Poštnina plačana pri pošti 1102 Ljubljana
56. évfolyam 18. szám Lendva 2012. május 4. ISSN 0352-6569 1,00 EUR
f
a
l
u
j
á
r
á
s
i
k
ü
l
ö
n
s
z
á
m
Iránytű Falvak a Muravidéken
Király M. Jutka
Falujárás A Muravidéken az emberek többsége falun, illetve kisvárosban él. Igaz, az autópálya megépítésével egyre többen ingáznak a munkahelyükre a nagyobb központokba, például Mariborba, de otthonuk, portájuk vidéken van. Milyen ma az élet falun, milyen gondokkal szembesülnek a közösségek, mennyire összetartóak, van-e még hagyományos közösségi élet, folyik-e identitáskeresés? Falujárási utunkon, melynek során hat településre látogattunk el a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a Lendva-vidéken és Goricskón, ezen kérdésekre is kerestük a választ. Gyertyánosban, Csentében, Lendvahegyen és Hosszúfaluhegyen, Göntérházán, Zsitkócban, illetve Domonkosfán jártunk. A falvak különbözőek, különböző problémák megoldásán dolgoznak, különböző a közösségi életük, közös gondjuk viszont a mai általános pénzhiány. Szinte mindegyik faluban úgy érzik, jóval többet tudnának tenni, élhetőbb lehetne településük, ha nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnának. A faluközösségek vezetőségeiben általában megtörtént a generációváltás, a fiatal és a középkorosztály lendületesebb hozzáállással próbálja irányítani a közösségeket. Van, ahol erőteljesebb, tartalmasabb és könnyebben megszervezhető az egyesületi élet, van, ahol már érezhetőbb „a nagyvárosi szindróma”. Míg a Lendva-vidéken a falvakban a lakosság csökkenése nem általánosítható tendencia, sőt egyes falvakban növekedés észlelhető, addig sajnos Goricskó nemzetiségileg vegyesen lakott településein a lakosság tovább csökken. A falun az élet – habár ma az internet hazahozza a világot – más, mint a városban. Erről az életről írunk falujárási különszámunkban.
Fontos az önállóság, de az együttműködés is A Muravidék kétnyelvű, illetve nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének 31 települése van: a Lendva-vidéken 23 és Goricskón nyolc. A falvak öt községben helyezkednek el és szervezetileg általában helyi közösségek formájában működnek. Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net
A Lendva-vidék falvai, illetve helyi közösségei: Hosszúfalu, Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Alsó lakos, Felsőlakos, Lendva, Hosszúfaluhegy, Lendva hegy, Pincemajor (és Be nic a), Völgyifalu, Pince, Petesh áza, Csente, Kap ca, Hídvég, Bánuta, Kót, Gyertyános, Hármasmalom, Dobronak és Zsitkóc. Go ricskó nemzetiségileg vegyesen lakott települései pedig Hodos (és Domaföld), Kapornak, Dom onkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló. A goricskói községekben a települések formailag nem helyi közösségekként működnek, míg a Lendvai és Dobronaki községekben a falvak (illetve esetenként kettő együtt) a helyi önkormányzat legkisebb
jogi-igazgatási egységét, a helyi közösséget alkotják. A legnagyobb kétnyelvű község, Lendva például a helyi közösségek működését a kommunális infrastruktúra, a környezetvédelem és a területrendezés terén külön szabályozta egy 2014-ig kiterjedő fejlesztési munkatervben. A helyi közösségek finanszírozása a községi költségvetésből történik fejkvóta szerint. A juttatott összeg az alapfunkciók támogatására irányul és szigorúan célszerűen kell felhasználni. Mivel a fejkvóta-kritérium kissé vitatható, hiszen a legnagyobb és a legkisebb helyi közösségek között óriási az aránykülönbség, a Lendvai község esetében olyanok a tervek, hogy a kisebb helyi közösségeknek szolidaritási elv alapján egy minimális pénzösszeget
biztosítanak majd. A helyi közösségek eredményes működése és megléte érdekében a község célszerűnek látja a helyi közösségek területi elv szerinti összekapcsolását. Ennek szükségességét elsősorban Lendva város (egyben helyi közösség is) és a Lendvához gravitáló települések közt látja, mivel a kritikus lakossági tömeggel rendelkező községi központ (Lendva város lakossága mintegy 3200 fő) nélkül a fejlődés jelentősen lelassulna. Továbbá a helyi közösségek összekapcsolása célszerű a kommunális szolgáltatások kivitelezése, valamint e tevékenységek tervezése és felügyelete szempontjából is, ezt így fogadták el a tervben, s ez meghatározza egy-egy helyi közösség beruházásait is.
Igazgató: Lázár Beáta, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solarič Nađ Klára, Tomka Tibor, Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os Áfát kell fizetni. A Népújság az SzK BM Nemzetiségi Szolgálata támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.
2
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
Göncz László
Dolenci
Ženavlje
a
Hodos Hodoš
Šalovci Gornji Petrovci
Otovci
Kapornak Krplivnik Domonkosfa Domanjševci
Mačkovci
Kančevci
Bajánsenye Kerkáskápolna
Selo Andrejci
Kisfalu Pordašinci
Sebeborci
Szentgyörgyvölgy Csesztreg
Szentlászló Motvarjevci
Martjanci Moravske Toplice Tešanovci
MURSKA SOBOTA MURASZOMBAT
Černelavci
Beltinci
Dokležovje
A
Veržej
Ižakovci
Črn
ec
Banovci
MU
LJUTOMER
Bakonaki tó
Kámaháza Kamovci Göntérháza Radamos Genterovci Radmožanci Hídvég Turnišče Bánuta Mostje Banuta Hosszúfalu Dolga vas Velika Odranci LENDVA Polana Feketeé r LENDAVA Felsőlakos Gyertyános Gornji Gaberje Lakoš va da Le
MUR
Bogojina
Zsitkóc Žitkovci
Lipovci
Bakovci
Kobilje Strehovci Dobronak Dobrovnik
Rakičan Krog
a rk Ke
Csekefa Čikečka vas
Lemerje
Puconci
Magyarföld
Pártosfalva Magyarszombatfa Prosenjakovci Gödörháza
Moščanci
donci
a
Szerdahely Kercaszomor Središče
Križevci
Poznanovci
Krk
RA
Kapca Kót Alsólakos Hotiza Kot Dolnji Lakoš Hármasmalom Petesháza Petišovci
LENTI Rédics Hosszúfaluhegy Dolgovašle gorice Lendvahegy Lendavske gorice Csente Čentiba Völgyifalu Dolina
Trimlini Pincemajor Pince Marof
Pince
Benica
A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének települései (pirossal jelölve a jelen lapszámban bemutatott falvak). N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
3
Lendvahegy és Hosszúfaluhegy
Míg valamikor költöztek Lendva- és Hosszúfaluhegy, mely együtt alkotja a Hegyi Helyi Közösséget, Lendva város után a legnagyobb helyi közösség a községben. Míg a kilencvenes évekig Északkelet-Szlovénia demográfiailag legveszélyeztetettebb térségei közé tartozott, az utóbbi tíz évben jelentős fordulatnak vagyunk tanúi: a lakosság száma évről évre nő, egyre többen költöznek a hegyre. Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net
Így nem csak a hegyi lakosság száma változik, hanem összetétele is. És a táj is. Az eladó pincéket és szőlőkerteket nagymértékben a központi Szlovéniából érkező vevők vásárolták, vásárolják meg – tudjuk, az ingatlanok ára a Muravidéken lényegesen alacsonyabb, mint az ország többi részében
Denša Ivan, a Hegyi Helyi Közösség elnöke: „Május első felében tervezzük a polgárok közgyűlését, melyen megtárgyaljuk, milyen beruházások várhatók az idei évben.” –, hétvégi házakat alakítva ki, a hagyományos szőlőtermelést pedig többnyire elhagyva. A „Prodamo” (Eladó) felirat nem ritka látvány a pincéken, kerítéseken. Hogy hosszú távon ez a folyamat milyen változásokat fog okozni a szőlőtermelést illetően, arra nem éppen derűlátó a válasz. Hogy a kis, hagyományos családi szőlőskertek érája befejeződő fejezeténél tart, az biztos. Ma Lendva- és Hosszú
4
faluhegyen – melyek határa nincs táblával jelölve, a házszámokat kell megfigyelni, s ha a helyieket kérdezzük, általában a Hugi vendéglőt nevezik meg orientációs pontként – a lakóházak és a pincék, illetve víkendházak aránya egy a kettőhöz, mondja Denša Ivan, a Hegyi Helyi Közösség elnöke. Két éve, a 2010-es helyi választások óta vezeti a közösséget, mely a 7,4 négyzetkilométeren elterülő két településen kívül a lendvai részen még négy rajonra tagolódik, éspedig a Csontos, azaz a vár környéke (első rajon), a Lovski dom vendéglő környéke (második rajon), Felsőbömhéc és Alsóbömhéc (harmadik rajon), valamint a Lendvahegy és Csente közötti rész (negyedik rajon). „A legtöbb lakó az első rajonban él, de a második is eléggé lakott. Hosszúfaluhegyen talán több a pince, de egyre többen költöznek oda is, kivált a szenyegetői részre” – méri fel az elnök a mai helyzetet. Lendva- és Hosszúfalu hegy esetében egy specifikus helyi közösségről van szó, hiszen a hegyvidék természeti adottságaiból kiindulva igen tagolt, szórványos, klasszikus értelemben nincs faluközpontja, temetője, kápolnája... Lakói társadalmi-közösségi szempontból inkább Lendva városhoz, illetve Hosszúfaluhoz kötődnek. Az egyesületi élet ezelőtt három évvel, a Piramis Idegenforgalmi Egyesület megalakulásával kapott lendületet, az egyesületet Komloš Jurij vezeti. A női
Hegyi utcarészlet: ma a hegyen a lakóházak és a pincék, illetve víkendházak aránya egy a kettőhöz. tagok csütörtökönként a faluotthonban találkoznak, kézimunkáznak, munkáikkal már különböző lendvai rendezvényeken, legutóbb a húsvéti kiállításon a zsinagógában mutatkoztak be. A szilveszteri fáklyás gyalogtúra résztvevőinek kivendégelése is az egyesület nevéhez fűződik. Hogy a hegyen idegenforgalmi egyesület alakult, szinte egyértelmű: Lendva
turizmusa szorosan ös�szefonódik a szőlőtermő hegyvidékkel, a hegyen található Szentháromság kápolnával, a Lármafával mint a hegy legmagasabb pontjával… A kacskaringós hegyi utakon egyre több a túrázó vagy csak egyszerűen sétáló vendég, a kiránduló. A főutat, ha lehet így mondani, melyen a legtöbb a túrázó, 2010-ben újította
A Huzimec család Lendvahegyről: „Számos dolgot megbeszélünk, tervezünk a helyi közösségben, de a végső döntést mindig a község hozza meg.”
