly a faluotthon falán emléktáblát is lelepleztek a költő tiszteletére, testvértelepülésük, Zalabaksa ajándékát. Idén márciusban Murakeresztúrral kötöttek együttműködési megállapodást, így évről évre bővítik a kapcsolataikat.

A művelődési egyesület háza tájáról mégis a legnagyobb hír, hogy márciusban megalakult a színjátszócsoport. Koter Gizella tanárnő vezetésével a napokban is gyakorolnak, hiszen a tervek szerint a két falusi tematikájú játékot május 3-án mutatják be a hazai közönségnek, majd a premier után hamarosan várja őket a minősítési szemle Mosonmagyaróváron. Különben az 1981-ben alakult művelődési egyesületben közel ötven tag tevékenykedik; a népdalkör tizennyolc éve működik, megalakulása óta Molnár Ferencné csesztregi zenetanár vezeti, míg a hímző és

kézimunkázó asszonyok a lendvai Jandl Olga népi iparművész vezetésével hat évvel ezelőtt alakították meg szekciójukat. Aktívak a fiatal versmondók is, a legkisebbek fellépéseit a gyertyánosi óvodával karöltve szervezik meg. A

statisztikai adatok szerint Kapcát is, mint a legtöbb muravidéki magyar falut, népességcsökkenés sújtja, Banfi Petra úgy érzékeli, van fiatal a faluban, akik itthon maradnak, itt alapítanak családot. A két nemzet együttéléséből sem

A művelődési egyesület új, magyarországi pályázati forrásokból berendezett helyisége a faluotthonban. számos rendezvény egyedi díszletei, a mesterien kidolgozott, krepp-papírból készült virágok is Kapcán készülnek Szarjas Irén néni műhelyében.

Annak ellenére, hogy a

származott sosem konfliktus. Könnyebb lenne, ha lennének munkahelyek, ha a tanulmányaikat befejező fiatalok el tudnának helyezkedni, de nem látja borúlátóan Kapca jövőjét.

A KAPCAI HELYI KÖZÖSSÉG a Labdarúgóklubbal, a József Attila Művelődési Egyesülettel és az Önkéntes Tűzoltóegyesülettel közösen ünnepi rendezvényt szervez

TÁBORTŰZZEL

2015. április 30-án a kapcai labdarúgópályánál.

Program: 13.00 Indulás a májusfáért 15.00 Májusfa-állítás és -díszítés 19.00 Ünnepi műsor élőzenével és társalgás

Reméljük, hogy szép számban megtisztelik rendezvényünket!

9

Hosszúfalu

Sikerült legnagyobb spárgat A közelmúltban még a zsúfolt határátkelőről és a teherforgalom dübörgéséről ismert Hosszúfalu arculata mára megváltozott, a faluban folyik az aktív egyesületi élet, terveket szőnek és programok valósulnak meg. Az elvándorlás és a falu elöregedésének trendje azonban ezt a közösséget sem kíméli, a válságos gazdasági helyzet pedig rányomta a bélyegét a mezőgazdaságra és a vállalkozók életére is.

Horvat Silvija silvija.horvat@nepujsag.net

A határ menti falut – mely közvetlenül Lendva városhoz kapcsolódik az egyik oldalról, a dombos szőlőhegyekhez a másik oldalról – a Mura-menti síkság termőföldjei övezik.

Jellegzetes főutcája közel három kilométer hosszan húzódik egészen az egykori magyar–szlovén határátkelőig. A település első írásos említése 1322-ből származik, de a régészeti feltárások szerint már a római korban is település állt itt. Hosszúfalu képét

Sobočan Gabriela, a HK elnöke: – Az egyesületi tevékenység meghatározó része a közösség életének. a múlt század végéig működő téglagyár kéménye is meghatározza, mely ma már magányosan álldogál a romba dőlt épületek között. A téglagyártás majdnem egy évszázadon keresztül foglalkoztatta a falu lakosságát. A település kulturális örökségét képezi továbbá Szlovénia legnagyobb zsidótemetője, melybe 1850 óta temetkeztek a zsidók. A temető a

10

vallás előírásainak megfelelően Jeruzsálem felé néz, a sírfeliratok pedig héber és magyar nyelvűek.

Sobočan Gabriela, a Hosszúfalui Helyi Közös­ ség (HK) elnöke, aki évek óta áll a falu élén, szintén nem tudja megkerülni azt a tényt, hogy a falu lakosságának száma évről évre csökken, amit nem csak az elvándorlás okoz, hanem a gazdasági és a demográfiai tényezők is hozzájárulnak. Sajnos volt olyan év is, amikor a faluban csak egy gyermek született. A falura az elöregedési trend jellemző, a lakosság több mint egyharmada 60 év feletti.

A faluban működik a Lendvai Óvoda Területi Egysége, de a bolt a tavalyi év szeptemberében bezárt, a hiányát különösen az idősek érzik. Az egykori bolt mellett büfé működik, ezen kívül van a faluban egy vendéglátóhely és a határ mentén étterem, valamint benzinkút büfével. Az éveken keresztül működő hulladéklerakó bezárása pedig épp folyamatban van.