fel Lendva Község EU-s támogatással (a közel 375 ezer eurós beruházás 85 százalékát az EU, 15 százalékát pedig a község finanszírozta). Ekkor kerültek fel az új útjelző táblák is. Sajnos kevés a folyamatosan nyitva tartó borozó, de tény, hogy a vendéglátói turizmus kérdését nem helyi közösségi szinten kell megoldani. A valamikor híres Bükes csárda bezárása óta a már említett Hugi vendéglő az egyik minden nap nyitva tartó vendéglátóhely, a másik a Cuk borház. A többi borozó, borkimérés csupán időnként, megbeszélés alapján tart nyitva. „A kommunális infrastruktúra a hegyen csak részben rendezett. Az utcai világítás felújítására az idegenforgalmi és borút mentén 2011-ben került sor, a hegy többi részén fel kell újítani, illetve ki kell cserélni a régi rendszert. Az utak bizonyos részeken rossz állapotban vannak,
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
k le, most költöznek fel A helyi közösség elnöke: Denša Ivan A lakosság száma: 997 A lakosság számának változása: a lakosság az utóbbi tíz évben Lendvahegyen 8,98 százalékkal, míg Hosszúfaluhegyen 13,66 százalékkal növekedett Működő egyesületek: Piramis Idegenforgalmi Egyesület
Ritka látvány már, de van új szőlőtelepítés. szükséges ezek felújítása is. A hosszúfalui részen a legnagyobb gond a szennyvízcsatorna, de problémát okoz az esővíz elvezetése is. Mint ismeretes, ami a szennyvízcsatornát illeti, Hosszúfaluhegyen kisebb tisztítóberendezések építését tervezik, a lendvahegyi részen pedig el kell készíteni az összeköttetéseket a szennyvíztisztító berendezéssel” – mondja Denša Ivan, majd további fejlesztésekkel folytatja: „A helyi közösségekben el kellett készítenünk egy négyéves fejlesztési programot, melynek alapján a község elkészítette a helyi közösségek munkatervét a 2011– 2014-es időszakra, s ebbe bekerült néhány dolog. Tavaly mindössze egy projektünk volt: az Újtamás felső részében, 400 méter hosszúságban új sóder került az útra. Két útszakasz van még, amit szükséges rendbe tenni: a harmadik rajonban új aszfaltburkolat Huzimecéknél, és szintén a harmadik rajonban meg kell javítani az utat és a záporpatakokat a Rožman- és Krampačházak közötti szakaszon.
Tudni kell, hogy a finanszírozás a községen keresztül folyik, a helyi közösség ezen a téren eléggé korlátozott lehetőségekkel bír. Minden, ami nagyobb beruházást jelent, az a község hatáskörében van. Évente 7500 euró fejkvótát kapunk, amit céleszközként használhatnunk el. A községi szakszolgálattal jól együttműködünk, de mindig, most a válságos időben meg kivált, a pénz komoly gond.” A 2012-es községi prog-
ramterv szerint az idén a faluotthonnál kilátótornyot építenek, a helyi közösség pedig rendezi a környéket és a kirándulók részére egy asztalt és padokat állít fel. A község tervezte parkolók építését a Szentháromságnál, de mivel a kilátótorony, melyet az első elképzelések szerint ott állítottak volna fel, nem ott épül meg, a parkoló építése is kérdéses. A hegyi faluotthont az elmúlt években újították fel, de valójában az
idegenforgalmi egyesület tevékenységén kívül nincs sok élet benne. „Az az igazság, hogy nincs sok tevékenység, amit tervezni lehetne. Az épületben csak egy terem és egy konyha van. A termet alkalmakkor ki is adjuk családi rendezvényekre, illetve van, amikor ott tart próbát a Prekmurje felnőtt néptánccsoport. Nyárra tervezzük, hogy esetleg össze kellene hozni az utcák közötti sportvetélkedőket, hiszen a faluotthon mögött van egy kisebb focipálya” – beszél a tervekről Denša Ivan, aki viszonylag új ember a közösség vezetésében, s az az eddigi tapasztalata, hogy a legnagyobb gondot a karbantartás jelenti, a legtöbb polgár ilyen kérdéssel, megjegyzéssel fordul hozzá. „De változott az emberek mentalitása is. Ma valahogy elvárjuk, hogy mindent valaki csi-
Valahol itt találkozik a két település, Lendvahegy és Hosszúfaluhegy.
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
náljon meg. Nagy közösségi összefogásra nem számíthatunk, legutóbb például a Tisztítsuk meg Szlovéniát országos akció idején a Bükesben terveztük eltakarítani az illegális lerakóhelyet, meghirdettük a tisztítást, de nagyon-nagyon gyenge volt a lakosok részvétele” – szól tényszerűen a tapasztalatokról. „Ami a környezetszen�nyezést illeti, vannak még illegális hulladéklerakók a hegyen, de eltakarításuk gépek nélkül nem fog menni. Nemrég kritikát kaptunk a túrázóktól, hogy nincsenek szemétkukák az út mentén. Igen, jogos megjegyzés, de továbbítva a dolgot a községi szolgálatokhoz felmerült a kérdés, ki fogja üríteni a kukákat stb. A kérdéssel persze még foglalkozunk.” – zárja gondolatait Denša Ivan. A lendvahegyi Huzimec családban is úgy vélik, vannak rendezésre váró dolgok, kivált az utak felújítását, karbantartását illetően, már a turisták miatt is, de általában véve rendezett közösségben laknak. Id. Huzimec László némi vezetői tapasztalattal is rendelkezik, hiszen az előző mandátumban tagja volt a helyi közösség tanácsának: „A helyi közösségben sok mindent megbeszéltünk, terveztünk, meghatároztuk például a sorrendet, de a végső döntést mindig a község hozta meg, hiszen a helyi közösség a fejkvóta alapján kapott pénzből nem tud beruházni.”
5
Gyertyános
A tulajdonviszonyok rendezet Gyertyános vegyes nemzetiségű falu a Lendvai községben. Míg a két utolsó népszámlálás adatai szerint az 1991–2001 közötti időszakban mintegy 15 százalékos fogyást regisztráltak, a legújabb adatok csekély mértékben ugyan, de népességnövekedést mutatnak. Erről, valamint a falu fejlesztési terveiről, a lehetséges beruházásokról, a falu kulturális és egyéb egyesületi életéről érdeklődtük ott jártunkkor. Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net
Első beszélgetőtársunk Gönc Vaupotič Elvira, aki a Gyertyánosi Helyi Közösség, egyúttal a Hajnal– Zarja Művelődési Egyesület elnöke. – Minek köszönhető a jelenlegi kedvezőbb demográfiai állapot? Sok helyen nem ezt látjuk… – Talán annak, hogy korábban nagyobb volt az elvándorlás a faluból, ma pedig azt tapasztaljuk, hogy – főleg a nagyszámú, mára nyugdíjkorhatárt elért vendégmunkás – hazajön, hogy élete hátralévő részét itthon töltse. – A beruházások terén mire készülnek? – A szennyvízhálózat elkészült, néhány falusi utat kell még aszfaltburkolattal
Gönc Vaupotič Elvira, a helyi közösség elnöke: „Az idei évben a temető kerítését szeretnénk rendbe hozni, hiszen a ciprusok kiöregedtek, így ki kellett őket vágni.” bevonni, az útpadkákat és a járdákat megépíteni. Árvízveszély idején a falun átfolyó Kopica-patak to-
6
vábbra is problémát jelent, a medertisztítás, szélesítés továbbra is aktuális feladat lenne. Ha a lakosság egy része is úgy akarná. Az idei évben a temető kerítését szeretnénk rendbe hozni, hiszen a ciprusok kiöregedtek, így ki kellett őket vágni. Hasonlóképpen a faluotthonban is jó lenne a konyhai részt korszerűsíteni, a mellékhelyiségeket szanálni, az utcai világítás is igen hiányos. De nagy beruházások ezek. Voltaképpen ezek a község tulajdonát képezik, ezért a helyi közösség pénzét a községi „fejadagból” (idén mintegy 4860 euró) nem célszerű elkölteni. De mindent meg fogunk tenni, hogy amit az éves programban megfogalmaztunk, sikerüljön. Gönc Vaupotič Elvira a Hajnal–Zarja Művelődési Egyesület elnöki tisztségét is betölti. Ahogy elöljáróban elmondta, ez a munka igazán a szívéhez nőtt, és már közel másfél évtizede a magyar kultúra és a különböző csoportok koordinálója a faluban. A szlovén kulturális csoportok vezetőjével, Hozjan Danielával is jó az együttműködés, függetlenül attól, hogy mindig is volt egy kis „elkülönülési” szándék hol az egyik, hol a másik fél részéről. Az utánpótlást illetően az elnök asszony elmondja: nagy szerencséjük van, hogy a faluban működik az óvoda, valamint a kisiskola, hiszen az ott formálódó kis táncosokból és énekesekből a falu ifjúsági csoportjai is sokat tudnak kamatoztatni. Belőlük is több volt korábban, jelenleg ugyanis gyerekhiány van, bár most az 1–3. osztályo-
sokból álló tánccsoport 9 tagú. A szavaló-, illetve színjátszócsoport is aktív, sőt zenészek is vannak, akik együttessel is fellépnek. A magyar népdalkör
Hozjan Daniela, a Hajnal–Zarja ME népdalköre és a szlovén tánccsoport vezetője.
is énekelgetett – folytatja Gönc Vaupotič Elvira. – Jó kis szórakoztató estek voltak. Utána egy rövid időre megszakadt a tevékenység, majd 1985 után ismét aktívabb lett az egylet: Prendl Ignac és Hozjan Daniela újraébresztették a kultúrát. 1995-től már én is részt vállaltam a munkában, később az elnöki funkció is rám hárult. Az idősebbek azonban, mint mondottam, nagyon aktívak, ők jelentik a falu kulturális életében a legvitálisabb láncszemet. Az utánpótlással mi is próbálkozunk, bár sehogy sem akar összejönni. Problémát jelent a közönségszervezés is, hiszen ha nincsenek az óvodások és a helyi csoport, akkor közönség sincs. De a hímzőszakkör is működik, a falunap alkalmával ki is szoktuk állítani az
Režonja Mihael, a gyertyánosi Panonija Labdarúgóklub elnöke. is tervezünk. A Gyertyános nevű falvak találkozóján minden évben részt veszünk, immár hét éve. Idén a Tengermelléken lesz, így a községtől külön útiköltségre pályáztunk, a többi a
A falun átfolyó Kopica patak továbbra is gondot jelent. a legrégibb, 1978–79-ben alakult, még az egyesület bejegyzése (1981) előtt, s egyúttal a legaktívabb is. – 1981-ban már volt ritmikai csoport, népdalkör is, Djukič Irén már akkor
elkészített kézimunkákat. – Tervek az idei évre? – A falunap és a nemzeti ünnepek megünneplése, ahogy eddig minden évben, illetve idén Mártonnapot és Mikulás-ünnepet
résztvevők és a vendéglátók feladata lesz – mondja Gönc Vaupotič Elvira. Hozjan Daniela a művelődési egyesület népdalköre és a szlovén tánccsoport vezetője.
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
tlensége sok problémát okoz A helyi közösség elnöke: Gönc Vaupotič Elvira A lakosság száma: 595 A lakosság számának változása: a lakosság az utóbbi tíz évben 2,61 százalékkal növekedett Működő egyesületek: Hajnal–Zarja Művelődési Egyesület, Gyertyánosi Önkéntes Tűzoltóegylet, Panonija Labdarúgóklub
Kereszteződés a keresztnél. – 1988-tól kezdődött el egy kulturális mozgás a faluban, néptánccsoportunk volt, a színjátszók is aktívak voltak, vidám esteket szerveztünk, s azok nagyon sok látogatót vonzottak. Majd jött egy kis pangás, bár a folklórcsoportunk továbbra is aktív volt, aztán 1995 táján újra elkezdtük toborozni a fiatalokat. Azóta azon fáradozunk a magyar kollégákkal együtt, hogy még bővítsük a csoportok számát. Így ma a felnőtt csoportok mellett fiatalok is bekapcsolódtak a munkába. El kell mondani, hogy
Göncz Robert, a Gyertyánosi Önkéntes Tűzoltóegylet parancsnoka.
nagyon sokat szerepelünk, mindenhova elmegyünk, ahova meghívnak bennünket. Különösképpen az utánpótlásra ügyelünk, hiszen ez jelenti a tánccsoport jövőjét. A népdalkörnek 12 tagja van, a folklórcsoport 5 felnőtt párból és 9 fiatal táncosból áll. Nagyon sokat segítünk egymásnak, közös esteket is szervezünk. Segítséget a községtől is kapunk, szerencsére a népviseletet már korábban beszereztük, így csak az utaztatásra és az ellátásra szoktunk segítséget kérni. Göncz Robert, a Gyertyánosi Önkéntes Tűzoltóegylet parancsnoka az 1934-ben alapított szervezet történetének ismertetésébe fog: – Akkor, „a régi Jugoszláviában” rendeletszerűen kellett minden faluban tűzoltócsapatot alakítani. A vezetőség általában a falu jegyzőiből vagy a megbízható, államhoz lojális személyekből állt föl. Mégis fontos dolognak számított, hogy erkölcsileg feddhetetlen legyen maga a tagság. A későbbi parancsnokokat, vezető személyeket is e szerint választották ki, Bernják Józsefet és Lebár Józsefet.