A falu egy részét a romatelepülés képezi, ahol mintegy 120-an élnek. Az elnök elmondása szerint a 20. század elején, 1914–17 táján Magyarországról a valamikori téglagyár közelében két romacsalád telepedett le, akik nomád életet éltek. Ahogy egyre nagyobb területen termelték ki az agyagot, a család kénytelen volt átköltözni a mostani település helyére, és a család utódjai a mai napig lakják ezt a területet, de közben más helyekről is költöztek ide romák.

Érezhető, hogy manapság a faluban „a másság” egyre jobban elfogadásra kerül.

A faluban működő óvodát a magyar, a szlovén és a roma gyerekek egyaránt látogatják, a szülők együttműködnek és ismerik egymást. A romatelepülésen megszervezett búcsút is sokan meglátogatják a faluból. Megvan a kölcsönös megbecsülés mindkét oldalról és tiszteletben tartják a másik szokásait, így békés az együttélés.

A faluban régebben az emberek mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, ami mára majdnem megszűnőben van, a faluban csak egy-két család él még ebből. A falusi tejcsarnok már régen bezárt, viszont fellendülőben van a faluban a spárgatermelés, melye a kereslet évről évre növekszik. Hosszúfalunak sikerült Szlovénia legnagyobb spárgatermelő településévé fejlődni. Jelenleg öt nagy és több kisebb családi gazdaság foglalkozik spárgatermeléssel. Ehhez jelentősen hozzásegít az

Sarjas Jožica a családjával a falu legnagyobb spárgatermelői közé tartozik. egyre ismertebb Spárganap elnevezésű rendezvény is.

Sarjaš Jožica családja – akik minden évben bemutatkoznak a rendezvényen – 1999-ben 50 áron kezdte termelni a spárgát a helybeli Vlado Radikon termelő javaslatára. A kezdés, mint elmondja, nehéz volt, mert régebben ezt a zöldségfélét nem ismerték az emberek, de ma ez már nem jelent gondot. Egy hektárnyi ültetvényen termelik a spár-

gát, melynek átlagosan negyvennapos termésének szedése már elkezdődött.

Jelenleg otthon és a környékbeli piacokon, Muraszombatban, Ljutomerben és Mariborban árulják a zöldséget, és egyelőre az igények megfelelő mennyiség eladásához elegendők, így nincs szükség a zöldség feldolgozására.

A helyi közösség tanácsa idén elhatározta a focipályánál a megújult öltöző és a fedett teraszon lévő tölgyfaasztalok és -padok mellé egy nyitott kemencés konyha megépítését, hogy ez legyen a falu szórakozási központja és az élet fölélénküljön. A további célkitűzés pedig a temető rendbe tétele, ami a tuják kivágását és a temetőkerítés felújítását jelenti. Tervben van még a sétányok kiépítése és a hamvasztásos sírhelyek környékének a rendezettebbé tétele.

Elkezdődött a falu gyümölcskertes pihenőjének a kialakítása is a legforgalmasabb útkeresztező-

A falu harangtornya a parkosított pihenőhellyel üdítő hangulatot áraszt.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

termelő településsé fejlődni A helyi közösség elnöke: Sobočan Gabriela A lakosság száma (2014): 601 A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: 50 fővel kevesebb – 8,69 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Fehér Jani Művelődési és Turisztikai Egyesület, Hosszúfalui Önkéntes Tűzoltóegyesület, Olimpija Futballklub, Romano Jilo Roma Művelődési Egyesület, Ređina Roma Művelődési Egyesület

A focipálya a megújult öltözővel és a terasszal a falu új közösségi központjává válhat. dés mellett, ahová 25 különböző, eltűnőben lévő gyümölcsfajta példányait ültették. A hely a turisták, a kerékpárosok és a helybeliek számára készül, ahol mindenki megpihenhet és az öreg prés alatt ihat

Kočar Štefan, a helyi vendéglátóhely vezetője. a felújított kútból egy pohár vizet. Emellett Lendva Község költségvetésében meghatározott keretet biztosítottak a régi téglagyár udvarán egy agrárközpont létrehozására vonatkozó projektdokumentáció elkészítésére a 2014–2020-as pályázati időszakra, ami teljes körű hűtő- és raktárrendszert, valamint pálinka- és lekvárfőzőüzem felépítését tartalmazza.

Ezen kívül egy úgynevezett

pannon falu felépítésére is sor kerülne, ahol helyet kapnának a hazai termelők, a kézművesek, illetve mindazok, akik kisebb háziipari tevékenységgel foglalkoznak. A tér ezzel komplex módon szolgálná az élő kisipari tevékenységek működését. Ezzel a projekttel szeretnék majd megalapozni a falu hírnevét és lehetőséget nyújtani a helyi kistermelők érvényesülésére.

A faluotthon a település legimpozánsabb épülete.