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
A parancsnok nem kis nosztalgiával gondol a 80as évekre, amikor az idősek bábáskodása mellett ő is csatlakozott az ifjúsági csapathoz. – Nem volt a családból senki korábban tűzoltó,
hetett a tűzoltóság soraiba. Az egyesületeknek van felvirágzási időszaka, amelyet a hanyatlási követ. Így van ez napjainkban is. Režonja Mihael, a gyertyánosi Panonija Labdarúgóklub elnöke az 1948-ban alapított egyesületről elmondta: – Lakossal, Kapcával, Kóttal egy időben kezdődött el falunkban is a labdarúgás. A felnőtt csapat mellett gyermekszekciókkal is büszkélkedhetünk (U–8, U–10), bár egyre kevesebb nálunk is a gyermek. A felnőtt csapat az I. Lendvai Községközi
csolatot alakítottunk ki. Évente több helyi klubbajnokságot is szervezünk, a hagyományos Bíró–Smej „memorialra” 2–2 magyar és horvát csapatot hívunk, így áll össze a 6-os „tabella”. A pályát és az öltözőhelyiséget sikerült már korábban korszerűsíteni. Főleg a pálya rendezésénél a tűzoltókkal nagyon jó az együttműködésünk. A jelenlegi helyzetben támogatók nélkül nem sokra mennénk, hiszen a költségek nagyok, de szerencsére mindig akadnak, akiknek a foci szívügye, így különö-
Gyertyánosi falukép a főútról az általános iskolával és a 90-es években épített templommal. egyedül a nagybácsim volt a tűzoltócsapatban, de egyegy verseny előtt, ha kellett, a mezei munkát is félre kellett tenni, hogy készülni tudjunk a megmérettetésre. Ma minden megváltozott, akkor még nagyobb volt a tűzoltóság társadalmi megbecsülése, mint ma. A tagokra is érvényes volt, hogy csak tisztességes ember lép-
Ligában szerepel, pillanatnyilag a második helyet foglaljuk el. Nagyon sokoldalú együttműködést valósítunk meg például az elsőligás lendvai Nafta klubbal, de több magyarországi körzeti ligás csapattal is tartjuk a kapcsolatot, így például Alibánfa csapatával, a horvátországi Selnica NK-val is testvérklubi kap-
sebb panaszra nincs okunk – Hogyan tovább, talán feljebb, esetleg egy magasabb ligában is tudnák folytatni? – Nem, nem, ez nagyon is elég – tiltakozik –, addig szép a foci, amíg őszinte kedvtelésből játsszák a fiatalok, amíg megtartja játékjellegét, a többi már a pénzről szól.
7
Csente
„A csüggedtséget újra a c Csente szőlőlankái, a dombok völgyeiben meghúzódó falu szépségei méltán emelik a települést a Lendva-vidék legszebb falvai közé. A rendszerváltozás utáni évek csüggedtségét ma újra a cselekvő akarat váltja fel, a falu élénk egyesületi élettel büszkélkedhet, az elöljárók rövid és hosszú távú terveket szőnek, hiányolják azonban a község hathatósabb segítségét, figyelmét. Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net
Beszélgetőtársunk Felső Alen, a Helyi Közösség (HK) elnöke, illetve Bazsika Magda, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hímzőszakkörének vezetője. Csente területét az alsólendvai Bánffy család 1379-ben kapta meg I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1381-ből származik Chentewlgh alakban. 1644-ig, a család kihalásáig volt a Bánffyaké, ezután a Nádasdy család birtoka lett, majd 1690-ben Esterházy nádor több más
lakosságnövekedést jelent az utóbbi évtizedben. Talán ez utóbbi adat szemlélteti legszebben és egyben meg is erősíti a Csentei Helyi Közösség elnöke, Felső Alen kijelentését, miszerint a hosszú csüggedés és helyben topogás után a falu újra elkezdett élni, a lakosok egyre inkább sajátjuknak érzik a települést, egyesületi, helyi közösségi szinten is egyre inkább bekapcsolódnak a közös életbe, közös terveket szőnek. Elmondása szerint a legszélesebb palettát a Petőfi Sándor ME nyújtja, itt hímzőszakkör, énekkar és egy ifjúsági szekció is működik. A HK elnöke,
Bazsika Magda, a Petőfi Sándor ME hímzőszakkörének vezetője és Felső Alen, a Helyi Közösség elnöke. egykori Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. 1910ben 860, többségében magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része, ekkor 785 lakosa volt. 2002-ben a lakosok száma 774 főre csökkent, míg a 2011-es adatok szerint 827-re nőtt lakosainak száma, ami 6,84 százalékos
8
illetve Bazsika Magda, a hímzőszakkör vezetője szerint a fiatalok szépen bekapcsolódnak a munkába, az egyesület egyre inkább megfiatalodik. Hasonló a helyzet a Csentei Szőlőtermelők Egyesülete, a Csentei Önkéntes Tűzoltóegylet, illetve a Csentei Labdarúgóklub esetében is. A helyi közösség éves szinten tisztán valamivel több mint 5 ezer eurót kap Lendva Községtől, de az
A csentei iskola, amely jövőre lesz 100 éves. Jelenleg nem lehet használni, különösképpen a tetőszerkezete ad okot aggodalomra. Közkedvelt közösségi helyiségnek számított az utóbbi években, a hiánya ma sok csentei szívfájdalma. elnök szerint ez igencsak kevésre elég. Véleménye szerint a község elég mostohán viszonyul a településhez, s bár erre többször is figyelmeztette az illetékeseket, ennek sajnos mindeddig nem volt eredménye. Az évi juttatás az elnök szerint leginkább csak a különböző rezsiköltségek kifizetésére elegendő. Az egyesületek külön pályázaton jutnak pénzhez. A HK és az egyesületek közösen is fel szoktak lépni, egymásnak segítenek, igen sok önkéntes munkát vállalnak a falu jóléte érdekében. Felső Alen elmondása szerint az utóbbi években beruházásra, fejlesztésre jóformán nem jutott pénz, hacsak a kisebb útjavításokat, aszfaltozásokat nem ide számoljuk. Tervek azonban voltak és vannak is. Jelenleg a legesélyesebb és a községgel még 2008 során megbeszélt, a vezetőség
által is megerősített projekt a kerékpárközpont kialakítása, amely a focipálya és a főút közötti részen kerül kialakításra, ha minden igaz, még ebben az évben. A projekt keretében megoldódna a csentei focisták igencsak rossz állapotban lévő öltözőinek ügye is. Ígéretek hangzottak el a község részéről arra is, hogy 2014 során felújításra kerül a falun keresztülvezető Fő utca burkolata. Minden jel arra mutat azonban, hogy az útfelújítás sem történik meg úgy, ahogy Csentében tervezték, ők ugyanis az út kiszélesítésével, járdák építésével, a vízelvezető árkok és a levegőben lévő kábelek eltüntetésével képzelték el a felújítást, de úgy látszik, erre nincs elegendő pénzeszköz. Problémát jelent a zataki útszakasz is, ez ugyanis egyre nagyobb forgalmat vonz, közlekedésbiztonságilag viszont nem megfelelő, igazából
útnak sem nevezhető. „Máshol a faluban is hasonlók a problémák, van, ahol minimális összegekkel is meg lehetne oldani a helyzetet, de sajnos erre sincs pénz, illetve nem szeretnének ide befektetni” – folytatta Felső Alen. Véleménye szerint a II. világháború után felépített faluotthonban is esedékes lenne már a felújítás. Ennek kapcsán egy már hosszabb ideje esedékes pályázatra várnak, addig egyszerűen nem tudnak belekezdeni. Már évek óta megoldatlan a csentei iskola felújítása is. Az elmúlt évtizedekben több ötlet is született a hasznosítására, az 1913-ban épült oktatási épületet az utóbbi években az egyesületek használták különböző programokra, ezzel is enyhítve a faluotthon igen nagy zsúfoltságát. „Nagyon örültem annak, hogy a fiatalabbak átvették a helyi közösséget.
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
cselekvő akarat váltja fel”
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt neobarokk kápolnát a 20. század első felében építették. Évente két búcsút tartanak benne, tavasszal az úgynevezett kisbúcsút, ősszel az úgynevezett rendes búcsút. Nem azt szeretném ezzel mondani, hogy az eddigi vezetés nem tett meg mindent Csente érdekében, de régi szívfájdalmam volt az iskola, amely véleményem szerint a csentei polgároké. Elment az óvoda, elment az iskola, az épületet lezárták és évekig üresen állt. A régi vezetés ezt nem tudta elintézni, a fiatalok viszont
teljesen új hozzáállással egy időre visszaadták használatra a csenteieknek. Az iskolában kaptak helyet a borászok, a hímzők és az ifjúság is, a falu népe úgy érezte, az iskola az övé” – mondja Bazsika Magda, akinek a tágas, otthonos épület ma is hiányzik, közben ugyanis senkinek sem volt elegendő eszköze,
hogy befektessen, tönkrement a fűtés is, így az épület nem használható. Felső Alen az iskola ügyéhez hozzáteszi, a faluotthon igen nagy arányban foglalt, nagyon nehéz egyeztetni a különböző igényeket, így az iskolaépület használatát nagyon jónak tartaná a helyi közösség. „Különböző javaslataink voltak az iskolát illetően. Az egyik ilyen szerint az épület egyik részében szőlészeti-borászati múzeumot lehetett volna létesíteni. A mezőgazdasági tárcánál ki is írtak egy megfelelő pályázatot, amely által ezt meg is lehetett volna oldani, da sajnos ebben az esetben sem lépett a község. A pályázat 2011-ben járt le, ha jól emlékszem. Az iskola többi helyisége továbbra is közös maradt volna, egyesületi helyiségeket képzeltünk el.” A helyi közösség elnöke szerint volt olyan ötlet is, ami szerint az épület egyik részében lakást kell kialakítani, vagy akár kettő lakást, mert tágas az épület, a többi helyiség pedig ebben az esetben is közhasználatban maradhatna. Az épületben lakást kapók természetesen vállalnák a környezet rendben tartását is, egy vagy kettő családnak megoldanák a lakásproblémáját is, ami a mai időkben nem kis
A csentei focipálya, az itt látható épület helyére épül a kerékpárközpont. N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
A helyi közösség elnöke: Felső Alen A lakosság száma: 827 A lakosság számának változása: a lakosság az utóbbi tíz évben 6,84 százalékkal növekedett Működő egyesületek: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (több szakkörrel), Csentei Szőlőtermelők Egyesülete, Csentei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Csentei Labdarúgóklub dolognak számít. Az elnök elmondása szerint sajnos ezzel kapcsolatosan sem hullott az ötletük táptalajra a megfelelő hivatalokban. De a lakásos megoldás megvalósulhat a már említett kerékpárközpontot illetően, a lakó egyben a pálya, az öltöző gondnoka is lenne. A csentei focicsapat az első lendvai ligában játszik, s több évben előfordult már, hogy feljutna a magasabb ligába, de sajnos ezt egyszerűen nem tudják
vállalkozási szellemmel, a faluban több kis cég, mezőgazdasági üzlet is tevékenykedik, élelmiszerüzlet azonban nincs. A mezőgazdasági tevékenység saját szabályai szerint folyik, s örvendetes hír, hogy az utóbbi évtizedben jóformán felére csökkent szőlőterületek további csökkenése megállni látszik, sőt van, aki már újra is telepíti a szőlőt. A szőlőtermesztés, a borászat legnagyobb problémájának mindketten azt
A csentei faluotthon, amely közvetlenül a második világháború után épült. Már felújításra szorulna. vállalni, megint a pénzhiány miatt. További fejlesztési ötletek is vannak, így például a valamikori határőrút turistaúttá való átalakítása Pincétől Hosszúfaluig, amivel a hegyi bekötőutak igencsak nagy gondot okozó korszerűsítését is meg lehetne oldani a határ mindkét oldalán. Felső Alen elmondta, tárgyaltak erről a lenti és a rédicsi illetékesekkel is, de egyelőre ez a projekt is vakvágányon áll. Csentében egyébként a beszélgetőtársak véleménye szerint nincs gond a
tartják, hogy az emberek nem tudnak igazából ös�szefogni, mert ha ez is meglenne, kisebb költségekkel nagyobb eredményeket lehetne elérni. Mindez, különösképpen pedig a beszélgetőtársaknak választott személyek – remélhetőleg sokan vannak ezzel így a faluban – életfelfogása, pozitív gondolkodása és a falvainkból az utóbbi évtizedben szinte eltűnő közösségi élet újragondolása, újraindítása erőt adhat a jövőre nézve, még annak ellenére is, hogy igencsak válságos időket élünk.
9
Zsitkóc
Nem jó, ha elcsöndesedik Zsitkóc csak másfél kilométerre esik Dobronaktól, a község székhelyétől. Rendezett és takaros kis falu, kiskertekkel, gyümölcsösökkel a házak körül. Látni, hogy új életet hozott már beléjük az áprilisi szél. A falu központjában van a faluotthon, benne a Deák-emlékszoba, a település egyik végén találjuk a futballpályát, a másikon az egykori laktanyát, még tovább az idillikus Rigányóc következik. Ezek mind turisztikai lehetőségek tálcán kínálva, életre hívásukhoz, működtetésükhöz azonban többen kellenének – véli Bacsi László, a Zsitkóci HK elnöke. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net
Zsitkóc bár kis falu, mégis gazdag történelmi múltja van. A település első írásos említése 1381-ből való Sypkolch név alatt, 200 év múlva a Sykolcz nevet jegyezték fel. Földesurai az alsólendvai Bánffyak voltak egészen a család 1645-ös kihalásáig. A feljegyzések szerint éppen a török portyázás idején néptelenedett el a Zsitkóc melletti Rigányóc település is, amit utána pusztaként tartottak nyilván. A 17. század végétől az
Bacsi László, a Zsitkóci HK elnöke. Esterházyak lettek Zsitkóc földesurai, ahol a gazdasági uradalom irányításához ispánságot hoztak létre. Az 1800-as években itt már juh- és gabonamajor működött. Zsitkóc vallásilag Radamossal, Göntérházával és Kámaházával együtt a Dobronaki fárához tartozik, mint ahogy korábban Böde háza, Gáborjánháza, Jósec, Szijártóháza és Mag yar
10
szombatfa is a magyarországi oldalon, a települések szerves szövetébe azonban súlyosan belevágott a trianoni határ. A falu népességére kedvezőtlenül hatott a majorság megszüntetése (1930) és a két világháború alatti, közötti és utáni évek. Idővel javult a helyzet és több lett a munkalehetőség is, Zsitkóc új arculatot kapott: a villanyt 1954-ben vezették be, az utat 1987-ben aszfaltozták le, a falu központjában álló Szent Flórián kápolnát 1970-ben szentelték fel. A település kulturális és közéletében fontos szerepet tölt be az 1962-ben épített faluotthon, ahol helyet kapott a Deák-emlékszoba is. – A faluban már régóta van vízvezeték, telefon, aszfaltozottak az utak, van utcai világítás, kábeltévé, szennyvízcsatorna, faluotthon, amelyben helyet kapott a tűzoltószertár, a színpaddal felszerelt terem, az internetszoba, a helyi közösség helyiségei és a Deák-emlékszoba. Nem panaszkodhatunk – mondta beszélgetésünk elején Bacsi László, a Zsitkóci HK elnöke. Az emlékszobára nagyon büszkék, hiszen itt kapott helyet a helytörténeti kiállítás is a táj jellegzetes tárgyainak kiállításával. Deák Ferenc, a „haza bölcsének” családja ugyanis Zsitkócból származott: Deák Gábor, Deák Ferenc nagyapja ebben a faluban született és itt is élt egy bizonyos ideig. Szeretnék, ha a község idegenforgalmában a szoba kiemeltebb helyet kapna, s többször
Zsitkóci utcarészlet: a régi mellett új ház is épült, a veteményesbe magok kerültek, s a gyerekbiciklit is van, aki hajtsa. megnyithatná ajtaját a turisták előtt. Különösen, hogy a zsitkóciak a település minden adottságával és hátterével a turizmusban látják a jövő lehetőségét. – A felújított faluotthon tetőzetének hátsó részét a két évvel ezelőtti jég nagyon megrongálta. A javítása halaszthatatlan, viszont halogatás esetén a lécek, a szalufák, majd idővel persze a gerendák is tönkremehetnek. A javításra árajánlatokkal, előszámlákkal is rendelkezünk, mintegy 2500 euróba kerülne, több forrásból próbálunk fedezetet szerezni rá. Korábban már sikerült a nemzetiség támogatásával megcsinálni az esővízcsatornát a faluotthon körül, de jól együttműködünk a községgel is. Minden nagyobb munkálatot ők finanszíroznak, a támogatásként kapott pénzből – mintegy 5 ezer euró – a kisebb feladatokat
végezzük el. Tavaly a község segített az elöregedett fák eltávolításában a faluotthon udvaráról, most pedig a falusi terek rendezése projekt révén az otthon környékének megszépítését várjuk, parkolók építésével. Egyébként a község fedezi az utcai világítás és a temetői világítás költségeit is – mondja az együttműködésről a HK elnöke, akinek az a kívánsága, hogy a falu vezetésében minél többen – főleg fiatalok
– vegyenek részt. – A tavalyi évről az ideire hoztuk át a négy híd javítását. Ezek az évtizedek alatt tönkrementek, beszakadtak, ugyanis ma már nem tehenes szekerekkel járunk át ezeken, hanem nagy mezőgazdasági gépekkel. Kettőt kell felújítani a Berden-földnél, egyet a Kismezőn, továbbá megfelelő utat kell biztosítani a mezőkre a cigánytáblai és a vidatókai földeknél is.