Ebben találhatók a tűzoltóegylet helyiségei és a helyi közösség irodája, valamint ott működik a Fehér Jani Művelődési és Turisztikai Egyesület. Az épület a múlt század 90-es éveiben elsősorban nagyobb rendezvények, illetve lakodalmak lebonyolítására épült, de ilyen jellegű események manapság sajnos ritkán vannak. Az otthon inkább kisebb családi ünnepek megtartását szolgálja, ezek azonban a hatalmas épület fenntartásának költségeit nem fedezik, mint ahogy a biztosított fejpénzből sem finanszírozhatók, ezért erre a HK kénytelen más forrásokat is biztosítani.

Aktív egyesületi élet folyik a faluban, új néven alakult újjá a Fehér Jani

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

Művelődési és Turisztikai Egyesület, amelyen belül működik a hímzőszakkör és az újonnan szerveződött énekkar, a „Hosszúfalusi Dalászok”, amelyhez 17 fiatal dalos csatlakozott. A tervek között szerepel egy színjátszócsoport megalakítása is, melynek próbái már ősztől esedékesek lennének. A futballcsapat a falu egyik lüktető erejét jelenti és jól szerepel a második lendvai labdarúgóligában. A faluban két roma művelődési egyesület működik, a Romano Jilo Roma Művelődési Egyesület és Ređina Roma Művelődési Egyesület, amelyek aktív szerepet vállalnak a művelődési életben.

A határ miatti sok kellemetlenség és az egykor a falun végig feltorlódó teherforgalom mára már a múlté, az autópálya megépítése tehermentesítette és megszabadította a szennyezettségtől a falut.

A határ megszűnése sem akadályozza többé a kapcsolatok kiépítését a határ menti falvak között. Ezt tanúsítja a megvalósíthatósági tanulmány szintjén már előkészített Hos�szúfalu–Lendvakecskés– Lendvadedes összekötő útszakasz megépítésének esedékessége is.

Most az autópályán „elrobog az élet” a falu mellett, de Kočar Štefan, az Olimpija vendéglátó­ hely vezetője úgy véli, ez nem hátráltatja a helybeli turizmust, hiszen úgyis letérnek a sztrádáról, ha meg akarnak szállni. A falusi vállalkozó 1992-ben indította el a kocsmáját, ahol később szálláshelyeket is kialakított. A 2000-es évek elején virágzott az üzlet, belföldről sok volt a turista, és ekkor döntött úgy, hogy az egyik szomszédos melléképületet is megvásárolja és 28 szobás szálláshelyet alakít ki 67 ággyal. Mai véleménye szerint magára a turizmusra már nem lehet alapozni és a válság is legyengítette a vállalkozást.

Különbözőek a szállásigények, így a vendéglőben elszállásolnak turistákat, munkásokat, táborozókat.

Problémát jelent továbbá a város központjának a nehéz megközelítése is.

A faluban pezsgő ifjúsági élet folyik, ami évek áldozatos munkájának az eredménye. Miután sikerült a focipályán megteremteni a megfelelő feltételeket, a fiatalok egy olyan helyiséget kaptak, ahol nap mint nap találkozhatnak. Egy tenni akaró, kreatív csapat csiszolódott ös�sze, akiknek hatása van a közösségi élet formálására és irányítására is. Valamikor a faluban pezsgő művelődési élet folyt, az ös�szes nemzetiségileg vegye-

sen lakott település közül a legaktívabb települések közé tartozott Hosszúfalu.

Az évek során azonban ez némiképp hanyatlott, elsősorban azért, mert a falu összeépült a várossal.

A városban könnyen elér-

A téglagyár kéménye magányosan álldogál a faluban, jobb időkre várva. hetők a kultúrprogramok, a rendezvények, sok esetben a falusiak úgy érzik, már Lendvához tartoznak.

A városi hangulat átjárta mára Hosszúfalut, ami érezhető a mindennapi életben is. Ez időnként előnynek számíthat, de a falu széthúzóbb lett, kisebb az összefogás, mások az elvárások, más a rálátás a dolgokra. A kiskertek, a szőlőshegyek, a borospincék megmaradtak, de a falu elvárosiasodott. Ez csöndben történt és szinte észrevétlenül.

11

Hídvég és Bánuta

Majális, falunap, több célt Azon kívül, hogy a Hídvég–Bánuta Helyi Közösségben nincs idő az árvízvédelem javításának halogatására, több más beruházást is terveznek. A legnagyobb köztük a több célt szolgáló épület, mellyel a közösségi életet rendezvényekkel kívánják felélénkíteni. Van tennivaló bőven – mondja Emil Horvat, a HK elnöke.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

A Hídvég–Bánuta HK is azon helyi közösségek közé tartozik, ahol a tavaly őszi helyhatósági választások után új vezetőség állt munkába. A két falut összefogó közösség ügyesbajos gondjaival, fejlesztési terveivel, a közösségi élet újbóli fellendítésével most Emil Horvat elnök törődik elsősorban.