Rigányóc, „Zsitkóc szőlőskertje” igazán kellemes hely. N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
a faluotthon és környéke Tehát a faluotthon tetőzetének felújítása és a hidak javítása az idei legfontosabb elvégzendő feladatunk. Továbbá szeretnénk a temetői siralomházban megoldani a fűtést, ugyanis ott kezdettől fogva egyfázisú villanyunk van, ami nem bírja el egy
tartanak, ezért az emberek már szépítik a helyszínt, szorgoskodnak a ház tájékán. Szépen parkosított a kápolna környéke is. A búcsú napján a tűzoltóság is kivonul. – Valamikor a búcsú amolyan igazi búcsú volt,
Végi Jež Klaudia Zsitkócban alapított családot, itt mindene megvan, amire szüksége van. Sőt, talán annál is több, csak ez még nem tudatosult – mondta. időben a fűtést és a harangok meghajtását. Ez bántó, hiszen a siralomház felhasználója megfizeti a bérleti díjat, mi meg nem tudunk meleg helyiségeket biztosítani a virrasztás idejére. Most úgy tervezzük – a község mind a három helyi közösségében –, hogy megoldjuk a problémát és bevezetettjük a háromfázisú áramot, a siralomházakat klímaberendezéssel szereljük fel, ami biztosítja majd a helyiség fűtését, hűtését. Remélem, 500–600 euróból ezt meg tudjuk oldani. Zsitkócban május első vasárnapján a Szent Flórián kápolnánál búcsút
sok látogatóval, a rokonság is szívesen jött. Mára megváltozott a világ: fogyunk a faluban, gyerek, fiatal család már alig akad. Akárhogy is van, attól tartok, hogy a település a jelenlegi fejlettség ellenére elnéptelenedik. Nem szeretném, ha hasonló sorsra jutna, mint itt a szomszédunkban Jósec, illetve Bödeháza. Alig él ott már ember, mind idősek, a fiatalok elköltöztek. Aggaszt a gondolat, mi lesz Zsitkóccal tíz év múlva. Tudja, nem kedvező jel, hogy az 1962-ben épített, nemrég felújított faluotthon és a színpad egyre kevesebbet van használva. Az 1987-
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
ben alakult Gyöngyvirág ME tevékenysége szünetel, pedig énekeseink, táncosaink és szavalóink is voltak. A tavaly 35. jubileumát ünneplő futballcsapat is nehézségekkel küszködik, s bár rendezett a pálya, az öltözők, de a csapatot és a létesítményeket nehéz fenntartani. A legaktívabb az önkéntes tűzoltóegylet, itt, hála Istennek, vannak tevékeny fiatalok. Az egyesület 1933-ban alakult, ma is jól szervezettek, fel lehet rájuk tekinteni – mondta Bacsi László, abban bízva, hogy a négy évre kitűzött program 80 százalékát realizálni tudják. A falu útjait aszfaltburkolat fedi, felújítást a futballpálya és a temető felé vezető szakaszon végeznek idén vagy jövőre. Nem hosszú szakaszok ezek, de ennyire futja, a kis közösség számára ez is nagy beruházás. A megrongálódás megelőzése érdekében szeretnék, ha a teherforgalom, ebben az esetben a nagy mezőgazdasági gépek, nagy traktorok terelőúton közelítenék meg a termőföldeket, nem pedig a falusi utakon. A tavasszal hóvirággal borított erdők mentén 2004 óta jól járható, kavicsozott úton lehet közlekedni Zsitkóc és Bödeháza között, elhaladva az akkor állított emlékjel előtt. Rigányóc, „Zsitkóc szőlőskertje” egy valódi idilli hely, ahol a gazdák mára már nemes szőlőtőkéket is ültettek, hogy ősszel jobb nedű kerüljön a hordókba. Látható a szorgos kezek gyümölcse. Ha sikerül rendezni a „pincék” közigazgatási ügyét is, kellemes szőlőhegy várhatja majd a látogatókat. Hasonlóan kellemes kikapcsolódási helyet nyújthatna az egykori laktanya is, mely a tervek ellenére sajnálatos módon még
A helyi közösség elnöke: Bacsi László A lakosság száma: 128 A lakosság számának változása: a lakosság az utóbbi tíz évben 11,73 százalékkal csökkent Működő egyesületek: Zsitkóci Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Zsitkóci Labdarúgóklub, Gyöngyvirág Művelődési Egyesület nem szolgálja ezt a célt. Jó hír azonban, hogy a búza- és a repcemezők között már évekkel ezelőtt szanálta a Nafta vállalat a hulladékolajat tároló gödröt, ahonnan egyenesen a katonai kilátótoronyig látni, ami szintén kitűnő turisztikai ponttá válhatna. Sajnos nem sok fiatal családot lehet megszámlálni Zsitkócban sem. Végi Jež Klaudia és férje, Simon azonban mégis úgy döntöttek, hogy Klaudia szülőfalujában telepednek le. – Sosem gondoltam volna, hogy így lesz, de az
között, egyszobás lakásban. A szüleimnél a házat kibővítettük, s most itt élünk férjemmel és a kislányunkkal, az 5 hónapos Vitával. Tiszta a levegő, zöld a táj, nyugalom van, nincs bűz, sokat sétálunk – meséli Klaudia, aki okleveles jogász, s mindketten Muraszombatban helyezkedtek el. Nekünk sikerült – mondta Klaudia, ő az állami ügyészségen, építész férje a Pomgradnál. – Autóval járunk munkába, éppen elég közel vagyunk, hogy az utazás nem jelent megterhelést. Jó
A falu központjában áll a Szent Flórián kápolna. 5 évnyi maribori tanulmányaim után megelégeltem a nagyvárost. Akkor láttam, mit jelent falun élni. Nem tudom elképzelni az életemet beton és aszfalt
itt falun élni, Zsitkóc pedig szép és kedves település, én itt mindent megtalálok – mondta, majd a babakocsival továbbsétált a napsütötte utcán.
11
Domonkosfa
Volna mit tenni, ha len le Domonkosfa valószínűleg az egykor itt működő szerzetesrendről kapta a nevét, a falu részét képező Bükkalja pedig a 19. századig önálló település volt. Ma Domonkosfa Šalovci Község hat településének egyike, és a község egyetlen magyar falujaként kitartóan őrzi, ápolja a magyar nyelvet és kultúrát. Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net
A Goricskói Nemzeti Park részeként a település hosszan elnyúlva szalad végig a dombok ölelésében. A természeti szépségek mellett szorgalmas, barátságos és vendégszerető lakosság lakja, a hagyományok tiszteletével, színes kulturális élettel, gazdag néprajzi és építészeti örök-
Drago Lainščak a faluközösség elnöke: A Telekommal aláírtuk a szerződést, a szélessávú internet eléréséhez új hálózatot építenek. séggel a birtokukban. De az itt élő emberek mindennapjaira a község nehéz anyagi helyzete számos téren hatással van, ahogy a falu fejlődésére is. Az embereket leginkább érintő problémákat a falu tanácsa vitatja meg. A tanács a problémákat, törekvéseket és javaslatokat a község vagy a kommunális közintézet felé terjesztheti be, ahol határozatot hozhatnak vagy dönthetnek az ügyekben. Félig megvolnánk... Furcsa, de talán ezzel a félmondattal lenne röviden és velősen jellemezhető az
12
aktuális helyzet ebben a kicsinyke goricskói faluban. Elindult ugyanis néhány kezdeményezés, amik valahol félúton megálltak, vagy ha valamelyiket végig sikerült vinni, akkor egyéb okok miatt mégsem kamatozik teljes mértékben. Jó példa erre a tájház régóta húzódó ügye, ami most részben végre megnyitja kapuit a látogatók előtt. Átadnak ugyanis egy részt, amelyben otthonra lelhetnek a néprajzi gyűjtésből származó tárgyak, de maga a tájház egyelőre zárva marad, a további munkálatokhoz pénz kell, amit a közösség egymagában képtelen biztosítani, és a község sem tudja pénzügyileg felkarolni... Szóval egyelőre így „félig megvolna”. Az evangélikus templomot az ezredfordulón szépen felújították, a hívők többsége is evangélikus. A templom gyönyörű képet mutat a falu fölé emelkedve. Domonkosfa és egyben a Muravidék egyik legértékesebb műemléke, az Árpád-kori Szent Márton katolikus templom viszont „várakozó állásban” van már évek óta. Itt évente egyszer tartanak misét, augusztus 15-én, Mária mennybemenetele napján, és ez a templom az egyik állomása a híres Szent Márton zarándokútnak, ami Szombathelyről indul és egészen Franciaországig vezet. Sok évvel ezelőtt a község a püspökséggel összefogva nagy hévvel fogott hozzá a renoválásnak. A felújítás egy bizonyos pontig meg is valósult, többek között megtörtént a tető cseréje és a falszigetelés is, de ennél a pontnál