– Valami olyan meddő, sehova sem vezető beletörődést észleltem korábban a faluban, ami nekem nagyon nem tetszett. Mint

Emil Horvat, a Hídvég– Bánutai Helyi Közösség elnöke: – Az embereket rá kell venni arra, hogy újra megmozduljanak. ahogy az sem, hogy egyes fontos dolgok elvégezésére nem került sor, vagy csak félig. Én ezt másképp akartam látni, haladást szeretnék. S amit eltervezek, azt meg is akarom valósítani.

Muszáj az embereket megmozdítani, ismét közösségi életre késztetni őket. Már jó tapasztalatról is be tudok számolni, úgy érzem, jó

12

irányba indultak el a dolgok – mondja beszélgetésünk elején az elnök. Szavait, gondolkodásmódját követve érezni lehet, hogy tudja, mit akar, van energiája, hogy a terveket végigtárgyalja a faluban, a községnél és minden szolgálatnál, ahova a kitűzött programok miatt fordulni kell.

A helyi közösséghez egyrészről a Lendva– Göntérháza főút mellett elterülő Hídvég település tartozik, ennek az úttól egy kissé távolabb eső része az Öreghídvég néven ismert falurész. A helyi közösségnek Hídvégen kívül Bánuta a része, a Bakonaki-patak jobb partján, a mezők és az autópálya – korábban a Feketeerdő – között meghúzódó kicsi település. A falvak nemzetiségileg vegyesen lakottak, s a közös kultúrát igyekszik ápolni a művelődési egyesület is.

– Ennyi gyerek még talán sosem volt a faluban, mint most, azt hiszem, tizenöt gyerkőcről beszélhetünk. Már csak miattuk is érdemes dolgozni, szép, rendezett, tiszta környezetet hagyni nekik – mondja az elnök, s láthatóan tesznek is ezért a falvakban, a portákat Bánután, Hídvégen és Öreghídvégen is szépen karbantartják. A tavaly őszi árvíznek – így kívülről – nyomát sem látni már, a súlyos csapásról a néhány udvaron lerakott homokzsákok tanúskodnak még. Nehéz napokat élt meg Öreghídvég és Bánuta a szeptemberi nagy esőzések idején, amikor a Ritásés a Kebelei-patak öntötte el Öreghídvéget, a Bakonakipatak és a háttérvizek pedig Bánutát.

Öreghídvéget ősszel árvíz sújtotta, melynek hatásai azonban ma már szinte nem is látszanak. A falu képe rendezett, szépen karbantartott házakkal, portákkal.

– A falu árvízvédelme során a tűzoltók nagy munkát végeztek, segítettünk, ahol csak tehettük, de a csapás akkora volt, hogy külső segítségre is szorultunk – mondja Sanjin Stopar, a Hídvég–Bánutai Önkéntes Tűzoltóegyesület parancs­ noka. – Öreghídvég egyik részében mintegy 1,6 méter magas zsákfallal tudtuk csak megvédeni a házakat.

Az árvízvédelemmel most már mindenképpen alaposabban foglalkoznunk kell. Ígéretek vannak a vízfolyások töltéseinek és a többi szükséges dolog szanálására, de meg is kell ezeket mielőbb valósítani.

Egyébként a tűzoltóegyletünk 1976-ban alakult, jelenleg 20 aktív tagja van, s mindig készenlétben vagyunk. Az autónk, amely helyett természetesen szeretnénk egy újabbat, a régi iskola mellett egy kisebb garázsban áll, de egy tágasabb helyiség sokkal jobb lenne.

Erre is kaptunk ígéretet,

remélhetőleg megvalósul egy új épületben, hiszen a régi iskola és a garázsunk a Lendvai Plébánia tulajdonában van – fejti ki a parancsnok.

Hogy a területet ennyire elöntötte a víz, ennek fő okát mindkét faluban az autópálya elhelyezésében látják, hiszen míg nem volt meg a műút, addig a Radamosból lezúduló vizet elnyelte a Feketeerdő. Most az út töltése miatt nem tud lefolyni. Fontos tehát

minél előbb javítani az árvízvédelmen, de ezen kívül azért több más elképzelés is van.

– A tervek között szerepel az alig ötéves járdák javítása Hídvégen, s kezdeni kell valamit a kerékpárúttal is, mert így nem szolgálja a célját. A csatornahálózat jól működik, van igény újabb rákapcsolásokra is. Öreghídvégen 125 méter utat aszfaltoztunk le, megkezdődött az optikai kommunikációs hálózat

A tűzoltók mindig készenlétben állnak. Most leginkább új járművet és új helyiségeket szeretnének.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

szolgáló új épület építése A helyi közösség elnöke: Emil Horvat A lakosság száma (2014): Hídvég 333, Bánuta 71.

A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: Hídvégen 37 fővel kevesebb – 10 százalékos csökkenés, Bánután egy fővel több – 1,4 százalékos növekedés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Hídvég Labdarúgóegyesület, Hídvég–Bánuta Művelődési Egyesület, Hídvég– Bánuta Önkéntes Tűzoltóegyesület

Bánután keresztül szállítják el az erdő éves kitermelt famennyiségét, emiatt a HK támogatást kér az erdészettől. kialakítása, várhatóan májusi befejezési határidővel.