elakadtak a munkák. Viszont „félig megvolna…” A templomhoz vezető út leaszfaltozása szintén a tervek közt szerepelt, ami egy már jóval korábban megkezdett projekt részeként valahogy szintén abbamaradt. Pedig a község
viszont 2014 a végső határidő, amin belül el kellene készülnie. Az egyik legszembetűnőbb félbemaradt projekt a falu közepéig szaladó járda és felújított út, ami az útkereszteződéssel megszakad, pontosan meghúzva a ha-
jól ismert okok miatt a levegőben lóg, hasonlóan érintve több goricskói települést: az APEK engedélye nélkül nem történhet előrelépés az ügyben. – A szélessávú inter nethálózatot viszont hamarosan bővítik, a tervek
Önmagában a mezőgazdaságból ma már nem lehet megélni – mondja Szép Lajos és a lakosság is beleadta a saját anyagi részét. A templom jövőjéről a falutanács elnökét (Domonkosfa szervezetileg nem helyi közösségként működik, ugyanis Šalovci Községen belül nincsenek helyi közösségek), Drago Lainščakot kérdeztük: – A templom felújítása továbbra sincs a tervek között, hiszen a község nincs abban a helyzetben, hogy anyagilag támogassa a munkálatokat. Annak idején a renoválás a Műemlékvédelmi Alapból történt, de a folytatáshoz a község nem tudott anyagilag hozzájárulni, ezért a munkálatok abbamaradtak – mondta. Információnk szerint a templomhoz vezető út leaszfaltozására
tárt: eddig, és ne tovább! Az elkészült út ugyanis az állami úthálózati kategóriába esik, vagyis az építést az állam finanszírozta. Sajnos egyelőre tervben sincs, hogy a járdát folytassák, hiszen az út többi része már a községé. Innen tehát a régi út vezet az iskolához és az óvodához, a bolthoz és a kultúrotthonhoz, majd onnan kanyarog tovább a falu házai között. A következő égető kérdés az internet- és a telefonhálózat kiépítése. Jelenleg a háztartások felében egyáltalán nincs internet, továbbá a gyenge mobilhálózati térerő és a tévéadók vételi jelének kérdése szintén sok gondot okoz az itt élőknek. Ez utóbbi a már
szerint augusztusig befejezik a hálózat fejlesztését. Az új hálózat kiépítéséhez eddig 80 háztartás adta az aláírását, így körülbelül két hét múlva megkezdődhetnek a munkálatok. A Telekom változást ígér a domonkosfaiaknak, még az idei évre garantálja a hálózat kiépítését – mondta el a falu elnöke. Egy másik fontos feladat Domonkosfán főleg a földműveseket érinti. Az ArtKözpont irányába vezető út, ami a termőföldek felé visz, egy tönkrement hídon vezet át. Nagyon fontos lenne, hogy ez a híd mihamarabb elkészüljön, hiszen rengetegen használják. A falutanács elnöke szerint a hidat a község
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
enne hozzá elég pénz! ígérete alapján még az idén felújítják, igaz, csak fából, hiszen egyelőre erre futja, de addig is mindenki csak a saját felelősségére
még jó árat fizettek érte, ma 25–30 centet ha kapunk literjéért. De a terméssel is csak így van, ha nem fizetnének szubvenciót, akkor
Az Árpád-kori Szent Márton templom Domonkosfa legértékesebb kincse. használhatja. Domonkosfáról elmondhatjuk, hogy a lakosság arányában nézve még viszonylag sokan foglalkoznak mezőgazdasággal. 10–12 olyan ház van a faluban, ahol nagygazdaságról beszélhetünk, az állattartók közül viszont csak néhányan maradtak. Szép Lajcsi bácsi már nyugdíjas, a családjával mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik. Lajcsi bácsi így emlékszik vis�sza a régi Domonkosfára, amikor a gazdálkodásból még meg lehetett élni: – Régen itt, Domonkosfán 70 háztól hordták a tejet a csarnokba, ma alig vagyunk néhányan. Akkor
a paraszt már nem tudna megélni. Mi a feleségemmel már nyugdíjasok vagyunk, a lányunk vette át a gazdaságot, de a vejemmel együtt dolgozni is járnak. A fiataloknak, ha tisztességesen meg akarnak élni, muszáj szolgálatba is eljárni, ma már nem elég csak a gazdaságban dolgozni. A faluban is vannak gondok, amik már régóta húzódnak, a telefon, az internet, nem készült el a járda sem az egész faluban, viszont kiépült a vízvezeték és a szennyvízcsatorna. De az emberek mostanában már nem is nagyon zúgolódnak azon, hogy mi minden marad el vagy mi nem lett befejezve a faluban,
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
ezekkel a problémákkal már nem nagyon törődnek, sokkal jobban izgatja őket a politika, a megszorítások – mondta Lajcsi bácsi, aki utolsó mondatként azt még hozzáfűzte, hogy meg kell elégedni azzal, ami van, és akkor nincsenek gondok. Ahogy Szép gazda is elmondta, a faluban a közelmúltban megépült a szennyvízhálózat és a vízvezeték, de ez is csak a „félig megvolna…” kategóriába tartozik, ugyanis a háztartások szinte fele nem kapcsolódott rá vagy egyikre vagy másikra. A „kanalizáció” ügye még ma is eléggé zavaros Domonkosfán. Drago Lainšček szerint hiányoznak még engedélyek és a hivatalos átvétel sem történt meg valójában, így a faluban ezt a befektetést többen rizikósnak találták. Vannak tehát gondok Domonkosfán, megoldásra váró ügyek, amelyek mindegyike pénzfüggő. Az emberek mégsem keseregnek folyton, a tár-
A falutanács elnöke: Drago Lainščak A lakosság száma: 281 A lakosság számának változása: Domonkosfán a lakosság az utóbbi tíz évben 6,2 százalékkal csökkent Működő egyesületek: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Domonkosfai Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Kispályás Labdarúgóklub embereket, az egyesületek pedig fontos szerepet vállalnak a közösségformálásban mindamellett, hogy a hagyományokat vagy éppen a kultúrát ápolják. A falu méltán lehet büszke önkéntes tűzoltóira, a Domonkosfai ÖTE ugyanis a Muravidék egyik legrégebbi tűzoltóegylete, 102 éve szolgál, és 40 tagjával (23 felnőtt, 17 ifjúsági és pionír) a mai napig is erős egyesület. Rendszeresen gyakorlatoznak és versenyeznek, képzik magukat. Idén szervezik meg 3. alkalommal a Kerčmar Karel éjszakai emlékversenyt, majd júliusban egy szlovén–magyar találkozót terveznek, amibe a többi egyesületet is bevonják.
népdalkör megalakulásával néhány évvel ezelőtt új életre kelt. Céljukként a nemzeti kulturális örökség ápolását és megőrzését tűzték ki. Az idén új tevékenységgel bővült az egyesület, hiszen szorgalmasan dolgoznak a hímzőszakkör tagjai, sőt a közelmúltban színjátszócsoport is alakult. A faluban kispályás labdarúgóklub is működik, akik szintén aktív szerepet vállalnak a közösségi életben. A falu jó viszonyt ápol a község többi településével, számos programokhoz csatlakoznak, ilyen példa a generációk közti találkozó is. A magyarországi szomszédokkal viszont egyelőre csak érik a kapcsolat, de idén lesz 20 éve, hogy
A már elkészült járdaszakasz folytatására a közeljövőben nincsenek jó kilátások. sasági események vidámak és színesek, ami meg ugyebár emberfüggő. A faluban számos olyan esemény zajlik, ami összehozza az
A domonkosfai kultúr tevékenység szintén gazdag múltra tekint vissza. A Petőfi Sándor kultúregyesület a citeraegyüttes és a
Domonkosfán megnyitották a határt Kercaszomor felé, ennek apropóján talán a közeljövőben kialakulhat valamiféle együttműködés.
13
Göntérháza és Kámaháza
Egyre többen költözne költözn A helyi közösség két települése némileg ellentétes mutatókkal rendelkezik: míg Göntérházán viszonylag elöregedett a lakosság, Kámaházán sok a fiatal, gyerekes család. Az iskolát mindenáron meg akarják tartani. Horváth Ferenc ferenc.horvath@nepujsag.net
A Göntérházi Helyi Közösséget két település, Göntérháza és Kámaháza alkotja. A 2002-es népszámlálási adatok szerint 83 háztartásban éltek, egy háztartásban átlagban 2,45 személlyel, Göntérházán 206, Kámaházán pedig 113 lakossal. Šebjanič Simon, a Helyi Közösség elnöke elmondása szerint az utóbbi években többen visszaköltöztek a két településre. A visszaköltözés oka első-
Šebjanič Simon, a Gön térh ázi Helyi Közösség elnöke. sorban a gazdaságosabb megélhetésben rejlik, hiszen itt alacsonyabbak a megélhetési költségek, mint a városban, de voltak olyanok is, akik itt vásároltak alkalmi ingatlant, aztán ide is költöztek. Ká maházán Tivadar József az elöljáró. Kovács Attilának a Naptárban megjelent tanulmánya szerint 2011ben Kámaházának 111, Göntérházának pedig 199 lakosa volt. A vezetői tisztséget
14
több mint 10 éve betöltő Šebjanič Simon a szennyvízcsatorna és a kerékpárút megépítését tartja a legjelentősebb beruházásnak. Sikerült tatarozni mindkét faluban a faluotthont, Kámaházán a parkolóhelyeket is felújították, rendszeresen gondoskodnak a halottasházak és egyéb középületek karbantartásáról. Göntérháza az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment át, nagymértékben érintette az egykoron a vasfüggönnyel elzárt határ megnyitása. A határnyitás azonban a helyi közösség vezetősége számára mindjárt az első feladatokat is jelentette, hiszen rendbe kellett hozni a Gáborjánháza felé vezető utat, amit sikerült is a határig lekavicsozni, a magyarok a saját oldalukat készítették el, így a települések lakói könnyedén meg tudják közelíteni a „szomszédokat”. A nyitottság egyelőre nem okozott gondot. A beruházások terén két nagyobb befektetés várható: európai pályázati pénzekből épül meg a Gönt érháza–Rédics ös�szeköttetés, illetve a főúton (a radamosi bekötőútnál, a bezárt bolt előtt) körforgalom épül. Ennek megépítésével szeretnék a közlekedésbiztonságot javítani, hiszen sokan, de elsősorban a motorosok gyakran az engedélyezettnél jóval magasabb sebességgel száguldanak át a falun. Az iskola közelsége is indokolja, hogy a beruházás révén nagyobb legyen a biztonságérzet.
A gólya és a szoknyás harangláb, azaz a falu jelképe mellett az újszülöttek érkezését jelképező gólya – Kámaházán ugyanis sok a fiatal, gyerekes család. A már említett rédicsi útra a projektdokumentáció a szlovén részen már készen áll, így a munkálatok nemsokára el is kezdődhetnek. Az útra az elnök szerint nagy szükség van, sokan fogják használni, hiszen már most sokan járnak át a határ egyik oldaláról a másikra, kifejezte ugyanakkor az aggodalmát, nehogy az legyen, hogy a jó minőségű aszfaltos utat – a törvényt kijátszva – a kamionok is használják majd, hiszen ez igencsak megzavarná a falu nyugalmát. A helyi közösség éves szinten mintegy 3 ezer euróval gazdálkodhat a fejkvótás pénzből, így egyéb beruházásaiknak elsősorban anyagi akadálya van. Tervezik a közeljövőben egy ifjúsági szoba kialakítását Kámaházán, s a Bakonaki-patakon lévő hídra is ráférne már némi felújítás. Azt is mondhatnánk, hogy a határ megnyitásával a maga módján Göntérháza
és Gáborjánháza összenőtt, vagy legalábbis jól
kiegészíti egymást. Gön térh ázán már több mint
Göntérházán az egykori országzászló helyén állították fel 1999-ben az első és második világháborúban elesettek emlékére az emléktáblát. N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
nek vissza a városból jellemzi a helyi közösséget. A göntérháziak jogosan büszkék az innen kikerült számos íróra és költőre. Szeretik Göntérházán elmondani magukról, hogy egy értelmiségi falu az övék, hiszen sok a magasan képzett személy és a fiatalok közül is sokan járnak egyetemre. A helyi közösség épített nevezetességei a kámaházi és a göntérházi haranglábak, amelyek a Muravidéken a legidősebbek közé tartoznak. Göntérházán a lakosság mintegy 85 százaléka helybeli, a nemzetiségi arányt tekintve pedig nagyjából 80 százaléka lehet a falubelieknek magyar nemze-
A helyi közösség elnöke: Šebjanič Simon (Kámaházán Tivadar József az elöljáró) A lakosság száma: Göntérházán 206, Kámaházán 113 A lakosság számának változása: a lakosság az utóbbi tíz évben 2,93 százalékkal csökkent Működő egyesületek: Hetés Művelődési Egyesület, Önkéntes Tűzoltók Egyesülete ládot telepítettek be a határ menti településre. Kámaháza eredetéről nincsenek pontos adatok, de egyes feltételezések szerint már 1322-ben létezett. A Bánffyakkal kapcsolatosan először 1434-ben találkozunk a Cazmaháza névvel, 1499-ben Kozmaházaként volt a település ismert, a mai magyar nevét
szik, de a település neve a történelem során több alkalommal változott, mostani magyar formáját 1769ben nyerte el. A gazdag történelmű faluval az itt született Varga Sándor foglalkozott sokat. A malom a den ac io nalizációs folyamatban visszakerült az egykori tulajdonosokhoz, akik
Az új iskolaépületet 1997. június 8-án a két államelnök, Milan Kučan és Göncz Árpád jelenlétében adták át. Az intézményt, amely a két település kulturális bölcsőjének számít, mindenképpen szeretnék megtartani. 10 éve bezárt az üzlet és a büfé, így többen a közelség miatt kerékpárral indulnak Gáborjánházára vásárolni, a helyi kocsma is népszerű, sokan pedig vasárnaponként eljárnak az ottani szentmisére is. A helyi közösségben két egyesület, a művelődési és a tűzoltóegylet működik, mindkettővel jó kapcsolatokat ápol a vezetőség. Az emberek aktivitása ezekben változó, de programok szervezése esetén a lakók – elsősorban az idősebb és a középkorosztály – össze szoktak fogni. Az idén szeretnék Göntérházán feleleveníteni a hagyományos aratást, ezér t megbeszéléseket folytatnak a cséplőgép tulajdonosával, hogy mielőtt a gép múzeumba kerülne, egy utolsó alkalommal Göntérházán még álljon üzembe. Az iskolának a helyi közösség elnöke szerint ki-
fejezetten pozitív szerepe van a település életében. Az intézmény tanulói rendszeres fellépői a különböző falusi rendezvényeknek, a kulturális élet őrzői, ezért Göntérházán is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az iskola megmaradjon, hiszen esetleges bezárásával a kulturális élet nagy csorbát szenvedne. Hetente egy alkalommal, péntekenként 12 és 15 óra között üzemel az 1967ben megnyitott könyvtár, amely több ezer példán�nyal várja az olvasókat, látogatottsága viszont elsősorban évszakfüggő. Az elmúlt években a könyvtárban is volt felújítás. A két település, Göntér háza és Kámaháza között természetesen néha felmerülnek vitás kérdések, hiszen mindegyiknek megvan a saját elképzelése, de törekednek az esetleges nézeteltérések elsimítására. Alapvetően az egység
N É P Ú J S Á G 2 012 . m á j u s 4 .
Göntérházán 1884-ban építették az első kocsmát és malmot. A malom 1968-ban hagyta abba a működést, s az egykoron híres Csárda kocsmának sincs már vendége. A két romos épület közé a közeljövőben körforgalmat építenek a biztonságosabb közlekedés érdekében. tiségű. Míg Göntérházára inkább az elöregedés jellemző, hiszen a lakosság 27 százaléka idősebb 75 évnél (a legidősebb a 96 esztendős Petkovics Irén), addig Kámaháza kimondottan fiatal lakosságúnak számít, sok gyerekkel. A teljesen magyarok lakta falu nemzetiségi összetétele 1932-ben változott jelentősen, amikor a tengerpartról 20 szlovén csa-
pedig először 1776-ban említik. Kámaháza egyik nevezetessége az 1870 környékén épült szoknyás harangláb, amely most már nem az eredeti helyén áll, ugyanis a mostani helyével szemben, az út túloldalán épült. A műemlékvédelem alatt álló haranglábat 2001ben újították fel. Göntérháza első említését szintén 1322-re te-
szeretnék megfelelő áron eladni, illetve felújítani az épületet. Ez múzeumként kiválóan szolgálhatna, akárcsak több régi épület a faluban, hiszen a faluotthonban számos régi tárgyat gyűjtöttek össze, ám ezeket még nem tudták megfelelő helyen kiállítani, így a jövőbeli tervek között szerepel egy falumúzeum létrehozása: ez persze elsősorban anyagiak kérdése.
15
c e r e P k Új Kere
k e n i ő t e z i f ő l A Népújság e . n e y g n i s i a r b b tová 3,90 euróért tó a lh ro sá á v g e A magazin m rusítóhelyein. á s so á k o sz g á a Népújs