A HK korábbi vezetőjét kritika illeti szerintem, mert a falu érdekében sokkal többet tehetett volna – jegyzi meg az új elnök. – Most már szinte megegyezés előtt állok az erdészettel, hogy Bánután járuljanak hozzá az út javításához, az árkok szanálásához, hiszen itt történik az évi fatermelés kiszállítása az erdőből. Ehhez szűk az út, ekkora terhet nem bír el, nem beszélve arról, mekkora veszélyt jelent ez a közlekedésben. A terveink között szerepel továbbá elérni a hangtompító fal

felépítését az autópálya mellett. Már május végéig bizonyos kérdésekre konkrét választ várok – mondta Horvat. – Nem is értem, hogyan egyezhetett bele a falu a sztráda működtetésébe a mindenképpen szükséges és a projektben is szereplő védőfal megépítése nélkül?! Egyébként több mulasztást is tapasztalok, lépésenként azonban helyrehozzuk a dolgokat. Igaz, nincs bőséggel pénz, de egy kis jóakarattal országos, községi és helyi közösségi szinten sok mindent meg lehet oldani. Mindenkivel jó az együttműködésünk.

A falvakban a közösségi életet az egyesületek éltetik, színesítik, viselik gondját a hagyományok továbbadásának.

– Az embereket újra rá kell venni, hogy mozduljanak ki otthonról, szórakozzanak egymással, működjenek együtt. Kell ehhez hajtóerő, s úgy gondolom, hogy ma már ebben is jó irányba megyünk. A focisták helyiségeiben tartottunk már kártyaturnét, megünnepeltük az anyák napját, volt maszkabálunk is. Április 30-án nagy majálist szervezünk tábortűzzel a futballpálya mellett.

Június 27-én falunapot

Cuk Péter gazdaságában valóságos „baby boom” van, ugyanis a szabadon legelő skót felföldi marháknál most borjúzási szezon van, s mintegy 20 kicsi látott napvilágot.

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

tartunk falusi játékokkal, lesz kukoricaköpesztés és hasonlók. A lendvai gazdaságbeliekkel pedig focimeccset tervezünk.

A szervezés már folyamatban van – ismerteti a programot Emil Horvat.

S van még egy nagy tervük: mivel szinte minden egyesületük helyszűkében szenved – a helyi közösségnek sincs irodahelyisége –, Hídvégen a focipálya mellett több célt szolgáló épületet szeretnének építeni.

A telekre az urbariális közösségtől már beleegyezést kaptak, a projekt előkészítése folyamatban van, s remélhetőleg a mandátum végéig elkészül az épület. Így az egyesületek is talán újabb lendületet kapnak, a munkájukat magasabb szintre emelhetik. Ezt a célt szolgálná a turistaegylet megalapítása is.

Hídvégen bolt és vendéglő működik, van néhány magánvállalkozó és nagyobb parasztgazdaság is, de az emberek zöme Lendván talált munkahelyet.

Cuk Péter fiatal vállal­ kozó a bánutai nagyszülők portáján turisztikai parasztgazdaságot működtet.

Különlegességei a hazai finom hústermékek, a bor, a perec és a nagymama rétese mellett a szabadon legelő skót felföldi marhák.

A mintegy 10 hektárnyi legelőn egész évben kint vannak az állatok, amelyek felénk a küllemük miatt is érdekesek, s a vendégek

szívesen járkálnak közöttük.

– Főleg most érdemes megnézni a csordát, hiszen a 80 szarvasmarha – köztük három tenyészbika – mellett több mint húsz egyhónapos borjú is látható. „Baby boom” van nálunk, a borjúzási időszak januártól áprilisig tart – mondja a gazda. Péter 1993-ban Skóciában nyelvet tanult, ott látta először ezeket az állatokat, megtetszettek neki, s 2005-ben az első marhák meg is érkeztek Bánutára. Tulajdonképpen csak legelő és tiszta víz kell nekik, télen bírják a hideget, nyárra pedig árnyékot kell nekik biztosítani. Nem tejelő fajta, lassú növésű, húsa márványozott, finom.

A hazai nyersanyagból aztán hazai hústermékek készülnek, amit a turisztikai parasztgazdaságban, illetve a Lendva-hegyi Borházban értékesítenek.

– 2007-ben felújítottam a gazdaságot, az álmaimat, a terveimet még túl is léptem, de ha kellene, újból ezt csinálnám, csak kisebb léptékben. Tavaly abbahagytam a sertéstenyésztést, most a szarvasmarhák mellett inkább baromfit tartok, több fajtát is. Nem kedveznek az idők a gazdáknak, az árpolitika sem kedvező, munkást sem kifizetődő alkalmazni.

A hozamból meg lehet élni, de meggazdagodni nem nagyon. A jövő valódi kihívás – fejezi be Cuk Péter.

13

Szerdahely

Összetartanak, másképp ilyen Csend honol, békesség, a házaknál tyúkok kapirgálnak, kacsák úszkálnak, de még megszelídített őzikét is találhatunk. A helyiek mind ismerik egymást, de nem csak úgy látásból, hanem valóban ismerik egymás életét, boldogságát, szomorúságát, akár egy nagycsaládban. Szerdahelyen jártam, abban a kis goricskói faluban, ahol példaértékű az összetartás és a békés együttélés.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

Szerdahely (Kis­szer­da­ hely) első írásos említése 1366-ból való. A történelem folyamán tartozott a felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez, fél évezreddel később Vas vármegye őrségi része volt, majd a Muraszombati járás falucskája lett. Ma a Moravske Toplice-i önkormányzati egységhez tartozik. Alig 50 fős lakosságával az egyik legkisebb közösség a Muravidéken. Mindössze

Šanca Silvija, az ME elnöke a régi-új Antal-ház előtt, kezében a mester egyik munkájával.

19 házban élnek, a megüresedett épületek (köztük a legrégebbi egy vályogház az 1880–90-es évekből) új lakóért kiáltanak, utolsó szalmaszálként a végleges lepusztulás elől. A falucskát túlnyomórészt magyarok lakják, de akadnak betelepült szlovén nemzetiségűek is, akik példásan beilleszkedtek a kis közösségbe.

Több család még ma is mezőgazdasággal foglalkozik.

A fiatalok pedig a legközelebbi város, Muraszombat körzetében dolgoznak.

14

Szerdahely nevezetessége a helyi református kápolna, 1920 óta Szentlászló az anyaegyháza. Az 1902ben épült első kápolna megrongálódott, így 1967ben újat építettek. Tornyában két harang lakik. Szent György napján, illetve évente 4–5 alkalommal tartanak benne istentiszteletet. A falu lakosságának nagy része evangélikus és református, katolikus kevés van.

Népművészeti öröksége is van a falunak. A 19. és a 20. század fordulóján Szerdahelyen több kiváló fazekasmester tevékenykedett. A kultúrházban van három korong, egy égetőkemence, amik azonban már csak emlékeztetnek a fazekas múltra – már senki sem űzi a mesterséget. Az örökség viszont tovább él a helyi művelődési egyesület révén, hiszen a falu egykori kiemelkedő fazekasáról, Antal Ferencről kapta a nevét. A mester szülőháza ma is áll, új lakói vannak Ljubljanából – különös véletlen, hogy a ház újra művészcsalád otthona lett –, akik lassacskán felújították az épületet.

A már említett Antal Ferenc ME 1999-ben alakult meg, jelenleg 29 tagja van. A megalakuláskor működött furulyacsoport, illetve hegedűóra is volt a gyerekek számára és voltak színjátszók is a faluban. Ma már nincsenek annyian, hogy tánccsoportot vagy énekkart tudnának működtetni, de vannak kitűnő szavalóik. Egyesületük főképpen hagyományőrző rendezvényei révén ápolja a kultúrát. Ilyen a tollfosztás és tökmagköpesztés, a májusfa-állítás és a Szent György-napi gyalogtúra. De

A helyiek igyekeznek szépen lakni, a gazdátlanul maradt épületek mellett egyre több a felújított családi ház szerveznek adventi találkozót, a faluból elszármazottak számára találkozót és színházi estet is. Mivel a szerdahelyi rendezvények messze híresek arról, hogy kétszer annyi ember vesz rajtuk részt, mint amennyi a falu lakossága, az egye­ sület elnökétől, Šanca Silvijától azt kérdezem, mi a titka ennek?

– Mi, szerdahelyiek mindig is olyan hírben álltunk, hogy vendégszerető

Prelec János HK-elnök: – A tagosítást várjuk, talán az javít a helyzetünkön.

nép vagyunk. Bárki jön, azt megkínáljuk, éhesen, szomjasan senki sem hagyja el a falut. Szerintem ez a titka, hogy ilyen sokan eljönnek hozzánk – mondta. – És persze mi is elmegyünk, ahová csak tudunk, ápoljuk a jó szomszédságot a környező településekkel Pártosfalvától Hodosig, ahogy Magyarszombatfával és Kercaszomorral is – fűzte hozzá. Mondhatni a falu apraja-nagyja tagja a kultúregyletnek és a tűzoltóegyletnek is. Összetartanak, másképp ilyen kis településen nem megy.

Szerdahely híres a jó pálinkáról is. Több háznál is főznek és boros gazda is akad még. Bor- és pálinkaminősítést is tartanak néhány évente, illetve Magyarszombatfára és Pártosfalvára is elviszik a mintákat. – A helyi borok aranyat érnek, ritkábban ezüstöt – mosolyog az elnök –, de rosszat nem is vinnénk!

Silvija aztán elszalad, és egy korsóval tér vissza:

– Ilyet és más régi főzőedényeket biztosan ma is találni szinte minden háznál Szerdahelyen – mutatja –, ezeket mind Antal Ferenc készítette.

Arra viszont, hogy a fazekasságot bármilyen módon felélesszék, sajnos se idő, se ember nincs már.

– A jövőt nézve különben is egyre nehezebb lesz a falunak, mert fogyunk. Őszintén, inkább borúlátó vagyok. Az a kevés fiatal, akik még itt vannak, kérdés, hol kapnak munkát.

Ha elmennek, visszajönnek-e? Tíz év múlva, ha harmincan maradunk, akkor sokan leszünk – mondja Silvija.

A szerdahelyiek, ha a fazekaskorongot nem is, de lázasan hajtják és továbbadják azt a kereket, ami a kultúrájukat és a hagyományaikat életben tartja. Továbbá azon ritka falvak egyike, ahol egymás közt még valóban mindenki magyarul társalog, az anyanyelv él és tovább is öröklődik. Csak legyen kinek!

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

n kis településen nem is megy A helyi közösség elnöke: Prelec János A lakosság száma (2014): 47 A lakosság számának változása 2008 és 2014 között: 9 fővel kevesebb – 16,08 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Antal Ferenc Művelődési Egyesület, Szerdahelyi Önkéntes Tűzoltóegyesület

A házaknál tyúkok kapirgálnak, kacsák úszkálnak. Több család még ma is mezőgazdasággal foglalkozik.

A falu legfiatalabb lakosa jelenleg 5 éves, a legidősebb pedig 91. Muraszombat a legközelebbi város, munkalehetőség annál közelebb nincs. A családosok közül néhányan külföldön dolgoznak.

Pap Zoltán ÖTE-elnök: – Büszke vagyok, hogy a tagjaink komolyan veszik a tűzoltóságot, mindenki letette az előírt vizsgákat.

Prelec János a második mandátumban elnöke a helyi közösségnek. A falu legégetőbb problémájának ő is a lakosság csökkenését látja, illetve a mezőgazdaság hanyatlását, hiszen a faluban mindig is gazdálkodó nép élt. János így mesél: – 1971ben kerültem ide, ahogy

visszaemlékszem, akkor kezdett fejlődni a falu, még voltak lovas gazdák és minden háznál voltak tehenek. Aztán megjelent a faluban az első traktor, majd a következő, minden évben látványosabb volt a fejlődés. Mindenki hordta a tejet, a 80-as évek elején a tűzoltóotthon pincéjébe hűtőt kaptunk, amit a tejipar adott. Aztán kiharcoltuk az autóbuszt, ami a gyerekeket iskolába vitte Pártosfalvára. Elértük, hogy Jánosfától a falunkba megcsinálták az utat. A rendszerváltás után pedig Pártosfalva felé is megkaptuk az összekötőt. Ezt 6 éve aszfaltozták le, a falusi utat már 1992-ben, a közvilágítás pedig 10 éve épült ki.

Most pedig készül a Magyarszombatfát összekötő útszakasz is. A probléma akkor kezdődött, amikor fogyni kezdett a nép. A faluban ma már csak egy háznál van szarvasmarha.

Jelenleg viszont nagyon fontos lenne a tagosítás, a polgármester 2017-re ígéri a megkezdését. Reméljük, hogy a nagyobb darabokért huzakodik majd a nép, ez talán fellendítené a helyi gazdaságokat.

Ami a vadkárt illeti, Szerdahelyen már 15 éve

N É P Ú J S Á G 2 015 . á p r i l i s 3 0 .

létesítettek villanypásztort, ami nagy védelem a veteménynek. Most pedig a vízvezetéket fogják kiépíteni. Júliusra lesz kész, öt tűzcsap lesz a faluban. Ami viszont kellene, s nincs rá kilátás, az a csatornaháló-

sincs befektető. No meg persze a régi szép időkről is beszélgetünk, amikor a faluotthont a helyiek a saját kezükkel építették, ahogy a ravatalozót is. A költségeket mulatságokon vagy éppen kártyaturnék rendezésével gyűjtötték össze.

A faluban 1919-ben alakult meg az önkéntes tűzoltóegyesület, 2019-ben kerek jubileumot ünnepelnek. Az egyesület elnöké­ vel, Pap Zoltánnal is szóba elegyedtem.

– A kultúregyleti tagok tűzoltók is. Mint a mesében. Létezik ilyen

vünk, jó volna lecserélni egy használt, de korszerű autóra. 2017-ben kerülünk sorra a községi tűzoltószövetségnél a nagyobb támogatás kiosztásánál, így talán akkor tervezhetjük egy újabb jármű vásárlását.

Régi problémánk szintén, hogy nincs tűzoltógarázsunk. Idén védőruházatot, három éve pedig díszegyenruhákat vásárolhattunk. Az anyagiakat a községtől, a szövetségtől és pályázati úton a magyar önkormányzattól kapjuk, de pályáztunk a Bethlen Gábor Alapnál is – mutatja

A szerdahelyi tűzoltóotthon. A falu régi problémája, hogy nincs tűzoltógarázsa. zat. Most minden háztartásnak saját magának kell gondoskodni a szennyvíz elvezetéséről.

Jánossal hosszasan beszélgetünk és még számos téma előkerül. Például megtudom, hogy 1991-ben nagy fúrótorony volt a faluban, gázt és meleg vizet is találtak. De akkor szakadt szét az ország, a zágrábi cég lezárta a kutat, azóta

egyáltalán? – kérdezem kicsit hitetlenkedve. – Igen, itt nálunk ez valóban így van. Az asszonyok és a fiatalok is mind beálltak tűzoltónak. És büszkén mondhatom, minden tag rendelkezik az előírt ös�szes vizsgával és egészségügyi bizonylattal – számol be. A tűzoltóotthon 1975ben lett kibővítve, van egy 40 éves kombi gépjármű-

be a helyzetet. Zoltán még elmondja, hogy a faluban már 25 éve nem volt tűzeset. Ne is legyen!

Mindhárom beszélgetőpartnerem kiemelten szólt arról, milyen sokat jelent a falunak és a működő egyesületeknek a magyar önkormányzat számtalan módon nyújtott támogatása és hogy a községgel is jó viszonyt ápolnak.

15

SPARGABOL KESZITETT ETELEK UNNEPE

Sp�rg�, ��n� �����i����, �yó�y���� é� a�ro���i���� S����A��N, 2015. ����S 9-�N, �1.�0 Ó��I KE�DE�T�L A ���S�Ú����I ����O�T�����N, Té�la�y��� ú� 2, L��D�A A ��n������� ��n��� �r���lőd� é� ����n� �z�m�r� v�lt�zato� ga�z�r�n��i�� é� ��l��r��i� �ro�r��� ��zto�í�. T���é��e�e��� � ��is� �p��g� ����e� ����� �����l�� i� ��n��j�� ���������e�. �1:�0 M����I�Ó 12:�0 ��Ő ���Y�A: �p�rg�b�� �é��í��� é����� ���utatás� ��l��b�z� mód�k�� é� kóst�l�

��Á��AÉT�L�K �G�S�����S D���SZ�Á����A

��Á��A ��Y�N�S�G�K: - Hi�e� �p�rg� s�lát� c��������� ������ é� ������� , �p�rgas�lát� ��������� é� ��m�v�� , g����lá� �p�rg����� ���e�, �noc��� �p�rg�m�rtá�b�� , foga� ��� �p�rg�v�� , ��������� ����� p���nt�v�� é� f��r� ������� , c��������� ��� �p�rg�v�� é� m��z����l�v�� , ���ott� �p�rg�v�� , �p�rg� ������� , �p�rg� s�lát�, �p�rg� ���e�, �p�rg� �����, �p�rg� fa��l���, �p�rg� �u��n� ���� �n����� ...

�����AT �p�rg�, ����� é����� , ����� b�r�� é� �������� ��n�lat� ��L�O�A��S ��L�Ú����S ���OR (Ne����jc� N��t�n�e����e�, Ú� M�r��i��� Ci��r�����k��, P�n��� Z�l� Gy�r�� ME As�z��� N�pt�n�cs�p��j�) �1.�0-�2.�0 D��U��N, �STE: A �n�� b�r�� ������ � j� h�n��la�r�� é� � t��p�l�v�l�r�� �� Du� M��v��� ����� e����e� g�ndo�ko��� . ��Á��A M��Ü (előzetes vagy helyszíni foglalással a szervezőnél) • Spárgasaláta zellerrel és almával • Garnélás spárgakrém leves • Csirkemell filé spárgával és mozzarellával , rizottó spárgával • Édes spárga mignon karamellás kéreggel ÁR : 14,00€ El��e�e� ����n����é���e� � �0386 41 948 708 ���ef�n�z�m�� va�� � g�����l�.s�boc��@��nd�v�.�� �-m��� ����� v�����!

A ������z�: Hos��úf���� H���� K�zö�é�

magyar nemzetiségi művelődési intézet zavod za kulturo madžarske narodnosti

Sok szeretettel meghívjuk Önöket

ANYÁK NAPI

RENDEZVÉNYÜNKRE,

Meghívó Szeretettel meghívjuk a falu apraja-nagyját a hagyományos

amely 2015. május 3-án, vasárnap 14 órakor lesz a völgyifalui faluotthonban.

A műsorban fellépnek: a helyi óvodások és iskolások a helyi népdalkör a Pünkösdi Rózsa Citerazenekar Mindenkit sok szeretettel várunk!

Szervezők: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Völgyifalui Helyi Közösség

CSENTEI MAJÁLISRA (májusfaállítás és örömtűz)

amely 2015. április 30-án, csütörtökön 18 órakor lesz a faluotthon udvarán.

Másnap, május 1-jén, pénteken 13 órától falusi vásárt szervezünk élőzenével. Az eseményt rövid kulturális műsorral színesítjük, amely 17 órakor kezdődik.

A műsorban fellépnek: a Pünkösdi Rózsa Citerazenekar Völgyifaluból a gyertyánosi gyermek néptánccsoport és a csentei népdalkör.

Szervezők: ÖTE Csente, Szőlőtermelők Egyesülete Csente Petőfi Sándor ME Csente, HK Csente